Szerzői jogi jogivédelem

Átírás

1 Szerzői jogi jogivédelem A szerzőszámára minden mindenjog jogfenntartva! Jelen Jelenszellemi szellemiterméket, illetve illetveannak annakrészleteit részleteittilos tilosreprodukálni, adatrendszerben tárolni, tárolni, bármilyen formában részben részbenvagy vagyegészben egészbena szerzőengedélye nélkül nélkülközölni. közölni. A szerzőáltal jelen jelenformában közzétett közzétett szellemi szellemitermékben termékbenszereplőtartalom, tördelési tördelésiforma, grafikai grafikai jelzésrendszer, színezés, színezés, elrendezés és ésminden mindenmás másolyan olyanjellemző, amely amely ebben ebbenaz azajánlatban jelent jelentmeg megelőször először Magyarországon, a szerző szerző jogtulajdona, annak annaka szerzőengedélye nélkül nélkülbármilyen átvétele, átvétele, másolása, felhasználása jogellenes, jogellenes, és ésa felhasználót felelősség terheli. terheli. Ez Ezaa szellemi szellemitermék termékaa szerzői szerzői jogról jogrólszóló szóló1999. évi évilxxxvi. törvény törvény rendelkezései alapján alapjántörvényi törvényivédelem védelemalatt alattáll. áll. Bármely Bármelyjog jogmegsértése esetén eseténa aszerzőanyagi követeléssel és ésegyéb egyébjogi igénnyel igénnyelléphet léphetfel. fel. Berkes Péter szellemi tulajdona minden jog fenntartva!

2 Felejtsd el, amit a marketingről tudsz Nemzeti Sportstratégia a FŐSODORBAN

3 SZÜKSÉGG VAN VAN RÁ?

4 A jóléti állam tükre a civil szerveződések számossága és sokfélesége. Amennyiben ez a premissza igazolható, úgy feltétlenül sarokkövét kell, hogy képezze egy felelős társadalompolitikai koncepciónak, amely nem csupán engedi, de segíti is a civil szerveződések - köztük egyik legjelentősebb szeletként - a sportközösségek létrejöttét.

5 Jelen dokumentum a nemzet sportjára vonatkozó egységes jövőképet és stratégiát kívánja megfogalmazni, meghatározva az elérni kívánt célokat és az állam szerepét. A stratégia anyaga: szisztematikusan és átfogóan elemzi a hazai sport jelenlegi állapotát és rendszereit; elhelyezi a sportot a társadalmi- és gazdasági környezetben; meghatározza a sportpolitika hosszú távú elképzeléseit, valamint társadalmi és operatív céljait; a fentiekből kiindulva fejlesztési és előrelépési koncepciókat és konkrét megvalósítási módot javasol. A jövőkép (vízió) távlati elképzeléseket, egy 2020 körül esedékes ideális állapotot vázol fel, miközben a célrendszer a 2013-ig elérendőcélokat tűzi ki. Arra a kérdésre, hogy ezen célok hogyan érhetőek el, a koncepció ad választ. Az akciók, pedig az elkövetkezendőegy-két évben megvalósítandó konkrét lépéseket tartalmazzák. EURÓPAI SPORT CHARTA - sportdefiníció EURÓPAI SPORT CHARTA - sportdefiníció

6 Az Európai Sport Charta megfogalmazása szerint: a sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendőeredmények céljából. A Charta a lehető legtágabban értelmezi a sport fogalmát, amely megítélésünk szerint helyes.

7 FEHÉRR KÖNYVK NYV

8 MOTTÓ: Sportnemzet és s sportoló nemzet Magyarország Cél tehát, hogy sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket, s ezen keresztül: javulást érjünk el a népegészség terén; életvezetési és probléma-megoldási képességek fejlesztésével a felgyorsult világ kihívásaira segítsünk felkészíteni az ifjúságot; hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez; növeljük a foglalkoztatottak és a társadalom produktivitását; csökkentsük az egyenlőtlenségeket, s ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzetűtársadalmi csoportok integrációjához.

9 A sport fejlődésének feltételei tehát a következők: paradigmaváltás, sportpolitikai szemléletváltás; a kormányzaton belüli hatékonyabb együttműködés; a sportszféra összefogása, együttes fellépés, érdekképviselet; az állami ösztönzőrendszer megváltozása; finanszírozási modellváltás, innovatív jelleg kialakítása; a létesítményhelyzet komplex és minőségi irányba történő gyökeres változása; a sportirányítás modern sportmenedzselés irányába történő elmozdulása; a szakemberképzés minőségének változása, megújítása.

10 A hazai sportszféra ra forrásfelsz sfelszívásisi (abszorpciós) s) képessk pességétt javítani kell, amiben az állami sportirány nyításnak katalizátor tor szerepet kell betöltenie.

11 E társadalmi célok elérése érdekében előrébb kell lépni a sport valamennyi részterületén: az iskolai testnevelésben, a rekreációs célú sportban, beleértve a diáksportot, valamint a versenysportban. A tágan értelmezett sportszféra aktivitásának irányait többféle tényező (ún. (ún. mozgatórugó ) befolyásolja: Létesítmény helyzet; Szervezeti-irányítási rendszer Finanszírozási koncepció Szaktudás fejlesztése sporttudomány Nemzetközi kapcsolatok Kommunikáció A sport innovatív elemei innovációs háló Hazai rendezésűnemzetközi versenyek

12 A SPORTSTRATÉGIA CÉLRENDSZERE HÁROM SZINTRE ÉPÜL A sportstratégia víziója A sportpolitika társadalmi céljai Sportnemzet és sportoló nemzet A sport főtársadalmi kapcsolódási pontjai: Népegészség javítá sa Közösségi kapcsolatok, harmoni kus tá rsadalom Gazdasági aktivitá s Nemzeti értékek, ö nbecsülés Társadalmi esélyegyenlőség Operatív célok a sport három főterületén Kézzelfogható célok három területen: Iskolai és diáksport Versenysport és utánpótlás Szabadidősport fejlesztése

13 A sport helyzete a társadalmit rsadalmi-gazdaságigi környezetbenk (össztársadalmi vonatkozások) Ideális esetben a sport a következőfunkciókat töltheti be: fontos szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában; életvezetési technikák és módszerek közvetítője, emellett a nevelés olyan eszköze, mely játékos formában, komolyabb "tét" és veszteség nélkül megoldási készletekkel vértezi fel az ifjúságot; lehetőséget nyújt az egyén önmegvalósítására; lényeges szerepet tölt be a családi és társadalmi kötelékek erősítésében; kultúrált szórakozási lehetőséget biztosít, pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos időtöltés; nemzetközi eredményei hozzájárulnak a nemzeti önbecsüléshez és büszkeséghez; gyakorlati eszköze lehet a hátrányos helyzetűcsoportok felzárkóztatásának.

14 A SPORT TÁRSADALMI JELENTŐSSÉGÉNEK ELISMERTSÉGE Az emberek 90%-a a kiemelkedőfontosságúnak tartja a sport minden területét a gyermekek szeressék meg a mozgást, a sportot a gyermekek szabadidejüket sporttal, mozgással töltsék legyenek megfelelo szabadidosport létesítmények olimpiai aranyéremdicsosége hazánknak az emberek sportoljanak egészségük érdekében világbajnoki aranyéremdicsosége hazánknak legyenek bajnokok, akik a gyermekek példaképei lehetnek 0% 10% 20%30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100% nagyon fontos fontos inkább fontos egyáltalán nem vagy kevésbé fontos Forrás: Gfk,

15 A SPORT EGYES TERÜLETEIT ELTÉRŐMÉRTÉKBEN RÉSZESÍTENÉ ANYAGI TÁMOGATÁSBAN A KÖZVÉLEMÉNY Az értékrendben a gyermekek élveznek legnagyobb támogatottságot, illetve a sport egészségmegőrzőfunkciója Osszon el 100 Ft -ot. Ön mennyivel támogatná a világversenyekre való felkészítést? a felnőttek sportolását? 7,90% 9,57% a hazai versenyeket, bajnokságokat? 7,67%... a gyermekek iskolai órákon 21,79% kívüli sportoltatását? 12,47% az olimpiai felkészülést? 12,48% a testnevelésórák korszerűsítését? 13,39% 14,74% az országos egészségmegőrző programokat?... az utánpótlásnevelést, a tehetségkutatást? Forrás: Gfk,

16 A SPORT JÓTÉKONY HATÁSA A KÖZÉRZETRE ÉS AZ EGÉSZSÉGRE A sportolók körében alacsonyabb mértékben jelentkeznek például a stressz tünetei, alvászavarok, fejfájás, kedvtelenség, illetve kevesebb a dohányzók száma (az intenzitás is jóval alacsonyabb)* Fokozott stressz tünetei sportolók teljes lakosság Dohányzás sportolók teljes lakosság Alvási nehézségek sportolók teljes lakosság Kedvtelenség sportolók teljes lakosság Fejfájás sportolók teljes lakosság 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% van/igen ritkán nincs/nem Forrás: Gfk, *A év közötti teljes felnőtt népesség, illetve sportoló tagjai összehasonlításában -5-

17 nincs rá ideje egészségi állapota miatt nincs rá energiá ja nem szeret sportolni TOTAL 40,8 31,2 24,5 10,4 NEM férfi 44,4 26,9 25,3 10,0 Nő 37,8 34,7 23,7 10,7 KORCSOPORT 20 évesnél fiatalabb 35,1 10, éves 54,4 6,2 28,6 13, éves 63,4 8,5 29,4 6, éves 57,3 15,1 35,1 10, éves 40,6 39,4 26,7 9,4 60 éves vagy idősebb 11,2 65,7 14,6 10,1 GAZDASÁGI AKTIVITÁS foglalkoztatott 61,5 10,7 34,1 10,4 tanuló 34,0 10,6.. 25,5 nyugdíjas 13,1 66,9 12,5 9,7 egyéb eltartott, inaktív 49,6 15,2 25,0..

18 N=1500

19 N=1500

20 N=1500 3%: kosárlabda 2%: más csapatsport (kézi- ill. röplabda)

21 Az embereknek nagyon fontos a egészségük: az életben legfontosabb 12 dolog rangsorában az egészség a 2. helyen áll. Tisztában vannak a sportolás és az egészségi állapot összefüggésével, ugyanakkor a sportolást nem tartják fontosnak, míg az egészséget igen. A legfontosabb 12 dolog között a sport csupán a 11. helyen áll (ezzel szemben az egészség 2. volt).

22 A SPORTSTRATÉGIA CÉLRENDSZERE HÁROM SZINTRE ÉPÜL A sportstratégia víziója A sportpolitika társadalmi céljai Sportnemzet és sportoló nemzet A sport főtársadalmi kapcsolódási pontjai: Népegészség javítá sa Közösségi kapcsolatok, harmoni kus tá rsadalom Gazdasági aktivitá s Nemzeti értékek, ö nbecsülés Társadalmi esélyegyenlőség Operatív célok a sport három főterületén Kézzelfogható célok három területen: Iskolai és diáksport Versenysport és utánpótlás Szabadidősport fejlesztése

23 A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 1. Kapcsolódás a népesség egészségi állapotához A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK SZUBJEKTÍV MEGÍTÉLÉSE A sportolók körében nagyobb az elégedettség a saját egészségi ál lapotra vonatkozóan* Sportolók 3% 8% 20% 69% Teljes népesség 9% 18% 25% 48% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nagyon elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett nagyon elégedett *A év közötti teljes felnőtt népesség, illetve sportoló tagjai összehasonlításában Forrás: Gfk kutatás,

24 A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 1. Kapcsolódás a népesség egészségi állapotához A SPORTOLÓ LAKOSSÁG ARÁNYÁNAK 24%-RA TÖRTÉNŐNÖVELÉSE ÉVI CSAKNEM 6 MRD HUF MEGTAKARÍTÁST EREDMÉNYEZHET CSUPÁN A TÁPPÉNZ KIADÁSOK TERÉN Táppénz megtakarítás 50 %- kal növelve a sportolók számát Sportoló lakosság aránya jelenleg: 16 % -19% Jövőbeni sportoló lakosság aránya: 24% 31,5 Mrd Ft 5,9 Mrd Ft 25,6 Mrd Ft Egyéb lehetséges megtakarítások Egészségügyi ellátásból fakadó költségek csökkenése - alacsonyabb orvosi ellátási költségek - csökkenőgyógyszerár támogatási kiadások Összgazdasági termelés növekedés - kiesőnapok csökkenése Jelenlegi társadalombiztosítási éves táppénz kiadások Megtakarítás Csökkentett táppénz kiadások (jövőbeni) - egészségesebb társadalom magasabb termelékenysége, növekvőproduktivitás Megjegyzés: A kiinduló összegek, illetve társadalombiztosításba bevontak ada tai magyarországi tényadatok, a kalkulációhoz a hong-kongi elemzés sportolók/nem sportolók közti; egészségbiztosítás igénybevételére vonatkozó kü lönbözőarányszámok kerültek felhasználásra. Forrás: Hong Kong Sports Development Board; OEP, ESZCSM, GYISM elemzés A sportminiszterek sportminiszterek1999-ben 1999-benmegtartott megtartotttalálkozóján találkozójánmegerősítették, hogy hogyminden egyes egyesdollár, melyet melyeta afizikai fizikaiaktivitásba aktivitásbafektetnek fektetnek3,2 dollár dollármegtakarítást megtakarítástjelent az azegészségügyben. -6 -

25 A SPORTSTRATÉGIA CÉLRENDSZERE HÁROM SZINTRE ÉPÜL A sportstratégia víziója A sportpolitika társadalmi céljai Sportnemzet és sportoló nemzet A sport főtársadalmi kapcsolódási pontjai: Népegészség javítá sa Közösségi kapcsolatok, harmoni kus tá rsadalom Gazdasági aktivitá s Nemzeti értékek, ö nbecsülés Társadalmi esélyegyenlőség Operatív célok a sport három főterületén Kézzelfogható célok három területen: Iskolai és diáksport Versenysport és utánpótlás Szabadidősport fejlesztése

26 A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 2. Kapcsolódás egy harmonikusabb társadalom megteremtéséhez, a kisközösségek erősítéséhez sport a kapcsolatok javításában, valamint a társadalmi kohézió elősegítésében is fontos szerepet tölt be; A szabadidő eltöltése, a széles spektrumú programok biztosítása helyi színtereken kiemelkedően fontos a sport közösségfejlesztőés -formáló szerepe miatt;

27 A SPORTSTRATÉGIA CÉLRENDSZERE HÁROM SZINTRE ÉPÜL A sportstratégia víziója A sportpolitika társadalmi céljai Sportnemzet és sportoló nemzet A sport főtársadalmi kapcsolódási pontjai: Népegészség javítá sa Közösségi kapcsolatok, harmoni kus tá rsadalom Gazdasági aktivitá s Nemzeti értékek, ö nbecsülés Társadalmi esélyegyenlőség Operatív célok a sport három főterületén Kézzelfogható célok három területen: Iskolai és diáksport Versenysport és utánpótlás Szabadidősport fejlesztése

28 A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 3. Kapcsolódás a népesség gazdasági aktivitásához Bizonyított, hogy a sport közvetlen és közvetett pozitív hatással bír mind a diákság tanulási képességére, mind a dolgozó lakosság produktivitására; Ezt a rendszeres testedzés, a sportolás főleg az egyén kognitív, érzelmi, fizikai és motivációs fejlődésre gyakorolt pozitív hatásán keresztül éri el. A szabadidőhasznos és aktív eltöltése, a rekreáció hozzájárul a közérzet javításához és a társadalom aktivitásához.

29 A SPORTSTRATÉGIA CÉLRENDSZERE HÁROM SZINTRE ÉPÜL A sportstratégia víziója A sportpolitika társadalmi céljai Sportnemzet és sportoló nemzet A sport főtársadalmi kapcsolódási pontjai: Népegészség javítá sa Közösségi kapcsolatok, harmoni kus tá rsadalom Gazdasági aktivitá s Nemzeti értékek, ö nbecsülés Társadalmi esélyegyenlőség Operatív célok a sport három főterületén Kézzelfogható célok három területen: Iskolai és diáksport Versenysport és utánpótlás Szabadidősport fejlesztése

30 A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 4. Kapcsolódás a nemzeti önértékeléshez M A GY ARO RSZÁ G A N EM ZETKÖ ZI ÉLSPO RT É LV ON A LÁ BA N TELJESÍT 1000 U SD G D P/fő-re jutó olimpiai érmek száma alapján képzett rangsor GD P/főarányos rangsor M ünchen M ontreal M oszkva Szöul B arcelona A tlanta Sydney 1 M agyarország R om ánia L engyelország K ína Kína Kína K ína 2 Lengyel- Leng yelorszáország R om ánia K enya R om ánia U krajna FÁK 3 U SA M agyarország B ulgária R om ánia M agyarország FÁ K R om ánia 4 NSZK U SA M agyarország K orea U SA R ománia M agyarország 5 Japán N SZK Egyesült Lengyel- Lengyelország M - agyarország K orea Királyság ország 6 O laszország Japán O laszors zág Bulgária N ém émetország M agyarország A usztrália U SA A usztrália U SA K orea N SZ SZK E gyesült Királyság Finnország Svédország Finnország O laszország Szovjetunió Szovjetunió Szovjetunió Francia- - ország N D K ND K N D K A usztrália O laszország Bulgária Bulgária K uba Japán volt-szovjetunió 14 Egyesült K irályság Kuba Forrás: IO C,, IM F, Elem zés Francia - 7 R - om ánia O laszország ország Franciaország 9 Svédország Finnország Svédország 8 A usztrália A usztrália Spanyol -- ország Franciaország Egyesült K irályság Kanada K orea USA Ném etország N ém etország A usztrália O laszország Fran cia cia- O - laszország ország Francia- - Egyesült ország Királyság Spanyol- H ollandia ország Kuba C sehszlovákia Szovjetunió Kuba Hollandia Japán E gyesült K irályság Jugoszlá via via N D K C sehszlovákia K uba Kuba

31 A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 4. Kapcsolódás a nemzeti önértékeléshez A MAGYAR EREDMÉNYESSÉG A NEMZETKÖZILEG KEVÉSBÉ "ÉRDEKES" SPORTÁGAKBAN JELENTKEZIK Siker mennyisége (pl. érmek száma, eredményességi pontok) Magas Alacsony Kajak-kenu Sportlö vés Vízilabda Úszás Karate Vívás Súlyemelés Öttusa Kick-box Birkózó Evezés Ökölvív ás Torna 2 1 Kézilabda Íjászat 4 3 Búvár Jégkorong Lovassport Judo Sakk Korcsolya Triatlon Repülés Taekwondo Tájfutás Motorsport Röplabda Kosárlabda Labdarúg ás Alacsony Siker minősége(1) : Mennyire fontos az adott sportág sikere a t ársadalomnak, itthon és nemzetközileg? Magas (1) Érdeklődés, nézettség, elterjedtség stb. alapján. Megjegyzés: Az ábra aránytalanságokat mutat, illusztráció jellegű. Forrás: GYISM, Elemzés

32 A SPORTSTRATÉGIA CÉLRENDSZERE HÁROM SZINTRE ÉPÜL A sportstratégia víziója A sportpolitika társadalmi céljai Sportnemzet és sportoló nemzet A sport főtársadalmi kapcsolódási pontjai: Népegészség javítá sa Közösségi kapcsolatok, harmoni kus tá rsadalom Gazdasági aktivitá s Nemzeti értékek, ö nbecsülés Társadalmi esélyegyenlőség Operatív célok a sport három főterületén Kézzelfogható célok három területen: Iskolai és diáksport Versenysport és utánpótlás Szabadidősport fejlesztése

33 A sport helyzete a társadalmi-gazdasági környezetben (össztársadalmi vonatkozások) 4. Kapcsolódás a társadalmi esélyegyenlőséghez A társadalmi integráció és tolerancia szempontjából fontos lenne a társas sportokban való részvételük, különös tekintettel ezen sportágak összetartó és kapcsolatépítőszerepére;

34

35 Nézzünk ki a (sport)piacra A XX. század végére a sport olyan önálló iparággá vált, amely a nemzetgazdaságoknak nem csekély hányadát képezi: A SPORTIPAR RELEVÁNS INDIKÁTORAI Magyarországon 2002-ben sporttal foglakozó vállalkozás (Az Stv. szerint sportvállalkozásnak csak az a vállalkozás minősül, amelynek cégjegyzékébe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység); A szektor árbevétele 350 milliárd forint; (A sportszektor méretét a sporteszköz-kerékpár kiskereskedelem határozza meg a maga 318 milliárd forintos árbevételével. Súlyában nála jóval kisebb a 17,6 milliárd forintot kitevőegyébb sporttevékenys kenység, bár ez jelenti tartalmát tekintve az igazi élő sportot.); A sportszektor árbevétele a nemzetgazdaság egészén belül 0,9%-ot képvisel; Forrás: Nemzeti Sportstratégia

36

37 A sportpiacon viszonylag sokan csak kis gazdasági eredményt tudnak felmutatni; (Az átlagos eredményráta 1,7%, szemben a nemzetgazdasági 4,1%-os átlaggal.) A pozitív eredménnyel gazdálkodó cégek, azaz a nyereségesek, társasági adót fizetnek elért eredményük után. (Ennek nagysága 2,1 Mrd Ft volt, ami 0,5%-a a nemzetgazdasági befizetésnek.) A sportban foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozók száma több, mint fő. (A nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjából 0,9% dolgozik a sportban, ami megfelel az árbevételek terén képviselt számaránynak.) A sportgazdaság költségvetési kapcsolata 2, ,1 Mrd Ft társasági adó; 60 Mrd Ft ÁFA; 10 Mrd Ft SZJA; A SPORTÁGAZAT NETTÓ KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETŐ Forrás: Nemzeti Sportstratégia

38 Operatív célok a sport három főterületén A TÁRSADALMI CÉLOK MEGFELELTETHET ŐEK A SPORT EGYES SZFÉRÁINAK Társadalmi célok Sport területei Népegészség Esélyegyenlőség Család, közösség Nemzeti büszkeség Produktivitás/ aktív társadalom Megjegyzés: Illusztráció Versenysport Rekreációs célú sport Iskolai testnevelés és diáksport

39 Célok a rekreáció sport terén Piacbővítés, a kereslet növelésével a kínálat élénkítése. Középtávon a felnőtt népességben a sportolók arányának 50%-os növelése, 16%-ról 24%-ra. (Ez megvalósítható, ha figyelembe vesszük, hogy mintegy 900 ezer ember mozgó sítható, belátható időn belül hajlandó elkezdeni a sportolást.) Hosszú távon, a szoros értelemben vett heti két alkalommal rendszeresen sportolók ará nyának növelése 9%-ról 25 30%-ra (európai átlag), a további sportolók számának növelése, 45 50%-ra (a valamilyen rendszerességgel sportolók aránya jelenleg 16%). Szemlélet- és attitűdváltás, az egészséges és mozgásgazdag életmód szemléletének elterjesztése a társadalom egésze számára. A sportoláshoz való hozzáférés szempontjából hátrányos területek, térségek kiemelt fejlesztése. Idősek sportjának ösztönzése és szervezése, sporttal kapcsolatos attitűdök megváltoztatása, célzott kedvezményrendszer kidolgozása. A szabadidősport szervezeti struktúrájának megreformálása, a társadalom rekreációs sport igényeit tükrözőrendszer kialakítása. Az ösztönzőként ható pénzügyi-gazdasági kedvezményrendszer kidolgozása. A sportszakember képzés megújítása részeként új, a rekreációs sport céljait hatékonyan szolgáló szakképesítések dokumentációinak kidolgozása.

40 Megvalósítási koncepció Az államnak nemcsak feladata, hanem érdeke is, hogy aktívan, preventív módon, a sport ösztönzésén keresztül nagyobb szerepet vállaljon a jobb életminőség megteremtésében. Központi szinten mindezt kommunikációval, illetve indirekt ösztönzőkkel lehet és szükséges támogatni. Jelenleg a piacbővülést a keresleti oldal nem kellően dinamikus növekedése akadályozza leginkább. Mind szélesebb társadalmi réteg helyzetbe hozása hozzájárul a fizetőképes kereslet megteremtéséhez. Az állami szerepvállalás ettől kezdve a piaci tökéletlenségek korrigálására terjed majd ki.

41 Keresleti oldal Megvalósítási koncepció 1) Széles körben hozzáférhetővé tenni a sportolást - kedvezményrendszer (adókedvezmények, terhelésmentes juttatások) kialakításával kell tehát olcsóbbá tenni magát a sportolást. 2) A szemléletmód formálásán keresztül a társadalom különbözőcsoportjainak és korosztályainak a megszólítása 3) Piaci tökéletlenségek korrigálása A VISELKEDÉSBELI SBELI VÁLTOZV LTOZÁS EGY FOLYAMAT EREDMÉNYE, EZÉRT SZAKASZOKRA KIDOLGOZOTT AKCIÓTERV SZÜKS KSÉGELTETIK ANNAK AKTÍV ELŐMOZDÍTÁSÁRA Kereslet élénkítésének elmélete Megcélzott rétegek definiálása után a konkrét feladatok, akciók kidolgozása 1. fázis TUDATOSÍTÁS tudomása legyen r óla, hogy vannak akik sporttal töltik szabadidejüket Kommunikációs stratégia kidolgozása a tudatosításra és a szemléletváltásra 2. fázis IGÉNY MEGFOGALMAZÁS 3. fázis ELHATÁROZ ÁS gondoljon rá, hogy maga is sportoljon, mozogjon szabadidejében legyen meg az elhatározás, hogy maga is kipróbálja a sportot M otiválás, biztatás és meggyőzés a sport sokszínűségéről, fontosságáról és szórakoztató jellegéről A felkeltett igény kiszolgálására, az elhatározás támogatása információval, információs adatbázis létrehozásával, 4. fázis ELSŐLÉPÉS elsőalkalommal menjen sportolni, próbálja ki a sportot, Megfelelő, változatos lehetőségek kialakítása, melyek megfogják a sportot kipróbálót 5. fázis MEGERŐSÍTÉS elkötelezettség, azaz szabadidejét rendszeresen sporttal töltse Megfelelőszínvonalú lehetőségek megteremtése: szakemberek, kiszolgáló helységek, folyamatos információs bázis, rendezvények Megjegyzés: szervezési és koordinálási akcióterv kidolgozására vonatkozó ábra -12-

42 Megvalósítási koncepció Kínálati oldal 1) A támogatási portfolió kialakítása 2) A magántőke bevonásának ösztönzése (sportolási csekk, a szponzorok filmtörvény analógiája - ösztönzése a szabadidő sportban rejlőpotenciál kihasználására.) 3) A sport, mint a rehabilitáció eszköze

43 Mozgatórugók, indikátorok Létesítmény helyzet; Szervezeti-irányítási rendszer Finanszírozási koncepció Szaktudás fejlesztése sporttudomány Nemzetközi kapcsolatok Kommunikáció A sport innovatív elemei innovációs háló Hazai rendezésűnemzetközi versenyek

44 Forrás: Összefoglaló jelentés a évi OSAP 1530-as adatfelvételéről

45 Forrás: Összefoglaló jelentés a évi OSAP 1530-as adatfelvételéről

46 Forrás: Összefoglaló jelentés a évi OSAP 1530-as adatfelvételéről

47

48

49 SPORT XXI LÉTESÍTMÉNYFEJLESZTÉSI PROGRAM 1. Sport a kistelepüléseken program 2. Olimpiai központok fejlesztése program 3. Stadion-korszerűsítési program 4. "Sporttal a közösségekért" program 5. "Tanuszodát minden kistérségben" program 6. "Korszerűtornatermet mindenhol" program

50 Mozgatórugók, indikátorok Létesítmény helyzet; Szervezeti-irányítási rendszer Finanszírozási koncepció Szaktudás fejlesztése sporttudomány Nemzetközi kapcsolatok Kommunikáció A sport innovatív elemei innovációs háló Hazai rendezésűnemzetközi versenyek

51 D n n á nia o O las rszá zo g r sz ág Le Li n g t vá ye n ia lo s zá g Iz Eg ye Ho ra el s ü l la lt Kir nd ia á ly Au ság sz tr M Szlo ia ag ya v ák ro ia És r sz zto ág rs Sz zá g lo vé nia Iz C se al n ho d rs z Be ág lg i Po u m r tu gá lia Sv N á jc o Sv r vé éd g ia F ra o r nc szá iao g rs zá g Fi 20,00 15,00 10,00 80,00 70,00 60,00 50,00 15,00 10,00 5,00 5,00 0,00 0,00 Egy főre jutó Önkormányzati támogatás 1998 (ECU) A S É V E K 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 É V Ó L D án ia Le ng I zr ye ae lo l s S zá M zlo g ag v y a ák i ro a r sz Po á r tu g gá lia L C it vá se n ia h S or sz vé do ág É s r sz á zt or g sz Au ág sz Eg tr ye ia sü B e lt l giu Ki rá m F in lysá g no rs z ág Iz lan Fr N or d a n vé ci g a o ia rs zá H g O ol la la s n d zo ia rs S z ág zlo vé ni a S vá jc 25,00 És zt or sz No á g rv ég ia Iz lan d M Li ag tvá ya n ro i a rs Sz zá g lov é Sz n ia lo vá kia B C e lg se iu ho m rs z á H Fr ol g a n lan ci d L e a or i a ng sz ye á g los Po z á g rt ug Eg y e A á lia s ü us z lt Ki t ri a rá ly s ág Sv á jc O la Izr a sz e o l Fi rsz á nn g o Sv rs z éd ág or sz ág D án ia ye lo sz á S g z O lo v la s z á ki o a r C se szá M ho g ag r s ya zá ro g rs zá g Li t v É á sz ni to a rs zá g Iz ra Be e l lg Sz iu lo m vé A n ia us E z g ye N tr ia s or ül v tk é ir g ia ál y Po sá g rt ug H á li a ol la n di a S I v é z la do nd rs zá g S v áj Fr c a D nc á ia n i o a rs F in z á no g rs zá g Le ng Finanszírozási struktúrák Egy főre jutó állami támogatás Egy főre jutó szponzori támogatás 1998 (ECU) 1998 (ECU) 25,00 20,00 Egy főre jutó támogatás a szerencsejáték bevételeib ől 1998 (ECU) 18,00 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00

52 Finanszírozás változása (Hazai rendezésűvilágversenyek nélkül) Diáksport Szabadid ősport Utánpótlás-nevelés Versenysport millió

53 NAGYOBB HANGSÚLYT KELL KAPNIA A SZÉLESEBB TÖMEGEKET ELÉRŐTÁMOGATÁSI FORMÁKNAK A finanszírozás természetes koncentráltsága mellett vizsgálandó az arányok indokoltsága ó lá lku a K ci Sport területe 2003 évi támogatás(*) Érintett lakosok száma Egy főre jutó támogatás Megoszlás % Élsport (Forma 1 nélkül) 4,1 Mrd Ft ,1 millió Ft 7% Egyesületek, utánpótlás 8,3 Mrd Ft Ft 13% Iskolai és diák sport, testnevelés óra (GYISM, BM) 32 Mrd Ft 1,3 millió Ft 51% Sportrekreáció (szabadidősport) 2,6 Mrd Ft Rendszeresen sportolók: fő ~ Ft 4% Létesítmények 11,3 Mrd Ft % Fel nem osztott 4,4 Mrd Ft - - 7% Összesen 62,7 Mrd Ft - 100% (*) Kalkuláció 2003-ra: GYISM költségvetési előirányzat, BM és önkormányzati támogatások becsült értéke -7-

54 Szövetségek kiadásai 2% 4% 23% 30% 13% 28% Személyi Működés Versenyrend. Válogatott Beruházás Egyéb

55 Magyar RepülőSzövet ség Állami támogatás összesen (sportágfejlesztési támogatással) Egyéb bevételek Magyar Labdarúgó Szövet ség Magyar Atlétikai Szövet ség Magyar Kajak-Kenu Szövet ség Magyar Torna Szövetség Magyar Ví vó Szövetség Magyar Úszó Szövet ség Magyar Sportlövők Szövetsége Magyar Kézilabda Szövet ség Magyar Öttusa Szövet ség Magyar Vízilabda Szövetség Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Magyar Ökölvívó Szakszövetség Magyar Birkózó Szövet ség Magyar Judo Szövetség Magyar Tenisz Szövetség Magyar Evező s Szövetség Magyar Jégkorong Szövetség Magyar Triatlon Szövetség Magyar Asztalitenisz Szövet ség Magyar Sakkszövet ség Magyar Vitorlás Szövet ség MagyarRöplabda Szövet ség Magyar Mozgáskorlátozott ak Sportszövetsége Magyar Lovassport Szövetség Magyar Országos Korcsolyázó Szövet ség Magyar Rögbi Szövet ség Magyar Búvár Szakszövet ség Magyar Sí Szövetség Magyar Tollaslabda Szövetség Magyar Taekwondo Szövetség Magyar Tájékozódási Futó Szövetség Magyar Karate Szakszövet ség Magyar Nemzeti Autósport Szövet ség Magyar Bowling és Teke Szövetség Magyar Rádióamat ő r Szövet ség Magyar Táncsport Szakszövetség Magyar ModellezőSzövet ség Magyar Golf Szövetség Magyar Kendo Szövet ség Magyar Lábtenisz Szövet ség Magyar Országos Baseball és Softball Szövetség Magyar Testépítőés Fittness Szövet ség Magyar Nanbudo Szövet ség Magyar Snowboard Szövet ség Magyar Hegy- és Sportmászó Szövet ség Magyar Bridzs Szövet ség MagyarKung-fu Szakszövetség Magyar Biliárd Szövet ség Magyar Sumo Szakszövet ség Magyar Kutyafogathajtó Sport szövetség Magyar Fallabda (Squash) Szövet ség Szövetségek összesített bevételei 2003 (Forrás: szövetségek - OSAP adatla pok)

56 A sportegyesületek megoszlása bevételeik nagysága szerint 7% 8% 27% 9% 500ezr Ft alatt 500ezer - 2millió 2millió - 5millió Ft 5millió - 10millió Ft 10millió Ft - 20millió Ft 17% 32% 20millió Ft felett

57 Egy átlagos sportegyesület bevételi forrásainak megoszlása 12% helyi ök.-i támogatás 32% saját bevétel 3% 3% szponzori tám. 18% pályázatok 32% magánadományok egyéb

58 Magyarország EU átlag Állami támogatás Állami támogatás Önkormányzati támogatás Önkormányzati támogatás Szerencsejáték bevételeiből Szerencsejáték bevételeiből Szponzori bevételek Szponzori bevételek

59 kevés a tőkeerős hazai nagy cég; nem ismerik a szponzorálás know-how-ját; e cégek szponzorációval kapcsolatos döntéshozatala sokszor szubjektív alapon történik; a multinacionális cégek szponzorációs tevékenységével kapcsolatban a döntések sokszor regionális, vagy európai szinten születnek és nem egy-egy ország sportjára vonatkoznak; nagy szponzorok kevesen vannak, a nagyszámú kis szponzor számára biztosítható felület viszont kicsi, azaz nem hatékony; a médiaközvetítések és a megfelelőpublicitás hiánya kevésbé teszi attraktívvá a szponzori megjelentést; a reklám hatékonysági mérhetőségével szemben nincsenek hasonló, adekvát mutatók a szponzorálásra; a reklámköltségek megtérülési ideje jóval gyorsabb, mint a szponzorációé; Ezenördögi ördögikör körmegtöréséhez megtöréséhez(azaz (azazprofi, profi,külföldi külföldi Ezen nagyfinanszírozókbevonásához) bevonásához)áátlátható nagyfinanszírozók tlátható ttámogatási ámogat ási éés s elszámolási rendszer,illetve illetveaasportszervezetek sportszervezetekhat hatékony elsz ámolási rendszer, ékony rendszer gazdálkodása szükséges; gazd álkodása szükséges; Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

60 Mozgatórugók, indikátorok Létesítmény helyzet; Szervezeti-irányítási rendszer Finanszírozási koncepció Szaktudás fejlesztése sporttudomány Nemzetközi kapcsolatok Kommunikáció A sport innovatív elemei innovációs háló Hazai rendezésűnemzetközi versenyek

61 A KORÁBBI ÉVEKBEN AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS DÖNT ŐRÉSZE A KÖZTESTÜLETEKHEZ ÉS A SZÖVETSÉGEKHEZ JUTOTT GYISM Szakáll. Köztestületek M M NSSZ M +m űh el y MOB M Tagdíj M MPB FONESZ NST M NSZSZ M+ m ű hely M Pénz Allokációs javaslat Programpályázatok Tagdíj Mű ködési támogatás WMSK Szövetségek Nem olimpiai Sportágak szövetségei Fogyatékos Szövetségek Szabadidő /Diáksport Szövetségek mű hely Olimpiai sportágak szövetségei Versenysport Egyesületek, műhelyek Fogyatékosok egyesületei Sportrekreáció (szabadidő sport) Egyesületek, klubok A JÖVŐBEN EGYSZERŰ EGYSZER ŰSÖDIK A SPORTIRÁNYÍTÁS RENDSZERE, NAGYOBB HANGSÚLYT KAP A SPORT SZINTEREINEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSA M Pénz Allokációs javaslat Programpályázatok Mű ködési támogatás ÁLLAMI SPORTIRÁNYÍTÁS M Kiemelt szakmai szervezetek NST M civil sportszövetség, átfogó erny ő szervezet MOB / MPB Pályázatkezelő Szövetségek A sportági szövetségek Sportszervezetek/ egyesületek A sportrekreáció területén tevékenykedő szövetségek Fogyatékosok Szövetségei Egyesületek, m ű helyek, klubok, versenyz ő k, edző k Fogyatékosok egyesületei M Mű ködési támogatás törvényben rögzített és megvalósított közfeladatai ellátása érdekében az állam hozzájárul a mű ködéshez

62 A SZOLGÁLTATÓ SZEMLÉLET ÖSZTÖNZÉSE ÉRDEKÉBEN: MEGNŐA TAGDÍJ JELENTŐSSÉGE M Pénz Allokációs javaslat Programpályázatok Tagdíj Működési támogatás ÁLLAMI SPORTIRÁNYÍTÁS NST M Kiemelt szakmai szervezetek M civil sportszövetség, átfogó ernyőszervezet MOB / MPB Pályázatkezelő Szövetségek A sportági szövetségek Tagdíj Sportszervezetek/ egyesületek A sportrekreáció területén tevékenykedő szövetségek Tagdíj Fogyatékosok Szövetségei Tagdíj Egyesületek, m űhelyek, klubok, versenyzők, edzők Fogyatékosok egyesületei M Működési támogatás törvényben rögzített és megvalósított közfeladatai ellátása érd ekében az állam hozzájárul a mű ködéshez

63 HÁROM FŐSZŰRŐALKALMAZANDÓ A VERSENYSPORT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ Lehetséges kimenetek: fókuszált célterület, fokozatosan önfinans zírozóvá teendősportág, szabadidősportos és minimálisan támogatandó sportág. 1. szűrő: EREDMÉNYESSÉG TÁRSADALMI FONTOSSÁGA Eléri-e a sportág a társadalmi "ingerküszöböt" Sportolók, résztvevők száma, Népszerűsége, Érdeklődők és támogatók száma, nem igen 2. szűrő: EREDMÉNYESSÉG, SIKER Jelenlegi sikersportág? Nemzetközi siker mennyisége, Nemzetközi siker minősége, igen Erős a sportág rekreációs sportra gyakorolt hatása, rendelkezik rekreációs sport fejlesztési stratégiával? ig en nem nem nem Esetleges minimális állami hozzájárulás a sportágnak Jövőbeli sikersportág lehet a versenysportban? igen s ga ma 3. szűrő: FINANSZÍROZÁS Sportágfejlesztés rekreációs sport kapcsán (nyitás koncepciójának támogatása, pályázatok lehetősége) Fokozatos áttérítés az önfinanszírozásra (állami támogatás ezt célozza) Milyen a sportág önfinanszírozási képessége? al acs on y Állami támogatás fókuszterülete

64 A SZŰRÉS EREDMÉNYEKÉNT KIALAKÍTHATÓ AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS FÓKUSZÁT KÉPEZŐSPORTÁGCSOPORT Hosszútávon reális cél a források sportágra koncentrálása 1. szűrő: EREDMÉNYESSÉG TÁRSADALMI FONTOSSÁGA n ig e 65 sportág 39 sportág 26 sportág Esetleges minimális állami hozzájárulás a sportágnak 4 sportág 7 sportág 19 sportág 3. szűrő: FINANSZÍROZÁS 43 sportág n em 26 sportág 2. szűrő: EREDMÉNYESSÉG, SIKER Sportágfejlesztés rekreációs sport kapcsán (nyitás koncepciójának támogatása, pályázatok lehetősége) 7 sportág 3 sportág sportág 15-1 sp ág t r o 6 sp o rtág Fokozatos áttérítés az önfinanszírozásra (6-8 sportág) Állami támogatás fókuszterülete (kb sportág)

65 AZ 1. SZŰRŐFELADATA A MEGFELELŐTÁRSADALMI JELENTŐSÉGŰ SPORTÁGAK KISZŰRÉSE (III.) A sportág élvezi a társadalom támogatottságát Társadalmi ingerküszöböt átlépősportágak: Társadalom támogatja* Szempontok Labdarúgás Taglétszám + eredményesség, Kézilabda Kosárlabda Vízilabda Röplabda Jégkorong Ismertség, elismertség, Öttusa Társadalmi támogatottság, Asztalitenisz Atlétika Evezés 26 sportág Tenisz Vívás Úszás Súlyemelés Torna Kajak-kenu Ökölvívás Korcsolya Birkózás Karate Judo Triatlon Sakk Sportlövés Lovassport Íjász *közvéleménykutatás A en A sportág sportág társadalmi társadalmi jelentő jelentősségének sségének köszönhető köszönhető en sportág sportág maradt maradt fent fent aa potenciálisan potenciálisan kiemelt kiemelt versenysport versenysport támogatási támogatási rendszer rendszer első elsőszű szűrő rőjén. jén.

66 2. SZŰRŐ: A JELENLEGI ÉS POTENCIÁLIS SIKERSPORTÁGAKBÓL KIEGYENSÚ LYOZOTT ÉS PERSPEKTIVIKUS NEMZETI PORTFÓLIÓT KELL ÉPÍTENI Gold-cow": sikeres, de hosszútávon veszélyeztetett Kajak-kenu Igen Jelenleg s ik ersport? Súlyemelés Evezés Ökölvívás Korcsolya Sakk Íjászat Judo Lovassport Triatlon Kosárlabda Jégkorong Labdarúgás Tenisz Röplabda Nem Siker m ennyisége (pl. érm ek szám a, eredm ennyiségi pontok) Magas Alacsony Sportlövészet Karate Evezés Vívás Öttusa Atlétika Kajak-kenu Vízilabda Úszás Ökölvívás Torna AsztaliteniszKézilabda Íjászat Lovassport Sakk Judo Korcsolya Triatlon Jégkorong Tenisz Röplabda Kosárlabda Labdarúgás Alacsony Magas Siker minősége: Mennyire fontos az adott sport ág sikere a magyar társadalomnak? ( Ingerküsz öb feletti) Igen Vívás Nem Öttusa Jövősikerei Igen Jövőben potenciálisan sikersport? J ól passzol a magyar adottságokhoz? Nem kiemelt sportágak Birkózás Karate Birkózás Atlétika Asztalitenisz Torna Nem Súlyemelés Úszás Vízilabda Kézilabda Vívás Sportlövészet Öttusa Fenntartható sikerek Birkózás Súlyemelés Ú szás Kajak-kenu Kézilabda Sportlövészet Ökölvívás Vízilabda Evezés Karate Torna Lovassport Asztalitenisz Atlétika Triatlon Íjászat Judo Sakk Sakk Korcsolya Labdarúgás Röplabda Kosárlabda Tenisz Jégkorong Nem Nemzetközileg felfutó vagy stabilan népszerű sport (nemzetközi szövetségek száma, m édia, trendy sport, stb.) Megjegyzés: Az ábrába rendezett sportágak egymáshoz viszonyított helyzete nem arányos, illusztráció jellegű. Igen

67 3. SZŰRŐ: A JELENLEGI ÉS POTENCIÁLIS SIKERTERÜLETEKET DIFFERENCI ÁLNI KELL ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGEK SZERINT Az állami finanszírozás tükrözze a sportág várható önfinanszíroz ó képességet Gyenge önfinanszírozó képességű versenysport Vívás Torna Öttusa Igen Birkózás Súlyemelés Potenciálisan/részben önfenntartó Jelenleg s ik ersportá g? Ökölvívás Korcsolya Triatlon Úszás Kajak-kenu Asztalitenisz Kézilabda Kosárlabda Atlétika Vízilabda Röplabda Labdarúgás Nem Nem Potenciálisan jövőben sikersportág? Igen Jégkorong Önfenntartó (állami támogatás célja a piaci alapokra helyezés) Karate Judo Megjegyzés: Az ábrába illusztráció jellegű. Tenisz Sakk Sportlövészet

68 AZ EGYES TERÜLETEKEN AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS MÉRTÉKE EGYARÁNT FÜGG A SPORTÁG SIKERESSÉGÉT ŐL ÉS AZ ÖNFINANSZÍROZÓ* KÉPESSÉGÉTŐL Kajak-kenu Igen Úszás Je lenleg sik ers portág? Vívás Öttusa Súlyemelés Vízilabda Kézilabda Sportlövészet Karate Birkózás Atlétika Asztalitenisz Torna Evezés Korcsolya Íjászat Lovassport Nem Tenisz Nem Ökölvívás Sakk Judo Triatlon Kosárlabda Jégkorong Labdarúgás Röplabda Jövőben potenci álisan sikersportág? Igen biztosan nem önfinanszírozó, állami támogatás szükséges potenciálisan önfinanszírozó, illetve egyes területei önfinanszírozóak lehetnek: többnyire társadalmilag fontos sportágak, erős a szabadidősport kötődésük, biztosan önfinanszírozó lehet, ehhez átmeneti állami támogatás szükséges Megjegyzés: Az ábrába illusztráció jellegű. *Önfinanszírozás forrásai: tagdíjbevétel, szponzoráció, egyéb tevékenység (pl. oktatás)

69 Mozgatórugók, indikátorok Létesítmény helyzet; Szervezeti-irányítási rendszer Finanszírozási koncepció Szaktudás fejlesztése sporttudomány Nemzetközi kapcsolatok Kommunikáció A sport innovatív elemei innovációs háló Hazai rendezésűnemzetközi versenyek

70 A sport motivációs bázisa A fiatalok sportolási szokásai: Elegendőtestmozgásnak azt tekintjük, ha minimum heti két alkalommal végez minimum egy órányi intenzív testmozgást a diák. Ennek értelmében mozgásszegény életmódot folytat a diákok valamivel több mint egyharmada, 35,4%-a. ELIXÍR-E A SPORT??? SPORT??? ELIX ÍR-E A Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

71 A sport motivációs bázisa A gyermekek fizikai állapota és annak összefüggése a sportolási szokásokkal: A rendszeresen sportoló gyermekek motorikus teljesítménye szignifikánsan jobb és homogénebb, mint nem sportoló társaiké; A nappali tagozatos egyetemi-fő iskolai hallgatók ún. fittségi mutatója is romló tendenciát mutat, jelenleg az alábbiak szerint alakul: 1,4% kiváló, 23% jó, 59,3% közepes, 14,9% gyenge, 1,4% nagyon gyenge; Az életkor emelkedésével megfigyelhetőa sportolási intenzitás csökkenése (sportolók száma, sportolásra fordított időmennyisége és gyakorisága); Az egyesületekben sportolók aránya is csökken az életkor emelkedésével. A középiskolás korosztály jóval alacsonyabb arányban tagja sportegyesületnek, mint az általános iskolás; Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

72 A sport motivációs bázisa Iskolai egyesületben sportoló tanulók aránya iskolai évfolyam szerint (%) 30 21, ,56 20,77 15,37 9, ,27 5,36 3, fiú 11 lány Forrás: OTH, ESZCSM, "Iskolás gyermekek egészségmagatartása"

73 A sport motivációs bázisa Gyermekkori attitűd hatása a felnőttkori sporttevékenységre Azon felnőttek 74%-a, akik jelenleg egyáltalán nem kívánnak sportolni, már gyermekkorukban sem sportoltak; Azon nem sportoló felnőttek 65%-a, akik a sportot fél éven belül el szeretnék kezdeni, sportolt gyermekkorában; Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

74 A sport motivációs bázisa Sportolá Sportol ási szoká szokások: A felnő tt népesség 16%-a sportol, ha azonban szű kebb értelemben vesszük a sportolást (min. heti 2 alkalom és min. fél óra alkalmanként), akkor a felnő tt népesség mindössze 9%-a végez sporttevékenységet. A fiatalok (18-29 évesek) esetében a sportolók aránya 28%; A felnő tt népesség 84%-a tehát nem sportol, azonban közülük 38% szeretne sportolni. Ennek megfelelő en ösztönzéssel, illetve a sportolási lehető ség megteremtésével potenciálisan mintegy 2,5 millió felnő ttet lehetne viszonylag könnyen bevonni a sportolók körébe; Ezen belül csaknem 900 ezer könnyebben mozgósítható, megerő sítésre és lehető ségre váró potenciális sportoló van. Ők jelenleg ugyan nem sportolnak, azonban szeretnének, ráadásul tervezik is, hogy az elkövetkezendő fél évben elkezdik. Ez a legkönnyebben meggyő zhetőcélcsoport; Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

75 A sport motivációs bázisa Az életkor növekedésével csökken a sportolási kedv. Míg a nem sportoló 30 év alatti felnőttek fele szeretne sportolni, addig a nem sportoló év közötti korosztálynak 37%-a, a 60 év feletti korosztálynak pedig mindössze a 15%-a szeretne sportolni; A jelenleg nem sportoló, azonban sportolni vágyók körében a legnépszerűbb sportágak az úszás (19%), a labdarúgás (15%), az aerobik (14%), az egyéb csapatjátékok (13%), a kerékpározás (10%), a kocogás, futás (8%), a tenisz (7%), a küzdősportok (6%), az otthoni torna, (5%) és az atlétika (4%); A rendszeresen sportolók körében a legnépszerűbb sportágak a labdarúgás (22%), kocogás, futás (15%), a kerékpározás (12%), aerobik, tornázás (11%), úszás (9%), egyéb csapatjáték, kézilabda, kosárlabda, röplabda (9%); A rekreációs sporttevékenységet végző k nagy része létesítményhez nem kötötten sportol. A sportolók 51%-a szokott közterületen mozogni, azaz a szabadban, 46%-a otthon a lakásban, 19%-a specializálódott szolgáltató helyiségben, (pl. konditeremben, squash pályán), 25%-a egyesületi, iskolai vagy munkahelyi sportpályán. (Egy ember több helyen is sportolhat.); Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

76 A sport motivációs bázisa A rekreációs sporttevékenységet végző k nagy része nem szervezeti keretek között, hanem 72%-a egyénileg és/vagy családban, valamint 38%-a baráti társaságban sportol. Szabadidő sport egyesületben 7%, egyéb szervezett formában szintén 7%, versenysport egyesületben 4%, munkahelyi szervezésben 4%, iskolai sportegyesületben 2% sportol; A szenior sport nem jellemzőmagyarországon. A nyugdíjasok, illetve a 60 év felettiek mindössze 5%-a sportol, azaz majd 3 millió nyugdíjasból mindössze 100 ezer. Az 50 és 60 év közöttiek még az idő hiányt (40%) és egészségi állapotukat (40%) jelölik meg a nem sportolás okaként, addig 60 év felett mindössze 11% panaszkodik idő hiányra és 66% az egészségi állapotára; Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia

77 A sport motivációs bázisa A sportolás helye az ember tevékenységstruktúrájában pedagógia SZÜKSÉGLETEK értékpreferálás; Maslow-féle szükséglethierarchia modell; Az egyén motivációs bázisa életkorfüggő ; A sporttevékenység iránti pozitív attitű d kialakulásában fontos a szociális makro- és mikrokörnyezet (pl.: család); A testkultúrális aktivitás iránti igény fokozható a rekreátor személyes varázsával ;

78 A sport motivációs bázisa A sportmarketing a menedzsment egy funkcionális ágaként, első sorban gazdasági értelemben elemez. A sportfogyasztásban-a rekreációs sporttevékenységek tekintetében-a motiváció számtalan formában jelentkezhet: Győ zni motívum; Együtt lenni motivum; Egészség, fittség motívuma - az egészség, mint érték, a fittség, mint jó közérzet motívuma kihasználható a sportpiacon a potenciális fogyasztók ösztönzésére; Játék és a szórakozás motívuma "homo ludens (a sport önszervező dőjellege dominál, mikor az egyén saját testkultúrális igényét elégíti ki, majd fokozatosan üzletiesedik - "kommercializálódik", még végül a professzionális élsport a szórakoztató ipar részeként kereskedelmi relevanciára tesz szert. Hatalmas értékek felett diszponál!)";

79 A sport motivációs bázisa sport,aamozgás mozgásssaz azennek ennekkövetkeztében következtébenkialakuló kialakuló AAsport, mozgásgazdagéletmód, életmód,egészségtudatos egészségtudatosmagatartás magatartás mozgásgazdag olyanigény igényaz azember emberszámára, számára,amelyet amelyetélete életesorán során olyan sajátítel! el! sajátít sportfogyasztás,testkultúrális testkultúrálisaktivitás aktivitásiránti irántiigény igény AAsportfogyasztás, nemtermészetes természetesrésze részeaacsaládok családokszükséglet-kielégítési szükséglet-kielégítési nem folyamatának,ezért ezértalapvető alapvetőtényező tényezőaaszocializáció, szocializáció, folyamatának, minthogyértékorientációjával értékorientációjávalaasport, sport,aamozgásos mozgásos minthogy életmódiránti irántiigényt igénytaacsalád családés ésaz aziskola, iskola,rekreációs rekreációs életmód intézményekmint mintszocializációs szocializációságensek ágensekteremthetik teremthetik intézmények meg,vagy vagylegalábbis legalábbismodellként modellkéntszolgálhatnak szolgálhatnakaa meg, felnövekvőgeneráció generációszámára. számára. felnövekvő

80 E G É V A T IT!!!