6. témakör Kína előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet 2018-2019. tanév
Hadikiadások és megoszlásuk, millió USD Forrás: SIPRI Military Expenditure Database
Kína általános jellemzése, története A Föld 3. legnagyobb területű és legnépesebb állama; Önállóan kialakult korai civilizáció (i.e. 4000); Jelentős kisugárzás Kelet- és Délkelet-Ázsiára, Selyemút révén kapcsolatok nyugat felé (folytatás? Út és övezet ); Bezárkózás a gyarmatosító nyugati hatalmakkal szemben (Ópium-háború); Polgári forradalom 1911-ben, majd polgárháborúk, Japán megszállás; 1949-től kínai népköztársaság, szocialista berendezkedés; 1977-től átfogó gazdasági reformok, 1992 óta szocialista piacgazdaság; 1997-ben megszűnik Hong Kong brit, majd 1999-ben Makaó portugál bérleti joga de jure Kína részévé válnak; Dinamikus gazdasági fejlődés 2010 után lassulás.
Kína demográfiai folyamatai Kína fontosabb demográfiai adatai 2017-ben: Népességszám Népességszámváltozás (ezrelék) 15 év alattiak aránya (%) 65 év felettiek aránya (%) Születéskor várható élettartam (év) 1 379 303 000 +4,1 17,2 10,8 75,7 Forrás: CIA The World Factbook
A teljes és a városi lakosság, valamint a természetes szaporodási ráta alakulása Kínában (1980 2013) Forrás: Gyuris F. Szabó P. 2015
Forrás: Gyuris F. Szabó P. 2015 Kína korfája 1982-ben Kína korfája 2010-ben
A népesség korcsoportos szerkezetének változása Kínában (1982 2013) Forrás: Gyuris F. Szabó P. 2015
Kína demográfiai folyamatai Mára mérséklődött a népességnövekedés üteme, nőtt a várható élettartam; A népesség eloszlása meglehetősen egyenlőtlen; A népesség 91%-a han (kínai), 16,2 millió csuang, 10 millió huj, 8,3 millió ujgur, 5,4 millió tibeti és 5,8 millió mongol; Jelentős kínai diaszpórák a világban;
Népsűrűség Kínában
A belföldi migráció irányai Kínában az ezredforduló előtt
Területi különbségek a népesség jellemzőiben és eloszlásában Kína urbanizációja A városlakók aránya: 58% Mandzsúria Dalian (Talien, 3100), Anshan (1600), Fushun (1500), Shenyang (Senjang, 4700), Chagchun (Csangcsun, 3000), Jilin (Csilin, 2300), Harbin (3700), Qiqihar (Csicsihar, 1600) Észak-Kína Beijing (Peking, 11500), Tianjin (Tiencsin, 7100), Tagshan (1200), Quingdao (Csingtao, 2800), Taiyuan (Tajjüan, 2800), Xian (Hszian, 3900), Lanzhou (Lancsou, 2400) Jangce-medencéi Chongqing (Csungking, 6400), Chengdu (Csengtu 4100) Dél-kínai tengerpart Fuzhou (Fucsou, 2500), Guangzhou (Kanton, 8500), Shenzhen (Sencsen, 2600), Hong Kong (7000) Dél-Kína zárt fennsíkjai Kunming (2800) és Guiyang (Kujjang, 3500) A belső periféria Ürümqi (Urumcsi, 2000)
Kína legnagyobb városai https://www.theguardian.com/cities/2017/mar/20/china-100-citiespopulations-bigger-liverpool
A 123 globális város a világon Forrás: https://www.brookings.edu/research/redefining-global-cities/
Kína gazdasági fejlődése és annak problémái Forrás: Gyuris F. Szabó P. 2015
Kína gazdasági fejlődése és annak problémái A GDP növekedési rátája 1960-2017 között, % Forrás: World Bank
Kína exportjának alakulása 1990-2016 között http://atlas.cid.harvard.edu/
Kína exportjának alakulása partnerek szerint 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Az USA és Kína kereskedelmi dominanciája http://www.visualcapitalist.com/four-maps-showing-chinas-rising-dominance-trade/
Kína gazdasági fejlődése és annak problémái
A gazdasági növekedés alapjai Kína mezőgazdasága: A művelés alatt álló földek aránya alig 13%; Délen akár kétszeri-, háromszori vetés évente; Alárendelt állattenyésztés (félnomád-nomád pásztorkodás); A termőterület negyedén rizs (1.), főként délen; Búza kb. a szántóterület 20%-án (1.); 14-15%-nyi területen ültetnek kukoricát (2.); ÉK-Kínában és a Kínai-alföldön kaoliang, köles, délebbre batáta, jamszgyökér, olajos magvak, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök, fűszerek; Közép- és Dél-Kínában teatermelés (1.), délen citrusfélék; Tengeri és édesvízi halászat; Sertés- (1.), baromfiállomány (1.), valamint selyemhernyótenyésztés (1.);
A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2015) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. India 156 463 1.Kína 392 834 2. USA 152 263 2. Ausztrália 319 457 3. Oroszország 123 122 3. USA 251 000 4. Kína 119 000 4. Brazília 196 000 5. Brazília 80 017 5. Kazahsztán 187 465 6. Ausztrália 46 126 6. Szaúd-Arábia 170 000 7. Kanada 43 606 7. Mongólia 112 331 8. Argentína 39 200 8. Argentína 108 500 9. Nigéria 34 000 9. Oroszország 93 000 10. Ukrajna 32 541 10. Dél-afrikai Közt. 83 928 47. Magyarország 4 412 115. Magyarország 762 Föld összesen 1 425 214 Föld összesen 3 365 930 Forrás: World Bank 2018
A gazdasági növekedés alapjai A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha) Az öntözött területek a földi összérték %-ában 1.India 66334 21,4 2. Kína 62938 20,3 3. USA 26644 8,6 4. Pakisztán 19990 6,4 5. Irán 8700 2,8 6. Indonézia 6722 2,2 7. Mexikó 6460 2,1 8. Thaiföld 6415 2,1 9. Brazília 5400 1,7 10. Törökország 5340 1,7 82. Magyarország 141 0,045 Föld összesen 310504 100 Forrás: FAO AQUASTAT 2015
Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok (2014-2016) Ország Alultápláltak száma, millió fő Ország Alultápláltak aránya, % India 195 Burundi 73,4 Kína 134 Eritrea 65,4 Pakisztán 41 Haiti 53,4 Etiópia 32 Zambia 47,8 Banglades 26 Közép-afrikai Közt. 47,7 Indonézia 19 Namíbia 42,3 Szudán 18 Koreai NDK 41,6 Tanzánia 17 Csád 34,4 Fülöp-szigetek 14 Zimbabwe 33,4 Nigéria 13 Madagaszkár 33,0 Magyarország Magyarország < 2,5 Föld összesen 795 Föld összesen 10,9 Forrás: The State of Food Insecurity in the World 2015, FAO
Forrás: FAO Yearbook 2018 Búza (2016) Rizs (2016) Kukorica (2016) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Kína 131 696 392 India 93 500 000 Oroszország 73 294 568 USA 62 859 050 Kanada 30 486 700 Franciaország 29 504 454 Ukrajna 26 098 830 Pakisztán 26 005 213 Németország 24 463 800 Ausztrália 22 274 514 Törökország 20 600 000 Argentína 18 557 532 Kazahsztán 14 985 379 Egyesült Királyság 14 383 000 Irán 11 097 605 Lengyelország 10 827 902 Egyiptom 9 000 000 Románia 8 431 131 Olaszország 8 037 872 Üzbegisztán 6 940 500 Kína 211 090 813 India 158 756 871 Indonézia 77 297 509 Banglades 52 590 000 Vietnam 43 437 229 Mianmar 25 672 832 Thaiföld 25 267 523 Fülöp-szigetek 17 627 245 Brazília 10 622 189 Pakisztán 10 412 155 USA 10 167 050 Kambodzsa 9 827 001 Japán 8 044 000 Egyiptom 6 300 000 Nigéria 6 070 813 Koreai Közt. 5 624 607 Nepál 4 299 079 Laosz 4 148 800 Sri Lanka 4 117 336 Madagaszkár 3 815 849 USA 384 777 890 Kína 231 837 497 Brazília 64 143 414 Argentína 39 792 854 Mexikó 28 250 783 Ukrajna 28 074 610 India 26 260 000 Indonézia 20 369 551 Oroszország 15 309 813 Kanada 12 349 400 Franciaország 12 131 249 Románia 10 746 387 Nigéria 10 414 012 Egyiptom 8 001 411 Etiópia 7 847 175 Dél-afr. Közt. 7 778 500 Magyarország 7 406 815 Szerbia 7 376 738 Fülöp-szk. 7 218 817 Olaszország 6 839 499
Gyapot (2014) Gyapjú (2013) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (Mt) India 6 188 000 Kína 471 111 Kína 6 178 318 Ausztrália 360 520 USA 3 593 000 Új-Zéland 165 000 Pakisztán 2 374 481 Egyesült Királyság 68 000 Brazília 1 412 227 Irán 61 500 Üzbegisztán 1 106 700 Marokkó 56 000 Ausztrália 885 100 Szudán 56 000 Törökország 846 000 Oroszország 54 651 Argentína 327 000 Törökország 51 180 Görögország 308 000 India 46 500 Mexikó 302 000 Argentína 45 000 Burkina Faso 265 500 Pakisztán 43 600 Mali 232 748 Dél-afrikai Közt. 39 904 Türkmenisztán 195 000 Türkmenisztán 38 000 Mianmar 168 000 Kazahsztán 37 638 Elefántcsontpart 132 000 Uruguay 36 000 Tádzsikisztán 123 000 Üzbegisztán 32 400 Egyiptom 113 000 Indonézia 30 750 Nigéria 105 000 Algéria 27 000 Benin 102 600 Spanyolország 22 935 Forrás: FAO Yearbook 2017
A gazdasági növekedés alapjai Kína bányászata, energiatermelése: Az energiagazdálkodás és a gazdaság alapja a feketekőszén (1.) (Fusun, Fuxin, Kailuan, Fengfeng, Yanzhou, Huainan, Datong), kikötő (Qinhuangdao); Kőolajbányászat (5.) Yumen környékén, ÉK-Kínában Daqing a Sárgafolyó torkolatvidékén Shengli és Dagang, valamint a Bo Hai öbölben; Földgáztermelés (6.) a Szecsuáni-medencében, valamint az Ordoszfennsíkon, a Tarim-medencében és Dzsungáriában; Uránérc-termelés Ürümqi és Hengyang mellett; A Jangcén Gezhouba, a Három-szurdok gát Sanxia mellett és a Sárga-folyón Lanzhou; Sok ásványkincs, de bauxitból, króm-, réz-, vas- és nikkelércből hiány;
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2017) Bizonyított készletek Bizonyított készletek Ország (milliárd tonna) (az összes %-ában) 1. USA 250,9 24,2 2. Oroszország 160,4 15,5 3. Ausztrália 144,8 14,0 4. Kína 138,8 13,4 5. India 97,7 9,4 6. Németország 36,1 3,5 7. Ukrajna 34,4 3,3 8. Lengyelország 25,8 2,5 9. Kazahsztán 25,6 2,5 10. Indonézia 22,6 2,2 11. Törökország 11,4 1,1 12. Dél-afrikai Közt. 9,9 1,0 13. Új-Zéland 7,6 0,7 14. Szerbia 7,5 0,7 15. Brazília 6,6 0,6 Világ összesen 1 035,0 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A kőszéntermelés változása 1971 és 2016 között régiónként (millió tonna) Forrás: International Energy Agency
A kőszéntermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2016-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency
A kőszén égetéséből eredő CO 2 kibocsátás és forrásainak regionális megoszlása, 2009 Kína a globális CO 2 kibocsátás 28%-át adta 2014-ben. Forrás: International Energy Agency
A kőolajtermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2016-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A kőolaj kereskedelmének jelentősebb irányai 2017-ben (millió tonna) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A földgáztermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2016-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A villamosenergia-termelés megoszlása típusok szerint 1973-ban és 2015-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Kína villamos energiatermelésének 70%-a kőszénen alapult 2016-ban. Forrás: International Energy Agency
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency
A vízenergia-termelés megoszlása régiók szerint 1973-ban és 2015-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2017 végén Forrás: GWEC Global Wind Energy Council
Az újonnan beépített szélenergia termelő kapacitás 2017-ben, MW Forrás: GWEC Global Wind Energy Council
A legnagyobb mennyiségben villamos energiát termelő országok a megújuló energiaforrások alapján Kína villamos energiatermelésének 24%-a megújuló ebből 19% vízenergia. Forrás: International Energy Agency
Területi különbségek a gazdaságban Kína ipara: Az élelmiszer- és textilipar a forradalom előtt a kikötőkben kezdett kibontakozni, majd a nehézipar Mandzsúriában (Anshan, Sanghaj, Wuhan); A szocialista időszakban a belső országrészeket fejlesztették; Színesfémkohászat Shenyang és Sanghaj központtal; Gépgyártás: Changchun és Luoyang, nehézgépgyártás Shenyangban, a gépgyártás központja pedig Sanghaj és Tianjin; Elektronikai ipar és IKT ágazatok (Lenovo) Beijingben; Vegyipar kőolajfinomítás és műtrágyagyártás; Nanjing, Dalian, Sanghaj; Textilipar, világvezető pamutipar korábban Sanghajban, valamint Kantonban, Qingdaoban, Weihaiban, Tiencsinben;
Területi különbségek a gazdaságban Kína ipara: Gyapjúipar (Belső-Ázsia városaiban) és selyemipar (Szecsuánimedencében). A lenipar fellegvára Harbin. Jutafeldolgozás Kantonban (Guangzhou) és Hangzhouban; Élelmiszeripar (rizshántolás, cukoripar, malomipar, konzervipar, dohány- és teafeldolgozás) elsősorban a tengerparton, a kikötővárosokban.
A vezető vasérc-, bauxit- és timföldtermelő országok 2016-ban Ország Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information Timföld (millió t) 1. Kína 1 381,3 1. Ausztrália 82,0 1. Kína 60,9 2. Ausztrália 811,2 2. Kína 60,8 2. Ausztrália 20,9 3. Brazília 422,5 3. Brazília 34,4 3. Brazília 10,9 4. India 142,5 4. Guinea 31,5 4. India 6,0 5. Oroszország 102,0 5. India 23,9 5. Oroszország 2,7 6. Ukrajna 82,0 6. Jamaica 8,5 6. USA 2,4 7. Dél-afrikai Közt. 61,4 7. Oroszország 5,4 7. Írország 2,0 8. Kanada 46,0 8. Kazahsztán 5,0 8. Németország 1,9 9. USA 43,1 9. Szaúd-Arábia 3,8 9. Jamaica 1,9 10. Irán 39,4 10. Görögország 1,8 10. Spanyolország 1,6 10+1. Svédország 24,6 10+1. Guyana 1,7 10+1. Kanada 1,6 Kína részesedése a világtermelésből: vasérc: 45%; bauxit: 23%; timföld: 50%
A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2016-ban Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 698,2 1. Kína 807,6 1. Kína 31,87 2. Japán 80,2 2. Japán 104,8 2. Oroszország 3,56 3. India 63,7 3. India 95,5 3. Kanada 3,21 4. Oroszország 51,9 4. USA 78,5 4. India 2,72 5. Dél-Korea 46,3 5. Oroszország 70,5 5. Egyesült Arab Em. 2,50 6. Németország 27,3 6. Dél-Korea 68,6 6. Ausztrália 1,63 7. Brazília 26,0 7. Németország 42,1 7. Norvégia 1,22 8. Ukrajna 23,6 8. Törökország 33,2 8. Bahrein 0,97 9. USA 22,3 9. Brazília 31,3 9. Izland 0,86 10. Tajvan 14,9 10. Ukrajna 24,2 10. Szaúd-Arábia 0,84 10+1. Törökország 10,3 10+1. Olaszország 23,4 10+1. USA 0,82 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information Kína részesedése a világtermelésből: nyersvas: 60%; acél: 50%; alumínium: 54%
A világ vezető gépjárműgyártó országai 2017-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás 2016-2017 között, % 1. Kína 29 015 434 3,2% 2. USA 11 189 985-8,1% 3. Japán 9 693 746 5,3% 4. Németország 5 645 581-1,8% 5. India 4 782 896 5,8% 6. Dél-Korea 4 114 913-2,7% 7. Mexikó 4 068 415 13,0% 8. Spanyolország 2 848 335-1,3% 9. Brazília 2 699 672 25,2% 10. Franciaország 2 227 000 6,5% 10+1. Kanada 2 199 789-7,2% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
Területi különbségek a gazdaságban A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2015) Vezető kikötők Teherforgalom (millió tonna) Vezető kikötők Konténerforgalom (ezer TEU) Sanghaj (Kína) 646 514 Szingapúr (Szingapúr) 575 846 Qingdao (Kína) 476 216 Guangzhou (Kína) 475 481 Rotterdam (Hollandia) 466 363 Port Hedland (Ausztrália) 452 940 Ningbo (Kína) 448 828 Tianjin (Kína) 440 430 Busan (Dél-Korea) 347 713 Dalian (Kína) 320 658 Forrás: AAPA Surveys Sanghaj (Kína) 36 516 Szingapúr (Szingapúr) 30 922 Shenzhen (Kína) 24 142 Ningbo (Kína) 20 636 Hong Kong (Kína) 20 073 Busan (Dél-Korea) 19 469 Qingdao (Kína) 17 323 Guangzhou (Kína) 17 097 Dubai Ports (Egy. A. Em.) 15 585 Tianjin (Kína) 13 881
Területi különbségek a gazdaságban A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2016-ban Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta 104 171 935 Denver 58 266 515 London, Gatwick 43 136 795 Beijing 94 393 454 Seoul-Incheon 57 849 814 Dayuan, Taiwan 42 296 322 Dubai 83 654 250 Bangkok, Suvarnabhumi 55 892 428 München 42 261 309 Los Angeles 80 921 527 Delhi 55 631 385 Sydney 41 985 810 Tokyo International 79 699 762 Jakarta 54 969 536 Guandu, Kunming 41 980 515 Chicago, O Hare 78 327 479 San Francisco 53 099 282 Shenzhen 41 975 090 London, Heathrow 75 715 474 Kuala Lumpur 52 640 043 Orlando 41 923 399 Hong Kong 70 314 462 Madrid, Barajas 50 397 928 Roma, Fiumicino 41 738 662 Shanghai-Pudong 66 002 414 Las Vegas 47 496 614 Houston 41 622 594 Paris, Charles de Gaulle 65 933 145 Chengdu 46 039 137 Mexico City 41 410 254 Dallas-Fort Worth 65 670 697 Seattle-Tacoma 45 736 700 Shanghai, Hongquiao 40 460 135 Amsterdam 63 625 534 Mumbai 44 680 555 New York, Newark 40 289 969 Frankfurt 60 786 937 Miami 44 584 603 Manila 39 534 991 Istanbul, Atatürk 60 248 741 Charlotte 44 422 022 Tokyo, Narita 39 000 563 Guangzhou 59 732 147 Toronto 44 335 198 Minneapolis-St. Paul 37 413 728 New York, JFK 58 813 103 Barcelona 44 131 031 Doha 37 283 987 Singapore 58 698 000 Phoenix 43 302 381 Forrás: Annual Airport Traffic Report
Területi különbségek a gazdaságban A legtöbb külföldi turistát fogadó és a nemzetközi turizmusból legtöbb bevételt szerző országok (2016), valamint a változás 2015-2016 között Külföldi turista Ország Millió fő Változás % 1. Franciaország 82,6-2,2 2. USA 75,6-2,4 3. Spanyolország 75,6 +10,3 4. Kína 59,3 +4,2 5. Olaszország 52,4 +3,2 6. Nagy-Britannia 35,8 +4,0 7. Németország 35,6 +1,7 8. Mexikó 35,0 +8,9 9. Thaiföld 32,6 +8,9 10. Törökország 25,4 (39,5) -35,7 Nemzetközi turizmusból származó bevétel Ország Milliárd USD Változás % 1. USA 205,9 +0,3 2. Spanyolország 60,3 +7,1 3. Thaiföld 49,9 +14,7 4. Kína 44,4 +5,3 5. Franciaország 42,5-5,1 6. Olaszország 40,2 +2,3 7. Nagy-Britannia 39,6-1,4 8. Németország 37,4 +1,7 9. Hong Kong (Kína) 32,9-9,0 10. Ausztrália 32,4 +13,5 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)
Területi különbségek a gazdaságban A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város 2011-ben és 2016-ban: A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Város Ország Millió fő 1. Párizs Franciaország 15,6 2. London Egyesült Királyság 15,2 3. Antalya Törökország 10,5 4. New York USA 10,3 5. Szingapúr Szingapúr 9,2 6. Kuala Lumpur Malajzia 9,0 7. Hongkong Kína 8,7 8. Dubai Egyesült Arab Em. 8,1 9. Isztambul Törökország 8,1 10. Bangkok Thaiföld 7,2 A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Város Ország Millió fő 1. Bangkok Thaiföld 20,2 2. London Egyesült Királyság 20,0 3. Párizs Franciaország 16,1 4. Dubai Egyesült Arab Em. 16,0 5. Szingapúr Szingapúr 13,5 6. Tokió Japán 12,5 7. Szöul Dél-Korea 12,5 8. New York USA 12,4 9. Kuala Lumpur Malajzia 12,1 10. Hongkong Kína 9,3 10+1. Isztambul Törökország 9,2 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO) és a MasterCard alapján
Kína regionális jövedelmi különbségei a háztartások jövedelméből számítva az országos átlaghoz viszonyítva (%), 2005-ben
Területi különbségek a gazdaságban A háztartások jövedelemegyenlőtlenségeinek összetevői Forrás: Li, S. - Xu, Z. 2008
Köszönöm a figyelmet! Felhasznált források: HORVÁTH GERGELY - PROBÁLD FERENC - SZABÓ PÁL (szerk.) 2008: Ázsia regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 618 p. GYURIS FERENC - SZABÓ PÁL 2015: Kína: látványos eredmények, komoly kihívások. http://www.geopolitika.hu/kina-2/