SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, INTÉZMÉNYEK ELLENŐRZÉSÉNEK TAPASZTALATAI A FENNTARTÓ SZEMSZÖGÉBŐL

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, INTÉZMÉNYEK ELLENŐRZÉSÉNEK TAPASZTALATAI A FENNTARTÓ SZEMSZÖGÉBŐL

A fenntartó típusai: állami nem állami egyházi Ezeket azért tartom fontosnak megemlíteni, mert mind a szolgáltatásnyújtás során, mind a finanszírozás, mind pedig az ellenőrzés szempontjából eltérő előírások vonatkoznak a különböző típusú fenntartókra, amely megnehezíti az ezeknek való megfelelést.

Az ellenőrzések típusai 1.Pénzügyi ellenőrzés: A Magyar Köztársaság Költségvetéséről szóló törvény 3. sz. melléklete határozza meg a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásának összegeit, valamint annak elszámolási szabályait is tartalmazza /a rendelkezés az egyházi és a nem állami fenntartókra is vonatkozik/. A törvény előírásai minden évben változnak, így nagyon alapos áttanulmányozása szükséges. A normatíva igénylésének, felhasználásának és elszámolásának jogszerűségét a Magyar Államkincstár regionális igazgatóságai ellenőrzik. Készült egy külön jogszabály a 213/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet, mely az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív támogatásának igénylését, folyósítását, elszámolását és ellenőrzését is szabályozza.

2. Hatósági ellenőrzés: A működést engedélyező szerv / szociális szolgáltató és kizárólag alapszolgáltatást nyújtó szociális intézmény esetén a jegyző, egyéb esetekben a Szociális és Gyámhivatal/ legalább kétévente ellenőrzi, hogy a szociális szolgáltató, intézmény a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működik-e. Az ellenőrzés során a szakmai programban foglaltak megvalósulása és a szociális szolgáltatások szakmai megfelelősége kérdésében a módszertani intézményt szakértőnek kell kirendelni. A működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzést tart. A módszertani intézmény helyszíni ellenőrzést is végez, amelyet lehetőleg a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzésével azonos vagy egymáshoz közeli időpontban kell lefolytatni /általában nem egy napon érkeznek/. Az FSZH ellenőrizheti, hogy a fenntartó a szociális szolgáltatót, intézményt a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működteti-e. Az FSZH a miniszter felkérésére ellenőrzést végez. Ha az FSZH ellenőrzése során a szakmai programban foglaltak megvalósulása vagy a szociális szolgáltatások szakmai megfelelősége kérdésében szakértő kirendelése szükséges, a módszertani intézményt kell szakértőnek kirendelni. Ellátási szerződés megléte esetén a szerződést kötő Önkormányzat ellenőrzi a finanszírozás felhasználását, mellesleg a szakmai dokumentációba is betekint. A 213/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 2. (6) A költségvetési törvény alkalmazása során utcai szociális munka esetén egy szolgálatnak egy jogerős működési engedéllyel rendelkező szolgáltató minősül. Emiatt a rendelkezés miatt nekünk egy vegyes profilú intézmény /amelyre az előírás szerint a Szociális és Gyámhivatal adott működési engedélyt/ egyik utcai szolgálatát külön kellett engedélyeztetnünk a települési jegyzővel, aki másik eljáró hatóságot jelölt ki, mert az ellátási szerződés miatt a működési engedély saját ügyének minősült. Ezt az utcai szolgálatot ezért a települési jegyző ellenőrzi.

3. Különböző szakhatóságok, jogvédelmi képviselők ellenőrzései és vizsgálatai: A működést engedélyező szerv az ellenőrzést megelőzően legalább tizenöt munkanappal ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi: étkeztetés, nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén az ÁNTSZ kistérségi intézetét, Tűzoltóság Munkaügyi felügyelőség Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal /étkeztetés estén/ Ombudsman Ellátottjogi képviselő Állami Számvevőszék APEH Nyertes pályázatok esetén a pályázatot kezelő vagy kiíró szervezet

AZ ELLENŐRZÉSEK TARTALMA:

ELLENŐRZÉSI PROBLÉMÁK Nincs egy országos ellenőrzési eljárásrend és gyakorlat, amelyet minden ellenőrző hatóság használ, így nem születnek egységes szerkezetű, összehasonlításra alkalmas jegyzőkönyvek. A módszertani intézmények is eltérő ellenőrzési szempontrendszert alkalmaznak, mert a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a módszertan ellenőrzése mire terjedjen ki. A kompetens hivatalok ellenőrzésüket különböző időpontban végzik, egymás ellenőrzési jegyzőkönyveit nem ismerik, vagy nem veszik figyelembe azt, ezáltal egymásnak ellentmondó jegyzőkönyvek születhetnek. A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó előírások különböző jogszabályokban vannak meghatározva, néha elbújtatva, amelyek sokszor még egymás előírásainak is ellentmondanak /pl.: A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja (Szt. 115. (2)., ). Ha a személyi térítési díj megállapítására, felülvizsgálatára nem az intézmény vezetője jogosult, a megállapításhoz, felülvizsgálathoz szükséges iratokat az intézmény vezetője - az ellátás igénybevételétől, illetőleg a felülvizsgálat kezdetétől számított 15 napon belül - megküldi az arra jogosult szervnek (29/1993. Korm.rend.)/. Távollét esetén alkalmazandó személyi térítési díj megállapítását a 29/1993. (II.17.) Korm.rendelet a tartós bentlakásos intézményeknél szabályozza,, majd közli, hogy E szabályait az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekre is alkalmazni kell. Ma Magyarországon a módszertani intézmények és a működést engedélyező szervek ellenőrzési gyakorlata sokszínű, függnek a szervezet munkamódszerétől és az ott dolgozó szakemberektől.

SZÜKSÉGES-E AZ ELLENŐRZÉS? Igen, hiszen a közpénzek felhasználásának jogszerűségét, az ellátottak számára nyújtott szakmai szolgáltatások tartalmát és minőségét szükséges mérni, de NÉLKÜLÖZHETETLEN, HOGY ORSZÁGOSAN EGYSÉG ÉS KISZÁMÍTHATÓ SZAKMAI KÖVETELMÉNYEKEN ALAPULÓ ELLENŐRZÉSEK VALÓSULJANAK MEG, ÉS AZ ELLENŐRZÉSRŐL KÉSZÜLT JEGYZŐKÖNYVEK KERÜLJENEK NYILVÁNOSSÁGRA. Az ellenőrzések hatékonyságához szükség van olyan eljárási szabályok meghatározására, amelyek tartalmi színvonalát az adott szakma szakmai elvei és értékei határozzák meg. Fontos, hogy szigorú jogszabályi előírások rendelkezzenek az új szolgáltatások, intézmények engedélyezésének és finanszírozásának feltételeiről, és ne utólag, szigorított ellenőrzésekkel próbálják kiszűrni a jogszerűtlenül működő szolgáltatókat, intézményeket.

Köszönöm a figyelmet!