Szolgáltatás működés, finanszírozás. Serafin József Jogi- gazdasági alapismeretek szociális szolgáltatási területen 2013

Átírás

1 Szolgáltatás működés, finanszírozás Serafin József Jogi- gazdasági alapismeretek szociális szolgáltatási területen 2013.

2 témakörök Ellátási kötelezettségek, Működési engedélyezés Ellenőrzés Feladat ellátási szerződések Integráció, Fenntartó típusok Vizsgálatok, intézményi jogviszony, Ellátotti jogosultság Megállapodások Gondozási tervek Kapacitás szabályozás.

3 Ellátási kötelezettség - alapszolgáltatás 86. (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függően a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b) pontban nem említett nappali ellátást, d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását köteles biztosítani.

4 Állami ellátási kötelezettség 88. (1) Az állam az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján köteles gondoskodni a) a harmincezer főnél nagyobb állandó lakosságszámú településeken a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona megszervezéséről és fenntartásáról, b) a fővárosban a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, fogyatékos személyek szakosított ellátásának a megszervezéséről és fenntartásáról, c) a megye területén a szakosított ellátások megszervezéséről és fenntartásáról, azzal, hogy a megyei jogú város területére is kiterjedően köteles gondoskodni azokról az ellátásokról, amelyek megszervezésére a megyei jogú város a 90. (2) bekezdése alapján nem köteles.

5 Kötelezettség teljesítés A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget.

6 m) fenntartó: ma) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a települési nemzetiségi önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó), mb) az egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó), mc) az egyéni vállalkozó, md) az ma)-mb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég, me) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint - ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGTállamok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek - az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe [az mc)-me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó]; ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesít és működtet

7 Fogalmak szociális szolgáltató, intézmény székhelye: a központi ügyintézés helye, függetlenül attól, hogy a székhelyen nyújtanak-e szociális szolgáltatást; telephely: a szociális szolgáltató, intézmény székhelyének és többi telephelyének helyrajzi számától az ingatlan-nyilvántartásban különböző helyrajzi számon feltüntetett hely, ahol a szociális intézmény nappali ellátást vagy bentlakásos intézményi ellátást nyújt, a szociális szolgáltató, intézmény használatában álló, alapszolgáltatáshoz - ide nem értve a nappali ellátást - használt és az ellátottak számára nyitva álló helyiség vagy - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén - szakmai központ, amelynek telephelyként történő engedélyeztetését a fenntartó kéri; ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség: a szociális szolgáltató, intézmény székhelyének, telephelyének helyrajzi számától az ingatlan-nyilvántartásban különböző helyrajzi számon feltüntetett, a szociális szolgáltató, intézmény használatában álló, alapszolgáltatáshoz - ide nem értve a nappali ellátást - használt és az ellátottak számára nyitva álló helyiség; ellátási terület: az a terület, ahonnan a szociális szolgáltató, intézmény ellátottakat fogad;

8 Működési engedélyezés Működési engedélyt kiadó szervek a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő szociális és gyámhivatal a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

9 Ellenőrzés A működést engedélyező szerv legalább kétévente ellenőrzi, hogy a szociális szolgáltató, intézmény a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működik-e. Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés és szükség esetén más ellenőrzés során a szakmai programban foglaltak megvalósulása és a szociális szolgáltatások szakmai megfelelősége kérdésében a módszertani intézményt szakértőnek kell kirendelni. A módszertani intézmény helyszíni ellenőrzést is végez, amelyet lehetőleg a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzésével azonos vagy egymáshoz közeli időpontban kell lefolytatni.

10 Ellenőrzés Többféle szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató, intézmény számára egy működési engedélyt kell kiadni. Telephellyel rendelkező szociális szolgáltató, intézmény esetén az ellátást nyújtó székhelyre és az egyes telephelyekre külön kell működési engedélyt kiadni, és e rendeletnek a szociális szolgáltatóra, intézményre vonatkozó szabályait mind az ellátást nyújtó székhelyre, mind a telephelyekre megfelelően alkalmazni kell. A működési engedélyezéssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben első fokon a szociális szolgáltató, intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal jár el.

11 Másodfok A szociális és gyámhivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásában a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az NRSZH. A Hivatal legalább négyévenként ellenőrzi a szociális és gyámhivatalok e rendelet szerinti hatósági tevékenységének jogszerűségét.

12 Szankciók A hatósági szerződésben meg kell határozni azt az egy vagy több jogkövetkezményt, amelyik jogerőssé válik, ha a fenntartó a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi. A jogkövetkezmény jogerőssé válását - ha ezzel a működési engedély módosításra vagy visszavonásra kerül - a működést engedélyező szerv végzéssel állapítja meg, amelyben a működési engedély módosítása esetén fel kell tüntetni a módosítás időpontját és a működési engedélynek a módosítást követően hatályos valamennyi adatát.

13 Kapacitásszabályozás A közfoglalkoztatástól és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény Szt. 58/A. (2) bek, Gyvt (2) bek. Végrehajtási rendeletek módosítása: NRSZH szakhatóságként fog eljárni a működési engedélyezési eljárás keretében Előzetes szakhatósági állásfoglalás beszerzése Mentesülési okok, amik automatikus befogadást jelentenek Működési engedélyben feltüntetésre kerül a befogadási eljárás eredménye

14 Kapacitásszabályozás Az Szt. 58/A. -a a következő (2) és (2a) bekezdéssel egészül ki: (2) A 131/A. -ban nem említett szociális szolgáltatások esetében a) az új szociális szolgáltató, intézmény, b) házi segítségnyújtásnál az új ellátotti létszám, c) nappali és a külső férőhelyek kivételével szakosított ellátásnál az új férőhelyek után az állami, egyházi és nem állami fenntartó normatív állami hozzájárulásra való jogosultságának további feltétele a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás. (2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, ellátotti létszámnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó december 31-én nem rendelkezett jogerős működési engedéllyel és a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe nem nyert még befogadást.

15 Kapacitás szabályozás pályázattal A támogató szolgáltatások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és január 1-jétől az utcai szociális munka és a krízis központok működtetését, január 1- től a Biztos Kezdet Gyerekházak működtetését az állam - a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott - fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - három évre kell megkötni.

16 Felülvizsgálatok Külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálaton vesznek részt a) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy ápoló-gondozó célú lakóotthonban elhelyezett, BNO 10 kódkönyv F diagnóziskóddal rendelkező ellátottak, b) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy ápoló-gondozó célú lakóotthonban ellátott fogyatékos személyek, c) a rehabilitációs intézményben, rehabilitációs célú lakóotthonban ellátottak, d) a szociális foglalkoztatásban részt vevő ellátottak.

17 Támogató szolgáltatás igénybe vétele A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy. Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

18 Gondozási szükséglet vizsgálat Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél. Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását. Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.

19 Szakmai program A szociális szolgáltató, intézmény szakmai programjának - az időszakos férőhely engedélyezése iránti kérelemhez csatolt szakmai program kivételével - tartalmaznia kell: a szolgáltatás célját, feladatát, így különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását, a más intézményekkel történő együttműködés módját, az ellátandó célcsoport jellemzőit, a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, bentlakásos intézmény esetén a gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellegét, tartalmát, az ellátás igénybevételének módját, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módját, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat,

20 Szakmai program mellékletei A szakmai programhoz mellékelni kell az igénybevétel kezdetekor kötött megállapodások tervezetét, az Szt. 94/C. (2) bekezdése szerinti kivételekkel, (alacsonyküszöbű ellátások) szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény esetében a házirend tervezetét, már működő intézmény esetén a házirendet, a szervezeti és működési szabályzatot vagy annak tervezetét. A szakmai programot az (1) bekezdés szerinti elemeinek változása esetén módosítani kell. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza az intézmény szervezeti felépítésének leírását, a szervezeti ábrát, több személyes gondoskodási forma egy szervezeti keretben történő megszervezése esetén a szervezeti formát, a belső szervezeti tagozódást, a szervezeti egységek megnevezését és feladatkörét, a szervezeti egységek szakmai együttműködésének, az esetleges helyettesítéseknek a rendjét, az intézmény irányítási és működési rendjével kapcsolatos kérdéseket, ideértve a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét,

21 Általános személyi feltételek Az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó, személyes gondoskodást végző személyek legalább ötven százalékának szakképzettnek kell lennie alapszolgáltatás esetén - a nappali ellátás kivétel, legalább nyolcvan százalékának szakképzettnek kell lennie nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén. A szakmai létszámnorma - a szolgáltatások biztosítása érdekében - a szociális intézményben kötelezően alkalmazandó legkisebb létszámot jelenti.

22 Gondozási terv évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 66.. (2) A szakosított ellátási formákat igénybe vevő személyek ellátásáról, az állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, valamint ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - gondozási tervet kell készíteni.

23 Gondozási terv Gondozási tervet kell készíteni a szakosított intézményi ellátásban részesülő személyre vonatkozóan, az átmeneti elhelyezést biztosító intézményi ellátásban részesülő személyre vonatkozóan abban az esetben, ha az ellátást legalább hat hónap időtartamra veszi igénybe, az alapszolgáltatásban részesülő személyre vonatkozóan akkor, ha azt e rendelet kötelezővé teszi. A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni. A gondozási terv típusai a) az egyéni gondozási terv, b) az egyéni rehabilitációs program, c) az egyéni fejlesztési terv.

24 Gondozási terv típusok Az egyéni gondozási terv - a fogyatékos személyek otthona kivételével - az ápolást, gondozást nyújtó intézményben elhelyezett, a nappali intézményi ellátásban részesülő, valamint e rendeletben meghatározott alapszolgáltatásban részesülő személy ellátásához kapcsolódó, az e rendeletben meghatározott feladatokat rögzíti. Az egyéni rehabilitációs program - a fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye kivételével - a rehabilitációs intézményben elhelyezett személy számára nyújtott életvezetési, pszichés, mentális, szociális, a foglalkoztatáshoz való segítségnyújtást tartalmazó dokumentáció. Az egyéni fejlesztési terv a fogyatékos személyek rehabilitációs intézményében, valamint a fogyatékos személyek otthonában, illetve a lakóotthonban elhelyezett személy részére az egyénre szabott bánásmód leírását, az önellátási képesség fejlesztését tartalmazó dokumentáció. Az egyéni fejlesztési terv az ellátott személyről készített (gyógy)pedagógiai, egészségi és mentális állapotra vonatkozó jellemzés alapján készül.

25 Intézményi ellátások szabályozása Az intézmény tárgyi feltételei Az intézmény szolgáltatásai Étkeztetés megszervezése Ruházat, textília biztosítása Egészségügyi ellátás A mentálhigiénés ellátás biztosítása Szocioterápiás foglalkozások szervezése A tankötelezett korú gyermekek oktatásának megszervezése Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után járó családi pótlék felhasználása Az érték- és vagyonmegőrzés szabályai Az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése

26 Intézménytípusokra vonatkozó szabályok Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Rehabilitációs intézmények Nappali intézmények (fogyatékos, pszichiátriai, szenvedélybeteg, demens) Átmeneti intézmények Lakóotthon Hajléktalan (nappali melegedő, utcai szociális munka, diszpécser szolgálat, átmeneti szállás, éjjeli menedékhely, időszakos férőhelyszám bővítés, hajléktalanok otthona, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye )

27 Finanszírozás A szolgáltatások finanszírozása döntően három forrásból származik: a/ állami működési hozzájárulás b/ fenntartói hozzájárulás c/ ellátott befizetése + egyéb bevételek (ingatlan hasznosítás, rendezvények bevétele, adományok, stb. ) március

28 a/ állami működési hozzájárulás Az állami működési hozzájárulásnak két formája létezik: Normatív finanszírozás volt, most állami támogatás Működési támogatás pályázaton Bértámogatás szakmai dolgozókra korrekciós együtthatóval. L/4 alapszorzó x Ft március

29 a/ állami működési hozzájárulás Normatívák Alapnormatívák szolgáltatásonként Alapja lehet: szolgálat, férőhely, ellátott, jelzőkészülék, Kiegészítő normatívák: Többcélú társulás kiegészítő normatíva Pl. intézmény fenntartás esetén: Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG: XXX 000 forint/fő Intézményi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG: XXX 000 forint/fő Egyházi kiegészítő normatíva, támogatás az alapnormatíva %-ában évente számolva a költségvetési törvényben ben 82,6 % ben 94,5 % ban 57,9 %, 2014-ben 67,8 %. Az önkormányzatok szolgáltatásra fordított fenntartói hozzájárulását az egyházak esetében az állam fedezi, mert az egyházaknak nincsen saját, kötetlen egyéb bevétele, mint az önkormányzatoknak március

30 a/ állami működési hozzájárulás Többcélú kiegészítő normatíva házi segítségnyújtás esetén: Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG: XX 000 forint/fő Intézményi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG: XX 000 forint/fő A többcélú önkormányzati társulások július 1-én megszűntek március

31 a/ állami működési hozzájárulás Működési támogatás Minisztériumi előirányzatból történő pályázat a lebonyolítási eljárás I.1-től a támogató szolgálat és a közösségi ellátás támogatásként, minisztériumi előirányzatból kapja a működési hozzájárulást I. 1-től június 30-ig a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2012-től az utcai szociális munka és a krízis központok is ebben a rendszerben kapnak támogatást tól Biztos Kezdet Gyerekházak március

32 b/ fenntartói hozzájárulás A szolgáltatások költségeit általában az állami normatívák és az ellátottak térítési díj befizetései nem fedezik. Ezért a fenntartónak saját egyéb bevételeiből rendszerint fizetnie a működési költségek egy részét. Szolgáltatásonként, helyenként változik a fenntartói hozzájárulás mértéke, aránya. Vannak szolgáltatások, melyek teljes költségtartalmát fedezik a normatívák. Ezeket piaci szervezetek is próbálják működtetni március

33 c/ ellátott befizetése Az ellátott befizetése a TÉRÍTÉSI DÍJ. Mértéke: A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja, az intézményi térítési díj, a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Szolgáltatásonként eltérő maximuma van a személyi térítési díjnak a jövedelem függvényében. Például bentlakásos ellátás esetén a jövedelem (nyugdíj) 80 %-a kérhető el maximum. A fennmaradó költőpénz minimumnak meg kell maradni e mellett március

34 c/ ellátott befizetése EGYSZERI HOZZÁJÁRULÁS Emelt szintű tartós bentlakásos intézményeknél kérhető a beköltözésnél. Mértéke a tárgyévi emelt szintű normatíva hétszerese lehet. ( XXX.000 Ft/év/fő) Emelt szintű intézmény I. 1. óta nem hozható létre március