HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.2 1.2 Szemétégető berendezések összehasonlítása Tárgyszavak: szemétégetés; benchmarking; Németország. A Fraunhofer Környezet-, Biztonság- és Energiatechnikai Intézet hét szemétégető berendezés teljesítményét hasonlította össze a szabványos jellemzőknek megfelelően. Célul tűzték ki az optimatizálási lehetőség bemutatását az energia- és anyagáramok, az üzemfenntartás, a logisztika és a gazdaságosság területén. A települési hulladékokra vonatkozó szabályozás (TA Siedlungsabfall) szerint 2005-től csak inert anyagokat szabad tárolni és a hulladékfrakciók ipari müveleteknél történő együttégetése különböző ártalmatlanítási eljárásokkal történhet. A lerakók, hulladékégető berendezések, mechanikai biológiai kezelők és erőművek műszaki, környezetvédelmi és gazdaságossági versenyben vannak. Az ártalmatlanító berendezések üzemeltetőinek törekedni kell a költségek csökkentésére. Eljárástechnikai összehasonlító értékelés (benchmarking) Összehasonlították a különböző szemétégető berendezések teljesítményét. Vizsgálták az üzemek gazdasági adatait, az energia- és anyagáramokat, az üzemfenntartást, a logisztikát. Hat német és egy holland üzemet vizsgáltak, amelyek az üzemek kora, a gépsorok száma és feldolgozási teljesítménye alapján megfeleltek a Németországban működő berendezéseknek. A vizsgálat elvégzésének a módját vázlatosan az 1. ábra szemlélteti. Az üzemek összehasonlításához szükséges adatokat kérdésrendszer alapján szerezték meg. Négyévi időszak adatai és szakirodalmi adatok alapján értékelték. A rendelkezésre álló adatok alapján a hulladékégető berendezések teljesítmény- és gazdaságosságfelmérésére 120 jellemzőt állapítottak meg. Az adatrendszerezést és kiértékelést a következő részterületek szerint végezték:
tervezés költség- és eljárástechnikai vonatkozású paraméterek azonosítása szemétégetési folyamat összekapcsolása a művelettel jellemző adatok megállapítása műszaki, gazdálkodási és környezetvédelmi összefüggések definíciója és megállapítása több szemétégető berendezés megbízható jellemző adatainak definíciója és megállapítása gyengepontok elemzése jellemző adatok anonim összehasonlítása és a best-practice értékek sávszélessége gyengepontok egyedi súlyozása megvalósítás műszaki és gazdaságossági optimalizálás megkezdése és realizálása az eredmények átvitele és továbbfejlesztése 1. ábra Az összehasonlítás folyamata Az általános adatok terület a berendezések hulladékmennyiség és fűtőérték-terhelését veszi figyelembe. Az anyagáramterület az égetett hulladékfajták, a feladott egyéb anyagok, mint pl. ammónia, aktív szén és a maradék anyagok. Az energiaterülethez tartozik a termelt gőz mennyisége, energiatartalma, a leadott és hasznosított energia, a primerenergia-felhasználás fűtőolaj vagy földgáz formában, valamint a berendezés energiafelhasználása. A beszállításlogisztika területe: a szállítójárművek beszállítási ideje, a gépjármű által szállított mennyiség és a hulladék ellenőrzése. Az üzemfenntartás-terület tartalmazza az ellenőrzések és karbantartások, üzemállások időtartamát, a leállítás és újraindítás időigényét. További terület az összehasonlítások céljából az egyes berendezések javításának gyakorisága.
A gazdaságossági értékeléshez tartozik a vállalat mérlege, vagyona és a berendezésekre jellemző felhasználások, valamint a személyi állomány. A jellemző adatokat kiértékelését, valamint az átlag-, a minimum- és maximumértékek képzését anonim formában végezték. Az egyes vizsgált területek alapján megtakarítási és optimalizálási lehetőségekhez jutottak. Primer energia bevitele A primerenergia-bevitel (fűtőolaj vagy földgáz) értékeléséhez a primerenergia-felhasználást a feladott hulladék mennyiségére vonatkoztatják. A kiértékelést a feladott hulladékmennyiség és fűtőérték figyelembevételével végzik. A 2. ábra adatai szerint a hét vizsgált berendezés közül kettőnél jelentős optimalizálási lehetőség van. Egyes berendezéseknél a felhasználás kétháromszor nagyobb az átlagosnál. Ezeknél évi 220 000 t hulladékmennyiség esetén, 150 EUR/t fűtőolajköltség mellett kb. 600 000 EURO többletköltséget állapítottak meg. primerenergia-bevitel primer energia bevitele egy tonna hulladékra (kj/t) 1 800 000 1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 optimalizálási lehetőség MVA 1 1999 MVA 1 2000 MVA 2 1999 MVA 2 2000 MVA 3 1999 MVA 3 2000 MVA 4 1999 MVA 4 2000 MVA 5 1999 MVA 5 2000 MVA 6 1999 MVA 6 2000 MVA 7 1999 MVA 7 2000 szemétégető berendezések, MVA 2. ábra A vizsgált hulladékégető berendezések 1999. és 2000. évi primerenergia-bevitele Üzemfenntartás Az egyes gépsorok ellenőrzése és nem tervezett javítása miatti üzemidőkieséseket több év adatai alapján értékelték. Mint a 3. ábrán látható az azonos korú gépsorok üzemidő-kiesése évi 200 és 1500 óra között van. Amennyiben
az egyes gépsorok égetőkapacitása 13 t/h és az ártalmatlanítás dija 150 EUR/t, az üzemidő-kiesés csökkentésével évi 390 000 és 3 M EUR közötti összeg nyerhető. gépsorok kor szerint csoportosítva, év berendezések növekvő kora 7 6 5 4 3 2 1 gépsorok üzemidő-kiesése optimalizálási terület 0 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 évi átlagos üzemidő-kiesés (óra) 3. ábra Üzemidő-kiesések Beszállítási logisztika Vizsgálták az átvevő és mérő személyzet leterheltségét, az elvégzett hulladék-ellenőrzések számát a beszállító járművek számához viszonyítva, és a hulladékfeladó garat eltömődésének gyakoriságát. Azoknál a berendezéseknél, amelyeknél megfelelő az előkészítés és széles körű a hulladék ellenőrzése, kevesebb az üzemzavar. Maradék anyagok Egy tonna hulladékból kb. 160 kg salak keletkezik, évi 220 000 t hulladék égetése esetén 35 200 t salakot kell ártalmatlanítani. Amennyiben a salak ártalmatlanítási költsége 10 EUR/t, ez évi 352 000 EUR költséget jelent. Gazdálkodás Példaképp egyik gazdálkodási jellemző a gép-, tűz-, épület- és felelősségbiztosítási díj, amely kb. 2,50 EUR/t hulladék. Megfelelő szerződés esetén ennél megtakarítás érhető el. A gazdálkodás eredménye javítható megfelelő
eljárástechnikai értékelés felhasználásával a tervezésben és a berendezés kiválasztásában. Ki fogják terjeszteni az eljárástechnikai értékelést a biológiai és mechanikai biológiai berendezésekre. (Dr. Balázs Ádám) Bruinsma, A.; Hiebel, M.; Keldenich, K.: Müllverbrennungsanlagen im Vergleich. = Umwelt Magazin, 2002. 9. sz. p. 59. Reimann, D. O.: Zukunft der kommunalen Müllverbrennung. = Müll und Abfall, 33. k. 7. sz. 2001. p. 414 420. Egyéb irodalom Kovács D.: A komposztálás háttéripara. = Hulladéksors, 3. k. 12. sz. 2002. p. 13 14. Kohán J.: Bemerülő gyorshűtés hulladékégetés. = MOL Szakmai Tudományos Közlemények, 2002. 2. sz. p. 125 135. Csontos Gyné: A martaszfalt hasznosításának tapasztalatai. = Közúti és Mélyépítési Szemle, 53. k. 1. sz. 2003. p. 24 26. Varga F.: A pép papírlappá alakul. = Hulladéksors, 3. k. 12. sz. 2002. p. 18 19. Tarsolyné B. I.: Újrahasznosítási helyzetkép. = Hulladéksors, 3. k. 12. sz. 2002. p. 16 17. Használt festékpatron: eldobás helyett újratöltés. = Hulladéksors, 3. k. 12. sz. 2002. p. 15 16. Markó Cs.: Elfogadták az országos hulladékgazdálkodási tervet. = Hulladéksors, 3. k. 12. sz. 2002. p. 5 9. Érték a salakból. = Hulladéksors, 4. k. 1. sz. 2003. p. 10 11. Sallay Á.: Esztergom kertváros régi hulladéklerakó rekultivációs terve. = Tájépítészet, 3. k. 2. sz. 2002. ősz. p. 30 34. Bíró Sz.; Geiger A. stb.: Gumiőrlemény alkalmazása bitumenekben és aszfaltban. = MOL Szakmai Tudományos Közlemények, 2002. 2. sz. p. 35 43. Parlamenti döntések a csomagolóanyagokról. = Lélegzet, 13. k. 2. sz. 2003. p. 21 23. Farkas H.: Hulladékok vizsgálatának szabványosítása az Európai Unióban. = Hulladéksors, 4. k. 2. sz. 2003. p. 7 8.