Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Hasonló dokumentumok
ANIMAL HEALTH CERTFICATE for the exportation of rodents from the Republic of Hungary to Japan

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Magyarországi vadak etológiája. A vadmacska és a hiúz

Paratyphus tömeges előfordulása nagyüzemi sertésállományokban. Dr. Albert Mihály

M E G H Í V Ó. Magyar Kisállatgyógyász Állatorvosok Egyesület (HSAVA), és a Federation of European Companion Animal Veterinary Associations (FECAVA)

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Pulyka légzőszervi betegségek

Ember állat interakciók. Társállatok etológiája

Bemutatkozás. Kis állatkert - nagy élmény!

PROF. WOLFDIETER SIXL. Geomedizinische Forschungstelle, Institut für Hygiene, Graz, Österreich

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)

Állategészségügyi szabályok

ASP a Cseh Köztársaságban

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

JOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN

Aradi M. / AWETH Vol 1. (2005) Aradi Miklós

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései március 20. Az afrikai sertéspestisjárványhelyzet alakulása Európában

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE. az állatok leölésük során való védelméről. (előterjesztő: a Bizottság)

Közlekedéshigiéne. Halál az utakon. Közlekedés -- balesetek környezetkárosítás

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

KISÁLLAT EGÉSZSÉGÜGYI KÖNYV

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI

A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

AZ OK-SPECIFIKUS HALÁLOZÁS TRENDJEI

Magyar Emlőstani Évkönyv. Szerzői tájékoztató (2016. február 27.)

A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI

Kennelkönyv. ami tartalmazza:

Szociális viszonyok és kooperáció

M E G H Í V Ó. Magyar Kisállatgyógyász Állatorvosok Egyesülete (HSAVA), és a. Federation of European Companion Animal Veterinary Associations (FECAVA)

Európai kezdeményezések a kedvtelésből

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

A vadászok létszámának fenntartása: a XXI. század tudományos kihívása

Nur-Nuru Bin és Vobara a két koala érkezése a Fővárosi Állatkertbe

SUBIECTELE Limba maghiar

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 3. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe : Felkészítő tanár neve:...

Városiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?

DR. KANYÓ MÁRIA KARDOS SÁNDOR ISTVÁN. Korrupciós, vagy csak hála. Corruption or just gratitude

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Szöveg címe: Az ázsiai elefánt Forrás: és Kép forrása: szabadon használható fotók.

EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA

TÁMOP F-14/1/KONV Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS. Mikó Józsefné Jónás Edit

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

Az acélhidak elavulás felmérésének gyakorlati kérdései

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

Mennyibe kerül a BVD?

Lakóházak energiatudatos szellőzési rendszerei Energy conscious ventilation system of dwellings

ÚJSÁGÍRÓ ISMERETTERJESZTŐ/PROMÓCIÓS HONLAP A MÉHNYAKRÁK MEGELŐZÉSÉÉRT

Sertés újszülött kori coli hasmenése. Kórfejlődés, vakcinázás

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA

A Puszta /16, pp MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.

LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA

A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál

A 2012/3. SZÁM TARTALMA. Hajtós I.: A schmallenbergvírus és az általa okozott betegség nyugateurópai

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda 8200 Veszprém, Óváros tér 9.

Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően)

A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains

Állattársítások (Előnyök és kockázatok) vitaindító Csépányi Balázs ny. gyűjteményi igazgató Fővárosi Állat-és Növénykert

Helyi termékek értékesítési lehetőségei

Genetikai fejlesztések az állatjólét szolgálatában. Bikal november 22.

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

History. Barcelona 11 June 2013 HLASA 1

19. Bélgyulladás (alapvetı formák)

M. A. H. FOOD CONTROLL Kft. Mikrobiológiai vizsgáló Laboratóriuma Állategészségügyi Diagnosztikai Részleg BROILER PROGRAM

Partnereink termelési eredményei Vitafort takarmánnyal

SZTEREOTÍPIÁK GÖRBE TÜKRE SZŐKE JÚLIA 1

ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN

TANÁCSOK AZ INFLUENZA JÁRVÁNY IDEJÉRE. Bodor Klára Sarolta egészségfejlesztő ÁNTSZ Balassagyarmati, Rétsági, Szécsényi Kistérségi Intézete 2009.

"Panta rhei" Ápolói beavatkozások változása a diagnosztika, terápiák változásának tükrében

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

Átírás:

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 9 Issue 3 Különszám/Special Issue Gödöllő 2013

370 KISTERMETŰ, EGZOTIKUS MACSKAFÉLÉK ÁLLATKERTI TARTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Tarnavölgyi Csilla Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi kar Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék, Egzotikus Állat és Vadegészségügyi Osztály tarnacsilla@gmail.com Összefoglalás Az életterük folyamatos csökkenésével a szabadon élő egzotikus macskafélék száma is évről évre kevesebb, így kihalásuk megelőzésében egyre nagyobb szerepet kapnak a fajvédelmi programok és az ezekben részt vevő állatkertek, vadasparkok. Annak ellenére azonban, hogy a fogságban tartott példányok jelentősen biztonságosabb körülmények között élnek, mint vad társaik, az állatok átlagos élettartama az esetek nagy részében így sem éri el a lehetséges biológiai maximumot. Elhullásuknak számos oka lehet, mind fertőző, mind nem fertőző eredettel. A Franciaországban található Le Parc des Felins-ben végzett felmérés során a park felépítése, állattartói technológiája, egészségügyi protokolljai mellett a 2006 és 2012 között elpusztult állatok elhullási okait vizsgáltuk. A vizsgált időszakban 64 kistermetű macskaféle pusztult el. Az elhullási okok között szerepeltek fertőző és nem fertőző eredetű megbetegedések is. Az elhullott állatok között egyaránt előfordultak fiatal és idős egyedek, faji, illetve ivari diszpozíció nem volt tapasztalható. Kulcsszavak: macskafélék, állatkert, tartástechnológia, mortalitás Keeping technology of small wild felids in zoo Abstract The amount of wild cats is reduced yearly since their territory is continually being reduced, so racial preservation programs are playing increasing role to prevent extinction of those animals. But despite of the fact that living conditions of wild cats, kept in parks, zoo-parks are safer and healthy compared to those living in the wild, their life is usually shorter, than expected. It can be explained in several ways, sourcing from infectious, or non-infectious diseases. The analysis about the park s structure, animal keeping technology, medical protocols and the causes of mortality in small wild exotic cats have been conducted in France, at Le Parc des Félins between 2006 and 2012. During this period 64 small wild exotic cats died. There was infectious and non-infectious originated mortality too. Young and old animals died as well, and there wasn t tendency about species or breeds involved. Keywords: felides, zoo, keeping technology, mortality

371 Irodalmi áttekintés A macskafélék családjába tartozó 36 vadon élő fajból 7 a nagymacskafélék csoportjába, a további 29 faj a kistermetű macskafélékhez tartozik. Számos fajuk, széles körű elterjedtségük ellenére az emberek többsége ezen fajok közül csak egy-kettőt ismer, míg a nagymacskák közül világszerte közel minden fajt ismernek az emberek (Sanderson és Watson, 2011). Világszerte elterjedtek, Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden kontinensen és kisebb, nagyobb szigeteken fellelhetők. Élőhelyük igen változatos, akár igen szélsőséges körülmények között, mint például sivatagi, vagy éppen magas hegyvidéki tájon is megélnek, bár a többségük erdei ökoszisztémában lelhető fel (Macdonald és Loveridge, 2010). Széles körű elterjedtségükből is adódóan ezen fajokra igen nagy változatosság jellemző. Legkisebb képviselőik a rozsdafoltos macskák (Prionailurus rubiginosus) felnőtt egyedei is csak ~1 kg-os súlyt érnek el, míg a legnagyobb méretet elérő ködfoltos párducok (Neofelis nebulosa) kifejlett egyedei 11-22 kg-ot is nyomhatnak (Macdonald és Loveridge, 2010 Sanderson és Watson 2011). Az emberi terjeszkedés által életterük rohamosan csökken. Napjainkra a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján 7 faj a sebezhető, 4 faj a veszélyeztetett és 1 faj a súlyosan veszélyeztetett kategóriába lett besorolva. Éppen ezért, igen fontos, hogy megfelelő figyelmet fordítsunk a fogságban tartott példányokra. Állatkerti tartásuk jelentősen megváltozott életkörülményeket nyújt részükre, ami miatt az állatok jóllétének biztosítása fontos szerepet játszik a stressz kialakulásának megelőzésében (Shepherdson, Carlstead, Mellen, Seidensticker, 1993). A krónikus stressz kialakulása vitathatatlan következménye az állatok nem kielégítő tartástechnológiájának (Mcphee és Carlstead, 2010). Számukra potenciális stresszor lehet többek között a korlátozott mozgás, a menedék hiánya, a szokatlan táplálék, a váratlan környezeti változások, a zsúfoltság. Éppen ezért szükséges ismerni az egyes fajok igényeit és toleranciájuk mértékét. Az ismétlődő, vagy hosszú távú stresszor hatásnak egészségügyi következménye lehet például az immunszuppresszió, a csökkent reprodukciós funkciók, szervi atrophiák vagy viselkedészavarok kialakulása (Mcphee és Carlstead, 2010). Az ideális tartástechnológiának fontos eleme az állatok takarmányozása is. A táplálékbevitel komplex folyamatában az érzékszervek mellett számos élettani folyamat is részt vesz. Az éhség, és a táplálék érzékelése mellett a táplálék elfogadásában számos tényező játszik közre az állatoknál: szín, szag, forma, etetés ideje, prezentáció módja, etetés gyakorisága és mennyisége (Shepherdson, Carlstead, Mellen, Seidensticker, 1993). Egyesek azt gondolják, hogy a fogságban tartott állatok takarmányozására vonatkozó tudásunk teljes a vadállatok állatkertekben való tartásának hosszú története miatt. Ennek ellenére a fogságban tartott állatok közel 25%-a pusztul el takarmányozási problémák miatt és 60-70%-uk a rossz menedzsment és gazdálkodás eredményeképpen (Robbins, 1983). Anyag és módszer A vizsgálataimat Franciaországban, Párizstól 52 km-re DK-re, Nesles-ben található, 2006- ban megnyitott Le Parc des Félins-ben végeztem. 70 hektárnyi területéből 35 hektár az egzotikus macskafélék tartására szolgál. Fás és nyílt területtel egyaránt rendelkeznek, így az állatok elhelyezésénél maximálisan figyelembe tudták venni azok igényeit. A kistermetű macskafélék 29 fajából 19 megtalálható a Le Parc des Félins-ben.

372 A hiúzok, az ocelotok és a ködfoltos párdúcok kivételével a macskákat ivar szerint elkülönítve, sokszor egyedi elhelyezést adó, tágas kifutóban helyezték el. A fajok egy részénél a kifutók az erdős, fás részeken kerültek kialakításra, ahol elegendő búvóhely is rendelkezésükre állt. A közepes illetve kistestű állatok minden nap kapnak táplálékot, mivel anyagcseréjük is gyorsabb és a vadonban is minden nap zsákmányhoz jutnak, kistestű prédáikból akár naponta többet is elkapnak. Etetésük nyúllal, fürjjel, tyúkkal, hallal, naposcsibével vagy szeletelt marhahússal történik. Az etetések alkalmával az állatok mindig kapnak vitamin és ásványi anyag kiegészítőt. Az állatok eledeleit a kifutó több pontján helyezik el a gondozók. Az ivóvizeket minden nap frissre cserélik. Az állatok évente háromszor kapnak féreghajtó tablettákat, melyeket porítva az eledelre/-be szórva vesznek fel. Az állatokat évi rendszerességgel vakcinázzák veszettség, FPV, FCV, FHV-1, FLV és Chlamydia ellen. A parkban született kölyköket először két hónapos korukban oltják be, melyet 1 hónappal később egy ismétlő oltás követ, majd az állatok minden évben ismétlő oltásokat kapnak. A kölyköket azonosító chippel is ellátja az állatorvos. Az állatok tartásáról és etetéséről az adatok az intézményigazgató helyettese által rendelkezésre bocsátott technológiai leírásokból származnak, továbbá az állatok gondozása során is aktív adatgyűjtést folytattam. Az állategészségügyi adatokkal kapcsolatos információk az állatkertet ellátó állatorvos elektronikus vagy kézzel vezetett nyilvántartásaiból illetve a vele folytatott munka során gyűjtött megfigyelésekből származnak. A dokumentációk információt adtak az elhullás okáról, az elhullott állat koráról, neméről és az elhullás idejéről. Az adatok táblázatok formájában számos szempont alapján rendszerezésre kerültek (fajok, elhullás oka, kor stb.). Eredmények és értékelésük 2006 és 2012 között összesen 64 állat pusztult el (1. ábra). A vizsgált időszak alatt egy évesnél fiatalabb korban 25, ezen belül újszülött korban 7, egy hónapnál fiatalabb korban 4, 1-6 hónapos korban 9, 6-12 hónapos kor között pedig 5 állat pusztult el. 4 fiatal pusztult el súlyos traumás hatás következtében, melyet az esetek döntő többségében az idősebb egyedek okoztak. Az újszülöttek számára elsősorban az el nem különített hímek jelentenek veszélyt, de arra is volt precedens, hogy a nőstény ölte meg és ette meg kölykeit. A kölyköknél előforduló másik gyakori elhullási ok a kiszáradás és a kórosan gyenge tápláltsági állapot, mely több állat elhullását eredményezte. Ezeknél az eseteknél nem mindig volt eldönthető, hogy a háttérben az anyaállatok kölyköket elutasító magatartása állt-e, vagy a nem megfelelő tejtermelés. Előbbi a fiatalabb, és így tapasztalatlanabb nőstényekre, utóbbi az idősebb anyákra volt jellemző. A 39 felnőtt állatból fertőző eredetű megbetegedésben 12 állat pusztult el, amelyek közül 4 légzőszervi megbetegedésben (pneumonia), 4 elhalásos bélgyulladásban és egyéb enteritisben és 4 fertőző hashártyagyulladásban (FIP) szenvedett. Feline herpespesvirus-1 által okozott fertőző rhinotracheitis kifejezetten ragályos betegség, melyre minden korban fogékonyak az állatok, de fiatal illetve idős állatokban súlyosabb elváltozást okoz. Ebben a betegségben egy 10 éves ázsiai vadmacska és egy 9 hónapos európai vadmacska pusztult el. Utóbbi állatnál hajlamosító körülmény lehetett a szállítási stressz is, az állat ugyanis elhullása előtt 9 nappal érkezett a parkba. Az emésztőkészülék megbetegedésében Coronavirus okozta fertőző peritonitis állt a háttérben.

373 1. ábra: Az egyes kistermetű macskafélék 6 év alatt megfigyelt mortalitási adatai fajonkénti megoszlásban Figure 1: Mortality rates of certain small size feline breeds (in percantage) during the 6 years Bakteriális eredetű megbetegedésben elhullott macskákban kruppos pneumoniát diagnosztizáltak jobbára, de néhányban következményes septicaemia is előfordult. 2006-2012 között 27 állat pusztult el nem fertőző megbetegedésben. Az elhullási okok között szerepel többek között súlyos mechanikai sérülés, krónikus veseelégtelenség (chronicus interstitialis nephritis) és daganatos megbetegedés is. A vizsgálatban több olyan állat is volt, amelyiknél csak az elhullás tényét rögzítették, de az elhullás okát nem sikerült megállapítani, így azok az elemzésben sem szerepelnek. Irodalomjegyzék Macdonald, D. W., Loveridge, A. J. (2010): Biology and Conservation of Wild Felids. New York: Oxford University Press 1-762. Mcphee, M.E., Carlstead, K. (2010): The Importance of Maintaining Natural Behaviors in Captive Mammals. In: Kleiman, D.G., Thompson, K.V., Baer, C.K.: Wild mammals in captivity. Chicago, University of Chicago Press 303-313. Robbins, C. T. (1983): Wildlife Feeding and Nutrition. New York 1-170. Sanderson, J.G., Watson, P. (2011): Small wild cats. Baltimore: The Johns Hopkins University Press 5-144. Shepherdson, D. J., Carlstead, C., Mellen, J. D., Seidensticker, J. C. (1993): The influence of food presentation on the behavior of small cats in confined environments. Zoo Biol.12. 203 216.