Néhány óra a csillagok között

Néhány óra a csillagok között A magyarok csillagai 4.rész

Felhasznált irodalom Toroczkai-Wigand Ede: Öreg csillagok Szécsényi-Nagy Gábor: M45, azaz a Fiastyúk Ponori Thewrewk Aurél: Hajnali szép csillag Joachim Herrmann: SH atlasz, Csillagászat Antonín Rükl: A Világűr képes atlasza Vivian Robson: Állócsillagok Dubravszky László Dr.-Eörssy János Dr.: A tradicionális asztrológia tankönyve Baktay Ervin: A csillagfejtés könyve Csaba György: Hazánk csillagos égboltja Pap Gábor: Jött éve csodáknak Jankovics Marcell: Csillagok közt fényességes csillag J.I.Perelman: A végtelen csillagvilág Csillagászati kislexikon Szabó Mária: A magyarok csillagai Várhegyi Péter internetes cikkei

Csillagok útja az égbolton A felvételt a Kilimandzsárónál (Egyenlítő mentén, attól kb. 3 fokkal Délre). 3,5 órás expozició során a látható pályát írták le a csillagok. A Déli sarok jól kirajzolódik a láthatár mentén.

Magyarok csillagai A magyarok csillagképe már az Ókortól kezdve - a Nyilas. A magyar népet csakúgy mint a többi szkíta, lovas kultúrájú, szabad életformájú népet - az asztrológiai hagyomány is a Nyilashoz sorolja. A csillagunk pedig a Jupiter. (A székelyeké a Szaturnusz). A Jupiter és a Nyilas égisze alá sorolták a szkítákon kívül az összes szkíta utódnépet, tehát a hunt, az avart, a bolgárt, a besenyőt, a kunt és a magyart is. A magyar csillag- és csillagképelnevezések történelem- és személyiség-központúak (szemben az arab és görög-római elnevezésekkel) A csillagképek közül a Sas, az állócsillagok közül pedig az Altair volt a magyarság egyik szerencsecsillaga. Egyébként az Altairt a Jupiter madarának is nevezték egyes csillagászati feljegyzések.

A Tejútrendszer önarcképe A Tejútrendszert soha nem láthatjuk teljes egészében. Amikor felpillantunk az égboltra, Galaxisunk korongalakú fősíkjának a metszetét a Tejút sávjaként látjuk átívelni az égen. Számos mérésből összeállított modell számítógépes képe.

A Galaktika középpont és környezete A Galaktika középpont Nyilas csillagkép Nyári égbolt térképe

Nyári csillagképek, Nyilas A kékesfehér Vega a Lantban (Lyra) egyike az égbolt legfényesebb csillagainak. A Deneb a kiterjesztett szárnnyal a Tejút felé repülő Hattyú (Cygnus) farktolla végét jelöli ki az égen. A Sas (Aquila) csillagképben található az Altair. A Vegától nyugatra fekszik a Herkules. A Herkules mellett helyezkedik el a szépséges kis Északi Korona (Corona Borealis), melynek legfényesebb csillaga a Gemma. Ez alatt található a Kigyó feje (Serpens Caput). A Kigyó csillagképet a Kigyótartó (Ophiuchus) két részre osztja, a csillagkép másik része, a Kigyó farka (Serpens Cauda). Az Ekliptika mentén fekvő, úgynevezett állatövi csillagképek közül az Antares a legfényesebb, a Skorpici (Scorpius) vörös színű csillaga. Nyugatra helyezkedik el a Mérleg (Libra), mig a Skorpió keleti oldalán, a Tejút sávjának legfényesebb és legzsúfoltabb szakaszát a Nyilas (Sagittarius) foglalja el. Ez alatt a Déli Korona (Corona Australis) csillagkép látható.

A Nyilas csillagkép A csillagok nevei: Rukbat (Alpha Sgr) Arkab Prior (Beta 1 Sgr) Arkab Posterior (Beta 2 Sgr) Nash (Gamma 2 Sgr) Kaus Meridionalis (Delta Sgr) KAUS AUSTRALIS (Epsilon Sgr) Ascella (Zeta Sgr) Galaktika középpont

A Galaktika középpont környezete Rukbat (Alpha Sgr) A Tejút középpontja az egyik legérdekesebb területe Galaxisunknak. Nemrégen fedeztek fel a Chandra röntgen obszervatórium segítségével egy fekete lyukat a Nyilas Alpha csillagánál.

A Galaktika közepe: Nyilas csillagkép A Spitzer űrteleszkóp infrakamerájával készített felvételek

Sagittarius-Nyilas A bölcs és igazságos kentaurt Cheriont (Chiron) ábrázolja, akit Herkules egyik lezuhanó mérges nyila megsebzett a lábán és megölte. (Mások szerint a nyíl és az íj feltalálóját örökíti meg.) A Nyilas csillagkép pontosan a Tejútrendszer középpontja felé esik.

A Nyilas csillagkép csillagai az asztrológiában Alrami, Rukbat: a nyilas térde Sgr a m 4.0 Arkab Prior Sgr b 1, Arkab Posterior Sgr b 2 Nash (Alnashi): a nyíl hegye Sgr g Kaus Australis:íj Sgr e m 1.8 Kaus Medius:íj Sgr d Kaus Borealis:íj Sgr l Polis Sgr m 3 o 13 j(2000) m, b=+2 o 21, d=-21 o 5 Típ.: FE Hatás: sikert, nagy ambíciókat, harci kedvet hoz, éles felfogás, szívélyesség. Hatás: vakságot, rossz látást, betegséget, erőszakos halált okoz. Pelagus Sgr s 12 o 23 j(2000) m, b=-3 o 26, d=-26 o 4 Típ.: FC Hatás: igazságszeretet, optimizmus, vallásosság. Ascella Sgr h 13 o 38 j(2000) m, b=- 7 o 10, d=-30 o 0 Típ.: FC Hatás: szerencsét, elégedettséget hoz. Manubrium Sgr o 14 o 59 j(2000) m, b=-0 o 52, d=-21 o 52 Típ.: AE Hatás: vakság, robbanás, tűz, bátorság. Terebellum Sgr 25 o 50 j(2000) m, b=-5 o 25, d=-26 o 31 Típ.: DG Hatás: Vagyont, de vele gondot hoz, szégyent.

A magyarság szerencsecsillaga A csillagképek közül a Sas, az állócsillagok közül pedig az Altair volt a magyarság egyik szerencsecsillaga. Egyébként az Altairt a Jupiter madarának is nevezték egyes csillagászati feljegyzések. Az Altair a Sas csillagkép nyakában található, és csillagképével azonosan Sasnak, másutt Sebesült -nek nevezték. Az asztrológiai hagyományok szerint aki az Altair hatása alatt áll, az bátor, érvényesülni vágyó, hajlíthatatlan, nyitott és magabiztos személyiség, aki vezetésre termett.

Aquila-Sas A görög mitológia szerint: Aquila azt a sast testesíti meg, aki Ganymédeszt az égbe felvitte, és akiről azt hitték, hogy ő maga Jupiter személyesen. ltair a Nagy Nyári áromszög déli csúcsa 0.8 NGC6709 nyílt halmaz NGC6814 galaxis NGC6781 planetáris köd

A Sas csillagkép csillagai az asztrológiában Altair: repülő sas Aql a 1 o 45 m 0.8, b=+29 o 18, d=+8 o 39 Típ.:EF (H Baktay) k(2000) Hatás: nyugodt, önbizalommal teli, derék, független, nagyravágyó, felszabadult lény. Vezetői beosztás. Vérontás miatt bűnössé válhat. Kígyöveszély. H Fokozott tevékenységre ösztönöz, sikert, eredményt biztosít, de egyébként kétséges vagy ártó hatású. Alschain: mérlegkar Aql b m 3.7 Tarazuet: mérleg Aql g m 2.7 Hatás: vezetői kvalitások, szabad, siker háborúban és jötékonykodásban.

Csillagneveink eredete, jellege Csillag szavunk a régen használt húgy szavunkat váltotta fel és a csillog igéből származik. Egyre kevesebb népi csillagnév él már a köztudatban, pedig valamikor a magyarság csillagismerete igen fejlett lehetett. Csillagneveink emberközeliek és személyiségközpontúak. Néhány csillagnév példa előzetesen: A tatárdúlás, A bujdosók lámpása, A sánta Kata, A nyáját vesztő juhász, Nagy és Kis táltos, A tündérek tánca, A szépasszony kútja

A Naprendszer bolygói Vénusz: mivel belső bolygó, így hajnalban vagy alkonyatkor lehet jól megfigyelni, ezért mondják népiesen Esthajnalcsillagnak. Ha hajnalkor látható, akkor Hajnalcsillagnak, ha este, akkor Alkonycsillagnak, Vacsoracsillagnak hívják. Szép, erős fénye miatt Szerelemcsillagnak is nevezik. Mars: vörös fénye miatt vészhozó, harcias égitestnek vélték. Népünk Hadakozó, Vérszemű csillag néven ismeri. Jupiter: nálunk Magyarok csillagának nevezik. Szaturnusz: nálunk Székelyek csillagának nevezik. Hold: helyenként Istenkalácsának nevezik. A Hold foltjaiban leggyakrabban Dávid királyt látják, amint Szent Annának vagy Cecíliának (ahogy népünk nevezi: Cicellének) hegedül. Máskor a foltokat botjára támaszkodó juhásznak nézik. Meteorok: hullócsillagoknak hívjuk ezeket. Üstökösök: népünk ezeket Futosóknak, Hajas csillagnak, Lüdércnek nevezi, s háború, dögvész, elemi csapások és egyéb baj előjelének tartja.

Az egyes évszakok jellemző csillagképei Ősz Tél Tavasz Nyár

Őszi csillagképek Az őszi égbolton az északi látóhatár felett van a Göncöl, majd innen a Sarkcsillag felé haladva egy W betű alakú csillagképet (Cassiopeia) találunk, melyet népünk Korcsma néven ismer. Mellette a Részegember (Cefeusz), aki a Korcsmában rúgott be. A Korcsma alatt a Halászcsillag látható (Androméda és a Pegasus két csillaga). Ezek mellett található a Pálinkásasszony(Algenib), aki a halászokat tartja jól pálinkával. A Pegazus Négyszögének délkeleti sarka a Halak (Pisces) széles V betűjének szárai között fekszik. A Halak V betűjének csúcsa ezzel szemben a Nagy kiterjedésű Cet (Cetus) csillagképre mutat. A Cettől nyugatra egy nehezen észrevehető csillagkép helyezkedik el, a Vízöntő (Aquarius), amely legkönnyebben egy az égi egyenlítőn fekvő, háromszög alakú csillagcsoportról ismerhető fel. Ez felel meg a korsó csőrének, amelyből a Vízöntő a vizet önti. A deli félgömbön először a fényes csillagokat próbáljuk meg azonosítani, a Fomalhautot a Déli Halban (Piscis Austrinus) és az Achernart az Eridánuszban (Eridanus). Ez a két csillag a Hajógerinchez (Carina) tartozó Canopusszal (téli csillagképek között)együtt látványos triót alkot. A Fomalhauttól délre találjuk a kedves kis Daru (Grus) csillagképet. Az őszi déli égbolt két további, felettébb halvány csillagképet, a Kemencét (Fornax) és a Szobrászt (Sculptor) csak nagyon kitűnő látási viszonyok esetén pillanthatjuk meg.

Téli csillagképek A téli égbolt csillagképei közül a Szekeres (Auriga) jár a legmagasabban. Legfényesebb csillaga a Capella, amely egyébként az egész égbolt egyik legfényesebb csillaga. Az Orion (Kaszás) két fényes csillagát, a Rigelt és a Betelgeuzet (Betelgause) összekötö egyenes észak felé az Ikrekre (Gemini) mutat, amelyet legkönnyebben két fényes csillagáról, a Castorról és a Polluxról (Két Árva csillag) ismerhetünk fel. Mellette a Praesepe (Jászol) A Kaszás egy téglalap alakú Kaszálóból és a közepén dolgozó három Kaszásból áll. Balra, lejjebb áll a Sánta Kata (Sirius), aki az ebédet vitte a kaszásoknak. Az Oriontól délkeletre elérjük a Nagy Kutyát (Canis Maior). Itt találjuk a Szíriuszt (Sánta Kata), az egész égbolt legfényesebb csillagát. A Szíriusz és az Ikrek között helyezkedik el a Kis Kutya (Canis Minor), fényes csillagával, a Procyonnal. Az Oriontól délnyugatra van az égbolton kanyargó Eridánusz (Eridanus) folyót, egészen a fényes Achernarig. Az égbolt második legfényesebb csillaga,

Tavaszi csillagképek Az Oroszlán könnyen felismerhető arról a forditott kérdőjelet formázó csillagcsoportról, amely a művészi ábrázolásokon az oroszlán fejet jelöli. Az Oroszlan legfényesebb csillaga, a Regulus, az Ekliptikán fekszik. Az Arcturust (Ökörpásztor, vagy Ökörhajcsár) az Ökörhajcsárban (Bootes) láthatjuk. Továbbhaladva a következő fényes csillag a Spica (Leányszemű csillag), a Szűzben. A három fényes csillag, a Regulus, az Arcturus és a Spica alkotja az úgynevezett Tavaszi Háromszöget", amely az égbolton való tá jékozódásunk hasznos segédeszköze lehet. Eme nagy háromszög alatt nyúlik el az Északi Vízikigyó (Hydra), amelynek a fejét" a Rák (CNC) alatt találjuk. Az Északi Vízikígyótól délre a Tejút szép szakasza húzódik, benne a déli égbolt két jól ismert csillagképével, a Dél Keresztjével (Crux) és a Kentaurral (Centaurus). Ha meg akarjuk pillantani ezeket a csillagképeket, nem kell feltétlenül a déli felgömbre utaznunk. A Dél Keresztje ugyanis a Ráktérítőről (vagyis az északi földrajzi szélesség 23,5 -áról) már éppen a látóhatár fölött figyelhető meg.

A kékesfehér Vega(Csősz) a Lantban (Lyra) egyike az égbolt legfényesebb csillagainak. A Deneb (Fölnagycsillag) a kiterjesztett szárnnyal a Tejút felé repülő Hattyú (Cygnus) farktolla végét jelöli ki az égen. A Sas (Aquila) csillagképben található az Altair (Cigány). A Vegatol nyugatra fekszik a Herkules. A Herkules mellett helyezkedik el a szépséges kis Északi Korona (Corona Borealis)(Urunk asztala), melynek legfényesebb csillaga a Gemma. Ez alatt található a Kigyó feje (Serpens Caput). A Kigyó csillagképet a Kigyótartó (Ophiuchus) két részre osztja, a csillagkép másik része, a Kigyó farka (Serpens Cauda). Az Ekliptika mentén fekvő, úgynevezett állatövi csillagképek közül az Antares (Szépasszony) a legfényesebb, a Skorpici (Scorpius) vörös színű csillaga. Nyugatra helyezkedik el a Mérleg (Libra), mig a Skorpió keleti oldalán, a Tejút sávjának legfényesebb és legzsúfoltabb szakaszát a Nyilas (Sánta Koldus) (Sagittarius) foglalja el. Ez alatt a Déli Korona Nyári csillagképek

Égabroszunk csillagai 1. KANTA HALÁSZOK HÁLÓ CSILLAG SELLŐ TÜNDÉRÖK FORDULÓJA TÉVEJGŐ JUHÁSZ SZÉRŰ SÁNTA KÚDÚS KÖRÖSZT RÉSZÖGEMBÖR TÜNDÉREK TÁNCA SÁRKÁNY KORONÁJA RÚZSÁSKERT SZÉPASSZONY ÖKÖRHAJTÓ KILENCCSILLAG TATÁRDÚLÁS LEÁNYSZEMŰ ÁRVADORKA SZERENCSÉJE DARVAK HÚGYA RÉSZÖGÖS ASSZONY KORCSMA SZÖGELET CSILLAG FIASTYÚK BUJDOSÓK LÁMPÁJA KASZÁS VONTATÓK MAROKVERŐK FÉNYES CSILLAG SZARVASNYOM SÁNTA KATA HATÁRJÁRÓ JÁSZOLY BOJTÁR KETTŐSE KISGÖNCÖL GÖNCÖL OSTOROS

Égabroszunk csillagai 2. KANTA HALÁSZOK SELLŐ HÁLÓ CSILLAG TÉVEJGŐ JUHÁSZ TÜNDÉRÖK FORDULÓJA KORCSMA SÁNTA KÚDÚS SZÉRŰ KÖRÖSZT RÉSZÖGEMBÖR TÜNDÉREK TÁNCA SÁRKÁNY KORONÁJA RÚZSÁSKERT SZÉPASSZONY KILENCCSILLAG ÖKÖRHAJTÓ TATÁRDÚLÁS LEÁNYSZEMŰ ÁRVADORKA SZERENCSÉJE DARVAK HÚGYA RÉSZÖGÖS ASSZONY SZÖGELET CSILLAG FIASTYÚK BUJDOSÓK LÁMPÁJA KASZÁS VONTATÓK FÉNYES CSILLAG SZARVASNYOM MAROKVERŐK KISGÖNCÖL BOJTÁR KETTŐSE SÁNTA KATA HATÁRJÁRÓ JÁSZOLY OSTOROS GÖNCÖL

Magyarok csillagai 1. DARVAK HÚGYA= DARU DARVAK VEZÉRE=DARUg KANTA=VÍZÖNTŐ TÜNDÉRÖK FORDULÓJA= TEJÚTON a HATTYÚ ax elágazásnál=cygnus KISTÁTOS=KISLÓ=CSIKÓ HALÁSZCSILLAG= ANDROMÉDA bd ÉS PEGAZUS az HÁLÓCSILLAG=DELFIN

HALÁSZCSILLAG Az Androméda és a Pegazus 4 fényes, egy ívet alkotó csillaga együtt a Halászcsillag. Ha a kecés (a fenékhálóval dolgozó halász) addig nem fogja a halat, amíg a Halász fönn van az égen, azután halászhat. (Pegazus b=scheat) Részegasszony, vagy Pálinkás asszony a Pegazus g csillaga, az Algenib. Ő tartja jól pálinkával a halászokat. Figyelem! Algenib nevű csillag található a Perseus csillagképben is.

TEJÚT 1. A GALAXIS - ismertebb nevén a TEJÚTRENDSZER - olyan csillagrendszer, amelynek Napunk csupán egyetlen szerény tagja. Hatalmas csillagszigetként próbáljuk meg elképzelni. Gömbszerű térrészt foglal el, ám csillagainak többsége egy lapos, a közepénél kissé kiszélesedő korong mentén koncentrálódik. A Tejútrendszerhez nemcsak csillagok tartoznak, hanem csillagközi gáz és por is. Ez fénylő vagy sötét fényelnyelő felhőket alkot. Egyes irányokban e por- és gázfelhők eltakarják előlünk a távolabbi csillagokat; ezért a Tejút sávjában vannak olyan helyek, ahol alig látunk csillagot. A Tejúthoz sok szép monda kapcsolódik. Az egyik szerint Jézus egyszer az országúton egy részeggel találkozott és kitért előle. Azóta azon a helyen az Országút a Tejút is kettéválik, majd ágai újra összeérnek. Más mese szerint a lelkek útja. Megint másik Tündérek járásának nevezi; ahol sávja kettéválik, ott van a Tündérek fordulója. A Tejutat szalmásútnak is nevezik. A székelyek Hadak útjának nevezik, s a Tejút a Csaba királyfi vezetésével az égi úton érkező segítő sereg lovainak patanyoma. (Csaba Gy.19.o.) A Tejút egyéb magyar nevei: - Éjjelikegyelet - Csörszárka - Szómásút - CigányokútjaŰ - Égútja - Tündérút - Fejérárok - Fejérköz - Lelkekútja - Hadakúta - Hajnalszakadék - Országút - Istenbarázdája - Istenútja - Jézusútja - Szent Mihály útja - Kerekudvar - Mönynyég - Részögemberútja Nyílas iránya Ikrek iránya

TEJÚT 2. A Tejút egyéb magyar nevei: - Éjjelikegyelet - Csörszárka - Cigányokútja - Égútja - Fejérárok - Fejérköz - Hadakúta - Hajnalszakadék - Istenbarázdája - Istenútja - Jézusútja - Kerekudvar - Lalkekútja - Mönynyég - Országút - Részögemberútja - Szent Mihály útja - Szómásút - Tündérút - Öttevén Toroczkai 9.o.. Szarvasnyom Fiastyúk. Hónapok neve 10.o. Húgybanézők 13.o. Csillaghullás 14.o. Tejkör 15.o. Fiastyúk=hetevén 15.o. Nyílas iránya Ikrek iránya

Magyarok csillagai 2. RÉSZÖGÖS ASSZONY= ALGENIB=PERSEUSa FIASTYÚK= PLEIADOK HALÁSZOK KORCSMA= KASSZIOPEIA BÚJDOSÓK LÁMPÁSA= ALDEBARAN=TAURIa SZÖGLETES CSILLAG= HÁROMSZÖG= TRIANGULUM

FIASTYÚK 1. The Seven Sisters Indeed, the Pleiades must have had considerable charms, for several of the most prominent male Olympian gods (including Zeus, Poseidon, and Ares) engaged in affairs with the seven heavenly sisters - and inevitably, these relationships resulted in the birth of children: Celaeno was mother of Lycus by Poseidon. Alcyone was mother of Hyrieus by Lycus. Electra was mother of Dardanus and Iasion by Zeus. Maia eldest of the seven Pleiades, was mother of Hermes by Zeus. Sterope (also Asterope) was mother of Oenomaus by Ares. Taygete was mother of Lacedaemon, also by Zeus. Merope was mother of Glaucus by Sisyphus. All of the Pleiades, except Merope had affairs with gods.

FIASTYÚK 2. A Pleiádok a Bika csillagkép része. Késő ősszel és télen lehet könnyen megtalálni azt a tűhegynyi csillagok alkotta fészket, amit mi Fiastyúk néven ismerünk. A monda szerint egy tündér a szélanyótól ajándékba kapott egy arany tyúkot hat csibével, s mivel ezek segítségére voltak abban, hogy megtalálja kedvesét, hálából elhelyezte őket az égbolton. Saját népies hagyományunk szerint: a Fiastyúkot Szent Péter vitte fel az égre, hol csirkéket költött. A Fiastyúkot másképpen fagyhozó csillagnak is mondják, mert amikor már kora este látható az égen, akkor közel a tél. Tehát évszak csillag is volt. A Hetevén név (amely Hetemén, Hetevény, Hetevin alakban is előfordul) magyarázata: A névváltozat a csillagcsoportot kitevő csillagok számára vonatkozik. A név nagyon régi, a hét számnév alakjából következik. A hete- tőből képzett név. Régiségére utal az is, hogy csak nyelvjárási peremvidékeken Baranyában, Bukovinában, Moldvában, Csíkban, Háromszéken stb. fordul elő. Egyéb nevei: Csirkéstyúk, Csürkecsillag, Fiascsillag, Fiastik, Kaptár, Kaptárhódja, Kaptárhugya, Kottafias, Tyúk a Csürkékkel, Vadgalambfót. Hetevény egyébként a német Siebengestirne (=Hétcsillag) emlékeztető neve, illetve az angolszász Seven Sisters (Hét nővér) neve. A Fiastyúk a Vénusz mellett A Fiastyúk a Hold mellett

FIASTYÚK 3. Nagyenyed környékén csillagos ének jelzi a bál végét: Magasan van a Fiastyúk Haza kéne menni. Bánság: A Kotlóscsillag hét csillag. Lehet tudni róla mennyi óra lehet. Keleten kél fel. Ahogy a Nap nappal, valahogy úgy mutatja a Fiastyúk, hogy hány óra éjjel. A Fiastyúk a Szaturnusz mellett

Magyarok csillagai 3. KORCSMA= KASSZIOPEIA RÉSZÖGEMBÖR= CEFEUSZ RÁKZSOMBÉK= RÁKe TÜNDÉRASSZONY PALOTÁJA= KISGÖNCÖL SZARVASNYOM= ZSIRÁF KECSKÉS ÉS GÖDÖLYÉK= CAPELLA ÉS AZ ALATTA LÉVŐ KÉT CSILLAG KASZÁSCSILLAG= ORIONdez BOJTÁR KETTŐSE= CASTOR ÉS POLLUX SÁNTA KATA= SIRIUS HATÁRJÁRÓ= PROCYON

Közkedveltsége és kivételes tisztelete alapján úgy tünik, hogy az egyetlen magyar félisten, talán éppen a sokat emlegetett Magyarok Istene, a magyarok csillagistene, aki villámhordó szekerével a Hadak Útján, a Tejúton dübörög végig. A Göncöl és környékének csillagképei A honfoglaló nomád magyarság csillaghite szerint Göncöl egy híres csodatevő táltos, félisten volt, aki az emberek közt járva mindenkit meggyógyított a szekerén található gyógyírokkal. Titkos és rejtett dolgokat ismert, beszélni tudott a fákkal és a madarakkal. Egyszer eltört a szekere rúdja. Kérlelte az embereket, hogy segítsenek, de azok rútul cserbenhagyták, senki sem segített neki. Ezért a Göncöl haragosan a lovak közé csapott, és a szekéren felrepült az égbe. Azóta jár körbe a Sarkcsillag körül görbe rúdú szekerén. A Göncölt a magyarok Öregistenével is azonosítják. Más mese szerint ő a Szent Péter, és ő őrzi az egek kapuját, és a válla fölött lehetett az Öregisten színe elé kerülni.

Canis Major, Nagy Kutya, Sirius Named Stars SIRIUS (Alpha CMa) Murzim (Beta CMa) Muliphen (Gamma CMa) Wezen (Delta CMa) ADARA (Epsilon CMa) Furud (Zeta CMa) Aludra (Eta CMa) A Sirius magyar nevei: Árvaleány Pillantása, Árvaleány Szeme, Ebédhordó csillag, Étekfogó csillag, Étekhordó csillag, Sánta Kata, Sántalány, Szilkehordó, Tündérfő, Zúzmaracsillag.

Orion 1. Orion, az égi vadász a Plejádokra vadászott. Oriont a lányukkal szembeni rossz magatartása miatt Oinopion és Bacchus megvakította, de visszanyerte látását, amikor szemeit kitette a felkelő Napnak. Dicsekvése miatt, miszerint a föld minden állatát képes agyoncsapni, előhívták a Skorpiót és ennek csípésébe belehalt. Büntetésül úgy került az égre, hogy pontosan egymással szemben helyezkednek el, tehát egyszerre sohasem láthatók. Betelgeuse szabálytalanul pulzáló vörös szuperóriás m0.2-1.2 Közép-Európából látható egyik leglátványosabb csillagkép. Orion-öv Rigel, fehér szuperóriás. m0.14 Lófejköd

Orion 2. Named Stars BETELGEUSE (Alpha Ori) RIGEL (Beta Ori) BELLATRIX (Gamma Ori) MINTAKA (Delta Ori) ALNILAM (Epsilon Ori) ALNITAK (Zeta Ori) Nair al Saif (Iota Ori) SAIPH (Kappa Ori) Meissa (Lambda Ori) Tabit (Pi 3 Ori) Tabit (Pi 2 Ori) Tabit (Pi 4 Ori) Tabit (Pi 1 Ori) Thabit (Upsilon Ori) Magyar nevek: Orion: Kaszás, Kaszáscsillag, Nimród Orion c,d,e vagy l: Marokszedők, Marokverők Orion d,v,c: Rudasok Orion deltája vagy alfája: Rónakirály Orion epszilonja vagy gammája: Rónaőrző Orion és környéke: Három Kaszás, Kaszás Emelője, Kaszás Farka, Kaszás Gázlója, Kaszás Gyöngye, Kaszás Telke, Kaszás Zsombékja, Kaszáspallér, Óriás Gázlója, Óriás Kútja, Óriás Szemöldöke, Óriás Táskája, Óriás Tenyere Orion öve: Háromkirály csillagai, Inzsellélpózna, Jakab Botja, Jákob Pálcája, Juhászbot, Kampófa, Kaszahódja, Kaszahugya, Kaszáscsillag, Koldusbot, Pásztorbot, Péterpálca, Püspökpálca, Rendcsillag, Szent Péter Pálcája, Úr Pálcája

Magyarok csillagai 4. JÁSZOL= PRAESEPE SZAMÁRKÁK= RÁKgd

Magyarok csillagai 5. TÜNDÉRÖK TÁNCA= PAJZS SZÉPASSZON= ANTARES SÁRKÁNY KORONÁJA= SÁRKÁNYb CSŐSZ=VEGA TATÁRDÚLÁS= BERENICE ÁRVADORKA SZERENCSÉJE= HOLLÓ MÉRLEG SPICA