1. A büntetőjog-tudomány főbb irányai. A büntetőjog tudomány módszertana. Az államok kialakulásával megjelent a büntetőjog. A modern büntetőjog tudomány kezdete a felvilágosodás. A forradalom szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjéből az egyenlőség a jog világában a jogegyenlőség. Ebből -> nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege. Ez a két elv a jogbiztonság alapköve. Az első egész államra kiterjedő király által diktált törvény volt, a bíróságok a király joghatósága alá tartoztak. A büntetőjog-tudomány előfutára Beccaria, aki 1764-ben adta ki könyvét (A bűntettekről és büntetésekről). A büntetőjog tudomány főbb irányai I. Klasszikus iskola (Tett büntetőjogi iskola, avagy dogmatikus irányzat) Alaptétele: nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege A magyar Btk.-ban a nullum crimen és a nulla poena a 10. (1)-ben rejtőzik: Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Az újonnan leírt büntetőjogot elemezte az iskola, ezért dogmatikus irányzat. Célja a törvény magyarázata, ellentmondásmentes rendszer kiépítése. Nem a személy, hanem a tett van a középpontban. Az iskola ideológiai háttere az indeterminista kép, a szabad akarat. Az egyén szabad akaratán nyugvó felelősség neve az individuáletikai felelősség. A felelősség három pillére a cselekmény, a bűnösség és az igazságos, megtorló proporcionális (arányos) büntetés. II. Kriminológiai (tettes) irányzatok Foglalkoztak a bűncselekmények elkövetésének okaival, -> kialakult a kriminológia tudomány, illetve a determinista nézet (az ember nem szabad akaratából válik bűnözővé, hanem a társadalmi hatások kényszerítik): * Társ.i okok miatt lett bűnöző az egyén, nem individuál-etikai, hanem szociáletikai felelősséggel tartozik. * Nem büntetésre, hanem átformálásra, reszocializációra van szükség. 1) Antropológiai iskola A bűnözőt vizsgálja, azt kutatja, ki válik bűnözővé. Alapítója Cesare Lombroso, (Stigma tan) Műve: L uomo deliquente (1876). Eszerint a bűnözési hajlam (atavisztikus hajlam) öröklődik. Lombroso sosem állította, hogy ha valakin megvannak a külső stigmák, bűntett nélkül is elítélhető lenne. 2) Kriminál szociológiai iskola Nem a hajlam, hanem a külső társi körülmény (milieu) váltja ki a bűnözést (nyomor, lakáshiány, stb.) Az iskola Lombroso nézetei ellenében alakult ki. Lacassagne és Tarde alapította. 3) Harmadik iskola A hajlam és a külső társadalmi tények is okai a bűnözésnek, azaz az előző kettőt vegyíti. Külső társadalmi körülményeknél a családot, barátokat mikrokörnyezetnek, az államot makrokörnyezetnek tekintette. Vezéralakja az olasz Ferri. III. Közvetítő iskola (Franz Liszt) Az első kettő iskolát közelíti egymáshoz. Megtorló büntetés helyett célbüntetés, javíthatatlanok kiiktatása a társadalomból. A feltételes szabadság, felfüggesztett büntetés itt jelenik meg először. A tettes irányzat bizonyos esetekben előtérbe kerül, így fiatalkorúaknál vagy elmebetegeknél lehetségesnek látta Franz Liszt a javító intézkedést, kényszergyógykezelést. IV. Neoklasszikus iskola Az iskola a klasszikusok fogalmait veszi át megváltozott tartalommal. A büntetés megtorló jellegű. Azért kell büntetni, mert a norma meg van szegve. V. Egyéb iskolák A II. világháború után Gramatica ügyvéd alakította ki a társadalomvédelem irányzatát, A francia Marc Ancel pedig az új társadalomvédelem irányzatot. Ezek lényege a szelíd bizalom és a megjavíthatóságban való hit. Később megjelent a treatment irányzat (kezelési elmélet), büntetésvégrehajtás irányítását a raboknak, kívülről őrizzék őket. Büntetőjog tudomány módszertana Tudománya a dogmatika, mely a jogi a fogalmak jelentéstartalmának a feltárása és e fogalmak logikailag ellentmondásmentes rendszerének a kiépítése azzal az igénnyel, hogy a joganyag rendszerezhető, oktatható legyen. Feltételezi az írott jogot, ezért az európai kontinensen virágzik, az angol jogban nincs jelentősége. A joggyakorlat egységesítését eredményezi, s megszünteti a bírói önkényt és a rögtönzést. De lege lata (azaz a hatályos jogra vonatkozóan) hat, de tételei de lege ferenda (jövőbeli jogra vonatkozóan) is érvényesülnek az általános tantételeken, elveken keresztül, általános jogpolitikai célkitűzésként.
2. A magyar büntetőjog története a Csemegi kódextől napjainkig. A semmisségi törvények. Csemegi Károlyt megbízta az IM a büntető kódex kidolgozásával. Ő írta a Kihágási Büntető Törvénykönyvet (KBTK. 1879 évi XL tc.) is. A Csemegi kódex előtti idő jogtörténet. Három nagy BTknk van, az 1878. évi V. tv., 1961. évi V. tv., és az 1978. évi IV. tv. Első korszak Törekedtek a törvényesség anyagi jogi garanciái megtermtésére. Ilyen az 1852. évi osztrák, az 1871. évi német Btk. és a Csemegi kódex is. A Csemegi kódexre hatott az előző kettő, elterjedt német nyelvtudás és német jogtudománnyal való kapcsolat. Fontos az 1843 évi Büntető Tvjav szakmai vitaanyaga is. Csemegi kódex: Cizellált jogi fogalomrendszer és sokrétű kazuisztika jellemzi. A lopásnak például 16 esete van. Tettarányos felelősségi rendszer, proporcionális büntetési rendszer. Ismeri a halálbüntetést uralkodó megölése esetén. (felségsértés) Hiányai: Nincs feltételes szabadság, fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezés és bűnügyi rehabilitáció. (bűnügyi nyilvántartás se volt a XX. század elejéig.) 1908. I. Novella A fiatalkorúakra és a feltételes szabadságra rendelkezéseket tartalmaz. Különbséget igyekeztek tenni az alkalmi bűnözők és a szokásos bűnelkövetők között. A javíthatókat munkára kívánták szoktatni, a megrögzöttekkel szemben viszont ártalmatlanná tétel. 1913. évi. XXI. Tc. a közveszélyes munkakerülésről. Ez vezette be a dologházat. Horthy korszak A Horthy korszak hadat üzent az államrend erőszakos megdöntésére irányuló cselekményeknek, elsősorban a titkos szervezkedésnek. Az 1921. évi III. tc. az állam és társadalmi rend hatásosabb védelméről ezt a célt szolgálta. Ezt követte az 1928. évi II. Novella. A megrögzött bűntettesekkel foglalkozik és szigorított dologházi őrizetet vezet be számukra. 1940. évi XXXVII. tc., 1. magyar rehabilitációs törvény. 1942. évi X. tc. az egyes közéleti visszaélések büntetéséről. A korszak a 2. Világháború végéig tart. 1945-1950 közötti korszak fegyverszüneti egyezmény, háborús és népellenes bűnösök megbüntetése 1945. évi VII. tv. A háborús és népellenes bűncselekményekről: visszaható hatállyal ruházta fel magát, így eljárás indulhatott azokkal szemben, akik 1919-ben a Tanácsköztársaság bukását követő erőszakos felelősségre vonásokban vettek részt. Háborús és népellenes bűntett miatt ítéleték halálra: Imrédy Béla, Bárdossy László, Sztójay Döme 1946. évi VII. tv. A demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság védelméről alapján gyorsított eljárásban, rögtönbíráskodással és népbírósági eljárással százakat ítéltek halálra és ezreket börtönre.: az ÁVÓ és az ÁVH használta fel a koncepciós perek során. Így ítélték el Mindszenty-t, Rajk Lászlót 1949-ben az Alkotmány Népköztársasággá nyilvánította az országot, 8800/1946. ME rendelet Az árdrágító és a közellátás elleni bűncselekményekről.: a beszolgáltatási kötelezettség kikényszerítője volt, és a kulákok, azaz a módos parasztság megfélemlítésére szolgált. Szakmai szempontból jelentős a III. Büntető Novella (1948), :foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, önhibából eredő ittas állapotban elkövetett bűncselekmény büntetendőségéről szólt. Következő korszak: 1950-1961 1950-ben hozták meg a Btá.-t, a Btk. általános részéről szóló törvényt, ami a Csemegi kódex általános részét váltotta fel. Itt jelenik meg orosz hatásra a társadalomra veszélyesség fogalma, illetve a javító-nevelő munka. A Btá. Kiiktatta a vétséget, az 1955. évi 17. tvr. a kihágásokat törölte el, így a bűncselekmény fogalma megegyezett a bűntettével. Tvr. büntetőjogilag védte a tervgazdálkodást, a társadalmi tulajdont, a devizagazdálkodást, és a különösen nagy kárt okozó bűncselekményekre halálbüntetés volt kiszabható. (vagyoni kárért halálbüntetés) Általánossá vált a letartóztatottak bántalmazása a nyomozati eljárásban, a kényszervallatás a koncepciós perek a kitelepítések IM 1952-ben majd 1958-ban kiadta a BHÖ-t, azaz a Hatályos Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítását, gyűjtemény, nem jogforrás. Következő korszak: 1961-1978. Az 1961. évi V. tv a Csemegi kódex különös része helyébe lépett, ezzel újra egységes Büntető törvénykönyvünk lett. Fenntartotta a halálbüntetést Ez a kódex szakmai szempontból tökéletlen volt, már 1971-ben módosítani kellet. Az 1971. évi 28. tvr. novellaszerűen módosította, bevezette az életfogytiglani szabadságvesztést, szűkítette a halálbüntetés alkalmazási körét, újraalkotta a vétségeket. Következő: 1978- napjainkig 1978. évi IV. tv. kezdetben 28 bűncselekményt fenyegetett halálbüntetéssel. 60 módosítást élt meg Fontos módosítása a törvénynek halálbüntetés megszüntetése az állam elleni bűncselekményekre (1989), majd teljes eltörlése. Európa Tanácshoz és az Emberi Jogok Európai Konvenciójához való csatlakozás miatt vált szükségessé, ugyanis a Konvenció 1983.-ban született 6. kiegészítő jegyzőkönyve megkövetelte ezt. Mivel számolni lehetett vele, hogy az országgyűlés maga nem törli el törvénnyel, a népszavazás pedig szintén nagy többséggel tartaná hatályban, a feladatot az Alkotmánybíróság végezte el. (23/1990. ABH). Semmisségi törvények Több mint 40.000 embert ítéltek el * mindet rehabilitálni nem lehetséges * perújítás nem ment * elítéltek, tanúk nagy része meghalt már * ezért törvénnyel ex tunc hatállyal semmissé nyilvánították az ítéleteket. Erre négy törvény született, ezek a Semmisségi Törvények. 1989. évi XXXVI. tv. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról. Az 1956-osok rehabilitálása, s felsorolja azon cselekményeket, amelyeknél a korábban elítéltek ítéleteit megsemmisítik. 1990. évi XXVI. tv. az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról. 1992. évi XI. tv. az 1963 és 1989 között egyes állam és közrend elleni bcsk miatti elítélések semmisek. 2000. évi CXXX. tv. az 1954. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról. Ezért ez a törvény minden népbírósági, gyorsított eljárásban, rögtönbíráskodásban meghozott ítéletre kiterjedően kimondta a semmisséget.
3. A büntetőjog forrásai. A BTK rendszere. A büntető törvénykönyv szerkezete és értelmezése A büntetőjog forrásai Alaki jogforrás a jog fizikai megjelenési formája, Anyagi jogforrás az a szervezet vagy személy, amely vagy aki jogalkotásra jogosult. Az alaki jogforrások a következők: Nemzetközi jog (Az Alkotmány: a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általános elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. ) Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. tv. A legalitás elve, a szükségesség és arányosság feltétele * * tulajdonhoz való jog a lopásnál, az élethez való jog az emberölésnél. Alkotmánybíróság Határozata (a törvényszöveg részbeni megsemmisítésével a megmaradt résznek új értelmet ad, ezzel kvázi jogot alkot. További érv a halálbüntetés eltörlése is. Törvény (Az 1987. évi XI. szerint ez a büntetőjog kizárólagos forrása. Bűncselekményi tényállásról, büntetésről, büntetőeljárásról és büntetésvégrehajtásról CSAK törvényben lehet rendelkezni.) Törvényerejű rendelet (A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hozta őket, Pl. 1979. évi 5 tvr. azaz a Btké, Keretdiszpozíciót kitöltő normák (Például a KRESZ szabályai, ami a közlekedési bűncselekmények alapja Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata (kötelező erejű a bíróságokra nézve, ezért tekinthető jogforrásnak. III. BED az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősségről, NEM jogforrás sem a szokásjog, sem a bírói gyakorlat. Még az LB kötelező erejű iránymutatása sem, ugyanis feladata a jogértelmezés, nem a jogalkotás. A Büntető Törvénykönyv rendszere Büntetőjogi norma az a jogszabály, amely büntetőjogi jogviszonyt szabályoz. Büntetőtörvény az a törvény, ami büntetőjogi normákat tartalmaz. A általános részre és különös részre oszlik. Ezt nálunk az 1843. évi Büntető Kódex javaslat vezette be. Az általános rész a normák összességét takarja, amelyek a legtöbb, szinte minden bűncselekményre vonatkoznak. (Így a bűncselekmény fogalma, a büntethetőség általános feltételei, stb.) A különös rész ezzel szemben az egyes bűncselekményi csoportokra épül, amelyek a védett jogi tárgyak jellege szerint különülnek el Az általános rész szerkezete: * A büntetőtörvény hatálya * A bűncselekmény és az elkövetők * A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai * Büntetések és intézkedések * A büntetés kiszabása * Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól * A fiatalkorúak * A katonák * Értelmező rendelkezések. A büntetőtörvény szerkezete Három részből áll. Hipotézis az a feltétel, amely meghatározza az élethelyzetet, amely a norma alkalmazásának feltétele. Diszpozíció az, ami előírja, hogy ilyen helyzetben milyen magatartást kell tanúsítaniszankció A büntetőjogban a hipotézis és a diszpozíció részben összeolvad. A diszpozíció négyféle lehet. Egyszerű diszpozíció (A nevével határozza meg a tényállást, pl. aki mást megöl.) Leíró diszpozíció (A lényeges ismérveivel határozza meg a tényállást, pl. aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa = lopás) Hivatkozó diszpozíció (A felesleges ismétlés elkerülése végett) Keretdiszpozíció (Utal valamely rendelkezésre, más jogág szabályaira, pl. a KRESZ szabályai közlekedési bcsk.) A büntetőtörvény értelmezése Az értelmezés célja a jogszabály immanens jelentésének feltárása (ratio legis). A jogalkotó szubjektív szándéka csak fikció, hiszen sok száz fős testületnek nincsen abban az értelemben szándéka, mint egy természetes személynek. Ezért az objektív szándékot kell kutatni, aminek középpontjában a norma címzettje áll. Az értelmezés rendszerezése módszer szerint nyelvtani értelmezés (Tipikusan grammatikai értelmezés. (vagy és szavak hiánya.) logikai értelmezés (A formális logika felhasználásával történik. Következtetés a minore ad maius pl. ha az enyhébb büntetendő, a súlyosabb is, következtetés a maiore ad minus pl. ha a súlyosabb sem büntetendő, az enyhébb sem, ellentétből való következtetés argumentum a contrario pl. a végszükségnél másként el nem hárítható a veszély, jogos védelemnél viszont nem, azaz megvan a kitérés és az ellenállás lehetősége is akkor. rendszertani értelmezés (Horizontális, ha a büntető jogszabály rendszerbeli elhelyezéséből vonunk le következtetést.. Vertikális az értelmezés, ha a büntető norma elemeinek jelentését és logikáját alkalmazzuk és az általános dogmatikai követelményeket az egész jogrendszerre kiterjesztjük, annak részeként vizsgáljuk. történeti értelmezés (A jogszabály keletkezése és fejlődése, a jogalkotó szabályozási szándéka, célja az alapja) célszerinti értelmezés (Másnéven teleologikus értelmezés. Az adott szabályozás célját veszi alapul.) Az értelmezés alanyai szerint Jogalkotói értelmezés (Pl. a Btk. IX. fejezete. Kötelező mindenkire nézve.) Jogalkalmazói értelmezés (Nyomozó hatóság, bíróság, ügyészség értelmezése. Csak az adott ügyre kötelező Tudományos értelmezés (Nincs kötelező ereje, de hasznos segítséget nyújt.) Köznapi értelmezés (SMS-es szavazás a halálbüntetésről ) Az értelmezés eredménye szerint * Megállapító * Megszorító * Kiterjesztő Az analógia kérdése A büntetőjogban analógia NINCS. Joghézag azonban van. Az analógiát kiterjesztő értelmezésnek tekinthetjük. LB például az áramlopások kapcsán. Főszabály szerint annyit kell tudni, hogy tilos az analógiát a tettes hátrányára alkalmazni, új büntető tényállást létrehozni vele, vagy a már meglévőt kiterjeszteni, esetlen a büntetést szigorítani.
4. A büntető törvény hatálya Az Alkotmánynak és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek megfelelően megalkotott és kihirdetett jogszabály érvényes. Ezek közül az hatályos, ami alkalmazható, jogviszonyokat keletkeztet, változtat és szüntet meg. A Btk. önmaga tárgyi hatálya azzal, hogy meghatározza a bűncselekményeket amiket büntetni rendel Időbeli hatály Btk. 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntetőtörvénynek nincs visszaható ereje. Ez az előreláthatóság követelménye, negatív oldalról pedig a visszaható hatály tilalmának tükörképe. Az Alkotmány is tartalmazza: 57. (4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény. Elkövetés ideje egymozzanatú cselekményeknél egyszerű, de a tényállási elemek nem mindig egy időben valósulnak meg, elméletek: magatartás elmélet (vagy tevékenység): elkövetési idő, mikor az utolsó mozzanatot is kifejtették. cselekményegység elmélet: elkövetési idő mikor bármely magatartási elemet megvalósították. (pl. bármelyik adag beadása) okfolyamat elmélet: elkövetési idő, mikor az okfolyamat már a tettestől függetlenül eredményelmélet: elkövetési idő mikor az eredmény az elévülés kezdőnapja eredmény bűncselekménynél az eredmény bekövetkezése, immateriális bűncselekményeknél pedig a magatartás elkövetése Többmozzanatú magatartásnál az utolsó mozzanathoz igazodik. A Csemegi kódex ismerte a legenyhébb büntető jogszabály alkalmazásának elve.)ugyanígy keretdiszpozíciók értékelése. 1/1999. BJH háromfelé osztja a problémát. Ha a keretjogszabály változása nem érinti a büntetőjogi felelősséget, akkor az elkövetéskori jogszabály szerint kell elbírálni az ügyet. Ha érinti nincs bűncselekmény, kivétel a meghatározott időre szóló jogszabályok Területi és személyi hatály 3. (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. (2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is. 4. (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az a) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, b) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. ), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, c) emberiség elleni (XI. fejezet) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő. (2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. ) esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. (3) Az (1)-(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el. A fentiek négy elv alapján érvényesülnek. Területi elv (principium territoriale): Személyi, vagy honossági, állampolgársági elv (principium personale): Állami önvédelem elve (principium reale): Feltétlen büntetőhatalom elve (principium universale): A nemzetek közössége által üldözött bűncselekmények elkövetőit bármely állam bíróságai megbüntethetik, Nálunk főszabályként a területi elv érvényesül. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség 5. A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügyminiszter nyilatkozatát kell alapul venni. Külföldi ítélet érvénye 6. (1) A külföldi bíróság ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha a) a külföldi bíróság a magyar hatóságok feljelentése alapján vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el, b) az elkövetővel szemben a külföldi bíróság olyan cselekmény miatt járt el, amely mind a magyar jog, mind a külföldi állam joga szerint büntetendő, és a külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés összhangban van a magyar joggal. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek megléte esetén sem ismerhető el a külföldi bíróság ítéletének érvénye, ha az elítélés politikai vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekmény, illetőleg katonai bűncselekmény miatt történt. (3) A cselekmény nem tekinthető politikai, illetőleg katonai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél, figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközökre, a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikaihoz, illetőleg a katonaihoz képest. (4) A szándékos emberölés, mindig köztörvényi jellegű
5. A nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei (1996. XXXVIII. tv.) Részletes kiadatás A modern nemzetközi büntetőjogot a római jogi és a kánonjogi rendelkezésekre nem lehet közvetlenül visszavezetni. A kiadatás az uralkodónak a személyes döntésétől függött. Az itáliai elméleteket Sassoferrato rendszerezte, majd tanítványa, Ubaldis fejlesztette tovább. Grotius A háború és béke jogáról című 1625 államhatalom a saját védelme érdekében A büntető joghatóság a hatáskör megosztását jelenti a szuverén államok között. Kell hozzá: absztrakt és konkrét inkrimináció Az inkrimináció hiányát az elkövető beleegyezése pótolhatja. viszonosság. Általános állandó viszonosság, részleges állandó viszonosság, esetről esetre kikötött viszonosság A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény * A jogsegély általános szabályai A nemzetközi bűnügyi együttműködés két és többoldalú szerződéseken nyugszik. Az Nbj. Tv. fejezetei a következők: I. általános szabályok II-V. a nemzetközi bűnügyi jogsegély formái VI. költségviselési szabályok VII. hatályba léptető rendelkezések. A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha csorbítja a Magyar Közt felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét.. A bűnügyi jogsegély formái: * kiadatás * büntetőeljárás átadása/átvétele * szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele/átengedése * eljárási jogsegély * feljelentés külföldi államnál. A bűnügyi jogsegélyt az igazságügyminiszter vagy a legfőbb ügyész kérheti illetve teljesíti. Feltételei: kettős inkrimináció (mindkét államban büntetendő a cselekmény-pozitív feltétel) nem politikai, katonai bűncselekményről van szó viszonosság A külföldön folyó eljárás, nem ellenkezik a magyar jogállami alapelvekkel, A kiadatás uralkodók politikai céljait szolgáló, közigazgatási jellegű eljárás volt. * Több európai állam szerződéseket kötött, a katonaszökevényeken kívül a köztörvényes bűntettek kiadatásáról is. Három rendszere volt ennek. (közigazgatási rendszer * bíró rendszer * vegyes rendszer.) Grotius szerint a kiadatás nemzetközi jogi kötelezettség. Az államnak vagy tárgyalnia kell az elkövető ügyét, vagy kiadni azt. alapja az állam felségjoga: A Csemegi kódex idején három fő forrása volt a jogsegélynek, a kiadatási szerződés, a viszonosság és a törvény. Kiadatás Magyarországról Magyarországon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett adható ki. (1 évet meghaladó szabveszt bcs, vgh vagy szabveszt esetén ha hat hónapot meghalad. Nincs helye kiadatásnak ha: * a bűncselekmény elévült * az elkövető kegyelmet kapott * szükséges magánindítvány nincs előterjesztve * cselekményt már jogerősen elbírálták. LEHETSÉGES magyar állampolgár kiadása is, ( kettős állampolgár, lakóhelye külföldön). Menekült személy nem adható ki. Ha halálbüntetéssel is büntethető csak akkor ha nem hajtják végre. A kiadott személlyel szemben csak amiatt szabad az eljárást lefolytatni, ami miatt kiadták. Ha több ország kéri 1. állampolgárságra, 2. megkeresések érkezési sorrendje A megkereséseket az igazságügy miniszter megküldi a Fővárosi Bíróságnak. (kizárólagos hatáskör) bíróság elrendeli a kiadatási letartóztatást. (6 hónapig ill. egyszer +6 hónappal).ha a szökés veszélye áll fenn, ideiglenes kiadatási letartóztatás A megkeresést az IMNI útján kell előterj, Kiadatási kérelem megérkezte előtt, az elkövető a kiadatáshoz.hozzájárulhat - egyszerűsített kiadatás. Külföldi állam megkeresése kiadatás iránt bíróság elfogatóparancsot bocsát ki az ellen akivel szemben be, szabveszt folytatható. A kérelem előterjesztéséről az iümin dönt, s erről az illetékes bíróságot értesíti. A külf fogvatartás idejét a büntetésbe be kell számítani. Büntetőeljárás átadása és átvétele Főleg közlekedési balesetek miatt indult eljárásokról van szó. Európa Tanács 1964-ben multilaterális egyezmény igazságszolgáltatás hatékony működését szolgálja, alkalmas a joghatósági konfliktusok mérséklésére Az átadás különösen akkor célszerű, ha * magyarországi terhelt annak az államnak az állampolgára, amelynek részére az lejárás átadása történik, *a terhelt az eljárás során külföldön tartózkodik, kiadatásának nincs helye, Kötelező az átadás, ha a joghatóságról Mo nemzetközi szerződésben lemondott. Feljelentés külföldi államnál Ha nem került sor büntetőeljárás átadására és a terhelt külföldön tartózkodik, a tárgyalás pedig távollétében nem tartható meg, vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azután a bíróság az igazságügy miniszternél kezdeményezheti. Szabadságvesztés és szabadságelvonással járó intézkedés átadása és átvétele Sokáig nem lehetett más állam ítéletét végrehajtani. A változást a második világháború utáni nagy népmozgás kényszerítette ki. Az általános garanciák itt is érvényesülnek, a külföldi ítélet nem sértheti az ország közrendjét, alapvető nemzeti érdekeket, az eljárásban pedig biztosítani kell az alapvető emberi jogokat, A külföldi ítéletet végrehajthatóvá szolgáló eljárás az exequatur eljárás. Szabadságvesztés végrehajtását akkor lehet átvenni, ha az elítélt ahhoz hozzájárult, és legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy határozatlan idejű büntetése. Fővárosi BV-ben kell letölteni. Büntetés végrehajtást átadni akkor lehet, ha ahhoz az elítélt hozzájárult, és a külföldi állam kötelezettséget vállal a végrehajtásra. Magyar állampolgár akkor adható ki, ha állandó lakhelye, szokásos tartózkodási helye külföldi. Eljárási jogesély Nemzetközi szerződésnek vagy az állam belső jogának kell rögzíteni a megkeresés feltételeit Ha a kérelmező állam képviselői is részt akarnak venni az eljárásban, ahhoz a fogadó állam hozzájárulása szükséges. Korábban mindez diplomáciai csatornákon bonyolódott, ami nagyon hosszadalmas volt. Cél, a gyors eljárás A jogsegély kiterjedhet nyomozási cselekmény teljesítésére, bizonyítási eszközök felkutatására, terhelt és tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására, szemlére, házkutatásra, motozásra, lefoglalásra, stb.) A külföldön tartózkodó személyt nem lehet a magyar hatóság előtti megjelenésre kényszeríteni, azaz ha nem jelenik meg, nem alkalmazhatóak vele szemben a kényszerintézkedések.
6. A jogállami büntetőjog, A büntetőjog alapelvei A jogállam ellentéte a rendőrállam. A jogállam a közhatalmi jogosítványait korlátozza, és állampolgárai szabadságát és biztonságát széles körben garantálja. Ezeknek a jogoknak (korlátozásoknak) a teljesség igénye nélküli felsorolása: véleménynyilvánítás szabadsága, az információhoz jutás szabadsága, kínzás, lealacsonyító bánásmód tilalma, egyesülési és gyülekezési szabadsága, tulajdon biztonsága, független és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás, tisztességes eljárás, védelemhez való jog, fellebbezési jogosultság, többszöri eljárás tilalma, ártatlanság vélelme. A jogállam problémája filozófiai kategória maradt volna, ha a történelmi események folytán nem vált fontossá. II. vh. Náci diktatúrája, NDK-NSZK közötti Berlni Fal őrzőinek bűncselekményei (Mauerschützer). A jogállam az az állam, amely a jog uralma alatt áll. A jog uralmán a pozitívízmus (Radbruchi fordulat: a tételes jog-igazságosság) a tételes jogi szabályozás mindenre kiterjedő, zárt rendszerét értette. Eszerint a jog mértéke és magyarázata önmagának, és a jogállam formális fogalma csak a jogbiztonság megteremtését mutatja. A jogbiztonságot itt a nullum crimen, nulla poena és a visszaható hatály tilalma testesíti meg. Rájöttek azonban, hogy a jogbiztonság a jogot nem teszi elfogadhatóvá, (ld. III Bir. joga) így jelent meg a jogállam materiális fogalma. Ez a jog igazságosságát jelenti. Az igazságossággal kapcsolatban a német AB kijelentette: a jogállamisághoz nemcsak jogbiztonság, hanem a materiális igazságosság is hozzátartozik. Ezzel szemben a magyar AB: azt mondja: a jogállam a jogsértésekre csak jogállami módon reagálhat, és jogállami garanciák mellőzésével még igazságos követelés sem érvényesíthető. A büntetőjog legalitását a magyar AB szerint az jelenti, hogy csak törvény határozhatja meg a büntetendő cselekményeket és a büntetést, illetve a bűncselekménnyé nyilvánításnak és büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokon kell alapulnia, szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybevettnek kell lennie (ultima ratio). Utolsó kitétel, hogy csak az elkövetéskor hatályos tv. szerint lehet ítélni (kivéve ) Ergo a magyar AB a jogbiztonságot a materiális jogállam elé helyezi a német igazságossággal szemben. Fontos, hogy a magyar Alkotmány nem biztosít jogot az igazságosság érvényesülésére. Ha meggondoljuk jogos, mert az igazságnak nincs egzakt definiálható fogalma. Tételes jog: ahol részletes szabályok vannak, a jogkövetkezmények kiszámíthatóak, tehát jogbiztonság van. Ez a jogállam formális ismérve. Igazságosság: Materiális ismérve a jogbiztonságnak. Tükrözi az egyenlőség elvét, elviselhetőek és követhetőek. Összeütközés esetén a jogbiztonság erősebb. Ha azonban olyan súlyos az ellentmondás, hogy feloldhatatlan és elviselhetetlen, az igazságosság megelőzi. A büntetőjog alapelvei A nullum crimen és a nulla poena Nullum crimen sine culpa Nincsen BCS bűnösség nélkül. Bűnösségen alapuló felelősség princípiumáról van szó. Két kivétel van alóla: a kényszergyógykezelés, mint intézkedés, ahol nem beszámítható elmebeteget ápolnak le, és az önhibából eredő ittas/bódult állapot, ahol a beszámíthatóság nélkül varrnak be. Visszaható hatály tilalma Csak súlyosabb büntető rendelkezésnél tilos, enyhébbnél természetes. Ne felejtsd, amit korábban mondtunk, közbenső enyhébb tv-re nem vonatkozik, és a halmazatnál sem lehet összeválogatni a legjobb összetételt!!! A büntetőjog ultima ratio jellege, és a szükségesség ill. arányosság Csak akkor lógassuk fel, ha nincs más (végső megoldás: a halál ) Szükséges az a büntetés, ami az elkövető javításához/ártalmatlanná tételéhez elengedhetetlen. Arányos, ami a tett súlyával megegyezően szigorú, ergo nem kell kivágni a hamisan vádoló nyelvét. Elég bemetszeni Analógia tilalma Lerágott csont. Már a kutyámnak se kell Tilos az analógia, de azért az áramlopóknál megindokolta az LB, hogy kiterjesztő értelmezés szerint az áram dolog, mert megfogható (egyszer), és ezért nem analógia. (azért hoztak róla tv-t is, hogy szó ne érje a ház elejét)
7. A bűncselekmény fogalom történeti fejlődése A jogellenesség és a bűnösség jelentésének módosulása, A bűncselekmény fogalom az 1978. évi IV. tv.-ben és a jogtudományban. A bűncselekmény-fogalom történeti fejlődése, és a jogelleneség és a bűnösség jelentésének módosulása A XIX. sz. első kétharmadában a jogellenesség, a tényállásszerűség és a bűnösség még nem különült el. Mindhármat vagy a jogellenesség vagy a jogtalanság kifejezés jelentette. Jhering német professzor 1867-ben tanulmányt írt A bűnösség mozzanata a római magánjogban címmel. Eszerint létezik egy objektív jogellenesség, amely nem függ a cselekvő büntethetőségétől, bűnösségétől. Liszt, Beling és Radbruch átvették és tovább tökéletesítették a fogalmat A jogellenességet a cselekmény és az általa indított történés alakítja, független az azt elindító szubjektív elképzeléseitől és beszámíthatóságától. A beszámíthatóság a bűnösség fogalmába tartozik ekkor még, ez a pszichikai bűnösség fogalma. A jogellenesség és bűnösség, mint objektív és szubjektív elválasztása tárgyi és alanyi oldalra próbálja bontani a tudatot. Beling (szintén német professzor) 1906-ban kidolgozta a törvényi tényállás tanát. Eszerint a tényállásszerűség az első lépcső, a második értékelési lépcső a jogellenesség vizsgálata, a harmadik pedig a bűnösség értékelése a bűncselekmény megállapításánál. 1907-ben Frank : a normatív bűnösség. Itt a bűnösség lényege nem a szándékosság vagy a gondatlanság, hanem a felróhatóság. A tettes akkor bűnös, ha szándéka vagy gondatlansága neki felróható. Kelsen azt mondta, nem azért bűnös valaki, mert azt a valamit akarta és tudta, hanem azért, mert neki azt a valamit nem lett volna szabad megtennie vagy megakadályoznia. A felróhatóság lényege a tettesben lejátszódott motivációs folyamat helytelenítése. A jogellenesség egyrészt a tényállás objektív oldalán leírt kauzális történést jelentette, másrészt azt a megállapítást, hogy ez a történés a jogvédte értékeket, értékeket sért vagy veszélyeztet. Ez a materiális jogellenesség. A rendszer csak látszólag volt tökéletes, nagy hibája, hogy a jogtárgy-sértés alakításában szubjekítv mozzanatok is részt vesznek. Pl. csalásnál az egyszerű hazugságot a vagyoni haszonszerzésre irányuló célzat formálja át jogvédte érdeket sértővé. A szubjektív jogellenességi elemeket csak kivételnek tekintették. A II. vh. után Welzel, bonni professzor kidolgozta a finalitás elméletét. Itt a jogellenesség és a bűnösség már nem szubjekítvként és objektívként áll szemben, hanem a szubjektív jogellenességi elemek szabályként tartoznak a fogalomhoz. Az emberi cselekményt szándékos cselekménynek, sőt célra irányzott (finális) aktusnak fogja fel. Ezzel a szándékosság és a gondatlanság átkerül a jogellenesség fogalmába, a bűnösséget pedig lényegében a felróhatóság jelenti. (A bűnösség összetevői: legalább korlátozott beszámítási képesség, a jogellenesség tudata, vagy e tudat lehetősége, a normaszerű magatartás elvárhatósága. Ez az axiológiai bűnösség fogalom.) A bűncselekmény-fogalom az 1978. évi IV. tv-ben, és a jogtudományban A bűncselekmény-fogalom a jogtudományban 1945 szovjete: társadalomra veszélyesség fogalma. A társadalomra veszélyesség azonos a materiális jogellenességgel. Számos szerző azt vallotta, hogy a tényállásszerűség tartalmazza a bűncselekmény minden tételes jogi feltételét. Ergo a tényállásszerűség egyenlő a bűncselekménnyel. Békés: a bűncselekmény társadalomra veszélyes, bűnös és büntetendő. A bűncselekmény-fogalma a Btk-ban Btk. 10. (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a tv. büntetés kiszabását rendeli. Lényeges, hogy a Btk. szándékosságon alapul, a gondatlanságot pedig külön említi ahol az is büntetendő. A törvényt kb. ötvenhatszor módosították eddig, a rendszerváltozással létrejött Magyar Köztársaság államipolitikai és gazdasági rendszerétől alapjaiban különbözik. 28. Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. 36. Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy - személyére is figyelemmel - a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. 71. (1) Megrovásban kell részesíteni azt, aki a cselekménye társadalomra veszélyességének csekély foka (28. ) vagy csekéllyé válása (36. ) miatt nem büntethető. (2) Megrovásban részesíthető az is, aki a cselekménye társadalomra veszélyességének megszűnése (36. ) miatt nem büntethető, vagy akinek a büntethetősége a törvényben meghatározott egyéb okból [32. e) pont] szűnt meg. 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. Látható, hogy a hatályos Btk a társadalomra veszélyességhez szervesen kapcsolja a bagatell bűncselekmények kezelésének szabályait. Ezért nem lehet csak úgy megválni tőle. Ez a büntetőjog általános részének megváltoztatását követelné.
8. A bűncselekmények súly szerinti osztályozása. A társadalomra veszélyesség kettős funkciója /jogalkotóijogalkalmazói. Btk. 28. 36. / -Jogellenesség- társadalomra veszélyesség. Társadalomra veszélyesség jogellenesség A társadalomra veszélyesség kettős funkciója Btk. 10. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. A jogalkotás számára a társadalomra veszélyesség a bűncselekménnyé nyilvánítás indoka. A bűncselekménnyé nyilvánítás ténye a jogalkotónak azt a felfogását tükrözi, hogy a cselekményt a társadalomra veszélyesnek tekinti. A társadalomra veszélyesség értékelés alá eső normatív kategória. Objektív abban az értelemben, hogy nem függ a konkrét szituációban a tettes tudatától vagy büntethetőségétől sem. Csak az emberi magatartáshoz kapcsolva nyeri el értelmét a társadalomra veszélyesség fogalma, mert a jog eszközeivel csak az emberi magatartások befolyásolhatóak. (Pl. a Vis maior, ami nem emberi magatartás, nem büntethető. Utoljára Xerxész korbácsolta a tengert, de az azóta is nyeli a hajókat.) A társadalomra veszélyesség értékelése és a bűncselekménnyé nyilvánítás a jogalkotó feladata. A bíróság általában nem, pusztán kivételesen juthat arra a következtetésre, hogy valamelyik konkrét, a törvényi tényállást kimerítő, tehát büntetni rendelt cselekmény nem veszélyes a társadalomra. (28. Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. 36. Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy - személyére is figyelemmel - a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.) Az előzőekben a társadalomra veszélyességről, mint a jogalkalmazás körében vizsgált értékkategóriáról beszéltünk. Nyilvánvaló, hogy felmentés büntetés kiszabás körében az értékelést a bíróság végzi, míg a társadalomra veszélyesség elkövetéskori csekély foka, megszűnése, vagy csekéllyé válása körében a bíróságon kívül más jogalkalmazó szerv is eszközölheti. (Nyomozó hatóság, ügyészség) Jogellenesség-társadalomra veszélyesség A jogellenességet a cselekmény és az általa indított történés alakítja, független az azt elindító szubjektív elképzeléseitől és beszámíthatóságától. A jogellenesség és bűnösség, mint objektív és szubjektív elválasztása tárgyi és alanyi oldalra próbálja bontani a tudatot. A bűncselekmények súly szerinti osztályozása Btk. 11. (1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség. (2) A bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény 2 évnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. Minden más bűncselekmény vétség. A 11. (2)-n túl vétségnek minősül a gondatlan bűncselekmény is. A súly szerinti kategorizálást először az 1810. évi Napóleoni Btk. vezette be. A súly szerinti tagolást a Csemegi Kódex is magáévá tette. Az 1878. évi Btk. bűntettet és vétséget ismert, melyet az 1879. évi KBTK. egészített ki. A Hármas felosztás 1950-ig tartott, mikor a BTÁ a vétség kategóriáját mellőzte. Az 1955. évi 10. tvr. megszüntette a kihágást és bevezette a közigazgatási szabálysértést. Az 1971. évi 28. tvr. visszaállította a vétség fogalmát. Az 1978. évi Btk. bűntettet és vétséget ismer. A bűntett-vétség elhatárolásának büntetőeljárásjogi jelentősége van. A Be. külön szabályozza a vétségi eljárást. Bűntett miatt fegyházban vagy börtönben, vétség miatt pedig fogházban kell végrehajtani a szabadságvesztést. Bűntett miatt a szabadságvesztésre ítélet fegyház esetén 4/5, börtön esetén 3/4 büntetés kiállásával lehet szabadulni legkorábban. Ugyanez vétségnél 2/3. Gondatlan vétség esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól a büntetés kitöltésével mentesül az elítélt, míg bűntett és szándékos vétség esetén a törvényben meghatározott várakozási idő után. A felfüggesztés próbaideje bűntett esetén: 1-2-3-4-5 év lehet. Vétségnél 1-2-3 év. 10. (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
9. Az elkövetési tárgy és az elkövetési magatartás A jogi tárgy nem dolog, hanem jogászi absztrakció terméke. A XIX. században merült fel a kérdés, mi a büntetőjogi jogvédelem tárgya. Jhering szerint a jogvédte érdekek. Az újkantiánus értékfilozófia az érdek fogalmát az érték fogalmával cserélte fel. A XX. század közepén Magyarországon terjedt el a nézet, hogy a jogvédelem tárgya a társadalmi viszony. A jogvédte érdek fogalmával a materiális jogellenesség fogalmánál találkoztunk, mert az a jogvédte érdekek sérelmét fejezi ki. Társadalmi viszonyok sértését vagy veszélyeztetését a 10. (2) fejezi ki. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti A Btk. 10. (2) öt jogtárgyat nevesít: ezek az állami, társadalmi, gazdasági rend, az állampolgárok személye és jogai. A jogi tárgy fogalomrendszere háromtagú, piramisszerű alakot ölt. A különös tárgy a társadalmi viszony egy meghatározott köre, például a vagyon. Közvetlen tárgy a vagyoni viszonyokon belül például a szerzői jog, a különös tárgyak összessége pedig az általános tárgy, azaz a jogrend. Általános tárgy Jogrend (különös tárgyak összessége) Különös tárgy társadalmi viszony egy meghatározott köre Közvetlen tárgy vagyoni viszonyokon belül például a szerzői jog Az adott törvényi tényállás különös tárgyat oltalmaz, a Btk. adott fejezetében történt elhelyezéséből következik. Elkövetési tárgy az a dolog, melyre vonatkozóan az elkövető cselekményét végrehajtja. Amennyiben a bűncselekmény alanya nem valamilyen dologra, hanem emberre nézve hajtja végre a cselekményét, passzív alany A sértett és a passzív alany nem ugyanaz, a sértettek köre tágabb. Sértett az akinek jogait a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette, Passzív alany csak ember lehet, sértett ellenben lehet jogi személy is. Amennyiben a cselekmény nem az ember teste ellen, hanem személyiségi joga ellen irányul, őt nem a bűncselekmény passzív alanyának, hanem sértettjének tekintjük. Nincs minden bűncselekménynek elkövetési tárgya vagy passzív alanya. Pl. szóbeli becsületsértés, rágalmazás, hamis tanúzás. Így az elkövetési tárgy nem szükséges hanem rendszerinti ismérv a törvényi tényállásban. Elkövetési magatartás a tényállás fogalom legjelentősebb ismérve. A cselekmény életbeli és jogi fogalma egymástól eltér. A büntetőjog a magatartást és az azt vezérlő tudatot az általunk elfogadott dogmatikai rendszerben egymástól elkülöníti. az alany gondolati világát az alanyi oldalra utalja. A büntetőjog a cselekmény fogalommal szemben egy objektív és egy szubjektív követelményt támaszt. Objektív szempontból elkövetési magatartás olyan cselekmény lehet, amely a társadalomban tényleges hatást vált ki, illetőleg erre alkalmas. Szubjektív ismérv az, hogy az elkövetési magatartás akaratlagos. (Tehát szándékosság és gondatlanság. A reflexszerű mozgás nem minősül gondatlanságnak.) Egyes törvényi tényállások valamilyen kötelesség elmulasztását illetve ilyen mulasztás következtében beálló eredményt tekinti elkövetési magatartásnak. Fontos, hogy a kötelességszerű magatartás tanúsítása esetén az eredmény elhárítható lett volna-e. Az elkövetési magatartás törvényi megfogalmazása szerint van csak tevéssel, csak mulasztással, és akár tevéssel, akár mulasztással elkövethető bűncselekmény. A csak tevéssel elkövethető bűncselekmények egyik kategóriáját az jellemzi, hogy a törvényi tényállásban eredmény nem szerepel. (Immateriális cselekmények, pl. lopás) Létezik olyan bűncselekmény, mely törvényi tényállása eredményt tartalmaz, és az eredményt okozó magatartást csak tevéssel lehet elérni, Egyes bűncselekmények csak mulasztással követhetők el, a törvényi tényállás pedig eredményt nem tartalmaz. Ezek a tiszta mulasztásos bűncselekmények, pl. feljelentési kötel elmulaszt. Léteznek eredményt tartalmazó bcsk amelyeket csak mulasztással lehet elkövetni, pl. segítségnyújtás halált okozó elmulasztása. Végül vannak olyan bcsk, amelyek törvényi tényállásai csak az eredményt írják le, az azt okozó magatartást pedig nem jellemzik. Ezek a nyitott törvényi tényállások: vegyes mulasztásos bcs.-ek. Vegyes mulasztásos bűncselekmények esetén azt az objektíve hatóképes, szubjektíve pedig akaratlagos magatartást hiányolja a büntetőjog, ami az eredmény elhárítására alkalmas lett volna. Akár az eredmény elháríthatatlan, akár az elhárításra egyébként alkalmas cselekmény kifejtése az adott helyzetben lehetetlen, nem állapítható meg a vegyes mulasztásos bűncselekmény. A bűncselekmény megállapításának a feltétele ilyen esetben, hogy valakit az eredmény elhárítására kötelesség terheljen. A tiszta mulasztásos bűncselekmények körében a kötelesség mindig közvetlenül a büntető jogszabályból ered, és a cselekményhez a törvényi tényállás nem társít eredményt. A vegyes mulasztásos bűncselekmények körében a kötelesség rendszerint nem büntető jogszabályból, hanem valamilyen más jogterület szabályából fakad és a törvényi tényállás mindig eredményt tartalmaz. Az akár tevéssel, akár mulasztással elkövetett cselekmények akkor és csak akkor vegyes mulasztásos cselekmények, ha a konkrét esetben mulasztással valósulnak meg. Az elkövetés magatartás időbelisége alapján mozzanatos és folyamatos bűncselekmények vannak. Mozzanatos bűncselekmények esetén a törvény egy jól körülhatárolt cselekményi mozzanatot tekint elkövetési magatartásnak. Ezeken belül léteznek többmozzanatú bűncselekmények is, például erőszakos nemi közösülés (erőszak és közösülés.) A mozzanatos bűncselekményekkel szemben a folyamatos bűncselekmények tartama időben hosszan kiterjed. Az elkövetési magatartás tanúsításával ugyanis a bűncselekmény befejezetté válik, ám ez a befejezettség állapotszerűen tovább tart. Pl. fegyver rejtegetés.
10. Az eredmény. Az okozati összefüggés. Eredmény Az eredményt a törvényi tényállás fogalmazza meg. A tárgyi oldalon helyezkedik el, nem minden bűncselekmények van. (rendszerinti ismérv) Lehet sértő, azon belül vagyoni típusú (kár), biológiai (halál, sérülés, betegség), vagy társadalmi típusú (jelentős érdeksérelem, pl. utálnak), vagy veszélyeztető, ami a sérelem bekövetkeztének objektív lehetőségét jelenti. (Közvetlen veszély illetve veszély lehet.) Lényeg, hogy az eredmény a korábbi állapothoz képest bekövetkező változás, ami ok-okozati összefüggésben áll az elkövető által kifejtett cselekménnyel. szükséges ismérvek rendszerinti ismérvek (csak a tárgyi oldalon vannak) esetleges ismérvek (nem feltétlenül szerepelnek a törvényi tényállásban) Alanyi oldal 1) a bűncselekmény alanya 2) bűnösség (szándékosság, gondatlanság) 1) motívum 2) célzat Tárgyi oldal elkövetési magatartás 1) eredmény 2) okozati összefüggés 3) elkövetési tárgy 1) elkövetés helye 2) elkövetés ideje 3) elkövetés módja 4) elkövetés eszköze Azok a bűncselekmények, amelyeknek nincs eredménye, immateriális bűncselekmények, és befejezetté válnak az elkövetési magatartás tanúsításával. Az immateriális bűncselekmények is okozhatnak sérelmet illetve előidézhetnek veszélyt. A tiszta mulasztásos és a tiszta tevékenységi bűncselekmények immateriálisak. (pl. elsőre feljelentési kötelezettség elmulasztása, utóbbira a szóbeli becsületsértés.) Az akár tevéssel, akár mulasztással megvalósítható bűncselekmények MIND materiálisak. A vegyes mulasztásos bűncselekmények is. Okozati összefüggés Az okozati összefüggést CSAK materiális bűncselekményeknél vizsgáljuk. Nem természettudományos igénnyel, hanem abból a szempontból történik a vizsgálat, hogy a büntetőjogi felelősség egyik alkotóelemét felderítsük. Mivel a büntetőjog számára szükségtelen az eredmény létrehozásában közrejátszó valamennyi ok felismerése és elemzése. Biológiai típusú eredménynél az orvostani vizsgálatok elengedhetetlenek. Egyéb esetben van, hogy szakértő igénybevétele nélkül vizsgálja a bíróság. A bíró csak a büntetőjogilag releváns okokat vizsgálja. Csak az emberi magatartás tekinthető jelentős oknak, méghozzá az a magatartás, aminek objektív hatására következett be az eredmény. (Ergo a cselekmény az ok, az eredmény az okozat.) Az okozati összefüggésen kívül az is fontos, hogy az elkövető az összefüggés fennforgását belássa, vagy beláthassa. Az okozati összefüggésre több teória van. Conditio sine qua non A feltételek egyenértékűek. Abban az esetben minősül a cselekmény a bűncselekmény feltételének, ha a feltételek közül azt letakarva annak hiánya esetén nem jött volna létre az eredmény. Hibája: nagyon sok okkal dolgozik, nem alkalmas a mulasztás okozatosságának levelezetésére sem. Adekvát kauzalitás elmélete Más néven okkiválasztó elmélet. A bírónak joga van az okot kiválasztani, és azt kell kiválasztania, ami szükségszerűen hozza létre az eredményt, azaz ami objektíve tipikusan létrehozza az eredményt. Pl.: jellegzetes, hogy ha egy részeget elgáncsolok, akkor az nem tompítja az esést, és tipikusan olyan agyi sérülést szenved, ami akár halálos is lehet. (ellencsapódásos agysérülés, az agy külső felszínén levő vékony agyi erek felszakadnak és vértolulást okoznak, ami az agy oxigénellátását akadályozza, elnyomja az agysejteket mert nem tud elfolyni, stb. stb.) Ellentéte a szubjektív előreláthatóság, azaz a tettes tudatával mért előreláthatóság, ez azonban a bűnösség fogalmi körébe tartozik. Relevancia elmélet Különbséget kell tenni a természettudományos és a büntetőjogi relevancia között. Az a tény, hogy természettudományos szempontból fennállott az okozati összefüggés, nem tekinthető jogilag releváns oknak. Pl. a doki felírta a gyógyszert, akkor az használni fog, ritkán szoktak patkánymérget rendelni tüdőgyuszira. De ha mégis azt ír fel, akkor természettudományosan én adtam be a mérget és rám áll az okozati összefüggés, én öltem. Jogilag nem így van, tévedtem, nem tudtam és tudhattam. Gondatlan sem vagyok.