A klaszterfejlesztés gyakorlati kérdései a nemzeti klaszterpolitika tükrében Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A jövı lehetısége klaszter konferencia dr. Teleki Mariann - Pólus Programiroda
Tartalom A Pólus Program felépítése Klaszteresedés a gyakorlatban Pályázati eredmények a Pólus Programban A Pólus Program jelentısebb pályázati kiírásai 2
A program részben a pólus városok széles értelemben vett üzleti környezetének, részben az üzleti alapon szervezıdı klaszterek fejlesztése révén kívánja elérni a kitőzött célokat A Pólus Program felépítése Klaszter Sikeres gazdaság-fejlesztés Klaszter Klaszter Klaszter Kedvezı üzleti környezet Makrogazdasági alapok Fejlesztés- politikai célkitőzés Fıbb fejlesztési területek Földrajzi terület Horizontális gazdaságfejlesztés A vállalkozások számára kedvezı, versenyképes üzleti környezet kialakítása Felsıoktatás Szakképzés Innovációs és technológiai parkok A Pólusvárosok, ill. közvetetten a hét régió Vállalkozásfejlesztés Hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének erısítése Exportorientált klaszterek fejlesztése Klasztertag vállalatok fejlesztése Nincs földrajzi lehatároltság Mozgatórugók A kereslet és kínálat tényalapú elemzése A Pólus városok és a régiók fejlesztési stratégiái Már mőködı, sikeres klaszterek fejlesztési igényei Új klaszter lehetıségek Forrás: PPI, EPAP 3
Tartalom A Pólus Program felépítése Klaszteresedés a gyakorlatban Pályázati eredmények a Pólus Programban A Pólus Program jelentısebb pályázati kiírásai 4
A módszertani segédlet a nemzetközi szakirodalom alapján ismerteti az együttmőködések alapfogalmait, de a Pólus Program nem tekinti egyiket sem kötelezı érvényőnek Klaszter kézikönyv - klaszterdefiníciók a nemzetközi szakirodalomban A Pólus Program bemutatása Intézményrendszer bemutatása Klaszterszervezési módszertan Praktikus ismeretek Mellékletek Porter (1998): együttmőködı és versenyzı vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények versenyen alapuló földrajzi koncentrációja UNIDO: ágazati és földrajzi értelemben koncentráltan elhelyezkedı vállalatok, amelyek egymáshoz kapcsolódó, vagy egymást kiegészítı termékeket állítanak elı, ami miatt közös kihívásokkal kell szembenézniük, ugyanakkor közös lehetıségei is adódhatnak Európai Bizottság Vállalkozási Fıigazgatóság: olyan egymástól kölcsönösen függı vállalatok és kapcsolódó intézmények csoportja, amelyek együttmőködık és versenyzık; földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak; meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak, közös technológiák és képességek kötik ıket össze; tudományos alapúak vagy hagyományosak. Klaszterdefiníciót a Pólus Program nem határoz meg, ugyanakkor a céloknak megfelelı klasztereket akkreditálja ( akkreditált innovációs klaszter ) A Programnak nem célja a klaszter fogalmának kisajátítása a nem akkreditált klaszterek is jelentıs ösztönzı forrásokra számíthatnak Forrás: Porter, UNIDO, Európai Bizottság Vállalkozási Fıigazgatóság, PPI, EPAP 5
A KM szervezet mőködése és a klaszter irányításának gyakorlata egyaránt elemzendı Klaszter struktúra és mőködési modell Klaszter tagvállalat KM szervezet A klaszter tagjainak érdekét szolgálja Szolgáltatásai üzleti jellegőek Ellenırizhetı Számonkérhetı A támogatás szempontjából befolyásolni kívánt terület KM Szolgáltatás Ellenszolgáltatás Nem meghatározott struktúrájú, önmagát alakító terület Irányítás Klaszter A klaszter szabadon szervezıdik, bármilyen struktúrát magára ölthet (egyesület, atípusos szerzıdés, alapítvány, stb.) Irányítása, döntéshozatali rendje a tagok által meghatározott Mőködése átlátható a klaszter tagjai és az intézményrendszer számára Klaszter Közvetlenül és/vagy szolgáltatási szerzıdés keretében irányítja a szolgáltatásokat nyújtó KM szervezetet Egységesen értelmezhetı mőködési modell a klasztertámogatási rendszerben Forrás: PPI, EPAP 6
A klasztermenedzsment a klasztertagok megállapodása alapján szolgáltatások nyújtásával segíti a klasztert A klasztermenedzser (KM) szervezet lehetséges feladatai Közös megjelenés Kooperáció elımozdítása Szolgáltatások KM lehetséges feladatai Kiadott közös nyomtatott/elektronikus szakmai tájékoztató anyagok Közös honlap fejlesztése Klaszterképviselet rendezvényeken A KM szervezet elsıdleges feladata, hogy szolgáltatások nyújtásával segítse az adott klaszter tagjait Taggyőlések, rendezvények szervezése Az együttmőködés szabályait a Adatbázisok felek szolgáltatási szerzıdés Piacelemzés keretében rögzíthetik Szabadalmak, licencek, know-how Vevı- és partneradatbázis A KM szervezet NEM a klaszter Kompetenciák csúcsszerve / irányító testülete, a Projektmenedzsment Stratégia alkotás, folyamatos felülvizsgálat Benchmarking klub Képzések, oktatási programok Tanácsadás K+F Jogi és iparjogvédelmi Pályázati Fordítás, tolmácsolás Marketing Külföldi utak szervezése közös döntések meghozatalának rendjét a klaszter tagjai maguk határozhatják meg Célszerő, ha a KM szervezet mőködési formája megfelel a vállalati szintő ellenırizhetıség és átláthatóság követelményeinek mind irányítási, mind számviteli szempontból Forrás: PPI, EPAP 7
Minden klaszterre jellemzı, hogy valamely közös cél érdekében, közös erıvel, stratégiai szintő, hálózatszerő együttmőködést valósít meg A klaszterek sikerét befolyásoló legfontosabb tényezık Közös célok A jól mőködı klaszterek alapvetı célja versenyképességének javítása A szereplık gyakran egymás versenytársai, ezét meg kell találni a közös pontokat Hálózati együttmőködés A jól mőködı klaszterek alapja a formális és informális kommunikáció, akár versenytársak között is Mind a puha, mind a kemény hálózatok szerepet játszanak A sikeresen mőködı klaszter ötvözi e tényezıket A sikeres klaszterben az innovációs rendszer elemei (üzleti és közszféra) együttmőködnek egymással Stratégiai gondolkodás A klaszterbe szervezıdı szereplık közösen határozzák meg fejlıdési stratégiát A stratégia megvalósításának alapja a szereplık közötti konszenzus Csapatmunka Az innovációs potenciál növelése csak közös munka révén érhetı el A kutatói és az üzleti szféra szoros kapcsolata elengedhetetlen a tacit tudás áramlásához Forrás: Cluster Building: A Toolkit, Cluster Navigations Ltd, 2001, EPAP elemzés 8
Tartalom A Pólus Program felépítése Klaszteresedés a gyakorlatban Pályázati eredmények a Pólus Programban A Pólus Program jelentısebb pályázati kiírásai 9
A hazai klaszterfejlesztés négy egymásra épülı szakaszban valósul meg A pályázati támogatások legfontosabb javasolt paraméterei az egyes szinteken Akkreditáció Induló klaszterek Fejlıdı klaszterek Akkreditált klaszterek Pólus innovációs klaszterek Támogatható tevékenység Összeg Klaszter menedzsment Közös szolgáltatás 15-50 millió Ft Menedzsment Közös szolgáltatás Közös beruházás 50-250 millió Ft Közös szolgáltatások Közös beruházások 250-1.500 millió Ft Szolgáltatás, beruházás Komplex központok 1.500-4.000 millió Ft 7 éves keret 4-8 milliárd Ft 6-20 milliárd Ft 15-30 milliárd Ft 20-40 milliárd Ft Támogatás célja A klaszterbe szerve- A mőködıképes A már akkreditált zıdı vállalkozások kooperációk klaszterek kutatási helyzetének támogatása a eredményének megkönnyítése, a továbblépéshez hasznosulását kezdeti akadályok A klasztertagok elısegítı K+F+I legyızésének segítése közötti bizalom projektek kiemelt Klasztermenedzser elmélyítése közös támogatása szervezet beruházások Új, innovatív termékek támogatásával olcsón, támogatásával piacra vitele jó minıségő Bizonyítottan nemzetközileg is verseny- szolgáltatáshoz juttatni a klaszteresedı képes klaszterek vállalkozásokat kialakulásának elısegítése A tapasztalatok függvényében a legsikeresebb klaszterek számára komplex háttérinfrastruktúra megteremtése Forrás: PPI, EPAP Az akkreditációs címpályázat 2008. május 13-án jelent meg jelenleg 15 akkreditált klaszter A ROP klaszterpályázatai 2009-2010-ben újra nyílnak 10
A ROP-ok klaszterpályázataira összesen 181 pályázat érkezett: 145 induló, 36 fejlıdı ROP induló és fejlıdı klaszterpályázatok (3/1) Beérkezett pályázatok Induló (db) (db) Fejlıdı (db) Rendelkezésre álló forrás (millió Ft) Igényelt Megítélt támogatás támogatás (millió Ft) (millió Ft) Megítélt támogatás / Igényelt támogatás (%) ÉM 36 33 3 1 403 1 344 730 54% KM 38 30 8 1 130 1 212 638 53% DA 37 27 10 590 1 025 384 37% NYD 23 21 2 814 636 289 54% ÉA 20 16 4 800 795 439 55% KD 15 11 4 750 485 260 54% DD 12 7 5 700 504 157 31% Összesen 181 145 36 6 187 6 001 2 897 48% Forrás: ROP IH 11
A ROP-ok klaszterpályázataira összesen 181 pályázat érkezett: 145 induló, 36 fejlıdı ROP induló és fejlıdı klaszterpályázatok (3/2) Beérkezett pályázatok száma a ROP induló klaszterpályázataiban (db) 33 30 27 21 16 11 7 Benyújtott pályázatok száma Támogató döntések száma A ROP-ok induló klaszterpályázataira összesen 145 pályázat érkezett Eddig 75 pályázat esetében született támogató döntés Beérkezett pályázatok száma a ROP fejlıdı klaszterpályázataiban (db) 3 8 10 2 4 4 5 A ROP-ok fejlıdı klaszterpályázataira összesen 36 pályázat érkezett Eddig 16 pályázat esetében született támogató döntés Forrás: ROP IH 12
A ROP klaszterpályázatok keretében a pályázók összesen ~5,6 milliárd Ft-ot igényeltek, amelybıl mintegy 2,9 Mrd Ft összegben született támogató döntés ROP induló és fejlıdı klaszterpályázatok (3/3) Igényelt támogatás összege Igényelt és rendelkezésre álló források a ROP klaszterpályázataiban (millió Ft) Forráskeret a régióban Megítélt támogatás A ROP-ok klaszterpályázataira ~6,2 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre A beadott pályázatok keretében a pályázók összesen ~5,6 milliárd Ft-ot igényeltek Eddig összesen mintegy 2,9 Mrd Ft összegő támogatást ítéltek a pályázóknak Forrás: ROP IH 13
A nyertes klaszterek között számos informatikai, üzleti szolgáltatásra fókuszáló és környezetiparban tevékenykedı van A nyertes induló és fejlıdı klaszterek iparági megoszlása Nyertes pályázatok iparági megoszlása a ROP induló klaszterpályázataiban (db) A ROP klaszterpályázataiban 91 nyertes fog támogatást kapni * Pl.: fa- és bútoripar, fémipar, mőanyagipar, kreatív ipar, média Forrás: PPI, EPAP 14
103 regionális együttmőködést elemeztünk egy primer adatokon alapuló, átfogó felmérés segítségével Induló és fejlıdı klaszterek elemzése (2/1) Regionalitás Szők területen mőködı Regionális Országos Határon átívelı Szervezıdési modell Vertikális Horizontális Diagonális Jellemzı közös tevékenységek Marketing Kapcsolatépítés K+F Oktatás Közös beszerzés Klasztermenedzser jellemzı szolgáltatásai Információáramlás biztosítása Rendezvényszervezés Marketing Tanácsadás Projektmenedzsment Források felkutatása Forrás: PPI, EPAP 15
A felmérés során nyert adatok lehetıvé teszik a klaszterek jobb megismerését, és a pályázatok illeszkedésének növelését Induló és fejlıdı klaszterek elemzése (2/2) Klasztertagok összetétele KKV Nagyvállalat Egyéb szervezet Tervek, jövıkép A klaszter bıvítése Rendezvények látogatása és szervezése Nemzetközi kapcsolatok kiépítése További pályázatok benyújtása Problémák, kritikus tényezık Javaslatok?! Bizalmatlanság Kiszámíthatatlan szabályozási környezet Lassú pályázati rendszer Rosszul strukturált pályázatok Válság hatásai Jogi szabályozás kidolgozása Átlátható, gyors pályázati rendszer Egyszerőbb adminisztráció Tapasztalatok megosztása Intenzív, kétirányú kommunikáció Forrás: PPI, EPAP 16
Eddig tizenöt klaszter szerzett akkreditált innovációs klaszter címet Akkreditált klaszterek Magyarországon (2/1) Akkreditált klaszterek Iparág Régió Pharmapolis Életminıség Klaszter Biotechnológia, orvostudomány Országos Biotechnológiai Innovációs Bázis Omnipack Csomagolástechnikai Klaszter PharmacoFood Mobilitás és Multimédia Klaszter Orvosi Biotechnológia Innovációs Klaszter Magyar Medikai Gyártók Biotechnológia, orvostudomány Csomagolástechnika Biotechnológia IT, média Biotechnológia, orvostudomány Orvosi mőszergyártás Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Pannon K+F+I+O IT Közép-Dunántúl Forrás: PPI, EPAP 17
Eddig tizenöt klaszter szerzett akkreditált innovációs klaszter címet Akkreditált klaszterek Magyarországon (2/2) Akkreditált klaszterek Iparág Régió Goodwill Biotechnológiai Klaszter Biotechnológia, orvostudomány Dél-Alföld Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építıipari Klaszter EnIn Környezetipari Klaszter 3 P Mőanyagipari, Csonagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter Elsı Magyar e-közigazgatási Informatikai Innovációs Klaszter IT Energetika Építıipar Környezetipar Mőanyagipar Csomagolástechnika Gyógyszeripar IT Dél-Alföld Dél-Alföld Észak-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Közép-Dunántúl Forrás: PPI, EPAP 18
Tartalom A Pólus Program felépítése Klaszteresedés a gyakorlatban Pályázati eredmények a Pólus Programban A Pólus Program jelentısebb pályázati kiírásai 19
A GOP 1.2.1. pályázat feltételrendszerének kidolgozása során a jelenleg és jövıben akkreditálható klaszterek véleményét is figyelembe vettük Leírás A GOP 1.2.1. legfontosabb paraméterei Támogatás összege 250-1.500 millió Ft Egy projekt mérete legalább 500 millió Ft Támogatás mértéke Benyújtható pályázatok száma Pályázók köre Pályázati jogcím K+F jogcímre: kisvállalkozás, középvállalkozás 50%, nagyvállalkozás 40% Regionális beruházás támogatás a regionális térkép által engedett mérték, de maximum 50% Csak akkreditált klaszter pályázhat Egy kiírásban egy klaszter összesen 1,5 milliárd forint támogatást igényelhet Projekttársaság, amelyben klasztertagok legalább 74%-ban tulajdonosok K+F De minimis Beruházási jogcím A javasolt pályázati rendszer elınye, hogy Ösztönöz az együttmőködésre Széleskörő támogatást nyújt (K+F és beruházás) A kkv-k részvételét támogatja Forrás: PPI, EPAP 20
A GOP 1.3.1/B konstrukció célzottan támogatja a vállalkozások innovációs tevékenységét GOP 1.3.1./B Vállalati innováció támogatása konstrukció Leírás Támogatás célja Támogatási összeg Intenzitás Pályázók köre Támogatható tevékenységek köre Vállalkozások innovációs tevékenységeinek támogatása Meglévı K+F eredményre (prototípus vagy termék) új vagy jelentısen javított, korszerő, magas értéket képviselı, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozása, piaci bevezetése 15 250 millió Ft Maximum 60 % Akkreditált klaszter tag gazdasági társaságok Kísérleti fejlesztés (kötelezı elem) Marketing (de minimis) A pályázat 2009. februárjában kinyílt A KMOP tükör 2009. elsı negyedévében indul Forrás: PPI, EPAP 21
Több operatív program, jelentıs összegekkel, elsısorban infrastruktúra és tartalomfejlesztési pályázatokkal járul hozzá a horizontális gazdaságfejlesztés céljaihoz Bemutatás Horizontális pillér néhány jelentıs konstrukciója Státusz GOP 1.2.2. (KMOP-1.1.3/B) Agóra Pólus TIOP 1.3.1. Cél: Kutatási és IKT infrastruktúra, K+F+I szolgáltatás Pályázói kör: Gazdasági társaság (egyetem és/vagy önkormányzat részvételével) Forrás nagysága és intenzitása: 1.000 5 000 millió Ft; 50% Cél: Multifunkcionális közösségi terek létrehozása, amelyek bemutatják a térségi innováció eredményeit. Pályázói kör: Fejlesztési pólus-, illetve társpólusvárosok önkormányzatai Forrás nagysága és intenzitása: 1 000-1 750 millió Ft; 100% Cél: Oktatási, kutatási és informatikai infrastruktúrafejlesztés Pályázói kör: Felsıoktatási intézmények, K+F+I, és non-profit szervezetek Forrás nagysága és intenzitása: A) 500-6.000 millió Ft; 95% B) 50-500 millió Ft; 100% A pályázat elsı két kiírása lezárult Újranyitás várhatóan egy hónapon belül Eddig 5 nyertes Pólus pályázat: Budapest (2) Szeged Pécs Miskolc 5 pályázat jutott a második körbe Jelentıs érdeklıdés 10 nyertes projekt, mintegy 40 Mrd Ft megítélt támogatás Forrás: PPI, EPAP 22
Köszönöm a figyelmet! www.polusprogram.eu www.nfu.hu/polus polus@polusiroda.hu