JÁRMŰIPARI ANYAGFEJLESZTÉSEK: CÉLZOTT ALAPKUTATÁS

Járműipari anyagfejlesztések: célzott alapkutatás az alakíthatóság, hőkezelés és hegeszthetőség témaköreiben JÁRMŰIPARI ANYAGFEJLESZTÉSEK: CÉLZOTT ALAPKUTATÁS AZ ALAKÍTHATÓSÁG, HŐKEZELÉS ÉS HEGESZTHETŐSÉG TÉMAKÖREIBEN C. PROJEKT CÉLKITŰZÉSEINEK BEMUTATÁSA Prof. Dr. Tisza Miklós, egyetemi tanár, intézeti tanszékvezető a projekt szakmai vezetője Zárókonferencia, Miskolc, 2014. november 27-28.

A PROJEKT ALAPADATAI A projekt címe: Járműipari anyagfejlesztések: célzott alapkutatások az alakíthatóság, hőkezelés és hegeszthetőség témaköreiben A támogatás összege: 473 330 880 Ft Támogatási intenzitás: 100 % A projekt kezdete: 2013. január 1. A projekt tervezett futamideje: 24 hónap A projekt tervezett befejezési határideje: 2014. december 31. A projekt tényleges befejezési határideje: 2015. március 31. 2

A PROJEKT MEGVALÓSÍTÓI A projekt 4 intézmény konzorciumi együttműködésében valósul meg A konzorcium vezetője: Miskolci Egyetem Anyagszerkezettani és Anyagtechnológiai Intézet (a projekt indulásakor: Mechanikai Technológiai Tanszék) A konzorcium tagjai: Széchenyi István Egyetem, Győr Kecskeméti Főiskola, Kecskemét Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. 3

ELŐZMÉNYEK Korábbi, illetve folyó kutatási-fejlesztési programok Hazai és nemzetközi Anyagtudományi és anyagtechnológiai témájú kutatási projektek, pályázatok OTKA, NKTH, GOP, FP6, Copernicus, stb. Felsőoktatási oktatási-kutatási projektek PfP, FKFP, HEFOP, TÁMOP projektek Közvetlen előzmények A 2013-ban befejeződött Kiválósági Központokra alapozott TÁMOP-4.2.1.B--10/2/KONV-2010-0001 projekt TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV pályázati felhívás: Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatására 4

ALAPVETŐ CÉLOK A konstrukció átfogó célja a felsőoktatás kutatás-fejlesztési feltételrendszerének javítása a kutatásokhoz szükséges humánerőforrás és szolgáltatásfejlesztési igény finanszírozása a felsőoktatás innovatív tevékenységének ösztönzése ezáltal is elősegítve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos munkahelyteremtést a legkorszerűbb nemzetközi kutatás-módszertani tapasztalatok hazai adaptációja 5

KIEMELT TÁMOGATOTT TERÜLETEK 1. Gyógyszeripar 2. Biotechnológia 3. Élettani kutatások 4. Orvosi műszergyártás, diagnosztika 5. Rehabilitáció, gerontológia, fizioterápia 6. Balneológia 7. Geotermikus energia, megújuló energia 8. Környezettudatos technológiák, környezetvédelem, környezetbiztonság, természetvédelmi technológiák 9. Éghajlatváltozás kutatás 10. Vízgazdálkodás, árvízvédelem 11. Élelmiszerbiztonsági kutatások 12. Járműipar 13. Közúti informatika, 14. Logisztika 15. Lézertechnológia, lézerfizika 16. Anyagtudomány 17. Geo-informatika, geológia, űrkutatás 18. Társadalmi konfliktuskezelés, biztonságpolitika 19. Duna-régió kutatása, Balkánkutatások 20. Az ipar versenyképességét, innovációs potenciálját elősegítő technológiai kutatások 6

KIEMELT TERÜLETEK A PROJEKTBEN Összesen 20 kiemelt, támogatott terület (kutatási prioritás) az Új Széchenyi tervhez, illetve az EU 2020 (Horizon 2020) stratégiai céljaihoz kapcsolódóan Ezek közül a projektünkben megcélzott területek 08. Környezetvédelem, környezettudatos technológiák 12. Járműipar 15. Lézertechnológia 16. Anyagtudomány 20. Az ipar versenyképességét, innovációs potenciálját elősegítő technológiai kutatások 7

A TÁMOGATÁSI KONSTRUKCIÓ RÉSZLETES CÉLJAI Felsőoktatáshoz kötődő alapkutatási potenciál és a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növelése a tiszta alapkutatás és a célzott alapkutatások területén Nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja, új kutatási módszerek,tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása a kutatócsoportok és az intézmények szintjén Kutatói utánpótlás nevelése, fiatal kutatók bevonása nemzetközi kutatási projektekbe A felsőoktatás és a vállalkozások közötti K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése, a kutatások piaci lábának erősítése; Az Uniós pályázatokban (FP8 Horizon 2020) történő sikeres részvétel elősegítése a hálózatosodás és kapcsolatépítés révén A kutatások hosszú távú fenntartásának megalapozása 8

A PROJEKTBEN KONKRETIZÁLT TOVÁBBI CÉLOK Alapkutatási programok piacképes alapkutatási eredményeivel növelni az intézmény tudományos hatását és szerepét a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben Az egyetem nemzetközi versenyképességnek növelése és cselekvő részvétel a regionális gazdasági, társadalmi átalakulásban A régió gazdasági és társadalmi modernizálásához, a gazdaság élénkítésével a high-tech ezen belül is kiemelten a járműipar régióba telepedési motivációjának növelése Tudástranszfer tevékenység, az intézmény, a K+F szervezetek, valamint a versenyszféra kapcsolatának erősítése 9

A PROJEKTBEN KONKRETIZÁLT TOVÁBBI CÉLOK Nemzetközi elismertségű, szenior kutatók és fiatal kutatók közötti eredményes kutatói teamek kiépítése Olyan alkalmazott kutatások, technológiai fejlesztések és innovációk (K+F+I tevékenység) megvalósítása, amelyek sikeres FP8 pályázatot alapoznak meg A kutatás - fejlesztés - innováció iránt elkötelezett fiatalok megtartása a régióban A régió kulturális vonzerejének fokozása 10

SZAKMAI KIHÍVÁSOK Globális piaci verseny különösen kiélezett versenypozíció a járműiparban, hangsúlyozottan az autóiparban A járműipar Magyarország gazdaságfejlesztési stratégiájában kiemelt jelentőségű gazdasági terület Az autóipar súlyponti része a Dunántúli és a Dél-Alföldi régióban koncentrálódik Pannon Autóipari Klaszter, Nyugat-Dunántúli Autóipari Egyesülés Új fókusz a Dél-Alföldön Kecskemét központtal (Mercedes) Észak-Magyarország és benne Miskolc a jelen helyzetben elsősorban az autóipari beszállítók révén találhatja meg helyét 11

AUTÓIPARI SZAKMAI KIHÍVÁSOK A fejlesztések hajtóerői Növekvő fogyasztói követelmények Globális piaci verseny A fokozódó fogyasztó igények gazdaságosabb biztonságosabb kényelmesebb autók Jogi követelmények kevesebb káros anyag (CO 2 ) kibocsátás fokozott környezetvédelem fokozott biztonsági követelmények pl. növelt ütközésállóság Könnyűszerkezetes tervezési koncepció több követelmény egyidejű kielégítése Tömegcsökkentés, kevesebb anyagfelhasználás Kisebb fogyasztás Kevesebb káros anyag kibocsátás fokozott környezetvédelem Gazdaságosabb üzemelés 12

KÖNNYŰSZERKEZETES TERVEZÉSI KONCEPCIÓ Korszerű új anyagok pl. alumínium ötvözetek alkalmazása 13

ALUMÍNIUM ÖTVÖZETEK AUTÓIPARI ALKALMAZÁSÁNAK VÁLTOZÁSA 10% 25% 35% 45% 90% 75% 65% 55% 32 kg 60 kg 85 kg 130 kg 1978 1988 1998 2008 Alakítható Al-ötvözetek Önthető Al-ötvözetek 14

KÖNNYŰSZERKEZETES TERVEZÉSI KONCEPCIÓ Ellentmondásos követelmények Kis tömeg vékonyabb lemezek Kedvező Kedvezőtlen kisebb fogyasztás kisebb ütközésállóság kisebb káros anyag kisebb biztonság kibocsátás Megoldás: Nagyszilárdságú anyagok alkalmazása Kedvezőtlen következmények: rosszabb hegeszthetőség gyengébb alakíthatóság 15

NAGYSZILÁRDSÁGÚ ACÉLOK ALKALMAZÁSA 20,000 40,000 R m A 80 = 60,000 Növekvő szilárdság Csökkenő alakíthatóság Új anyagok, új technológiai kihívások Fajlagos nyúlás (A80, %) Szakítószilárdság (R m, MPa) 16

TÖBBKOMPONENSŰ (MULTI-MATERIAL) KONCEPCIÓ ALKALMAZÁSA Al-öntvény cast Acéllemez Steel sheets 22% 31% 31% Al-profil 16% Alumínium 16% Aluminumsheets 31% lemez 31% 17

TECHNOLÓGIAI PROBLÉMÁK Az előzőkben elemzett követelmények kielégítésére alkalmazott új anyagok Korszerű, nagyszilárdságú alumínium ötvözetek Nagyszilárdságú acélok, vagy a Többkomponensű (multi-material) koncepció Új technológiai problémákat vet fel Hegesztési Hőkezelési és Alakítási szempontból egyaránt Hegeszthetőségi, hőkezelési, alakíthatósági kérdéseik elemzése napjaink autóiparában a legfontosabb kérdések 18

INTÉZMÉNYI KIHÍVÁSOK Kedvezőtlen piaci, gazdasági környezet Növekvő elvonások a felsőoktatásban Fokozott bevételtermelő képesség Kutatási eredmények fokozott hasznosulási igénye Ellentmondások az intézmények regionális, országos és nemzetközi szerepvállalása tekintetében Nem megfelelő diplomás megtartó-képesség Viszonylag alacsony részvétel az EU finanszírozású projektekben Nem kielégítő nemzetközi publikációs tevékenység Az intézmény nemzetközi láthatósága csekély 19

A PROJEKT VÁLASZAI A SZAKMAI ÉS INTÉZMÉNYI KIHÍVÁSOKRA A közreműködő intézményeknek mind a szakmai, mind az intézményi kihívásoknak minél magasabb szinten kell eleget tenni Cél: olyan alkalmazás orientált, célzott alapkutatások végzése, amelyek megfelelnek az iparág szakmai-gazdasági kihívásainak fejlesztik az intézmények kutatási potenciálját hozzájárulnak az oktatói-kutatói utánpótlás neveléséhez növelik az intézmények bekapcsolódási esélyeit az EU2020 programokba katalizálják a felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalkozások együttműködését fokozzák az intézmények bevételtermelő képességét 20

A SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁS MÓDSZERE A projekt moduláris szakmai felépítésű: Tudományos Műhelyekre (témacsoportokra) és azokon belül K+F témákra tagozódik Fő témacsoportok (Tudományos Műhelyek) Vezetői: a Tudományos Műhelyek vezetői Minden témacsoportban további altémák, ún. K+F témák vannak Vezetői: a K+F témavezetők A konzorcium tagjai a szakmai tevékenységet szoros kutatási együttműködésben valósítják meg Ezt részletesen a témák kapcsolódását szemléltető Feladatmátrix mutatja 21

A PROJEKT MODULÁRIS FELÉPÍTÉSE Járműipari anyagfejlesztések: célzott alapkutatás az alakíthatóság, hőkezelés és hegeszthetőség témaköreiben 1. Tudományos Műhely - Hegesztés Hagyományos és új anyagok hegeszthetősége 2. Tudományos Műhely - Hőkezelés Hő- és felületkezelési technológiák 3. Tudományos Műhely - Alakítás Nagyszilárdságú anyagok alakíthatósága 4. Tudományos Műhely - Nemfémes anyagok Nemfémes és nanoanyagok 5. Tudományos Műhely-Maradó feszültségek Szerkezetek integritása 1.1. Vékonylemezek ömlesztő és ellenállás hegesztése 2.1. Innovatív termokémiai eljárások 3.1. -AHSS és U- AHSS acélok alakíthatósága 4.1. Műszaki műanyagok a jármű iparban 5.1. Technológiai maradó feszülttségek modellezése 1.2. Alakított és bevont lemezek hegesztése 2.2. Járműipari hűtőközegek intenzitás elemzése 3.2. Innovatív új alakító eljárások 4.2. Nano-anyagok tulajdonságai és vizsgálatuk 5.2. Technológiai maradó feszültségek mérési módszerei 1.3. Hegesztett kötések egyenértékűsége 2.3. Komplex felületvizsgálati technikák 3.3. Integrált technológiai és szerszámtervezés 4.3. Nanoszerkezetek elméleti vizsgálata 5.3. Maradó feszültségek hatása szerkezetek integritására 1.4. Hegesztési technológiák optimalizálása 4.4. Összetett héjszerkezetek vizsgálata 22

A TUDOMÁNYOS MŰHELYEK FELÉPÍTÉSE 1. Hegesztés Felelős konzorciumi tag: Miskolci Egyetem Irányító kutató: Dr. Török Imre Közreműködő partnerek Miskolci Egyetem Kecskeméti Főiskola K+F témák Vékonylemezek ömlesztő- és ellenállás hegesztése Alakított és bevont lemezek hegeszthetősége Hegesztett kötések egyenértékűségi kritériumai Hegesztési technológiák optimalizálása 23

A TUDOMÁNYOS MŰHELYEK FELÉPÍTÉSE 2. Hő- és felületkezelés Felelős konzorciumi tag: Miskolci Egyetem Irányító kutató: Kocsisné dr. Baán Mária Közreműködő partnerek Miskolci Egyetem Kecskeméti Főiskola K+F témák Innovatív termokémiai eljárások Járműipari hűtőközegek intenzitásának vizsgálata Komplex felületvizsgálati módszerek és technikák Felületi anomáliák hatására létrejövő tribológiai tulajdonság változások kutatása 24

A TUDOMÁNYOS MŰHELYEK FELÉPÍTÉSE 3. Alakítóeljárások, alakíthatóság Felelős konzorciumi tag: Miskolci Egyetem Irányító kutató: Dr. Tisza Miklós Közreműködő partnerek Miskolci Egyetem Kecskeméti Főiskola K+F témák Extra nagyszilárdságú (-AHSS) és Ultra nagyszilárdságú (U- AHSS) acélok alakíthatósága Innovatív új alakító eljárások Integrált technológiai és szerszámtervezés, számítógépes modellezés 25

A FŐ MODULOK FELÉPÍTÉSE 4. Nemfémes anyagok Felelős konzorciumi tag: Széchenyi István Egyetem, Győr Irányító kutató: Dr. Zsoldos Ibolya Közreműködő partnerek Széchenyi István Egyetem Miskolci Egyetem Kecskeméti Főiskola Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet K+F témák Műszaki műanyagok a járműiparban Nano-anyagok tulajdonságai és vizsgálatuk Nano-szerkezetek elméleti vizsgálata Összetett héjszerkezetek vizsgálata Kerámia nanokompozitok mezo- mikro- és makro szintű vizsgálata 26

A FŐ MODULOK FELÉPÍTÉSE 5. Maradó feszültségek elemzése, modellezése és hatásuk a szerkezetek integritására Felelős konzorciumi tag: Bay Zoltán Intézet Irányító kutató: Lenkeyné dr. Biró Gyöngyvér Közreműködő partnerek Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Miskolci Egyetem Kecskeméti Főiskola K+F témák Technológiai maradó feszültségek elméleti elemzése Technológiai maradó feszültségek mérési módszerei A maradó feszültségek hatása a szerkezetek integritására 27

KÜLÖNFÉLE FÉMES ÉS NEMFÉMES ANYAGOK ALKALMAZÁSI ARÁNYAINAK VÁLTOZÁSA AZ AUTÓIPARBAN 1975 2010 Változás % Átlagos tömeg (kg) 1800 1100-39 % Vasalapú fémek 60-65 % 45-50 % - (23-25) % Al és más könnyűfémek 3-5 % 10-15 % 200-233 % Polimerek, műanyagok 10-15 % 20-22 % 100-200 % Egyéb (üveg, textil, stb.) 15 % 13 % - 13 % 28

A SZAKMAI FELADATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÁTTEKINTÉSE ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE Feladat sorszáma Kutatási témacsoport Projektcél K+F téma Közreműködő intézmények ME SZE GAMF Bay-Logi 1 1.1. Vékonylemezek ellenállás- és ömlesztő hegesztése, a hegeszthetőség feltételei (Irányító kutató: Dr. Balogh András, ME, PhD) 2 3 1. Hagyományos és új fejlesztésű anyagok hegeszthetősége Vezető: Dr. Török Imre, ME, PhD 1.2. Hidegen alakított és bevonatolt lemezek hegeszthetősége (Irányító kutató: Dr. Török Imre, ME, PhD) 1.3. Hegesztett kötések egyenértékűségi kritériumai és vizsgálatuk (Irányító kutató: Dr. Török Imre, ME, PhD) 4 1.4. Hegesztéstechnológiák tervezése és optimalizálása a törésmechanika eszközeivel (Irányító kutató: Dr. Lukács János, ME, CSc) 5 6 7 2. Nemzetközi fejlesztési trendekkel összehangolt célzott alapkutatások a hő- és felületkezelési technológiák hatékonyságának növelésére Vezető: Kocsisné dr. Baán Mária, ME, PhD 2.1. Aktív ernyős plazmanitridálás termodinamikai és kinetikai hátterének elméleti vizsgálata (Irányító kutató: Dr. Kuzsella László, ME, PhD) 2.2. Hűtőközegek hűtésintenzitásának elemzése alapján hűtőközeg adatbázis kifejlesztése (Irányító kutató: Dr. Felde Imre, OE, PhD) 2.3. Mikro-nano felületvizsgálati technikák alkalmazása hőkezelési technológiák eredményességének vizsgálatára (Irányító kutató: Dr. Marosné dr. Berkes Mária, ME, PhD) 8 9 3. Korszerű nagyszilárdságú fémes anyagok alakíthatóságának viszgálata Vezető: Dr. Tisza Miklós, ME, DSc 3.1. Extra (-AHSS) és ultra (U-AHSS) nagyszilárdságú acélok alakíthatósága (Irányító kutató: Kovács Péter Zoltán, ME) 3.2. Innovatív alakító eljárások kidolgozása, fejlesztése, hatékonyságuk fokozásának kutatása (Irányító kutató: Dr. Tisza Miklós, ME, DSc) 10 3.3. Integrált technológiai és szerszámozási rendszerek fejlesztése, számítógépes tervezési és modellezési rendszerek fejlesztésével (Irányító kutató: Lukács Zsolt, ME) 11 4.1. Műszaki műanyagok alkalmazása a járműiparban. A zerkezet és a mechanikai tulajdonságok közötti összefüggések feltárása (Irányító kutató: Dr. Belina Károly, GAMF, CSc) 12 13 4. Nemfémes anyagok fejlesztése és vizsgálata Vezető: Dr. Zsoldos Ibolya, SZE, PhD 4.2. Nanoanyagok tulajdonsága (Irányító kutató: Dr. Hargitai Hajnalka, SZE, PhD) 4.3. Nanoszerkezetek elméleti vizsgálata (Irányító kutató: Dr. Zsoldos Ibolya, SZE, PhD) 14 4.4. Összetett héjszerkezetek (Irányító kutató:dr. Zsoldos Ibolya, SZE, PhD, Dr. Halbritter Ernő, SZE, PhD) 15 16 17 5. Technológiai maradó feszültségek modellezése és azok hatása a járműipari szerkezetek integritására Vezető: Lenkeyné dr. Biró Gyöngyvér, Bay-Logi, CSc 5.1 A technológiai maradó feszültségek modellezési módszereinek kutatása korszerű járműipari anyagok esetén (Irányító kutató: Dr. Szávai Szabolcs, PhD) 5.2 A technológiai maradó feszültségek mérési módszereinek kutatása és alkalmazhatóságuk korszerű járműipari anyagok esetén (Irányító kutató: Rózsahegyi Péter, Bay-Logi) 5.3. A technológiai maradó feszültségek hatása járműipari szerkezetek integritására és élettartamára (Irányító kutató: Lenkeyné dr. Biró Gyöngyvér, Bay-Logi) 29

TEVÉKENYSÉGEK I. 1. Célzott alapkutatási szakmai feladatok 2. Humánerőforrás fejlesztés 1.1. Innovatív kutatói csoportok támogatása a Járműpari anyagfejlesztések alapkutatási feladataira 1.2. Szakirodalomkutatás, szakirodalmi és szabadalmi anyagok beszerzése 1.3. Kutatást támogató szolgáltató és konzultatív tevékenységek 1.4. Kutatási együttműködések kialakítása a gazdasági szférával 1.5. Ipari kutatások közös végzése a kapcsolódó alapkutatási feladatokban az együttműködő vállalatokkal 1.6. Koordinációs és szakmai tárgyalások, workshopok, látogatások 2.1. Fiatal kutatók alkalmazása, foglalkoztatása 2.2. BSc, MSc és PhD hallgatók bevonása a kutatócsoportok munkájába 2.3. Kutatói segédszemélyzet foglalkoztatása 2.4. Kutatók részvétele tanulmányutakon, konferenciákon 2.5. Posztdoktori alkalmazások 30

TEVÉKENYSÉGEK II. 3. K+F +I szolgáltatások, ipari és innovációs együttműködések 4. K+F infrastruktúra fejlesztés 3.1. Ipari, gazdasági, vállalati kapcsolatépítő tevékenység 3.2. K+F+I megbízások feltárása, végzése, teljesítése 3.3. Nemzetközi kapcsolat és együttműködések kezdeményezése 3.4. Konzorcium építés a Horizon 2020 (FP8) programokra való felkészülés 3.5. Hazai és nemzetközi kutatási együttműködések kezdményezése 3.6. Színvonalas, minőségi publikációs tevékenység végzése 3.7. Szakmai PR és disszeminációs tevékenység 4.1. A K+F+I tevékenységet támogató eszközök beszerzésének előkészítése, a 4.2. Beszerzési eljárások lebonyolítása, kutatóeszközök beüzemelése 4.3. A beszerzett eszkök gyakorlati alkalmazása, hasznosítása tudományos és ipari kutatásokban 31

A PROJEKT FELÉPÍTÉSE: STRATÉGIAI CÉLOK, PROJEKT CÉLOK, EREDMÉNYEK, INDIKÁTOROK A Miskolci Egyetem és partner intézményei K+F feltételrendszerének javítása a Járműipari anyagfejlesztések: alap- és célzott alapkutatások a hegesztés, a hőkezelés és a képlékenyalakítás anyagtudományi és technológiai kutatási területein STRATÉGIAI CÉLOK Felsőoktatáshoz kötődő alapkutatási potenciál és a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növelése a tiszta alapkutatás és a célzott alapkutatás területén Nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja, új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása a kutatócsoportok és az intézmények szintjén Az uniós pályázatokban történő sikeres részvétel megkönnyítése a hálózatosodás és kapcsolatépítés ösztönzésével A felsőoktatás és a vállalkozások között K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése, ezzel a kutatások piaci lábának erősítése Kutatói utánpótlás nevelése, fiatal kutatók bevonása a nemzetközi kutatási projektekbe A kutatások hosszútávú fenntartásának megalapozása PROJEKT CÉLOK (A) Alapkutatási stratégiai koncepció kidolgozása, a stratégiai dokumentumok elkészítése és monitoringja (B) Célzott anyagtudományi és anyagtechnológiai alapkutatások programjainak részletes kidolgozása, megvalósítása (C) Nemzetközi kutatás-fejlesztési módszerek elemzése, meglévő nemzetközi kapcsolatok erősítése, új kapcsolatok létesítése (D) Tudás Transzfer szervezetek létrehozása, ill. a meglévők megerősítése a projektben közreműködő intézményekben (E) Nemzetközi partnerekkel kutatás-fejlesztési együttműködés fokozása, hálózati együttműködések kialakítása (F) Felsőoktatás és vállalkozások közötti kapcsolatok erősítése, hatékony K+F+I együttműködés kialakítása (G) Ipari együttműködések kialakítása fiatal kutatók, oktatók, PhD és MSc hallgatók ipari gyakorlat szerzése céljából (H) Fiatal kutatók, PhD és MSc hallgatók bekapcsolása a projektben folyó hazai- és nemzetközi kutatásokba (I) Az Észak-Magyarországi régió munkaerő megtartó képesség javítása, a Miskolci Egyetem vonzerejének növelése 1.1. A konstrukció segítségével elkészült stratégiai dokumentumok száma: 5 db (A) 1.2. A projektben közreműködő magyar kiváló kutatók/oktatók száma (MTA doktora, ill. azzal egyenértékű)*: 7 fő (A) (B) 1.3. A létrejött kutató műhelyek száma: 17 db (A) (B) 2.1. A stratégiához illeszkedő, elfogadott kutatási témák száma: 17 db (A) (B) 2.2. A projekt keretében megvalósuló K+F projektek száma*: 17 db (B) 2.3. Az intézmény által indított K+F+I projektek száma: 50 db (B) (F) 3.1. A projektben közreműködő felsőoktatási intézmények száma: 8 (A) (B) (C) (D) (E) (F) (G) (H) 3.2. A konstrukció megvalósításába bevont kutatók, oktatók záma: 76 fő (A) (B) (C) (D) (E) (F) (G) 3.3. A projektben közreműködő külföldi oktatók, kutatók száma: 7 fő (C) (E) 4.1. Nemzetközi és hazai szakfolyóiratokban, konferenciákon megjelent cikkek számának a projekt lezárást követő növekedése: 15% (B) (C) (E) 4.2. Hivatkozások számának a projekt befejezését követő növekedése: 10% (B) (C) (E) 4.3. A projekt eredményeként benyújtott szabadalmi kérelmek száma (eljárás indítása)*: 2 db 5.1. A projekt során elért potenciális FP7/FP8 partnerek száma*: 10 (C) (D) (E) 5.2. Nemzetközi kutatási és oktatási továbbképzéseken részt vettek száma: 10 fő (C) (D) (E) 5.3. Tudományos eredmények hasznosításával kapcsolatos felülvizsgálatok száma: 8 (D) 6.1. A projekt támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent cikkek száma*: 52 db (B) (C) (E) (H) 6.2. Nemzetközi és hazai konferenciákon megjelent cikkek, tanulmányok száma: 71 db (B) (C) (E) (H) 6.3. Konferencia részvételek száma: 90 (B) (C) (E) (H) 7.1. A projektben közreműködő vállalkozások száma*: 20 db (F) (G) (H) 7.2. A kutatásokhoz kapcsolódó szakdolgozatok, diplomatervek és TDK dolgozatok száma: 50 db (B) (C) (F) (G) (H) 7.3. A kutatásokhoz rendelkezésre álló eszközök, berendezések: 82 db (B) (C) (F) (G) (H) 8.1. A projektben közreműködő fiatal kutatók száma*: 35 fő (B) (C) (F) (G) (H) 8.2. A projektben közreműködő doktoranduszok és más hallgatók száma: 32 fő (B) (C) (F) (G) (H) 8.3. A konstrukcióban közreműködő, doktori képzésben résztvevő hallgatók száma: 24 fő (B) (C) (F) (G) (H) 9.1. A projekt segítségével megjelent hazai és nemzetközi monográfiák száma*: 5 db (B) (B) (C) (E) 9.2. Kidogozott tananyagok, oktatási segédletek száma: 11 db (B) (C) (E) 1) Alapkutatási és célzott alapkutatási projektek megvalósítása Kompetencián és a hazai potenciálon alapuló alapkutatási és célzott alapkutatási irányok meghatározása, kijelölése (1.1) Stratégiai dokumentumok elkészítése, anyagtudományi és anyagtechnológiai alapkutatási stratégiai irányok kijelölése (1.1) Anyagtudományi és anyagtechnológia alapkutatási stratégia részletes kidolgozása (1.1) (2.1) (2.2) Innovatív kutatói teamek létrehozása, irányítása, menedzselése és értékelése (5.1) (5.3) A tudományos eredmények publikálása, hasznosításának kidolgozása (6.1) (6.2) (6.3) 2) Kutatás fejlesztés megvalósításához szükséges humánerőforrás és szolgáltatás biztosítása 3) Kutatás fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása Kutatócsoportok létrehozása, kutatók alkalmazása, illetve megbízása, valamint (1.2) (1.3) (2.1) (2.2) (2.3) A felsőoktatási kutatóhelyek és vállalkozások együttműködésének elősegítése (3.1) (7.1) Partner intézmények közötti hálózati együttműködés rendszerének kialakítása (3.1) (3.3) Nemzetközi K+F+I együttműködés, nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés (3.1) (3.2) (3.3) (5.1) Fiatal kutatók, doktoranduszok, hallgatók bevonása alkalmazása, kutatási asszisztencia fejlesztése (8.1) (8.2) (8.3) Kutatás-menedzsmenti szervezetfejlesztés (4.2) (5.3) A közreműködő vállalati szektor kutatóinak bevonása (7.1) (7.2) Tudásbázis-szolgáltatások fejlesztése a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan (6.1) (6.2) (6.3) Potenciális FP7/FP8 partnerek felkutatása, bevonása, (5.1) (5.2) (5.3) Tudástranszfer-szolgáltatások fejlesztése a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan (3.1) (5.1) (7.1) TEVÉKENYSÉGEK 4) A kutatás fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és azok infrastruktúrájának létrehozása A kutatási tevékenységek eszköz igényének specifikálása, beszerzések előkészítése (2.1) (2.2) (2.3) Kutatás fejlesztési célokat szolgáló eszközök és berendezések beszerzése (2.1) (2.2) (2.3) (7.3) Kutatási eszközök és berendezések beüzemelése (2.1) (2.2) (2.3) (7.3) Kísérletek megtervezése, kísérletek, elemzések végrehajtása (2.1) (2.2) (2.3) (7.3) (8.1) (8.2) (8.3) Kutatási eredmények, elemzések, kísérletek publikálása (4.1) (6.1) (6.2) (6.3) (9.1) (9.2) 32

ELÉRNI TERVEZETT ÉS MEGVALÓSULT EREDMÉNYEK Fiatal kutatók megtartása a régióban, és bevezetésük a nemzetközi tudományos közéletbe Nemzetközi szakmai kapcsolatrendszer kiépítése, bővítése, hálózatépítés a járműipari kutatások terén Együttműködés Európai kutatóhelyekkel és vállalkozásokkal A 2014-2020 időszakra felkészülés új Horizon 2020 projekt kezdeményezések Hatékony tudáshasznosítási gyakorlat bevezetése, a kutatási potenciál jobb piacosítása az egyetemek szakmai presztízsének és bevételszerző képességének növelése Piacképes szellemi termékek (technológiák, módszerek) szabadalmi bejegyzésének előkészítése, K+F+I megbízások és bevételek növelése konkrét piaci igényeknek megfelelően, Nemzetközi, minőségi publikációs tevékenység a kutatóink és az egyetemek láthatóságának fokozása érdekében. 33

NÉHÁNY SZÁMSZERŰSÍTHETŐ EREDMÉNY 1. KUTATÓI SZEMÉLYI ADATOK A projekt témáihoz kapcsolódóan a konzorcium 4 közreműködő intézményében közel 100 közreműködő kutató, közülük 6 fő kiváló kutató (MTA doktora, DSc tudományos fokozattal) 35 fő fiatal kutató egészséges arány a tapasztalt vezető kutatók és fiatalok között; ezen belül 18 fő PhD hallgató és 14 fő BSc, MSc hallgató 15 fő nő kutató 4 megvédett PhD értekezés 34

NÉHÁNY SZÁMSZERŰSÍTHETŐ EREDMÉNY 2. TUDOMÁNYOS-SZAKMAI ADATOK A projektben megvalósult K+F projektek száma: 19 A projektben közreműködő Felsőoktatási intézmények száma: 8 Vállalkozások száma: 20 Potenciális nemzetközi partnerek (FP7/FP8, H2020): 10 2 benyújtás előtt álló szabadalom Kidolgozott tananyagok, oktatási segédletek száma: 11 A projekt keretében készült szakdolgozatok, diplomatervek: 50 Folyóiratokban megjelent szakcikkek (hazai és nemzetközi): 72 50 belföldi és 30 külföldi konferencia részvétel 35

NÉHÁNY SZÁMSZERŰSÍTHETŐ EREDMÉNY 2. TUDOMÁNYOS-SZAKMAI ADATOK A projekt befejezéséig Tudományos Műhelyenként elkészül 1-1 (összesen 5) a Tudományos Műhelyekhez tartozó tudományterületek helyzet elemzését, hazai és nemzetközi fejlesztési trendjeit, a fejlesztések fő irányait összefoglaló 5 stratégiai dokumentum 5 db, a Tudományos Műhelyek kutatási témáit összegző átfogó monográfia, egyenként mintegy 300 oldal terjedelemben, ISBN azonosítóval könyv alakban 36

A PROJEKT KÖLTSÉGVETÉSE Költségterv Személyi Beszerzések Teljes Intézmények Bérjellegű Járulékok Egyéb Immateriális Eszköz Anyag Szolgáltatások költségvetés összesen Miskolci Egyetem 145 414 080 39 189 926 3 918 000 9 042 400 28 431 617 13 963 200 29 509 000 269 468 223 Széchenyi István Egyetem 70 297 780 18 708 241 72 000 0 0 4 000 000 6 908 560 99 986 581 Kecskeméti Főiskola 29 891 000 8 269 836 918 000 0 0 3 370 000 11 270 000 53 718 836 Bay Zoltán Nonprofit Kft. 34 600 000 9 507 240 612 000 0 0 0 5 438 000 50 157 240 Összesen 280 202 860 75 675 243 5 520 000 9 042 400 28 431 617 21 333 200 53 125 560 473 330 880 37

A KÖLTSÉGEK MEGOSZLÁSA PARTNERENKÉNT Kecskeméti Főiskola; 53 718 836; 11% Bay Zoltán Nonprofit Kft.; 50157 240; 11% Miskolci Egyetem Széchenyi István Egyetem Kecskeméti Főiskola Bay Zoltán Nonprofit Kft. Széchenyi István Egyetem; 99 986 581; 21% Miskolci Egyetem; 269 468 223; 57% 38

KÖLTSÉGNEMENKÉNTI MEGOSZLÁS Eszköz; 28 431 617; 6% Anyag; 21 333 200; 5% Immateriális; 9 042 400; 2% Szolgáltatások; 53 125 560; 11% Összesített pojekt költségvetés Egyéb; 5 520 000; 1% Bérjellegű Járulékok Egyéb Immateriális Eszköz Anyag Járulékok; 75 675 243; 16% Bérjellegű; 280 202 860; 59% Szolgáltatások 39

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönet A pályázati lehetőségért, a projekt megvalósításhoz nyújtott támogatásért A résztvevő intézményeknek, azon belül karoknak, intézeteknek, tanszékeknek A közreműködő intézményeknek, a konzorcium tagjainak az együttműködésért Korábbi pályázatokban szerzett tapasztalatokért, kiemelten A partner projektek résztvevőinek az együttműködésért A zárókonferencia megszervezésében, lebonyolításában közreműködőknek 40

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Végezetül a TÁMOP projekteknél megszokott módon köszönet a támogatónak a projekt pénzügyi fedezetének biztosításáért, minthogy ez a projekt a TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0029 az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 41

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Az ismertetett kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 projekt eredményeire alapozva a jelű projekt részeként az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.