A gótika építészetének rendszerezése

Hasonló dokumentumok
A gótika regionális sajátosságai. Angol gótika

A gótika virágzása. Észak-francia, érett, katedrális-gótika - Rayonnant stílus -

A gótika születése. Észak-francia, korai, katedrális-gótika

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet.

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

Interregionális áramlatok a romanikában

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

Eberbach, ciszterci monostor (1135., Maulbronn, ciszterci monostor (1139., ), alaprajz.

Szerkesztette: Vágner Mátyás

A RENESZÁNSZ FOGALMA. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Gazdaság, kereskedelem Jog, tudomány, filozófia

A romanika interregionális áramlatai (VIII*-X-XIII. sz.)

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA

A gótikus szobrászat

helyszín épület ábra (vizsga törzsanyag) Konstantin-bazilika

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A reneszánsz művészet kialakulásának gazdasági és társadalmi feltételei

200 nap. Firenze. Útinapló. Horváth Tamás, a Széchenyi István Egyetem építész hallgatójának

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

Oktatási Hivatal. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév. MŰVÉSZETTÖRTÉNET 2. forduló MEGOLDÓKULCS A ÉS B FELADATLAP

Reneszánsz renaissance rinascimento újjászületés

S C.F.

Bologna, d./ Hispániában Toledo, Leon, Burgos, e./ Németországban

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete (X-XIII. sz.)

MISSZIONÁRIUSOK LEVELEI MAGYARORS ZÁGRÓL ÉS ERDÉLYRŐL

A román, a gót és a reneszánsz művészet

S C.F.

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR. 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE. RABB PÉTER Ph.D.

S C.F.

Az ember tere - építészeti alapismeretek

S C.F.

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

Művészet és építészet Báthory Sándor RÓMA

Kiegészítő ismeretek Az egyetemes gótika művészete című fejezethez

Olasz kulturális vetélkedő 2012 II. forduló

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

S C.F.

IDŐ. állandóság ideiglenesség múlandóság fenntarthatóság örökség - mozgás ritmus stílus - utópia fény - flexibilitás. külső idő belső idő

S C.F.

Anglia Ibériai-félsziget

S C.F.

A preromanika építészete II. Karoling reneszánsz

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

Molnár Zoltán. A matematika reneszánsza

S C.F.

Naumburg, dóm (XI. sz., ), alaprajz, keleti (nézet) és nyugati (alaprajz, metszet, nézet) lettner.

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota

S C.F.

S C.F.

Európa a XVII-XVIII. században

Azonosító jel: MŰVÉSZETTÖRTÉNET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: MŰVÉSZETTÖRTÉNET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

S C.F.

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Bizánc építészete (V-XV. sz.)

S C.F.

KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJA

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (V - X. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

S C.F.

ÉVEK ÓTA TARTOTT MÁR a Filippo és Lorenzo közötti

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk.

S C.F.

S C.F.

2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemz i. Követelmények. Középszint A középkori uradalom jellemz vonásai (pl.

A quattrocento szobrászat

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák

ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 1.

S C.F.

MŰVÉSZETTÖRTÉNET JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Hegyi Boldogasszony-templom, Bad Frankenhausen, Németország

S C.F.

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Tartalomjegyzék. Bevezetés 6

S C.F.

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

GÓTIKA Franciaország: Ile de France: Saint-Denis: apátság és templom-a francia királyok temetkezô helye- Párizs mellett. A kolostort a 250-ben

Kutatási beszámoló - Európa Kulturális Fővárosa 2019

Barangolás a hangulatos toszkán tájakon

S C.F.

S C.F.

S C.F.

S C.F.

Amikor otthon van a sehol

Öt észak-itáliai város. Treviso, Padova Castelfranco Veneto, Cittadella és Velence

Kiegészítő ismeretek A magyarországi gótika művészete című fejezethez

S C.F.

Vault Fresco Cappella Scrovegni (Arena Chapel), Padua Sziráki Sz. Gábor: Gótika építészete

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

A középkor irodalmának két arca I.

S C.F.

S C.F.

XXV. ÉVFOLYAM, 9. (295.) SZÁM, SZEPTEMBER

Sziráki Sz. Gábor: Gótikus szobrászat és festészet

S C.F.

Azonosító jel: MŰVÉSZETTÖRTÉNET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

projektív geometria avagy

Gótikus szobrászat, városok

MÚZEUM Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Munkaszüneti Nap

Átírás:

A gótika építészetének rendszerezése A gótika építészetének tagolása: I.) A gótika mint francia stílus szülőhelyén A) Korai észak-francia katedrális gótika (St. Denis, Sens, Laon, Noyon, Párizs) B) Érett észak-francia katedrális gótika (Chartres, Reims, Amiens, Beauvais, St. Denis) C) Kései észak-francia katedrális gótika (Rouen, Beauvais) II.) A gótika regionális áramlatai I.- a gótika elterjedése Franciaországban A) Gótikus elemek keveredése erős helyi hagyományokkal (Angers, Poitiers) B) A gótikus elemek rendszerszerű megjelenése (Bourges, Lyon) C) Gótikus elemek részleges megjelenése (Dijon) D) A katedrális gótika léptékváltása: gótikus kápolnák III.) A gótika interregionális áramlatai A) Ciszterci gótika B) Városi szerzetesrendek építészete (ferencesek, dominikánusok) IV.) A gótika regionális áramlatai II. nemzeti gótikák A) Angol gótika B) Német gótika C) Itáliai gótika ( Latin-gótika )

A gótika interregionális áramlatai Ciszterci fél-gótika

A.) Ciszterci félgotika - domináns román kori hagyományokkal (XII-XIII. sz.) Eberbach: ciszterci monostor ( 1127, 1170-1186, 1245)

A.) Ciszterci félgotika - domináns román kori hagyományokkal(xii-xiii. sz.) Chiaravalle Milanese: ciszterci monostor (1135, 12-13. sz.)

A.) Ciszterci félgotika - Gótikus elemek szórványos megjelenése (XII-XIII. sz.) Fossanova: ciszterci monostor (1135, 1187-1208) Senanque: ciszterci monostor (román kor)

A.) Ciszterci félgotika - Gótikus elemek szórványos megjelenése (XII-XIII. sz.) Fontenay: ciszterci monostor (román kor) Fossanova: ciszterci monostor (1135, 1187-1208)

A.) Ciszterci félgotika - Gótikus elemek szórványos megjelenése (XII-XIII. sz.) Casamari: ciszterci monostor (1140, 1162-1217)

A.) Ciszterci félgotika - Gótikus elemek szórványos megjelenése (XII-XIII. sz.) Casamari: ciszterci monostor (1140, 1162-1217)

A.) Ciszterci félgotika - Gótikus elemek szórványos megjelenése (XII-XIII. sz.) Párizs: Notre-Dame: mellékhajó Fossanova, Casamari káptalantermei

A.) Ciszterci félgotika - Gótikus elemek szórványos megjelenése (XII-XIII. sz.) San Galgano: ciszterci monostor (1224-1288)

A.) Ciszterci félgotika - Katdrálisgótika hatása: a francia-szentély megjelenése (XII. sz.) Clairvaux: ciszterci monostor (1115, 1135-1145, szentély: 1153-1174) Pontigny: ciszterci monostor (1114, 1140-70 szentély átépítése: 1185-1210) Reims: katedrális (1211-1311) Heisterbach: ciszterci monostor (1189, 1202-1237)

A.) Ciszterci félgotika - Katdrálisgótika hatása: a francia-szentély megjelenése (XII. sz.) Bourges: katedrális Beauvais: katedrális Pontigny: ciszterci monostor (1114, 1140-70 szentély átépítése: 1185-1210 ) Reims: katedrális

A.) Ciszterci félgotika - Katdrálisgótika hatása: a francia-szentély megjelenése (XII. sz.) Altenberg: ciszterci monostor (1133, 1145-, 1255-1397)

A.) Ciszterci félgotika - Katdrálisgótika hatása: a francia-szentély egyszerűsödése (XIII. sz.) Chorin: ciszterci monostor (1221,1273-1334)

A.) Ciszterci félgotika - Katdrálisgótika hatása: a francia-szentély átalakulása (XII. sz.) Citeaux III.: ciszterci monostor (1098, szentély: 1193 k.) Ebrach: ciszterci monostor (1127, 1220-1282)

A.) Ciszterci félgotika - A gótika szellemének megjelenése: szentély-csarnok (XIII. sz.) Lilienfeld.: ciszterci monostor (1202, 1210-, szentély: 1250-)

A.) Ciszterci félgotika - A gótika szellemének megjelenése: csarnok-szentély (XIII. sz.) Heiligenkreutz.: ciszterci monostor (1133, 1150-87, szentély: 1295)

A.) Ciszterci félgotika - A gótika szellemének megjelenése: csarnok-szentély (XIV. sz.) Zwettl.: ciszterci monostor ( 1138, 12. sz., 1342-1348)

A.) Ciszterci félgotika - A gótika szellemének megjelenése: csarnok-templom (XIV. sz.) Neuberg: ciszterci monostor (1327, 1330-1496 ) Salem (Svájc): ciszterci monostor (XIV. sz.)

A gótika interregionális áramlatai Városi szerzetesrendek építészete (ferencesek, dominikánusok)

A gótika interregionális áramlatai Városi szerzetesrendek építészete (ferencesek, dominikánusok)

Városi szerzetesrendek Giotto: Assisi Szent Ferenc Szent Domonkos

B.) Városi szerzetesrendek- Az Alpoktól délre megjelenő típusok (XIII. sz.) Assisi: San Francesco (1228-1253)

B.) Városi szerzetesrendek- Az Alpoktól délre megjelenő típusok (XIII. sz.) Assisi: San Francesco (1228-1253)

B.) Városi szerzetesrendek- Az Alpoktól délre megjelenő típusok - ciszterci minták (XIII-XV. sz.) Firenze: Santa Maria Novella (1278-1349) Firenze: San Miniato al Monte

B.) Városi szerzetesrendek- Az Alpoktól délre megjelenő típusok - ciszterci minták (XIII-XV. sz.) Firenze: Santa Maria Novella (1278-1349)

B.) Városi szerzetesrendek- Az Alpoktól délre megjelenő típusok Redukált ciszterci minták (XIII-XV. sz.) Siena: San Domenico (13-14. sz.)

B.) Városi szerzetesrendek- Az Alpoktól délre megjelenő típusok Redukált ciszterci minták (XIII-XV. sz.) Arezzo: San Domenico (1250 k.)

B.) Városi szerzetesrendek- Az Alpoktól délre megjelenő típusok Redukált ciszterci minták (XIII-XV. sz.)

B.) Városi szerzetesrendek- Az Alpoktól délre megjelenő típusok - ciszterci minták (XIII-XV. sz.) Firenze: Santa Croce ( 1295-1442)

B.) Városi szerzetesrendek- Az Alpoktól délre megjelenő típusok - ciszterci minták (XIII-XV. sz.) Firenze: Santa Croce (1295-1442)

B.) Városi szerzetesrendek- Az Alpoktól délre megjelenő típusok Bővített ciszterci minták (XIII-XV. sz.) Firenze: Santa Croce (13-14. sz.) Velence: San Giovanni e Paolo (1338-1443) Bologna: Servita (13. sz. vége) Velence: Santa Maria Gloriosa dei Frari (1333-1492)

B.) Városi szerzetesrendek- Az Alpoktól délre megjelenő típusok Bővített ciszterci minták (XIII-XV. sz.) Velence: Santa Maria Gloriosa dei Frari (1333-1492)

B.) Városi szerzetesrendek Az Alpoktól északra megjelenő típusok: nyújtott szentélyfej (XIII-XV. sz.) Regensburg: Sankt Jakob (román kor) Regensburg: Dominikánus (1250 k.) Esslingen: ferences templom (1270-1300)

B.) Városi szerzetesrendek Az Alpoktól északra megjelenő típusok: rendhagyó egyedi megoldások (XIII-XV. sz.) Toulouse: domonkos templom (1260-1304)

B.) Városi szerzetesrendek Az Alpoktól északra megjelenő típusok: csarrnok-szentélyes típus (XIII-XV. sz.) Salzburg: ferences templom 13. sz., szentély: 15. sz. eleje (Hans von Burghausen)

A gótika regionális sajátosságai Itáliai gótika

Itáliai gótika ciszterci építészet Casamari San Galgano Chiaravalle Milanese

Itáliai gótika városi szerzetesrendek Assisi: San Francesco Firenze: Santa Croce Santa Maria Novella

Itáliai gótika városi szerzetesrendek Siena: San Domenico Arezzo: San Domenico

A gótika építészete III. Regionális áramlatok C.) Itáliai késő-gótika - a Latin-gótika dialektusa (XIII-XVI. sz. ) Siena: Dóm - a San Galgano-i ciszterci templom mintáján- (12. sz. vége-1348)

A gótika építészete III. Regionális áramlatok C.) Itáliai késő-gótika - a Latin-gótika dialektusa (XIII-XVI. sz. ) Firenze: Dóm Santa Maria del Fiore (Arnolfo de Cambio: 1296-, Giotto: 1334, Francesco Talenti: 1357-1378, szentély: 1387-1398, Filippo Brunelleschi: 1418-)

A gótika építészete III. Regionális áramlatok C.) Itáliai késő-gótika - a Latin-gótika dialektusa (XIII-XVI. sz. ) Firenze: Dóm (homlokzat: Arnolfo di Cambio 1587-ig állt)

A gótika építészete III. Regionális áramlatok C.) Itáliai késő-gótika - a Latin-gótika dialektusa (XIII-XVI. sz. ) Bologna: Dóm (Antonio di Vincenzo: 1390-1525)

A gótika építészete III. Regionális áramlatok C.) Itáliai késő-gótika - a Latin-gótika dialektusa (XIII-XVI. sz. ) Siena: Dóm (homlokzat: Giovanni Pisano 1284-1299) Orvieto: Dóm (homlokzat: Lorenzo Maitani 1290 k.)

A gótika építészete III. Regionális áramlatok C.) Itáliai késő-gótika - a Latin-gótika dialektusa (XIII-XVI. sz. ) Siena: Dóm (homlokzat: Giovanni Pisano 1284-,)

A gótika építészete III. Regionális áramlatok C.) Itáliai késő-gótika - a Latin-gótika dialektusa (XIII-XVI. sz. ) Orvieto: Dóm (homlokzat: Lorenzo Maitani)

A gótika építészete III. Regionális áramlatok C.) Itáliai késő-gótika - a Latin-gótika dialektusa (XIII-XVI. sz. ) Milanó: Dóm (Gabriele Stornaloco - Simone da Orsenigo:1386-1572)

A gótika építészete III. Regionális áramlatok C.) Itáliai késő-gótika - a Latin-gótika dialektusa (XIII-XVI. sz. ) Milanó: Dóm (Gabriele Stornaloco - Simone da Orsenigo:1386-1572)