7. előadás: Országos településrendezési és építési követelmények, rendezési tervek. Ingatlan más irányú hasznosíthatóságának vizsgálata Az ingatlanok értékbecslése kapcsán gyakran felmerül egy adott ingatlan esetlegesen más irányú hasznosításának lehetősége. Annak vizsgálata, hogy egy adott ingatlan a későbbiekben milyen célra lesz hasznosítható, elsősorban az adott település hatályos rendezési terve alapján lehetséges. Minden település rendelkezik a területére vonatkozó rendezési tervvel. A rendezési terveket arra jogosultsággal rendelkező településtervező mérnökök készítik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (Építési törvény) előírása szerint: területet felhasználni, telket alakítani, t, részt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, átalakítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (együttesen építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet (253./1997.(XII. 20.)) és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad. Településrendezési eszközök A területek felhasználásának, a telkek alakításának, továbbá az építésnek a feltételeit és módját az e rendeletben foglaltak szerinti településrendezési tervben (településszerkezeti és szabályozási terv), illetve a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv A szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni: - a bel és külterületek közös határvonalát, - a beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területeket. Ezen belül az egyes övezetek lehatárolását. - az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területrészek elkülönítését, - a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), - a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat, - az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá eket, - az infrastruktúra hálózatok ek szabályozást igénylő elemeit. Építési övezetek, övezetek Építési övezet: a beépítésre szánt vagy beépített területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. 7-1
Óravázlat az Ingatlan értékbecslés, földügyi jog előadásaihoz A területfelhasználási egységek területeit közterületekre és egyéb közterületnek nem minősülő területekre, továbbá azokat beépítésre szánt területek esetén építési övezetekbe, beépítésre nem szánt területek esetén övezetekbe kell sorolni. Az építési övezeteket a meglévő vagy tervezett szerepkörük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján úgy kell besorolni, hogy az azokon belüli azonos helyzetben lévő telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék. Az újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni: - a kialakítható legkisebb telekméreteket, - beépítési módot, - a beépítettség legmagasabb mértékét, - a megengedett legkisebb és magasságot, - a beépítettség feltételének közművesítettségi mértékét, - a zöld felület legkisebb mértékét, - a megengedett környezetterhelési határértéket, - a terepszint alatti eket. A fentieken túlmenő az előírásokban meg lehet határozni a helyi sajátosságok megőrzése vagy kialakítása érdekében a telkek legkisebb szélességi és mélységi méreteit, az építészeti karakter jellemzőit is. Példák a lakóterületi építési övezetekre: NL-I. építési övezet 1) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők magasság mértékét a beépítési mód függvényében a következő 7-2
Beépítési módja Övezeti jele Legkisebb Legnagyobb Építményének I-SZ-1 900 25 12,50 22,50 Szabadon álló I-SZ-2 1800 25 22,50 33,00 I-Z-1 700 45 12,50 22,50 Zárt sorú I-Z-2 1200 45 22,50 33,00 Csak mindkét oldalon zártsorú beépítésű saroktelek esetén alkalmazható! 3) Az övezetben állattartási és mellékei, valamint növénytermesztés célját szolgáló nem helyezhető el. KL-II. építési övezet 1) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők magasság mértékét a beépítési mód függvényében a következő ének II SZ 1 700 20 7,50 9,50 Szabadon álló II SZ 2 900 30 9,50 14,50 II SZ K 450 30 K Oldalhatáron álló II 0 1 700 30-6,00 II 0 K 400 30 K II Ikr 1 700 30 6,00 7,50 csatlakozó II Ikr K 400 30 K II Z 1 360 40 7,50-9,50 II-Z-2 500 40 9,50-14,50 Zártsorú II-Z-K 300 40 K Csoportos II-Cs 180 75-6,00 =: Lehetőség, az magasságot a meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni! : Csak mindkét oldalon zártsorú beépítésű saroktelek esetén alkalmazható! 7-3
Óravázlat az Ingatlan értékbecslés, földügyi jog előadásaihoz KEL-III. építési övezet 1.) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők 2.) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb magasság mértékét a beépítési mód függvényében a következő ének III-Sz-1 700 20-6,00 Szabadon álló III-Sz-2 900 30-7,50 III-Sz-K 600 30 K Oldalhatáron álló III-0-1 700 30-4,50 III-0-K 550 30 K III-Ikr-1 700 30-7,50 csatlakozó III-Ikr-K 550 30 K III-Z-1 550 35-7,50 Zártsorú III-Z-K 400 35 K 7 Csoportos III-Cs 180 75-6,00 =: Lehetőség, az magasságot a meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni! : Csak mindkét oldalon zártsorú beépítésű saroktelek esetén alkalmazható! : Csak teljes közművesítettség esetén alkalmazható beépítési mód. 3) Az övezet építési telkein a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület, továbbá b) a mellékek elhelyezhetők. FL-IV. építési övezet 1.) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők 2.) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb magasság mértékét a beépítési mód függvényében a következő 7-4
ének Szabadon álló IV-Sz-1 900 30-6,00 Oldalhatáron álló IV-0-1 900 30-4,50 IV-0-K 800 30 K IV-Ikr-1 900 30-6,00 csatlakozó IV-Ikr-K 700 30 K Zártsorú IV-Z-1 700 35-6,00 =: Lehetőség, az magasságot a meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni! : Csak mindkét oldalon zártsorú beépítésű saroktelek esetén alkalmazható! 3) Az övezet építési telkein a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület, továbbá b) a mellékek elhelyezhetők. Példák üdülőterületi építési övezetekre: ÜÜ-V. építési övezet magasság mértékét a beépítési mód függvényében a következő ének Szabadon álló V-Sz-1 2000 10-14,50 ÜÜ-VI. építési övezet magasság mértékét a beépítési mód függvényében a következő 7-5
Óravázlat az Ingatlan értékbecslés, földügyi jog előadásaihoz területe m2 ének Szabadon álló VI-Sz-1 1100 10-10,00 VI-Sz-K 700 10 K Oldalhatáron álló VI-0-1 500 15-4,50 VI-Ikr-1 360 15-6,00 csatlakozó Csoportos VI-Cs 180 30-6,00 =: Lehetőség, az magasságot a meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni! HÜ-VII. építési övezet magasság mértékét a beépítési mód függvényében a következő ének Szabadon álló VII-Sz-1 550 15-6,00 Oldalhatáron álló VII-0-1 360 15-4,50 VII-Ikr-1 360 15-6,00 csatlakozó Csoportos VII-Cs 180 30-6,00 HÜ-VIII. építési övezet magasság mértékét a beépítési mód függvényében a következő 7-6
ének Szabadon álló VIII-Sz-1 550 15-4,50 Oldalhatáron álló VIII-0-1 360 15-4,50 csatlakozó VIII-Ikr-1 360 15-4,50 7-7