HELYSZÍNI PROCTOR VIZSGÁLAT SP-LFWD BERENDEZÉSSEL KÍSÉRLETI TAPASZTALATOK Subert István Andreas Kft ÖSSZEFOGLALÁS A mélyépítés fontos minősítő paramétere a tömörség, melyhez szükséges a laboratóriumi Proctor tömöríthetőségi vizsgálat. Az Andreas Kft előkutatásokat végzett arra vonatkozóan, hogy egy speciális feltéttel lehetséges-e az SP-LFWD dinamikus tömörség- és teherbírás mérő berendezés ejtősúlyával a tömörítést a helyszínen elvégezni még ha közelítő jellegű információ lenne nyerhető is. A gyors eredmény ideális lenne a próbabeépítéseknél, ahol a helyszínen beépített anyag Proctorjellemzői általában pontosan nem ismertek. Kidolgoztuk és bemutatjuk ezt a módszert, melyet a kipróbálás után alkalmasnak találtunk a nagy mintaszámú összehasonlító vizsgálatok elvégzésére és ezek elemzésére. KULCSSZAVAK: Helyszíni Proctor vizsgálat, SP-LFWD berendezés, CWA5846-MSZ5846 BEVEZETÉS A mélyépítés két legfontosabb minősítő paramétere a tömörség és teherbírás. A tömörségi fok meghatározásához a sűrűségarányos mérési módszerekhez szükséges az MSZ EN 3286-2 szerinti módosított Proctor vizsgálat dmax legnagyobb száraz sűrűség ismerete, melyet a Proctorgörbéből határozunk meg. A dinamikus tömörségi fok (MSZ5846, CWA5846 és ÚT2-2.24) pontos meghatározásához szintén szükséges a Trw nedvességkorrekciós tényező, mely a Proctor-görbe normalizált - dmax legnagyobb száraz sűrűséggel osztott értéke az adott víztartalomnál. Előkutatásokat végzetünk egy speciális feltét kialakításával, hogy lehetséges-e az SP-LFWD dinamikus tömörség- és teherbírás mérő berendezés ejtősúlyával a tömörítést a helyszínen elvégezni. A gyors eredmény ideális lenne a próbabeépítéseknél, ahol a helyszínen beépített anyag Proctor-jellemzői általában pontosan nem ismertek. Kísérleteink alapján kidolgoztuk azt a módszert, mellyel a B&C dinamikus SP-LFWD mérőberendezés ejtősúlyával és egy speciális feltéttel a OSP (On Site Proctor) alkalmas nagy mintaszámú összehasonlító vizsgálatok elvégzésére és ezek elemzésére. Az eredmények biztatók, ezért a BC további fejlesztéseibe az Androidos
változat kidolgozását is érdemes bevonni. Jelentős plusz információt ad az, hogy a Proctor pontok a próbabeépítéskor meghatározhatók. A Proctor pontok meghatározásával lehetőség van helyszíni relatív tömörséget a T rw nedvességkorrekciós együtthatóval pontosabban számítani, tekintettel a méréskor mért helyszíni (terepi) víztartalomra. A B&C dinamikus tömörség- és teherbírásmérő berendezés kis szoftvermódosítással alkalmassá tehető a BC dinamikus tömörségi fok, a kistárcsás dinamikus teherbírás és a helyszíni Proctor vizsgálatok elvégzésére, jelentősen bővítve ezzel az elérhető információk körét, mely a megfelelő munkavégzéshez, földművek tömörítéséhez ma már elengedhetetlen. A kritikus határidők, a minőségi munkavégzés fokozott követelménye, a korszerű tömörítő gépek, hengerek teljesítményeinek növekedése az ehhez hasonló helyszíni vizsgálati módszerek iránti igényt megteremtették. Az OSP módszer egy lehetőség arra, hogy ezeket az igényeket olcsó, egyszerű módon, kis időráfordítással, korszerű informatikai háttérrel ki lehessen elégíteni. A tömörséget a sűrűségarányos módszereknél a mért helyi nedves sűrűségből számítjuk - víztartalom ismeretében - a száraz sűrűséget, majd ezt viszonyítjuk egy kiválasztott viszonyítási sűrűséghez, százalékban megadva. A viszonyítási sűrűséget ( dmax ) Magyarországon a laboratóriumi módosított Proctor vizsgálatból veszik. Helyszíni Proctor vizsgálat elvégzésére az utóbbi időben látható törekvések jelentős publikációt nem kaptak, szabványos mérési módszerként még nem elismertek. Az alkalmazott sűrűségarányos tömörségmérések általában közvetett módon, a sűrűség mérésén alapulnak, de mindegyik viszonyítási alapja a laboratóriumi Proctor vizsgálat. Közismertebb és általában alkalmazott módszerek a homok-kitöltéses, a víztérfogatméréses, vagy az izotópos mérés. A hagyományos Proctor vizsgálat mellett újabban más viszonyítási sűrűség meghatározási módszerek is megjelentek, de ezek is mind laboratóriumi vizsgálatok, ilyen a vibrosajtolásos, vibrokalapácsos, vagy vibroasztalos módszerek. A dinamikus tömörségmérés a süllyedési amplitudókkal jellemzett, térfogatváltozás mérésén alapuló vizsgálati módszer, melynél a Proctortömörítési munkának megfelelő ütéssorozattal hajtja végre - a helyszíni víztartalom mellett - a tömörítést. A dinamikus tömörségi fok a helyszíni relatív tömörség (T re ) és a nedvességkorrekciós tényező (T rw ) szorzata, mely az adott nedvességtartalmú réteg helyszíni relatív tömörségi fokát az optimális víztartalom mellett létrehozható legnagyobb tömörségre átszámítva adja meg.
A dinamikus tömörségmérés elmélete nem a viszonyítási sűrűséget használja referenciának, hanem a Proctor-görbe normalizált ( dmax -szal osztott) változatát, melyből nedvesség korrekciós együtthatót képez. Csak a Proctor görbe görbülete (az anyagra jellemző vízérzékenység dominál), emiatt elméletileg lehetséges, hogy a helyszíni Proctor görbe meghatározásával a laboratóriumi Proctor görbe és a helyszíni vizsgálatból nyert Proctor görbe hasonló T rw összefüggést mutat. Ennek gyakorlati előnye kiemelkedő, mert már a helyszínen lehetne tömörségi fok eredményt megadni, a BC dinamikus tömörség- és teherbírás mérő berendezés ejtősúlyával és egy speciális feltét alkalmazásával. Magyarországon a hatályos ÚT2-.222 Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai Műszaki előírás 4.5. pontja szabályozza a földművek minőség-ellenőrzését. Az alkalmazható tömörségmérési módszerek (4.5..2.pont) között alkalmazható módszerek szinte mindegyike igényli a referenciasűrűség meghatározását. Jelen cikk bemutatja a B&C SP-LFWD (kistárcsás dinamikus tömörség- és teherbírás mérő) berendezéssel mért helyszíni Proctor-vizsgálat eszközeit, számítási módját és kísérleti eredményeinek összefüggéseit. Laboratóriumi módosított Proctor tömöríthetőségi vizsgálat A módosított Proctor-vizsgálat (EN 3286-2 7.4. pont) lényege, hogy egy 0cm átmérőjű, 2cm (+5cm feltét) magasságú hengerbe 5 rétegben 25-25 ütéssel talajmintát tömörítünk, 4,5 kg tömegű, 45cm magasságból leejtett, 50mm fejátmérőjű döngölőrúddal. A tömörítés után a feltétgyűrűt levéve a felületet lehúzzuk, majd a minta ismert térfogatából és tömegéből a nedves térfogatsűrűséget ( n ) meghatározzuk. A tömörített anyagból vett minták kiszárítása után a víztartalmat meghatározzuk, majd számítjuk a tömörítéssel elért száraz térfogatsűrűséget: d n () w% 00 ahol n testsűrűség (Mg/m 3 ); w% minta víztartalma; d száraz sűrűség (Mg/m 3 ); Ezt a műveletet több (optimálisan öt) különböző víztartalmú mintával megismételve, a kapott száraz térfogatsűrűség víztartalom pontokat ábrázoljuk. A görbe maximuma a legnagyobb száraz térfogatsűrűség.
Célszerű számítani a telítési vonalakat, hogy a helyszínen mért víztartalmat, a réteg telítettségét és tömöríthetőségét majd e szempontból is értékelni lehessen. A módosított Proctor görbe maximuma és az ehhez tartozó optimális víztartalom (w opt-m, dmax-m ) az anyag laboratóriumi alkalmassági vizsgálatának része. A munkavégzés mennyiségének számításakor - véleményünk szerint - a döngölőfej ütőfelületét kell figyelembe venni. A döngölés száma a kokilla keresztmetszeti területe és a döngölő területének hányadosaf /F 2 =4 miatt átlagosan (5réteg x 5ütés)/4=25/4=3,25 átlagos tömörítő ütésszám /cilinder a teljes edényfelületre vetítve. A munkavégzés értéke a fenti adatokkal számolva módosított a Proctor vizsgálatnál: W m 4,5 0,459,83,25 62J felületre vetítve 0,079MJ/m2 (2) Pr Helyszíni (módosított) Proctor tömöríthetőségi vizsgálat A módosított Proctor-vizsgálat munkavégzésével egyező módszer kialakítására törekedtünk. Ennek lényege, hogy egy 5,77cm átmérőjű, 6,cm magasságú hengerbe helyezett adott térfogatú mintát 25 ütéssel tömörítünk, 0 kg tömegű, 72cm magasságból leejtett BC ejtő súllyal. A tömörítés után a talajhenger magasságát 0,0mm pontossággal megmérve a térfogatás meghatározzuk, majd a minta ismert térfogatából és tömegéből a nedves térfogatsűrűséget ( ni ) meghatározzuk. A minta tömegét és nedvességtartalmát ismerve, számítjuk a tömörítéssel elért száraz térfogatsűrűséget: di ni (3) w% 00 ahol ni nedves minta testsűrűsége (Mg/m 3 ); w% minta víztartalma; di minta száraz sűrűség (Mg/m 3 ); Ezt a műveletet legalább három különböző víztartalmú mintával megismételve, a kapott száraz térfogatsűrűség víztartalom pontokat ábrázoljuk. A görbe maximuma a legnagyobb száraz térfogatsűrűség. Célszerű számítani a telítési vonalakat, hogy a helyszínen mért víztartalmat, a réteg telítettségét és tömöríthetőségét majd e szempontból is értékelni lehessen. A módosított Proctor görbe maximuma és az ehhez tartozó optimális víztartalom (w opt-m, dmax-m ) az anyag laboratóriumi alkalmassági vizsgálatának része.
A döngölés száma a kokilla keresztmetszeti területe és a döngölő területének hányadosaf /F 2 = miatt a munkavégzés értéke a fenti adatokkal számolva a helyszíni Proctor-vizsgálatnál: W mosp 0 0,729,8 25 2J azaz felületre vetítve 0,08MJ/m2 (4) Munkavégzés számítása a Proctor vizsgálatoknál A hatás bemutatására egy korábban publikált, iszapos homokliszt talaj vizsgálati eredményeit választjuk, melyre mind a módosított, mind az egyszerűsített Proctor vizsgálat egy időben készült el, megbízható szaklaboratóriumban - a Széchényi István Egyetem Geotechnikai laboratóriumában. A módosított Proctor-vizsgálat eredményei: w opt-m =,0%, dmax-m =,93 g/cm 3 Az egyszerűsített Proctor-vizsgálat eredményei: w opt-s = 3,5%, dmax-s =,82 g/cm 3. ábra Az egyszerűsített és módosított Proctor vizsgálati eredményeinek összefüggése A munkavégzés nagyságának hatása jól látható a Proctor-görbék elhelyezkedéséből. A száraz ágak közel párhuzamosak, a nedves ágak azonban mindkét esetben a telítési vonalba illeszkedők. Az ábrából következik, hogy az intenzívebb tömörítés esetén a megállapított (optimális) víztartalom egyre kisebb. A víztartalom növelésével, a nedves ágon jól láthatóan egyre kisebb sűrűség érhető el.
2. ábra Optimális víztartalom és tömörítési munkaösszefüggése más-más tömörítési munka esetében A 2.sz ábra szerinti jelleg Prof Kézdi Árpád szerint is elemzett és leírt anyagviselkedés, melyből az is következik, hogy a jelenlegi két szint (egyszerűsített módosított), bármikor tovább bővíthető, annak csak a tömörítő gépek technikai fejlődése szab határt. Ha tehát a laboratóriumi tömöríthetőségi vizsgálatnál nagyobb munkavégzéssel tömörítünk a hengerrel, akkor a laboratóriumban megállapított optimális víztartalomnál kisebb lesz a megállapított helyszíni optimális víztartalom. A tömöríthetőségi munkavégzés tehát egy választás, vagy megállapodás kérdése, de a hazai szakmai szokások egyértelműen a módosított Proctor laboratóriumi alkalmazása. Célszerű tehát ennek helyszíni adaptálása. Itt kell megjegyezzük, hogy a henger helyszíni tömörítése során fennálló körülmények (altalaj megtámasztás, oldalirányú alakváltozás, szemcsék rezgése) jelentősen más modellhatás, mint a laboratóriumban alkalmazott fix alátét és kokilla alkalmazása. Helyszíni relatív tömörségi fok T rde % számítása A helyszínen, a dinamikus mérési módszerrel a helyszíni relatív tömörséget az adott természetes víztartalom mellett úgy határoztuk meg, hogy az első ütéssel mért tömörségi állapot és a 8 ütéssel tömörödési görbét hozunk létre, majd abból deformációs mutatót képezünk. A helyszíni mérést jellemző maradó alakváltozásból számított tömörséget, helyszíni relatív tömörségnek nevezzük és az adott
víztartalom mellett elérhető tömörséget jellemző, legjobb esetben 00% érték. A dinamikus tömörségi fok T rd %=T rw *T re %, azaz a nedvességkorrekciós tényező helyszíni relatív tömörségi fok szorzata. A Trw a Proctor görbéből határozgató meg az adott mérési víztartalomra, míg a BC-vel mért helyszíni relatív tömörségi fok a következő képlettel határozható meg: T rem, 25 D 00, (4) mm ahol D m-m a módosított Proctor munkavégzéssel számított deformációs együttható meredekség a laboratóriumi Gsz=const modellből számított ΔV mm T % összefüggésnek ( = 0,380 ± 0,02) A helyszíni Proctor vizsgálat jelentősége abban áll, hogy a értéke és a T rw nedvességkorrekciós görbe a helyszínen meghatározható. A D m értékét súlyozott áltaggal, a summa maradó alakváltozásból számítjuk. A teljes alakváltozás h i a rugalmas és maradó alakváltozások összege. Így a süllyedés negatív növekménye a következő módon számítandó: ( hi hi s ) i i. ahol h i -h i+ 0, ha h i -h i+ <0, akkor s i =0 A rugalmas alakváltozás tehát kiesik a számításból. A süllyedés növekménye s i az egyes ütéseknél egy numerikus derivált. Ezért ez a lépés értelmezhető úgy, hogy minden ejtésnél numerikus derivált. Az ejtésszám alapján visszafelé becsüljük az addigi teljes süllyedést. Ezt a súlyozott átlagot a deformációs együtthatónak (D m-m ) nevezzük, a következő, általánosított módon számítható. i7 i d i i SUM s i D mm, mm ahol SUMsi =s 7 +s 2 s, i (5) ahol a véglegesnek tekinthető alakváltozás rész s i =s i+ s i, és d i az ejtés száma (i=-8). A h i az ejtésekből létrejött rugalmas és maradó (teljes) alakváltozás, i =..8 h h 2 h 3 h 7 h 8 Ha a SUMsi =Si jelöljük, akkor
S S S 2 3... S S 6 7 ( h 2 3 6 7 ( h 2) 23 ( h ) 2 ( h 2) 23...... 7 h6 ( h )......... h ) 2 2 2 2 3 3 3 3 4 A dinamikus tömörségmérés elmélete alkalmas az egyszerűsített, mint a módosított Proctor munkavégzésnek megfelelő tömörségi fok számítására. HELYSZÍNI PROCTOR VIZSGÁLAT (OSP) Helyszíni Proctor edény kialakítása A feltét lényege, hogy tömege az ejtősúly tömegével egyezzen. Maga a feltét egyszerű, egy központosító golyóval ellátott dugattyú, mely egy hengerbe helyezett, megadott térfogatú mintát tömörít 25 ejtéssel. A tömörített minta méreteit a sablon, illetve a kijelölt pontok között 0,0mm pontossággal leolvasott magasságok átlaga adja, melyből a nedves minta térfogata meghatározható. 4 7 8 3. ábra: OSP feltét, a terhelést a BC berendezés ejtő-súlya biztosítja
A henger kiképzése olyan, hogy a mintából a levegő eltávozásának lehetőségét furatokkal biztosítja, mely a kellő tömörödés eléréséhez nem nélkülözhető. Tartozéka a feltétnek egy kaparólapát és egy talplap és egy kiütő szög. A minta betömörítése és magasságának meghatározása után azt a hengerből el kell távolítani, ehhez a kiütő szöget vagy a kaparót kell használni. Helyszíni Proctor-vizsgálat módszere A helyszínen a vizsgálandó anyagból három mintát képezünk, egy természetes, két szárazabb, kisebb víztartalmú mintát. Ezt a szükséges anyagmennyiség vékony rétegben történő elterítésével, szellőztetésével érhető el. A módszer lehetővé teszi a nedvesítést is, de a laboratóriumi gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket a mintákat érdemes több napig tárolni a vizsgálat előtt, hogy a homogén nedvességtartalom a mintában kialakuljon. A javasolt megoldás ezért inkább az, hogy messzebb az optimális víztartalomtó a nedves ágon (az anyag hézagnélküli sűrűségének ismeretében) egy választott (pl 0,95 és 0,98) telítettségnél virtuális Proctor pontokat számítunk és a Proctor görbe alakjának meghatározásához - a mért pontokat kiegészítve - ezt alkalmazzuk. Indoka: A nedves ág sűrűségeinek pontos mérése nehéz. A magas víztartalmú anyagminta víztartalmát pontosan vizsgálni laborkörülmények között mindig problémás, mert a kokillából a víz kifolyik, eltávozik. A nedves ágon a pontok számítása gyakorlatilag pontosabb értéket ad, mint a tényleges mért minél több pontból, azaz minél több magasabb víztartalmú Proctor pontot határozunk meg, a Proctor görbe matematikai alakja annál pontosabb lehet számos földműanyagnál a jövesztett anyag optimális víztartalma annak természetes víztartalma körül van, de az építési körülmények (száradás, csapadék) nem kivédhetők az építés során, a tömörségméréshez szükséges Trw görbe (vagy Proctor-görbe) előállítása annál pontosabb, minél több mérési pont áll rendelkezésünkre. Gyakori a laboratóriumi három pontos Proctor, de ezzel a módszerrel a mért három és a két virtuális pont felvételével már öt pontból tudunk Proctor görbét meghatározni. a víztartalmat a helyszíni Proctor mintáknál közvetlenül a mérés előtt vizsgáljuk kalibrált víztartalom mérővel (Trident T-90, vagy WTM), vagy infra-szárítós mérleggel - inverter alkalmazásával.
4. ábra: OSP feltét képe, a terhelést a BC berendezés ejtő-súlya biztosítja A helyszínen a vizsgálandó anyagból három mintát képezünk, egy természetes, két szárazabb, kisebb víztartalmú mintát. IRODALOMJEGYZÉK CWA 5846:2008 Measuring Method for Dynamic Compactness & Bearing Capacity with SP-LFWD MSZ 5846:205 Dinamikus tömörség-és teherbírás mérés SP-LFWD berendezéssel MSZ 5320 Földművek tömörségének meghatározása radioizotópos módszerrel MSZ EN 3286-2 Kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú keverékek 2. Vizsgálati módszerek a laboratóriumi viszonyítási térfogatsűrűség és víztartalom meghatározására. Proctor-tömörítés. e-ut09.02.35, ÚT 2-2.24 Dinamikus tömörség és teherbírás mérés kistárcsás könnyűejtősúlyos berendezéssel EN 3 286-2 Kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú keverékek 2. Vizsgálati módszerek a laboratóriumi viszonyítási térfogatsűrűség és víztartalom meghatározására. Proctor-tömörítés (Mixtures without binding material and with hydraulic binding material 2. Test methods for
the determination of the laboratory reference volume density and water content. Proctor-compaction) EN 3 286-3 Kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú keverékek 3. A laboratóriumi viszonyítási térfogatsűrűség és víztartalom vizsgálati módszerei. Vibrosajtolás szabályozott paraméterekkel EN 3 286-4 Kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú keverékek 4. A laboratóriumi viszonyítási térfogatsűrűség és víztartalom vizsgálati módszerei. Vibrokalapács EN 3 286-5 Kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú keverékek 5. A laboratóriumi viszonyítási térfogatsűrűség és víztartalom vizsgálati módszerei. Vibroasztal Prof Dr Kézdi (Kalher) Árpád Talajmechanika I-II. TK. 972. Budapest (Soil Mechanics Part I) Prof Dr Nemesdy Ervin: Utak és Autópályák Pályaszerkezete TK 97 Budapest Pavements of Road & Motorways Prof Dr Nemesdy Ervin: Utak és autópályák tervezési alapjai TK 974 Budapest Palotás László Mérnöki Kézikönyv Műszaki Kiadó Dr Boromisza Tibor Talajmechanika, Alapozás I Szakközépiskolai Tankönyv Dr Boromisza Tibor, Bertz Gy - Ébényi M.: Építőanyagok. TK 974 az építőipari, az út- és vasútépítési, a vízügyi szakközépiskolák számára Brandl, H. and Adam, D. (2004): Basics and Application of the Dynamic Load Plate Test in Form of the Light Falling Weight Device. A.W. Skempton Memorial Conference. Proc. of Imperial College, London. D. Adam F. Kopf : Operational devices for compaction optimization and quality control (Continuous Compaction Control & Light Falling Weight Device) Subert: Method for measuring Compactness-rate with New Dynamic LFWD. XIII. Danube European Conference on Geotechnical Engineering Ljubljana, Slovenia, 2006. Subert: Application of Density Correction in Use of Dynamic Falling Weight Devices / Sűrűségkorrekció alkalmazása dinamikus ejtősúlyos berendezéseknél Road-issues Journal/ Útügyi Lapok 6-jan-206 Subert: CWA5846 Theory of Dynamic-compactness and Modification Beckground / CWA5846 Dinamikus tömörségi-fok elmélete és módosításának háttere. Road-issues Journal/ Útügyi Lapok 5-dec-205 Subert: Dynamic compactness and bearing capacity measurement - success of a Hungarian measurement method / Dinamikus tömörség és teherbírás mérés egy magyar mérési módszer sikere. Civil Engineering Science Bulletin / Mélyépítéstudományi szemle dec-205
Subert: Compactness and bearing capacity measurement methods used in Europe - Portugal report / Európában használatos tömörség- és teherbírási módszerek Portugáliai beszámoló. Roads Sheets dec 205 / Útügyi Lapok 205 dec Subert: The potential impact of inhomogeneity of Road Earthwork Compactness on achievable IRI roughness requirements / Földmű tömörségi inhomogenitás lehetséges hatása az utak új IRI egyenetlenségi követelményének teljesíthetőségére. Lecture and article / Előadás és cikk. 25 th Geotechnical Jubilee Conference Rackeve, 2-4 oct 205 / 25 Jubileumi Geotechnikai Konferencia Ráckeve 205 0 2-4 Subert: Self-Control Compaction rate & Bearing Capacity on Stabilization / Önellenőrzés Stabilizációk tömörség- és teherbírás mérése. Lecture and article / Előadás és cikk. International Conference of Dr Arpad Kezdi 2-05-205 / Dr Kézdi Árpád Konferencia 205-05-2 Budapest, Hungary Subert I.: B&C dinamikus tömörségmérés (B&C dynamic compactness measurement). Mélyépítés, 2004 október december p. 38 39. Subert I.: Dinamikus tömörségmérés a hazai autópályákon és városi helyreállításokon (Dynamic compactness measurement on Hungarian highways and urban reconstructions). Geotechnika Konferencia, Ráckeve. (2006. október 7 8.) Subert I.: Dinamikus tömörségmérés aktuális kérdései. A dinamikus tömörségmérés újabb tapasztalatai Geotechnika Konferencia, Ráckeve (2005. október 8 20.) Subert: Comparing the simplified and modified Proctor test results Comment to article of Dr Janos Szendefy Mate Vamos / Egyszerűsitettés Módosított Proctor vizsgálati eredmények összehasonlítása Hozzászólás Dr Szendefy János Vámos Máté cikkéhez.műszaki Ellenőr Magazin / Technical Inspector Magazine - Forum media group 05/205 p.:42-45 Subert: CWA5846:2008 Modification Draft and Main Background Studies. CWA5846:2008 módosítási javaslat és főbb háttértanulmányai. Engineering Geology Rock Mechanics 205 Congress. BMGE Hungary. p.:379-394 Subert: Measuring Methods of Compactness-rate & Bearing Capacity in Europe / Európában használatos tömörség- és teherbírási módszerek 8th International Conference on Civil Engineering and Architecture, p:28-284. 2-5 june 204 Csíksomlyó (RO) Subert: Isotope-free Compaction-rate & Bearing Capacity Measure on Lime Stabilization Self control. / Meszes stabilizációk izotópmentes tömörség- és teherbírás mérése Önellenőrzés. Article and presentation. Carmeuse Conference. 09 sept 204 Vecsés, Hungary
Subert: Conversion the Compaction-rate Between Simplified- and Modified Proctor-tests / A tömörségi fok átszámítása az egyszerűsített és módosított Proctor vizsgálatok között. Transport Science Bulletin / Közlekedéstudományi szemle. jun-2009 p:23-28. Subert-Phong: Analysis of Standard Deviation of the Isotopic and the Dynamic Compactness-rate / Az izotópos és a dinamikus tömörség szórásának vizsgálata. Transport Science Bulletin / Közlekedéstudományi szemle apr-2009 p:23-27. Subert at al: New Possibilities of Interpretation of Proctor-test / Proctorvizsgálat új értelmezési lehetőségei. Revue of Roads and Civil Engineering / Közúti és mélyépítési szemle, ISSN 49-0702, 2007. (57. évf.) 2. sz. 7-2. old Subert: Questions of Compactness Measuring in German Regulations / A tömörségmérés kérdései a német szabályozásban. Techniques 2006 p:32-34 Subert I.: Új, környezetkímélő, gazdaságos mérőeszközök a közlekedésépítésben (New, environmental-friendly, economical measuring instruments in civil engineering). Geotechnika Konferencia, Ráckeve (2004. október 26 27.)