TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 7 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 7 A.I ÜZEMELTETÉS 7 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 7 A.I.2 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK 8 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 9 A.II.1 KARBANTARTÁS 9 A.II.2 ANYAGMINŐSÉG 10 A.II.3 FIZIKAI GÁTAK ÁLLAPOTA 11 A.III ESEMÉNYEK 13 A.III.1 JELENTETT ESEMÉNYEK 13 A.III.2 EGYÉB ESEMÉNYEK 13 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA... 14 B.I BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK 14 B.I.1 MŰKÖDÉSEK 14 B.I.2 RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS 15 B.I.3 INDÍTÁSI MEGBÍZHATÓSÁG 16 B.II FELKÉSZÜLTSÉG 17 B.II.1 ÜZEMELTETŐ SZEMÉLYZET 17 B.II.2 BALESETELHÁRÍTÁS 19 B.III KOCKÁZAT 20 B.III.1 KONFIGURÁCIÓS KOCKÁZAT 20 B.III.2 KEZDETI ESEMÉNYEK 20 B.III.3 ZÓNASÉRÜLÉSI KOCKÁZAT 21 C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG... 22 C.I EMBERI TEVÉKENYSÉG 22 C.I.1 ELTÉRÉS A TERVSZERŰ ÁLLAPOTTÓL 22 C.I.2 EMBERI TÉNYEZŐ 22 C.I.3 SUGÁRVÉDELMI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 23 C.I.4 IPARI BIZTONSÁGI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 25 C.II JAVULÁSRA TÖREKVÉS 26 C.II.1 ÖNÉRTÉKELÉS 26 C.II.2 ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK VISSZACSATOLÁSA 27 C.II.3 JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGA 28 ÖSSZEFOGLALÁS... 29 1
BEVEZETÉS A csernobili baleset után 1989-ben alapított Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) a Teljesítmény mutatók programjának keretében a tagerőművek által leginkább alkalmazott biztonsági mutatókból állította össze az üzemeltetési biztonsági mutatók rendszerét. A rendszer alsó szintű mutatóinak fizikai értéke öszszehasonlításra kerül a mutatóhoz rendelt célértékekkel (stratégiai cél, éves cél, intézkedést igénylő érték). Az összehasonlítás eredményeként kialakul a mutató pontértéke, amely alapján a mutatóhoz rendelt súlyfaktor alkalmazásával kiszámítható a fölső szinten lévő mutatók pontértéke. A pontérték alapján minden mutató besorolható a négy minőségi kategória valamelyikébe. A négy, színekkel is jellemzett kategória a következő: kiváló tartomány (zöld), működési tartomány (fehér), figyelmeztető tartomány (sárga), intézkedést igénylő tartomány (piros). A WANO üzemeltetési biztonsági mutatók segítséget nyújtanak az üzemeltetőnek a működés, a fejlődés monitorozásában, továbbá lehetőséget biztosítanak a más erőművek teljesítményével való összehasonlításra, valamint a biztonság javítását szolgáló források és prioritások megfelelő elosztására. A nemzetközi összehasonlításra kevésbé alkalmas, reaktor-specifikus, inkább a belső tapasztalatok hasznosítása és az erőmű, illetve a személyzet biztonsági teljesítménye mérésének, azaz az önértékelésnek egyik eszköze az erőmű biztonsági mutató rendszere (BMR). A biztonsági mutatók rendszer olyan mutatók öszszessége, amelyek jellemzik az erőmű biztonságos működését, és azt számszerűsített formában mutatják be. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján a 2000-2001. években kialakított és 2002-ben bevezetett biztonsági mutató rendszer legfelső szintjén az üzemeltetés biztonsági színvonala áll, amely a biztonságosan üzemelő erőművet jellemző három tulajdonságra támaszkodik. A három fő tulajdonság az erőmű normál üzemelése, az erőmű üzemeltetési biztonsága és az erőművi személyzet biztonságra irányuló magatartása. Mivel ezek a tulajdonságok nem mérhetők közvetlenül, a rendszert ki kellett terjeszteni a könnyen számítható vagy közvetlenül mérhető mutatók szintjéig. Ennek szellemében a BMR további három szintre tagozódik. Ezek az általános mutatók szintje, a csoportmutatók szintje és a specifikus (jellemző) mutatók szintje. 2015-ben 78 specifikus mutató alkotta a teljes rendszer alsó szintjét. A hatósági korlátozás alá eső mutatók esetén az intézkedést igénylő érték úgy kerül megállapításra, hogy az szigorúbb legyen, mint az adott mutatóra vonatkozó korlát. Így a mutató intézkedést igénylő (piros) értéke nem azt jelenti, hogy az erőmű túllépi a vonatkozó biztonsági korlátot. Ezzel az erőmű törekszik arra, hogy a biztonsági korlátokhoz képest jelentős tartalékok maradjanak. Természetesen, a piros minősítésű mutatók esetén az erőmű megfogalmazza azokat a szükséges javító intézkedéseket, amelyek a mutató javulását célozzák. A BMR három tulajdonságát alkotó mutatóinak 2015. évi éves értékeit mutatja be a 30-32. oldalon lévő három ábra. A három fölső szinten a mutatóknak csak pontértéke van, míg a jellemző mutatók fizikai értékkel és pontértékkel is rendelkeznek. Néhány mutató esetén az értékek blokki szintre vannak lebontva. Ezeknél a mutató értékét a legroszszabb (legkisebb pontszámú) érték képezi. A mutatók mindegyike rendelkezik egy kóddal, amely tükrözi a mutatónak a rendszerben elfoglalt helyét. A BMR kezelését 2005-től egy web alapú program segíti. A program segítségével az erőmű dolgozói a társasági intraneten folyamatosan figyelemmel kísérhetik a biztonsági mutatók alakulását. 2
A WANO MUTATÓK A Paksi Atomerőmű rendelkezésre állási mutatója 2009-2015. között a 2013. év kivételével meghaladta a WANO középértéket. 2013-ban a 3. blokk főjavításának jelentős csúszása miatt a paksi érték a WANO középérték alatt maradt. A 2015. évi érték a teljes eddigi üzemeltetési időszak legjobb eredménye volt. A WANO mutatók többsége nem számít reaktorspecifikusnak, ezeknél a mutatóknál a paksi adat a WANO összes érvényes adatot szolgáltató blokkjával kerül összehasonlításra. Ugyanakkor, néhány mutató szoros kapcsolatban van a reaktor típusával, így ezeknél a mutatóknál az összehasonlítás egy szűkebb csoporttal, a paksi reaktorokhoz hasonló, ún. nyomottvizes (PWR) reaktorral üzemelő blokkok csoportjával történik. A WANO különböző időintervallumokra (1 év, 18 hónap, 2 év, 3 év) képezi a mutatókat, az összevetés ebben a kiadványban az adott évre vonatkozó 1 évre számított mutatók alapján történik. A hét év adatait bemutató grafikonokon paksi oldalról a négy blokk értékéből képzett számtani átlag szerepel, a WANO oldaláról viszont mind a számtani átlag, mind a medián érték (középérték) feltüntetésre kerül. A medián értékkel való összevetés tulajdonképpen azt jelenti, hogy azt vizsgáljuk, a paksi átlagblokk a WANO blokkok jobbik, vagy gyengébbik feléhez tartozik-e. W.1 Rendelkezésre állás A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítmény kiesésekkel csökkentett termelési értéket viszonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia menynyiséghez. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karbantartásának színvonaláról. W.2 Nem tervezett termeléskiesések aránya A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban. 8 6 4 2 0 1,5 1,4 Nem tervezett termeléskiesések aránya, % 0,7 A paksi mutató általában jobb a WANO középértéknél. A 2013. évi magas érték oka a 3. blokk főjavításának jelentős csúszása. A 2015. évi érték átlagosnak mondható. W.3 Nem tervezett kényszer termeléskiesések aránya a blokk üzemelése alatt A mutató a blokkok üzemideje alatt a nem tervezett kényszer termeléskieséseknek, valamint az ugyanezen idő alatt a tervezett leállásokból és azok esetleges nem tervezett csúszásából adódó termeléskieséssel csökkentett elméletileg megtermelhető villamos energiának az aránya. 1,1 3,2 1,5 1,4 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 paksi átlag WANO medián WANO átlag 95 90 87,2 Rendelkezésre állás, % 88,6 88,6 88,8 86,8 88,4 89,7 5 4 Nem tervezett kényszer termeléskiesések aránya a blokk üzemelése alatt, % 85 3 80 2 75 70 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 1 0 1,2 0,9 0,7 0,4 0,3 0,4 0,3 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 paksi átlag WANO medián WANO átlag paksi átlag WANO medián WANO átlag 3
0,00023 0,00034 0,00028 0,00025 0,00088 0,00024 0,00590 A Paksi Atomerőmű 2015. évi biztonsági mutatói Az évek többségében a paksi blokkok az üzembiztosabb blokkok közé tartoztak. 2010-ben a két primerköri tömörtelenség elhárítása miatti nem tervezett kiesés rontotta a mutató értékét, 2012-ben pedig az egyik gőzfejlesztő szintmérés impulzuscsövének tömörtelenségét kellett elhárítani leállással. 2015-ben nem voltak hosszabb teljesítmény csökkenést okozó kényszerkiesések, így a mutató értéke nagyon kedvező. W.6 7000 kritikus órára jutó nem tervezett ÜV-1 működések száma A WANO 2013-tól vezette be ezt a mutatót, amely az automatikus védelmi működésen kívül a kézzel indított nem tervezett reaktorvédelmi működéseket is figyelembe veszi. Pakson az elmúlt három évben a reaktorok kritikus állapotában nem volt kézi ÜV-1 működés, így a mutató értéke megegyezik a W5 mutató értékével. W.4 Hálózati okok miatt bekövetkezett termeléskiesések aránya Ez a mutató is 2008-ban került először kiszámításra, a hálózati okok miatt bekövetkezett termeléskiesésnek és az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiának az arányát fejezi ki. 2015- ben Pakson nem volt ilyen jellegű termeléskiesés, míg a WANO számtani átlaga 0,09%. W.5 7000 kritikus órára eső automatikus ÜV-1 működések száma Az ÜV-1 szintű reaktorvédelmi működés során az összes szabályzó rúd aktív zónába való beejtésével megtörténik a reaktor azonnali leállítása. Ez a WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás tranzienseket, amelyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. 1 0,5 0 7000 kritikus órára eső automatikus ÜV-1 működések száma 0 0 0 0 0,22 0 0,43 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 W.7 Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása A mutató a berendezés üzemképtelenségi ideje / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma hányadosként képződik (azaz valójában a rendelkezésre nem állás fokát jelzi). A WANO a nagynyomású aktív zóna üzemzavari hűtőrendszerre (NZÜHR - TH), az üzemzavari tápvízrendszerre (RR) és az üzemzavari villamos betáplálás (QD) rendszerekre képezi a mutatókat. 0,01 0,001 0,0001 Nagynyomású ZÜHR rendelkezésre állása 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 paksi átlag WANO PWR medián WANO PWR átlag A TH rendszer rendelkezésre állása néhány év kivételével a PWR típusú blokkokra számolt középérték körül alakult. 2010-ben a TH rendszer rendelkezésre állásása elmaradásának oka az elvárt szinttől egy tolózár mágnes kapcsolójának meghibásodása, amely egy próba során került felfedésre. 2014-ben pedig közös okú meghibásodások miatt lett magasabb a paksi mutató értéke. paksi átlag WANO medián WANO átlag Ennél a mutatónál a WANO medián értéke évek óta 0. 2013-ban a 4-es blokkon téves kezelői beavatkozás miatt történt egy védelmi működés. 2015-ben két automatikus védelmi működés történt, mindkettő oka berendezés hiba volt. 4
0,0014 0,0011 0,0106 0,0035 0,0013 0,0016 0,0012 0,00044 0,00016 0,00035 0,00009 0,00190 0,00121 0,00027 korrigált I-131-es aktivitás A Paksi Atomerőmű 2015. évi biztonsági mutatói 0,01 Üzemzavari tápvízrendszer rendelkezésre állása 100 Üzemanyag megbízhatóság, Bq/g 0,001 10 17,3 1 2,4 1,0 2,1 2,0 2,3 2,6 0,0001 0,1 0,00001 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 paksi átlag WANO PWR medián WANO PWR átlag Az RR rendszer rendelkezésre állása néhány év kivételével a PWR típusú blokkokra számolt középérték körül alakult. A mutató 2010. évi kedvezőtlenebb értékét az egyik üzemzavari tápszivattyú többszöri meghibásodása okozta. 2014-ben közös okú meghibásodások miatt lett magasabb a paksi mutató értéke. 0,1 0,01 0,001 0,0001 Üzemzavari villamos betáplálás rendelkezésre állása 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 paksi átlag WANO medián WANO átlag A QD rendszer rendelkezésre állása néhány év kivételével a WANO blokkokra számolt középérték körül alakult. 2011-ben és 2012-ben egy-egy sikertelen próba miatti becsült üzemképtelenségi idő rontotta a mutató értékét. A 2013-2015. években a dízel meghibásodások rövid idő alatt elháríthatók voltak, így a rendelkezésre állás az elvárt szinten alakult. W.8 Üzemanyag megbízhatóság Ez az index a primerköri víz stacioner jód-131 és jód- 134 aktivitásának felületi urán szennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, valamint egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, így alkalmas az esetleges üzemanyag tömörtelenség mértékének kifejezésére. 0,01 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Az üzemanyag megbízhatósági mutató WANO PWR medián értéke alapján az állapítható meg, hogy a PWR blokkok közel fele folyamatosan tömör üzemanyaggal üzemelt a feltüntetett években. A paksi átlagos érték pedig azt jelzi, hogy ezekben az években volt tömörtelen fűtőelem valamelyik blokk zónájában. A legnagyobb hatást a mutatóra az 1. blokkon a 2011-2015. között valószínűsíthető tömörtelen fűtőelemek gyakorolták. Valójában csak 2014-ben vált egyértelművé, hogy akár több tömörtelen kazetta is lehet az 1. blokki zónában. Fontos megjegyezni, hogy a szivárgás mértéke soha nem érte el a blokk leállítását szükségessé tevő értéket. A 2015. évi főjavítás során sikerült azonosítani és eltávolítani a zónából 3 tömörtelen kazettát. W.9 Kollektív dózis A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett külső és belső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke. 1 0,75 0,5 0,25 0 paksi átlag WANO PWR medián WANO PWR átlag 0,61 0,47 Kollektív dózis, személy*sv/blokk 0,85 0,61 0,56 0,51 0,44 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 paksi átlag WANO PWR medián A mutató értékét 2011. előtt sikerült a WANO PWR középérték közelében tartani. A 2011-ben a biztonágnövelő átalakítások végrehajtása okozta a kiugró dózisterhelést. Viszont negyedik éve tart a csökkenés, így a mutató újra a WANO PWR középérték közelébe került. 5
W.10 Vegyészeti index A mutató a legfontosabb szennyeződések koncentrációját követi figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el a WANO által definiált határértéket. W.12 Külső vállalkozók munkabaleseti mutatója Az erőmű területén munkát végző vállalkozók munkabaleseti mutatóját 2008-ban vezette be a WANO. Képzése megegyezik a W.11 mutatóval. 1,1 1 1,04 1,09 Vegyészeti index 1,06 1,06 1,01 1,01 1,00 2 1,5 1,83 Külső vállalkozók 200 000 munkaórára eső munkabaleseteinek száma 1,38 1,73 0,9 1 0,5 0,95 0,85 0,77 0,93 0,8 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 paksi átlag WANO PWR medián 0 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 A WANO vegyészeti index értéke 2007-2014. között meghaladta az elvárt 1.0 értéket, mivel a tápvízben a diszperz vas koncentrációja nagyobb volt a WANO vonatkozó határértékénél. Az okok kiderítésére a szakmai szervezetek kiterjedt vizsgálati programot végeztek. 2013. óta a mutató újra megközelítette a kívánatos értékét és 2015-ben el is érte azt. Paks WANO medián WANO átlag 2012 előtt a mutató jelentősen meghaladta az 1,0 értéket, 2012-től sikerült 1,0 alá javítani, de a WANO átlag érték folyamatosan kedvezőbb a paksinál. W.11 Munkabaleseti mutató A mutató számszerűen kifejezi a 200 ezer munkaórára eső, egy vagy egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. 0,6 200 000 munkaórára eső munkabalesetek száma A WANO mutatók a Paksi Atomerőmű Rapid Információs Kijelzőjén 0,4 0,35 0,35 0,36 0,2 0,27 0,20 0,20 0 0,10 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Paks WANO medián WANO átlag A WANO középérték folyamatosan alacsony értéket mutat, sőt, 2013-ban nullára csökkent. A paksi atomerőműben a mutató 2007-től két éven át csökkent, 2010-2012 között a 0,35 értéken stabilizálódott, 2013-2015. között pedig nem haladta meg a 0,2 értéket. 6
A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER tervezett termeléskiesések aránya mutató komponenseként közvetett módon volt a rendszerben, önállóan 2011-től kezdődően képezzük. A mutatók trendjét ábrázoló grafikonokon az oszlopok színezése megegyezik az adott évben a mutató minősítését jellemző színnel. Ez alól kivétel a szürke szín, ami azt jelzi, hogy az adott évben a mutató nem volt része a BMR-nek. A mutatókhoz rendelt célkitűzések megváltozhatnak, alapvetően szigorodhatnak, ezért előfordulhat, hogy azonos vagy jobb értékkel rendelkező mutató minősítése mégis rosszabb lesz. A. NORMÁL ÜZEMMENET A.I A.I.1 A.I.1.1 Üzemeltetés Nem tervezett kiesések Rendelkezésre állás A mutató megegyezik a WANO rendelkezésre állás mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be. A mutató értéke 2015-ben blokkonként:0,004%, 0,44%, 0,48%, 0,036%, az erőmű átlaga pedig 0,24 %. Ez az érték az elmúlt hét év legalacsonyabb értéke. A.I.1.3 Tervezett leállások nem tervezett csúszása miatti termeléskiesések aránya A mutató a tervezett leállások nem tervezett csúszása miatti termeléskiesések és az elméletileg megtermelhető villamos energia hányadosa, korábban a Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya mutató komponenseként közvetett módon volt a rendszerben, önállóan 2011-től kezdődően képezzük. A mutató éves értéke 2015-ben blokkonként: 82,2%, 92,3%, 91,2%, 93,2%, az erőműves átlag pedig 89,72%. A mutató 2015. évi értéke az 1. blokk főjavításának jelentős csúszása ellenére a teljes eddigi üzemeltetés legjobb értéke. A.I.1.2 Kényszer termeléskiesések aránya A mutató a kényszer termeléskiesések és az elméletileg megtermelhető villamos energia hányadosa, korábban a Belső okok miatt bekövetkezett nem A mutató értéke 2015-ben blokkonként: 4,07%, 0%, 0,53%, 0%. A mutató értékét döntő mértékben befolyásolta az 1. blokki főjavítás jelentős csúszása. 7
A.I.1.4 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma A.I.2.2 Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata A mutató az adott évben a hordókban elhelyezésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg. 2015-ben a belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma 14, a blokkok közötti megoszlása: 2;5;5;2. A mutató 2015. évi értéke igen kedvezőnek ítélhető. A.I.2 A.I.2.1 Radioaktív hulladékok Kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata 2015-ben a mutató az utóbbi hét év legalacsonyabb értéke. A.I.2.3 Nagyaktivitású radioaktív hulladékok térfogata A mutató térfogategységben adja meg az erőmű átmeneti tároló helyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak nettó mennyiségét. A 2009-2010. években a folyékony hulladék mennyisége 255 m 3 körüli értékű volt. 2011-ben átlag alatti mennyiségű kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladék keletkezett. A 2012-2014. években a mutató értéke újra egy szűk sávban mozgott. 2015-ben jelentősen kevesebb ilyen típusú hulladék keletkezett. A 2009-2011. és 2014. években az elhasználódott elnyelő kazetták képezték a nagyaktivitású hulladék meghatározó hányadát. A többi évben nem keletkezett számottevő mennyiség ebből a hulladék típusból. 8
A.II Állapot fenntartás A.II.1 Karbantartás 2007-ben bevezetésre került az Integrált Műszaki Rendszer megvalósításának új szoftver eszköze (2007-ben PassPort, 2009-től AssetSuite6), amely a karbantartás irányítását is támogatja. Emiatt 2007- ben és 2009-ben új mutatók kerültek bevezetésre a BMR-be a karbantartási terület értékelésére. A.II.1.2 Javító karbantartási feladatok teljesülésének aránya A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett javító karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. A mutató 2015. évi értéke 89,19%. Hegesztés a pihentető medence hűtővezetékén A.II.1.1 Főjavítás utáni ismételt berendezés karbantartás A mutató a főjavítást követő 6 hét alatt a karbantartott berendezésekre bejegyzett hibanaplók számának és a főjavítás alatt elvégzett munkautasítási feladatok számának viszonyát tükrözi. A.II.1.3 Heti operatív feladatok teljesülésének aránya A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett heti operatív karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. A mutató értéke blokkonként 2015-ben rendre: 99,9 %, 99,79 %, 99,6%, 99,54%, az erőműre pedig 99,74%, ami azt jelenti, hogy a főjavítások alatt karbantartott berendezések mindössze 0.26%-a esetén kellett 6 héten belül újra javítani az adott berendezést. A mutató 2015. évi értéke 86,24%, ami jóval elmarad a korábbi években elért 90% fölötti értéktől. A 2015. évi gyengébb érték okait a szakmai szervezet megvizsgálta és meghozta a szükséges intézkedéseket. 9
A.II.1.4 A késve elindított hibaelhárítások aránya A mutató 2009-től része a rendszernek, tájékoztatást nyújt arról, hogy az 1-3 biztonsági osztályokba sorolt berendezések meghibásodásának elhárítása megkezdődött-e az előírt határidőn belül. A.II.2 Anyagminőség A.II.2.1 Szekunderköri vízkémiai mutató A mutató hasonlóan képződik, mint a WANO vegyészeti index, értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el a megadott határértéket. A mutató 2015. évi értéke 17,6%, amely megfelel az előző évek értékeinek alapján számított átlagnak. A.II.1.5 Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya A biztonságtechnikai felülvizsgálatok közel fele szerkezeti vizsgálat, jelentős még a nyomáspróbák, tömörségpróbák, szuperkontroll vizsgálatok és beállítások részaránya. A mutató értékét kevés kivételtől eltekintve sikerült az évek többségében 2% alatt tartani. A sikertelen vizsgálatok jelentős hányada nyomáspróbákon fellépő tömörtelenség. 2015-ben a tervtől való eltérések és dokumentációs hiányosságok száma is magasabb volt a korábbi években tapasztaltaknál. A szekunderköri vízkémiai mutató 2011-ben jelentősen megváltozott, a tápvíz vas paraméter ki lett emelve egy önálló mutatóba, helyette a nitrát koncentráció került be. 2015-ben az 1. és 4. blokkon egy rövid időszakban a nátrium koncentráció meghaladta a figyelt határértéket. A.II.2.2 Ciklusszám kihasználási mutató Az atomerőmű főbb gépészeti berendezéseinek méretezése során a főkonstruktőr a különféle várható üzemi-, üzemzavari- és baleseti üzemmódok figyelembevételével és nagy biztonsági tartalékkal végzett számításokkal megállapította az terhelési ciklusok megengedett mennyiségét a berendezések teljes tervezett 30 éves élettartamára. Az üzemidő hosszabbítás előkészítése során ezeket a megalapozó szilárdsági számításokat újra el kellett végezni a megnövelt üzemidőre vonatkozóan és az eddigi üzemeltetés tapasztalatait figyelembe vevő megújított terheléskatalógus alapján. Az új ciklus-nyilvántartás engedélyeztetése a négy blokkra jogilag 2014-ben fejeződött be, így a mutató képzésében 2014-ben új időszámítás kezdődött. 10
A mutató minden blokk minden gőzfejlesztőjénél azt jelzi, hogy a tartalék csövek fogyási üteme jelentősen alatta van a megengedett értéknek, így a megnövelt üzemelési élettartam végéig elégséges hőátadó felület fog rendelkezésre állni a gőzfejlesztők névleges teljesítményének biztosításához. A.II.2.4 Szekunderköri diszperz vas 2011-től a tápvízben mért diszperz vas koncentráció önálló mutatóként szerepel a rendszerben. A mutató közvetett módon azt jelzi, hogy a figyelt terhelések esetén milyen a megengedett ciklusszámok fogyásának üteme. A mutató értéke 2015-ben az 1. blokkon arra figyelmeztet, hogy az elmúlt 8 év előrejelzése alapján az FKSZ főosztósík csavarok megbontása, meghúzása típusú ciklus elfogyhat az üzemidő végéig. Viszont a jövőben ilyen gyakoriságú megbontás nem várható, így a jelenlegi tartalék elegendő lesz az üzemidő végéig. A.II.2.3 Gőzfejlesztők tartalék hőátadó csöveinek fogyása mutató A gőzfejlesztő hőátadó csövei választják el a radioaktív primerköri víztől a nem radioaktív szekunderköri tápvizet, amelyből a turbinák meghajtásához szükséges gőz keletkezik. Ezek a hőátadó csövek a karbantartás alatt alapos anyagvizsgálati ellenőrzésen esnek át, és az igen szigorú kritériumot meghaladó repedésük esetén ledugózásra kerülnek. A ledugózás természetesen csökkenti az eredetileg betervezett 10%-os mértékű tartalék hőátadó felületet. A mutató azt vizsgálja, hogy a tartalék csövek tényleges fogyási üteme hogyan viszonyul a teljes élettartamra ( 50 évre ) számított normál fogyási ütemhez. 2013. óta a 2014. évi 3. blokki érték kivételével a korábbi években tapasztalt magasabb értékekhez képest alacsonyabb volt a tápvízben mért diszperz vas koncentráció. A.II.3 Fizikai gátak állapota A nukleáris biztonság harmadik alapelve, hogy rendelkezni kell olyan eszközökkel, amelyek meggátolják a radioaktív anyagok környezetbe való kikerülését. Az alapelv teljesítésének műszaki eszközeként az atomerőmű tervezője mérnöki védelmi gátakat alkalmazott. E szerint a személyzet, a lakosság és a környezet védelmét a radioaktív anyagokkal szemben egy szivárgásmentes gátakból álló sorozat biztosítja. A klasszikus védelmi gát-sorozat három elemből áll. Az első gát az üzemanyag pálca burkolata, amely ideális esetben megakadályozza a maghasadás során keletkező radioaktív izotópok kijutását a hűtőközegbe. A pálca esetleges tömörtelensége miatt a hűtőközegbe került, illetve az egyéb okokból felaktiválódott hűtőközegből a radioaktív szennyeződés kijutását második gátként a primerköri hűtőkör berendezéseinek nagy nyomás elviselésére tervezett fala biztosítja. 11
A harmadik védelmi gát a primerköri berendezéseket magába foglaló helyiségek és a lokalizációs torony által alkotott hermetikus tér fala, amelynek elsődleges feladata a maximális tervezési üzemzavar során a hermetikus térbe kikerült radioaktív szennyező anyagok környezetbe való kijutásának megakadályozása. Az alábbi három mutató a védelmi gátak állapotának figyelésére szolgál. értéke alapján 2015-ben a 2. blokkon is valószínűsíthető volt egy mikrohibás fűtőelem, de a zónából véglegesen kirakott kazetták között a vizsgálat során nem találtak tömörtelen fűtőelemet. A.II.3.2 A primerkör tömörtelensége 2015-ben primerköri tömörtelenség nem fordult elő. A.II.3.1 Az üzemanyag kosár Üzemanyag megbízhatóság (WANO mutató) A mutató megegyezik a WANO üzemanyag megbízhatósági mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be blokkonként az év végén. A.II.3.3 Hermetikus tér szivárgása A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörség-vizsgálatoknál mért szivárgásértékeket. (A megengedett hatósági érték 14.7 %/nap.) A 2011. évi mérések egy tömörtelen pálcát jeleztek a 4. blokkon, ami 2012-ben kikerült a zónából. 2011-től az 1. blokkon is megjelent a zónában egy tömörtelen pálca. A szivárgás mértéke az 1. blokkon a következő években növekedett, 2014-ben egyértelművé vált, hogy akár több tömörtelen kazetta is lehet a zónában. Meg kell azonban jegyezni, hogy az említett tömörtelenségek mértéke egyik esetben sem érte el az azonnali blokkleállítást igénylő értéket. Az 1. blokk 2015. évi főjavítása során sikerült azonosítani és eltávolítani a zónából 3 tömörtelen kazettát. A mutató Az integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon jelentős tartalékkal teljesítették a hatósági kritériumot 2015-ben is. 12
A.III Események A.III.1 Jelentett események A.III.1.1 Jelentésköteles események száma A Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSz) szerint az atomerőműnek a blokkokon bekövetkezett, a jelentési kötelezettség alá tartozó minden eseményről eseti jelentést kell benyújtania a magyar nukleáris hatósághoz. A jelentendő jellemzően a nukleáris biztonságot befolyásoló - események körét az NBSz 1.25 számú útmutatója rögzíti. Ez a mutató a nukleáris biztonság egyik kulcsmutatója. A belső kivizsgálások száma 2010-ig folyamatosan csökkent, ezután viszont növekedésnek indult. 2015-ben sor került a belső (pontosabban fogalmazva a hatóság felé nem jelentésköteles) kivizsgálási kritériumok kisebb átalakítására, amely eredményeként bevezetésre került az egyszerűsített szakterületi kivizsgálás, más szóval a szakmai értékelés. Az átalakítás eredő hatásaként 2015-ben 15%-al nőtt a nem jelentésköteles kivizsgálások száma. A.III.2.2 A hatóság által elrendelt kivizsgálások száma Ez a mutató 2014-ig azokat a nem jelentésköteles eseményeket tartja számon, amelyek kivizsgálását az erőmű előzőleg nem kezdeményezte, azt a hatóság elrendelése alapján végezte el. 2014-ben változott a mutató képzése: a hatóság által elrendelt kivizsgálások, amelyeket az erőmű elmulasztott elrendelni a belső kritériumai alapján. A jelentésköteles események száma a 2008-2010 években 30 körüli értékre csökkent, 2011 óta pedig 30 alatt van. A 2015. évi eseményszám az erőmű üzemeltetési történetének eddigi legalacsonyabb értéke. A.III.2 Egyéb események A.III.2.1 A belső kivizsgálások száma Az eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos esemény bekövetkeztekor van szükség, amit az érintett szakterület végez a biztonsági szervezet közreműködésével. A mutató értéke 2007 óta folyamatosan csökkent, 2010-ben sikerült elérni az ideális értéket. 2011-től viszont újra megnövekedett az esetek száma. A képzés módosítása jelentős hatással volt a mutatóra, így az utóbbi két év értéke nem hasonlítható öszsze a korábbi évek értékeivel. 13
B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA B.I Biztonsági rendszerek és berendezések A nukleáris biztonság első két alapelve kimondja, hogy eszközöknek kell rendelkezésre állni a reaktor biztonságos leállítására és biztonságos leállított állapotban tartására, valamint a remanens hő elszállítására a reaktorleállítást követően a várható üzemi események és a tervezési üzemzavari állapotok során és azokat követően. Ezek az eszközök a biztonsági rendszerek és berendezések. 2015-ben pedig berendezés meghibásodások okozták az automatikus védelmi működéseket. B.I.1.2 ZÜHR működések száma Az elmúlt évekhez hasonlóan ZÜHR (aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer) működés 2015-ben sem történt a reaktorok kritikus állapotában. B.I.1.3 Biztonsági villamos betáplálási rendszer működéseinek száma B.I.1 B.I.1.1 A fővízköri berendezések és a biztonsági rendszerek térbeli elhelyezkedése Működések Automatikus reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma Míg a WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi, addig a BMR-ben a működések abszolút száma jelenik meg. A biztonsági villamos betáplálási rendszer éles működését kiváltó események száma a 0-2 sávban volt az elmúlt hét évben. 2015-ben az éles működést téves kezelői beavatkozás okozta. B.I.1.4 ÜV-3 működések száma Az ÜV-3 szintű reaktorvédelmi működés eredményeként a szabályzó rúdcsoportok üzemi sebességgel történő leeresztésével a reaktor teljesítménye fokozatosan csökken. 2013-ban a 4. blokkon téves kezelői beavatkozás miatt lépett működésbe az ÜV-1 szintű védelem. 2015-ben az üzemeltetés során egy ÜV-3 szintű védelmi működést okozó esemény történt berendezés meghibásodás miatt. 14
B.I.1.5 KÜTSZ működések száma Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiegészítő üzemzavari tápvíz szivattyúk (KÜTSZ) éles indítására 2015- ben sem volt szükség. A TH rendszeren 8 alkalommal kellett üzemképtelenséget deklarálni, az elhárításuk összesen 23 órát vett igénybe. B.I.2.3 Kisnyomású ZÜHR rendelkezésre állása B.I.2 B.I.2.1 Rendelkezésre állás A biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma A grafikonon látható értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket, valamint a meghibásodásokat is. A TJ rendszeren 14 alkalommal kellett üzemképtelenséget deklarálni, az elhárításuk összesen 55 órát vett igénybe. B.I.2.4 Sprinkler rendszer rendelkezésre állása 2015-ben az üzemképtelenségek száma összesen 65 volt. A magas érték oka a több rendszert érintő közös okú meghibásodások. Az üzemképtelenségek rendszerenkénti megoszlása: nagynyomású ZÜHR (TH) 8, kisnyomású ZÜHR (TJ) 14, sprinkler rendszer (TQ) 11, üzemzavari és kiegészítő üzemzavari tápvíz rendszer (RR) 9, dízelgenerátor (QD) 23. B.I.2.2 Nagynyomású ZÜHR rendelkezésre állása A TQ rendszeren 11 alkalommal kellett üzemképtelenséget deklarálni, az elhárításuk összesen 22 órát vett igénybe. Karbantartás a 4. blokki turbinán 15
B.I.2.5 ÜTR és KÜTR rendelkezésre állása B.I.3 Indítási megbízhatóság B.I.3.1 NZÜHR szivattyúk indítási megbízhatósága Az üzemzavari tápvízrendszerben (ÜTR) és a kiegészítő üzemzavari tápvízrendszerben (KÜTR) rendszeren összesen 9 üzemképtelenség történt, ami mintegy 34 óra üzemképtelenségi időt okozott. 2015-ben a négy blokkon összesen 252 sikeres TH szivattyú indítás történt. B.I.2.6 Dízelgenerátorok rendelkezésre állása B.I.3.2 KZÜHR szivattyúk indítási megbízhatósága A viszonylag magas üzemképtelenségi szám (23, ebből 14 tervezett üzemképtelenség és 9 meghibásodás) ellenére a mutató kedvező értékű, mivel a meghibásodások általában gyorsan elháríthatók voltak. Az összegzett üzemképtelenségi idő 126 óra volt. 2015-ben a négy blokkon összesen 271 sikeres TJ szivattyú indítás történt. 1. blokki reaktorcsarnok 16
B.I.3.3 Sprinkler szivattyúk indítási megbízhatósága megszakító hiba miatt a gerjesztés nem működött, míg a 3. blokki egyik dízelnél pedig az indulás után lecsökkent a fordulatszám és a gép leállt. 2015-ben a négy blokkon összesen 201 sikeres sprinkler szivattyú indítás történt. 4. blokki dízelgenerátor B.I.3.4 ÜTR és KÜTR szivattyúk indítási megbízhatósága B.II Felkészültség B.II.1 Üzemeltető személyzet 2015-ben 315 KÜTR és 283 ÜTR szivattyú indítás volt, mind sikeres lett. Az atomerőművi blokkok biztonsága szempontjából kiemelkedő fontosságú munkakörben foglalkoztatott dolgozóknál az önálló munkavégzéshez hatósági, vagy társasági jogosító vizsga sikeres teljesítése is szükséges. A jogosítványok a sikeres jogosító vizsga időpontjától meghatározott ideig vagy visszavonásig érvényesek. Ez az idő a hatósági jogosítványok esetén 5 év, míg a társaságiak esetén 3 év. A jogosítványok érvényességét sikeres szintentartó jogosító vizsga letételével, az érvénytartamon belül kell meghosszabbítani. B.I.3.5 Dízelgenerátorok indítási megbízhatósága A mobil dízelgenerátor vontatása súlyosbaleset-kezelési gyakorlaton 2015-ben 130 dízel indítás történt, ebből 2 kapott sikertelen minősítést. A 2. blokkon az egyik dízelnél 17
B.II.1.1 Sikertelen hatósági vizsgák száma B.II.1.3 Oktatási intézkedések száma Az 55/2012. NFM rendelet hatályba lépésétől csak három munkakör, az ügyeletes mérnök, a blokkügyeletes és a reaktoroperátor maradt hatósági vizsgára kötelezett munkakör. Emiatt a vizsgák száma ennél a mutatónál drasztikusan lecsökkent a korábbi évekhez képest. 2014-től a mutatót közvetlenül a sikertelen hatósági vizsgák száma képezi. A mutató azokat az oktatási jellegű intézkedéseket veszi számba, amelyek a jelentésköteles események kivizsgálása során kerülnek elhatározásra. 2015-ben a 20 vizsgából 3 végződött sikertelen minősítéssel. B.II.1.2 Sikertelen társasági vizsgák aránya Társasági jogosító vizsga letételére kötelezettek az atomerőmű biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú üzemeltetői, karbantartói és háttérkiszolgálói munkakörök közül azok, amelyek nem tartoznak a hatósági jogosító vizsga szabályozás alá, de munkavégzésük az atomerőművi blokkok 1. és 2. biztonsági osztályába sorolt berendezéseivel van szoros kapcsolatban. A jelentésköteles események kivizsgálása során elhatározott oktatási intézkedések száma szoros összefüggést mutat a személyi hibás események számával, illetve a személyi hiba kategóriába eső beazonosított hiányosságok számával. B.II.1.4 Sikertelen kiemelt társasági vizsgák aránya 2012 novemberétől, az 55/2012. NFM rendelet hatályba lépésétől a hatósági vizsgára kötelezett munkakörök egy része kiemelt társasági vizsgás munkakörré lett átsorolva. Ezért 2013-tól a BMR-be ez önálló mutatóként került be. A kiemelt társasági vizsgára kötelezett munkavállalók vizsgázása során 2015-ben a 115 vizsgából 5 végződött sikertelenül. A társasági vizsgára kötelezett munkavállalók vizsgázása során a 206 vizsgából 5 végződött sikertelenül. 18
B.II.2 Balesetelhárítás B.II.2.2 Balesetelhárítási gyakorlatok javító intézkedéseinek hatékonysága Törzsvezetési gyakorlat 2015 szeptemberében B.II.2.1 Balesetelhárítási gyakorlatok értékelése során elhatározott, azonnali intézkedést igénylő javító intézkedések átlagos száma A javító intézkedések hatékonysága a gyakorlatokon felmerülő problémák ismétlődéséből származtatható. 2015-ben ismétlődő jellegű hiányosság nem fordult elő. Súlyosbaleset-kezelési gyakorlat A 2015-ben végrehajtott gyakorlatokon nem merült föl olyan hiányosság, amelyre azonnali intézkedés meghozatalára lett volna szükség. B.II.2.3 Balesetelhárítási szakoktatáson résztvevők aránya Vegyibaleset-elhárítási gyakorlat A balesetelhárítási szakoktatásokon résztvevők aránya 2015-ben 99,4% volt, ami biztosítja, hogy az érintettek széles köre elsajátítja a vészhelyzet során teendőket. 19
B.III Kockázat B.III.1 Konfigurációs kockázat B.III.1.1 MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülések száma Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat valamelyik korlátozása nem teljesül, de megszegése nem következik be, mivel az előírt intézkedések végrehajtásával a határértéket vagy az előírt állapotot helyre lehet állítani. 2011-2014. között 1-1 MÜSZ sértéses eset fordult elő, 2015-ben ilyen nem történt. B.III.2 Kezdeti események B.III.2.1 Kezdeti események száma A kezdeti esemény a tervezett üzemi állapotoktól eltérést eredményező olyan esemény, amely a létesítményen belüli műszaki okok, a személyzet beavatkozása vagy a külső környezetből eredő mesterséges vagy természetes eredetű hatás következtében jön létre, és várható üzemi eseményekhez, tervezési üzemzavarokhoz vagy balesethez vezethet. A 2009. előtti magas értékek után a 2009-2011. évi időszak nagyon jelentős javulást hozott. 2011-től a mutató tartósan a 200 alatti kiváló tartományban van. B.III.1.2 MÜSZ sértések száma MÜSZ sértésnek tekintendő minden olyan esemény, amely során a MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülés történik, és a MÜSZ-ben előírt intézkedések nem, vagy nem az előírt időhatáron belül kerültek végrehajtásra, vagy a MÜSZ-ben előírt intézkedések végrehajtásra kerültek, de a korlátozás átlépése a megadott időn túl áll vagy állt fenn. 2015-ben négy kezdeti esemény elemzése vált szükségessé. A 2. és 3. blokkon 1-1 ÜV-1 védelmi működést, a 4. blokkon egy FKSZ kiesés miatti ÜV-3 eseményt, míg az 1. blokkon egy téves kezelői beavatkozás miatti éles dízelgenerátor indulást kellett elemezni. B.III.2.2 Kezdeti események által okozott feltételes zónasérülési valószínűség A négy kezdeti esemény 1. szintű valószínűségi biztonsági értékelési (PSA) modellel történt elemzése alapján megállapítható volt, hogy a vizsgált üzemi események külön-külön kockázatra gyakorolt hatásuk 20
szempontjából nem voltak jelentősek, mivel a hozzájuk tartozó feltételes zónakárosodási valószínűség értéke alacsony. B.III.3 Zónasérülési kockázat B.III.3.1 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, belső kezdeti események) kezdeti események valamint figyelembe vételre került az L-ÁOKU is. Mindezek ahhoz vezettek, hogy a korábbi évek értéke a felére csökkent. B.III.3.3 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, tűz jellegű kezdeti események) A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni referencia időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság mértékével jellemzi az erőmű biztonságnövelő tevékenységét. A tűz kezdeti eseményeknek viszonylag jelentős, blokkonként különböző a szerepe a névleges teljesítményű üzemre jellemző kockázatban. Ennek oka az, hogy az egyes blokkokon kialakított kábelezés, a kábelek nyomvonalai és az egyes tűzszakaszokban található mennyiségei meghatározó módon eltérnek. Megállapítható, hogy ez a kockázati összetevő a négy blokk esetében csak kis mértékben tér el egymástól. Az előző évekhez képest a 2014. évi kismértékű növekedés oka az, hogy felülvizsgálatra került a belső események modellje, elsősorban a külső hálózati feszültség elvesztése esemény modellezése változott meg, figyelembe véve a fukhusimai tapasztalatokat. B.III.3.4 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, elárasztások) B.III.3.2 Zónasérülési gyakoriság leállási állapotban A modell változások miatt 2014-ben és 2015-ben is változott a belső elárasztás hatása a névleges teljesítményű üzem alatt a blokkokon, mértéke a belső tűz okozta kezdeti események miatti kockázathoz hasonló, de attól némileg magasabb. A leállási PSA hatósági felülvizsgálatából származó észrevételek kezelése eredményeképpen a leállított állapotra vonatkozó modell is megváltozott 2014-ben, újraértékelésre kerültek a bórhígulással összefüggő 21
C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG C.I Emberi tevékenység kellett felmentést kérni a vizsgálatok illetve a javítási munkák végrehajtásának idejére. C.I.1.3 A független belső auditok végrehajtási aránya C.I.1 C.I.1.1 Eltérés a tervszerű állapottól Ideiglenes módosítások száma C.I.1.4 Üzemviteli utasítások száma Ideiglenes módosítás az a műveletsor, amelynek eredményeként a gépésztechnológiai, villamos, irányítástechnikai, számítástechnikai, vagy dozimetriai rendszereken - az érvényes megvalósulási tervtől, - az adott üzemviteli dokumentációban rögzített paraméterektől, vagy kapcsolási értékektől, - az üzemviteli dokumentációkban rögzített kapcsolási állapotoktól 24 óránál hosszabb ideig tartó, eltérő állapot jön létre. Az ideiglenes módosításként kezelt eltérő állapotot az első műszakilag lehetséges időpontban meg kell szüntetni, azaz vissza kell állítani az ideiglenes módosítást megelőző, terv szerinti állapotot, vagy az ideiglenes módosítást átalakításként kezelve véglegesíteni kell. Ez a mutató az üzemviteli dokumentumokban rögzítettektől ideiglenesen létrehozott eltérések számát tartalmazza, azaz az adott évben kiadott üzemviteli utasítások számát. A mutató értéke immár hetedik éve igen kedvezően alakult. C.I.2 Emberi tényező C.I.2.1 C.I.2.2 MÜSZ sértések száma Emberi hibával terhelt események aránya 2015-ben is megfelelően alacsony maradt a mutató értéke. A jelentésköteles események közül azokat számítjuk emberi hibával terhelteknek, ahol az esemény kivizsgálása során alapvető, közvetlen vagy hozzájáruló okként személyi vagy vezetési hiba kerül megállapításra. C.I.1.2 MÜSZ hatálya alóli felmentések száma 2015-ben a mutató értéke 6, amiből három esetben a pihentető medence hűtésére vonatkozó előírás alól A mutató értéke a 2014. év kivételével - a 40%-os érték körül ingadozik, hol egy kicsit alatta, hol pedig fölötte volt néhány százalékkal. 22
C.I.2.3 Az utasítások be nem tartásának aránya A mutató értéke a jelentésköteles események kivizsgálása során megállapított összes előírás sértés és az összes megállapított személyi jellegű hiba hányadosa. Ennek eredményeként 2012-ben az összes esetszámot tekintve 50 százalékos javulás volt tapasztalható a 2011-es év kritikusnak számító 55-ös esetszámához képest. 2013-ban és 2014-ben a javulás tovább folytatódott. 2015-ben a mutató leromlott a 2012. évi szintjére. A 2010-es kiugróan magas érték a következő években visszacsökkent a 20-40 %-os tartományba. 2015-ben a jelentésköteles események kivizsgálása során megállapított összes emberi hiba egyharmada volt valamilyen előírás be nem tartása. C.I.2.4 Munkavégzésre alkalmatlan állapot A mutató azoknak az erőmű területére belépett munkavállalóknak a száma, akik bizonyítottan megsértik a társaság által előírt munkára képes állapot rendészeti szabályait. C.I.3 C.I.3.1 A hidegvizes csatorna 2015 nyarán Sugárvédelmi program hatékonysága A sugárvédelmi kivizsgálási szint túllépések száma A Paksi Atomerőmű Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzata 6 msv/hó értékben korlátozza a külső sugárterhelés vizsgálati szintjét, aminek túllépése esetén ki kell vizsgálni az esetet. Ez a mutató 2011-ben került be a rendszerbe, mivel a munkavégzésre alkalmatlan állapot tekintetében 2007 óta kedvezőtlen irányú változás volt megfigyelhető. Mivel 2011-ben a munkára képes állapot hiánya miatti pozitív esetek száma drasztikusan megugrott, 2012 áprilisában sor került a pozitív eredménnyel járó alkoholos ellenőrzés esetén alkalmazandó és kiszabható szankciók szigorítására. A 2009-2013. években és 2015-ben nem fordult elő kivizsgálandó eset. 2014-ben egy esetben haladta meg a 6 msv-et a kéthónapos kihordású hatósági doziméterrel mért dózis. A kivizsgálás megállapította, hogy az eset során a beszállító cég anyagvizsgálója megsértette a vonatkozó előírásokat. 23
C.I.3.2 Kollektív dózis A grafikonon az oszlopok fölött a teljes kollektív dózis értéke, az oszlopok tövében a hatósági dozimetriai ellenőrzés alapján kapott kollektív dózis értéke látható. 2011-ben a főjavítások alatt számos pótmunka került sugárveszélyes körülmények között végrehajtásra (az 1. blokkon a reaktorakna elárasztás kiépítése, az SZBV csonkok javítása, a PRISE-szerelés, a hidrogén rekombinátorok telepítése mind a négy blokkon). 2012-től tart a folyamatosan javuló trend, a kollektív dózis csökkenése. 2015-ben a külső- és belső- sugárterhelésből eredő teljes kollektív dózis 1766 személy*msv volt. 2015-ben nem kellett helyiséget magasabb kategóriába átminősíteni, csak 6 forrópont növelte a mutató értékét. C.I.3.4 Folyékony és légnemű radioaktív kibocsátások A 15/2001.(VI.8.) KöM rendelet szabályozza az atomerőmű radioaktív kibocsátási korlátait. A kibocsátási korlátozási rendszer az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 μsv/év) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű tényleges kibocsátásokat. A mutató az összegzett korlát kihasználási értéket reprezentálja. C.I.3.3 Szennyezettség terjedése A radioaktív szennyeződés ellenőrzött zónán belüli terjedésének megítélése 2007 előtt a magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma alapján történt. A 2007-ben bevezetett új mutató a helyiség átsorolásokon kívül már figyelembe veszi a 3 hónapnál hoszszabb ideig létező forrópontokat (az ún. forrópontban a mért dózisteljesítmény érték minimum egy nagyságrenddel meghaladja a mérési pont környezetében átlagosan mérhető dózisteljesítményt) is. A mutató képzésénél a helyiség magasabb kategóriába sorolása a forróponthoz képest ötszörös súllyal kerül figyelembe vételre. 2015-ben nem volt jelentős többlet kibocsátás, csak normál üzemi kibocsátások történtek. A Nukleáris Környezetvédelmi Üzem a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2015-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 2015-ben 88 nsv, ami olyan csekély mértékű, amit a lakosság minden tagja kb. 20 perc alatt megkap a természetes háttérsugárzásból. 24
C.I.3.5 Legnagyobb egyéni dózis A jogszabályok szigorúan előírják, hogy milyen mértékű sugárterhelést kaphatnak az atomerőmű dolgozói egy évben, illetve öt éves periódusban. A dózis korlátok betartása érdekében az atomerőmű ellenőrzési szinteket határoz meg, ezek egyike a sugárterhelés éves ellenőrzési szintje, ami 18 msv. Ennek figyelésére szolgál a legnagyobb egyéni dózis mutató, ami 2012 óta része a biztonsági mutatók rendszerének. C.I.4.2 1 nap vagy azt meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetek száma A mutató megegyezik a WANO munkabaleseti mutatójával. Fontos változás történt a mutató képzésében 2012- ben, mivel azok a balesetek, amelyek bekövetkezéséért a társaságra tárgyi, környezeti, szervezési és adminisztrációs mulasztás nem került megállapításra, a mutató képzésében nem szerepelnek. Látható, hogy a legnagyobb egyéni dózis értékek alatta vannak az ellenőrzési szintnek is. A mutató a bevezetése óta a legkedvezőbb értékét érte el 2014-ben, de a 2015. évi érték is jónak értékelhető. C.I.4 C.I.4.1 Ipari biztonsági program hatékonysága Baleseti munkaidő kiesés aránya A mutató a munkabalesetek miatti táppénzes órák és az összes ledolgozott munkaóra aránya. C.I.4.3 Nem valós tűzriasztások aránya Ez a mutató az erőműben lévő több ezer tűzjelző készülék megbízhatóságáról nyújt információt. A mutató 2015. évi értéke alacsonynak mondható, a mutatót képző balesetek között nem fordult elő különösen hosszú gyógyulást igénylő eset. 2015-ben mindössze 15 nem valós tűzriasztás történt, ami az utóbbi évek legalacsonyabb értéke. 25
C.I.4.4 Tényleges tűzesetek száma A mutatót az NBSZ 1.25 útmutatója alapján a hatóságnak bejelentett tűzesetek képezik. Néhány év csökkenés után 2012-től a 0,47-0,61 tartományban zárta az aktuális évet a mutató, ami kedvező értékűnek számít. 2015-ben NBSz szerinti jelentésköteles tűzeset nem történt. C.II.1.4 A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések átlagos száma Gyakorlatozik az Atomerőmű Tűzoltóság C.II Javulásra törekvés C.II.1 Önértékelés Az önértékelési mutatók a biztonsági és minőségbiztosítási ellenőrzések hatékonyságát vizsgálják. C.II.1.1 C.II.1.2 C.II.1.3 A független belső auditok végrehajtási aránya A függetleelsonsági ellenőrzések A független belső auditok által feltárt eltérések átlagos száma A mutatót az auditált szervezetekre jutó eltérések átlagos száma alkotja. 2009-ben a felelős szakmai szervezet felülvizsgálta a biztonsági ellenőrzések hatékonyságát és jelentősen átalakította a vonatkozó szabályozási rendet. Az új elvek miatt jelentősen, mintegy 50%-al megnőtt az ellenőrzések száma és arányaiban több eltérés került megállapításra. 2010-2011-ben csökkent a mutató értéke, utána viszont növekedésnek indult. 2014-ben a WANO utóvizsgálatra történő felkészülés során az ellenőrző szervezet fokozott figyelmet fordított egy korábban kevésbé ellenőrzött területre, az üzemvitelt támogató információk célellenőrzésére, amelynek során a szokásos eltérés darabszámhoz képest több eltérést is tapasztalt. A 2015. érték megfelel a korábbi évek átlagának. 26
C.II.2 Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása C.II.2.1 Az ismétlődő események száma Általában azokat az eseményeket tekintjük ismétlődőnek, amelyek közvetlen vagy alapvető oka hasonló és a korábban ezen okok megszüntetésére irányuló és végrehajtott javító intézkedések ellenére az esemény megismétlődött. A mutató a jelentésköteles események bázisán képződik. figyelmet a biztonsági szempontból leginkább fontos események kapják. 2015-ben a beérkezett több ezer esemény szűrése után feldolgozásra jelölt 224 esemény közül 120 került hasznosításra. C.II.2.3 A jelentésköteles kivizsgálások átlagos késése A mutatót jelentősen érintő változás történt az új NBSZ 2011. augusztusi kiadásával, hiszen a jelentésköteles esemény kivizsgálási jegyzőkönyvének beküldésére vonatkozó 30 napos kötelezettség 45 napra módosult. 2015-ben kedvezően alacsony lett a mutató értéke. C.II.2.2 A hasznosított külföldi esemény jelentések indexe 2015-ben a 15 jelentésköteles esemény kivizsgálása kivétel nélkül határidőre lezárult. A WANO és a NAÜ hozzáférést biztosít a tagerőművekben bekövetkezett események adatbázisához. A külföldi tapasztalatok hasznosításának érdekében az erőmű folyamatosan feldolgozza az események jelentéseit és igyekszik hasznosítani a leszűrt tanulságokat. Ennek a folyamatnak a hatékonyságát hivatott mérni a hasznosított esemény jelentések indexe mutató. C.II.2.4 Késésben lévő jelentésköteles kivizsgálások részaránya 2015-ben a 15 jelentésköteles esemény kivizsgálása késés nélkül lezárult. A beérkezett események típusuktól függően eltérő súllyal vesznek részt a hasznosítási folyamatban, amit a mutató is követ. Értelemszerűen a legnagyobb 27
C.II.3 Javító intézkedések hatékonysága C.II.3.1 Jelentésköteles kivizsgálások késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya C.II.3.3 Kivizsgálások javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése 2012-ig a mutató folyamatosan javult és elérte a hosszú távon is kedvező értéket. 2015-ben a cégvezetés továbbra is nagy figyelmet fordított a kivizsgálások javító intézkedéseinek végrehajtására, ezzel a mutató kedvező szinten tudott maradni. A késéssel rendelkező javító intézkedések végrehajtásának átlagos késése 2011. óta elfogadható mértékűre csökkent. C.II.3.4 Belső auditok javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése C.II.3.2 Belső auditok késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya Az évek többségében az átlagos késés mértéke elfogadható szintű maradt. 2008 előtt a mutató folyamatosan problémás volt, majd jelentősen javult és több éven át megfelelő értékű volt. 2012-ben és 2014-ben újra problémák adódtak a javító intézkedések végrehajtásánál. 2015- ben sikerült a mutatót az elvárt szinten tartani. Biztonsági kultúra kampány a portálon 28
ÖSSZEFOGLALÁS A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott, a korábbi évek értékelésekor is alkalmazott struktúrában foglaltuk össze. Ez a rendszer tartalmazza egyben a biztonságot érintő események információit is. Külön, kiemelve értékeltük a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas WANO mutatókat. A gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a Paksi Atomerőmű négy blokkja 2015-ben is a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemelt. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A normál technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. Az erőmű blokkjainak általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen leginkább jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési gyakoriság az elemzések szerint 2015- ben blokktól függően 5,6 10-6 5,8 10-6 1/év közötti, ami megfelel a hasonló korú nyugati erőművek értékének. A 2015-ös év sugárvédelmi szempontból kiválónak nevezhető. Az egyéni maximális sugárterhelés (9,2 msv) alacsony maradt. A kollektív dózis értéke jelentősen a tervezett éves célkitűzés alatt maradt. A radioaktív kibocsátások jóval a hatósági határérték alatt maradtak, hiszen az atomerőmű 2015-ben 0,34%-ban használta ki a kibocsátási korlátot. Öszszegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2015. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója együttes hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt. Ahogy a 30-32. oldalakon lévő ábrákon is látható, 2015-ben három mutató értéke került az intézkedést igénylő (piros) tartományba. Az atomerőmű szakmailag illetékes fóruma, az Üzemeltetést Vizsgáló Bizottság külön értékelte a piros mutatókat és meghozta a javításukat célzó intézkedéseket. 2015-ben a 3. és 4. blokk folyamatosan tömör üzemanyaggal üzemelt. Az 1. blokkon a főjavítás során azonosításra és eltávolításra került 3 tömörtelen kazetta, amelyek különböző ideig üzemeltek a zónában. A 2. blokkon is felmerült egy tömörtelen fűtőelem gyanúja, de a novemberi vizsgálat során a kirakott kazetták között nem volt tömörtelen. Összességében elmondható, hogy a nukleáris biztonság szempontjából fontos mérnöki gátak megfelelően funkcionáltak. A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles és így központilag kivizsgált események száma 2015- ben a teljes eddigi üzemeltetési időszak legalacsonyabb értéke volt. Reaktorvédelmi működés a reaktorok kritikus állapotában 2015-ben két esetben történt. Mind a 3. blokki, mind a 2. blokki védelmi működést berendezés meghibásodás okozta. Az év során a biztonsági rendszerek rendelkezésre állása jó szintű volt. 29
30
31
32