Tájékoztató. a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő ár- és belvízvédelmi tevékenységéről



Hasonló dokumentumok
Tájékoztató. a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő aktuális árvíz- és belvízvédelmi tevékenységéről

Tájékoztató. a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő ár- és belvízvédelmi tevékenységéről

Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai. Kistelek május 15.

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/ )

Tájékoztató. az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő ár- és belvízvédelmi tevékenységéről

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/

Az árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens

Védelmi szakaszok üzemelési szabályzatai mit, miért, hogyan?

Az intézmény szakmai tevékenységének összefoglaló értékelése.

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes

A belügyminiszter. /2016. (...) BM rendelete. az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról

BUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ

Tájékoztató a Dráva folyó vízgyűjtőjén levonuló árvizekről, valamint a Drávamenti és Balatonlellei belvízvédelmi szakaszok belvízvédekezésről

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben

Vízkárelhárítási Országos konferencia május 6-8. Miskolctapolca

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

1. Vízkárelhárítási létesítmények ismertetése. 1.1 Árvízvédelmi művek

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,

kapcsolatos vagyonátadási feladatok

A projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal

OMIT Közlemény Jelenleg 149,2 km-en I. fokú, 56,4 km-en II. fokú, 13,3 km-en III. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve az országban.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása

ÁRVÍZVÉDELMI TERVEK ELŐÍRÁSAI F A Z E K A S H E L G A

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein

Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!

Szeged július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

ENGEDÉLYOKIRAT. Aranyhegyi-patak és Pünkösdfürdői védvonalszakasz árvízvédelme. Kötött

Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/25

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2018.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő aktuális árvíz- és belvízvédelmi tevékenységéről

ELŐREHALADÁSI JELENTÉS ÉRTÉKELÉS

Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

(Püspökszilágy 051, 050 hrsz.) Szilágyi-patak BAL partján LIFE-MICACC projekt keretében oldaltározós vízvisszatartó vízi létesítmények létesítése

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

Magyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 2. oldal A költségvetési szerv a gazdálkodási besorolása alapján ö

347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

35-37/2016/222. Heves Megyei Közgyűlés. Helyben JAVASLAT

(PÜSPÖKSZILÁGY 051, 050 HRSZ.) SZILÁGYI-PATAK BAL PARTJÁN LIFE-MICACC PROJEKT KERETÉBEN OLDALTÁROZÓS VÍZVISSZATARTÓ VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSE

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság október 26.

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről

Magyarország árvízvédelmi stratégiája

A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata

11-17/2015/222. Heves Megye Közgyűlése Helyben JAVASLAT

A Balatont érintő beruházások bemutatása

INTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft.

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

TERVEZET. az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

AZ ÉS A ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: Ft

A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

JAVASLAT Heves Megye Környezetvédelmi Programja tervezésével kapcsolatos Partnerségi Terv elfogadására

Tájékoztató. az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő ár- és belvízvédelmi tevékenységéről

Javaslat a Heves Megyei Közgyűlés év I. félévi üléstervére és a év II. félévi ülésterv-tervezetére

Projekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója. Projekt azonosító száma: KEHOP

/2011. (XI.10)

Tájékoztató. a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács évi tevékenységéről

11.06 árvízvédelmi szakasz védelmi képességének. komplex fejlesztése február árvízvédelmi szakasz védelmi képességének

35-6/2016/222. Heves Megye Közgyűlése. Helyben JAVASLAT

28-6/2017/231. Heves Megyei Közgyűlés. H e l y b e n. Elnöki jelentés. Tisztelt Közgyűlés!

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Jogszabályi háttér. A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz.

Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések (TOP )

Tájékoztató a évi belvízi helyzetről

Átírás:

Ikt. szám: 6-30/2014/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő ár- és belvízvédelmi tevékenységéről (Összeállította: Macz Orsolya, Domján Róbert) Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (1088 Budapest, Rákóczi út 41.) elkészítette tájékoztató anyagát a Heves megyét érintő ár- és belvízvédelmi tevékenységéről. A tájékoztató anyagát az előterjesztés melléklete tartalmazza. A tájékoztatót a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, ogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék. Eger, 2014. november 20. Szabó Róbert Törvényességi szempontból ellenőriztem: Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője

KÖZÉP DUNA VÖLYI VÍZÜYI IAZATÓSÁ Beszámoló a Heves megyében lévő árvízvédelmi művek és vízfolyások állapotáról, valamint a vizek kártételei elleni védekezésre való felkészülésről (Készült: a Heves Megyei Védelmi Bizottság 2014. októberi ülésére) A Közép Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: KDVVIZI) feladata az árvíz, belvíz és vízminőségi kárelárítás végreajtása a vonatkozó jogszabályok szerint megatározott esetekben, illetve a működési területén fekvő állami védműveken. A KDVVIZI működési területe kiterjed Pest megye mintegy 90 % ra, Nógrád megye teljes területére és Bács Kiskun megye, Heves, Jász Nagykun Szolnok, Tolna, Fejér, valamint Komárom Esztergom megye egy részére. Jelen beszámoló az általános megállapításokon túl Heves megye vízkár elárítási védelmi elyzetét ismerteti részletesebben. 1. A KDVVIZI KEZELÉSÉBEN LÉVŐ, HEVES MEYE TERÜLETÉT ÉRINTŐ VÍZFOLYÁSOK ÉS ÁRVÍZVÉDELMI MŰVEK Zagyva folyó (Heves megyét mintegy 24 km es szakasza érinti, a 98,00 és a 121,16 folyamkilométer szelvények között); Zagyva folyó mentén úzódó jobb és bal parti elsőrendű árvízvédelmi töltések (az összesen 83,460 km osszú töltések négy megye (Nógrád, Pest, Heves és Jász Nagykun Szolnok) területét érintik, ebből Heves megye területén 55,471 km töltés úzódik, 4 db árvízvédelmi öblözetet érintve). Zagyva folyó KDVVIZI kezelésű mellékvízfolyásai (összesen 18,6 km osszan: Szua patak, Herédi Bér patak és Nógrád Vanyarc patak Heves megyei szakasza) 2. ÁRVÍZVÉDELEM Heves megye területét a Zagyva folyó mintegy 24 km es szakasza érinti. A folyó mellett 1 db, az Igazgatóság kezelésében lévő és Heves megye területét érintő árvízvédelmi szakasz találató az alábbiak szerint. Árvízvédelmi szakasz száma neve ossza árvízvédelmi szempontból az (km) előírásoknak nem felel meg* (km) Jászfelsőszentgyörgy Jobbágyi 55,471 41,353 Zagyva folyó jobb és bal part 50,859 37,314 02.11. Herédi Bér patak jobb és bal part 1,800 1,200 Szua patak jobb és bal part 2,351 2,351 Tolvajló patak jobb part 0,488 0,488 Összesen: 55,471 41,353 * magassági iányos, illetve keresztmetszeti iányossággal rendelkező (meredek rézsű, keskeny korona) töltésszakaszok 1. oldal

ggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggg 2.1. Árvíz elleni védekezés a védműveken A Zagyva folyó védelmi szakaszain 2014 ben nem került sor árvízvédelmi készültség elrendelésére. Az utolsó, készültségi szintet elérő árullám 2013. június 6 8. között vonult le a folyón. 2.2. Árvízi elyreállítás A 2013. év téli tavaszi, illetve nyár eleji csapadékos időszakában a Zagyva folyón összesen 4 kisebb, I. vagy II. fokú készültséget megaladó árullámok vonultak le a február június közötti időszakban. Az árvizeket követően felterjesztett elyreállítási igény a Kormány részéről 2013. év végén került elfogadásra, ezért a kivitelezésre csak a 2014. tavaszi időszakban kerületett sor. A munkák teljes körűen befejezésre kerültek. A Zagyva folyó munkáira vonatkozóan összesen 31,26 MFt került elfogadásra, ebből Heves megyét mintegy 7,80 MFt értékű munka érinti. A elyreállítási munkák legnagyobb részét a Zagyva folyó mederelfajulásainak a elyreállítása jelentette. 2.3. A 2014 re tervezett, illetve elvégzett fenntartási munkák ismertetése Az árvízvédelmi műveken tervezett fenntartási, karbantartási munkálatok 2014 ben az alábbiak: védtöltések és tartozékainak fenntartása, védtöltés kaszálás, gátőrázak fenntartása. A védtöltések és tartozékainak fenntartása munkák keretén belül az Igazgatóság a védelmi vonalak és tartozékainak állapot fenntartási munkáit végzi el. Elsősorban a műtárgyak záró és mozgató elemeinek, valamint az általános állapotuk javítását, a védvonalakon találató jelző és közlekedési táblák, sorompók és szelvénykövek fenntartási munkáit, valamint a környezetük kaszálását jelenti. A védtöltések kaszálása munkára rendelkezésre álló pénzügyi fedezet terére a teljes védvonalon egyszeri (a frekventált elyeken többszöri) kaszálás végreajtására volt leetőség, szemben a megkívánt 3x i kaszálással. A géppel történő kaszálás mellett az Országos Közfoglalkoztatási Program keretein belül kézi kaszálást végzünk. A közfoglalkoztatási programban dolgozók a védtöltések kaszálása mellett főként a folyók, patakok és csatornák medrében cserjeirtási, illetve erdőgazdálkodási feladatokat, valamint egyes magasépítmények felújítását látják el. Megjegyezzük azonban, ogy a védképesség fenntartásáoz szükséges évi 3x i kaszálás a rendelkezésre álló szűk pénzügyi keret miatt még a közfoglalkoztatás segítségével sem megoldató. A gátőrázak fenntartása munkák keretén belül az őrtelepek karbantartási, állagmegóvási munkálatai kerültek elvégzésre, többek között az apci és a atvani őrtelepeken. Beruázási munkára a 2014. évben a Zagyva védelmi rendszerét illetően a KDVVIZI részéről nem került sor. 2. oldal

ggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggg 2.4. A 2014. évi őszi felülvizsgálat és tapasztalatai Az árvízvédelmi művek állapotát, valamint a védelmi szervezet felkészültségét (a vonatkozó előírások szerint minden évben) az Igazgatóság felelős vezetőiből álló bizottság az ősz folyamán ellenőrzi. Az előző évek gyakorlatának megfelelően 2014 ben is külön szakbizottsági felülvizsgálatok keretében kerül sor a védekezési anyagok, gépek, eszközök, telepelyek, a műtárgyak, a írközlési és informatikai kiépítettség, valamint a véderdő állapotának ellenőrzésére. Az idei évi őszi felülvizsgálatok időtartama 2014. augusztus 25 2014. október 28. A Felülvizsgáló Bizottság a felülvizsgálat, illetve a szakfelülvizsgálatok tapasztalatait védelmi szakaszonként, majd az egész igazgatóság vonatkozásában összevontan is értékeli. A Zagyva folyó vonatkozásában a felülvizsgálatra szeptember 30 án került sor. A felülvizsgálat során a felülvizsgáló bizottság a védképességet súlyosan befolyásoló problémát nem tárt fel. Azonban a szűkös pénzügyi előirányzatok miatt az utóbbi években a védművek egy részén mindössze egyszer tudtunk kaszálni (kiegészítve a közfoglalkoztatási program keretén belül végzett munkával), ezért a töltések gyepállománya elöregedett, elgazosodott, sok elyen felújításra szorul. A védvonal ilyen szintű karbantartottsága mellett az árvízi jelenségek kellő időben történő észlelése nem biztosítató. Ugyancsak gondot jelent a töltéskoronákon történő illegális közlekedés, amely amellett, ogy a 2.4.1. fejezetben bemutatásra kerülő magasságiányok kialakulásában is megatározó szerepet játszott, ugyanakkor az így folyamatosan kialakuló nyomvályúk az árvízvédekezés gyakorlati végreajtását, az anyagbeszállítást jelentősen megneezítik. A töltést keresztező műtárgyak állapota folyamatosan romló tendenciát mutat, de állapotuk az árvízvédelmi biztonságot még nem veszélyezteti. Jellemző a vasbeton részek elöregedése, korrodálása, a mozgató és a zárószerkezetek nem megfelelő vagy neézkes működése, kisebb mértékű áteresztése, melyek ellen általában beavatkozás (omokzsákkal vagy betétgerendával történő elzárás) szükséges. Sajnálatosan megállapítató, ogy továbbra is gyakori a műtárgyak vas és acél anyagú tartozékainak lopása, illetve értelmetlen rongálása, melyre az idei évben is volt példa. Őrzésük nem megoldató, elyreállításuk jelentős többletköltséget okoz. Jelenleg két olyan keresztező műtárgy van, amely funkcióját nem, vagy csak korlátozottan tudja ellátni. Az egyik az úgynevezett Vörösmajori árki zsilip, melynek alaplemeze, illetve aknája az oldal és a födém csatlakozásánál megrepedt. A vizsgálatok megállapították, ogy az állapotromlás a beton műtárgy szűk környezetében következett be, a töltéstest anyaga és állapota megfelelő. A másik, idegen kezelésben lévő műtárgy a Lóúsztató árki zsilip, melynek gyakorlatilag minden mozdítató alkatrészét ellopták, a táblás zárószerkezetet pedig (szintén annak eltulajdonítása végett) elajlították, azonban kiszedni nem tudták. A lopások ellen megtörtént a rendőrségi feljelentés, az elkövetőt elfogták. Ettől függetlenül a megrongált műtárgy jelenleg működésképtelen, árvíz idején az elzárását csak beavatkozás útján leet elvégezni. A műtárgy elyreállítására felszólító levelet küldtünk az üzemeltető Kft. részére, valamint kértük a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató elyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóságát, ogy kötelezze a elyreállításra a társaságot. 3. oldal

ggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggg A töltések egyéb tartozékai is több elyen iányosak. Szelvénykövek, sorompók pótlása továbbra is szükséges, melyet a rendelkezésre álló keret terére a közfoglalkoztatás keretin belül végzünk. Az őszi felülvizsgálat során szerzett tapasztalatok kiértékelése során feltárt gondokra, a védőképesség reális megítélése érdekében továbbra is fel kell ívni a figyelmet. Ezek az alábbiakban foglalatók össze: A fenntartási keret mértéke miatt változatlanul nagyon korlátozott leetőségünk van olyan karbantartási, vagy felújítási munkák elvégzésére, amelyek a műszaki előírások, illetve az árvízi tapasztalatok alapján a biztonság érdekében feltétlenül szükségesek lennének. Az előírt védelmi anyagok, eszközök és gépek többségében rendelkezésre állnak. Állapotuk (annak ellenére, ogy életkoruk a kívánatosnál lényegesen magasabb) még megfelelő, a védekezés feladatainak ellátására alkalmasak. A védelmi raktárainkban tárolt anyagok egy része azonban már elavult, korszerűtlen eszközökből tevődik össze. Selejtezésük, illetve a készlet korszerűsítése (a rendelkezésre álló kereteknek megfelelően) folyamatosan történik. Továbbra is kiemelt jelentőséggel kell kezelni a védekezés ellátásának személyi kérdéseit, tekintettel arra, ogy az, saját létszámmal teljes körűen nem oldató meg. Különösen a szükséges fizikai erő biztosítása jelent problémát. Ezért elkerületetlen a lakosság fokozott mértékű bevonása a védekezésbe. Ezen belül is kiemelten kell kezelni a segédőri létszám biztosítását. Általánosnak mondató, ogy a védekezésez szükséges segédőri létszám biztosításáról az őrök maguk gondoskodnak. Ezeket a listákat az illetékes önkormányzatokkal egyeztetjük. A védekezésez szükséges közerő igényünket a Védelmi Bizottságnak évente megadjuk. A közfoglalkoztatási program keretein belül több olyan munka elvégzésére van leetőségünk, amelyekre pénzügyi forrás évek óta nem állt rendelkezésre (elsősorban medertisztítás kaszálással és cserjeirtással, valamint a védtöltések kaszálása). Meg kell jegyezni azonban, ogy a fenntartás és üzemelés forrásigénye a közfoglalkoztatással maradéktalanul nem kiváltató. Az Igazgatóság folyamatos kapcsolattartásra törekszik az érintett önkormányzatokkal. Ezek a kapcsolatok árvízi elyzetben, és azon kívül is sokszor megkönnyítik és felgyorsítják az ügyintézést. A II. fokú készültséget is megaladó árvízvédekezések során tapasztaltakból megállapítató, ogy az árvízvédelmi művek és a személyi állomány felkészültsége megfelelő, szakmai ozzáértése magas színvonalú. Ugyanakkor a jelenlegi létszám a több védvonalon egy időben történő védekezések esetén II. foknál nagyobb védekezés ellátására nem elegendő. 2.4.1. Az árvízvédelmi töltések magassági iányai 2010 ben a Zagyva folyó töltéseinek geodéziai felmérése feltárta, ogy a Jobbágyi Hatvan között az Igazgatóság 02. 11. számú árvízvédelmi szakaszán magassági iányos töltésszakaszok vannak. Ezen szakaszok részletes bemutatására az alábbiakban kerül sor: 4. oldal

ggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggg 1. Az Apci gátőrjárásoz tartozó töltések 4 település (Jobbágyi, Apc, Zagyvaszántó, Petőfibánya) kül és belterületének védelmét biztosítják. Az árvízvédelmi töltések összosszúsága 17 931 m (14 181 m Heves megyében), melyből a Zagyva folyó töltései 15 119 m (11 369 m Heves megyében), míg a Szua és Tolvajló patak visszatöltésezett szakaszai 2 812 m. A töltésszakaszok koronaszintjének eredeti kiépítettsége MÁSZ+1,00 m. A 2010. évi rendkívüli Zagyva árvizeket követően a töltésszakaszok geodéziai felmérése feltárta, ogy az előírt koronaszintez képest magasságiányok vannak az alábbi osszúságban: Zagyva folyó jobb part 7 220 m osszon, Zagyva folyó bal part 6 100 m osszon, Szua patak jobb part 614 m osszon, Szua patak bal part 1 710 m osszon, Tolvajló patak jobb part 488 m osszon. A magassági iány mértéke 10 130 cm között változik, összesen 16 132 m osszon. 2. A Lőrinci gátőrjárásoz tartozó töltések 2 település (Petőfibánya, Lőrinci) kül és belterületének védelmét biztosítják. Az árvízvédelmi töltések összosszúsága 15 351 m. A töltésszakaszok koronaszintjének eredeti kiépítettsége MÁSZ+1,00 m. A 2010. évi rendkívüli Zagyva árvizeket követően a töltésszakaszok geodéziai felmérése feltárta, ogy az előírt koronaszintez képest magasságiányok vannak az alábbi osszúságban: Zagyva folyó jobb part 3 250 m osszon, Zagyva folyó bal part 4 390 m osszon. A magassági iány mértéke 10 140 cm között változik, összesen 7 640 m osszon. 3. A Hatvani gátőrjárásoz tartozó töltések Hatvan település kül és belterületének védelmét biztosítják. Az árvízvédelmi töltések összosszúsága 16 653 m, melyből a Zagyva folyó töltései 14 853 m, míg a Herédi Bér patak visszatöltésezett szakaszai 1 800 m. A töltésszakaszok koronaszintjének eredeti kiépítettsége MÁSZ+1,00 m. A 2010. évi rendkívüli Zagyva árvizeket követően a töltésszakaszok geodéziai felmérése feltárta, ogy az előírt koronaszintez képest magasságiányok vannak az alábbi osszúságban: Zagyva folyó jobb part 2 450 m osszon, Zagyva folyó bal part 710 m osszon, A magassági iány mértéke 10 60 cm között változik, összesen 3 160 m osszon. A Jobbágyi Boldog közötti szakaszon a KDV VIZI kezelésébe összességében 55 471 m osszúságú árvízvédelmi töltés tartozik. Heves megye területére vonatkozóan, ebből a fentiek szerint magasságiány 26 932 m osszban van. A magasságiányos szakaszok teát, a teljes, Heves megyét érintő szakaszon belül 48,6 % ot képviselnek. Megjegyezzük, ogy a 2013 évi rendkívüli dunai árvizet követően döntés született a magyarországi folyók mértékadó árvízszintjének a felülvizsgálatáról. A jelenleg jogi előkészítés alatt álló miniszteri rendeletben váratóan a jelenleg érvényes MÁSZ szinteknél magasabb értékek kerülnek megatározásra, mely a fenti kimutatás megváltozását vonja maga után. 5. oldal

ggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggg 3. HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS A elyi vízkárelárítás eszközrendszere alapvetően a vízfolyások vízszállító képességének fenntartását és a depóniák (depónia: a kotrásokból származó anyag tömörítetlenül elelyezésre kerül a meder partéleinél, így töltésszerű, mesterséges magaslatként jelentkezik, de nem árvízvédelmi műként épül) karbantartását jelenti. Ez a feladat megoszlik az Igazgatóság, a társulatok és az önkormányzatok között. Az egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról szóló 2013. évi CCXLIX. törvény értelmében a vízitársulatok által üzemeltetett állami tulajdonú közcélú forgalomképes vízgazdálkodási művek 2014. január 1. napjától a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésébe kerülnek. Heves megyében a törvénymódosítás értelmében a Tolvajló patak torkolati szakasza az Igazgatóság vagyonkezelésébe kerül, az átadásátvétel folyamatban van. Az Igazgatóság kezelésében lévő kisvízfolyásokon Országos Közfoglalkoztatási Program keretében került sor a fenntartási munkák elvégzésére (kaszálás, cserjeirtás). 4. A 2014. ÉVRE VONATKOZÓ MEÁLLAPÍTÁSOK A fentiekből megállapítató, ogy az árvízvédelmi művek és a személyi állomány felkészültsége megfelelő, szakmai ozzáértése magas színvonalú. Azonban a jelenlegi létszám nem elegendő a II. foknál nagyobb beavatkozást igénylő védekezések ellátásáoz. A folyamatban levő közfoglalkoztatási program leetőségét kiasználva a legfontosabb (kézi erővel végezető) fenntartási feladatokat a közmunkások segítségével kívánjuk elvégezni. 4.1. Várató védelmi elyzet Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján az átlagosnál melegebb, és kissé szárazabb idő valószínű az elkövetkező időszakban, így jelen állás szerint egy jelentősebb árullám kialakulásának az esélye az átlagosnál kisebb. Ennek ellenére fokozott figyelemmel kell kísérni az időjárást, mert a rövid idő alatt, nagyobb mennyiségben leulló eső komolyabb árullámot is elindítat a folyókon, vagy a kisebb mellékvízfolyásokon. Ilyen, rövid idő (3 4 nap) alatt 100 mm t megaladó csapadék okozott komoly, a legnagyobb vízszintet megaladó árullámokat a Murán és mellékvízfolyásain szeptember közepén. 5. PÁLYÁZATOK 5.1. Mátraverebélyi tározó egyesített műtárgyának rekonstrukciója c. projekt (azonosítószám: ÉMOP 3.2.1/F 10 2011 0017) A Mátraverebélyi tározó egyesített műtárgyának rekonstrukciója projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozásával valósult meg 2012 ben. A projekt célja a vízviszonyok javítása, csapadék és belvíz okozta károk csökkentése, ezzel közvetve az életkörülmények, a települési környezet biztonságának 6. oldal

ggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggggg javítása, a vagyonbiztonság növelése, a termelési kockázatok csökkentése volt az érintett területen. Ugyan maga a tározó Nógrád megye területén elyezkedik el, de rendkívül fontos szerepe van a zagyvai árvizek atékony levezetésében, így közvetve Heves megye védelmi rendszerét is érinti. A tározó az eddigi védekezések során is jelentős szerepet töltött be árvízi védekezési tevékenységünk során. Segítségével sikerült a Zagyva alvízi szakaszán a nagyvizeket mederben tartani. Hatása Igazgatóságunk területén is túlnyúlt. Az építése óta jelentős felújításon át nem esett egyesített műtárgy működőképességének megőrzéséez szükségessé vált a rekonstrukciós munkák elvégzése. Az egyesített műtárgy rekonstrukciója magába foglalta a tisztítás (iszapolás) mellett a betonfelületek tisztítását, sérült részek javítását, felületek bevédését műanyag alapú anyaggal, az elektromos rendszer felújítását, a mozgó szerkezetek javítását, ill. a kezelőépület felújítását. 5.2. A Zagyva Tarna vízrendszer árvízvédelmi fejlesztése (tervezett projekt) A 2010. év idrometeorológiai eseményeit értékelve a területileg érintett 3 vízügyi igazgatóság (KDV VIZI, ÉVIZI, KÖTIVIZI) előkészítő munkálatokat kezdett a Zagyva Tarna rendszer vízgazdálkodási rendszerének reabilitációja érdekében. A VIZITERV Consult Kft. által 2000 ben készített tanulmány felasználásával 2011. január ónapban a megvalósításoz szükséges pénzügyi keret aktualizálásra került. Az aktualizált projektjavaslatot felterjesztettük, és reményeink szerint a jövőben támogatást nyer, így a vízrendszer teljes körű reabilitációja (mederrendezés, töltésfejlesztés, monitoring rendszer) a 2014 2020. közötti Európai Uniós pályázati ciklusban megvalósulatna. 5.3. Kalandozzunk kerékpárral a Zagyva folyó mentén (Hatvani Önkormányzat beruázása) Hatvan Önkormányzata több, egymásoz kapcsolódó projektet is megvalósít az idei évben, melyek a KDVVIZI kezelésében lévő árvízvédelmi fővonalat érintik. A beruázás keretén belül Boldog és Hatvan között mintegy 7 km osszan aszfaltozott kerékpárút épül. Eez kapcsolódóan a Hatvan belterületén lévő Szúnyog szigeten kerékpáros kalandpark és vadaspark épül, melyekez kerékpár és gyalogíd létesül, összekötve a Zagyva jobb és bal parti töltését a szigettel. A beruázás eredményeként a két település közötti szakaszon a töltéskoronán való közlekedést az aszfaltozott útburkolat jelentősen megkönnyíti a VIZI gépjárművei számára is, amely különösen csapadékos időben (jellemzően árvízvédekezés esetén is) rendkívül asznos. B u d a p e s t, 2014. október 9. Szilágyi Attila mb. igazgató 7. oldal