Érvényes a tanulmányaikat 2016/2017-es tanév szeptemberétől megkezdő hallgatók számára. A pszichológia BA szakon készítendő szakdolgozat követelményei Tartalmi követelmények A szakdolgozat célja A szakdolgozat összetétele A szakdolgozat kötelező szerkezeti szövegegységei külső címlap belső címlap eredetiségnyilatkozat A szakdolgozat a négy alapozó szakterületen (fejlődés-lélektani, általános lélektani, személyiség-lélektani, szociálpszichológiai) készített műhelymunkából álló portfólió. A műhelymunkák célja, hogy a hallgató bemutassa, miként tudja egy-egy kutatási téma vizsgálatában alkalmazni a pszichológia adott szakterületén megszerzett elméleti tudását és módszertani jártasságát. A portfólió a következő részekből tevődik össze: 1. Teljes műhelymunka: a négy műhelymunka közül legalább egy zárul empirikus kutatásra (kísérlet, kérdőíves kutatás, megfigyelés, esettanulmány, metaanalízis, indokolt esetben szisztematikus irodalomelemzés, stb.) épülő teljes tanulmánnyal. A teljes tanulmány során megszerzett tapasztalattal kiegészül az eredeti szöveg, lehetőséget adva az önreflexióra. 2. A teljes tanulmányról készített szöveges oktatói értékelés. 3. Rész műhelymunkákról készített beszámolók: legfeljebb három területen a műhelymunka zárulhat részkészség, részfeladat (pl. szakirodalom-gyűjtés, adatgyűjtés, adatelemzés, poszter vagy prezentáció készítése) elvégzéséről írott beszámolóval. A részkészségek fejlesztése során megszerzett tapasztalattal kiegészülnek az eredeti szövegek, lehetőséget adva az önreflexióra. 4. Önreflexió: a saját munkával kapcsolatos önreflexió (1200 2000 szó terjedelemben) az egyes munkákhoz kapcsolódó, illetve az egyes munkákat összekötő, átfogó önértékelést tartalmaz. Ennek célja, hogy a hallgató áttekintse saját szakmai fejlődését, erősségeit, fejlesztendő készségeit és esetleges gyengeségeit. A portfólió így lehetővé teszi a viselkedéselemzővé válás folyamatának nyomon követését és ehhez kapcsolódóan a hallgató reflexióinak rögzítését. 5. A teljes műhelymunkát bemutató prezentáció: a prezentáció célja, hogy a hallgató a korábban megszületett eredményeinek összefoglalásában és szakmai kommunikációjában viselkedéselemzői rátermettségét megmutassa. Lásd. a Formai követelmények, kötés cím alatt (1. sz. Melléklet). A belső címlapon, a lap tetején az intézmény, a kar és a szak neve szerepel. Alatta a Viselkedéselemzői portfólió megnevezés. A lap alsó harmadában bal oldalt a készítő neve, jobb oldalon az összes műhelymunka témavezetőjének neve és beosztása. A lap alján, középen évszám (1. sz. Melléklet). A belső címlapot követő lap tartalmazza a hallgató eredeti aláírással ellátott, kötelező formátumú és tartalmú nyilatkozatát, melyben
tartalomjegyzék, oldalszámozás a teljes tanulmány felépítése, fejezetei jegyzetek, hivatkozások irodalomjegyzék Készítés és benyújtás Témaválasztás és kijelenti, hogy a munka saját szellemi terméke. A nyilatkozat a http://tanulmanyi.pk.elte.hu honlapról tölthető le. A szakdolgozat a hallgató önálló munkája, melyben be kell tartani a hivatkozások és idézések szabályait. A plágiummal gyanúsítható szakdolgozat szerzője ellen, a HKR és a vonatkozó intézeti szabályzatok alapján fegyelmi eljárás indítható. A szakdolgozatot folyamatos oldalszámozással, egységes tartalomjegyzékkel kell benyújtani, mely utóbbi ugyanakkor önálló fejezetekként jelzi a legalább egy teljes tanulmányt és a részképességek fejlesztésével kapcsolatos beszámolókat, a teljes tanulmány prezentációjának vázlatát (legfeljebb 8 10 diányi terjedelemben), valamint az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokat, önreflexiót. A tartalomjegyzéket kiegészíti az ábrák, táblázatok listája. Előszó: a problématerületbe való bevezetés, a vizsgálat átfogó célja, a kutatói motiváció röviden. Elméleti bevezetés: a vizsgált téma bemutatása, a vonatkozó elméletek, kutatások összefoglalása, értékelése, a vizsgálandó összefüggések konceptualizálása. Célkitűzések, hipotézisek: elméletileg megalapozott, az empirikus próbán keresztül igazolható vagy cáfolható állítások, melyek megvilágítják a vizsgált jelenséget, összefüggéseket. Módszer: a kutatási lépések, különösen is a vizsgált személyek, az alkalmazott eszközök és az empirikus adatgyűjtés menetének bemutatása. A feldolgozott esetek számának (adatbázisának) alkalmasnak kell lenni a hipotézis választott módszerrel történő vizsgálatára. A módszer rész dokumentálja azt is, hogyan tett eleget a vizsgálat a kutatásetikai követelményeknek (pl. tájékoztatott beleegyezés, visszalépés lehetősége, titoktartás, stb.) Eredmények: az empirikus adatoknak a felhasznált módszerhez igazodó kvantitatív (vagy kvalitatív) bemutatása, mely leíró elemzéssel indul (vizsgált személyek jellemzői, mért változók megoszlása) és a statisztikai (vagy más módszerrel történő) hipotézisteszteléssel zárul. Ha az adatfeldolgozás nem triviális (pl. tartalomelemzés, skálakészítés, jelentős adattranszformáció), akkor azt külön alfejezetben kell ismertetni. Megvitatás, következtetések: az eredmények értelmezése, mely kitér a korábbi kutatásokkal való kapcsolatra, a vizsgálat által megválaszolt kérdésekre és felvetett új problémákra, illetve az elvégzett kutatás értékelése, erősségeinek és gyenge pontjainak bemutatása. A szöveg közben valamennyi, nem a szerzőtől származó állításnál jelölni kell, kitől származik. Itt csak hivatkozni kell a forrásmunkákra (névvel és a publikáció évszámával), melynek pontos adatait az irodalomjegyzékben kell megadni. A hivatkozásokat és az irodalomjegyzéket az APA 6 közlési szabályai szerint kell elkészíteni, ezt a mellékelt részletes útmutató is segíti. Az irodalomjegyzékben csak a törzsszövegben hivatkozott tanulmány szerepelhet. A műhelymunka témavezetői tanegységként témavezetést hirdetnek 2
-bejelentés Témavezető Konzultáció Benyújtás Bírálat bíráló, a bírálat folyamata a teljes tanulmány bírálati szempontjai szóbeli prezentáció meg az aktuális kurzuskínálatban. A műhelymunka-témák szakterületi bontásban kerülnek meghirdetésre, igazodva az intézetben folyó kutatásokhoz és a témavezetők kutatási témáihoz. A hallgató a tanegység meghirdetésekor tájékoztatást kap arról, hogy melyik témavezetőnél milyen témákban és milyen módszerekkel végezhető műhelymunka, ezek ismeretében választ témavezetőt. Kurzusszerű keretek között végzett csoportos felkészítéssel, egyéni tutori munkával vagy ezeket integrálva irányítja a témavezető a műhelymunkát. Az ezzel kapcsolatos részletes követelményekről a félév elején tájékoztatja a hozzá jelentkező hallgatókat. A műhelymunka egyéni teljesítmény, együttműködésben végzett kutatás esetén elkülöníthetőnek kell lenni az önálló szakmai munkának. A műhelymunkák készítését a témavezetőkkel való rendszeres (legalább havonta egyszeri) konzultáció illetve rendszeres (hetenkénti) csoportos megbeszélések segítik. A hallgatónak a szakdolgozatot egy gépelt példányban bekötve, továbbá a Tanulmányi Bizottság által meghatározott specifikáció szerinti elektronikus formában PDF formátumban kell a Tanulmányi Hivatalban benyújtania záróvizsgájának vizsgaidőszaka előtt. A szakdolgozat benyújtásának határideje: az őszi félévben: január 2. a tavaszi félévben: június 2. A műhelymunkákat a témavezetők, a prezentációt (a teljes tanulmány bemutatását és a szóban összefoglalt önreflexiót) a záróvizsga-bizottság értékeli. A teljes tanulmányt a témavezető röviden szövegesen is értékeli, melyet a hallgató legkésőbb a vizsgaidőszak első hetében megkap írásos formában. Ezt a bírálatot csatolni kell a portfólióban összeállított műhelymunkákhoz. A szakdolgozat az abszolutórium megszerzéséhez kötelezően teljesítendő tárgy, aminek a teljesítési követelménye a szakdolgozat leadása. A szakdolgozat tárgy értékelése a négy műhelymunkára kapott jegy átlaga alapján alakul ki. a választott téma, a dolgozat céljának indokoltsága; a szakirodalmi háttér bemutatása, az elemzés értelmezés alkalmazás színvonala; a vizsgált kérdés újszerűsége megalapozottsága, a hipotézis(ek) szabatos megfogalmazása; megfelelő kutatási módszer(ek), statisztikai hipotézisellenőrző eljárás(ok) választása, s azok alkalmazásának világos bemutatása; az eredmények áttekinthető, statisztikai-módszertani és szakterületi szempontból is megalapozott bemutatása; a saját eredmények elhelyezése a téma kutatásában, önreflexió a vizsgálat erősségeire, gyenge pontjaira. a saját kutatás bemutatása, beillesztése a területen végzett kutatásokba, az idői, formai és tematikus kereteket figyelembe vevő, nyitott, konzisztensen érvelő és hatékony kommunikációval; a teljes tanulmányról készült szöveges értékelés és a részmunkákkal kapcsolatos visszajelzések figyelembevételével önreflexió az elvégzett munkával kapcsolatosan. 3
Formai követelmények Terjedelem Betűtípus, betűméret, sortáv Margók Nyelv Kötés Elektronikus formátum A szakdolgozat terjedelme a következőképpen elvárt: teljes műhelymunka esetén minimum 5000 maximum 8000 szó teljes műhelymunkánként, rész műhelymunka esetén a beszámoló minimum 800 maximum 4000 szó rész műhelymunkánként, önreflexió esetén minimum 1200 maximum 2000 szó a prezentáció vázlata, irodalomjegyzék, ábrák és táblázatok, valamint mellékletek nélkül. A szakdolgozatot egy- vagy kétoldalas nyomtatással kell elkészíteni. Times New Roman, 12-es betűnagyság, 1,5-ös sortávolság. Belül (kötésnél) 3,5 cm, kívül, illetve alul és felül 2,5 cm margó. A szakdolgozat nyelve magyar (vagy a témavezetővel egyeztetve ettől eltérő nyelv is lehet). A szakdolgozatot egy gépelt példányban - hitelesen összefűzve (kötött vagy spirálozott formában) - a Tanulmányi Hivatalban kell benyújtani. A borítón a lap tetején az intézmény, a kar, és a szak neve szerepel. Alatta a Szakdolgozat megnevezés. A lap alsó harmadában bal oldalt a készítő neve. A lap alján, középen évszám (1. sz. Melléklet). A szakdolgozatot a Tanulmányi Bizottság által meghatározott formában PDF formátumban kell elektronikus adathordozón benyújtani. 4
Pszichológia BA (viselkedéselemző) szakdolgozat Részletes követelmények, segítség a teljes tanulmány elkészítéshez Az elméleti bevezetésről részletesebben A témára vonatkozó elméleti összefoglalót fontos kiegészíteni a kutató által vizsgált kérdés bemutatásával és a vizsgált jelenség konceptulizálásával. A cél a vizsgált területen folytatott elmélyült, a korábbi eredményeket értékelő, saját szakmai álláspontot kialakító szakirodalmi tájékozódás bemutatása, a vizsgált kérdés érvényének elméleti alátámasztása. A szakirodalmi összefoglaló fókuszában a szakdolgozat által feldolgozott saját téma áll, ennek fényében kell bemutatásra kerülnie a vonatkozó szakirodalomnak. Általában az elméleti bevezetés az általánosabb elméleti kiindulópontok és fogalmi tisztázás fokozatosan szűkít magára a vizsgált jelenségre A hipotézisekről részletesebben A hipotézis tartalmazza a kutató elképzelését a kutatási kérdésben szereplő változókra, azok kapcsolatára vonatkozóan, hozzájárul a vizsgált jelenség alaposabb megismeréséhez. A hipotézis származhat a gyakorlat tapasztalataiból, ill. elméleti tételek kritikai értékeléséből. A szakszerű hipotézisalkotás következménye: a magyarázó erő, a világos, egyértelmű, tömör ítélet formájában történő megfogalmazás, az igazolhatóság (elvethetőség), a módszertani megvalósíthatóság. A hipotézisek lehetnek egymással összefüggőek, akár hierarchikusan szervezettek is. A módszerekről részletesebben A módszer leírása a vizsgálati terv megvalósításának részletes dokumentációja, amely használati útmutatóként szolgál nemcsak a vizsgálat reprodukálásához vagy későbbi továbbfejlesztéséhez, hanem a kapott eredmények kritikai elemzéséhez is. Az áttekinthetőség érdekében javasolt a következő alfejezetekre osztani: Kísérleti/vizsgálati személyek; Mérőeszközök (skálák, berendezés, ingeranyag), Eljárás. Ezek mellett a tipikus alfejezetek mellett más fejezetcímek is előfordulhatnak. Kísérleti/vizsgálati személyek A vizsgálat populációjának, a vizsgálati/megfigyelési egységnek a meghatározását és jellemzését (átlagéletkor, életkori tartomány, nemek aránya és minden más, a konkrét vizsgálat szempontjából fontos paraméter) foglalja magába. Ismerteti a mintaválasztás módját és kritériumait. A választott empirikus módszer sajátosságainak, a vizsgált hipotézisek és alkalmazott statisztikai eljárások minimum követelményeinek megfelelő számú résztvevő adatait javasolt a műhelymunkához (akár más műhelymunkásokkal, oktatókkal, kutatókkal együttműködve) összegyűjteni. A hipotézistesztelés értékéből levon, ha felvett minta nagysága nem elégséges a megfogalmazott hipotézisek ellenőrzéséhez. Mérőeszközök (skálák, berendezések, ingeranyag) A használt mérőeszközök, berendezés, ingeranyagok részletes leírását tartalmazza. A speciális berendezéshez nem kötött mérőeszközök (pl. teszt, attitűdskála) esetén az elkészítésére vonatkozó szakirodalmi hivatkozást kell feltüntetni annak érdekében, hogy az olvasó ugyanezt a tesztet, skálát be tudja szerezni. A kereskedelmi forgalomban lévő berendezésnél a gyártó cég nevét és a modell típusszámát kell megadni (pl. számítógépes programok). Az ingeranyagok esetén ezek paramétereit javasolt megadni (pl. a vetített filmrészletek vagy ingeranyagként szolgáló zenék paraméterei). Azokat a teszteket, kérdőíveket, melyek esetén a forrás megjelölhető (pl. szerzői joghoz kapcsolódik) nem kell külön csatolni a mellékletben, elegendő a forrás megjelölése. Csak abban az esetben szükséges a mellékletben a teljes tesztet, kérdőívet bemutatni, amennyiben nem ismert a forrása. A külön rendelésre készült eszközről részletes leírást kell adni, illetve bonyolult eszköz 5
esetén rajzot vagy fényképet ajánlatos mellékelni. Az exponált ingeranyagot (pl. képeket) is javasolt a mellékletben csatolni. Eljárás A résztvevőknek adott instrukciókat és/vagy ingerfeltételeket és a regisztrált reakciókat és az adatok rögzítésének mikéntjét tartalmazza. Jól követhető és takarékos lírása annak, hogy hogyan zajlott le a kísérlet/vizsgálat. Kérdőíves vizsgálat esetén az alkalmazott módszer megbízhatóságát és érvényességét is itt kell bemutatni. Kvalitatív kutatás (pl. fókuszcsoportos vizsgálat, mélyinterjú) esetén az eljárás menetének részletes bemutatása során le kell írni pontosan az adatnyerés módját (milyen projektív technikákkal, vizuális ingerekkel, történetalkotási, narratívum-elemzési technikákkal, szimbólumokkal, fantáziaképekkel, stb. dolgozott a kutató). Amennyiben lehetséges, ezek csatolandók a mellékletekhez. Statisztikai módszerek Itt az adatok elemzésének módja (számítógépes adatfeldolgozás esetén a használt statisztikai program neve és verziószáma, statisztikai próbák) kerül bemutatásra hipotézisenként. Amennyiben az adatfeldolgozás módja nem triviális (pl. tartalomelemzés; a mért adatokból új változók képzése), azt is itt szükséges leírni. Nem kell ismertetni a statisztikai próba képletét, a statisztikai nullhipotézist, de szükséges indokolni a próba megválasztását. Az egyes vizsgálati személyek személyes adatait nem adjuk meg! Az eredmények bemutatásáról részletesebben A statisztikai feldolgozás eredményeinek ismertetését a leíró statisztikával kell kezdeni (pl. átlag, szórás) majd ezután következnek a hipotézisellenőrző statisztikai próbák. A szövegben megadott (pl. tehát a mezőfüggők csoportja lassabban tájékozódott a környezetben, mint a mezőfüggetlenek csoportja. ) vagy ábrán, táblázatban ábrázolt eredmények mellett a hipotézist ellenőrző statisztikai próba értékét, szabadságfokát, a kritériumként használt valószínűségi szintet is fel kell tüntetni (pl. t=2,2; szabadságfok 42; p<0,05 vagy: t(42)=2,2; p<0,05). A nem szignifikáns hatásokat nem kell kifejteni bővebben ez esetben elegendő felsorolni, hogy pl. mely változókban nem volt statisztikailag megbízható különbség a csoportok között. A statisztikai próbák megválasztását itt már nem kell újra indokolni. Az eredeti statisztikai output-kat (pl. SPSS korrelációs táblázatokat) sem a törzsszövegben, sem pedig a mellékletben nem kell bemutatni. A számszerű adatokat grafikusan kell ábrázolni vagy táblázatos formában kell bemutatni. Ez esetben az ábra/tábla címében szerepelnie kell, hogy milyen adatok kerülnek bemutatásra. Az ábrákat illetve a táblázatokat azok megjelenési sorrendjében sorszámozni kell (a szövegben ez alapján utalunk rá), ha több van, akkor jó ezeket összefoglalóan egy tábla, ábrajegyzékbe foglalni a dolgozat tartalomjegyzéke után. A dolgozat ezen fejezete kizárólag az adatok és eredmények ismertetését, bemutatását szolgálja részben számszerű, részben szöveges formában. Értelmezésükre nem itt, hanem a Megvitatás, következtetések fejezetben kerül sor. A megvitatásról, következtetésekről részletesebben A megvitatás célja értelmezni és értékelni a kapott eredményeket, úgy, hogy elsődleges hangsúlyt kapjon a vizsgálat feltételezése és eredménye közti kapcsolat. Javasolt egy az eredményeket összegző állítással kezdeni, amit követ az eredmények értelmezése a kutatási eredmények integrálása az elméleti bevezetőben is hivatkozott korábbi kutatásokba, elméleti-szemléleti keretbe. 6
Itt kerül sor a vizsgálat erősségeinek, gyenge pontjainak tárgyalására is. Azokat a jellemző hibákat kell csupán tárgyalni, amelyek a kapott eredményeket jelentősen befolyásolták. A negatív eredményeket negatív eredményként kell elfogadni és értelmezni, kerülni kell a módszertani hiba következményeként való magyarázatukat, hacsak ez valóban nem indokolt. A hivatkozásokról és az irodalomjegyzékről részletesebben (az APA 6 közlési szabályaiból kiindulva) Szakirodalmi hivatkozások esetében a szöveg közben vagy a szerző vezetékneve után zárójelben a megjelenés évszámát vagy zárójelben a szerző vezetéknevét és vesszővel elválasztva a megjelenés évszámát, illetve az oldalszám(ok)at kell feltüntetni. Azonos szerző(k), ugyanabban az évben született több tanulmányát az évszám után írt a, b, c jelekkel kell megkülönböztetni mind a szövegben, mind az irodalomjegyzékben. Külön figyelmet érdemel a bibliográfiai adatoknak a szövegben, illetőleg az irodalomjegyzékben való egyeztetése. Minden a szövegben előforduló hivatkozásnak megtalálhatónak kell lennie az irodalomjegyzékben, amely ezeken túl nem tartalmazhat más hivatkozásokat. Társszerzőség esetén a szövegközi hivatkozásnál minden szerző vezetéknevét ki kell írni (pl. Sekuler és Blake, 2000), de kettőnél több szerzős műre való többszöri hivatkozás esetén, a második hivatkozástól elegendő csak az első szerzőt hivatkozni név szerint (pl. Atkinson és mtsai, 1995). Természetesen a bibliográfiában valamennyi szerző nevét fel kell sorolni a forrásmunka által megadott sorrendben. Azokban az esetekben, amikor a szövegközi hivatkozás egyszerre több forrásmunkára vonatkozik, érdemes a hivatkozott műveket a megjelenés éve vagy az első szerzők vezetékneve alapján sorrendbe állítani és pontosvesszővel elválasztani [pl. Számos kiváló összefoglaló munka jelent meg a témában magyarul is (Norman és Nielsen, 1912; Loósz és Katona, 1904; Kovács, 1917). ]. Ha ugyanazon szerző több tanulmányára hivatkozunk összefoglalóan, a megjelenési évszámokat egymástól vesszővel elválasztva kell megadni: Egyes kutatók (Malter, 1987, 1989, 1996) szerint. Szó szerinti idézetnél kötelező az idézőjel használata, és a szövegben, amikor az idézett szerző nevénél és a mű megjelenési évszámánál meg kell adni az idézett szöveg oldalszámát is. Például: A hat hónapos csecsemők szopási sebessége megnő, ha az egymást követő hangok bármely nyelvben két különböző fonémához tartoznak (Atkinson és mtsai, 1995, 261. old). Közvetett hivatkozás esetén (csak abban az esetben, ha elérhetetlen az mű, cikk, könyv, stb., amire a dolgozatíró hivatkozik, és csak utalást olvasott rá egy másik szerzőnél) a szöveg közben a forrás szerző adatai után zárójelben oda kell írni, hogy mely szerző művében található az idézett vélekedés (idézi X, ebben az évben.) Például: Liberman (1982, idézi Moore, 1997) elmélete szerint.... Ilyenkor a legelegánsabb, ha az irodalomjegyzékben mindkét mű adatai pontosan, külön tételként szerepelnek, és az idézett mű után zárójelben feltüntetjük, kinek a tanulmányában található meg. Pl.: Liberman, A. M. (1982). On finding that speech is special. American Psychologist, 37, 148 167. (idézi Moore, 1997) Moore, B. C. J. (1997). An Introduction to the Psychology of Hearing. Academic Press, San Diego. Elfogadható azonban az is, ha a közvetett hivatkozásnál az irodalomjegyzékben csak a forrásműként szereplő munka jelenik meg (a fenti példában Moore könyve). A közvetett hivatkozás formája a fentiektől kissé eltérhet, ha az olvasott szerzőnél nem található meg a pontos hivatkozás: ekkor a szövegben zárójelben az ismertetett szerző a neve után az é.n. (évszám nélkül) jelölés alkalmazható: Liberman (é.n., idézi Moore, 1997) elmélete.... Ilyenkor hátul, az irodalomjegyzékben természetesen csak a kutató által olvasott szerző (példánkban Moore) szerepel. 7
Az irodalomjegyzékben az összes bibliográfiai adatot pontosan meg kell adni. Az irodalomjegyzékben szereplő forrásmunkák felsorolása az első szerzők neve szerinti szoros ábécé sorrendben történik. Ha ugyanazon szerző több munkája is szerepel irodalomjegyzékünkben, azokat kronológiai sorrendben kell ismertetni. Ugyanazon szerző azonos évben megjelent munkáinak adatai a szövegközi hivatkozásnál használt, a megjelenés évével folyamatosan egybeírt a, b, c, stb. jelölés alfabetikus sorrendjében jelenjenek meg. A magyar nyelvű hivatkozásnál nincs, az idegen nyelvű hivatkozásoknál van vessző a vezetéknév után. A tudományos fokozatokat (pl. Dr., PhD) nem jelöljük sem a szövegközi hivatkozásoknál, sem pedig az irodalomjegyzékben. Az írott művek lelőhelyét dőlt betűvel kell írni: lelőhelynek a könyv, illetve a folyóirat címe számít. Elhangzott előadásnál nincs lelőhely. Egy hivatkozás egy bekezdésbe kerül, a bekezdés típusa függő legyen. Folyóiratcikkek esetében: A szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi (megjelenés éve). A cikk címe. A folyóirat címe, kötetszám(füzetszám), az idézett cikk oldalszáma tól ig. Pl.: Compton, W.C., Smith, M.L., Cornish, K.A. és Qualls, D.L. (1996). Factor Structure of Mental Health Measures. Journal of Personality and Social Psychology, 71(2), 406 413. Könyvek esetében: A szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi. (megjelenés éve). A könyv címe. Kiadó, Megjelenés helye. Pl.: Endler, N. S., Magnusson, D. (1976a). Interactional psychology and personality. Washington: Hemisphere. Tanulmánygyűjtemények esetén: von Bertalanffy, L. (1952). Theoretical models in biology and psychology. In Krech, D., Klein, G. S. (eds) Theoretical models and personality theory. 155 170. Duke University Press, Durnham. On-line hivatkozások esetén: On-line folyóiratok A szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi (megjelenés éve). A cikk címe. A folyóirat címe, kötetszám, letöltve: év. hónap nap. teljes URL vagy DOI. Online dokumentumok A szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi (megjelenés éve). A cikk címe. teljes URL vagy DOI. (letöltve: év. hónap nap). Mead, G. H. (1913). The Social Self. URL: http://psychclassics.yorku.ca/mead/socialself.htm (letöltve: 2008. március 9.) Konferencia-, egyetemi előadások esetén: A szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi (az előadás megtartásának éve) Az előadás címe. A kongresszus vagy rendezvény pontos neve, helye, dátuma (év, hó, nap). Kállai J. (2010). Társas kapcsolatok kognitív idegtudományi alapmechanizmusai. Előadás a Magyar Pszichológiai Társaság XIX. Országos Tudományos Nagygyűlésén. Pécs, 2010. május 27 29. Bányai É. (2010). Affektív pszichológia. Előadás a pszichológia nappali BA képzésben. Eötvös Loránd Tudományegyetem. 2010 őszi félév. 8
1. sz. Melléklet A pszichológia BA szakon készítendő szakdolgozat borítója és belső címlapja EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR PSZICHOLÓGIA SZAK SZAKDOLGOZAT <évszám> 9
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR PSZICHOLÓGIA SZAK VISELKEDÉSELEMZŐI PORTFÓLIÓ Témavezetők: <beosztás> <beosztás> <beosztás> <beosztás> Budapest, <évszám> 10