Kaposi Zoltán Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000 Tartalom I. A hagyományos gazdaság szemléleti keretei 13 II. A KERESLET VÁLTOZÁSAI (1700-1848) 21 1. Népesség és társadalom Magyarországon 23 A hagyományos népességmodell és a 18. századi átalakulás 23 A magyarországi népességnagyság változásai 25 A demográfiai jellemzők alakulása 27 A társadalom strukturális rendszere 28 - Jogi és foglalkozási szerkezet 28 - A településrendszer: a falu és a város 30 - A nemzetiségi eloszlás 32 2. A belső kereslet 34 A város és vidéke kapcsolata: a piackörzet 34 A kereskedelem intézménye: a vásár 36 A belső forgalmat korlátozó tényezők és változásaik 38 - A céhek és a limitatio 38 - Az infrastruktúra elmaradottsága 39 a. Az úthálózat 39 b. A folyami közlekedés feltételeinek átalakítása 40 c. A pénz és hitelrendszer 43 A gazdaságpolitika és a belső forgalom 49 3. A külső kereslet 51 Magyarország a Habsburg-birodalomban 51 A birodalmi gazdaságpolitika egységesítő vonásai 52 A külkereskedelem szerkezete 56 4. Jövedelemeloszlás és jövedelmi struktúra 60 Jövedelemeloszlás a hagyományos társadalmakban 60 Jövedelemeloszlás Magyarországon 61 - A "gazdagok" csoportja 61 - A "jómódúak", a mobilitás megtestesítői 63 - A "középrétegek", a társadalom tömege 66 - A "szegények" 67 A készletezési politika 68 1
III. A MAGYARORSZÁGI MEZŐGAZDASÁG (1700-1848) 73 1. Földbirtokszerkezet, földhasználat 75 A föld mint gazdasági kategória 75 A földtulajdon változásai Magyarországon 76 A hasznosított földterület bővítése 79 A nagybirtok mint rendszer 82 A nagybirtok a magyarországi gazdaságtörténet-írásban 84 A nagybirtok fogalma és formái 85 Az úrbéri földek növekedése 88 2. Gazdaságirányítás, munkaerő, szaktudomány 91 A humán tőke jelentősége 91 A magyarországi nagybirtokok irányítása 93 A paraszti gazdaság 97 Agráriskolák, agrárszakírás, agrártudomány 98 3. Termelés és gazdálkodás 104 Szántóföldi növénytermesztés és rétgazdálkodás 104 Állattartás - állattenyésztés 106 Szőlőtermelés, borászat 109 Erdőgazdálkodás, erdőhasználat 110 Kertművelés 111 Egyéb ágazatok 112 4. Technika, termelékenység, jövedelmezőség 113 A technikai bázis 113 A termelékenység növekedése 115 A jövedelmezőség 118 IV. AZ IPAR MAGYARORSZÁGON (1700-1848) 123 1. Ipari változások Nyugat-Európában a 18. században 125 2. Magyarország ipara és bányászata a 18. század elején 128 3. A hazai ipar strukturális rendszere 129 A háziipar 129 A céhes ipar 130 A modernebb ipari struktúrák Magyarországon 132 4. Iparosok, kézművesek, munkások 136 5. Termelékenység és jövedelmezőség az iparban 137 V. A VÁLLALKOZÓI ATTITŰDÖK MEGJELENÉSE (1700-1848) 141 1. A vállalkozások kialakulása Nyugat-Európában 144 2. A "vállalkozói szellem" Magyarországon 146 3. Modern vállalkozások Magyarországon 147 2
Kereskedők 147 Bankárok, hitelezők 148 Tőkés ipari vállalkozók Magyarországon 149 VI. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK A MAGYAR GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM ÁTALAKÍTÁSÁRA A REFORMKORBAN 153 1. Széchenyi gazdasági- és társadalomátalakítási elképzelései 156 2. A vámvédett iparfejlesztés gondolata Magyarországon 161 3. Karl Kübeck birodalomfejlesztési nézetei 165 4. A hazai konzervatív elképzelés 166 VII. A korlátozott gazdasági modernizáció lehetősége (1848-1867) 169 1. A polgári forradalom gazdasági és társadalmi hatásai 171 2. A Habsburg-birodalom helyzete 1850 táján 175 3. Az abszolutisztikus rendszer gazdaságpolitikája az 1850-es években 178 A vámok kérdése 178 A földbirtoklás jogi kérdéseinek rendezése 179 A fiskális és a monetáris politika változásai 182 Az iparügyi intézkedések, az iparszabadság kérdése 184 4. Növekedés és szerkezeti változások az önkényuralom időszakában 186 A magyar mezőgazdaság változásai 186 Az ipar változásai az önkényuralom éveiben 192 Az infrastruktúrális változások 197 VIII. tőkésedés és piacosodás (1867-1918) 211 1. A Kiegyezés gazdasági következményei 213 2. A liberális állam és a magyarországi gazdaság kapcsolata 215 A világgazdasági konjunktúra és a liberális gazdaságpolitika 215 A fiskális politika lehetőségei 217 A monetáris politika működése 220 3. A gazdasági infrastruktúra változásai 222 A hitelrendszer változásai 222 A szállítás forradalma a dualista korszakban 225 4. A mezőgazdaság fejlődése és a piacosodása 238 A mezőgazdasági termelés körülményeinek változásai 238 A mezőgazdasági földbirtokrendszer 241 A mezőgazdasági termelés ágazati rendszere 243 Az üzemi rendszer 246 5. A magyarországi ipar fejlődése 249 Az ipar szervezeti rendszerei 250 Az ipar ágazati rendszere 252 3
6. Termékforgalmazás és piacok 258 A kereskedők és a kereskedelem struktúrája 258 Vásárok és boltok 259 Az árutőzsde és a nagykereskedelem 261 A külkereskedelem fejlődése 262 7. Polgárosodás: az életmód-és a mentalitásváltozás 266 Az urbanizáció Magyarországon 266 Vállalkozók és polgárok 270 8. A "közös piac" és az összetartozás kérdése 273 9. Az első világháború és következményei a magyar gazdaságra 276 IX. A magyar gazdaság a trianoni határok között 283 1. A gazdaság működési feltételrendszerének átalakulása (1918-21) 285 A területi változások 285 A megváltozott településszerkezet és gazdasági infrastruktúra 286 A népességveszteség 289 A gazdasági ágazatok új helyzete 290 Vagyonveszteség és az egyéb kötelezettségek 291 2. Gazdasági stabilizáció és növekedés az 1920-as években 293 Az államháztartás és a pénzügyi intézmények 293 Az agrárrendszer és a földreform az 1920-as években 297 Ipari átalakulás és növekedés az 1920-as években 301 - A könnyűipar 302 - Az élelmiszeripar 304 - Nehézipar, bányászat, gépipar 307 A külkereskedelem élénkülése 309 3. A gazdasági válság és hatásai (1929-33) 311 4. A gazdaság reorganizálódása a harmincas évek második felében 317 Az állami beavatkozás és következményei 317 A külkereskedelem és a német befolyás 319 5. A munkaerő és a foglalkoztatottság Magyarországon a két világháború közötti időben 321 A foglalkoztatottság változásai 321 A jövedelmi szerkezet 324 - A gazdasági elit 325 - A polgári középrétegek jövedelmei 326 - Parasztok, városi munkások, kispolgárok, közalkalmazottak 327 - A szegények csoportja 328 X. A gazdasági önállóság elvesztése (1938-49) 331 1. A fegyverkezési program és gazdasági következményei (1938-40) 333 2. A hadigazdálkodás Magyarországon (1941-45) 337 3. A háborútól a kommunista diktatúráig (1945-49) 339 4
A háború következményei 339 A népesség veszteségei a 2. világháború idején 341 Államháztartás és stabilizáció 344 A magyarországi földreform 345 Politikai konszolidáció 350 Az államosítások megindulása és az 1. hároméves terv 351 A kommunista hatalom legitimációjának megteremtése 359 XI. A TERVGAZDASÁGI RENDSZER (1950-90) 361 1. A magyar tervgazdasági rendszer kiépítése (1950-53) 363 A gazdaság és a tervezés: a szovjet tapasztalatok 363 A magyarországi tervelőirányzatok az első ötéves terv idején 366 A nehézipar legfőbb reprezentánsa: Sztálinváros 367 További nehézipari szocialista városok 370 A gépipar pozíciója az 1950-es évek elején 373 A könnyűipar kiemelt beruházása: a Kaposvári Textilművek 374 Az első ötéves terv "eredményei" 379 A fejlesztés forrásainak eszközei 381 A közélet központi átszervezése 383 2. Nagy Imre gazdaságpolitikai kísérlete és következményei (1953-56) 385 3. Gazdaság és gazdaságpolitika Magyarországon (1956-1972) 391 Az átmeneti idők (1956-57) 391 Az új iparosítási tervek (1958-66) 393 A mezőgazdaság erőszakos kolhozosítása (1959-61) 396 A gazdaságirányítás változásai 399 A gazdasági reform kidolgozása és bevezetése (1964-72) 400 4. A magyarországi társadalom változásai a tervgazdálkodás ideje alatt 405 A népesség változásai (1945-2000) 405 Az új társadalompolitika 1948/49 után 410 A munkaerő biztosítása a gazdasági tervek végrehajtásához 414 A társadalmi szerkezet megváltozása 417 A polgárosodás esélyei az 1970-es évektől 419 5. A KGST és Magyarország kapcsolata. A külkereskedelem 421 A szovjet politika és a KGST létrejötte 421 Az első évtized: a "kemény korszak" 422 A második korszak: 1961 után 424 A magyarországi külkereskedelem változásai 428 6. Alkalmazkodási nehézségek és a tervgazdasági rendszer összeomlása (1972/73-1990) 432 A reformfolyamat megakadása 432 Termelésnövekedés és az életszínvonal Magyarországon az 1970-es években 435 5
A hetvenes évek kiemelt nagyberuházása: a Paksi Atomerőmű 438 Gazdaságpolitikai korrekciós kényszerek 441 Gazdasági nehézségek az 1980-as évek közepe felé 443 A kiút keresése és a szerkezeti átalakulás (1986/87-1990) 445 6