kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 1

kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 1 4/6/18 5:27 PM

Kiadja Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Szerzők: Dr. Egyed-Gergely Júlia Márványkövi Ferenc Prof. Dr. Rácz József Törzsökné Góczán Emese Szerkesztette: Törzsökné Góczán Emese 2017. augusztus ISBN 978-963-88214-5-4 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 2 4/6/18 5:27 PM

kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 3 4/6/18 5:27 PM

BEVEZETŐ...8 Tartalom 1. ELŐZMÉNYEK...12 1.1 A Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében című TÁMOP 5.4.1/08/1. számú kiemelt projekt megállapításai...13 1.2 Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról 2015...18 2. BUDAPEST FŐVÁROS III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN TALÁLHA- TÓ SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MONITOROZÁSA... 20 2.1. Bevezetés...21 2.2. Az adatgyűjtés célja és módszertana... 22 2.2.1. Az adatgyűjtés célja... 22 2.2.2. Az adatgyűjtés módszertana... 22 2.3. Azonosított intézmények: ellátási térkép és intézményi profil... 23 2.3.1. Ellátási térkép... 23 2.3.2. Intézményi profil... 24 2.4. Óbuda-Békásmegyer kábítószer-fogyasztási mintázata...38 2.5. Az ellátórendszeren kívül...39 2.5.1. Kezelők, ellátók...39 2.5.2. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók...40 2.6. A kerületi ellátórendszer leírása...40 2.6.1. Szolgáltatási spektrum...40 2.6.2. A szolgáltatások elérhetősége, hozzáférhetősége...41 2.7. Az ellátórendszer intézményeinek működési feltételei... 42 2.7.1. Kezelők, ellátók... 42 2.7.2. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók...44 2.8. Működő és hiányzó intézményi szolgáltatások...45 2.8.1. Kezelők, ellátók...45 2.8.2. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók...46 2.9. Intézményi fejlesztési tervek...46 2.9.1. Kezelők, ellátók...46 2.9.2. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók...48 2.10. A kerületi ellátórendszer intézményei között megvalósuló együttműködés.49 2.10.1. Kezelők, ellátók...49 2.10.2. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók... 52 2.11. Hiányterületek a kerületi ellátórendszerben...54 2.11.1. Kezelők, ellátók...54 2.11.2. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók... 55 2.12. Kielégített és kielégítetlen szükségletek... 55 2.13. Hiányanalízis - irányok... 57 2.14. Következtetések...59 3. A KERÜLETI SZERHASZNÁLÓK JELLEMZŐI... 62 3.1. Szolgáltatásokon megjelenő kliensadatok...63 4 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 4 4/6/18 5:27 PM

3.2. Kérdőíves adatgyűjtés...63 3.2.1. Általános adatok, a minta összetétele...64 3.2.2. Alkohol-, kábítószer fogyasztási és dohányzási szokások...69 3.2.3. Egyes, alkohol- és kábítószer fogyasztás körüli befolyásoló tényezők, okok... 97 3.2.4. A szerfogyasztás, mint probléma megítélése... 103 3.3. Összegzés... 108 4. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN MŰKÖDŐ ISKOLÁK 7-13. OSZTÁLYOS TANULÓINAK JELLEMZŐI... 110 4.1. Az adatfelvétel...111 4.1.1. A kérdőív kitöltésével kapcsolatos megfigyelések... 114 4.2. Általános adatok, a minta összetétele...116 4.2.1. Demográfiai adatok...116 4.2.2. A III. kerületi tanulók családjainak társadalmi helyzete...118 4.2.3. Családi integráció...119 4.2.4. Kortárs kapcsolatok... 121 4.2.5. Iskolai teljesítmény... 123 4.2.6. A szabadidő eltöltése... 126 4.3. A legális és nem legális szerek ismertsége... 132 4.4. Dohányzás... 134 4.4.1. A dohányzás elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében... 134 4.4.2. A dohányzás és a társadalmi háttér összefüggései... 138 4.4.3. Jövőkép... 141 4.5. Alkoholfogyasztás... 142 4.5.1. Az alkoholfogyasztás elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében... 142 4.5.2. Lerészegedés... 145 4.5.3. Az alkoholfogyasztás és a társadalmi háttér összefüggései...147 4.5.4. Jövőkép... 150 4.6. Energiaital... 151 4.6.1. Az energiaital fogyasztásának elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében... 151 4.7. Szerhasználat... 154 4.7.1. A szerhasználat elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében... 154 4.7.2. A főbb szertípusok vizsgálata... 159 4.7.3. A drogfogyasztás és a társadalmi háttér összefüggései...161 4.7.4. Együttes fogyasztás... 168 4.7.5. Jövőkép... 169 4.7.6. A segítségkérés lehetősége... 170 4.8. Összegzés...172 5. A KERÜLETI ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA...176 5.1. Általános adatok...177 5.1.1. Demográfiai adatok...177 5 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 5 4/6/18 5:27 PM

5.1.2. Kortárs kapcsolatok... 178 5.1.3. A szabadidő eltöltése... 179 5.2. Legális és nem legális szerek ismertsége... 182 5.3. Dohányzás, alkoholfogyasztás és szerhasználat a 16 évesek körében... 183 5.3.1. Dohányzás... 183 5.3.2. Alkoholfogyasztás... 184 5.3.3. Szerhasználat... 186 6. KÖVETKEZTETÉSEK...190 7. FELHASZNÁLT IRODALOM...194 MELLÉKLETEK...195 6 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 6 4/6/18 5:27 PM

7 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 7 4/6/18 5:27 PM

Bevezető 8 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 8 4/6/18 5:27 PM

A Nemzeti Drogellenes Stratégia 2013-2020 - Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen című dokumentum céljaihoz szorosan illeszkedik Óbuda-Békásmegyer Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának (KEF) működése. A stratégiában megfogalmazott gyújtópont, a tiszta tudat és józanság megjelenik a kerületben a közösségépítés előtérbe helyezésével, valamint a rendszeres egészségügyi szűrőprogramokon, ahol az egészség, mint alapvető érték kerül kihangsúlyozásra. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata elkötelezett a közösségépítés mellett, ennek egyik pillére azok a rendszeresen megrendezésre kerülő, nagyszabású, sokszor ingyenes kulturális és szabadidős programok, melyek biztosítják az érdeklődők számára a szórakozást, a szabadidő hasznos eltöltését. A városrész vezetése nagy hangsúly fektet a lakosság igényeire reagáló programok, szolgáltatások kialakítására is. A jelenlegi kutatás egyik célja, hogy a kerület a jól működő szolgáltatásairól megerősítést kapjon, a felmerülő hiányosságokat felismerje és lehetőség szerint pótolja, továbbá a hiányos területeket fejlessze. A kutatás eredményének függvényében megalapozottabban tudja tervezni a városvezetés a gyakorlati megvalósítást, a KEF pedig a koordináló tevékenységét. A helyi drogellenes stratégia a Nemzeti Drogellenes Stratégiával összhangban készült el. A cselekvési tervhez és a további koordinációs munkához fontosnak tartottuk egy olyan kutatás elkészítését, mely a konkrét helyzetről, adatokról, kerületi szolgáltatások lefedettségéről ad pontos képet. 2010-ben került sor egy, a kerületet is érintő szükségletfelmérésre Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében címmel, TÁMOP 5.4.1/08/1. sz. kiemelt projekt keretében. Egyrészt a felmérés jóval nagyobb területet, az Észak-Budai régiót foglalta magába, továbbá a szükségletfelmérés megállapításai óta az elmúlt 7 év alatt sok változás történt. 2010-ben még a legnépszerűbb szer a középiskolások körében a marihuána volt, napjainkban az új pszichoaktív szerek számítanak elsődlegesnek. Véleményünk szerint megjelentek ugyan új kábítószerek a kipróbálók, fogyasztók körében, de nem olyan mértékben, mint ahogy azt más településeken, kerületekben, vagy éppen a hírekben hallani. Bár jónak ítéltük kerületünkben a kábítószer problémával küzdőkkel foglalkozó szervezetek számát, a szolgáltatások színvonalát, lefedettségét, azonban erre vonatkozóan nem rendelkeztünk konkrét információkkal. A megfelelő továbblépéshez szükség volt a drogfogyasztás jellemzőinek megismerésére, a szolgáltatások felmérésére, az ellátórendszer hiányosságainak, leterheltségének, lehetőségeinek vizsgálatára, valamint a hiányzó szolgáltatás, kapacitás, szakember ellátottság, finanszírozás, új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos ellátási lehetőségek, vagyis a konkrét helyzet elemzésére. Jelen kutatás elsősorban Budapest III. kerületében megjelenő problémás droghasználat felmérésére, a kerületben működő intézmények és szolgáltatások monitorozására irányult, hogy megfelelően tudjunk reagálni a felmerült hiányosságokra, és 9 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 9 4/6/18 5:27 PM

lehetőségeinkhez mérten azokat a területeket fejlesszük, ahol hatékonyan tudunk hozzájárulni a kerületben élő és tanuló, drogproblémával érintett fiatalok felépüléséhez. A kutatás módszertana csatlakozott a nemzetközi standardokhoz. Több releváns szakirodalom, köztük Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata valamint a Paksi Borbála és Felvinczi Katalin által szerkesztett Kézikönyv Szükséglet-meghatározás Kezelés, ellátás című kiadvány figyelembe vételével választottuk a kutatás felépítését, ezáltal a hazai kutatások eredményeivel összevethetőek lettek az általunk kapott részadatok. A projektet az alábbi kutatási terv szerint valósítottuk meg: 1. Kutatási cél: Óbuda-Békásmegyer területén élő, valamint ott tanuló fiatalok drogfogyasztási érintettségének, jellemzőinek vizsgálata. A kerületben működő szolgáltatások feltérképezése, monitorozása, esetleges hiányok felderítése, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 2. Előzmények áttekintése. 3. Kutatási módszer: dokumentumelemzés, kvantitatív (kérdőívfelvétel) és kvalitatív módszerek (mélyinterjú). A kutatás során fontosnak tartottuk az operacionalizálást: a kutatásban feltett kérdések pontos meghatározását, kérdőíves kutatás esetén a kérdések pontos kidolgozását, interjús módszer esetében az interjú vázának megalkotását. 4. Adatok feldolgozása, rögzítése. 5. Az adatok elemzése révén következtetések levonása, melyek az önkormányzat és valamennyi KEF tag számára iránymutatást adnak a további munka tervezéséhez, lehetőségek kihasználására, hiányzó feladatok vagy igények ellátására. 6. Tanulmány készítése, melyet kiadvány formájában jelentettünk meg, valamint előadtuk szakmai nap keretében. 10 A fentiek alapján a tanulmány az alábbiak szerint tagozódik: Először a korábban történt helyzetfelmérést tekintjük át. Ezután a kerületben működő, kábítószer-használókkal kapcsolatba kerülő szolgáltatók, ellátó intézmények monitorozását elemezzük. A második részben a kerületre jellemző kábítószer-használat adataival (szocio-demográfiai adatok: kor, nem, első kipróbálás, családi háttér, iskolai végzettség, munkaügyi státusz, egyéb jellemzők: használt kábítószerek típusa, használat rendszeressége, alkoholfogyasztás jellemzői, dohányzás, bűncselekmény elkövetése, stb), és az újfajta pszichoaktív anyagok okozta problémák arányával és jellegével ismerkedhetünk meg. A problémás droghasználat jellemzőinek felmérését szakemberek által személyes interjú keretében kérdőíves felméréssel végeztük a kerületi közterületen történő 150 fős adatfelvétellel. Fontos részét képezi a kutatásnak a visszacsatolás, melyre igyekeztünk hangsúlyt fektetni és lehetőséget biztosítani a visszajelezésre. A harmadik részben a kerületben működő iskolák 7-13 évfolyamos osztályaiba járó diákok körében végzett kutatást olvashatjuk. Az adatfelvétel zökkenőmentes lebonyolítása érdekében felvettük a kapcsolatot a Tankerületi Központ vezetőjével, együttműködését kérve a kutatásban. Az ifjúsági önkormányzat által delegált fiatakabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 10 4/6/18 5:27 PM

lok és független szakemberek (védőnők) segítették a kérdőíves, önkitöltős adatgyűjtést. Ehhez képzést szerveztünk, mivel a segítőknek a kérdőívek kiosztásán és összeszedésén túl feladata volt a kutatás célját ismertetni, kitérni a titoktartásra, segíteni a kérdőív kitöltését. A negyedik részben a kerületi adatokat az országos adatokkal (ESPAD kutatás) vetettük össze. Az egyes fejezetek végén összefoglaltuk a fontosabb megállapításokat, majd a tanulmány végén következtetéseket fogalmaztunk meg, melyek alapján alakítjuk a kerület elkövetkező cselekvési tervét, és a hatékony megelőzés és ellátás érdekében a kapott ismeretek tudatában szervezzük a KEF munkáját. 11 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 11 4/6/18 5:27 PM

1. Előzmények Szerző: Törzsökné Góczán Emese 12 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 12 4/6/18 5:27 PM

1.1 A Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében című TÁMOP 5.4.1/08/1. számú kiemelt projekt megállapításai A 2011-ben készült Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében című, TÁMOP 5.4.1/08/1. számú kiemelt projekt álláspontot alakított ki a megfogalmazott célok, a helyi szinten azonosított szükségletek kezelése és a helyi kapacitások összefüggése tekintetében, továbbá általános módszertani ajánlást fogalmazott meg a szükséglet-felmérés eredményeire reflektáló cél-tételezés megfelelőségének vizsgálatára. A Magyarországon érvényes különböző szakmapolitikai iránymutatások mindegyike azt hangsúlyozza, hogy fontos fejlesztési cél az ellátási lánc minden elemének a fejlesztése, valamint ezzel egy időben az arányosság biztosítása, mivel az integrált addiktológiai szolgáltatások megteremtése a fő cél. A felépülést középpontba állító ellátási modalitások kialakítása érdekében érdemes alaposabban elemezni a magyarországi kábítószer-helyzet sajátosságait és azok szerint alakítani a szolgáltatásokat. Az integrált ellátási rendszer kialakítása érdekében a különböző szegmensekben lévő szolgáltatások közötti funkcionális kapcsolatok és együttműködések előmozdítását kívánta segíteni. A szükséglet-meghatározás kulcsfontosságú annak megállapításában, hogy a szolgáltatások spektruma és kapacitása rendelkezésre áll-e, valamint, hogy ezek a droghasználók és hozzátartozóik részére hozzáférhetők és elérhetők-e egy adott földrajzi területen. 1. ábra Az integrált addiktológiai ellátási modalitások kialakítását célzó helyi szükséglet- meghatározás folyamatábrája: célcsoportok, módszerek, outputok (Paksi és Felvinczi, 2010) Intézményi adatlapok felvétele Intézményi profil Intézmények Szenvedélyproblémával közvetlenül kapcsolatban álló intézmények TDI, OSAP adatok elemzése Kliensek körében végzett adatfelvételek Kliensprofil Szenvedélyproblémával közvetett kapcsolatban álló intézmények Kvalitatív vizsgálatok Kielégített és kielégítetlen szükségletek az ellátórendszerben Eü. Szoc. Bv. Isk. Utcai szociális munkások Rejtőzködő droghasználók Interjúk Ellátórendszeren kívüli szerhasználói csoportok szükségletei 13 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 13 4/6/18 5:27 PM

A jelenlegi kutatással összefüggő, Észak-Budai régióban kapott megállapítások jóval nagyobb területet öleltek fel, így majd ennek ismeretében hasonlíthatjuk össze a kapott eredményeket. A 2011-es helyzetfelmérés során helyi szakértőkből álló munkacsoport a kevert módszer alkalmazásával, illetve SWOT analízisek elkészítése után az alábbi fejlesztési célokat határozták meg egy optimális helyi ellátórendszer kialakítása érdekében. 1. Képzések/ továbbképzések a helyi szakemberek számára A kábítószer-problémával kapcsolatos ismeretek hiánya tapasztalható az ezzel a problémával kapcsolatba kerülő szakemberek közt a munkájuk során. A szakemberek egy része tájékozottnak érzi magát a drogproblémát illetően, míg mások szeretnének több információval rendelkezni, legfőképpen az új drogok jellemzőit illetően (pl. mefedron, GHB). A helyi rendszerben rendelkezésre állnak továbbképzési tapasztalattal rendelkező személyek, valamint pályázati úton esetlegesen elérhetőek források is, így megfelelő célkitűzésnek tűnik képzések szervezése azon szakemberek részére, akik kapcsolatba kerülhetnek a szerhasználókkal. Ennek kivitelezéséhez a szervezetek közti jó viszony, az együttműködések és a KEF szerepe segítséget jelenthet, azonban probléma lehet a képzések magas forrásigénye. A háziorvosok, illetve a védőnői szolgálat képzése révén is fejleszthető a rendszer. 2. Ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztése A szükséglet-felmérés során nyert adatok arra utalnak, hogy a térségben jelenlévő intravénás szerhasználók körében magas egészségügyi kockázattal járó magatartásformák tapasztalhatók, különös tekintettel a közös tűhasználatra. A beszámolóból idézve: Ketten már használtak közös tűt másokkal, míg 3 főnek már volt szexuális kapcsolata olyannal, akiről tudta, hogy szintén drogot injektál. Az intravénás rejtőzködő szerhasználókkal készült felmérés alapján elmondható, hogy az említett csoportban a legnagyobb szolgáltatási igény a tűcserére, valamint a HIV- és Hepatitis-szűrésekre vonatkozik. A szeveritás elvének realizálódása érdekében, a fent említett szükségletekre adott válaszként a szakemberek egyrészt javasolják az ujjbegyes szűrési lehetőség biztosítását az intravénás szerhasználók részére, másrészt a helyi ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztését az intravénás szerhasználók igényeihez igazodva. Az ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztésének része lehet opiát szubsztitúciós program létrehozása (Suboxone terápia elérhetővé tétele) illetve steril eszközök biztosítása az intravénás használathoz, ezáltal csökkentve a virális fertőzések kockázatát. A tűcsere biztosítása akár az utcai munka keretein belül is megvalósítható lenne. A cél megvalósítását nagyban segítheti a Kék Pont VIII. kerületi tűcsere központjának tapasztalati bázisa. 3. Együttműködések erősítése A szükséglet-felmérés fontos tapasztalata volt, hogy az azt készítő szakértők a területen működő számos szervezetet - köztük a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgálatokat - nem tudtak bevonni a mintavételbe, mivel nincs kialakult együttműködési rendszer köztük és a drogproblémával küzdők ellátását végző szervezetek 14 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 14 4/6/18 5:27 PM

között. Az intézményi profil kérdőívet is csak három szervezetnél lehetett felvenni a kutatás során. Ezek alapján fontos célkitűzésnek tűnik az együttműködések erősítése a térségben a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal valamint a képzéssel kapcsolatos fejlesztési célnál már említett háziorvosokkal és a védőnői szolgálattal. Az együttműködések erősítésének legjobb alapját maga a fejlesztési folyamat adhatja, az ebben közreműködők motiváltságuknak adtak hangot és esetleg segíthetnek bevonni társszervezeteket is egy élő kapcsolati háló fenntartása érdekében. 4. A szolgáltatásokat illető szemléletbeli változások, komplex egészségfejlesztés Az egyes szolgáltatások fejlesztésekor a hangsúly a holisztikus szemlélet jegyében a komplex egészségfejlesztésen, életvezetési tanácsadáson kell lennie. E céltételezés előzménye, hogy a helyi zárótanulmány konklúziói szerint a rejtőzködő droghasználókkal kapcsolatban megállapítható, hogy nem is elsősorban a droghasználatuk jelent számukra problémát, hanem inkább interperszonális kapcsolataik (családi, munkahelyi, párkapcsolati konfliktusok) és a rendőrség. Tehát, nem elsősorban specifikus drogbeteg-ellátásra lenne szükségük, hanem kevésbé specifikus, egyben kevésbé stigmatizáló pszichológiai életvezetés, konzultációs típusú segítő kapcsolatokra. Az elért fogyasztók közül legtöbben egyéni konzultációra, iskolai és tanulási problémával kapcsolatos tanácsadásra, vagy lakhatással kapcsolatos tanácsadásra jeleztek igényt. A kliensekkel készült felmérés kapcsán is felmerül, hogy nem teljes mértékben az általuk szükségesnek gondolt kezelést kapják, és sok esetben nem gondolják, hogy a kapott kezelés segíthet problémáik megoldásában. A fejlesztés megvalósításának motorja lehet, hogy a legtöbb szervezetben dolgozik pszichológus és szociális munkás, akik segíthetnek a szolgáltatások megfelelő átalakításában. Hátráltató tényező lehet azonban a helyi kapacitások hiánya mind pénzügyi mind humánerőforrás tekintetében. 5. Speciális szolgáltatások létrehozása az enyhébb droghasználati problémákkal rendelkező fiatalok számára A helyi szakértői csoport szerint a kevésbé súlyos droghasználati profillal rendelkezők számára speciális szolgáltatásokat érdemes létrehozni, hiszen így megelőzhető a súlyosabb droghasználói karrierek kialakulása. Célként jelenik meg a szabadidő eltöltésével kapcsolatos alternatívák biztosítása a fiatalok számára, mint pl. a VIII. kerületi City Art program mintájára kialakított szolgáltatás. A cél tartalmazza a kortársképzés fontosságát. Védelembe vett gyerekek esetén speciális kortárs csoportokban végzett szociális készségfejlesztés lehet célravezető. A helyi szakértők megállapítják, hogy Az intézményi profilok és a fókuszcsoport tapasztalata is azt támasztják alá, hogy a súlyos droghasználattal járó esetek a lehetőségekhez képest még ellátásba kerülnek, azonban azok az esetek, ahol még nem alakult ki súlyos droghasználat, nem. Tehát az indikált prevenció, de tulajdonképpen a szelektív prevenció esetén, a beavatkozást jelentő eseteknél az intervenció nem valósul meg. A megkérdezett alkalmi szerhasználó fiatalok nyitottak olyan programokra, mint filmklub, graffiti /festés/rajzolás, a DJ oktatás, a filmkészítés, illetve a kerékpározás. A család és gyermekjóléti szolgálatok sok esetben nem rendelkeznek megfelelő eszköztárral a súlyos drog-problémákkal küzdők kezelésére, ilyen esetekben lehet 15 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 15 4/6/18 5:27 PM

hatékony a kortárs csoportban végzett szociális készségfejlesztés, játékos egészségfejlesztés, ismeretterjesztés, önismereti játékok, valamint a drogproblémában segítő helyek megismertetése. 6. Utcai szociális munka megerősítése, korai jelzőrendszer megerősítése A szükségletfelmérést végző munkacsoport a súlyosabb droghasználók ellátása kapcsán megállapítja, hogy egy ilyen földrajzilag is nagy és inhomogén térség ellátását, illetve az ellátás gyakorlati szervezését egy többprofilú drogambulancia lenne képes megvalósítani, ahol pszicho- és farmakoterápia, konzultáció, utcai munka és más megkereső szolgáltatások, szabadidős programok, a gondozást kiegészítő szolgáltatások (pl. felépült szenvedélybetegek csoportja), hozzátartozói csoport is rendelkezésre állnának. Továbbá az is láthatóvá vált, hogy a térségben vannak olyan területek, ahol a probléma fokozottabban van jelen, ilyenek például a Hajógyári sziget szórakozóhelyei. Ezen alacsonyküszöbű programok kivitelezésekor a helyi szakemberek nagyban támaszkodhatnának a Kék Pont már meglévő tapasztalataira. Összefoglalva elmondható, hogy a fejlesztésben résztvevő szervezetek szerint a legfőbb nehézséget az okozza, hogy a kábítószer-probléma csökkentésére irányuló tevékenységekre nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás. Ezért a kábítószer-probléma visszaszorításának egyértelmű feltételeként fogalmazták meg a társadalmi-gazdasági helyzet javulásának szükségességét. Észak-budai ellátási terv: A szakértők számára elsődleges szempont volt azon fejlesztési célok előre rangsorolása, amelyek legkevésbé függnek bizonytalan anyagi forrásoktól. A célok besorolásának másik eszköze a SWOT analízis alapján megfogalmazódott egyéb szempontok figyelembe vétele volt. Elsőrendű prioritásként jelölték meg azt, hogy olyan átalakításra van szükség a szolgáltatások szintjén, amelynek segítségével, a droggal kapcsolatos problémák kezeléséről a hangsúly áthelyeződik a komplex egészségfejlesztésre és életvezetési tanácsadásra a holisztikus szemlélet jegyében. További fejlesztési célként jelenik meg az utcai szociális munka megerősítése és a korai jelzőrendszer fejlesztése. E fejlesztések szintén egy már meglévő szolgáltatás fejlesztését jelentik. A prioritások egyúttal komplex rendszert kell, hogy alkossanak, így a következő fejlesztési cél az együttműködések fejlesztésére irányul. Az elképzeléseknek megfelelő, optimális helyi ellátó rendszerben a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, a háziorvosokkal és a védőnőkkel a drogbetegeket ellátó szolgáltatók folyamatos kapcsolatot tartanak a kliens-utak folytonossága és a további sikeres fejlesztések érdekében. 16 További prioritás, hogy a helyi rendszerben speciális szolgáltatásokat érdemes létrehozni a súlyosabb droghasználói karrierek kialakulásának megelőzésére. Bármely fejlesztés megvalósításakor figyelembe kell venni annak a célcsoportnak a speciális igényeit, amelyre a szolgáltatás irányul. A már meglévő szolgáltatásokra épülő fejlesztések mellett, szükséges lenne néhány jelenleg hiányzó, újonnan bevezetésre kerülő szolgáltatás megvalósítása is az észak-budai régióban: Az intravénás szerhasználók speciális igényeire jelenleg nem irányul szolgálkabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 16 4/6/18 5:27 PM

tatás az észak-budai régióban. A szakemberek nem tudták felmérni az intravénás szerhasználó populáció nagyságát a térségben. A célcsoportra irányuló speciális szolgáltatások bevezetésével nemcsak a populáció nagyságának felmérésére nyílna lehetőség, de egyéb releváns jellegzetességeinek és igényeinek felmérésére is. A legkevésbé forrásigényes megvalósítási lehetőség erre a célra az ujjbegyes HIV és hepatitis szűrés lehetőségének biztosítása. Fiatalokat célzó prevenciós szolgáltatások tekintetében szintén fejlesztésre van szükség a térségben. Valószínűsíthető, hogy a már meglévő, sikeresen működő programok adaptációjával érhető el a legjobb eredmény. Ilyen programok lehetnek az alábbiak: kortársképzés, védelembe vett gyerekek esetében kortárs csoportokban végzett szociális készségfejlesztés, alternatívák biztosítása a fiatalok számára Annak ellenére, hogy e szolgáltatások megvalósításának forrásigénye viszonylag magas, hatékonyságuk révén a befektetés nagy valószínűséggel megtérül. A programok jelentőségét növeli, hogy a fiatalok igényeire szabott, specifikus intervenciót biztosítanak, mely által segítő kapcsolat alakulhat ki a veszélyeztetett csoportok és az ellátórendszer közt. A szociális területen működő szakemberek által a fiatalok lehetőséget kapnak családi, szociális, jogi, iskolai problémáikkal kapcsolatos segítségnyújtásra, illetve szerhasználati szokásaik is nyomon követhetővé válnak. A fejlesztési tervek közt szerepel továbbá az intravénás szerhasználók részére nyújtott ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztése. Végül az alábbi szakemberek képzésének fejlesztési célja szerepel a lista végén: képzés/továbbképzés olyan szakemberek részére, akik kapcsolatba kerül(het)nek szerhasználókkal, továbbá háziorvosok, illetve a védőnői hálózat képzés céljából történő elérése akár az ÁNTSZ-en keresztül. 17 Összefoglaló megállapítások A tanulmány alapján az alábbi pontokban kerültek összefoglalásra helyi fejlesztési lehetőségek: A területen szerhasználati problémákkal közvetetten kapcsolatba kerülő szakemberek ismereteinek hiánya kapcsán a képzés, továbbképzés javasolt a területen dolgozó házi- és gyermekorvosok, és a védőnői hálózat bevonásával a területileg illetékes ÁNTSZ-ek segítségével az intézmények integrációjának javítása javasolt, az intézményi utakban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával Korai jelzőrendszer megerősítése, a kerületi intézményi háló bevonásával Kortárs-, sorstárs segítő képzés és hálózat beindítása indokolt területi szinten, melybe bevonhatók a területi családsegítő és gyermekjóléti központok, akiknél az erre irányuló igény szintén kirajzolódik Nehezen elérhető rejtőzködő szerhasználói csoportok elérése érdekében a megkereső tevékenység megerősítése - akár peer-ek bevonásával azokon a területeken, amelyeket a kutatás azonosított, illetve amelyekről információink vannak (Solymár, Kaszásdűlő, Aquincum). Olyan szolgáltatások működtetése indokolt, melyek elsősorban, fő profiljukat tekintve nem a droghasználatra fókuszálnak, hanem kevésbé specifikus, egyben kevésbé stigmatizáló pszichológiai életvezetés, konzultációs típusú segítő kapcsolatokat kíkabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 17 4/6/18 5:27 PM

nálnak. Ennek kapcsán indokolt az ilyen típusú intézményi háló fejlesztése. Az egyes szolgáltatók között hiányosságok tapasztalhatóak, illetve az információ áramlása egyoldalú. Ennek megoldása a fejlesztés során feltétlenül indokolt lenne. A szolgáltatások terén az egészségügyi és a szociális szektor elkülönülése jellemző, az integrált ellátások száma alacsony. 1.2 Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról 2015 Az ESPAD (European School Survey on Alcohol and other Drugs) program 1994-ben indult azzal a céllal, hogy négyévente ismétlődően, időben és nemzetközileg összehasonlítható adatokat gyűjtsön a fiatalok dohányzásáról, alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól. Az ESPAD magyarországi adatfelvételei Elekes Zsuzsanna vezetésével történtek, utoljára 2015 évben. Az ESPAD-adatfelvételek célcsoportja az adatfelvétel évében 16. évüket betöltő, iskolában, nappali tagozaton tanuló fiatalok. Az ESPAD tanulmány kapcsolódó adatait és megállapításait a későbbiekben, az aktuális részeknél tekintjük át. 18 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 18 4/6/18 5:27 PM

19 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 19 4/6/18 5:27 PM

2. Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer területén található szolgáltató intézmények és szolgáltatások monitorozása Szerzők: Márványkövi Ferenc Prof. Dr. Rácz József (Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia) 20 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 20 4/6/18 5:27 PM

2.1. Bevezetés A kutatás során olyan szervezeteket és intézményeket igyekeztünk azonosítani, amelyek közvetlenül vagy közvetve szerepet játszanak, illetve játszhatnak a helyi kábítószer-probléma egészségügyi, illetve szociális kezelésében. Utóbbiak esetében a monitorozás látószögébe kerültek tehát azok a szervezetek is, amelyek tágabb értelemben szintén a kábítószer használat ellátórendszerébe tartoznak, illetve tartozhatnak, hiszen szolgáltatásaik egyes spektrumai a kábítószer használók egészségügyi vagy szociális igényeit érintik. Hiányanalízis vonatkozásában, a szükséglet-meghatározás folyamatát összetevő elemek közül az intézmények körében végzett kutatás az alábbiakra tér ki: 1) Ellátási, szolgáltatói térkép meghatározása (szolgáltatási spektrum, szolgáltatások elérhetősége) 2) Az ellátórendszeren kívüli szerhasználók szükségleteinek és ártalmainak azonosítása 3) Kielégített és kielégítetlen szükségletek meghatározása Hangsúlyozni kell, hogy jelen kutatás csak egyik fontos eleme a szükséglet meghatározás folyamatának. A szükségletek pontos meghatározásához olyan további összetevők vizsgálata is szükséges, mint 1. a kezelői kliensprofil meghatározása 2. kerületi drogfogyasztási mintázat meghatározása drog-epidemiológiai adatok és incidencia becslés alapján 3. klienselégedettség mérése 4. kezelőhelyek programjainak hatásvizsgálata. A fejezet első része a kutatás célját és módszertanát ismerteti, majd ezt követően a helyi ellátási térkép és intézményi profil leírására tesz kísérletet. Az intézményi profilok adatlapok formájában kerülnek bemutatásra, és alapvetően a szolgáltatóktól kapott közvetlen adatokra épül. Azon szolgáltatók esetében, akik nem küldték vissza a kérdőívet, az adatokat az internetes oldalukon megadott információ alapján állítottuk össze. Ennek keretén belül az adatlap részletezi a monitorozásba került szervezetek és intézmények legfontosabb adatait, szolgáltatási és ellátási spektrumát. Ezt követően a résztanulmány kitér a kerület kábítószer-érintettségének, illetve mintázatának bemutatására a szolgáltatók észlelése alapján. Itt elsősorban a kerületben legelterjedtebb kábítószereket, a fogyasztók profilját, valamint a fogyasztás tipikus színtereit igyekszünk bemutatni. Ezt követően, ehhez szorosan kapcsolódóan a tanulmány ismerteti az ellátórendszeren kívül rekedt kliensek jellemzőit, a kívülmaradás okait, illetve az ehhez kapcsolódó kielégítetlen szükségleteket. Folytatásképpen bemutatjuk a kerületben működő szervezetek és intézmények szolgáltatói spektrumát, a kerületi ellátórendszer általános jellemzésén keresztül. Részletesen kitérünk a működő és a kevésbé működő szolgáltatások és ellátási formák, illetve a hiányzó szolgáltatások azonosítására, illetve az intézményi fejlesztési tervek bemutatására. 21 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 21 4/6/18 5:27 PM

A résztanulmány utolsó része a kerületi ellátórendszer intézményei között megvalósuló együttműködések, illetve együttműködési hiányok feltárására tesz kísérletet, majd feltárja a kerületi szinten tapasztalt szolgáltatási hiányterületeket, a kielégített és a kielégítetlen igényeket. A tanulmány legvégén röviden vázoljuk az általunk indokoltnak vélt fejlesztési irányokat és területeket. 2.2. Az adatgyűjtés célja és módszertana 2.2.1. Az adatgyűjtés célja A kerületben működő, kábítószer-használók és szenvedélybetegek kezelését és ellátását biztosító intézmények, valamint a szociális és egészségügyi alapszolgáltatásokat nyújtó szervezetek, a szabadidős lehetőségeket, drogmegelőzést, és egészségfejlesztést nyújtó szervezetek és intézmények és azok szolgáltatásainak feltérképezése, monitorozása, a hiányok felderítése és ebből következően a szolgáltatási, együttműködési lehetőségek és fejlesztési irányok meghatározása, különös tekintettel a kerületi kábítószer-használók kezelését végző intézmények és szervezetekre. 2.2.2. Az adatgyűjtés módszertana Az adatgyűjtés strukturált kérdőív segítségével történt, amely alapvetően a 2010 során a TÁMOP 5.4.1/08/1. sz. kiemelt szükséglet-meghatározási projekt keretében használt adatgyűjtő lapra épült (Márványkövi és Rácz, 2011)1. A kérdőíveket előre meghatározott, a kerületben működő öt drogellátó-kezelőhely, illetve az ellátásukban közvetve érintett (szabadidős lehetőségeket, drogmegelőzést, és egészségfejlesztést nyújtó) öt szervezet és intézmény részére küldtük ki e-mailben. Az adatgyűjtés 2017. március 7. és 31. között zajlott. A kérdőív 42 kérdésből állt, kitöltése körülbelül 90 percet vett igénybe, és az alábbi tematikus egységekből tevődött össze: Intézményi alapadatok Az intézmények által nyújtott tevékenységek és szolgáltatások köre Az intézmények működési feltételei Az intézmények kliensforgalmára vonatkozó adatok A III. kerület kábítószer-fogyasztási mintázata és jellemzői A kerületi drogellátók és más szociális, vagy egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek, intézmények közötti együttműködések Az intézmények jövőre vonatkozó fejlesztési tervei Szolgáltatási hiányterületek azonosítása, javaslatok A kérdőívet végül kilenc szervezet küldte vissza, egy intézménytől nem érkezett visz- 1 Márványkövi Ferenc, Rácz József: TÁMOP 5.4.1/08/1. sz. kiemelt projekt. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2011. 22 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 22 4/6/18 5:27 PM

sza kérdőív (Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet). A Máltai Szeretszolgálat csak a III. kerületben működő Játszva megelőzni Programra vonatkozóan töltötte ki a kérdőívet, így az általuk megadott adatok és információk csak a III. kerületi programjukra érvényesek. Ez alól egyedüli kivételt jelent az adatlapon feltüntetett 2016-os éves bevétel, ami teljes szervezeti adat. Az eredeti tervek szerint mélyinterjúkkal szándékoztuk kiegészíteni a kérdőíves kutatást arra az esetre, ha a kvantitatív adatok nem szolgáltattak volna megfelelő és elegendő információt a szükséglet meghatározáshoz, azonban a kitöltött adatlapok tartalmát elegendőnek találtuk. 2.3. Azonosított intézmények: ellátási térkép és intézményi profil 2.3.1. Ellátási térkép Az adatgyűjtés során tíz egészségügyi és szociális szolgáltatást nyújtó szervezet, illetve intézmény került azonosításra és feltérképezésre. A tízből három szervezet kifejezetten a kábítószer-használók kezelésére, ellátásra szakosodott szolgáltató, amelyek a következők: 1. Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány 2. Félkör Alapítvány 3. Segítőpont Drogmegelőző, Egészségfejlesztő és Kutató Nonprofit Kft. A Kék Pont Alapítvány alapvetően szenvedélybetegek közösségi ellátását, illetve alacsony-küszöbű ellátást végzi, míg a Félkör Alapítvány és a Segítőpont főként megelőző-felvilágosítást, elterelést végez. További két szolgáltató kifejezetten szenvedélybetegek, illetve alkoholfüggőségben szenvedő betegek közvetlen ellátást is végzi, ahol kisebb arányban megjelennek kábítószer-használók, vagy azok hozzátartozói: 1. Szent Erzsébet Karitász Szenvedélybeteg Segítő Központ 2. Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet A fennmaradó öt intézmény, illetve szervezet alapvetően nem kábítószer-használók és szenvedélybetegek kezelésére szakosodtak, de egyes szolgáltatásaik kábítószer-használók vagy közvetlen családtagjaik és környezetük számára is relevánsak, illetve tevékenységi profiljukból fakadóan rálátással, információval bírnak, bírhatnak a kerületi drogproblémával és a kezelőrendszerrel kapcsolatosan. Ebből fakadóan ezen szervezetek jelenléte kiemelkedő fontossággal bír a helyi kábítószerprobléma kezelésében: 1. Jövőbarát Alapítvány 2. Sotéria Alapítvány 3. Magyar Máltai Szeretetszolgálat 4. Óbuda-Békásmegyer Védőnő Szolgálata 5. Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ (ÓCSTGYVK) 23 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 23 4/6/18 5:27 PM

2.3.2. Intézményi profil Az alábbiakban táblázatos formában közöljük a kutatás során azonosított és monitorozott intézmények főbb adatait. 2.3.2.1. Drogellátók, kezelőhelyek, illetve kábítószer-használóknak és szenvedélybetegeknek szolgáltatást nyújtó intézmények A szervezet neve: Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány A szervezet nyitva tartása: A szervezet fő tevékenységi profilja: HÉTFŐ: 10:00 18:00 KEDD: 10:00 18:00 SZERDA: 10:00 18:00 CSÜTÖRTÖK: 10:00 18:00 PÉNTEK: 08:00 16:00 Szenvedélybetegek közösségi ellátása Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása A szervezet címe: 1039 Budapest, Lukács György utca 3. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: Jogi forma: A szervezet bevétele (2016): A szervezet kliensforgalma (2016): Gát utcai ambulancia: 06-1-215-78-33 06-70/607-49-69 Békásmegyeri ambulancia: 06/1-454-0876 06-70/607-50-30 www.kekpont.hu nem-kormányzati magánalapítvány 55 000 000 Ft 317 fő A szervezet napi kliens kapacitása: 16 fő 24 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 24 4/6/18 5:27 PM

A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: Alacsony küszöbű szolgáltatás kábítószer-használók részére Drogbetegek egészségügyi és szociális ellátása, gondozása 10 fő Ártalomcsökkentés kábítószer-használók számára Kábítószer-használók felépülését támogató közösségi kezdeményezések Szenvedélybetegségben közvetlenül és közvetetten érintettek 100% Alacsony küszöbű szolgáltatás kábítószer-használók részére Drogbetegek egészségügyi és szociális ellátása, gondozása A szervezet neve: A szervezet nyitva tartása: A szervezet fő tevékenységi profilja: SEGÍTŐPONT Drogmegelőző, Egészségfejlesztő és Kutató Nonprofit Kft. Naptól függetlenül csak előzetes telefonos egyeztetés után fogad klienseket. Megelőző-felvilágosító szolgáltatás A szervezet címe: Budapest, Kórház u. 37, 1035 A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: Jogi forma: 70/5753446 www.eltereles.hu magán nonprofit korlátolt felelősségű társaság 25 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 25 4/6/18 5:27 PM

A szervezet bevétele (2016): 11 058 000 Ft A szervezet kliensforgalma (2016): 339 fő A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: 15 fő Megelőző-felvilágosítás Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés 4 fő A drogfogyasztás okozta problémákkal küzdők segítése Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés Társadalomtudományi kutatás Büntető eljárás alá vont kábítószer-fogyasztók számára megelőző-felvilágosító szolgáltatás (elterelés) nyújtása. 100% Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: Megelőzős-felvilágosítás A szervezet neve: Félkör Alapítvány A szervezet nyitva tartása: HÉTFŐ: 17:00 20:00 KEDD: 17:00 20:00 SZERDA: 17:00 20:00 CSÜTÖRTÖK: 17:00 20:00 PÉNTEK: 16:00 20:00 SZOMBAT: 09:00 16:00 26 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 26 4/6/18 5:27 PM

A szervezet fő tevékenységi profilja: Megelőző-felvilágosító szolgáltatás A szervezet címe: A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: Jogi forma: A szervezet bevétele (2016): Székhely: 2000 Szentendre, Dália u. 9/B Szolgáltatások helyszínei: 1035 Budapest, Váradi utca 19. 2030 Érd, Emma utca 8. 2100 Gödöllő, Ganz Á. utca 7. 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. út 6/a. 2000 Szentendre, Duna korzó 18. 2. emelet 2254 Szentmártonkáta, Rákóczi út 54. 06-70/770-3030, 70/414-3030 www.felkor.atw.hu nem-kormányzati magánalapítvány 4 480 000 Ft A szervezet kliensforgalma (2016): 321 fő A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: 8-10 fő Megelőző-felvilágosító szolgáltatás Prevenció Tanácsadás, konzultáció egyéni és családi szinten 5 fő A szervezet tevékenységének főbb céljai: Szükséglet meghatározás, igényfelmérés Motiváció felkeltése a pozitív változás iránt, készségek fejlesztése, önismeret fejlesztése Kábítószer használat csökkentése, elhagyása (egyéb szerek esetén is pl. alkohol) Ismeretátadás kiegészítésként Önsegítés elsajátítása 27 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 27 4/6/18 5:27 PM

A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Kábítószer használók Kábítószer használók hozzátartozói Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű fiatalok Bűnelkövetők Fiatalokkal találkozó szakemberek 100% Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: Megelőző-felvilágosító szolgáltatás Prevenció Tanácsadás, konzultáció egyéni és családi szinten A szervezet neve: Szent Erzsébet Karitász Szenvedélybeteg-segítő Lelki Központ A szervezet nyitva tartása: HÉTFŐ: 09:00 16:00 KEDD: 09:00 16:00 SZERDA: 09:00 16:00 CSÜTÖRTÖK: 09:00 16:00 PÉNTEK: 09:00 16:00 A szervezet fő tevékenységi profilja: Szenvedélybetegek közösségi ellátása A szervezet címe: 1035 Budapest, Kórház u. 37. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: Jogi forma: A szervezet bevétele (2016): 20/775-3135 06/1/242-2330 www.kaszlelkikozpont.hu nem-kormányzati egyház 18 198 000 Ft A szervezet kliensforgalma (2016): 48 fő 28 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 28 4/6/18 5:27 PM

A szervezet napi kliens kapacitása: 17 fő A szervezet főbb szolgáltatásai: Közösségi ellátás Orvosi konzultáció A szervezet szakember létszáma: 5 fő A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Ösztönözni, támogatni a szenvedélybetegségtől szenvedők szabadulását a függőbetegségtől Az önsegítő csoportok támogatása, újak létrehozása, találkozók szervezése, tapasztalatok megosztása, kapcsolattartás Probléma elemzés, probléma megoldás segítése, személyes célok meghatározásának támogatása Egyéni konzultáció, addiktológiai konzultáció, terápiás csoportok működtetése Közösségi programok szervezése Saját otthonukban élő, ambuláns ellátást igénylő addiktív betegek Hosszabb kórházi kezelés alatt álló szenvedélybetegek Szenvedélybetegek hozzátartozói, családtagjai, a szűkebb és tágabb környezetében élők 10% Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: Egyéni konzultáció Addiktológiai konzultáció 29 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 29 4/6/18 5:27 PM

A szervezet neve: A szervezet nyitva tartása: A szervezet fő tevékenységi profilja: Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet HÉTFŐ: 08:00 16:00 KEDD: 08:00 15:00 SZERDA: 08:00 13:00 Szenvedélybetegek (alkoholbetegek) közösségi ellátása A szervezet címe: 1039 Budapest, Csobánka tér 6. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): 368-6025, 454-7542 vagy a 454-7500/221 mellék www.obudairendelok.hu Tevékenységi szektor: Jogi forma: A szervezet bevétele (2016): non-profit kft. Nem ismert A szervezet kliensforgalma (2016): Nem ismert A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: Nem ismert Addiktológiai ellátás Orvosi konzultáció Komplex segítségnyújtás (orvosi, szociális, mentális) 6 fő A szervezet tevékenységének főbb céljai: Nem ismert 30 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 30 4/6/18 5:27 PM

A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Alkoholfüggőségben szenvedők és környezetükben élők Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Nem ismert Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: Nem ismert 2.3.2.2. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A szervezet neve: Jövőbarát Alapítvány A szervezet nyitva tartása: A szervezet fő tevékenységi profilja: HÉTFŐ: 10:00 13:00 KEDD: 14:00 18:00 SZERDA: 14:00 18:00 CSÜTÖRTÖK: 14:00 18:00 PÉNTEK: 14:00-18:00, 19:00-00:00 SZOMBAT: 19:00 00:00 Szabadidős tevékenységek biztosítása egészségmegőrzés céljából A szervezet címe: 1033, Budapest Pethe Ferenc tér 1-3. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: Jogi forma: A szervezet bevétele (2016): A szervezet kliensforgalma (2016): +36304568373 www.jovobarat.hu nem-kormányzati közalapítvány 15 000 000 Ft 60 fő 31 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 31 4/6/18 5:27 PM

A szervezet napi kliens kapacitása: 60 fő A szervezet főbb szolgáltatásai: Gyermek- és ifjúság védelem Szabadidős tevékenységek nyújtása Napközbeni ellátás biztosítása Egészségmegőrzés Drog- és bűnprevenció A szervezet szakember létszáma: 21 fő (ebből 10 fő önkéntes) A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Gyermek- és ifjúság védelem Egészségmegőrzés Szabadidős tevékenység nyújtása Segítő közösség biztosítása Drog- és bűnprevenció 0-25 év közötti gyermekek és fiatalok, elsősorban Óbuda-Békásmegyer kerületéből érkezők N/A Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: Éjféli pingpongozás A szervezet neve: Óbuda-Békásmegyer Védőnői Szolgálata A szervezet nyitva tartása: A szervezet fő tevékenységi profilja: HÉTFŐ: 08:00 16:30 KEDD: 08:00 16:30 SZERDA: 08:00 16:30 CSÜTÖRTÖK: 08:00 16:30 PÉNTEK: 08:00 14:00 Egészségvédelem, egészségfejlesztés Családgondozás A szervezet címe: 1032 Budapest, Gyenes utca 16. 32 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 32 4/6/18 5:27 PM

A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: Jogi forma: A szervezet bevétele (2016): +361-439-1378 www.obudaivedonok.hu önkormányzati nem releváns 309 000 000 Ft A szervezet kliensforgalma (2016): 21 116 fő A szervezet napi kliens kapacitása: 250-350 fő A szervezet főbb szolgáltatásai: Egészségügyi tanácsadás A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: 64 fő Egészségfejlesztés Egészségmegőrzés Családgondozás Pszichés segítségnyújtás Várandósok 0-6 éves gyermekek és gondviselőik 7-18 éves gyermekek Családok nincs adat Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: Iskolavédőnői fogadóóra 33 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 33 4/6/18 5:27 PM

A szervezet neve: Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ A szervezet nyitva tartása: HÉTFŐ: 13:00 18:00 KEDD: 09:00 18:00 SZERDA: 09:00 18:00 CSÜTÖRTÖK: 09:00 18:00 PÉNTEK: 09:00 12:00 A szervezet fő tevékenységi profilja: Családsegítés A szervezet címe: 1035 Budapest, Váradi u. 9-11. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): Tevékenységi szektor: Jogi forma: A szervezet bevétele (2016): A szervezet kliensforgalma (2016): 06/1250-1964 https://obuda.hu/intezmenyek/obudai-csaladi-tanacsado-es-gyermekvedelmi-kozpont/ önkormányzati nem releváns 356 150 000 Ft 4157 fő A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: 77 fő Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatások nyújtása 80 fő 34 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 34 4/6/18 5:27 PM

A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: A gyermek családjában történő nevelésének segítése, érdekei védelme, testi lelki fejlődésének biztosítása A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése A szociálisan rászoruló szociális mentális problémáinak a kezelése A váratlan élethelyzet, családi krízis miatt átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül maradt, családban élő gyermekek befogadása Az átmenetileg otthontalanná vált családok befogadása és gondozása Kiskorú gyermekek Felnőttek Családok 1% Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: nincs ilyen A szervezet neve: Sotéria Alapítvány Kilátó Klubház A szervezet nyitva tartása: A szervezet fő tevékenységi profilja: HÉTFŐ: 12:00 18:00 KEDD: 12:00 18:00 SZERDA: 12:00 18:00 CSÜTÖRTÖK: 12:00 18:00 PÉNTEK: 12:00-18:00 Pszichiátriai betegek közösségi ellátása Pszichiátriai betegek pszicho-szociális rehabilitációja A szervezet címe: 1033, Budapest, Szentendrei út 36. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap): 1/250-3383, +20/529-8877 www.soteria.hu 35 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 35 4/6/18 5:27 PM

Tevékenységi szektor: Jogi forma: A szervezet bevétele (2016): A szervezet kliensforgalma (2016): Nem kormányzati Magánalapítvány Nem ismert 98 fő A szervezet napi kliens kapacitása: A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: 30 Pszichiátriai betegek nappali intézménye Pszichiátriai betegek közösségi ellátása 5 fő A szervezet tevékenységének főbb céljai: A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán belül: Pszichiátriai betegek rehabilitációja Mentális és pszichiátriai problémákkal küzdő betegek 0% Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: Nincs A szervezet neve: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Játszva megelőzni Program A szervezet nyitva tartása: HÉTFŐ: 10:00 18:00 KEDD: 10:00 18:00 SZERDA: 10:00 18:00 CSÜTÖRTÖK: 10:00 18:00 PÉNTEK: 10:00-18:00 SZOMBAT: 10:00 18:00 VASÁRNAP: 10:00 18:00 36 kabitoszerugyi_kutatas_tanulmanya_uj_v8_teljes_final.indd 36 4/6/18 5:27 PM