KÁLMÁNHÁZA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017.

1 KÁLMÁNHÁZA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017.

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalom TARTALOMJEGYZÉK... 2 KÖSZÖNTŐ... 3 BEVEZETÉS... 4 KÁLMÁNHÁZA BEMUTATÁSA... 5 KÁLMÁNHÁZA TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE... 5 NEVEZETSSÉGEI... 7 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP... 13 TÉRSÉGI KAPCSOLATOK... 13 KÖZMŰ ELLÁTÁS... 13 KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK... 13 TELEPÜLÉSSZERKEZET... 13 KÁLMÁNHÁZA JELLEGE... 14 A KÜLTERÜLET SZERKEZETE... 14 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK... 15 AJÁNLÁSOK... 21 KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK, ZÖLDFELÜLETEK... 21 REKLÁMOZÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK... 21 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ... 22 TELEPÜLÉSKÖZPONT... 22 FALUSIAS TELEPÜLÉSRÉSZ... 23 GAZDASÁGI TERÜLETEK... 24 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK... 25 EGYÉB TELEPÜLÉSRÉSZEK... 25 TELEPÜLÉSKÉPMINŐSÉGI FORMÁLÁSA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK... 26 JÓ PÉLDÁK... 31 IRODALOMJEGYZÉK... 62 IMPRESSZUM... 62

3 KÖSZÖNTŐ Tisztelt Kálmánházi polgárok! Polgármesterként szeretettel köszöntöm Kálmánháza község lakóit, a község iránt érdeklődőket, az ide utazó, vagy utazni szándékozó vendégeinket, vagy remélhetően az itt megtelepedni vágyó kedves érdeklődőt. Megtisztelő számunkra, hogy megkaptuk azt a becses feladatot, hogy alkothassunk egy Településképi Arculati Kézikönyvet, mely a még igen fiatal településünk múltját, jelenét, és jövőjét egyaránt megismerteteti, mind hagyományait, mind építészetét, történelmi és kulturális értékeit, természeti örökségeit. Arra törekszünk, hogy a településben élők és tervezők számára is segítséget nyújthassunk a meglévő épületek megújítása, fejlesztése, akár bővítése és új épületek építése esetén, mely ajánlások formájában akár szöveges akár képi formában egyaránt fellelhetők a könyvünkben. Ezen ajánlások nem kötelező jellegűek csak útmutatóként szolgálnak. Kálmánháza egy tiszta, rendezett, ugyanakkor csendes település. A jó példákkal, ajánlásokkal, a kialakult állapothoz történő igazodással szeretnénk a község nyugalmát és a település komfortját mindenki számára biztosítani. A község lakóinak folyamatos tájékoztatása mellett, remélem, hogy a kézikönyvben közreadott információk segítenek mindenkit abban, hogy elképzeléseit, álmait megvalósítva szerethető, otthonos, környezetbe illő épület valósuljon meg. Tisztelettel: Urszuly Sándorné Polgármester KÁLMÁNHÁZA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017.

4 Eltérő karakterű településrészek BEVEZETÉS A Településképi Kézikönyv célja, hogy mindenkit megismertessen a település nem oly régi történelmi múltjával, jelenével, értékeivel, kulturális értékeivel, s mindezek mellett a jövőbeli elképzeléseinek ideális, környezetbe illő megvalósíthatóságával. Egyik és egyben legfőbb szempont a már kialakult állapothoz történő olyan módon történő igazodás, melybe már a jelen kor jellemzőit, stílusát felhasználva valósíthatja meg elképzeléseit mindenki. Illeszkedni kell a már kialakult utcaképhez, építménymagasságokhoz, megjelenéshez, illetve anyag-, és színhasználathoz. Törekedni kell az egységes, esztétikus településkép megjelenítésére, kialakítására. Ebben nyújt segítséget a Kézikönyv, mely számos ajánlást és jó példát tartalmaz. Az ajánlások természetesen nem kötelező jellegűek csak iránymutatásul szolgálnak. A kiadvány nem tartalmazza a vonatkozó jogszabályokat és előírásokat. Céunkl, hogy a jövőbeli tervezések során, a valós igények figyelembe vételével olyan lakókörnyezetet alakítsunk ki, melyet az itt élők tágabb otthonuknak nevezhetnek, s a későbbiek során gondoskodnak annak fejlesztéséről, megőrzéséről.

Eltérő karakterű településrészek 5 KÁLMÁNHÁZA BEMUTATÁSA KÁLMÁNHÁZA TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 1 Az első tanyát, az 1913-ban Szegegyházán felszínre került okmányok szerint Beck Pál alapította 1775-ben. Birtoka kb. 2 ezer hold, s ezen a területen kb 15-20 család élt. A mai Kálmánháza területét, 8 család művelte meg. Beck Páltól veje Dégenfeld Gusztáv gróf örökölte a birtokot, majd gyermekei Imre és Ilona. Az uradalom középpontja az akkor Újfehértóhoz tartozó tanyákból, és a Nyíregyházához tartozó tirpák birtoktanyákból szervezték községgé 1949-ben. 1950-től önálló tanácsú községgé alakult. Ma is önálló település. Régmult időkben állt itt egy turul-szobor a magyar ősök tiszteletére, (a mai római katolikus templom helyén) amit Trencsényi János és családja állíttatott 1937-ben. Azonban a szocializmusban az akkori vezetés eltávolíttatta a madarat az emelvényről. Így ma csak az emelvény áll. A falu nevét ami 1904-ig Bogárháza az eddigi elemzők és történészek úgy tudták, hogy minden valószínűség szerint Tisza Kálmánról kapta, aki a Dégenfeld birtokot a felesége révén szerezte meg. Ezután kapta mai nevét a település. Kálmánháza. Az uradalmi magtárból átépített templom, melyet a római és görög katolikus hívek egyaránt használtak, ma sajnos már nem áll. Helyében a 80-as években a hívek és az egyház adományából külön római, és görög katolikus templomot építettek. A ma is álló evangélikus templom egykor más funkcióval is el volt látva. Mivel a falu legmagasabb pontjára építették, a harangtoronyból kitűnő kilátást biztosított a környező földekre, tanyákra, és magára a falura. Ezért falusi férfiak figyelőszolgálatot láttak el itt, hogy ha tüzet észlelnek, azonnal tudjanak cselekedni. A falu híres szülöttje, és tanítója volt Rákos Sándor. Kálmánháza község 1949-ben alakult, az Újfehértóhoz tartozó tanyákból. 1952-ben Nyíregyházához tartozó tirpák bokortanyák és Újfehértóhoz tartozó további tanyák egyesülésével. Az első letelepedőket még 1775-ben Beck Pál hozta a vidékre az itt elterülő kétezer holdas földbirtokára. Akkoriban 15-20 család gazdálkodott a környéken. A korra jellemző cselédkunyhók bogárra emlékeztető távlati képe 1 Wikipedia

6 Eltérő karakterű településrészek miatt Bogárházának nevezték akkoriban a települést. A birtokot Beck Pál veje gróf Degenfeld Imre örökölte, majd fia Gusztáv lett a tulajdonos. Gusztáv 1896-ban bekövetkezett halála után fia Imre örökölte meg Bogárházát. 1907-ben Bogárháza nevét Kálmánházára változtatták mivel gróf Degenfeld Imre birtokában lévő földterület parcellázását Kralovánszky Kálmán ügyvéd irányította. Kralovánszky Kálmán a birtok gazdatisztje volt a névadó, aki a terület nagy részét 1904-től 1907-ig felparcellázta és a szegények közt felosztotta. Tulajdonképpen ezután indult el a mai Kálmánháza kialakulása. Új telepesek érkeztek Balsa, Tímár és Buj községekből valamint Borsod és Heves megyéből is. 1947-ben több családot telepítettek ide Szlovákiából, egyidejűleg sajnos innen is elmentek családok. A falu szerkezete hasonlóan a többi új alapítású településhez szabályos, több külterületű tanyája van, legnagyobb Petőfitag, mely tovább fejlesztésre kijelölt településrész. Lakosai túlnyomórészt mezőgazdaságból tartották fenn magukat illetve a környező városokban találtak megélhetést. 1949-ig közigazgatásilag Újfehértóhoz tartozott. 1950-től önálló községgé alakult, ma is önálló település. Nagy utat tett meg az utóbbi száz évben, kiépültek és folyamatosan újulnak meg közművei és intézményei. Nemrégiben megépült autópálya kapcsolata pedig vonzóbbá teheti a vállalkozások számára is. Kivonat az ajándékozási okiratból: Alulírott gróf Tisza Kálmán csegődi lakos nagybirtokos, az 1908 évi június hó 26.-án kelt adásvételi szerződéssel, gróf Degenfeld S. Imre Urtól az ő bogárházi újabban Puszta-Kálmánházi (újfehértói) birtokából egyes ingatlanokat vásároltam meg. Ezen ingatlanok közül már korábban kelt ajándékozási okirataim szerint, nagyobb területeket ajándékoztam Újfehértó község közösségének, részben iskola és tanítói lak, részben pedig községi dűlőutak céljaira, mely ajándékozott ingatlanok az óta az újfehértói 2554. sz. számú tkvi. betétből már lejegyeztettek. Kálmánházát Kralovánszky Kálmán ügyvéd nevéről nevezték el, aki egy kétemeletes uradalmi magtárt templommá alakítatott. A harangtornyot 1906-ban építették, ezt a tornyon lévő évszám is mutatta. Az ügyvéd az első világháború alatt elszegényedett, így az épületet nem adta ingyen, sőt az addigi követelését növelte. A követelését a hívek nem tudták teljesíteni, érseki segítség nélkül. A templom több mint egy évtizedig zárva volt, csak egy asszony harangozott naponta háromszor. /Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Bp. 1985/

NEVEZETSSÉGEI Evangélikus templom Eltérő karakterű településrészek 7

8 Eltérő karakterű településrészek Római katolikus templom Görög katolikus templom

Eltérő karakterű településrészek 9 A kálmánházi görögkatolikus egyházközség és templom története A XX. század első évtizedében létrejött Kálmánházán (korábban Bogárháza) anyakönyvi bejegyzések szerint már a XIX. század utolsó harmadában kimutatható a görögkatolikusok jelenléte. A görögkatolikus családok számát gyarapították azok a betelepültek, akiknek jelentősebb csoportja 1904 és 1910 között érkezett a településre. A Kálmánházára költözés indoka elsősorban az olcsón vásárolható föld volt, amely a megélhetést biztosította. A településen földet vásárló családok ingyen építési telket kaptak. Balsa település és a szomszédos Hajdúdorog görögkatolikus lakói körében gyorsan terjedő hír hatására jelentős számú család jött Kálmánházára. A görög- és római katolikus hívek az uradalmi magtárt alakították ki közös templomnak. Az épület az 1870-es években épült. 1905-ben átalakították, majd 1906-ban tornyot építettek hozzá. Az épület így egyhajós, egytornyú, egyenes szentélylezárású csarnoktemplom lett. A templomot azonban csak 1920. október 1-jén szentelték fel Páduai Szent Antal tiszteletére, amikor Szmrecsányi egri érsek 30.000 koronás adományából kifizették a magtárt és a területet. 1912. május 6-án Ferenc József király, a magyar katolikus egyház főkegyura megalapította a Hajdúdorogi Egyházmegyét, X. Pius pápa 1912. június 8-án kiadott bullájában pedig megerősítette azt. Kálmánháza a hajdúdorogi egyházközség fíliája lett. A görögkatolikus közösség lelki gondozását így a hajdúdorogi paróchia látta el. Előbb a segédlelkészek, majd a bazilita szerzetesek jártak ki havonta misézni (az 1920-as évek végétől 1938-ig Nagy Béla, 1939-43-ig Vattamán Imre, 1943-tól Liki, Orosz és Joób szerzetesek, 1945-1946-ban Kiss Andor és Galamb György görögkatolikus papok). Az önálló egyházközség anyagi alapját Szabó István és neje, Lippai Mária 10 holdas földadománya teremtette meg, akik ezt hősi halált halt János fiuk emlékére ajánlották fel. A hívek körében mozgalom bontakozott ki annak érdekében, hogy saját papot kapjanak. Dr. Dudás Miklós hajdúdorogi megyéspüspök látva a komoly szándékot 1947-ben megalapította az önálló egyházközséget, melynek első lelkészévé Galamb Györgyöt nevezte ki. Ő szervezte meg a filiákat (Ökörkút, Nagyszegegyháza, Hosszúhát ma Petőfi-tag és a Nyíregyházához tartozó Felsősima), és missziós lelkülettel igyekezett elmélyíteni a görögkatolikus öntudatot. A görögkatolikusok már az 1940-es évek elején önálló templomot akartak építeni, a háború azonban elsodorta álmaikat. 1951 augusztusában az egyházközségi föld állami felajánlásra került. Az 1950-es évek végén újból templomépítésen gondolkodtak a hívek. A templomépítéshez 1958-ban a mai Kossuth út 11. szám alatt telket vásároltak Beleznai Mihálytól. A 312 öles templomhelyet a hívek 25 Ft/öl áron megváltották. 1958. június 15-én a megvásárolt telken már kereszt állt. Kozma Lajos (1955-től szolgált lelkészként Kálmánházán) minden igyekezete ellenére a templomépítés nem valósult meg. A telket l984-ben az egyházmegye engedélyével értékesítették. A két egyházközség 1968-ban a közös templom felújítására szánta el magát, melyet két dúc-sorral és kiváltó gerendával megerősítettek, és új külső sekrestyét is építettek. A közös használatú templomot azonban 1984 februárjában Becker Gábor építészmérnök szakvéleménye életveszélyessé nyilvánította. A görög- és a római katolikus hívek külön-külön templom építésében gondolkodtak. Mindkét egyházközség kérvényezte a templomépítés engedélyezését. Az építési engedély kiadásakor kikötés volt, hogy az építendő két templom együttes alapterülete nem lehet nagyobb a régi, közös használatú templom alapterületénél. Mindkét felekezet 1985. február 5-én megkapta az építési engedélyt. A római katolikus templom 1985-ben felépült. A görögkatolikus templom építési tervét Vincze István megyei főépítész készítette. 1985-ben az egyházközség Tálas Mihály paróchus vezetésével kérvényezte az alap elkészítésének engedélyezését. 1985. szeptember 13-án a Mennyei király elimádkozása után megkezdték az alap kiásását. Az ősz folyamán az alapot kiásták és beöntötték. A templomépítés a Kossuth út 11. szám alatti telek árával, 60.000 Ft.

10 Eltérő karakterű településrészek tőkével kezdődött. A templomépítéshez szükséges adományok gyűjtését hirdetés útján szervezték. A kálmánházi görögkatolikus hívek családonként 5.000 Ft-tal járultak hozzá a templomépítéshez. Természetesen nevük elhallgatását kérve sokan többet is adományoztak, többen pedig vallási hovatartozástól függetlenül is segítettek. Megemlítendő Nánási Tóth Lajos hajdúnánási festő, akinek ekkor Kálmánházán voltak kiállítva a képei. Ő az elkövetkező egy évben a képek értékesítésből származó jövedelem 50 %-át a templomépítésre adományozta. A templom alapjának kiásása az első közös munka volt, amelyre nagyon sokan érkeztek ásóval és lapáttal. Az alapot néhány nap alatt kiásták. A templom alapjának betonnal történő beöntésére a papnövendékek jelentkeztek, keverték és hordták a betont. A szakemberek irányították a munkát, igazították és végül vízszintbe simították az alapot. 1986 virágvasárnapján Legeza László főesperes megszentelte az oltár alapkövét. A templom falazásához Fodor Sándor kálmánházi teherfuvarozó Hajdúnánásról szállította a téglát. A tégla lerakását a környéken élők és az általuk mozgósított emberek végezték. A téglát a falazáshoz a kispapok és a fiatal helybeliek hordták. A falazás munkálatai 1986. április 4-én kezdődtek. Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye jelenlegi metropolitája papnövendékként segítette az építkezést. A munka folyamatossága érdekében a paróchus minden este biciklire ült és körbejárta a települést. Megérdeklődte, hogy ki az, aki az elkövetkező nap tud segíteni. Mihály Pál építésvezető irányításával folyamatosan dolgoztak a hívek. Egy-két szakember, kőműves mellett sok-sok segédmunkás dolgozott. Drobnyi József műszaki ellenőr folyamatosan ellenőrizte, hogy a tervnek megfelelően, a szabályokat figyelembe véve halad-e az építkezés. A templom előterében, az előcsarnokban a földbe lett elhelyezve egy betonkereszt, amely a templomépítés miatt került elbontásra. 1986. október 12-én dr. Keresztes Szilárd püspök az Istenszülő oltalma tiszteletére felszentelte az új kálmánházi görögkatolikus templomot, amely az egyházközség, sőt az egész település mai napig emlegetett összefogásának és áldozatvállalásának is jelképe lett. A templomkertbe 1987-ben a Szabó család az egyházközség mai napig kiemelt támogatója új keresztet állíttatott. A belső berendezés Bánhegyi Béla asztalos munkája. A templom és a sekrestye festését Palicz András (evangélikus) és Kökényesi János (görögkatolikus) kálmánházi lakosok kivitelezték, mégpedig ellenszolgáltatás nélkül. Úgyszintén felajánlásként a mennyezet festését Deák József kálmánházi lakos készítette; Körte János valamint Körte Ferenc Kálmánházáról elszármazottak pedig lerakták a járólapot. A képeket Petrasovszky Leó és Petrasovszky Manó (a XX. század közepe neorealista és neobarokk festészetének kimagasló képviselői), valamint Pásztor Miklós és Pikó László festette. A tűzzománc Keresztre-feszítés csoport Kátai Ildikó alkotása. A Könnyező Pócsi Kegykép másolatát Monostory Viktória készítette. 1993-ban az utolsó ikon is elkészült, a hátoldalán a festést támogatók nevei szerepelnek. 1994-ben a templom belsejét újból festették, ezt követően Tálas Mihály lelkészt, aki l978-tól szolgált Kálmánházán, Bujra helyezték. Hogyan került a nagyszegegyházi harang a kálmánházi görögkatolikus templomba? A kálmánházi egyházközség nagyszegegyházi filiáját Galamb György lelkész szervezte meg. Az iskola bezárását követően a lakosság elköltözött Szegegyházáról, a harang némán állt az egykori településen. Dr. Verdes Miklós kálmánházi paróchus (1973-1978) és a Szegegyházáról Kálmánházára költözött Kardos János és Kardos György kezdeményezte a harang elhozatalát. A Nagyszegegyházán lévő harangláb harangját Fodor Miklós, Kardos György, Kardos János, Kiss Ernő és Mester János közös összefogásával 1974-ben szekéren Kálmánházára hozták. A harangot a görögkatolikus paróchia udvarán lévő magtárba tették. A harangon lévő Debreceni György nevet leborotválták, mivel feltételezés szerint nem ő adta a legtöbbet a harangöntésre. 1981-ben a harangot Hajdúdorogra akarták vinni, tulajdonvita miatt. A kálmánházi hívek nem engedték, és a templomtorony nyugati ablakát kibontva, 1981-ben a régi templomtoronyba felhúzták a harangot. A harang ma az új görögkatolikus templom tornyából hívja a híveket imára.

Eltérő karakterű településrészek 11 A kálmánházi görögkatolikus templomban tiszteljük Szent Miklós ereklyéjét. A tanúsítvány szerint az ereklye egy szilánkot tartalmaz Szent Miklós műrai püspök csontjaiból. Az ereklye Kozma Lajos szolgálata idején, 1963. szeptember 30-án lett a kálmánházi közös használatú templomban elhelyezve, majd került át az új templomba. Azért is fontos ez az ereklye, mert a görögkatolikus egyház védőszentje Szent Miklós püspök. Hősök emlékműve

12 Eltérő karakterű településrészek Meggyalázott Turul szobor A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. A Csörsz-árok pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi. Tájanként több elnevezése ismert: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda. A Csörsz árok római irányítással épült szarmata sánc-árok rendszer. Az árkot 1067-ben említi először oklevél: magna fovea, huae protensa usque ad Aruksceguj tendit. Több mint 1600 évig maradványai jól láthatóak voltak, a 19. században ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai ismerhetők fel világosan. Helyének pontos meghatározásában nagy segítséget nyújt a légirégészet. A nyomvonal kikerülte a laza, homokos talajú területeket (ahol hamar betemetődhetett volna), ahol pedig vizes, ingoványos területre fut, ott építésekor valószínűleg a maitól eltérőek voltak a terepviszonyok. Az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánccal az Alföldön megtelepedett szarmata törzsek építették körbe magukat északon és keleten, hogy a germánok északról fenyegető betörései ellen védekezzenek. Az árokról kapta nevét a Mezőcsát közelében lévároktő. ő Innen az árok Füzesabony, Dormánd, Erdőtelek, Kál, Átány, Bod, Zsadány, Árokszállás és Csány felé húzódik tovább. (Egy monda szerint Csányban temették el Kund magyar vezér fiát, Csörszöt.)

Eltérő karakterű településrészek 13 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP 2 TÉRSÉGI KAPCSOLATOK A település a Nyíregyházi Kistérség, az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság tagja. A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli-délnyugati részén, Hajdú-Bihar megyével határosan terül el. Nyíregyházától 10 km-re, Újfehértótól 12 km-re, Hajdúnánástól 14 km-re fekszik. Vasútvonallal nem érintkezik, de rendszeres autóbuszjáratával Nyíregyháza, Debrecen, Hajdúnánás, Hajdúdorog, sőt Ózd is elérhető. A település belterületének és külterületének főbb adatai: - igazgatási terület: 3726ha - központi belterület 168 ha Közösségi intézmény ellátás szempontjából, Kálmánháza alapfokú közintézmény ellátása biztosított. (Polgármesteri Hivatal, Általános Iskola, Óvoda, Idősek Otthona, Orvosi Rendelő, Fogorvosi Rendelő, Körzeti Megbízott Irodája) KÖZMŰ ELLÁTÁS Ivóvíz ellátás: a vezetékes ivóvíz hálózat a teljes belterületen kiépült, a külterületi részek ivóvíz ellátása részben megoldott. A vizet Nyíregyházáról kapja. Az ingatlanok 69 %-a ellátott. Szennyvízkezelés: a szennyvíz csatornahálózat Kálmánháza község teljes belterületén megoldott, külterületen nincs hálózat. Az ingatlanok 26 %-a ellátott. A rákötések száma alacsony, ezért a közműolló szélesre nyitott. Elektromos energia: Kálmánháza község légvezetékes elektromos energia ellátásban részesül. A közvilágítás a település teljes közigazgatási területén megoldott. Gázellátás: A vezetékes gázellátás kiépítése megtörtént. Vezetékes gázzal ellátott lakások: 57 %. Telefon ellátottság: megoldott a település teljes belterületén. Kábel TV hálózat nincs kiépítve. Belterületi, önkormányzati kezelésű utak: az utak 100 %-a szilárd burkolattal kiépített, csapadékvíz elvezetés sok helyen hiányos, ahol megépült, ott burkolt, burkolatlan árkokkal, a Nyíregyházi utcán zárt csapadékcsatornával megoldott. Külterületi önkormányzati utak burkolatlanok. KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK Közúti összeköttetés: a település közúti kapcsolatát biztosítják a településen áthaladó 3317 sz. kl. út, Nyíregyháza-Hajdúnánás országos közút biztosítja. A Petőfi-tanya megközelítését a 33124 sz. bekötőút szolgálja. TELEPÜLÉSSZERKEZET A település jellegét illetően az új falu központja sakktábla alaprajzú. Négy É-D irányú párhuzamos 2 Kálmánháza Településrendezési Terv

14 Eltérő karakterű településrészek utcából áll, amelyeket kisebb utcácskák kötnek össze. A telkek udvarra és háztáji kertre tagolódnak. 1960-ban - az akkori statisztikai adatok alapján - a lakosságnak mindössze 33 %-a élt az új község belterületén. Faluszerű magja még mindig alakulóban van. Az udvaron van a lakóház, az istálló és a disznóól. A háztáji kert elnevezésében és funkciójában, ellentétben a nyírségi gazdasági udvarokkal új telepítési formára utal. Központi belterület, külterület: A lakóterület egyedi telkekből áll, a fő lakófunkció mellett a telkeken állattartás, de főleg szántóföldi növénytermesztés, és gyümölcstermesztés folyik. A lakóterületek telkeinek tagozódása: - lakóudvar, - háztáji kert Kálmánháza közigazgatási területének külterületi részei nagytelkes, mező-gazdasági jellegű településrészek. A közintézmények a lakóterületbe ágyazva helyezkednek el, súlypontjuk a szerkezeti centrumban van. A külterületen helyezkednek el a mező-gazdasági az ipari termelés üzemi területei: az MG. Főiskola Tangazdasága, Fafeldolgozó üzem, TSZ üzemi terület. A központi belterületet körülölelve mezőgazdasági szántóterületek helyezkednek el. KÁLMÁNHÁZA JELLEGE A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli-délnyugati részén, Hajdú-Bihar megyével határosan terül el. Nyíregyházától 10 km-re, Újfehértótól 12 km-re, Hajdúnánástól14 km-re fekszik. Vasútvonallal nem érintkezik, de rendszeres autóbuszjáratával Nyíregyháza, Debrecen, Hajdúnánás, Hajdúdorog, sőt Ózd is elérhető. A település jellegét illetően az új falu központja sakktábla alaprajzú. Négy É-D irányú párhuzamos utcából áll, amelyeket kisebb utcácskák kötnek össze. A telkek udvarra és háztáji kertre tagolódnak. A belterület egy 1,5 x 2,0 km-es befoglaló méretű megközelítően négyzetbe illeszthető be. A KÜLTERÜLET SZERKEZETE A települést elsősorban szántóföldi mezőgazdasági területek határolják, kismértékben kertes mezőgazdasági területek (gyümölcsöskertek). A külterületet egy 7,4 km x 7,4 km-es befoglaló megközelítően paralelogrammába illeszthető, szabálytalan kiterjedésű, vízállásos területekkel, külterületi tanyákkal szabdalt. Művelését tekintve gyep, gyümölcsös-, és szántóterületek váltják egymást. A belterület az igazgatási terület K-i oldalán a centrumhoz közel található. Szomszéd települések: - Hajdúdorog, - Nyíregyháza

ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK Eltérő karakterű településrészek 15

16 Eltérő karakterű településrészek TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Eltérő karakterű településrészek 17

18 Eltérő karakterű településrészek

TELEPÜLÉSI SZINTŰ KÖZMŰ TERÜLETEK Eltérő karakterű településrészek 19

20 Eltérő karakterű településrészek

Eltérő karakterű településrészek 21 AJÁNLÁSOK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK, ZÖLDFELÜLETEK A település arculatát nagyban befolyásolja a közterek, parkok és közművek állapota, melyek gondozása közérdek. Minden lakos és látogató hozzátehet az által, ha gondozza az előkertjét és az ingatlana előtti közterületet, mely esztétikusabbá varázsolja háza fényét. Javaslatok: a helyi arculathoz színben, anyagban és léptekben egyaránt illeszkedő, időtálló és könnyen megépíthető épületek és építmények építése közmű vezetékek terepszint alatti vezetésére természetes burkolatok és anyagok helyi építőanyagok, kövek alkalmazása esztétikus megjelenés, harmonikus színek alkalmazása a megfelelő mértékű és arányú növénytelepítéssel csökkenthető a por és hő terhelés rikító színek és mintázatok mellőzése a közterületek mentén egységes fasorok kialakítása javasolt honos növényfajok telepítése a burkolt és zöldfelületek arányára nagy gondot kell fordítani esztétikus és időtálló utcabútorok kihelyezése egy adott útszakasz járdafelületei egységes, homogén felületet alkossanak lehetőleg kerüljük a településképbe nem illeszkedő kisebb építmények, biciklitárolók, és busz megállok építését REKLÁMOZÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Az utcaképhez, településképhez ugyanúgy hozzá tartoznak a cégérek, reklámfelületek, mint az épületek, építmények és a növényzet. A reklámtáblák megválasztásánál a kevesebb néha több elvet kell alkalmazni. A reklámelhelyezésre vonatkozó javaslatok: egy szolgáltatást nem javasolt egyszerre több felületen és módon hirdetni egyedi tervezésű, időtálló táblák kihelyezése javasolt az épület díszeit el nem takaró módon ajánlott kihelyezni lehetőleg cégtáblák és reklámtáblák az épület nyílászáróin és kapuin ne kerüljenek kihelyezésre meleg tónusú, nem rikító háttérszínnel ellátott felületek üveg felületeken áttetsző, homokfúvásos reklám alkalmazása a hirdetés lényege a tájékoztatás, amelyet az utcaképbe illően is meglehet tenni a hivalkodó, igénytelen, élénk színvilágú táblák kihelyezése kerülendő méretüket, formájukat és elhelyezésüket a környezet és az épületek karaktere határozza meg világító cégérek és táblák kihelyezése nem javasolt ízlésesen megtervezett, igényes arculatú táblák helyezhetőek ki az utcaképbe illeszkedés a fő szempont ügyelni kell a megfelelő és esztétikus feliratok kialakítására, a betűtípusok kiválasztására, és színek használatára

22 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ TELEPÜLÉSKÖZPONT Közterületi megjelenés illeszkedés a telepítés, beépítés módjában illeszkedés az utcaszakasz kialakult előkertjének méretéhez illeszkedni kell a meglévő épületek magassági és tömegarányaihoz közművek biztosítása a meglévő fasorok és növényállomány mellett nagyobb mértékű zöldfelületek kialakítása az ingatlanok előtti közterületi zöldsávok kialakításában és fenntartásában az ingatlan tulajdonosok szerepet vállalhatnak a kivezető utak mentén a zöldsávok fenntartása, kialakítása legalább háromszintes fás szárú növényállomány kialakításával egységes anyaghasználat a közterületi elemek tekintetében (járda, burkolat) a zöldfelületek parkolási célra történő használatának minimálisra történő csökkentése Telek, telepítés szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési mód a jellemző a beépítés és a telekosztások kialakultnak tekinthetők, ezért új épület elhelyezése esetén meghatározó szempont az illeszkedés új épület építése esetén igazodni kell a meglévő épületekhez az udvarok zöldfelületét az új beépítések alkalmával nem szabad felélni, törekedni kell a telken belül is az élvezhető zöldfelület kialakítására Épület egyszerű tömegformálás hasonló tömegű, építménymagasságú épületek kialakítása földszintes, egy emeletes épületek jellemzőek az eltérő nagy épületmélység kerülendő kerülendő az összetett, bonyolult és a kontyolt tetőidom a manzárdtető és az alacsony hajlásszögű ( mediterrán ) tető nem javasolt homlokzatformálás során törekedni kell az igényes anyaghasználatra épületgépészeti eszközök utcai homlokzaton történő kihelyezése kerülendő klímaberendezések kültéri egységeit az épületek tervezésénél szükséges kezelni, közterület felől nem látható módon történő kialakítása homlokzat színezése esetén javasolt a meleg, pasztellszínek alkalmazása hivalkodó, élénk színek alkalmazása kerülendő javasolt a természetes anyaghasználat a fő és melléképületek egymással összhangban legyenek, megjelenésben, anyag-, színhasználatban egyaránt

Eltérő karakterű településrészek 23 FALUSIAS TELEPÜLÉSRÉSZ Közterületi megjelenés a közterületen a kialakult zöldfelületek fásított része megőrzendő, törekedni kell a közterületi, utcai növénytelepítésre javasolt őshonos fa-, és növényfajok alkalmazása az ingatlanok előtti közterületi zöldsávok kialakításában és fenntartásában az ingatlan tulajdonosok szerepet vállalhatnak javasolt az áttört kerítés alkalmazása, a tömör kerítésmezők kerülendők zöldfelületek parkolási célra történő használatának minimálisra csökkentése Telek, telepítés a jellemző beépítés szabadon álló, vagy oldalhatáron álló többszintes növénytelepítés ajánlott a főépületek melléképületekkel történő összhangjáról gondoskodni kell (anyag-, és színhasználat, megjelenés) a zöldfelületek és burkolt felületek megfelelő arányának biztosítása őshonos növény-,és fafajok alkalmazása kerülendő a túlzott tájidegen növényalkalmazás Épület meghatározó szempont az illeszkedés ügyelni kell az egységes megjelenés megtartására a táj karakterét tisztelő, jellegzetességeit tükröző épületek, építmények építése kerülendő a hivalkodó színvilág és a sokféle anyaghasználat javasolt a meleg, pasztell, föld színek alkalmazása a földszintes, az egy maximum kétszintes épület jellemző az utcára jellemző épületmagasság megtartására és az illeszkedésre a tervezésnél ügyelni kell az előkert méretét a szomszédos épületek elhelyezkedése, melyhez igazodni kell javasolt az egyszerű tetőforma kialakítása, kerülendő az összetett, bonyolult tetőforma kialakítás klímaberendezések és más épületgépészeti elemek közterület felől nem látható módon történő elhelyezése

24 GAZDASÁGI TERÜLETEK Közterületi megjelenés a közterületen a kialakult zöldfelületek fásított része megtartandó, a beépülő területeken a fásításra figyelmet kell fordítani javasolt a közterületi, utcai növénytelepítés őshonos fa-, és növényfajok alkalmazásával a túlzott idegenhonos növényfajok alkalmazása kerülendő az ingatlanok előtti közterületi zöldsávok kialakításában és fenntartásában az ingatlan tulajdonosok szerepet vállalhatnak csak az áttört kerítés alkalmazása javasolt, a tömör kerítésmezők kerülendők a burkolt autóbeállók kialakításánál elsődleges tervezési szempont a rálátás és közlekedési biztonság szem előtt tartása a zöldfelületek és burkolt felületek arányossága Telek, telepítés szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési mód jellemző a telken belüli jelentős összefüggő zöldfelület kialakítása javasolt burkolt felületek arányát csökkentése a kötelezően előírt zöldfelületként, ill. védőfásítással jelölt területeken háromszintes növénytelepítés javasolt Épület törekedni kell az egységes megjelenés megtartására, kerülendő a lakóházszerű megjelenés az épület megjelenése tükrözze annak ipari, kereskedelmi funkcionális jellegét a fő és melléképületek összhangjáról gondoskodni kell kerülendő a hozzáragasztott irodaépületek építése korszerű anyagok, egyszerű épületszerkezeti megoldások alkalmazása javasolt nem elfogadható az élénk, rikító színekben pompázó acélvázas csarnokok építése javasolt a pasztell és föld színek alkalmazása

Eltérő karakterű településrészek 25 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT és az EGYÉB TERÜLETEK Közterületi megjelenés a közterületen a kialakult zöldfelületek fásított része megtartandó, a közművek vezethetőségét biztosítani szükséges, de kerülendő a közutak fasorainak közműfenntartás, létesítés miatti ritkítása a változatos növényhasználat hozzájárul a biológiai sokszínűség fennmaradásához minél kisebb mértékű burkolt felület kialakítása természetes anyagok használata Telek, telepítés szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési mód jellemző alapvetően a mezőgazdasági termelési tevékenységgel érintett területek tartoznak ide a melléképületek jobbára a takarmányozási célokat szolgálják a melléképületek illeszkedjenek a főépület anyagához, megjelenéséhez, színéhez a zöldfelületi jelleg kiemelten fontos kerülendő a túlzott, a tájidegen növény alkalmazása burkolt és zöldfelületek megfelelő arányának biztosítása Épület lehetőség szerint kerülni kell a további beépítéseket épületek, építmények építésénél, bővítésénél elsődleges szempont az illeszkedés törekedni kell az egységes megjelenés megtartására egyszerű, nyugodt építészeti architektúra alkalmazása az épületek túlzott díszítettsége kerülendő az földszintes épületek jellemzők, megtartása ajánlott javasolt a pasztell, föld színek alkalmazása, az élénk színvilág kerülendő EGYÉB TELEPÜLÉSRÉSZEK Közterületi megjelenés a közterületen a kialakult zöldfelületek fásított része megőrzendő a közművek vezethetőségét biztosítani szükséges a zöldfelületek megtartása mellett Telek, telepítés őshonos növényfajok alkalmazása burkolt és zöldfelület megfelelő aránya Épület törekedni kell az egységes megjelenés megtartására, a funkcióhoz illeszkedő építészeti architektúra alkalmazása homogén, föld színek alkalmazása, élénk színek alkalmazása kerülendő

26 TELEPÜLÉSKÉPMINŐSÉGI FORMÁLÁSA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK TEREPALAKÍTÁS A terepre való illesztéskor megfelelően telepített, terepre ültetett épület alkalmazása megfelelő. A terepre való illesztésnél nem megfelelő, ha a terepbe belevájjuk a házat egy nagy árkot képezve ezzel. A terepre való illesztésnél nem megfelelő, ha a terepre kiemeléssel helyezzük el a házat, nem illeszkedve a terepvonalhoz. TELEPÍTÉS Az utcafronttól egyenlő távolságra lévő épületek egységes nyugodt ritmusú képet adnak. Az utcafronttól egyenlő távolságra lévő épületek egységes nyugodt ritmusú képet adnak. Egységes utcakép létrehozása egyenlő távolságra lévő épületekkel lehetséges. Hátra húzással megtöri az utca ritmusát, mely kerülendő Az utcavonal megtartásával egységes útcakép jön létre. A melléképület telken belüli megfelelő elhelyezésével elkerülhető hogy túlhangsúlyossá váljon utcaképileg.

27 Az utcafront tartásával egységes utcakép jön létre. A hátrébb húzott épületek megbontják az utcaképet. Ha az épületek előkerttel rendelkeznek és az új elem ezt nem követi, az egységes utcakép nem jöhet létre. Eltérő tömegarányú épületek nem egységes utcaképet hoznak létre. MAGASSÁG Azonos magasságú é- pületek egyenletes útcaképet alkotnak. Az újonnan épülő épületeknek a meglévő magassághoz kell alkalmazkodniuk az egységesség érdekében. Azonos magasságú épületek egységes utcaképet alkotnak..

28 Azonos magasságú épületek egységes utcaképet alkotnak. Az eltérő magasságú épületek alkalmazásával megbomlik az egységesség. Élénk, harsány színek kerülendők. Pasztell és homok színek használata javasolt. Eltérő hajlású tetőforma alkalmazásakor az utcakép nem egységes. Alacsonyabb hajlású tetőnél nem azonos az utcakép. Azonos hajlású tetőknél egységes utcakép jön létre. TETŐFORMA Azonos hajlású tetőknél egységes utcakép jön létre. Eltérő magasságú és hajlásszögű tetőforma alkalmazása nem javasolt. A kialakult utcaképhez történő illeszkedés lehetővé teszi az esztétikus környezet kialakítását.

29 Eltérő tetőformájú épület nem egyenletes utcaképet alkot. Nem azonos magasságú tetőforma alkalmazásakor eltérő utcakép jön létre. Magasabb tetőhajlásszög létrejöttével változó utcakép jön létre. Eltérő tetőformák alkalmazásakor megbomlik az egységesség. Azonos tetőformáknál ez elkerülhetővé válik. SZÍNEK A feliratok egységes színhasználata egységes utcaképet alkot. A természetes anyag és színhasználattal egységes településkép jön létre. Az eltérő kirívó színű épületek nem illeszkednek a meglévő házokhoz. A színezés meghatározza az épület illeszkedését környezetébe. Nem megfelelő színhasználat esetén ez nem érhető el. KERÍTÉSEK

30 Félig áttört kerítés alkalmazása jól átlátható településképet biztosít. Félig áttört kerítés alkalmazása jól átlátható településképet biztosít. Tömör kerítés alkalmazása nem átlátható településképet hoz létre. Félig áttört kerítés alkalmazása jól átlátható településképet biztosít. A túkdíszített kerítések alkalmazása nem javasolt. Félig áttört kerítés kertvárosi környezetben alkalmazható, mert jól átlátható környezetet biztosít. Félig áttört kerítés kertvárosi környezetben alkalmazható, mert jól átlátható környezetet biztosít.

JÓ PÉLDÁK TELEPÍTÉS és RÉSZLETEK 31

32 SZÍNEK, TÖMEGKÉPZÉS

33

34

KERÍTÉS, TELEPÍTÉS 35

36 KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK, RÉSZLETEK

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48 UTCÁK, TEREK, ZÖLDFELÜLETEK

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58 KERÍTÉSEK

REKLÁMOK, FELIRATOK, TÁBLÁK 59

60 REKLÁMOK

61

62 IRODALOMJEGYZÉK Településképi Arculati Kézikönyv (szakmai előkészítő anyag) Kálmánháza Község Közös Önkormányzati Hivatal Honlapja Kálmánháza Község Településrendezési Terve IMPRESSZUM KÁLMÁNHÁZA KÖZSÉG KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 4434 Kálmánháza, Nyíregyházi u. 71. 06 (42) 244-000 Polgármester: Urszuly Sándorné ph.kalmanhaza@netra.hu Főépítész: Bohus Ildikó bohusi@t-online.hu AZ ARCULATI KÉZIKÖNYV KÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT: Veres István Kálmánháza Község Közös Önkormányzati Hivatal munkatársai A véleményezési eljárások során véleményt formáló Kálmánházi polgárok, egyesületek, kamarák FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: Kálmánházai Község Közös Önkormányzati Hivatal munkatársai