PUSZTAMONOSTOR TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ... 5 2. PUSZTAMONOSTOR BEMUTATÁSA... 9 3. ÖRÖKSÉGÜNK... 12 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA... 28 5. A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK... 36 5.1 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ... 36 5.2 KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA... 69 6. JÓ PÉLDÁK: ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK... 73 7. JÓ PÉLDÁK: SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK... 78 3

1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ A szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel, amiből az ember lett, és amivé lesz, és nem szakadhat el soha (Fekete István) Mindenkinek van egy település az életében, amit az otthonának nevez, annak érez. Van, akinek megadatik, hogy ez a hely a szülőhazája, más úgy választja magának. A hely, ahol élünk olyan kell, hogy legyen ahova jó hazajönni, ahol jól érezzük magunkat. Nemcsak attól otthonos egy település, mert ott élünk, hanem attól, hogy olyan a környezetünk, a házak, utcák, terek, közterületek, a település központja, hogy jó rágondolni, hogy ha máshol vagyunk, vágyakozunk hazatérni. 5

Mindenkinek szüksége van egy otthonra egy olyan épületben, amelynek közvetlen és tágabb környezete megfelel az elvárásainak. Olyan helyre, ahova visszavonulhat a nyüzsgő város zajától, ahol napi feladatai elvégzése után megpihenhet, ahol biztonságban érezheti magát. Az erre való törekvés alakítja a környezetet, teremti meg az életkörülményeket. Az élhető környezet megteremtése nemcsak az önkormányzat feladata. Mindenki hozzáteszi a saját egyéniségét, vágyait, életét. Mindenki megmutatja, hogy számára mi az értékes, a szép, az élhető, ahol ő szívesen lakik. És mindezt összhangba kell hozni a szabályok szerinti lehetőségekkel. A házak homlokzata, kerítése, rendezett kertje, a kerítések, közterületek összképe alkotja a település arculatát. Ez a kézikönyv segítség szeretne lenni abban, hogy mindenki mégjobban megismerje környezetét, felfedezze értékeit, és a megőrízendő településképet. A könyv ajánlásokat tartalmaz, hogy hogyan tudnánk településünk arculatát megőrízni, még szebbé, jobbá, esztétikusabbá tenni környezetünket. Iránymutatást ad arra nézve, hogy az adott területen milyen épületet építsünk, milyen legyen a kerítésünk, milyen színeket használjunk, amivel az adott utcaképbe illeszkedő épületet építhetünk. 7

88 A kézikönyvet ajánljuk mindazok figyelmébe, akik építkezni, felújítani, bővíteni szeretnének és azoknak is akik csak álmodoznak, vagy szeretnék jobban megismerni környezetüket és ajánljuk azoknak is, akik érdeklődnek a település iránt. 8

2. PUSZTAMONOSTOR BEMUTATÁSA ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER Pusztamonostor a Jászság északi felén helyezkedik el, a Zagyva folyó közelében. Jellegzetes tervezett település, ősi magja a mai Tófenék körül helyezkedik el. A török hódoltság alatt elnéptelenedett település Hatvan és Jászberény Szolnok - felől közelíthető meg a 32. sz. főközlekedési úttal. A beépítésre szánt terület határában halad a Hatvan - Szolnok vasútvonal. A főközlekedési útra merőleges közutak a szomszédos településekkel kötik össze Pusztamonostort. Pusztamonostor a Jászság legészakibb részén fekszik, távol a Zagyva élő medrétől. Térfelszínét az Észak- Jászságra oly jellemző északnyugat-délkelet irányú homokhátak határozzák meg. E hátakat elsősorban az uralkodó szélirány alakította ki, de jellegzetes, meanderes formájuk a víz formáló erejéről is árulkodik, a lezáródó kanyarulatok az Ős-Zagyva korai medrét tükrözik. Ezekben a medrekben ma vízfolyás már nem található, a település egyetlen élővize a Székes-ér, mely szinte teljes hosszában mesterséges, ásott csatornamederben folyik. A löszhátak között, a belvíz elvezetésére mesterséges csatornák kerültek kialakításra, melyek főként a Székes-érbe futnak bele. A Jászságnak ezen északi részén jellemzően 100 méteres tengerszint feletti magasságok találhatók, de a löszhátas területen még ennél is magasabb, gyakorta 110-112 m-es magassági adatokkal is találkozunk. Ez magyarázza, hogy pl. a település keleti peremén található Kútlapos-dűlő melynek neve alapján mélyen fekvő területnek kellene lennie relatív kifejezetten magas, 107-108 m-es tengerszint feletti magasságú. Neve nem mély fekvésére, hanem a nyugati, mozgalmas domborzati viszonyokhoz képest egyenletesebb térfelszínére utal. A jellegzetes, halom alakú kiemelkedéseket külön dűlőnévvel illette a hagyomány, míg a település többi dűlőneve elsősorban a földterületek mezőgazdasági művelésre való alkalmatlanságát tükrözik: maga a Székes elnevezés a szikesből ered (Székes-ér, Székes-tó, Székes-dűlő), Sóstói-dűlő, Kopasz- Agyagos, Kút-lapos. Nem véletlen, hogy a szikes, nehezen megművelhető határban két nagy, összefüggő erdőterület is megmaradt, valamint a falutól délre nagykiterjedésű legelő található. Pusztamonostor külterületét a mezőgazdasági művelésű területek határozzák meg, melyet a nyugati részeken egybefüggő erdőfelületek váltanak fel. A település külterületén folyik keresztül a Székes ér. 9

1010 A település határát részben az ős Zagyva töltötte fel. Talaja barna erdei, illetve réti öntéstalaj, részben homok. A kialakult talajtípus kedvező a szántóföldi kultúráknak, illetve legelőnek is megfelelő. A táj őshonos növényzete az Alföldi flóravidék Duna Tisza közi flórajárásba sorolható. Jellegzetes természetes erdőtársulásai a természetes vízfolyások, árkok mentén a fehérfűzes liget erdők, tölgy kőris szil ligeterdők, sziki tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek. Az erdészetileg hasznosított területeken elsődlegesen fiatal lágy és keménylombos erdők találhatók. Pusztamonostor nyugati felén található erdők faállományának összetétele a vidék természetes erdőtársulásainak összetételére (fehér nyár, szürkenyár, kocsányos tölgy, magas kőris), de megjelennek a telepített nyarasok, és a ruderális akácfák is. A településre történelmileg jellemző mezőgazdasági tájhasználat a belterülethez kötődő intenzív fólia sátrak. Ezeket a település területén található artézi kutak vizével fűtik. A településképre jellemző, hogy közúton Jászberény vagy Hatvan felől közelíthető meg a település, míg a vasúti megközelítés másik nyomvonalon szintén Jászberény és Hatvan viszonylatban tárja elénk a településképet. Jászberény felől a külterületi mezőgazdasági területek között elérve a településtáblát a főúton haladva lakó és intézményi, szolgáltató épületekkel vegyes kép tárul elénk. 10

A településközpontban a községháza mellett a római katolikus templom magasodik előttünk, mely tornyával meghatározó településképi elem. A főutcán továbbhaladva felfűzve találjuk a többi intézményt, az iskolát, az óvodát és az óvodával szemben az egykori Balázsovich kastélyt, mely a valamikori park közepén áll. A településre jellemző, hogy a legmagasabb épület a templom és még az intézmények földszintes magassága a nagyobb épületmagasság ellenére sem tagolja magassági értelemben a települést. A sok zöld felület, az utcafásítások mind meghatározó elemei a településképnek. Az intézmények a templomhoz közel csoportosulnak, a főútra felfűzve. A központi intézményekkel vegyes beépítésen túl a többi lakóutca családiházas övezet. A település kialakulásából, történetéből adódóan jellemzően egyenes vonalvezetésű, szabályos utcahálózattal találkozunk. Pusztamonostor népességszáma 2015-ben 1543 fő. Míg régebben a település munkaképes korú lakosságának nagy része a mezőgazdaságban dolgozott, addig ma ez a foglalkoztatási szerkezet megváltozott. A munkaképeskorú lakosság nagy része Jászfényszaru vagy Jászberény nagyobb üzemeiben, vagy ezen városok szolgáltató szektorában dolgozik és továbbra is vannak mezőgazdasággal foglalkozók őstermelőként vagy családi gazdálkodóként. A településen az infrastruktúra kiépült, a vezetékes víz, villany és gáz minden háztartás számára elérhető, egyedül a szennyvízcsatorna várat még magára. A burkolt utak aránya megyei szinten az átlagos, a település közúti kapcsolata Jászfényszarun keresztül Hatvannal és Jászberényen keresztül a megyeszékhellyel biztosítja a megközelítési lehetőség. Vasúti közlekedés is igénybe vehető a Hatvan Szolnok vasútvonal állomása a belterület peremrészén található, a vasútvonal pedig kettészeli a települést. A következő fejezetekben bepillantást nyerhetünk Pusztamonostor épített és természeti örökségébe, valamint a településen lévő jó példákból is ízelítőt kapunk. Az ajánlásokat a településen építeni, felújítani, átalakítani vágyók számára állítottuk össze. 11

1212 3. ÖRÖKSÉGÜNK Az építészet egyik szépsége az, hogy minden alkalommal olyan, mintha előlről kezdődne az élet. (Renzo Piano) Pusztamonostor első bizonyítható említését, Poopmonustura néven, Kerekudvar 1331-ből való határleírásánál találjuk. 1387-ben Péter-Monostora néven említik, mint a váci egyház tartozékát. Egy 1474-ből származó oklevél Papmonosthora néven jelöli. Ezt követően közel másfél évszázadig nem hallunk róla, sem a török defterek, sem a magyar adóösszeírások nem említik. Valószínűleg a török hódoltság alatt elpusztult. A XVIII. század elején még pusztaként tartják számon, de gazdái mégis gyakran cserélődnek. 1619-ben Forgách nádor Heberdánszky Krisztóf halálát követően, a koronára szállt birtokot, az előző évben nemesi címet szerzett Thassy György kapitánynak és fivéreinek adományozta. A Thassyak több évszázadon át birtokolták Monostort. Birtokosai voltak még: a Várkonyi alias Sánta család és az Urbanovszky család. Többen vásárlás vagy házasság révén szereztek itt birtokot /pl. Almásy, Balázs, Balázsovich, Bedekovich, Berecz, Bodor, Okolicsányi, Thay családok./ Bizonyíthatóan a XIV. századtól létező település. Valószínű, hogy a másfél évszázados török hódoltság idején egyes időszakokban teljesen néptelen volt. 1762-ben 370, az 1830-as évek elején pedig már közel 1200 katolikus élt a településen. 1848 után a zsellérek tömegesen költöztek el a településről. Aránylag jelentős elvándorlás figyelhető meg 1869-1880 között is. Ezt követően 1930-ig a település viszonylag dinamikusan fejlődik. A felszabadulást követő földreform ugyan rövid ideig helyben tartotta a lakosságot, ám az ötvenes évek elejétől ismét megindult s a hatvanas évekre egyre nagyobb mértéket öltött az elvándorlás, mely jobbára a fejlettebb, iparosodottabb településekre és Jászberény felé irányult. Pusztamonostor eredetileg nem volt jász település, korábban heves vármegyéhez tartozott. Lakossága a XVIII. századtól főleg bevándorlás révén gyarapodott. Az új betelepülők főként Heves megye közeli településeiről, illetve a szomszédos Jászságból érkeztek. A község első kápolnája 1723-ban épült, de ekkor még nem volt önálló plébániája, Jászfényszaru filiájaként szerepelt. Temploma 1793-ban épült fel, s 1838- tól vált önálló plébániává. Az 1848. évi áprilisi törvények nyomán a község nemesi jogállása megszűnt és polgári községgé alakult. 1854-ben közigazgatásilag már a Jászsághoz került. 1860-ban rövid időre ismét visszakerült Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez. 1872-ben nagyközség lett, s 1876-ban, Jász-Nagykun- Szolnok vármegye megalakulásakor a jászsági felső járáshoz csatolták. 12

MŰEMLÉKEK, MŰVI ÉRTÉKEK A településen országos védelem alatt álló művi érték nincs, azonban helyi jelentősége, építészeti értéke miatt védelemre érdemes épületek találhatók Pusztamonostoron Római katolikus templom 1793 -ban készült el a település közepén magasodó templom, melyet Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Római katolikus anyakönyveit 1746-tól vezetik. Plébániatemplomának titulusa: Kisboldogasszony. Első kápolnáját 1723-ban építették, ekkor még Jászfényszaru filiája volt. 1838-ban lett önálló plébánia. (www.wikipedia.hu) Az egyhajós templomépület bejárata fölött magasodik a torony, melynek oldalsó támpilléreinél szoborfülkék vannak elhelyezve, bennük szobrokkal. A templom díszítése a körbefutó tagozat, valamint a toronytest főbejárat felőli részén lévő óra, alatta a harangtorony zsalugáteres ablakával. 13

1414 A templomkertet díszítik azok az egyházi szobrok, melyek a templommal együtt meghatározó értékei a településnek. 14

1616 16

Nem a templom telkén áll, de a templom előtt elhelyezett I. világháborús emlékmű hozzátartozik a templom és templom előtti terület képéhez, településarculati szempontból meghatározó. 17

1818 Az épített értékek közül kiemelkedik a jelenleg művelődési házként funkcionáló Balázsovich Oszkár kastélya. A szimmetrikus elrendezésű, a bejárati részen timpanonos oszlopos kastély épület tömegformálása letisztult, egyszerű, díszítést az ablakok feletti párkányzatok adnak az épületnek. A szépen gondozott és tervezett kert szép felvezetést ad a főbejárathoz. 18

Óvoda épülete Pusztamonostoron 1928 ban Nemes Dedinai Zsuffa Balázsovich Oszkár máltai lovag alapított óvodát. Az óvoda vezetését az általa itt letelepített apácák végezték. Ez az óvoda a felszabadulásig működött. 1948. június 8. napján, az államosítást követően került át az óvoda a mai épületbe. A Tündérkert óvoda épületét 1940-ben Hegedűs István banktisztviselő építtette családi házként. Az épületet óvodának átalakítva négy gyermekcsoport kapott helyet. 19

2020 Pusztamonostor fő utcája mentén több jelentősebb méretű módosabb gazdaház, vagy kúria található, melyek nagy része átalakításra került és sok funkciót is váltott. Az egyik legszebb kúria jelenleg hasznosítás nélküli, még eredeti formájában megőrzésre került. A szimmetrikus elrendezésű, középső részbe előreugró tömegű épület díszítését a középső rész képviseli. Az oromzatos középső rész sarkain álló műkő vázamotívumok nemessé, előkelővé teszik az épületet. Községháza A település épített értékei közül kiemelkedő a községháza épülete, mely jellegzetes téglahomlokzatú épület, és nyílászárói körüli egyszerű díszítések adják sajátos jellegét. 20

Az örökségi értékekhez soroljuk a temetőben lévő haranglábat és feszületet, mely a múlt őrzője, a letünt korok tanúja. 21

2222 22

2424 TELEPÜLÉSSZERKEZET A katonai felmérések térképein egyértelműn látszódik, hogy a település kialakulásának meghatározó tényezője az út volt, arra felfűzve jöttek létre a parcellák. A II. katonai felmérés már jól mutatja a településközpontot, a templom és környékének besűrűsödését. Később, az 1800-as évek végén már a főúttal párhuzamos hosszú utca is kialakult és kisebb rá merőleges utak. A településszerkezetnek és Pusztamonostor belterületi fejlődésének maghatározó tényezője a vasút, amely már a III. katonai felmérés térképén jól kivehető. I. Katonai felmérés 1763 1787 (www.mapire.eu) II. Katonai felmérés (1806 1869) www. mapire.eu 24

III. Katonai felmérés www. mapire.eu RÉGÉSZET Pusztamonostor a Jászság legészakabbi részén fekszik, távol a Zagyva élő medrétől. Térfelszínét az Észak- Jászságra oly jellemző északnyugat-délkelet irányú homokhátak határozzák meg. E hátakat elsősorban az uralkodó szélirány alakította ki, de jellegzetes, meanderes formájuk a víz formáló erejéről is árulkodik, a lezáródó kanyarulatok az Ős Zagyva korai medrét tükrözik. Ezekben a medrekben ma vízfolyás már nem található, a település egyetlen élővize a Székes-ér, mely szinte teljes hosszában mesterséges, ásott csatornamederben folyik. A löszhátak között, a belvíz elvezetésére mesterséges csatornák kerültek kialakításra, melyek főként a Székes-érbe futnak bele. A Jászságnak ezen északi részén jellemzően 100 méteres tengerszint feletti magasságok találhatók, de a löszhátas területen még ennél is magasabb, gyakorta 110-112 m-es magassági adatokkal is találkozunk. Ez magyarázza, hogy pl. a település keleti peremén található Kútlapos-dűlő melynek neve alapján mélyen fekvő területnek kellene lennie relatív kifejezetten magas, 107-108 m-es tengerszint feletti magasságú. Neve nem mély fekvésére, hanem a nyugati, mozgalmas domborzati viszonyokhoz képest egyenletesebb térfelszínére utal. A jellegzetes, halom alakú kiemelkedéseket külön dűlőnévvel illette a hagyomány, míg a település többi dűlőneve elsősorban a földterületek mezőgazdasági művelésre való alkalmatlanságát tükrözik: maga a Székes elnevezés a szikesből ered (Székes-ér, Székes-tó, Székes-dűlő), Sóstói-dűlő, Kopasz Agyagos, Kút-lapos. Nem véletlen, hogy a szikes, nehezen megművelhető határban két nagy, összefüggő erdőterület is megmaradt, valamint a falutól délre nagykiterjedésű legelő található. Pusztamonostor határából származó szórványos régészeti adataink mégis azt bizonyítják, hogy a gyengébb minőségű földek nem riasztották el eleinket a letelepedéstől, az első sorban legeltető állattartásból élő népcsoportok pedig valójában ideális feltételeket találtak ezen a területen a szikes legelők és a kisebb vízjárások között. 25

2626 A hatvanas évek elején több évig tartó szisztematikus kutatás térképezte fel az Alföld talán legrejtélyesebb mesterséges földmű-rendszerét, melyet a népnyelv, de a régészeti szakirodalom is Csörsz-árok, Ördögárok néven ismer. Ezen a néven azt a kiemelkedő jelentőségű védmű-rendszert értjük, mely a római időszakban (Kr. u. 2-3. században) a Tiszavidéken épült, több száz kilométer hosszan. Ez az árokrendszer sokszor több ágra szakadva, mély árokból és az árokból kikerült földből készített sáncból (töltésből, gátból ) álló védelmi létesítmény, melyet a Tisza-vidéken élő barbár népek, a szarmaták építettek, valószínűleg a Római Birodalom ösztönzésére és hathatós közreműködésével. A Csörsz-ároknak több szakasza Jász-Nagykun- Szolnok megyében is jól megfigyelhető. Az árokrendszer Hajdú-Bihar megye területén délnek fordul, így, mintegy ék alakban közrefogja a Duna-Tisza közét és a Tisza-vidéket a szarmata népesség törzsterületét, védelmet biztosítva a szarmata területnek, valamint a kelet felől érkező germán támadások elől első védvonalként szolgál a Duna-menti római limesnek. 1963-64 folyamán a Csörsz-árok kutatása során a terepbejárás Pusztamonostor határát is érintette, ahol a régészek e védműnek több szakaszát is megfigyelték. Sajnos, a terepbejárás eredményét rögzítő térképek nem maradtak meg, a bejárás írásos jegyzőkönyve pedig nagyon nehezen azonosítható a mai terepviszonyokkal. A hatvanas évekbeli bejárás leírásából biztonsággal csak a Patikusföld nevű dűlőben található terület azonosítható. Valószínűleg ezen a helyen épp a Csörsz-árok illetve az ahhoz kapcsolódó sánc töréspontja figyelhető meg, ahol az észak-dél irányú földmű kelet felé megtörik. A halmok az ásatási eredmények alapján a rézkorban (Kr. e. 3500 3000 körül) emelt síremlékek voltak, melyeket a későbbi korokban, első sorban a középkor elején szívesen használtak megtelepedésre, templomépítésre. (Innen származik népi elnevezésük, a kunhalom is.) Az Alföld síkságából látványosan kiemelkedő halmok olyan régészeti tájtörténeti jelentőséggel bírnak, hogy megbolygatásuk, elhordásuk, alakjuk jelentős megváltoztatása feltétlenül elkerülendő. Miután a halmok mezőgazdasági művelésre kevéssé alkalmasak, ezért felszínüket különleges növénytársulások boríthatják (ún. ősgyep). Az 1996. évi LIII. számú, a természet védelméről szóló törvény ab ovo kimondja védettségüket: 23 (2) bekezdés: E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek. Pusztamonostor határában található kunhalmok a következők: Határ-halom (Ágói-Monostori határ) Ovális alapú kiemelkedés, formája alapján valószínűleg kunhalom. Barát-halom A Barát-tanya szomszédságában, a jászfényszarui határon emelkedő ovális alapú, magas halom szinte bizonyosan kunhalom. Harasztos-halom Bár formáját a mezőgazdasági művelés rongálta, ma is állapotában nagy méretű, magas halom. Kopasz-Agyagos-halom 26

A jászfényszarui-pusztamonostori határon emelkedő, ovális alapú, magas halom, nagy valószínűséggel kunhalom. Sóstói-dűlő iker-halom A dűlőben egy kettős kiemelkedéssel jelzett iker-halom figyelhető meg, mely formája alapján nagy valószínűséggel kunhalom. Túlát-halom Magas, ovális alapú kiemelkedés, szinte bizonyosan kunhalom. Kútlapos-halom A belterülettől északkeletre, a Tsz major mellett magas, ovális alapú kiemelkedés figyelhető meg, mely szinte bizonyosan kunhalom. (Dr Tárnoki Judit: örökségvédelmi hatástanulmány, régészeti fejezet) TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM A kunhalmokra kulturális örökség védelme szempontjából is fennáll az ex lege védettségi fokozat. Országosan védett természeti terület a Túláti nagy rét területe, amely a község D i. részén található. A község közigazgatási területét érinti a tervezett Jászsági Tájvédelmi Körzet területe. A települési temető régi területén található sztyeppei eredetű cserjefaj, az ún. nyúlvessző (Spiraea Crenata) fellelhető példányai védett értékek. Egyéb helyi jelentőségű természeti terület nem kerül védelem alá. 27

2828 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA Pusztamonostor településszerkezetéből, utcahálózatából a szórtan lévő intézményekből és a beépítés jellegéből adódóan külön településrészeket nem határoltunk le, mert nem alakultak ki olyan közterületekkel lehatárolható részek melyek a többitől teljesen eltérő karaktert hordoznának. A településre érkezve a hosszú főutcán, mely egyben a 32. jelű országos főút, találjuk az intézményeket és a főút mellett jellemzően nagyobb, módosabb, régebbi építésű házak, valamint kereskedelmi, szolgáltató egységek vannak. A település klasszikus központjának a templom és a községháza tekinthető, melyek a főúton egymás mellett találhatók. Térben távolabb az iskola, óvoda, művelődési ház sorakozik. A belterület nagy része lakóterület családiházakkal és jellemzően nagy telkekkel. A laza beépítésű belterületen rendezett utcákkal, szép zöldfelületekkel, művelt kertekkel találkozunk. Sokan családi gazdálkodóként, vagy őstermelőként tevékenykednek és a belterületi telkeken is találunk fóliasátrakat és gazdálkodásra alkalmas udvarokat. Pusztamonostoron a lakóterületek jellemzően a belterületre koncentrálódnak, tanyás terület, vagy tanyás térség nem jött létre. A tényleges lakóterület falusias és a település központjában az intézményterületekkel településközpont jellegű. 28

ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSRÉSZ A település teljes belterületét magába foglaló általános településrész településszerkezetére jellemzők az egymással párhuzamos és egymásra merőleges utcák, melyek közül néhánya főút ívesen kanyarodik. Nem alakultak ki túl szabálytalan, tört vonalvezetésű utcák és zsákutcák sem. A telekméretek néhány tömb kivételével jellemzően nagyok, a falusias életvitelt, gazdálkodást lehetővé tevő portákkal. A telkek utcavonali telekhatára keskenyebb, hátra lenyúló hosszú telkek. A településen oldalhatáron álló beépítési mód alakult ki. Az épületelhelyezés előkertes, általában 5 méteres előkertekkel. 29

3030 30

Utcákon belül az előkert méretek azonosak. Az utcák rendezettek, a közterületek növényzettel beültetettek, gondozottak. Épületállomány tekintetében az épületek zöme 1960 1980 között épült, de megtaláljuk a korábban épült utcára merőleges gerincű népi lakóházat, a tipikus sátortetős kockaházat és a tetőtér beépítéses épületeket is, sokszor egy-egy utcaszakaszon vegyesen. 31

3232 32

3434 Egyes utcaszakaszokon csak sátortetős kockaházak alkotnak utcaképet, jellemzően azonos előkerttel és közel azonos épületmagassággal, tetőhajlásszöggel. A lakóterületeken lábazatos, áttört kerítésmezőkkel épültek a kerítések, melyek utcán belül azonos magasságúak, így rendezett, egységes utcakép jön létre. Általánosságban az egész településre elmondhatjuk, hogy az utcaképek rendezettek túl kirívó, nem környezetébe illeszkedő épület nincs. Utcán belül különböző épületekkel is találkozunk, de az épület elhelyezés, az épületmagasság közel azonos, így biztosítva az egységes utcakép megtartását. Épületmagasság tekintetében nagy eltérések nincsenek, a közintézmények méretikben, mind magassági, mind alaprajzi nagyobbak a családi házaktól és a nagyobb telek lehetővé teszi a szabadon álló épületelhelyezést. A gazdálkodás és kertművelés miatt jellemzőek a belterületen a terménytároló, egyéb tároló építmények és több telken jelentős méretű fóliasátorral is találkozunk. Általánosságban elmondhatjuk, hogy Pusztamonostoron a kialakulthoz igazodva oldalhatáron álló beépítést kell alkalmazni, és a szomszédos telkeken lévő lakóházakhoz igazodva, az utcaszakaszra jellemző tetőhajlásszöggel és tetőformával építsünk épületet. Pusztamonostoron a házak elengedhetetlen tartozéka tároló, mely a kerti szerszámok, a termények tárolására szolgál. Régebben nagy hagyománya volt a belterületi állattartásnak, azonban ma ez már visszaszorulóban van. Javasolt a tárolók, a kiegészítő épületrészek főépülettel együtt tervezése, mert így összhangban, esztétikusan megvalósulhat a telek beépítése. Fóliasátrak elhelyezése esetén javasoljuk a lakó és gazdálkodó területrészt zöld növényzettel elválasztani és lehetőség szerint, amennyiben a fóliasátrak külterületen nem helyezhetők el, a látványtakarás érdekében lombos növényzettel igyekezzünk a fóliasátrakat körbevenni. Ugyancsak javasoljuk a kerítésekre főépülettel együttes tervezését, melyek a lakóházzal együtt egységet képeznek. Figyeljük meg a településen a kerítések jó példáit és azokhoz hasonló, lehetőleg áttört kerítést építsünk. Az áttört kerítés kertünk átszellőzést biztosít, valamint a kert szépségeit megmutatja. Amennyiben az utcakép vegyes, egymás mellett több tipusú épület megtalálható, akkor szakember segítségével keressük meg azokat a paramétereket amelyek azonosak és azt mi is igyekezzünk követni. Amennyiben azonos építési vonal alakult ki utcán belül, akkor arra a vonalra építsünk, és így az azonos előkert az azonos beépítési vonal rendezettséget mutat. 34

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET - KÜLTERÜLET, ÉS BEÉKELŐDŐ MAJOR TERÜLETEK Pusztamonostoron jellemzően a beépítésre nem szánt területek a külterületi egybefüggő mezőgazdasági területek, melyet majorok, erdősávok szabdalnak és tesznek egyedivé. Az Alföldi településekhez hasonlóan, Pusztamonostoron is nagy a külterület, ahol jellemző a mezőgazdasági területhasználat és nagy egybefüggő legelőterületek vannak. Pusztamonostor külterületének védett természeti területén a természetvédelem érdekei az elsődlegesek, így kiemelt figyelmet kell fordítani az élőhely megőrzésre, a biológiai sokféleség (biodiverzitás) megőrzésére. 35

3636 5. A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 5.1 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ A kézikönyv fejezete segítség szeretne lenni, megfogalmazva a belterület sokszínűségét, de mégis egységes településképet, ajánlást próbál adni arra, hogy hogyan őrízhetjük meg Pusztamonostor hangulatát, hogyan erősíthetjük a kialakult hagyományokat, hogyan újíthatjuk fel a jellemző stílusjegyeket megtartva az épületeket és hogyan építhetünk modern, környezetbeillő, nem hivalkodó épületet. Jelenleg a településarculat kiegyensúlyozott, harmonikus, környezet és látványromboló építészeti megoldás nincs. Javasoljuk, hogy megtartva az eddigi környezetalakításból a jó példákat, felújításnál az értékőrzésre, hagyományteremtésre, illeszkedésre figyelve tegyük még szebbé a környezetet, legyen még harmonikusabb, látványosabb az utcakép. ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS Pusztamonostor belterületén oldalhatáronálló beépítés alakult ki, csak a közintézmények épületek nagyobb, szélesebb telkeken szabadon állóan. Jellemzően több épülettipus megfér egymás mellett, a régebbi népi lakóház, a módosabb gazdaház, a kockaházak, tetőtér beépítéses épületek és az újabb tipusú épületek is. Egyes utcákon, utcaszakaszokon hasonló jellegű épületek vannak. Nem javasolható a zártsorú vagy ikres beépítés, mert túlzottan zárttá válna az utcakép és a hagyományos rendet megtörné. Az oldalhatáronálló telepítés kedvez a telekhasználatnak, a lakóépületet természetes növénysávval elválasztva a hátsókert gazdálkodásra alkalmassá válik, mely jellemző a településre. Telepítésnél javasoljuk, hogy a gazdálkodásra alkalmas telekrész természetes növénytakaróval, növénysávval kerüljön elválasztásra a pihenő és díszkert funkciójú telekrésztől. Javasoljuk, hogy utcán belül egységes, azonos lábazattal és azonos magassággal épült áttört kerítés kerüljön elhelyezésre. 36

Az előkert méretek jellemzően utcán belül azonosak, melyeket javasolt továbbra is megtartani, mert így egy rendezett településkép alakul ki. ÉPÜLETMAGASSÁG Pusztamonostoron az intézményekkel váltakozó területen túl egyes utcaszakaszokon hasonló épületmagasságokkal találkozunk, a településre a földszintes és a földszint + tetőrbeépítéses családiházak a jellemzők. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná. Új épület építése esetén a különböző épületmagasságú szomszédos épületeknél vegyük igénybe szakember segítségét, aki az átépülés lehetőségét megvizsgálva az illeszkedés elvét követve tanácsot az a jól megválasztott épületmagasság tekintetében. 37

3838 TETŐHAJLÁSSZÖG A tetőhajlásszög csak egyes utca szakaszokon egyforma, azonban jellemzően egymáshoz közel szűk tartományban mozog. Javasoljuk továbbra is megőrízni ezt a településképet, a meglévő épületek közé a meglévőhöz igazodó tetőhajlásszög illik. A magastetős épületek építése nemcsak településképi szempontból, de a hagyományok őrzése miatt is javasolt, továbbá a magastető alatt kialakuló padlástér tárolóhely is lehet, vagy esetlegesen egy későbbi tetőtérbeépítést is lehetővé tesz. TETŐFORMA Pusztamonostoron jellemzően sátortetős épületek és utcára merőleges nyeregtető alakult ki. Nem jellemző a lapostető és a szélső utcák kivételével a túl összetett tetőidom. Összetett tetőidomot a település peremrészén újonnan beépült részeken találunk és javasoljuk, ha ilyen jellegű épületet építenek, akkor ezen a területen válasszanak építési telket. A településen nem terjedt el a túl meredek, alpesi tetőhajlás. Javasolt ennek a tendenciának megőrzése. Kívánatos az illeszkedés vizsgálata, az adott utcaszakasz jellemző tetőformájának meghatározása és ahhoz való igazodás. Amennyiben az utcarészleten sátortetős épületek állnak, akkor oda modernebb köntösben újragondolva hasonló kerüljön és ezen a részen kerüljük a túl szabdalt, tördelt tetőformát. 38

A település peremterületén, az újonnan épült részeken összetett tetőformával is találkozunk, amennyiben ilyen jellegű épületet építenének, ezt a területet javasoljuk épületelhelyezésre. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG Pusztamonostoron jellemzően elütő színű sötétebb lábazat, világosabb pasztell színű falazat alakult ki, nem egyforma színekkel, de hasonló színvilággal. Nem jellemző az erőteljes, neonos, rikító szín, így ezt a színvilágot kerüljük, vagy az erősebb, de nem neonos színt kiegészítő színnek alkalmazzuk. Javasoljuk, hogy az lábazat falazat tető kerítés egységén háromnál több színt ne alkalmazzunk, mert túldíszítetté válik az épület. 39

4040 Anyaghasználat tekintetében jellemzően a vakolt, homlokzatfestett fal, vagy kőporozott fal, a természetes, natur cserép a jellemző. Kerüljük a fém anyagok, a kirívó színek, a fém héjazat alkalmazását. KERÍTÉS Jellemzően épített lábazatos, áttört kerítésmezős kerítéseket építenek. Kerüljük a teljesen zárt, falazott, falszerű kerítés építését, mert nem jellemző a településre, és mind az átláthatóság, mind az átszellőzés szempontjából nem kívánatos. A falszerű, zárt kerítések nem elfogadhatók Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel 40

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, VALAMINT BEÉKELŐDŐ MAJOR ÉS GAZDASÁGI TERÜLETEK TELEPÍTÉS Szabadonálló, vagy majorszerűen csoportosított mezőgazdasági építmények elhelyezését javasoljuk illeszkedve a meglévő telepítéshez. 41

4242 ÉPÜLETMAGASSÁG Az építmények megengedett legnagyobb magassága a kialakult hagyományoknak megfelelő legyen, mely alól kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemi területeken létesülő technológiai építmények. Ezen építmények esetében az épület falazata, tetőzete tükröződő felülettel lehetőleg ne készüljön. TETŐHAJLÁSSZÖG Tetőhajlásszög tekintetében nem javasoljuk a lapostető alkalmazását és a meglévő, hagyományosan a tájba illesztett épületek tetőhajlásszögéhez igazodjunk. 42

TETŐFORMA Az egyszerű nyeregtetős épületek illeszkednek az alföldi tájba. Az összetett tetőidomot, a manzard tetőt kerüljük, mert tájidegen. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG Tájképet zavaró építménynek számítanak és nem javasoljuk elhelyezni azokat az építmények, melyek a táj, alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, ipari mezőgazdasági karaktert hordoznak, a hagyományos tájalkotó elemektől, a tájból erőteljesen elütnek. A tájtól idegen az élénk színűre festett homlokzatú épület, az élénk színek alkalmazása, a hagyományostól eltérő színű tetőfedő anyagok használata, ezért lehetőleg kerüljük ezeket. Javasolt az épületek homlokzati képében a fehér, vagy a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű homlokzati megjelenés. A héjazat anyaga elsősorban égetett cserép vagy nád legyen. A héjazat színének válasszuk a cserépszínű, barna vagy szürke színárnyalatot. 43

4444 ÉPÜLETRÉSZLETEK Pusztamonostor építészetére, a meglévő épületek jellegére vonatkozóan mutatjuk be azokat az épületrészleteket, melyek meghatározóak a településkép, az utcakép és az egyedi épületek tekintetében. TORNÁCOK, SZÉLFOGÓK, TERASZOK Pusztamonostoron nagyon kevés tipikus tornácos lakóházzal találkozunk. A főút mellett lévő tornácos lakóház idézi fel a múlt század építészetének vonásait. Az utcafronton falazott tornácvégű, udvar felé nyitott tornácos lakóháznál falazott oszlopok biztosítják az alátámasztást. A négyzetes tégla oszlopok gallérral és fejezetekkel díszítettek, az egykori nyerstégla felület mára átfestésre került. A tipikus lakóház utcára egyablakos, a befalazott tornácvég miatt aszimmetrikus, eredeti cserépfedéssel az utcára merőleges nyeregtető héjazataként. Az épület kerítése az egykori léckerítés hagyományos típusát mutatja. 44

Téglaoszlopos alátámasztás, ahol még az eredeti téglafalazat lábazattal, fejezettel, gallérral eredeti szépségében megmaradt. 45

4646 Hagyományos, tornácos lakóház vakolt oszlopokkal, az oszlopfőknél fejezettel. A hagyományos népi lakóház tömegformálását követő épületnél a ház középső részén kialakított szélfogó előtér rokon vonásokat mutat a lopott tornácokkal, azonban funkciója itt már csak a házba való belépésre szolgál. 46

A felújított lakóház tornáca elől nyitott és a hátsó beépítés révén mind kialakításában, mind funkciójában inkább a terasz szerepét tölti be. A lakóházak felújításának, átalakításának másik példája, amikor a nyitott tornác hátul a hátsótelek felé kiszélesedik és terasszá alakul. 47

4848 Kockaházak tipikus szélfogója, amely lakóelőtérként funkcionál. A modernebb épületek terasza, amely nemcsak belépő, de szabadidős, pihenő funkcióval is rendelkezik. 48

Javasolt a ház bejáratánál, mintegy zsilipszerűen szélfogót, teraszt vagy tornácot kialakítani, ami mintegy átmenet a kinti térből a benti tér felé. Az épület bejáratánál egy átmeneti zónát képez, így elkerülhetjük a belső tér hirtelen lehűlését télen és ugyanennek jótékony hatása nyáron is érződik, amikor a forróság nem árad be a lakásba. 49

5050 AJTÓK, ABLAKOK Sokszor mondják az ablak a ház szeme. Elképzelhetetlen a ház ablak nélkül, amely egyszerre jelenti a világosságot, a fényt, a kapcsolatot a külvilággal. Az ablakok is fejlődéstörténeten mentek át, az idők alatt sokat változtak. A tipikus kockaházaknál már háromszárnyú ablakok voltak, melyeket az utóbbi időben fokozatosan lecserélnek, jellemzően kétszárnyú fa vagy műanyag ablakra. A modernebb épülettípusnál az ablakszárnyak is megnövekedtek, jellemzően kétszárnyúak. Az épületek megjelenését és hangulatát a nyílászárók nagyban befolyásolják. A zárt, tömör épülettömeget ezzel nyitjuk meg, ez teremt kapcsolatot a külvilággal. Régebben a barna, vagy natúr felületkezelt fa nyílászárók voltak elterjedve, majd egy időben fehér nyílászárók épültek be. Egykor a nyílászárók díszesebbek voltak, mely Pusztamonostor régebbi épületeinél ma is látható, majd az egyszerűbb, letisztult formák alakultak ki és mint minden másnál a nyílászáróknál is vannak divatirányzatok, amikor az azonos korban épült nyílászárók mérete, aránya, osztása, anyaga közel egyforma. Javasoljuk a ház tömegéhez és színvilágához megválasztani a nyílászáró színét, mert így egy harmonikus külső homlokzat alakul ki. Az utca homlokzaton érdemes a sötétítés és napvédés módját is jól megválasztani, mert egy-egy spaletta, redőny, zsalugáter a ház dísze lehet. 50

5252 52

Az ajtók a külvilág felé nyitják meg a házat, ugyanakkor a magánszférát le is zárják. Sokszor homlokzatokon ajtókkal nem találkozunk, csak a bejárati kapu enged be az udvarra és sok esetben hátulról a kert felé nyílik a bejárat. A kapu egyszerre elválaszt és beenged, szimbolikus jelentésű. 53

5454 54

HOMLOKZATKÉPZÉS, ANYAGHASZNÁLAT A kockaházaknál a kőporozás terjedt el, Pusztamonostoron vegyes paszteles színekkel, kedveltek a törtfehér vagy sárgás, drappos, rózsaszínes színvilággal. A modernebb épületek homlokzatfestékkel felületkezeltek és jellemzően sárgás színekkel színezik. Nem jellemzőek az erőteljes, neonos, rikító színek. Javasoljuk a visszafogott színvilág alkalmazását, kerüljük a túl erős, rikító színek használatát. 55

5656 56

RÉSZLETEK Az épületek díszei, értékei a részletek, melyek egy-egy ablakkeretezést, vagy éppen nyílászáró részletet, oromzati deszkát, tetőfedést, téglakötést jelentenek. Ezek nélkül a részletek közül az épület egy lenne a sok közül, de ezek az apró díszítések teszik igazán egyedivé a házakat. 57

5858 58

6060 KERÍTÉSEK A kerítések Pusztamonostoron sokfélék, azonban utcán belül magasságuk közel azonos és áttört kivitelűek. Anyaghasználat szerint találkozunk fémkerítéssel, falazott vagy beton lábazatú fémkerítéssel, de megfigyelhetünk olyan kerítést, ahol a beton lábazatot és oszlopok közét fa pallók töltik ki. Kerítésünk lehetőleg áttört, az épülethez illő színvilágú és a szomszédos kerítésekhez alkalmazkodó magasságú legyen. 60

6262 KERTEK A belterületen jellemző a kertművelés. A csak kertes családiházakból álló településen a ház elengedhetetlen tartozékai a kertek. Pusztamonostoron jellemzően előkertes családiházak épültek, és az épület előtti előkerteket esztétikusan virágzó növényekkel vagy örökzöldekkel ültetik be. A kertek egy része pihenőkert, füvesítéssel, néhány bokorral, cserjével, sok helyen automata öntözőberendezéssel. A kertművészet is kezd elterjedni, sok helyen már szakember segítségét veszik igénybe a kert tervezése, kivitelezése során. A kertek másik nagy tipusa a konyhakert, mely a család számára a mindennapok zöldségeit, gyümölcseit biztosítja, valamint egyes helyeken a család megélhetését biztosítja. Pusztamonostoron jellemző, hogy a nagy, gazdálkodásra alkalmas kertekben fóliasátrak vannak.. Kertünk művelésénél törekedjünk a harmóniára, legyen esztétikus, rendezett a kert kialakítása. 62

6464 64

6666 66

6868 68

5.2 KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA UTCÁK, TEREK Pusztamonostoron az ott lakók nemcsak a kertjüket, de sok helyen a közterületet, a lakóház előtti zöldsávot, csatornapartot is gondosan ápolják, virágosítják. Példaértékű a művelődési ház udvarának környezetrendezése, mely visszadja az egykori kastélypark nívós zöldfelületét, üde színfoltja a településnek és rendezvények fotózásainak kedvelt helyszíne. Javasoljuk továbbra is megőrízni ezt a példaértékű környezetkultúrát, újabb ötletes közterületi utcaszépítésekkel, növényegyüttesekkel tegyük vonzóvá környezetünket és az utcaképet. Nagyon fontos a gondozott utcák, terek látványa, mert ettől élhető és szerethető egy település. Továbbra is gondosan válogassuk ki és ápoljuk az utcákon, tereken lévő növényzetet, mert ez egyúttal az ott lakók környezetük iránti igényességét is jelenti. 69

7070 70

7272 72

6. JÓ PÉLDÁK: ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK ÉPÜLETEK Azokat az épületeket soroljuk a teljesség igénye nélkül a jó példák közé, ahol a homlokzati arányok, az utcaképbe illesztés, a nem rikító színhasználat, a rendezett előkert és közterület, valamint kerítés egysége egy harmonikus, rendezett képet mutat. Bizonyára több épületnél vannak olyan apró részletek, melyeket még finomítva szebbé, harmonikusabbá tehető a településkép. Pusztamonostoton megállapíthatjuk, hogy általában rendezettek az utcaképek, a házak nagy többsége önmagában is igényes, gondozott, karbantartott. Apróbb odafigyeléssel, jó ötletekkel még szebbé és vonzóbbá tehető a településkép. A bemutatott épületek a sok szépen karbantartott, utcaképbe illeszkedő épület közül kerültek kiválasztásra és mind színviláguk, mind megjelenésük, környezetrendezésük példaértékű, ezért külön külön nem méltatjuk az épületeket, mert a fenti általános leírás mindegyikre érvényes. 73

7474 74

7676 76

7878 7. JÓ PÉLDÁK: SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK Pusztamonostoron a sajátos építményfajtákhoz soroljuk a reklámhordozókat, a közterületi hirdetőfelületeket. Ugyancsak ide soroljuk azokat az építményeket, melyek a településre jellemzők, a településképhez tartoznak. Pusztamonostor közterületi hirdetőtáblái figelemfelhívók, informatívak. 78

8080 Az egységes utcanévtábla mellett sokszor a lakóházak falán a homlokzati színezéssel harmonizáló tábla jelenik meg. 80

A reklámtáblák jó példája a természetes anyagból készült nem hivalkodó, ugyanakkor figyelemfelhívó tábla. Pusztamonostoron postaládákból is többféle ötletes fából készült darabbal találkoztunk, melyek díszei a bejáratnak. 81

8282 Az egyéb berendezésekhez soroljuk a kültéri világítótestet, mely illik a lakóépület stílusához, falazatához, egyszerű, de mégis igényes. A korszerű műszaki berendezések Pusztamonostoron is az elmúlt időszakban mindjobban elterjedtek. Javasoljuk, hogy a klíma kültéri egységét és a parabola antennát, amennyiben műszaki lehetőség van rá, akkor az oldalsó homlokzatra tegyük, vagy takarásban, hogy ne utcaképi elem legyen, azonban funkcióját be tudja tölteni. 82

A település közterülete egy-egy jól megválasztott utcabútorral, díszkúttal, emlékművel szebbé, otthonosabbá, egyedivé tehető. Ügyeljünk arra, hogy a közterületi utcabútorok is jellegükben, anyagukban, színükben hasonlók legyenek, mert így biztosítottá válik az összhang. A településen még fellelhetők a régi kukoricagórék, melyek egykor minden portán megtalálhatók voltak, mára viszont már eltűntek az udvarokból. A településen még nem terjedt el a korszerű, megújuló energaiellátást szolgáló napelem. Amennyiben napelemet kívánnak elhelyezni, javasoljuk, úgy helyezzék el, hogy lehetőleg nem képezzen utcaképi elemet, és a tető szépségét hagyja érvényesülni, ugyanakkor funkcióját betöltse. Pusztamonostor településarculatának megőrzése során vegyük figyelembe a meglévő épített és természeti értékeket, azok környezetét, melyek meghatározzák a településképet. Új épület építése vagy felújítás során javasoljuk a kézikönyv átlapozását és a jellegzetes karakterek megőrzését, az utcakép figyelembevételét és az építészeti ajánlások megfontolását. 83

8484 Megrendelő: Pustamonostor Község Önkormányzat Képviselő testülete Készítette: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics Ildikó településmérnök, városépítési, városgazdasági szakmérnök Főépítész: Kiszelovics Ildikó Felhasznált irodalom: - Pustamonostor Község honlapja - Adatok Szolnok Megye Történetéből (Szolnok Megyei Levéltár kiadványa) - Hatályos településrendezési terv vizsgálati és alátámasztó munkarésze (tervező: Településrendezési és Műszaki Társulás, Szolnok) - Helyi értékvédelmi vizsgálat - TAK egyeztető felület építészeti útmutató ábrái (Lechner Tudásközpont) - Magyarszéphely minta településképi arculati kézikönyv A fényképfelvételek: 2017. július - szeptember hónapban készültek Készült: 2017. október hó 84