HAJDÚSZOVÁT TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ... 3 2. HAJDÚSZOVÁT BEMUTATÁSA... 6 3. ÖRÖKSÉGÜNK... 12 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA... 23 5. A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK... 35 5.1 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ... 35 5.2 KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA... 68 6. JÓ PÉLDÁK: ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK... 70 7. JÓ PÉLDÁK: SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK... 77 2

1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ A szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel, amiből az ember lett, és amivé lesz, és nem szakadhat el soha (Fekete István) Az építészet egy vizuális művészet és az épületek önmagukért beszélnek. Tükrözhetnek különböző érzelmeket, vagy akár az adott tájegység jellemzőit, kulturális és történelmi értékeit. Ezért lényeges a település tudatos formálása: a parkok, terek és egyéb közterületek megfelelő elrendezése és kialakítása, az épületek körültekintő vizsgálata és esetleges változtatása. Ezáltal nemcsak az épületek, de a település is magáért beszél majd. A kézikönyv bemutatja Hajdúszovát község természeti környezetét, épített örökségi és természeti értékeit, mindazon elemeket, melyek a településre jellemzőek. A kiadvány segítséget kíván nyújtani az építtetőknek, akik itt szándékoznak leélni az életüket és környezetbeillő, esztétikus házat álmodnak, amelyhez minőségi környezetet szeretnének megteremteni. Segítség szeretne lenni a tervezőnek, aki igyekszik megvalósítani a megrendelője elképzelését oly módon, hogy figyelembe veszi az épített és természeti környezetet és olyan házat tervez, amely szemet gyönyörködtet, környezetbeillő és esztétikus. 3

Az ajánlások nem tekinthetők kötelezőnek, azonban figyelembevételükkel elkerülhetjük, hogy a település karaktere megváltozzon, elősegítjük, hogy a kialakult jellegét megőrizze, valamint erősítse azt. 4

A kézikönyv folyamatosan formálódik a létrejövő újabb és újabb épületek, műtárgyak, természeti környezet folyamatosan alakítják, bővítik tartalmát. A kézikönyvben nem tudjuk feltárni a település teljes egészét, nem tudunk bemutatni minden épületet, de törekszünk a legjellegzetesebb, a település karakterét, arculatát meghatározó példákat bemutatni a teljesség igénye nélkül. Célunk, hogy a kézikönyvet olvasó, lapozgató reális képet kapjon Hajdúszovátról és áttanulmányozva a kézikönyvet kibontakozzon előtte a településkép. Ajánljuk mindazok figyelmébe akik építkezni, felújítani, bővíteni szeretnének és azoknak is akik csak álmodoznak, vagy szeretnék jobban megismerni környezetüket, illetve ajánljuk azoknak is, akik érdeklődnek a település iránt. 5

2. HAJDÚSZOVÁT BEMUTATÁSA ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER Hajdúszovát község Hajdú Bihar megyében, Debrecentől DNY i irányban 20 km távolságban fekszik. A legközelebbi város Hajdúszoboszló 9 km távolságban van. Debrecen felől a 4-es számú főközlekedési úton, majd arról letérve a 4805. jelű országos mellékúton közelíthető meg, fenti út áthalad a településen. Hajdúszoboszlóról és Derecskéről is elérhető a településen átmenő 4804. és 4816. jelű országos mellékúton. Hajdúszovát természetföldrajzi képét alapvetően meghatározza, hogy a község a Hajdúság síkjából néhány méterre kiemelkedő, a Kösely és mellékfolyásai által szabdalt lapos löszhátra települt. A település területének jelentős részét tehát löszös képződmények borítják, de előfordulnak szikes foltok is. A tájra jellemző mind a jó minőségű szántóterület, mind az ártéri lösziszappal feltöltött síkság. 6

A település igazgatási területének látványát meghatározzák a természeti értékekben gazdag, tájképileg változatos, értékes területek. A belterületet is többszörösen megszakító mélyfekvésű, nádaszsombékos területek, a nagy füves legelők, a széles erdősávval szegélyezett mesterséges öntözőcsatornák vízfelületei. A település külterületét összefüggő, nagy szántóföldi művelésű területek, szabályos elrendeződésű mezőgazdasági utak és az ezek között kanyargó hajdani bővizű vízfolyások, belvízelvezető csatornák, ezekhez kapcsolódó erdősávok, kisebb kiterjedésű erdőfoltok és a hullámos felszínen lévő mezőgazdasági és a kertgazdasági tájat jellemző telepített növényzet jellemzik. A község külterületén általános még a nagyobb területű állattartó és mezőgazdasági terménytároló telepek, gépudvarok látványa (Kokasdűlői major) valamint a hajdanvolt gyümölcsösök, zártkertek (Kotszegi kert, Cenzus kert) látványa. 7

A település határának birtokviszonyai a középkortól a közelmúltig változtak. A földesúri és egyházi birtokokon, jobbágytelkeken gabonanövények termesztése (főleg búza), legeltető külterjes állattartás folyt. A vízjárta határban termett, építőanyagként is szolgáló nád, gyékény felhasználása, és a halászat jellemző. A két háború között a nagybirtokokon a földművelés és állattenyésztés, valamint mezőgazdasági termékek feldolgozása folyt. Jelenleg a szántóföldi növények termesztése a legmeghatározóbb a község külterületén. Jelentős területű kertgazdasági területek, zártkertek találhatók a felszíni vízfolyások mentén, és a lakott területek szomszédságában. A szántóföldi művelésű határrészeken gabonaféléket, őszi búzát, őszi árpát, takarmány- és ipari hasznosítású növényeket kukoricát, lucernát, napraforgót, silókukoricát, stb. termelnek. Öntözéses gazdálkodás folytatnak a Nagymező dűlő határrészen (lineárok), jellemzően zöldségnövényeket zöldborsót, cukorborsót, csemegekukoricát termesztenek. A szikesedésre hajlamos területeken legelőgazdálkodás folyik. Pázsitfűfélék közül az óriás csenkesz, réti perje, rezgőfű, csomós ebír, deres tarackfű, egérárpa, cigánybúza jó szénát adnak. A tippanfélék körül a cérnatippant most is meszelőnek használják. Hajdúszovát hagyományaiban legeltető-állattartó település, az erre utaló dűlőnevek: Csürhe-járás, Nagy gulyalegelő, Közlegelő ma is használatosak. A középkortól a külterjes állattartás (juh, szarvasmarha, sertés és ló) a jellemző. A 19. század második felétől a rideg állattartás visszaszorult, és az istállózó állattartás került előtérbe. A nagy háborút követően a korszerű majorokban gazdaságosabb (jobb hús és tejtermelő) szarvasmarha fajta (pirostarka és szimentáli fajta) jellemzi az állatállományt. A múlt század második felében nagykiterjedésű területeken (Lenin Tsz. majorjaiban, Földesi út mentén lévő major, Kossuth major, Kokas-dűlői major), és a volt állami gazdasági majorokban állattartásra (szarvasmarha, sertés, baromfi), terménytárolásra és feldolgozásra rendezkedtek be. Napjainkban az üzemszerű, zárt állattartás terjedt el. Elsősorban sertés és baromfi, másodsorban szarvasmarha és juh tartásával foglalkoznak. 8

A szováti határ használatának módjáról a XVIII. század elejéről vannak adataink. Ez a szabad foglalás és nyomásos gazdálkodás sajátos keveréke volt. A 3 éves váltás, azon belül a 3 nyomás használata azonban még az 1840-es években is szokásban volt. Ezzel a módszerrel trágyázás nélkül és egyszeri szántás mellett is fenn tudták tartani a talaj termékenységét. 1732-ből való kilenced kimutatásokban őszi és tavaszi búza, árpa, zab és köles szerepel. A XVIII. század utolsó évtizedeiben már jelentős a kukorica- dohánytermesztés. Jelentős a burgonyatermesztés, veteményes kertjeik, kenderföldjeik mellett jó dinnyéjüket szintén említik, káposztájukat az 1840-es években Fényes Elek dicséri. 1760-től szőlőt is telepítenek étkezési céllal, a bortermelés nem jelentős. Külterjes állattartással ekkor a debreceni részen 165 lovat és 18 ökröt, a Komáromyval közös részen 16 lovat és 4 ökröt írtak össze. A juhok számára a báránytizedből következtethetünk, ez a debreceni részen 28 volt. A XVIII. század eleji termelés nagyjából a szükségleteket fedezte, a falunak többlete nem volt, legfeljebb belső forgalma. Az 1800-as évek közepén Szováton a jobbágyok felszabadítása, a gazdasági élet fokozatos átállása, az úrbéri kötelezettségek megváltása ment végbe. A XIX. század elejétől elkezdtek kialakulni a szőlőskertek. 9

Szovát gazdálkodásában, s általában a táj képében nagy változást hozott az 1800-as évek végén bekövetkezett tagosítás. Szabad versenyt hirdetett: a vetéskényszert a tőke és termelési szabadság váltotta fel. Az extenzív gazdálkodás helyébe a rendelkezésre álló területet az intenzívebben kezdték művelni. A falutól távolabb kiosztott illetőség birtokosai hamarosan hozzákezdtek a tanyaépítéshez. Felépült egy második külsőségi Szovát. I. világháború végén a románok kivonulása után 1922-ben az úgynevezett újsori részen a legelőből kiszakított területen a fronton járt 180 nincstelen, nagycsaládos embernek házhelyet juttattak. Debreceni városi földeket is kiosztották, de ezek a helyi érdeklődés hiányában a debreceni gazdák kezébe kerültek. Az ugarfeltörést követően megnövekedett a szántók és a gyümölcsösök területe, csökkent a rétek-legelők nagysága. A település tájhasználatára túlnyomó többségben a nagybirtokos szántóföldi művelés és a kertészet, gépállomás, építőanyag- és mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar is jellemző. A földművelés a gépesítéssel korszerűsödött, belterjes, istállózó állattartás jelentősége is növekedett. Gabonatermesztésben 1945 előtt a bánkúti búza és a Fleischmann féle lófogú kukorica volt az elsődleges, de számottevő a takarmány- és magtermelés is. A harmincas évektől négyes (Nordfolki) forgóval dolgoztak a mezőgazdaságban. A tarlóhántást, az őszi szántást, a trágyázást nagyon lényegesnek tartották. Nagy hangsúlyt helyeztek a gyomirtásra, a kukoricasorok többszöri meghúzatására. Létrejönnek a gyümölcsöskertek (Cenzus kert). Hajdúszováton 1935-ben összesen 9528 gyümölcsfa volt, szilva, (magvaváló szilva, veres szilva, ringló), alma, körte, birs, cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack, dió, mogyoró, eperfa. 1944 nyarán a szováti legelőt a németek szükségrepülőtér céljára vették igénybe. Hajdúszovát hadszíntérré vált. Különösen a templomban és a körülötte lévő iskolákban keletkeztek nagy károk. A háborút követően a földosztás alkalmával Hajdúszovát parasztjai között (372 igénylő család) 2178 kat. hold földet osztottak ki. A XX. század második felére jellemző (a tulajdonviszonyokban is bekövetkezett) változások: a mezőgazdaság többszörös átalakulása, nagyüzemmé fejlesztése, hatalmas állattartó telepek létesítése, nyomon követhető a községet körbeölelő táj jelenlegi szerkezetében, táji látványában. 10

A fentieken kívül a település mai tájhasználatát meghatározza a gazdasági és közlekedési környezet, a szomszédos és közeli települések (elsősorban Hajdúszoboszló és Debrecen) turisztikai és iparfejlesztései, természetvédelemhez szorosan kötődő, természeti értékekben változatos táji környezet (szikes legelők, erdőfoltok, mélyfekvésű nádasok) és az itt élő állatvilág. A XIX. században a falutól távolabb kiosztott illetőség birtokosai hamarosan hozzákezdtek a tanyaépítéshez. Felépült egy második külsőségi Szovát. A tanyavilág kialakulása a tagosításkori dűlőút rendszeréhez igazodik. A XIX. század elejétől kialakuló szőlőskertek is megváltoztató tényezői lettek a szováti tájnak. A következő fejezetekben bepillantást nyerhetünk Hajdúszovát épített és természeti örökségébe, valamint a településen lévő jó példákból is ízelítőt kapunk. Az ajánlásokat a településen építeni, felújítani, átalakítani vágyók számára állítottuk össze. 11

3. ÖRÖKSÉGÜNK A település igazgatási területe valószínűleg már az újkőkortól (neolitikum) lakott terület volt. Ezt valószínűsítik az Kotszegi kert környékén az egykori főjegyzői tanya területén ásás közben előkerült edények és eszközök. Az eredeti település nem a mai helyén, hanem a Kotszegi kert keleti oldalán, a községtől délkeletre a Kösely bal partján volt. A hajdanvolt idők emlékét őrzi a Kotszegi kertben a csőszház, mely eredeti formájában maradt fenn az utókor számára. A település a nevét III. Béla király idejében jegyzője, Anonymus az itt letelepedett őslakosságot a szlávok családjához tartozó bolgároknak írja le. A szláv szwat magyarul helyiséget jelent és ebből alakulhatott ki a Szovát elnevezés. Dr. Mesterházi Károly által 1969-ben szerkesztett Hajdú- és Bihar megye Árpád-kori településeit ábrázoló térképen Szoboszló 1075. évvel való említése mellett Szovát, mint Árpád-kori falu az 1213. évszámmal van feltüntetve. 12

Szovát első települése elhelyezkedése arra mutat, hogy a lakosság főfoglalkozása a halászat, a pákászat volt, amit a bő halállomány is valószínűsít. A tatárjárás előtt Váradi Regestrumból bizonyítható, hogy Tépe, Kaba, Nádudvar és Szoboszló is mellett Szovát is a kolosi várispánsághoz tartozott. Az Árpád-kori Bihar és Szabolcs vármegyék határán ezeknek a várbirtokoknak volt feladatuk, hogy őrizzék a szalacsi sótároló helytől Szolnokig vezető út itteni biztonságát. Ezt a Derecskéről Kabára vezető, a község határát érintő, napjainkig meglévő Sóút is valószínűsíti. Közigazgatási szempontból ekkor Szovát a Dukátus területéhez tartozott, vagyis a trónörökös herceg uralma alatt állott. Ezt virágzása teljében szüntette meg 1115-ben Könyves Kálmán. Ebben az időben jellemző tájhasználat az ártéri gazdálkodás, a rideg állattartás és a halászat. A jobb minőségű talajokon árpát, zabot, búzát termesztettek, a legelőkön juh-, marha-, és lótartás folyt. Az 1241-42-es mongol pusztítás Szovátot sem kíméli meg. Keserűegyházzal együtt porrá égett. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék írásos formában Szovát az egri püspökség alá tartozott parochiális egyházként szerepel Zowath, illetve Zowad névformában. Nagy Lajos király 1355-ből való adománylevelében Fodor Mihály szováti nemes itteni birtokait, Literáti Mihály tábornokmesternek adományozta. A katonák által a nápolyi csatából hazahurcolt pestis évtizedekig szedte áldozatait a helyi lakosság köréből elsősorban Keserűegyháza területén. Az elnéptelenedett falu határát felosztották Szoboszló, Kaba és Szovát települések között. (Boldogasszony teleki puszta- Pusztaegyházi út mente) A falu következő írásos említése 1469. december 4.-én kelt Mátyás király kiváltságlevelében fordul elő ismét. Ebben az időben elsősorban halászatból, pásztorkodásból és földművelésből éltek az itteniek. Az 1552-ben készült országos összeírásban 121 jobbágytelekből álló nagyközségként szerepel. A Szepesieknek 66 porta, Bajomi Ferencnek 35 porta, a debreceni plébánosnak 18 porta, Derecskei Imrének 2 porta, így Szovát lélekszáma 700-800 fő lehetett. Bajomi Miklósa falu birtokosa, majd Gönczy György prédikátor már 1579-ben az egész szováti papszert átengedte Debrecen városának. (4741 kat. hold) A falu határa kisebb megszakításokkal török hódoltsági terület volt. Szovátot is feldúlták, felperzselték és többször elnéptelenedett a község. 1594-ben új települési helyre hoztak telepeseket Debrecenből és Bajomból, 1608-ban már református anyaegyházközségként szerepel Szovát és az erdélyi fejedelmek rendelkeznek felette. 13

(1613-ban Báthory Gábor Lónyai Farkasnak adományozza falu adó- és dézsmajövedelmét.) Az újjáépült falu a régi Szováttól ÉNy-ra a Kösely nádasaival körülvett, szigetszerű területen épült fel, ahol a folyó nagy kanyarulata, árterülete és széles nádasa jó védelmet biztosított. Ekkor a lakosság földvárt és védelmi rendszert épít. A templomvár a mai templom helyén állott. Ez az Erdély felől betörő tatárok ellen védelmet is nyújtott. Szejdi Ahmed basa Szoboszlót 1660. április 29-én támadta meg és megsemmisítő csapást mért a hajdúkra. A törökök támadásai a következő évtizedekben is folytatódtak. A XVII. sz. második felében Rákóczi, a Bánffy család, Debrecen városa és a Komáromy család birtokolja Szovát határát. 1860-tól már korszerűsödik a házépítés Szováton is. Megépül az első szováti tégla- és cserépgyár. 1898-ban a községi elöljáróság kérésére az 1898. évi IV. tc. 2. szakasza alapján a falu 1876-tól Szabolcsból Hajdú megyébe került, így a Hajdúszovát név használatára jogosult. Hajdúszovát messziről kitűnő gyönyörű temploma műemlék, mely a község központjában, az Ady Endre utcában áll. (1193 hrsz.) A hajdani, 1644-re felépült, egyszerű, nádtetős vályogtemplomot minden oldalról téglafalak vették körül, a lakosság védelmét szolgáló az épület alatt lévő pincékkel, alagutakkal. Előtte harangláb állt. A kis harang felirata: Anno domini 1614. 1745-ben a templom mellé tornyot építettek. Ekkor épülhetett a lelkészlak is, neobarokk stílusban. A jelenlegi templom a lerombolt templom helyén épült 1785-1787-ben neobarokk stílusba, belül 6 téglaoszlop tartotta boltozattal. 1805-ben a boltozatot tartóoszlopaival együtt vissza kellett bontani. 1857 61 között a templomot klasszicista stílusban átépítették, a Keleti oldalon a félköríves (apszis) résszel bővítették. 14

1861-ben a toronytestet megmagasították, de a toronysisak csak 1898-ban készült el. Az úrasztalát Kardos Sándor készítette el 1864-ben. 1886-ban Kardos József és neje Csorba Zsuzsanna, Országh Sándor orgonaépítővel, 8 regiszteres mechanikus orgonát építtetett, melyet 1907-ben pneumatikus rendszerűvé épített át. A II. világháború idején a tornyot német katonák szétlőtték. A toronycsonkot 1975-ben adományból 25,7 méter magasságig visszaépítették, és ideiglenes sátortetővel fedték be. A II. világháború utáni évtizedekben a templom állaga leromlott. 1995 2001 között a templom teljes felújítása elkészült, és 2001- ben a toronysisak is megépült. 1998-ban új parókia épült és megüresedett régi parókia épületben gyülekezeti terem és falumúzeum lett kialakítva. Az új, 15 regiszteres mechanikus orgona 2003-ban készült el, melyet a régi orgona szekrényében helyeztek el. A templomkert védett, egykor 13 gesztenyefa díszítette, ma már csak kettő áll a szépen rendezett kertben. 15

A település műemléke a templom és Kotszegi kertben lévő csőszház mellett a református parókia. Az eredeti település nem a mai helyén, hanem a Kotszegi kert keleti oldalán, a községtől DK-re a Kösely balpartján volt. Szovát már neolitikus korban lakott hely volt. Ezt a Kotszegi kert melletti egykori főjegyzői tanya később Szabadság kert területén ásás közben előkerült edények és eszközök valószínűsítik. Az 1241-42-es mongol pusztítás Szovátot sem kíméli meg. Keserűegyházzal együtt porrá égett. A menekülni tudó lakosság a Kösely folyó által körülzárt nádasszigeten húzódik meg. Két emberöltővel később már ugyanazon a helyen újjáépült a falu, amit az is bizonyít, hogy az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Szovát mint paróchiális egyház szerepel. 1332-37. évi pápai tizedjegyzéket, mint az első forrást, az eredeti forráskiadványra hivatkozva, annak a 334. és 360. lapján van Zowath, illetve Zowad névformában megemlítve, felsorolva. 17

Az 1355-ből való adománylevele, amelyben Fodor Mihály szováti nemes, a heremita baráttá tett Keresztény főesperes apja, Szovát Bihar megyei, valamint Keserűegyház és Kabaegyház nevű Szabolcs megyei birtokait Literáti Mihály tábornokmesternek adományozta. Nagy Lajos király seregét főleg a nápolyi hadijáraton a pestis, a döghalál valósággal megtizedelte, bár a járvány megszűnni látszott, az átvészelt katonák mégis hazahozzák, s 1349-60-ig Szováton és környékén valósággal dühöngött a betegség, s 1381-82-ben éri el tetőfokát. Ekkor vált lakatlanná a szomszédos Keresűegyház. Az elpusztult falu egyik részét Kabához a másikat Szoboszlóhoz (neve: Keserű határrész), a harmadikat Szováthoz csatolták. Ennek Boldogasszony teleki puszta a neve, s itt vezetett el a Pusztaegyházi út. Az 1596-os összeírások az elpusztult községeket, köztük Szovátot lakatlanságuk miatt nem is említik, bár valószínű, hogy csekély számmal sikerült a Kösely nádasaiban a megmenekülteknek búvóhelyet találniuk. A templomvár a mai templom helyén állott. Az is megállapítható, hogy a nagy török pusztítás után új lakosságot, új telepeseket Szovát Debrecentől és Bajomtól kapott. A XVII. század derekától a jobbágytelkek száma hosszú időn át 54 egész telek volt. Ebből Debrecen részén volt a XVII. sz. második felében 40, Rákóczi rész: 4, Bajomi rész (később Komáromy családé) 10 porta. A Rákóczi rész ekkor a Bánffy családra szállott. Még 1742-ben is Debrecennek 10 portája van. A tényleges helyzet azonban már ekkor is más volt, mert a telken több kunyhó volt. A Bajomi részt Komáromy debreceni főbíró megszerezvén a helyzet jogilag így megmaradt 1735-ig: 54 portából (49 egész, 9 fél, 2 negyed) Komáromy Györgynek 12, fiscalis részén 4, közös földeken 4, a városé 40. 1787-ben több háztelket kérő folyamodvány kapcsán elrendeli a házatlan zsellérek összeírását. A névsorban 10 család szerepel. Ekkor parcellázzák ki a Lajda utcát, 8 öles szélességű portákat kapnak az igénylők, ketten 15 öl széleset mert lovas gazdák. A belső telkek hossza marad 20 öl. Újabb osztás következik, ami a telkek szaporodását jelenti 1806-ban. 1815-ben (Komáromy), kevéssel később a város is osztott telkeket, 10 öl szélességben, s 20 öl hosszúságban 200 négyszögöles belső telkek jöttek így létre. Utóbbi az ún. városon, amit Vár utcának is mondtak. Ez a mai Dózsa György utca. 18

1922-ben az úgynevezett újsori részen a legelőből kiszakított területen a fronton járt 180 nincstelen, nagycsaládos embernek házhelyet juttattak, ahol azok saját erejükből fel is építették ikerablakos házacskájukat. 19

Jellegzetesek az utcára merőleges gerincű valamikor háromosztatú népi lakóházak, melyek már megépítésükkor egy zárt tornáccal épültek, a tető nem szimmetrikus, a tornác irányában kisebb lejtésű. A házak tipikusan három ablakosak, melyek közül kettő a fő tengelyben, míg egy szélen található. Egyes épületeknél a tornácvég ablaka csak jelzés értékű, eredetileg befalazott. 20

Hajdúszováton nagyon sok építészeti érték van, a műemléki épületek mellett polgári és népi lakóházakat találunk, melyek értékőrző felújítása, megőrzése a jövő nemzedék számára kiemelt feladat. 21

A település örökségi értékéhez nemcsak az épített örökség, hanem a természeti, táji értékek is hozzájárulnak. A Hajdúszováti gyepek védett területe a települési külterületén található. A helyi értékek közé tartozik a belterületen lévő Fekete fenyő, mely a temető szomszédságában lévő terület közepének meghatározó látványa. A természeti értékek megőrzése, fenntartása kiemelt feladat, Hajdúszováton ez különösen a gyepek fenntartására, a szováti nádas- vizes területek élővilágának megőrzésére és az értékes faegyedek védelmére vonatkozik. 22

4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA A belterület nagy része jellemzően lakóterület családiházas lakóingatlanokkal. A település központi részén a lakóépületek mellett intézményi területeket találunk, ahol a település igazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi létesítményei találhatók. Az intézményi területek óvoda épületek, általános iskola épületei, orvosi rendelők, művelődési ház, üzletek - a református templomhoz és a polgármesteri hivatalhoz térben közel helyezkednek el. Hajdúszováton a lakóterületek jellemzően a belterületre koncentrálódnak. 23

A tényleges lakóterület falusias és a település központjában a két gyűjtőútra felfűződve lakó és intézményterületek váltakozásával jött létre a településközpont. A lakóterületeken elhelyezkedő épületek beépítését tekintve 50 50 százalékban előkert nélküli utcafrontra épült építésű, illetve található előkertes beépítésű is. Főként földszintes, de nem ritka a földszint + tetőtér beépítéses lakóépület. Az épület elhelyezés jellemzően oldalhatáron álló, néhány helyen elsősorban az intézmények szabadon állóak, míg a polgárosodó lakóházak zártsorú vagy hézagos zártsorú beépítésűek. 24

A belterületen a peremterületeken nagy kiterjedésű beépítés nélküli legelő és nádas területeket találunk, melyek roppantul gazdag madárvilággal rendelkeznek. A teljes belterületre elmondhatjuk, hogy olyan tömb nem alakult ki, ahol a beépítés teljesen és az elhelyezett épület külső karakter egyforma lenne. A település történetével a fokozatosan átalakuló, formálódó településképpel magyarázható, hogy egymás mellett több típusú épület is megtalálható, egy-egy utcarészlet azonos karaktert mutat, és a település egészére elmondható, hogy a legjellemzőbb az utcára merőleges gerincű nyeregtetős épület. Megfér egymás mellett a hagyományos lakóház, a polgári ház, a sátortetős kockaház és a modernebb épület is. A területegységek lehatárolásánál az adott egységre legjellemzőbb karaktert vettük figyelembe. 25

ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSRÉSZ A belterület nagy részén a meglévő jellemzően oldalhatárra épített, utcára merőleges nyeregtetős, falazott oromzatos házak épültek, melyek a fokozatos átépítés eredményeként vagy küllemükben változtak meg, vagy elbontásra kerültek és helyükre a kor divatja szerinti sátortetős, vagy tetőtér beépítéses házak épültek. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a település teljes belterületén a kialakulthoz igazodva oldalhatáron álló beépítést kell alkalmazni, és a szomszédos telkeken lévő lakóházakhoz igazodva utcára merőleges gerincű házat, az utcaszakaszra jellemző tetőhajlásszöggel építsünk, vagy a sátortetős házak mellé sátortetős, vagy esetleg tetőtér beépítéses épület mellé hasonló épület épülhet. 26

A szélesebb telkeken utcával párhuzamos gerincű szárnyat, vagy keresztbe beforduló belső épületszárnyat is alkalmazhatunk, vigyázva arra, hogy ne vágja ketté a kertet elő és hátsókertre. Hajdúszováton a házak elengedhetetlen tartozéka a tároló, mely a kerti szerszámok, a termények elhelyezésére szolgál. Javasolt a tárolók, a kiegészítő épületrészek főépülettel együtt tervezése, mert így összhangban, esztétikusan megvalósulhat a telek beépítése. Ugyanez igaz a kerítésekre is melyek a lakóházzal együtt egységet képeznek. Figyeljük meg a településen a kerítések jó példáit és azokhoz hasonló, lehetőleg áttört kerítést építsünk. Az áttört kerítés kertünk átszellőzését biztosítja, valamint a kert szépségeit megmutatja. 27

VEGYES TELEPÜLÉSRÉSZ Hajdúszováton jellemzően a főbb utak mellett alakultak ki olyan területek, ahol a polgárosodó épületek is megjelentek, a befelé hajlított ház szárazkapu bejárattal itt ott kisebb zártsorú egységet alkotva, amelyek a közeli Debrecen egykori építészetét követik. Ezek mellett a polgári házak mellett találunk szép számmal a hagyományos utcára merőleges házból és a kockaház mellett a modernebb épületek is felépültek az avulás miatt felszabadult telkeken. Javasoljuk a jellemző utcaszakaszon a környékbeli beépítéshez illeszkedő épület elhelyezést, a történelmileg kialakult épület egységeket lehetőleg ne bontsuk meg és mind stílusában, mind épület elhelyezés és magasság szempontjából igyekezzünk környezetbeillő épületet tervezni. A zártsorú utcarészleteket továbbra is tartsuk meg és a kapuzattal együtt törekedjünk egységes homlokzat kialakítására. 28

KOCKAHÁZAK Hajdúszovát települést sem kerülte el az adott kor stílusirányzat, így az 1960-1970-es évek körül teljes utcák épültek sátortetős kockaházakkal az akkor kiosztott telkekre. A Szoboszlói út mellett található kockaházas településrész mellett a többi településrészen is találhatók elvétve ebből a háztípusból. Ezek a házak jó építészeti ötletekkel kiválóan átalakíthatók, modernizálhatók a főbb karakterek megtartása mellett. Javasoljuk, hogy a meglévő kockaházak mellé, közé is sátortetős épület épüljön, felújításnál pedig törekedjünk a letisztult formavilág megtartására. Javasolt az épületmagasság és tetőhajlásszög, valamint a kerítésmagasság megtartása és az átszellőzés a könnyedebb természetközeli hatás elérése érdekében áttört kerítés alkalmazása. 29

KERTSÉGEK A külterületen két kertség is kialakult a Cenzus kert és a Kotszegi kert, azonban az utóbbi már csak nevében őrzi az egykori kertségeket. Jellegében hasonlóak lehettek, azonban épületeket már csak a Cenzus kertben találunk. A Kotszegi kert közvetlen a belterületi határ mellett alakult ki és egykori arculatának megőrzése a műemlék csőszház révén biztosított. A XIX. század közepén épített csüngő ereszes, szabadtűzhelyes, pendelyes szabadkéményű épület őrzi a népi építészet jellegzetességeit. Környezetbe illesztésének jó példája az a deszka kerítés, amely láttatni engedi a kertet, ugyanakkor határt szab a betolakodóknak. 30

A Cenzus kertben kiskertek találhatók, jellemzően szőlő és gyümölcsös, veteményes váltakozásával. A régi szőlőbeli épületek egyike másika mára eltűnt, azonban a dűlőút mentén még néhány őrzi az egykori pihenőházak formáját. A házak felújítása, építése során törekedni kell a jellemzően magastetős, apró méretű hétvégi házak környezetbe illesztésére, a hagyományok alapján a mezsgyét csak jelképesen jelzik. A Cenzuskertben lévő területeket jellemzően kertművelésre használják, így ott állandó lakóépület nem alakult ki, a meglévő épületek gazdasági pihenő funkciót töltenek be. 31

GAZDASÁGI TERÜLETEK Hajdúszovát belterületén kisebb gazdasági területek találhatók, melyek közül a legrégebbi a malom területe. A malom nemcsak ipartörténeti, de településképi szempontból is jelentős, nyerstégla homlokzatával, jellegzetes oromzatával. Az emeletes malomépület jellegzetessége az íves oromzat, az ablakok feletti jellegzetes boltíves nyílásáthidalás. A gazdasági területek lakóépületek közé beékelődve találhatók, kisebb területegységen és ma már nem eredeti funkciójuk szerint használják. 32

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET - KÜLTERÜLET Hajdúszováton jellemzően a beépítésre nem szánt területek a külterületi egybefüggő mezőgazdasági területek, melyeket telephelyek, természetes vízfolyás, erdősávok szabdalnak és tesznek egyedivé. Az Alföldi településekhez hasonlóan Szováton is viszonylag nagy a külterület, ahol jellemző a mezőgazdasági területhasználat. Hajdúszovát külterületére jellemző a nádas, zsombékos területek, valamint a nagykiterjedésű szántóföldek és legelőterületek váltakozása. A külterületet gazdagítják az ex lege védett kunhalmok, a Bárs halom, Nagy Hegyes halom, Hegyeshatár halom, Pányi halom, Baló halom és Szőrös halom, melyek országos jelentőségű természeti területek és megőrzésük, a rajtuk lévő botanikai értékek fennmaradásának biztosítása, a tájkép, a természetes életközösségek és élőhelyek megóvása kiemelt jelentőséggel bír. A település természeti szépségei közé tartozik a védett szováti gyepek értékes madárvilága és a Kösely folyó kanyargós vonulata a kísérő erdősávval. A szováti gyepek a Natura 2000 Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület, kiemelt jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területe. A külterületen országos ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosó és pufferterület is megtalálható, melyekre vonatkozó országos előírásokat figyelembe kell venni. A külterületen több meglévő gémeskút is színesíti a határ képét, melyek a kulturális örökségünk részét képezik. 33

Hajdúszovát kül- és belterületén jelentős kiterjedésű mocsaras, nádas területek találhatók, melyek természetközeli területnek minősülnek, ezeken a területeken a meglévő vegetáció fenntartása a cél, így épületet elhelyezni nem lehet. A település közigazgatási területe a Bihari sík Érzékeny Természeti Terület részét képezi, így a természet és tájvédelemnek kiemelt jelentősége van. A külterülethez tartoznak azok a nagy állattartó telepek, melyek a település gazdaságának meghatározó tényezői. A telepek egy része már korszerűsített, a megújuló energiát hasznosító telep. 34

5. A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 5.1 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ A kézikönyv fejezete segítség kíván lenni, megfogalmazva a belterület sokszínűségét, de mégis egységes településképet, ajánlást próbál adni arra, hogy hogyan őrizhetjük meg Hajdúszovát hangulatát, hogyan erősíthetjük a kialakult hagyományokat, hogyan építhetünk modern, de nem hivalkodó épületet. 35

ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS Az általános településrészen megállapíthatjuk, hogy jellemzően oldalhatáron álló beépítés alakult ki. Általában utcára merőleges épületeket építettek, azonban néhány kockaház is fellelhető a településen az újabb idők tetőtérbeépítéses háza mellett. Nem javasolható a zártsorú vagy ikres beépítés, mert túlzottan zárttá válna az utcakép és a hagyományos rendet megtörné. Az oldalhatáron álló telepítés kedvez a telekhasználatnak, a lakóépületet természetes növénysávval elválasztva a hátsókert gazdálkodásra alkalmassá válik. ÉPÜLETMAGASSÁG Hajdúszováton hasonló épületmagasságokkal találkozunk, a település egészére a földszintes, földszint + tetőtérbeépítéses ház a jellemző. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná. 36

TETŐHAJLÁSSZÖG Szováton a belterület nagy részén meglévő általános településrészen a tetőhajlásszög csak egyes utca szakaszokon egyforma, azonban jellemzően egymáshoz közel szűk tartományban mozog a hajlásszög. Nem jellemző a lapostető és javasoljuk továbbra is megőrizni ezt a településképet, a meglévő épületek közé a meglévőhöz igazodó tetőhajlásszög illik. A magastetős épületek építése nemcsak településképi szempontból, de a hagyományok őrzése miatt is javasolt, továbbá a magastető alatt kialakuló padlástér tárolóhely is lehet, vagy esetlegesen egy későbbi tetőtérbeépítést is lehetővé tesz. A településrészen nem elterjedt a túl alacsony és a túl meredek tetőhajlás. Javasolt ennek a tendenciának megőrzése. 37

TETŐFORMA Az általános településrészen a tetőforma jellemzően a nyeregtető utcára merőlegesen és ennek kontyolt változatai, jellemzően falazott oromzattal és beékelődve egy-egy tetőtérbeépítéses épületnél is nyeregtető alakult ki, valamint sátortetővel is találkozunk. Nem alakult ki manzardtető és javasoljuk, hogy a túl összetett tetőformával együtt ezt a típust ne válasszák. Kívánatos az illeszkedés vizsgálata, amennyiben az építendő épület körül utcára merőleges nyeregtető van, akkor ne válasszunk túl összetett tetőformát, hanem próbáljuk követni a hagyományos formavilágot. Amennyiben az utcarészleten sátortetős épületek állnak, akkor oda modernebb köntösben újragondolva hasonló kerüljön és kerüljük a túl szabdalt, tördelt tetőformát. 38

ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG A településrészen jellemzően elütő színű sötétebb lábazat, világosabb pasztell színű falazat alakult ki, nem egyforma színekkel, de hasonló színvilággal. Kerüljük a túl élénk, rikító színek használatát. Anyaghasználat tekintetében jellemzően a vakolt, homlokzatfestett fal, vagy kőporozott fal, a természetes, natúr cserép a jellemző. Kerüljük a fém anyagok, a kirívó színek, a fém héjazat alkalmazását. KERÍTÉS Hajdúszováton az áttört kerítés a jellemző, amit továbbra is meg kell őrizni. Kerüljük a teljesen zárt kerítés építését. A falszerű, zárt kerítések nem elfogadhatók Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel 39

VEGYES TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS A vegyes területrészen a telepítés is változatos. Találkozunk zártsorú szakaszokkal, egy-egy kapuzattal megbontott zártsorúsodó beépítéssel, ugyanakkor oldalhatáron álló beépítés is kialakult. Általában utcára merőleges épületeket építettek, azonban a főbb utak polgárházai már utcával merőleges befelé hajlított házak. Ezen felül néhány kockaház, illetve a településen az újabb idők tetőtérbeépítéses házai is fellelhetők a településen. A főutak zártsorúsodó utcaszakaszai kivételével nem javasolható a zártsorú vagy ikres beépítés, mert túlzottan zárttá válna az utcakép és a hagyományos rendet megtörné. Az oldalhatáronálló telepítés kedvez a telekhasználatnak, a lakóépületet természetes növénysávval elválasztva a hátsókert gazdálkodásra alkalmassá válik. 40

A zártsorúsodó szakaszokon a telepítést követve ne építsünk oldalhatáron álló épületet, a meglévő zártsorú beépítés mellé, vagy közé ugyancsak zártsorúan építsük az épületet. A zártsorú és zártsorúsodó szakaszon a telepítésnél ügyeljünk a beépítési vonalra, nem kívánatos megbontani az utcaképet az épület beljebb helyezésével. 41

ÉPÜLETMAGASSÁG A településrészen hasonló épületmagasságokkal találkozunk, egyes utcaszakaszokon földszintes, máshol a földszint + tetőrbeépítéses ház a jellemző. A főutakon épült polgárházak jellemzően nagyobb épületmagasságúak, kiemelt lábazattal, nagyobb belmagassággal és padlásmagasítással. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná. A zártsorú utcarészleteknél ügyeljünk a felső párkány és gerinc magasságra, kövessük a már kialakult utcakép szerinti magasságokat. 42

TETŐHAJLÁSSZÖG A vegyes településrészen a tetőhajlásszög csak egyes utca szakaszokon egyforma, azonban jellemzően egymáshoz közel szűk tartományban mozog a hajlásszög. Nem jellemző a lapostető és javasoljuk továbbra is megőrizni ezt a településképet, a meglévő épületek közé a meglévőhöz igazodó tetőhajlásszög illik. A magastetős épületek építése nemcsak településképi szempontból, de a hagyományok őrzése miatt is javasolt. A meglévő magasabb polgárházak mellé javasolt magasabb épület építése, hogy egységes utcakép alakuljon ki. A településrészen nem elterjedt a túl alacsony és a túl meredek tetőhajlás. Javasolt ennek a tendenciának megőrzése. Zártsorú utcarészlet esetén a tetőhajlásszögnél igazodjunk az utcában meglévő tetőhajlásszöghöz, a lapostető akkor sem javasolt, ha a gerincmagasság megegyezik. 43

TETŐFORMA A vegyes településrészen a tetőforma is változatos, megtalálható az utcával párhuzamos nyeregtető, ennek befelé hajlított változata L-alakú tetővé alakul, de találkozunk utcára merőleges nyeregtetővel és ennek kontyolt változatával, valamint sátortetővel is. Nem alakult ki manzardtető és összetett tetőidom sem, így javasoljuk, hogy ezeket a típusokat ne válasszák. Kívánatos az illeszkedés vizsgálata, amennyiben az építendő épület körül utcára merőleges nyeregtető van, akkor ne válasszunk túl összetett tetőformát, hanem próbáljuk követni a hagyományos formavilágot. Az utcával párhuzamos nyeregtetős környezetben is igyekezzünk alkalmazkodni a már kialakult építési rendhez. Amennyiben az utcarészleten sátortetős épületek állnak, akkor oda modernebb köntösben újragondolva hasonló kerüljön és kerüljük a túl szabdalt, tördelt tetőformát. 44

ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG A településrészen jellemzően elütő színű sötétebb lábazat világosabb pasztell színű falazat alakult ki, nem egyforma színekkel, de hasonló színvilággal. Kerüljük a túl élénk, rikító színek használatát. Anyaghasználat tekintetében jellemzően a vakolt, homlokzatfestett fal, vagy kőporozott fal, a természetes, natúr cserép a jellemző. Kerüljük a fém anyagok, a kirívó színek, a fém héjazat alkalmazását. Amennyiben tetőfelújításra kerülne sor az eredetihez hasonló égetett agyag terméket válasszunk. KERÍTÉS A településrész egyes részein az áttört kerítés a jellemző, amit továbbra is meg kell őrizni. Kerüljük a teljesen zárt kerítés építését. A falszerű, zárt kerítések nem elfogadhatók Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel A zártsorú, vagy zártsorúsodó beépítésnél kerítés nincs, csak szárazkapu bejárat, vagy ha van is, kis szakaszon utcaképet alkot az épülettel. 45

KOCKAHÁZAK TELEPÍTÉS Az 1960-70-es években épült kockaházaknál megállapíthatjuk, hogy teljes mértékben oldalhatáronálló beépítés alakult ki. Jellemzően sátortetős épületek alakultak ki. Nem javasolható a zártsorú vagy ikres beépítés, mert túlzottan zárttá válna az utcakép és a hagyományos rendet megtörné, továbbá a szabadonálló beépítés is csak nagy telekszélesség esetén elfogadható. Az oldalhatáronálló telepítés kedvez a telekhasználatnak, a lakóépületet természetes növénysávval elválasztva a hátsókert gazdálkodásra alkalmassá válik, vagy a lakóház kertkapcsolatát a hátsókert felé nyitva egy átmenetet képez a zárt térből a természeti környezetnek. ÉPÜLETMAGASSÁG A településrészen hasonló épületmagasságokkal találkozunk, a földszintes házak a jellemzők. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná. 46

TETŐHAJLÁSSZÖG A tetőhajlásszög ezen a településrészen egyforma. Nem jellemző a lapostető és az utcára merőleges, vagy azzal párhuzamos nyeregtető, ezért javasoljuk továbbra is megőrizni ezt a településképet, így a meglévő épületek közé a meglévőhöz igazodó tetőhajlásszög épüljön. TETŐFORMA A településrészen sátortetős épületek alakultak ki. Nincs manzardtető és nyeregtető sem, így javasoljuk, hogy a túl összetett tetőformával együtt ezeket a típusokat ne válasszák. Felújítás, átalakítás esetén is javasoljuk a tetőforma megőrzését. A sátortetős épületeket is át lehet alakítani, modernizálni lehet anélkül, hogy kialakult külső formájuk megváltozna, ezért javasolt modernebb köntösben újragondolva hasonló építése. 47

ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG Jellemzően sárgás, drappos színű falazat alakult ki, nem egyforma színekkel, de hasonló színvilággal. Kerüljük a túl élénk, rikító színek használatát. Anyaghasználat tekintetében jellemzően a vakolt, homlokzatfestett fal, a természetes, natúr cserép a jellemző. Egyes épületeken hagyományos palafedés van. Javasoljuk héjazatcsere esetén a természetes anyagok és a natúr, vörös, barnás színek használatát. Kerüljük a fém anyagok, a kirívó színek, a fém héjazat alkalmazását. KERÍTÉS Hajdúszovát ezen településrészén az áttört kerítés a jellemző, amit továbbra is meg kell őrizni. Kerüljük a teljesen zárt kerítés építését. Anyaghasználat tekintetében a falazott lábazat és kerítésoszlop alakult ki, míg a kerítésmezők fémből vagy fából készültek. A teljesen zárt kerítés nem elfogadható Ajánlott áttört kerítés építése, mely 1/3-ad lábazat, 2/3-ad áttört rész 48

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÉS BEÉKELŐDŐ GAZDASÁGI ÉS MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI (MAJOROK) TERÜLETEK TELEPÍTÉS A tájképi értékekhez való igazodás érdekében szabadonálló, vagy majorszerűen csoportosított mezőgazdasági épületek helyezhetők el. 49

ÉPÜLETMAGASSÁG Az épületmagasságnál jellemzően a meglévő major épületmagasságát kell figyelembe venni, ahhoz igazodni, ez alól kivételt csak a technológiai építmények képeznek. Ezen építmények esetében javasoljuk, hogy az épület falazata, tetőzete ne legyen tükröződő felületű. TETŐHAJLÁSSZÖG Tetőhajlásszög tekintetében a meglévő épületekhez illeszkedjünk. A tetőhajlásszög az épületszerkezet adottságait is figyelembe veheti, de nem javasolt 45 foknál meredekebb tetőhajlásszög. Lapostetős épületek nem jellemzők és nem javasolt ezeknek az építése. 50

TETŐFORMA Az alföldi tájra az egyszerű nyeregtetős épületek a jellemzőek és próbáljuk követni a hagyományt. Ne építsünk lapostetős, vagy manzardtetős épületet és az összetett tetőidom is kerülendő. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG Tájidegen az élénk színű homlokzat, a hagyományostól és meglévőtől eltérő tetőfedő anyagok és színek használata. Az épületek homlokzati felületkezelésénél javasoljuk fehér, vagy az adott tájegységen hagyományosan alkalmazott világos pasztell színek alklamazását. A rálátás, látványvédelem szempontjait vegyük figyelembe a külső megjelenésnél. 51

ÉPÜLETRÉSZLETEK TORNÁCOK Hajdúszováton nem jellemző a nyitott tornác. A régi típusú lakóházak tornáca beépült, zárt folyosóvá változott. Új épület építése esetén is folytathatjuk ezt a hagyományt modernebb kivitelben. 52

Egyes háztípusoknál az udvari bejárat zárt előteret, verandát kapott, amely előszoba funkciót tölt be. Az előtér, előszoba a mai épületeknél is jellemző. Új építés esetén a környékbeli hagyományokat újragondolva építhetünk környezetbeillő előteret. Az újabb típusú épületeknél a bejárat vagy kisebb szélfogóból vagy teraszról nyílik. Javasolt a ház bejáratánál, mintegy zsilipszerűen szélfogót, teraszt vagy tornácot kialakítani, ami mintegy átmenet a kinti térből a benti tér felé. Az épület bejáratánál egy átmeneti zónát képez, így elkerülhetjük a belső tér hirtelen lehűlését télen és ugyanennek jótékony hatása nyáron is érződik, amikor a forróság nem árad be a lakásba. 53

AJTÓK, ABLAKOK Sokszor mondják az ablak a ház szeme. Elképzelhetetlen a ház ablak nélkül, amely egyszerre jelenti a világosságot, a fényt, a kapcsolatot a külvilággal. Az ablakok is fejlődéstörténeten mentek át, az idők alatt sokat változtak. Kezdetben kicsi, kétszárnyú, biztonsági okból beépített rácsú ablakok voltak, majd a ház növekedésével az ablak is növekedett. A kockaházaknál már háromszárnyú ablakok voltak, majd a modernebb épülettípusnál az ablakszárnyak is megnövekedtek. Az épületek megjelenését és hangulatát a nyílászárók nagyban befolyásolják. A zárt, tömör épülettömeget ezzel nyitjuk meg, ez teremt kapcsolatot a külvilággal. Régebben a sötétebb nyílászárók (barna, zöld) voltak elterjedve, majd egy időben fehér nyílászárók épültek be. Javasoljuk a ház tömegéhez és színvilágához megválasztani a nyílászáró színét, lehetőleg hagyományos színek (fehér, barna, olajzöld) alkalmazását. Figyeljük meg a környezetben lévő házak ablaktipusait, és próbáljunk az arányokhoz igazodva a jellegzetes nyílászáróhoz hasonlót beépíteni. Az utca homlokzaton érdemes a sötétítés és napvédés módját is jól megválasztani, mert egy-egy spaletta, redőny, zsalugáter a ház dísze lehet. 54

Az ablakok részletei, kidolgozottsága, az asztalosok keze nyoma különleges díszítést ad és egy-egy szép ablakkeret önmagában is remekmű lehet. Őrizzük meg ezeket az ablakokat és próbáljunk igényes, szépen kidolgozott ablakokat beépíteni. 55

A polgárosodó életforma elengedhetetlen tartozékai voltak a ház vonalát követő falazott kerítéspillérek közötti zárt ajtók és kapuk. Szováton különösen szép kerítésszakaszok maradtak fenn még eredeti formájukban. Javasoljuk megőrízni ezeket a kapukat és felújításuknál törekedjünk az értékőrző megújításra, az eredeti anyag, forma és színvilág megtartására. Hajdúszovát egy-egy utcarészlete zártsorúsodó formát tükröz, melynek kellékei a szárazkapu bejáratok. A házak egybeépülnek, azonban nem maga az épület kapcsolódik, hanem a homlokzati fal meghosszabbítása, melynek közepén tekintélyes méretű kapu van. 56

Jellemző, hogy a nagykapu és a bejárati kapu egy nyílásközben van. Általában a kapuk fából készültek, sok esetben áttört felső résszel. Az ajtók a külvilág felé nyitják meg a házat, ugyanakkor a magánszférát le is zárják. Sokszor homlokzatokon ajtókkal nem találkozunk, csak a bejárati kapu enged be az udvarra és sok esetben hátulról a kert felé nyílik a bejárat. A kapu egyszerre elválaszt és beenged, szimbolikus jelentésű. Új ház építésekor érdemes alaposan bebarangolni a környéket és a nyílászárók, az apróbb részletek megfigyelésével és ezekből ihlettet merítve egy környezetbe illő épületté tudunk építeni, amely gazdagítja az utcaképet. 57

HOMLOKZATKÉPZÉS, ANYAGHASZNÁLAT Jellemzően a régi típusú házakat meszelték és a fertőtlenítés miatt is leggyakrabban fehér színűek, míg a lábazat eltérő sötét színű. A kockaházaknál a kőporozás terjedt el fehér vagy sárgás, drappos színvilággal. A modernebb épületek homlokzatfestékkel felületkezeltek és jellemzően sárgás színekkel színezik. Javasoljuk a visszafogott színvilág alkalmazását, kerüljük a túl erős, rikító színek használatát. 58

A homlokzatképzés szép példái azok a megmaradt tégla architektúrák, melyek az egykori szováti téglagyár tégláinak szép megmunkálását hirdetik. A szabályos téglakötések, a dísztéglák mintaszerű alkalmazása, a homlokzatot mozgalmassá, egyedivé teszi. Sokszor a burkolótéglák színviláguk miatt szinte beleolvadnak az épületbe, de közelebbről megnézve már felfedezhetők a szép, szabályos kötések, a tervezett homlokzat szépsége. 60

RÉSZLETEK Hajdúszovát településrészei nem élesen elkülönülő részek, lehatárolásuk fő karakterük alapján történt, ezért a részleteket az egész településre együttesen mutatjuk be. Az épületek díszei, értékei a részletek, melyek egy-egy homlokzati stukkót, ablakkeretezést, vagy éppen nyílászáró részletet, míves kilincset jelentenek. Ezek nélkül a részletek nélkül az épület egy lenne a sok közül, azonban az apró díszítések teszik igazán egyedivé a házakat. Régi ház átalakításánál, felújításánál mindenképpen őrizzük meg ezeket a részleteket, amennyiben hiányosak, régi fotók alapján állítsuk helyre őket a múlt megőrzése miatt. 61

KERÍTÉSEK A kerítések Hajdúszováton sokfélék, azonban utcán belül magasságuk közel azonos és áttört kivitelűek. Anyaghasználat szerint találkozunk fémkerítéssel, falazott vagy beton lábazatú fémkerítéssel, de megfigyelhetünk olyan kerítést, ahol a beton lábazatot és oszlopok közét fa pallók töltik ki. Fennmaradtak még a régi típusú deszka kerítések jellemzően sötétbarna színben. Kerítésünk lehetőleg áttört, az épülethez illő színvilágú és a szomszédos kerítésekhez alkalmazkodó magasságú legyen. 64

KERTEK A belterületen jellemző a kertművelés. A csak kertes családi házakból álló településen a ház elengedhetetlen tartozékai a kertek. Hajdúszováton jellemzően előkertes családi házak épültek. Az előkert, mint virágoskert funkcionál vegyes, egynyári és évelő növények beültetésével. A kertek egy része pihenőkert, füvesítéssel, néhány bokorral, cserjével. A kertek másik nagy típusa a konyhakert, mely a család számára a mindennapok zöldségeit, gyümölcseit biztosítja. Kertünk művelésénél törekedjünk a harmóniára, legyen esztétikus, rendezett a kert kialakítása. 67

5.2 KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA UTCÁK, TEREK Hajdúszovát utcáit járva találkozunk az épület elhelyezéssel, megfigyelhetjük a jellemző beépítési módot, az épületmagasságokat a homlokzatok sokféleségét. A közterületek tervezésekor is alkalmazkodjunk a meglévő adottságokhoz, jellemző homlokzatmagassághoz, tetőformához. A rendezett utcakép a település dísze. Nagyon fontos a gondozott utcák, terek látványa, mert ettől élhető és szerethető egy település. Gondosan válogassuk ki és ápoljuk az utcákon, tereken lévő növényzetet, mert ez egyúttal az ott lakók környezetük iránti igényességét is jelenti. A településkép javításához sokszor nem szükséges nagy beavatkozásokra gondolni, egy-egy jól megválasztott közterületi utcabútor, virágsziget, vagy éppen a használaton kívüli közterületi elemek elbontása nagymértékben hozzájárulhat a településkép szebbé tételéhez. 68

6. JÓ PÉLDÁK: ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK ÉPÜLETEK Hagyományos kockaház szép előkerttel, gondozott növényzettel. A környezetformálás legkézenfekvőbb és legszebb eszközei a virágzó növények, melyek különleges hangulatot adnak a háznak. Új lakóépület, arányos homlokzatszerkesztéssel, színben harmonizáló kerítéssel, visszafogott színvilággal. 70

Modern családiház igényes környezettel, megfelelő arányokkal, egymással harmonizáló színvilággal. A modern forma nem hivalkodó, megteremti a kertkapcsolatot. A kerítés kiemeli a házat, az áttört kivitel megmutatja az épületet és előkertet. Az igényes, ápolt közterület határolás kiemeli az épület szépségét. 71

ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK Az értékőrzés szép példája, amikor az eredeti állapotát őrzik meg az épületnek. Az apró építészeti részletek, mint a macskalépcső megőrzése és színvilágának megtartása teszi egyszerűségében különlegessé az épületet. Az épület oromzatának megtartása, az oromzat lépcsős kialakítása részleteiben nagyon tetszetős. 72

Az értékőrzés egyik legszebb hajdúszováti példája az egykori polgárház ablakainak, ablakkeretezésének és a mintás tégla falazatának megőrzése. Ezen elemek külön külön is részletekként nagy értéket képviselnek, együtt pedig visszaadják szovát valamikori hangulatát, egyfajta időutazást jelentenek. 73

KERÍTÉSEK A jellegzetes faragott székelykapu díszítésével, felső áttört, könnyed kapuzatával sajátos hangulatot áraszt. A jól megválasztot kerítés nagymértékben befolyásolja az utcaképet és elősegíti a ház külső megjelenésének harmoniáját. 74

KERTEK Hajdúszovát településképéhez, sajátos hangulatához nagymértékben hozzájárul a templom és környezete. A védett templomkert nemcsak egyedi növényei, de kertészeti kialakítása révén is különleges. A díszburkolattal ellátott sétányok közötti ápolt, gondozott gyep, az árnyat adó hatalmas fákkal üde színfoltja a településnek. Továbbra is őrizzük meg ilyen ápoltnak, rendezettnek. A házak előkertjének virágoskertként történő használata a városiasodási folyamat egyik lépcsője volt. Sok településen, így Szováton is jellemző, hogy az előkerteket virágzó szezonális növényekkel ültetik be. A jól megválasztott színek és a folyamatos virágzás harmonikus, ugyanakkor változatos összképet eredményez. 75

ZÖLDFELÜLETEK Az utak melletti közterületek egy - egy jól megválasztott beültetése nagyban hozzájárul az utcakép szépítéséhez, kellemes, komfortos környezetet teremt. A nyáron folyamatosan nyíló és különböző színekben pompázó rózsák nagyon jó választás parkok, terek, útszegélyek dekorálására. 76

7. JÓ PÉLDÁK: SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK Hajdúszováton a sajátos építményfajtákhoz soroljuk a reklámhordozókat, a közterületi hirdetőfelületeket. A tájékoztató táblák jó példája a Kotszegi csőszház környezetbeillő, nem hivalkodó táblája. Az üzletház reklámtáblája és egyszerű hirdető felülete. 77

A Műszaki berendezésekhez soroljuk azokat a ma már nem működő, de Hajdúszovát településképéhez hozzátartozó kutakat, melyek jellemzően teresedéseken, útkereszteződéseknél voltak és egykor a telepen élők ivóvizét biztosították. A belterületi műszaki berendezések között egyre jobban kezd elterjedni a klíma, melynek kültéri egysége elhelyezésénél igyekezzünk figyelembe venni az utcaképet, és lehetőleg ne a főhomlokzatra, hanem a műszaki lehetőségek szerint vagy a padlástér belső részébe, vagy a hátsó homlokzatra szereljük. Napelemek alkalmazásánál a műemlék vagy helyileg védett épületeknél ne alkalmazzunk tetősíkra szerelhető napelemeket, próbáljunk alternatívát keresni az energiahasználat racionalizálására. A külterületen a meglévő természeti értékek megőrzése, a vonuló madarak védelme érdekében nem kívánatos villódzó, világító reklámtáblák elhelyezése. Amennyiben tájékoztató tábla, ismertető tábla kerülne elhelyezésre, akkor csak természetes anyagból készülő, környezetbe illő típust válasszunk. Hajdúszovát településarculatának megőrzése során vegyük figyelembe a meglévő műemlékeket, azok műemléki környezetét és azokat a szép számmal meglévő épített és természeti értékeket, melyek meghatározzák a településképet. Új épület építése vagy felújítás során javasoljuk a kézikönyv átlapozását és a jellegzetes karakterek megőrzését, az utcakép figyelembevételét és az építészeti ajánlások megfontolását. 78