Az új Pp első gyakorlati tapasztalatai 2018. szeptember 4. Előadó: 09 00-17 00 dr. Fónyiné dr. Kazareczki Andrea, PKKB csoportvezető, címzetes törvényszéki bíró
I. Általános szabályok
1) Pertárgyérték CKOÉ 2018.06.20-21.- 34. állásfoglalás A bérleti, haszonbérleti szerződések megszűnésére tekintettel előterjesztett ingó vagy ingatlan birtokba adása iránti kereseti kérelem esetén a pertárgy értéke nem határozható meg. Az eljárás tárgyának az értéke, az illeték alapja az Itv. 39. (3) bekezdése alapján határozható meg.
CKOÉ 2017.00.20-21. 4. állásfoglalás Ha a felperes véghatáridővel kéri az időszakonként visszatérően teljesítendő szolgáltatás (járadék) megfizetésére kötelezést, a pertárgy értéke a követelés teljes összege, vagyis a hátralék összegéhez hozzá kell adni a véghatáridőig érvényesített jövőbeli követelést.
Helyiség kiürítési és díjhátralékos perek tárgyának értéke????? CKOÉ 2018.06.20-21. 41. állásfoglalás Ha a valódi tárgyi keresethalmazatban előterjesztett keresetek közül a Pp. alapján meghatározható pertárgyértékű kereset pertárgyértéke < mint a nem meghatározható pertárgyértékű kereset esetén irányadó Itv. 39. (3) bek.-nek megfelelő illetékalap => Itv. 39. (3) bek. szerinti az illetékalap; ~
Ha a meghatározható pertárgyértékű kereset pertárgyértéke > mint az Itv. 39. (3) szerinti illetékalap, a meghatározható pertárgyérték lesz az illeték alapja. Ha egy meghatározható és egy nem meghatározható pertárgyértékű kereset áll valódi keresethalmazatban, az Itv. 40. (1) bek. nem alkalmazható (összeadás). (3) bek. ugyanis nem az érvényesített igény értékét, hanem az eljárás tárgyának értékét határozza
2) Hatáskör, illetékesség CKOÉ 2017.11.20-21. 12. állásfoglalás A Pp. 23. (2) bek. rendelkezése (a hatáskört a felemelt érték szerint kell megállapítani) és a 215. (3) bek. rendelkezése (az érdemi tárgyalási szakban a per tárgyának értékétől függő hatáskör hiánya nem akadálya az egyébként megengedett keresetváltoztatásnak) összevetése szerint ez utóbbi a speciális szabály. ~
Ebből az következik, hogy ha a felperes a járásbíróság hatáskörébe tartozó vagyonjogi perben kereseti követelését megengedett keresetváltoztatás esetén 30 millió forintot meghaladó összegre felemeli, a perfelvételi szakban a keresetlevél áttételének van helye, míg az érdemi tárgyalási szakban a keresetlevél áttétele ebből az okból kizárt.
CKOÉ 2017.11.20-21. 8. állásfoglalás A felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kártérítési perben a Pp. 26. (2) bek. a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékességét kimondó rendelkezés kizárja a 28. (1) bek. e) pontjában írt vagylagos illetékességi szabály (a károkozás vagy a kár bekövetkezte szerinti illetékesség) alkalmazását. A felperes belföldi lakóhelyének (tart. hely, székhely) hiányában azonban választható a vagylagos illetékességi ok.
CKOÉ 2018.06.20-21. 37. állásfoglalás Vagylagos illetékességi ok esetén a felperest a választási jog a keresetlevél beadásának időpontjáig illeti meg. Korábbi bírói gyakorlat jogerős áttétel esetén???
3) Felek, képviselők CKOÉ 2018.06.20-21. 1. állásfoglalás A keresethez csatlakozó alperes nem válik felperessé, nem minősül a felperes pertársának, ezért nem lehet a felperes meghatalmazottja. Mivel a többi alperessel érdekellentétbe kerül, őket sem képviselheti pertársként. Csak az az alperes adhat a keresethet csatlakozó alperes, mint pertársnak meghatalmazást, aki maga is csatlakozott a keresethez.
CKOÉ 2018.06.20-21. 3. állásfoglalás A Pp. 611. (1) bek. szerint a képviselő elektronikus kapcsolattartás esetén az első, a bírósághoz benyújtott beadványához köteles csatolni elektronikusan meghatalmazását. Ezért a tárgyaláson ha korábban nem járt el a fél képviseletében megjelent jogi képviselő nem csatolhatja papír alapon meghatalmazását. A bíróságnak ilyenkor a 227. (3)-(5) bek. szerint fel kell hívnia rövid határidővel a képviseleti jog szabályszerű igazolására.
4) Perköltség CKOÉ 2018.06.20-21. 23. állásfoglalás A Pp.-nek a perköltségre (80-82. ) és a keresetlevélre (170-171. ) vonatkozó rendelkezései alapján a perköltség nem része a kereseti kérelemnek, ezért a kereseti kérelem határozottságát nem érinti a perköltség felszámításával kapcsolatos nyilatkozat tartalma, annak esetleges határozatlansága.
CKOÉ 2018.06.20-21. 24. állásfoglalás A keresetlevél perfelvételre alkalmasságát a perköltség körében tett nyilatkozat és az azzal kapcsolatos okirat tartalma, annak hiánya vagy hiányossága nem érinti. A keresetlevelet nem lehet visszautasítani azért, mert a felperes ahhoz nem csatolt költségjegyzéket.
CKOÉ 2017.11.20-21. 21. állásfoglalás Ha a felperes keresetlevelében nem számít fel perköltséget, akkor a bíróság a bírósági meghagyásban felszámított perköltség hiányában nem dönt a perköltségről [82. (1) bek.]. Ha a felperes a keresetlevélben a jogszerűen követelhető összegnél kisebb összegben számítja fel a perköltséget, akkor a bírósági meghagyásban az alperest nem lehet a felszámítottnál magasabb összegű perköltség megfizetésére kötelezni.
CKOÉ 2017.00.20-21. 11. állásfoglalás Egyezség esetére is fel kell számítani a perköltséget, ha a felek megállapodása a perköltség összegére nem terjedt ki, és ezért arról a bíróságnak kell döntenie. A bíróság hivatalból csak a feljegyzett költségekről dönthet, mert arról hivatalból kell döntenie (állam által előlegezett illeték, szakértői díj, tanúköltség stb.).
II. Fizetési meghagyásos eljárásból perré alakulás
1) 3 millió forintot meg nem haladó, lejárt, kizárólag pénztartozás kötelező ha egyből keresetlevéllel indít a fél visszautasítás 176. (1) bek. c) pont illetékmérséklés 10% (Itv. 58. (1) bek. b) pont; DE: - Perindítás előtti egyezségi kísérletnél nem kötelező, - Nem kizárt a választottbírósági eljárás,
- Be lehet nyújtani keresetlevelet, ha a közjegyző visszautasította az fmh kibocsátása iránti kérelmet, vagy - Végzéssel megszüntette az fmh eljárást - Nem lehet az fmh eljárás mellőzése miatt megszüntetni hivatalból a pert, ha az alperes ennek kifogásolása nélkül írásbeli ellenkérelmet terjesztett elő;
2) Fmh kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének hatálya = keresetlevél előterjesztése, kézbesítésének hatálya = kereset közlése anyagi jogi következmény: elévülés megszakítása, ha érdemi határozattal végződik az eljárás, eljárás jogi következmény: - perré alakulás esetén már nem lehet a keresetet tartalmazó iratot visszautasítani, - rögzül a hatáskör és az illetékesség (kivéve a kizárólagos hatáskört),
- A közjegyzőnek fizetett díj beszámít a kereseti illetékbe, - A hatályokat fenn lehet tartani, ha a közjegyző visszautasító vagy megszüntető végzésének jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belüli perindítással FONTOS: JOGVESZTŐ A 30 NAP = a közjegyző végzését csatolni kell, nincs hiánypótlás, nincs igazolási kérelem, hivatalbóli visszautasítás (nem elég a keresetlevél szövegében utalni a közjegyző eljárására!!!)
3) - A Pp. alkalmazásában az ügy a bíróság előtt akkor indul meg, amikor a fél az eljárást megindító beadványát először előterjeszti (Kúria Ppkt.2018.01.12.- 23. sz. állásfoglalás) - Ha jogszabály kimondja, hogy az előterjesztett irat a keresetlevél előterjesztésének hatályával bír, ez az időpont számít a perindítás idejének (pl. fmh, de Vht. 41. NEM) ettől függ, melyik Pp-t alkalmazzuk!
- Ha a megelőző eljárás az új Pp szerint kötelező és még 2017-ben indult, de nem keresethatályú az új Pp-t kell alkalmazni (pl. Vht. 41. ); - Ha a megelőző eljárás már 2018. 01.01. után indult új Pp-t kell alkalmazni; - Ha a megelőző eljárás nem indult meg, de kötelező az új Pp 176. (1) bek. c) pont szerint vissza kell utasítani; - Fmh-nál a kibocsátás iránti kérelem benyújtása számít, mivel az fmh kérelem azonos hatályú a keresetlevéllel, ill. annak benyújtásával ;
- Ha a fmh-os eljárás 2017. 12. 31 előtt indult, a közjegyző a kérelmet elutasította vagy az eljárást megszüntette (akár már 2018-ban) és a jogerőtől számított 30 napon belül beadja a felperes a keresetlevelet ennek igazolásával (csatolni kell a közjegyző végzését) régi Pp-t kell alkalmazni; - Perújítás esetén ha az alapeljárás még 2017.12.31. előtt indult, a perújításra is a régi Pp-t kell alkalmazni;
4) Fmh kibocsátása iránti kérelem - Célszerű megjelölni a perré alakulás esetére eljáró bíróságot lehet rá számítani, hogy oda küldi a közjegyző az aktanyomatot; - Ha nem jelölték meg, kizárólag a közjegyzői felhívásban szereplő bíróságra lehet a kertesetet tartalmazó iratot beadni!!! ha a felperes az előkészítő iratot nem a felhívásban szereplő bíróságnak küldi meg áttétel nélkül meg kell küldeni a felhívás szerinti bíróságnak;
A keresetet tartalmazó irat akkor előterjesztett, ha a felhívás szerinti bírósághoz megérkezik => tehát elkéshet!!!! Pp. 258. (2) bek. => irreleváns, ha a közjegyző esetleg rossz bíróságot jelölt meg a felhívásban!!! Ha a felhívásban megjelölt bíróság megállapítja hatásköre vagy illetékessége hiányát, az eljárást megszünteti és átteszi az ügyet a hatáskörrel rendelkező, illetékes bírósághoz;
Ha a felhívásban szereplő bíróság nem állapítható meg (felperes nem csatolta a közjegyzői felhívást, kjö. nem küld aktanyomatot) a bíróság az előkészítő iratot visszautasítja felperes által fellebbezhető végzéssel, de nincs hozzá kötve, ha utóbb megállapíthatóvá válik a felhívásban szereplő bíróság megváltoztatja a végzést és megteszi a szükséges intézkedést [Pp.258. (4) bek.];
CKOÉ 2018.06.20-21.- 20. állásfoglalás: A visszautasító végzés ellen csak a felperes élhet fellebbezéssel, csak neki kell kézbesíteni. A fellebbezést az alperesnek észrevételre nem kell megküldeni. A Pp. 255. (3) bekezdése alapján alkalmazandó 177. (1) bekezdésére figyelemmel az alperest a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követően értesíteni kell a visszautasításról. A visszautasító végzést nem kell csatolni, nincs joghatása.
CKOÉ 2018.06.20-21.- 30. állásfoglalás: A keresetet tartalmazó irat visszautasítása esetén nincs helye az illeték mérséklésének. Az Itv. 58. (1) bek. b) pontja alapján csak az eljárást megindító beadvány visszautasítása esetén lehetséges a mérséklés, az pedig az fmh kibocsátása iránti kérelem, nem pedig a keresetet tartalmazó irat. Ha utóbb a kjö. Felhívásban szereplő bíróság megállapíthatóvá válik, a visszautasító végzés megváltoztatása mellett a felperes ismételt illeték megfizetésére nem hívható fel, mert azt már lerótta.
5) A keresetet tartalmazó irat - Közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított 15 napon belül, - eljárási illetéket kiegészíteni, - keresetlevélre, - valamint mellékleteire vonatkozó rendelkezések szerinti tartalommal kell előterjeszteni +!!!!! - a bevezető részben utalni kell az fmh előzményre, a kjö. szám feltüntetésével, - csatolni a közjegyző felhívását;
a keresetet tartalmazó irattal a per a perindítási szakba kerül meg kell küldeni alperesnek írásbeli ellenkérelemre ha az alperes a keresetet tartalmazó irattal szemben nem terjeszt elő előkészítő iratot, a bíróság hivatalból BMH-t bocsát ki, tekintet nélkül az fmhval szemben előterjesztett ellentmondás tartalmára (CKOÉ 2018.06.20-21.- 42. állásfoglalás, Pp. 262. (2) bek.).
Fmh kibocsátása iránti kérelemnek ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél előterjeszté-sének, így a perré alakult eljárásban kereset alatt az fmh kibocsátása iránti kérelemben foglaltakat kell érteni. Kérdés: a keresetet tartalmazó iratban lehet-e keresetet változtatni? Az Alaptörvény 28. cikk szerinti értelmezés alapján a keresetet tartalmazó iratban lehetőség van a keresetváltoztatásra.
Keresetváltoztatásnak minősül, ha a keresetet tartalmazó iratban előterjesztett kereset a Pp. 7. (1) bek. 12. pontjában írtak valamelyikében eltér az fmh kibocsátása iránti kérelemtől: - korábbi tényállításhoz képest eltérő vagy további tényre hivatkozik, - korábbi jogállításához vagy jogi érveléséhez képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot állít ill. jogi érvelésre hivatkozik,
- korábbi kérelméhez képest a kérelem vagy annak része összegszerűségét vagy tartalmát megváltoztatja, további kérelmet terjeszt elő; Arra nem jogosult a felperes, hogy a keresetet tartalmazó iratban olyan követelést (is) érvényesítsen, melyet az fmh kibocsátása iránti kérelemben nem tüntetett fel. (FT PK vélemény 3/2018), erre csak a perfelvételi szakban, a Pp. 185. szerinti feltételekkel van lehetősége:
- a megváltoztatott kereset ugyanabból, - vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset, - a keresetváltoztatást tartalmazó iratot a keresetlevélre vonatkozó szabályok szerinti tartalommal, vagy - a perfelvételi tárgyaláson szóban terjeszti elő;
6) Jogkövetkezmények: hiánypótlási felhívás nélkül az eljárás megszüntetése: Pp.259. (1) bek. - elkéste a 15 napot, - egyáltalán nem terjeszt elő keresetet tartalmazó iratot, - nem rója le az illetéket, - csak részben rója le az illetéket!!!!! - nem tünteti fel a kötelező tartalmi elemeket, - nem csatolja a kötelező mellékleteket kivéve, ha az aktanyomatból megállapítható;
CKOÉ 2018.06.20-21.- 32. állásfoglalás: A keresetet tartalmazó iratot a keresetlevélre irányadó szabályoknak megfelelően kell előterjeszteni azzal, hogy a képviselő képviseleti jogának igaztolásán kívül valamely keresetlevélre előírt tartalmi elem hiánya csak akkor vezet az eljárás megszüntetéséhez, ha a hiányzó elem a kjö. iratanyagból sem állapítható meg. A keresetet tartalmazó iratnak és a közjegyzői iratanyagnak tehát együttesen kell tartalmaznia a Pp. 170. -ban meghatározott tartalmi elemeket.
Pp. 614. (1) bek.: Ha a beadványt elektronikus úton nyújtják be, és az illetéket jogszabályban foglaltak szerint olyan módon kell megfizetni, amely alapján a bíróság az illeték megfizetéséről a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg nem szerez tudomást, a visszautasítás alkalmazásának a beadvány érkeztetését követő három munkanapon belül nincs helye. Ha elektronikus eljárásra kötelezett és nem úgy nyújtja be => megszüntetés. Pp. 618. (2) bek.
Itv. 58. (1) bek. b) pont: Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha a bíróság az eljárást a 259. -ban foglalt okokból szünteti meg. CKOÉ 2018.06.20-21.- 31. állásfoglalás: Fmh eljárásból perré alakult eljárás megszüntetése esetén nincs lehetőség a perindítás joghatásainak fenntartására a keresetet tartalmazó irat ismételt benyújtásával, ezért az Itv. 58. (2) bekezdés rendelkezése (illetékbeszámítás) sem lehet irányadó.
7) A közjegyző mulasztásának kiküszöbölése a) Fmhtv. 36. (5) bek. szerint nem utasította vissza az ellentmondást: - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság visszautasítja az ellentmondást, és - az eljárást megszünteti; - fellebbezhető végzés, - a közjegyzőt köti a jogerős végzés, - a bíróság megküldi a közjegyzőnek és felhívja az fmh jogerejével kapcsolatos intézkedés megtételére;
b) Perré alakulás tényét érintő kérelem elbírálatlansága - A perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság észlel ilyet, - felhívja a közjegyzőt a kérelem elbírálására és - egyidejűleg a kérelem jogerős elbírálásáig az eljárást felfüggeszti. a közjegyző köteles a bíróságot a jogerős elbírálás eredményéről tájékoztatni ennek eredményétől függően tesz a bíróság további intézkedést.
c) A keresethalmazat kérdése Pp. 173. (1) bek.: Több kereset (valódi tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha a keresetek ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek és a keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. => Közjegyzői visszautasító végzések tömeges hatályon kívül helyezése!
CKOÉ 2018.05.02.-10. állásfoglalás: a jogosult azonos kötelezettel szemben, egy ingatlanon keletkező több különböző közüzemi díjkövetelése, vagy parkolási eseményekből, illetve személyszállítási szerződésekből származó díj- és pótdíjkövetelése a Pp. 173. (1) bekezdése szerinti valódi tárgyi keresethalmazatot alkot és egy fizetési meghagyásban érvényesíthető.
8) Az iratok kézbesítése Pp. 260. A bíróság a 258. és 259. szerinti értesítéseit és határozatait akkor is a fmhban vagy a keresetet tartalmazó iratban feltüntetett képviselő számára kézbesíti, ha a képviselő képviseleti joga nincs igazolva, képviselő felelőssége, hogy a fél tudomást szerezzen róla, joghatályos kézbesítés akkor is, ha bejelenti, hogy képviseleti joga a perre nincs vagy megszűnt!!!!!
CKOÉ 2018.06.20-21.- 10. állásfoglalás A bíróságnak a Pp. 260. -a alapján nem kell külön felhívást intéznie az alperesi képviselőhöz, mivel az alperes és képviselője közötti jogviszonynak megfelelően ezt követően az alperes járásbíróság előtt vagy személyesen vagy képviselője útján fog eljárni, utóbbi esetben a Pp. 67. (1) bek. alapján első beadványához mellékelnie kell a per vitelére szóló meghatalmazását (elektronikusan!!!)
9) Az eljárás folytatása - Az osztott perszerkezet szabályai szerint folyik tovább az eljárás az írásbeli ellenkérelmet a Pp. 199. -a szerint kell előterjeszteni, akkor is ha az ellentmondás részletes volt.
III. Egyezségi kísérlet perindítás előtt
1) Közvetítői eljáráshoz kapcsolódó - Ha a felek között megállapodás jött létre, - Bármelyik fél kérheti, - Az egyezség jóváhagyása érdekében, - A perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon, - Ha közösen kérik, bármely hatáskörrel rendelkező bíróságon lefolytatható, - A kérelemhez csatolni kell a megállapodást, - A jogi képviselet nem kötelező,
- 30 napon belül közös kérelem esetén 15 napon belül ki kell tűzni, feleket idézni, - Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, Pp. 239. szerint jóváhagyja a bíróság, - Ha nem jön létre egyezség, a bíróság az eljárást végzéssel eredménytelennek nyilvánítja és lezárja;
2) Közvetítői eljárás nélküli - A fél perindítás előtt, - A perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól kérheti, - A kérelemben elő kell adni a jogvita tárgyát és a tervezett egyezség tartalmát, - Kötelező a jogi képviselet, - Ha létrejön egyezség, a bíróság a Pp. 239. szerint jóváhagyja - Ha nem jön létre, kötelező tájékoztatás a közvetítői eljárásról,
- Ha mindkét fél kéri a közvetítői eljárást, az egyezségi kísérlet szünetel, annak szabályai szerint, - Csak akkor lehet folytatni, ha csatolták a közvetítői eljárásban a megállapodást, - Ha csatolták, 30 napon belül ki kell tűzni, feleket idézni; Közös szabály: Az Itv. 42. (1) bek. c) pontja értelmében az illeték 1%, legalább 3.000.-, legfeljebb 15.000.- forint!!!!!!!!
CKOÉ 2017.07.07.- 17. állásfoglalás Egyezségi kísérlet esetén az eljárást eredménytelenné nyilvánító és lezáró végzés ellen nincs helye fellebbezésnek (Pp. 365. (2) bek.). A perindítás elleni egyezségi kísérlet azonban bírósági polgári nemperes eljárásnak minősül, így a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. (5) bek. alapján az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye.
IV. Keresetlevéllel történő perindítás
1) A keresetlevél alaki követelményei - Jogi képviselő esetén kötelező elektronikus eljárás Pp. 618. (1) bek. visszautasítás, Itv. 58. (1) bek. b) pont szerint a mérsékelt illeték 10%. - A keresetlevél hatályának fenntartása esetén a többletként lerótt 90 % beszámít az új keresetlevél illetékébe, DE CSAK AKKOR!!!!!! Itv. 58. (2) bek. nem fizeti meg jól, visszautasítás Pp. 176. (1) bek. k) pont;
2) A keresetlevél tartalmi követelményei A bevezető rész, érdemi rész, záró rész szerkezetét meg kell-e tartani? CKOÉ 2018.06.20-21.-21. állásfoglalás Ha a keresetlevél egyértelműen és kétségkívül beazonosíthatóan tartalmazza a Pp. 170. -ában, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, alaki kellékeket, de nem az előírt módon vagy sorrendben, úgy hiánypótlás elrendelésének a 176. (2) bek. e) pontja alapján abban az esetben van helye,
ha az eltérő szerkesztés folytán a kötelező tartalmi kellékek megfelelősége, teljes körűsége nem egyértelmű, beazonosítása bizonytalanságot idéz elő, ezáltal az a határozottságot, érthetőséget, végrehajthatóságot illetően a bíróban kételyeket ébreszt. Kúria Ppkt.2018.03.28.-34. állásfoglalás: I. Nem lehet visszautasítani a keresetlevelet, ha a fél annak a Pp. 170. (1)-(3) bekezdéseiben írt szerkezeti egységeit nem látja el külön címekkel, ~
de az felismerhetően, egymástól elkülönülten tartalmazza mindhárom szerkezeti egységet. II. A Pp. 170. (1)-(3) bekezdései az egyes szerkezeti egységeken belül a keresetlevél tartalmi elemei vonatkozásában nem állapítanak meg sorrendet.
A bevezető résznek - a felek adatait akkor is tartalmaznia kell, ha az ÁNYK űrlapon rajta van; - A jogi képviselő adatait akkor is tartalmaznia kell, ha fejléces a meghatalmazás; - Az azonosító adatokat a 7. 2. és 3. pontja sorolja fel; - Nem természetes személy adatait igazolni kell (cégkivonat, aláírási címpéldány vagy aláírásminta, bejegyző, nyilvántartásba vevő határozat stb.),
CKOÉ 2017.07.07. 9. állásfoglalás A Pp. 112. -a alapján a bíróság a fél azonosításához szükséges adatok igazolását akkor is kérheti a féltől, ha azt az Info.tv. alaján közzétették vagy azt közhiteles nyilvántartás tartalmazza. A Pp. 7. (1) bek. 2. pontja alapján ugyanis a nem természetesszemély azonosító adatának minősül a perben eljáró törvényes vagy szervezeti képviselőjének neve és kézbesítési címe, amelyeket a 170. (1) bek. b) pontja alapján a keresetlevél bevezető részében fel kell ~
tüntetni, valamint a 170. (3) bek. d) és e) pontja alapján a képviseleti jogot megalapozó tényeket és az ezeket alátámasztó bizonyítékokat is fel kell tüntetni és a 170. (1) bek. c) pontja alapján azokat csatolni is kell.
CKOÉ 2018.05.02.- 13. állásfoglalás: A keresetlevél mellékletei (pl. biztosítási, bankkölcsön szerződés) a peres felek azonosítására nem fogadhatók el. A félnek konkrét állítást kell tenni a keresetlevélben a felek megnevezése és azonosító adatai megjelölése útján. Az ÁNYK nem része a keresetlevélnek, funkciója a keresetlevél egységessége tekintetében papír alapú kapcsolattartásnál a postai borítékhoz hasonlítható, ezért az nem pótolja a keresetlevélben feltüntetni elmulasztott azonosító adatokat.
Érdemi rész a) Ítélet rendelkező részének megfelelő petitum kell fontos, hogy olyan határozott legyen a kereseti kérelem, hogy egyértelmű és végrehajtható legyen; Ha van, de rossz, az az anyagi pervezetésre tartozó kérdés, de a perindítási szakaszban nincs anyagi pervezetés: CKOÉ 2018.06.20-21.-11. állásfoglalás: A bíróság által a keresetlevélben észlelt értelmezési probléma esetén a Pp. 237. nem gyakorolható. ~
A bíróság azonban közrehatási kötelezettsége körében (6. ) a Pp. 115. (1) bekezdésében meghatározott esetekben hiánypótlást rendelhet el, és a nemteljesítés jogkövetkezményét a 176. (2) bek. e) pontja alapján vonja le. Pp. 115. (1) bek.: ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, eltérő rendelkezés hiányában a bíróság a hiányok megjelölése mellett, rövid határidővel hiánypótlásra hív fel.
Kérdés: a felperes maga pótolhatja-e keresetlevele tartalmi hiányait a keresetlevél elintézéséig? CKOÉ 2018.06.20-21.- 40. állásfoglalás: A bírósághoz fordulás jogából, a per koncentrált lefolytatásának és befejezésének kötelezettségéből, a szükségtelen újabb perek elkerüléséből következően az az értelmezés helyes, amely szerint a bíróság annak a keresetlevélnek a jogkövetkezményeiről dönt, amelyet a felperes a bíróság első intézkedéséig előterjesztett.
CKOÉ 2018.06.20-21.- 26. állásfoglalás: nem határozott az a megállapítás iránti kereseti kérelem, ami nem tartalmazza azokat a konkrét adatokat, amelyeknek egyes megállapítást tartalmazó bírósági ítélet rendelkező részében benne kell lenniük, és ezek az adatok csak a tények között kerülnek feltüntetésre. Kúria Ppkt.2017.11.03.- 4. állásfoglalás: ha a felperes az eshetőleges viszonyban álló több keresetet rossz sorrendben terjeszti elő, a helyes sorrend megjelölése érdekében nincs helye olyan hiánypótlás elrendelésének, ~
amelynek elmulasztása a Pp. 176. (2) bek. e) pontja szerinti visszautasítás következményével járna. Ebben az esetben a bíróságnak csak arra van lehetősége, hogy az anyagi pervezetés intézményével élve felhívja a felperest a megfelelő sorrend megjelölésére. Erre azonban már csak a perfelvételi szakasztól van lehetőség, mert a perindítási szakban a Pp. 237. nem alkalmazható.
CKOÉ 2018.06.20-21.- 26. állásfoglalás: az ítéleti rendelkezésre irányuló kereseti kérelem tartalmazhatja a felperesnek a teljesítési határidő megállapítására vonatkozó kérelmét, de az nem kötelező. A teljesítési határidő feltüntetésének hiányában a bíróság úgy tekinti, hogy a fél nem terjesztett elő kérelmet a teljesítési határidő vonatkozásában és annak tatamáról a 344. (1)-(2) bek. alapján határoz = főszabály 15 nap, lehet rövidebb, hosszabb vagy részletekben teljesítés;
Kamat: - pontosan meg kell jelölni a kezdő időpontot, dátum szerint; CKOÉ 2017.11.20-21.- 19. állásfoglalás: a felperes a keresetében a kamatkövetelés kezdő időpontjára tehet olyan nyilatkozatot, hogy középarányos időponttól kéri a megállapítását, de ezt az igényét kétséget kizáró, értelmezést nem igénylő, egyértelmű és végrehajtható módon kell megjelölnie. ~
Ezeknek a követelményeknek csak az felel meg, ha a kereseti kérelmében egyértelműen megjelöli az általa középarányosnak tekintett kezdő időpont dátumát. A bírói gyakorlat szerint a középarányos megjelölés nem minden esetben a számtani középidőpont (pl. járadékjellegű követelések halmozódásánál).
Perköltség CKOÉ 2018.06.20-21.- 23. állásfoglalás: a Pp.-nek a perköltségre (80-82. ) és a keresetlevélre (170-171. ) vonatkozó rendelkezései alapján a perköltség nem része a kereseti kérelemnek, ezért a kereseti kérelem határozottságát nem érinti a perköltség felszámításával kapcsolatos nyilatkozat tartalma, annak esetleges határozatlansága. e miatt nem lehet visszautasítani, hiánya esetén sem. Később lehet pótolni, a berekesztésig.
CKOÉ 2018.06.20-21.- 25. állásfoglalás: amennyiben a fél költséget kíván érvényesíteni, a költségjegyzéket csatolni kell abban az esetben is, ha a jogi képviselővel eljáró fél a költséget az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással számítja fel.
b) Az érvényesíteni kívánt jog, a jogalap az anyagi jog megjelölését jelenti (Ptk., más anyagi jogszabály vonatkozó -a, annak tartalma); Pp. 7. 8. pont: jogalap: az az anyagi jogi jogszabályi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket meghatározza és annak alapján az igény támasztására feljogosít; c) A keresetet megalapozó tényeket az ítélet tényállásának megfelelő, kellő részletességgel kell előadni; azok az állítások, amelyeket a fél szeretni és amit szükséges bizonyítania;
d) A jogi érvelés konkrét legyen (a bíróság nem ad jogot!): a tények és az érvényesített jog közötti okozati összefüggést kell megindokolni a tények és az anyagi jog megismétlésével, = az ítélet jogi indokolás részével, azaz összefüggéseket kell találni és levezetni; Pp. 342. (3) bek.: törvény eltérő rendelkezése hiányában az érdemi döntés nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított!!!!!
e) bizonyítékok, bizonyítási indítványok az E törvényben meghatározott módon való előterjesztése - A bizonyítási indítványt a Pp 275. szerint kell előterjeszteni: mit, mivel akar bizonyítani, miért alkalmas a bizonyításra; - Tanúindítvány a Pp 285 szerint kell előterjeszteni: adatokat külön lapon!!!!! visszautasítás, 176. (1) bek. j) pont.
- Kivétel: - a tanú adatainak feltüntetéséhez előzetesen hozzájárult (elegendő ennek bejelentése), - valamennyi peres fél ismeri az adatokat, - közhiteles nyilvántartásból bárki számára megismerhető az adat;
CKOÉ 2018.05.02.-3. állásfoglalás: A Pp. 285. -a a tanú adatainak külön lapon történő bejelentését és zártan kezelését (BÜSZ 41. ) teszi főszabállyá. E szerint a bíróságnak a külön lapot kell zártan kezelnie. Ha nincs ilyen, nem merül fel a zártan kezelés. Ha a fél az (1)-(3) bekezdésben írt szabályok megszegésével terjeszti elő tanúbizonyítási indítványát, és a tanú az erről történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül ezt kifogásolja, a bíróság az adat bejelentőjét pénzbírsággal sújtja. ~
Az automatikus zártan kezelés a bíróságnak nem kötelezettsége, az adatvédelmi szabályok megsértése esetén azonban annak jogkövetkezményét a mulasztó féllel szemben alkalmazni kell. CKOÉ 2017.11.20.-21. 45. állásfoglalás: A fél a Szaktv. 52. (3) bek. b) és c) pontjai alapján jogosult már a keresetlevél elkészítését megelőzően magánszakértői véleményt készíttetni, és azt a bíróság indítványnak helyt adó döntését követően csatolhatja.
Kúria Ppkt.2017.12.08.-7. állásfoglalás: A magánszakértői vélemény elkészítésére sor kerülhet a magánszakértői vélemény benyújtására tett indítvány előterjesztését megelőzően. Csatolható a keresetlevélhez. Ez azonban ebben a stádiumban még nem minősül magánszakértői véleménynek, csupán a magánszakértő alkalmazására tett indítvány indokának. Ez a magánszakértő Pp. szerinti perbeli kötelezettségeinek elmulasztása miatt a Pp. 316. (2) bek. b) pontja szerint az aggályosság kockázatát vonja maga után.~
Ha a per során pótolhatók az elmulasztott kötelezettségek, mód van rá, hogy a szakértő kiegészítse a véleményét. Ha az a kiegészítés után is aggályos marad, akkor szakvéleményként nem vehető figyelembe. A félnek meg kell jelölnie az alkalmazandó magánszakértő nevét és szakterületét az engedélyező végzésben szerepelnie kell, így tudja perbeli jogait gyakorolni, ill. szükséges a kizárási szabályok alkalmazásához.
CKOÉ 2017.11.20-21. 46. állásfoglalás Ha a perben több felperes van, pl. egy baleset sérültjei, akkor a vitatott baleset mechanizmusa egy szakkérdésnek minősül, így erre a szakkérdésre a több bizonyító fél csak egy magánszakértőt alkalmazhat a Pp. 302. (4) bek. alapján. Az egyes felpereseknek okozott károk azonban indokolhatják más-más szakterületről, több szakértő alkalmazását.
- Idegen nyelvű okiratot a 320. szerint kell csatolni: egyszerű fordítással ennek hiányában a bíróság figyelmen kívül hagyja, keresetlevélnél pedig visszautasítás; - Hiteles fordítás akkor kell, ha a lefordított szöveg teljessége vagy helyessége vitás;
Záró rész a) Ha a pertárgyérték megjelölése rossz vagy kedvezmény fennállását állítja a fél és nem áll fenn, a bíróság végzéssel megállapítja a pertárgyértéket, vagy a kedvezmény fenn nem állását és kötelezi a felet az illeték lerovására csak ennek elmulasztása esetén lehet visszautasítani; b) A hatáskör, illetékesség megjelölésére nem elegendő utalni pl. a csatolt szerződésre, be kell hivatkozni annak megfelelő pontját és a vonatkozó -t;
c) Illetéknél nemcsak az összeget, hanem a megfizetés módját is meg kell jelölni (visszatérítésnél van jelentősége); meg kell jelölni a kért kedvezményt, ennek a ténybeli alapját, a vonatkozó jogszabályhelyet és csatolni az igazolásokat ha hiányzik, visszautasítás, ha van, de rossz, hiánypótlás;
d) A nem természetes személy fél perbeli jogképességét, a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy és a meghatalmazott perbeli képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet is meg kell jelölni; CKOÉ 2018.05.02. 14. állásfoglalás: A keresetlevelet vissza kell utasítani, ha a felperes csatolja a jogi képviselő meghatalmazását, de elmulasztja a képviseleti jogot megalapozó tények és jogszabályhely megjelölését.
e) A záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat csatolni kell. Keresethalmazat esetén: - az érdemi részben foglaltakat keresetenként kell előterjeszteni, - fel kell tüntetni a keresetek egymáshoz való viszonyát, - eshetőleges keresetek esetén az elbírálás kért sorrendjét;
Mellékletek - Meghatalmazás ( elfogadom ) ill. az általános meghatalmazás OBH nyilvántartási száma, - A keresetlevél érdemi részében hivatkozott bizonyítékokat, - Költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló költségkedvezmény esetén a jogszabályban előírt iratokat
3) A visszautasítás CKOÉ 2017.07.07. 10. állásfoglalás: 1) Ha a keresetlevél nem tartalmaz valamely, a 170. -ban felsorolt kötelező tartalmi elemet, a keresetlevél visszautasításának van helye [176. (1) bek. j) pont]. 2) Ha a keresetlevél a 170. minden pontjához tartalmaz valamit, de azok nem felelnek meg a törvény követelményének vagy nem teljes körűek, hiánypótlás kiadásának van helye [176. (2) bek. e) pont].
3) Ha a keresetlevélben előadottak megfelelnek a törvény követelményének és teljes körűek, de inkompatibilisek (a kereset következetlen), mert például a határozott és végrehajtható kereseti kérelem nem következik az érvényesíteni kívánt jogból, nincs helye sem hiánypótlásnak sem visszautasításnak. A keresetlevelet a perfelvételre alkalmasként kell kezelni, így azt az alperessel közölni kell, és ha az alperes írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot előterjeszt a perfelvétel során anyagi pervezetéssel kell
közrehatni abban, hogy a felperes a keresetlevélben feltüntetett nyilatkozatainak hibáit kijavítsa. CKOÉ 2018.05.02. 15. állásfoglalás: A visszautasító végzés A Pp. keresetlevél visszautasítására vonatkozó rendelkezése nem támaszt speciális tartalmi követelményt a visszautasító végzéssel szemben. A 177. (1) bek. szerint a végzés ellen a felperes külön fellebbezéssel élhet, erre tekintettel a 349. (3) bek. alapján a a végzés a 346. (4)-(5) bek. megfelelő indokolást ~
tartalmaz. Az indokolás kötelező tartalmi eleme a felperes kérelmének ismertetése, a jogi indokolás pedig tartalmazza a végzés alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését. A perkoncentráció elvének az felel meg, ha a visszautasító végzés indokolása teljes, a keresetlevél összes hiányára kitér.
Kúria Ppkt. 2018.02.16. 25. állásfoglalás: Ha a bíróság a keresetlevelet jogerősen visszautasítja és az alperest erről értesíti, az értesítéshez nem kell mellékelni sem a visszautasító végzést, sem a keresetlevelet. A gyakorlatban a felek bejönnek és a kezelő irodán tanulmányozzák az iratokat.
4) Írásbeli ellenkérelem, BMH CKOÉ 2017.11.20-21.- 42. állásfoglalás Kibocsátandó a bírósági meghagyás, ha a fél nem terjeszti elő írásban az ellenkérelmét, tekintget nélkül arra, hogy a perfelvételi iratnak nem minősülő fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás érdemi védekezést vagy beszámítást tartalmaz. [Pp. 262. (2) bek.]
CKOÉ 2018.06.20-21.- 42. állásfoglalás Ha az alperes a Pp. 179. (5) bek. szerinti, határidő hosszabbítás iránti kérelmet olyan időpontban terjeszti elő, amikor az arra adott elutasító válasz kézhezvétele szükségképpen a 45 napos törvényi határidő letelte után történhet meg, a kérelem elutasításáról szóló végzésben a bíróság az alperest a jogkövetkezményre történő utalással rövid határidővel felhívja az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére. Ennek elmulasztása esetén a BMH kibocsátható.
CKOÉ 2018.06.20-21.- 13. állásfoglalás Ha a bíróság azért bocsátotta ki a bírósági meghagyást, mert az alperes írásbeli ellenkérelmében csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot tett, az indokolásban elegendő ennek tényére utalni. [Pp. 181. (2) bek.] CKOÉ 2018.06.20-21.- 16. állásfoglalás Ha az ügy az alperes írásbeli ellenkérelem nélkül előterjesztett viszontkereset-levele miatt maradt folyamatban, a BMH-ra érkezett ellentmondás nem lajstromoztatható új számra.
CKOÉ 2018.06.20-21.- 16. állásfoglalás A BMH nem bocsátható ki abban az esetben, ha az alperes az írásbeli ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidőben a keresetet elismeri, mivel a 199. (6) bek. alapján az elismerés az írásbeli ellenkérelem része, tehát a 181. (1) bek. szerint kizárja a BMH kibocsátását. A jogvita keretei az elismerés ismeretében kellően meghatározottak, a bíróság helyesen jár el, ha az ügy mielőbbi befejezése ~
érdekében a Pp. 187. c) pontját alkalmazza, a perfelvételt a 198. szerint perfelvételi tárgyalás nélkül lezárja és az érdemi tárgyalást kitűzi.
CKOÉ 2018.06.20-21.- 17. állásfoglalás Amennyiben a bíróság az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadványt visszautasította, de az annak előterjesztésére nyitva álló határidő [179. (1) bek.] még nem telt el és a bírósági meghagyás kibocsátása sem került sor, az ismét előterjesztett írásbeli ellenkérelem hatályos perbeli cselekménynek minősül.
CKOÉ 2018.06.20-21.- 18. állásfoglalás A bírósági meghagyás nem bocsátható ki, ha az alperes csak alaki védekezést terjeszt elő és az nyomban elutasítható. A bíróság akkor jár el helyesen, ha az ügy mielőbbi befejezése érdekében a Pp. 187. c) pontját alkalmazza, a perfelvételt a 198. szerint perfelvételi tárgyalás kitűzése nélkül lezárja és az érdemi tárgyalást kitűzi.
CKOÉ 2017.11.20-21.- 28. állásfoglalás A bíróság az eljárás megszüntetése iránti kérelem elutasításáról az eljárást befejező határozatában, így az ítéletben is rendelkezhet. (Nem kell az eljárás során erről alakszerű végzést hoznia. Kérdés, hogy ez összhangban van-e a Pp. 240. (5) bekezdésében foglalt szabállyal?)
CKOÉ 2018.06.20-21.- 19. állásfoglalás Az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadvány hiánypótlásra visszaadható akkor, ha nem felel meg a valamennyi beadványra irányadó alaki kellékeknek (114. ) vagy nem tartalmazza az érdemi részen [199. (2) bek.] kívül az írásbeli ellenkérelemre kötelezően előírt speciális elemeket [199. (1) és (3) bek.]. Az írásbeli ellenkérelem akkor utasítható vissza, ha a hiánypótlás elmulasztása a beadvány elintézését gátolja [115. (6) bek. a) pont].
CKOÉ 2018.05.02.- 1. állásfoglalás I. A Pp. 199. (4) bekezdése szerinti keresethalmazat esetén az alperesnek a (2) bek. b) pontja szerinti kötelezettségét keresetenként kell teljesíteni. Ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak egyes kereseti kérelmek tárgyában tesz nyilatkozatot, ezzel a jogvita érdemi kereteinek meghatározására vonatkozó kötelezettségének eleget tesz. ~
II. A keresetlevél egységes egész, azt a perindítás szakaszában sem lehet keresetenként elkülönített módon kezelni [176. (3) bek.], ezért nem lehetséges a keresetlevelet tárgyi keresethalmazatok esetén részeire bontani akkor sem, ha az alperes csak egyes keresetek tekintetében terjeszt elő akár alaki, akár érdemi védekezést. A Pp. nem ismeri a rész-bírósági meghagyás kibocsátásának intézményét. ~
III. Amennyiben a fél a perfelvételi tárgyaláson egyes kereseti igényeket illetően továbbra sem tesz perfelvételi nyilatkozatot, úgy a 183. (6) bek. szerint kell eljárni (hiányos tartalma szerint elbírálni), figyelemmel a 203. (2) bek. a) és b) pontjában foglaltakra is ( úgy kell tekinteni ).
5) Perfelvétel CKOÉ 2018.06.20-21.- 44. állásfoglalás Kérdés: viszontkereset illetve beszámítás esetén lezárható-e részben a perfelvétel, csak a kereset tekintetében? Válasz: A Pp. nem teszi lehetővé a perfelvétel részleges csak a keresetre kiterjedő lezárását.
CKOÉ 2018.06.20-21.- 45. állásfoglalás A Ptk. 6:49. értelmében a beszámítás a teljesítés egy formája, a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. Kérdés: ha megtörtént a per előtt a beszámító nyilatkozat, elég erre hivatkozni az írásbeli ellenkérelemben vagy elő kell terjeszteni beszámítást tartalmazó iratot? Válasz: A pert megelőzően közölt beszámítást is csak beszámítást tartalmazó iratban lehet előterjeszteni.
CKOÉ 2017.07.07.- 16. állásfoglalás A Pp. beszámításra vonatkozó, a korábbi joghoz képest részletesebb szabályozása nem érinti a beszámításnak azt a jellemzőjét, hogy a beszámításról való döntés nem jelenik meg külön az ítélet rendelkező részében, azt a keresettel (viszontkeresettel) kapcsolatos rendelkezés mutatja meg. Az ítélet indokolásában kell kifejteni, hogy alapos-e vagy sem a beszámítás jogalapja, ill. levezetni a számítást.
CKOÉ 2017.11.20-21.- 32. állásfoglalás Ha az alperes javára más perben meghozott jogerős ítélet alapján az alperes a beszámított követelés jogosultja végrehajtási eljárást indított, a keresetet és beszámítást érdemben elbíráló jogerős ítéletet követően az alperes a Vht. 40. (1) bek. alapján köteles a követelés megszűnését bejelenteni a végrehajtónak. A felperes a beszámított követelés adósa is bejelentheti a Vht. 41. (1) bek. szerint. Ha a beszámított követelés ~
végrehajtására mégis sor került, visszvégrehajtásnak lehet helye a Vht. 56. -a alapján. Álláspontom szerint nem állnak fenn a Vht. 56. feltételei, bár ez lenne a gyorsabb és egyszerűbb megoldás. Igazából jogalap nélküli gazdagodás címén lehet visszakövetelni a már beszámított, így teljesített összeget.
CKOÉ 2017.07.07.- 13. állásfoglalás Ha a fél több perfelvételi nyilatkozatot egy beadványban terjeszt elő, és ez a bíróság eljárását gátolja, a felet hiánypótlásra kell felhívni, annak nem teljesítése esetén kell a beadványt visszautasítani.
CKOÉ 2017.11.20-21.- 30. állásfoglalás A bírósággal elektronikus úton kapcsolatot tartó fél számára kézbesítés akár a perfelvételi tárgyalás előtt rövid idővel is lehetséges, így az ő vonatkozásában a 203. (5) bekezdésének alkalmazása perfelvételi irat átadásának lehetősége a perfelvételi tárgyaláson nem lehetséges.
CKOÉ 2018.06.20-21.- 14. állásfoglalás A viszontkereset-levél vagy beszámítást tartalmazó irat az írásbeli ellenkérelem benyújtása előtt is előterjeszthető [204. (1) és 209. (1) bek.], azt követően azonban nem. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően benyújtott viszontkereset-levelet, beszámítást tartalmazó iratot a bíróság visszautasítja [206. (1) a), 211. ]. Az elkésetten előterjesztett irat szabályszerű újra előterjesztése [206. (3) bek.] nem lehetséges.
CKOÉ 2018.06.20-21.- 46. állásfoglalás A Pp. 227. (3) bekezdése (perfelvételi tárgyalás elmulasztása) a járásbíróság előtti perekben úgy alkalmazandó, hogy amennyiben a tárgyaláson személyesen, jogi képviselője nélkül megjelent fél szóban bejelenti a jogi képviselet megszűnését, és egyidejűleg az áttérést a személyes eljárásra, nem lehet alkalmazni az eljárás megszüntetését, mint a mulasztás jogkövetkezményét.
Kúria Ppkt. 2017.12.08.- 15. állásfoglalás A perfelvételt lezáró végzést nem kell indokolni. Amennyiben a perfelvételi tárgyaláson a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatok bírói összefoglalásának a felek további előadás ellentmond, a bíróság akkor jár el helyesen, ha a perfelvétel lezárása előtt felhívja a feleket végleges álláspontjuk összefoglalására, majd ennek eredményét megfelelő részletességgel a jegyzőkönyvbe foglalja.
6) Érdemi tárgyalási szakasz CKOÉ 2017.11.20-21.- 37. állásfoglalás Ha a bíróság a keresetváltoztatást nem engedi meg [219. (1) bek.], az eredeti kereseti kérelmet kell előterjesztettnek tekinteni és érdemben elbírálni. Attól a fél nincs elzárva, hogy keresetétől elálljon, ha nem kívánja fenntartani. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztése után ehhez kell az alperes hozzájárulása, kivéve, ha teljesített. Az érdemi szakaszban a mérsékelt illeték 30%.
7) A fellebbezés A Pp. 371. határozza meg a fellebbezés tartalmi elemeit. Kúria Ppkt. 2018.01.12.- 20. állásfoglalás I. A felülbírálati jogkör megjelölése körében a fellebbező félnek pontosan meg kell határoznia, hogy az elsőfokú ítéletet vagy eljárást milyen szempontból tartja sérelmesnek, melyek azok a kérdések, amelyekben a másodfokú bíróságtól jogvédelmet kér; mindezekhez kapcsolódóan részletes indokolást is elő kell terjesztenie. ~
A felülbírálati jogkör vonatkozásában a Pp. vonatkozó szabályára a félnek külön nem kell hivatkoznia. II. A fellebbező félnek a konkrét jogszabályhely megjelölésével pontosan meg kell jelölnie a sérelmezett anyagi vagy eljárási jogszabálysértést, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés. III. A II. pontban foglalt feltételeknek a fellebbező fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, ~
másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértét tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. IV. Ha a fél fellebbezésében több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a III. pontban meghatározott tartalmi követelményekkel. V. A határozat több rendelkezése ellen irányuló fellebbezés esetén a fellebbezésnek a törvényben előírt ~
tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia és ezek hiánytalan meglétét a másodfokú bíróság is külön-külön vizsgálja.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!