KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A jó állam nagyító alatt: a rendészeti jelentés műhely, szakmai eredményeinek bemutatása Dr. habil Boda József dékán, Rendészettudományi Kar 2016. 10. 11. Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Tartalom A jelentés célkitűzései A teljesítményértékelés dilemmái Előkutatás (kérdőív) A fogalmi keretek meghatározása A teljesítményértékelés nemzetközi tendenciái A rendőrségi munka hatásterületeinek kijelölése Indikátor csoportok kialakítása a rendészeti munka megítélésében A rendészeti munka társadalmi hatásainak mutatói (indikátorai) Következtetések
Kapcsolódás a jó állam jelentéshez A rendészet az állami szerepvállalás egyik sajátos, jól körülírható területe. Ennek megfelelően a jó állam koncepció elvei mentén meghatározhatóak a jó rendészet tartalmi ismérvei, illetve kijelölhetőek azok a mutatók, amelyek alkalmasak arra, hogy a melléjük rendelt mérőszámok tükrözzék a rendészeti munka minőségét. Ez a minőség lényegét tekintve azonosítható azzal a minőséggel, amit a rendészeti munka változásként ér el a társadalmat jellemző közbiztonság állapotában. Vizsgálatunk homlokterében a rendészeti munka társadalmi minőségéről beszélhetünk.
A jelentés célkitűzései A jelentés során a Rendőrségre, azon belül is az általános rendészeti feladatok ellátására létrehozott szervre koncentrálunk. A következő években a jelentést szükségesnek tartjuk kiterjeszteni a többi rendőrségi szervre (NVSZ, TEK) a nemzetbiztonsági szervek, a büntetés-végrehajtás, illetve a katasztrófavédelem területére is. A jó állam fogalmával összhangban nem a rendőrség szervezeti, hanem társadalmi működésének, hatásainak minőségét jelző mutatók (indikátorok) kidolgozására vállalkoztunk. E tekintetben minőségi mutatók alatt a társadalmi célok megvalósulásának eredményeit, eredményességét jelző tényezőket értjük.
Rövid rendészeti helyzetkép Nemzeti Együttműködés Programjának (NEP) néhány eleme: - Közbizalom visszaszerzése; - Biztonságérzet növelése, - Szigorúbb büntetések; - Több rendőr; - Állandó rendőri jelenlét; - Rendészeti életpálya;
Lépések a NEP megvalósítása felé 1. A rendészeti feladatokat ellátó szervek, személyek működését meghatározó szabályok egy áttekinthető és azonos szempontok alapján kialakított jogi szabályozásban, a rendőrségi törvényben jöttek létre. Erősödő civil szerepvállalás
Lépések a NEP megvalósítása felé 1. Alaptörvény Rendőrség Rendészeti feladatot ellátó személyek: Természetvédelmi őrszolgálat Erdővédelmi szolgálat Hegyőr Hivatásos vadász Polgárőr Önkormányzati szervezet: rendészeti Fegyveres Biztonsági őr Személy- és vagyonőr Közterület-felügyelet Halászati őr Mezőőr Önkormányzati természetvédelmi őr Erdészeti szakszemélyzet
Lépések a NER megvalósítása felé 2. A Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) intézményi bizalom mérése jelentős javulást mutat 2009-2013 között, 4,5 pont (2009), 5,3 pont (2013). A TÁRKI által mért közintézményeken belül a rendőrség az MTA után a legnagyobb bizalmi indexet kapta.
Lépések a NEP megvalósítása felé 3. A KSH szerint a megkérdezettek átlagosan közel 2/3-a elégedett környezete közbiztonságával. Az elmúlt 5 évben mérhető javulásra utal a regisztrált erőszakos bűncselekmények reprezentatív csoportjának számbeli csökkenése.
Lépések a NEP megvalósítása felé 4. 2013-tól kezdve nagyarányú csökkenés következett be az ismertté vált bűncselekmények számában (2013: 358 806, 2014: 309 394, 2015: 208 113), Ez részben a statisztikai metódus változtatásával hozható összefüggésbe, illetve a büntetőpolitika szigorítása okozta eredmények, továbbá a közterületi jelenlét új típusú értelmezése is érződik már.
Lépések a NEP megvalósítása felé 5. Nem csak a mennyiségi, hanem a minőségi változás is megfigyelhető. A 2011-2015 évek vonatkozásában kiemelendő, hogy monoton csökkenése figyelhető meg a rablásnak (3202 1442) és az emberölésnek (327 205),
Jogi alapok 1. A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet. 2. A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek szervezeti teljesítményértékelése keretében elvégzendő, a szervezeti működés teljesítménymutatói értékelésének szempontrendszeréről szóló 36/2013. (XII. 21.) BM utasítás.
Teljesítménymutatók Szervezeti teljesítménycélok Teljesítménykövetelmény - minimumok Az értékelés pillérei Szervezeti teljesítményértékelés
Az értékelés dilemmái A látszólag egyértelmű, beszédesnek tűnő adatokból nem vonható le egyenes és a lényeget pontosan tükröző (adekvát) következtetés a rendőrség munkájának minőségére. Az objektívnek tekintett mérőszámok önmagukban véve, egyéb a rendőri működést tényleges módon befolyásoló tényezőktől függetlenül megjelenítve kevéssé alkalmasak az említett normákban megfogalmazott célkitűzések eléréséhez. Az ágazati célkitűzések miniszter által történő megfogalmazását nélkülözhetetlennek tartjuk. Ugyanez elmondható a teljesítménymutatók értékeléséről is. A teljesítménykövetelmény-minimumok már jogállami deficitet eredményezhetnek, mert ezek teljesítése megfelelési kényszert eredményezhet, melynek nyomása alatt az értékelt szervezet a teljesítményt a jogszerűség elé helyezheti.
Hazai kutatási eredmények A tárgyalt dilemmák empirikus bemutatására rendőri vezetői körben kérdőíves vizsgálatot valósítottunk meg. Összesen 54 kérdőívet küldtünk ki, 45 válasz érkezett, melyben 60 kérdőívet küldtek vissza. Legfontosabb következtetések: 1. A teljesítményértékelésre szükség van. 2. Ahhoz, hogy minőségi mutatókat kapjunk, szükség van a teljesítményértékelés társadalmasítására, vagyis az ügyfelek és a lakosság véleményének megismerésére.
A jó gyakorlatok megismerése Az Európai Rendőr Akadémia (European Union Agency for Law Enforcement Training-CEPOL) titkárságon keresztül fordultunk a tagállami rendőri szervek felé és azt kérdeztük, hogy működik-e náluk szervezeti teljesítményértékelés, és ha igen, akkor milyen szempontok alapján végzik ezt. Érdemi és feldolgozható választ az Egyesült Királyságból kaptunk.
Bűncselekmények mutatói Társadalmi legitimáció (az eredmények elfogadottsága) Az 1-2 pillér költségei A Brit-modell pillérei Szervezeti teljesítményértékelés
A rendőrségi munka hatásterületei 1. Közösségi munka, 2. Elérhetőség a lakosság számára, 3. Beavatkozás, 4. Áldozatvédelem, 5. Helyi nyomozások, 6. Közrend fenntartása.
A hatásterületek indikátorai Hatásterület 1. Közösségi munka 2. Elérhetőség a lakosság számára 3. Beavatkozás 4. Áldozatvédelem Indikátor 1. Lakossági elégedettség 2/1. Reakcióidő, 2/2. Ügyfél elégedettség 3. Rendőri intézkedések száma Rendezvényen lévők becsült létszáma 4. Ügyfél elégedettség
A hatásterületek indikátorai 2. 5. Helyi nyomozások 5. Alábbi kategóriákban tudomásra jutott bűncselekmények Eredményesen befejezett ügyek száma 1. Emberölés, 2. Rablás, 3. Dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás; 4. Gépjármű lopás; 5. Betöréses lopás. 6. Garázdaság; 7. Súlyos testi sértés; 8. Szexuális erőszak; 9. összes többi bűncselekmény összesen
A hatásterületek indikátorai 3 6. Közrend fenntartása 6/1 Lakossági elégedettség 6/2 Meghatározott bűncselekmények lakosságszám arányos és a második fázisban kijelölt népesség,- illetve gazdaságföldrajzi adatokkal korrigált száma 6/3 100 regisztrált közterületi bcs. Tettenérés miatti elfogások 6/4 100 regisztrált bcs. Bűncselekmény gyanú miatti előállítások
A hatásterületek indikátorai 4 6. Közrend fenntartása 6/5 100 elfogató parancsos körözés Elfogások száma 6/6 személyes szabadságot elvonó, vagy korlátozó intézkedések szökés, illetve magatartási szabályok megszegése miatt alkalmazott elfogások 6/7 100 szabálysértés szabálysértés továbbfolytatása miatti előállítás
A hatásterületek indikátorai 5 6. Közrend fenntartása 6/8 Elcsavargott gyermek, illetve fiatalkorúak Ilyen személlyel szemben alkalmazott előállítás 6/9 közlekedési szabálysértésért, szabályszegésért felelősségre vontak azonos közlekedési szabályszegésre visszavezethető balesetek 6/10 migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekménye 100 km határszakasz
A hatásterületek indikátorai 6 6. Közrend fenntartása 6/11 Jogellenes cselekmények miatt intézkedés alá vontak száma Határon átléptetett személyek 6/12 Tudomásra jutott, elzárással sújtható szabálysértések Eredményesen befejezett ügyek száma 6/13 Rendőri intézkedéssel kapcsolatos panaszok száma intézkedések száma 6/14 Büntető-eljárásjogi panaszok száma nyomozások száma
SWOT analízis Előnyök A fajlagos mérőszámok révén objektívabb kép a rendőrség munkájának minőségéről; Kevesebb adat miatt gyorsabb összesített eredmények; Politikai jellegű döntések meghozatalát támogatja, mert folyamatos a lakossági visszajelzés Erősségek Relatív kevés indikátor, könnyebb kezelhetőség; A szakértők által feldolgozott adatok pontosabb következtetéseket tesznek lehetővé; Megjelennek a helyi sajátosságok;, Mutatóként megjelenik a lakosság, mint ügyfél elégedettsége; Hátrányok Gyengeségek Az adatok elemzéséhez megyénként szakértői közreműködésre van szükség, ami plusz költséget jelent;
Következtetések A szervezeti teljesítményértékelési rendszer működtetése hasznos, a szervezet céljainak fejlesztése szempontjából elengedhetetlen. A jelen speciális jelentés készítésének idején hatályos szervezeti teljesítményértékelési rendszer bevezetése óta eltelt idő elégséges arra, hogy a lényeget pontosan tükröző következtetéseket vonjunk le. Az eddigi mérőszámok abszolutizálása helyett viszonyszámokat érdemes képezni. Szükséges a lakosság elégedettségének és a rendőrséggel közvetlenül kapcsolatba kerülő ügyfelek elégedettségének mérése. A teljesítményértékelési rendszer pontos működtetéséhez megyénként elemző-értékelő osztály működtetése javasolt. A hatékonyságmérés felé vezető út a pénzügyi hatékonyság fogalmának vizsgálata.
Akik készítették Dr. Mátyás Szabolcs, RTK Prof. Dr. Sallai János, RTK Dr. Tihanyi Miklós, RTK Vári Vince, RTK
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!