X. KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TANÁCSKOZÁS Regionális fejlesztések fenntarthatósági vizsgálata -KÖTET GYŐR, 2010.NOVEMBER 12.
Program X. KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TANÁCSKOZÁS -KÖTET 2 09:00 09:15: DR. BULLA MIKLÓS (KANDIDÁTUS, PH.D, TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS): A tanácskozás megnyitása 09:15 09:45: DR. BULLA MIKLÓS: Regionális fejlesztések környezethasználati indikátorai 09:45 10:15: DR. ZSENI ANIKÓ (PH.D, EGYETEMI DOCENS): Regionális környezethasználatok és fejlesztések fenntarthatósági vizsgálata a vízterhelések indikálása 10:15 10:45: BEDŐ ANETT (EGYETEMI TANÁRSEGÉD): Zajtérképezés 10:45 11:00: Kávészünet 11:00 11:30: DR. TÓTH PÉTER (PH.D, EGYETEMI DOCENS) TÓTH TAMÁS (MAGYAR ENERGIA HIVATAL, OSZTÁLYVEZETŐ): Az Európai Unió és Magyarország energiastratégiája új energetikai indikátorok 11:30 12:00: DR. HORVÁTH BALÁZS (PH.D, TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS): A regionális környezethasználatok ökológiai hatásai 12:00 12:30: DR. GYULAI ISTVÁN (PH.D, EGYETEMI DOCENS): Regionális fejlesztések fenntarthatósági vizsgálata - földhasználat 12:30 13:30: Ebédszünet 13:30 14:00: BURUZS ADRIENN (EGYETEMI TANÁRSEGÉD) DR. BULLA MIKLÓS: A fenntarthatóság elemzése a regionális tervezésben: az indikátorok szerepe a fejlesztések hatásainak mérésében 14:00 14:30: DR. NAGY GÉZA (KANDIDÁTUS, PH.D, NYUGALMAZOTT FŐISKOLAI TANÁR) KOVÁCS BARNABÁS (GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT., ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ) DR. BULLA MIKLÓS BURUZS ADRIENN: A mechanikai biológiai hulladékok hasznosítása 14:30 15:00: DR. PALOTÁS ÁRPÁD BENCE (INTÉZETIGAZGATÓ, TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI DOCENS MISKOLCI EGYETEM, TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI TANSZÉK) DR. SZŰCS ISTVÁN (EGYETEMI TANÁR MISKOLCI EGYETEM, TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI TANSZÉK) DR. SZEMMELVEISZ TAMÁSNÉ (EGYETEMI DOCENS MISKOLCI EGYETEM, TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI TANSZÉK) DR. NAGY GÉZA: Másod tüzelőanyag pellettálásával nyerhető szilárd tüzelőanyag hasznosításának lehetősége földgáz alapú tüzelés kiváltására 15:00 15:30: DR. TORMA ANDRÁS (PH.D, EGYETEMI ADJUNKTUS) BURUZS ADRIENN: Kérdések és lehetséges(?) válaszok egyes fejlesztések hulladék-gazdálkodásának fenntarthatósága kapcsán 15:30 16:00: DR. SZALAY ZOLTÁN (FŐISKOLAI DOCENS): Környezeti hatásvizsgálatok elemzése fenntarthatósági szempontból 16:00 16:15: DR. BULLA MIKLÓS: Összegzés, a rendezvény zárása A rendezvény a Széchenyi István Egyetem, valamint az Universitas-Győr Nonprofit Kft. szervezésében, a TÁMOP 4.2.3-08/1-2008-0011 számú, SZ I NENCE4YOU Tudás- és tudomány disszemináció a Széchenyi István Egyetemen című projekt keretében valósul meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
3 REGIONÁLIS FEJLESZTÉSEK KÖRNYEZETHASZNÁLATI INDIKÁTORAI dr. Bulla Miklós tanszékvezető egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék Kulcsszavak: a környezeti erőforrás gazdálkodás tényezői, fejlesztéspolitikák és tényezők kombinálása, komplex hatásindikátorok. A tárgyban korábban készült tanulmány (Bulla, M.: A környezetgazdálkodási modell regionális alkalmazása. Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, 2009) választott célja a környezethasználatok fenntarthatóságának ex-ante elemzését lehetővé tévő szakértői rendszer kidolgozásának megalapozása volt. Jelen tanulmányban ezt a K+F tevékenységet kívánjuk folytatni és dokumentálni. A (modell) fejlesztési cél megfogalmazása tágabban és távlatosabban: a környezeti erőforrás-használatok összefüggéseinek funkcionális leképezése egy virtuális térbe; a "környezeti probléma tér"-be helyezése és vizualizálása az elemzések áttekinthetőségének támogatása info-technológiai (IT) alkalmazásokkal.
4 REGIONÁLIS KÖRNYEZETHASZNÁLATOK ÉS FEJLESZTÉSEK FENNTARTHATÓSÁGI VIZSGÁLATA A VÍZTERHELÉSEK INDIKÁLÁSA dr. Zseni Anikó Egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék Kulcsszavak: fejlesztés, környezeti hatásvizsgálat, stratégiai környezeti vizsgálat, regionális környezethasználat, indikátor A regionális fejlesztések értékelése során a konkrét technológiai megvalósításokon túl meg kell vizsgálnunk a társadalmi gazdasági környezeti hatásokat is, valamint tisztában kell lennünk a projekt földrajzi hatásterületén meglévő szabályokkal és az egyéb korábbi/jelenlegi/jövőbeli fejlesztésekkel, hiszen egy valós, nem pedig tiszta lapú környezetben kell megvalósítanunk elképzeléseinket. Azaz a fejlesztés (policy-k, konkrét projektek) megvalósítása során bele kell illeszkednünk a meglévő szabályok, meglévő egyéb policy-k, projektek, tervek, stratégiák, valamint a materiális következmények (vízre, talajra, levegőre, élővilágra, épített környezetre való hatások) rendszerébe. A terhelések jellemzése nagyon sok paraméter segítségével lehetséges. A környezeti hatásvizsgálatok és a stratégiai környezeti vizsgálatok során a jogszabályok számos paraméter vizsgálatát elő is írják a terhelések és az állapot jellemzésére. A kérdés csak az, hogy ezek a paraméterek mennyi és milyen mélységű információt szolgáltatnak számunkra egy fejlesztés fenntarthatóságáról. Jelen előadás a regionális környezethasználatok és fejlesztések fenntarthatósági vizsgálatán belül a vízterhelések indikálásával foglalkozik, azaz arra keresi a választ, hogy mely indikátorok azok, amelyek segítségével a fejlesztések fenntarthatóságát a vízhasználatok szempontjából értékelni tudjuk. Ehhez először számba vesszük a figyelembe veendő háttér információkat: melyek a vizekre vonatkozó, jogszabályokban előírt meglévő területi alapú szabályok és tervek. Ezt követően röviden ismertetjük a felszíni és felszín alatti emissziós és immissziós víz adatbázisokat, melyek a terhelések és az állapot jellemzése során a segítségünkre lehetnek. Az előadás második felében ismertetjük a vízhasználat változások és a szennyvízterhelés változás általunk javasolt indikátorait.
5 ZAJTÉRKÉPEZÉS Bedő Anett Egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék Kulcsszavak: környezeti zaj, zajterhelés, zajtérkép, stratégiai zajtérkép, fenntarthatóság A zaj egyidejű az emberrel és egyre inkább meghatározó része életünknek, környezetünknek. A környezeti zaj, melyet a gazdasági fejlődés indukál, mára jelentős problémává nőtte ki magát, mely azonnal jelentkező zavaró hatásként lép fel. A zaj már nemcsak a városokban, hanem a falvakban is problémát jelent, rontja az emberek életminőségét és akár egészségkárosodáshoz is vezethet. A zajterhelést többféle módon is megadhatjuk, zajméréssel, zajterhelés számítással és zajtérkép készítéssel, az adott célnak megfelelően. A környezeti zajadatok megadásának, kezelésének és ábrázolásának legjobb formája a zajtérkép. Meg kell különböztetni az általános tervezéshez használt, valamint a 49/2002 EU irányelv kielégítésére szolgáló stratégiai zajtérképeket. Az előadásban hazai zajvédelmi szabályozás fontosabb jogszabályait ismertetem kiemelve az Európai Uniós irányelv alapján készítendő stratégiai zajtérképezési lehetőségeket. Konkrét példákon bemutatom a stratégiai zajtérképek gyakorlati alkalmazását, használhatóságuk korlátait, valamint a fenntarthatóságban betöltött szerepüket. Egy-két győri terület zajterhelésének változását is bemutatom zajtérképek alkalmazásával.
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIASTRATÉGIÁJA ÚJ ENERGETIKAI INDIKÁTOROK 6 dr. Tóth Péter 1, Tóth Tamás 2 1 egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, 2 osztályvezető, Magyar Energia Hivatal Kulcsszavak: energetika, emisszió, paraméter, indikátor, DPSIR A fejlesztések, beruházások energiaigényének biztosítása kapcsán során kiemelten kell foglalkoznunk az új energia technológiai megoldásokkal, ezek gazdasági és társadalmi következményeivel, a környezetre gyakorolt hatásukkal. Az energetikai fejlesztések (policy-k, konkrét projektek) megvalósítása során az új fejlesztéseket be kell illeszteni az adott területen meglévő szabályok, policy-k, projektek, tervek, stratégiák, valamint ezeknek a környezeti elemekre vízre, talajra, levegőre, élővilágra, épített környezetre gyakorolt hatások rendszerébe. Egy adott területen megvalósuló fejlesztés(ek) - ipari, mezőgazdasági, infrastrukturális, energetikai, közlekedési, önkormányzati, lakossági projektek - következtében létrejövő többletterhek kibocsátások, emissziók (pl. üvegházhatású gáz kibocsátás) megváltoztathatják a területre jellemző korábbi anyagáramokat, immisszió értékeket. Ez hatással van a környezetre, amely az egyes környezeti elemek (föld, víz, levegő, élővilág, települési környezet, táj) állapotának megváltozásával járhat. A projekt többletterhelések ( ok -szerű terhelés) következtében létrejött ( következmény típusú) terhelések megváltozását jellemezni, indikálni szükséges, azaz mennyivel változnak meg ezek egy-egy beruházás hatására az adott földrajzi területen. A terhelések jellemzése nagyon sok paraméter segítségével lehetséges. A környezeti hatásvizsgálatok és a stratégiai környezeti vizsgálatok során a jogszabályok számos paraméter vizsgálatát elő is írják a terhelések és az állapot jellemzésére (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról).a kérdés csak az, hogy ezek a paraméterek mennyi és milyen mélységű információt szolgáltatnak számunkra egy fejlesztés fenntarthatóságáról. Az energiapolitikai döntéseket minden szinten a klímavédelemmel összefüggő (az Európai Unióban és nemzetközileg vállalt) CO 2 kibocsátás-csökkentés és az egyéb szennyezőanyag-kibocsátási normák betartásának figyelembevételével kell meghozni. Az energiapolitika nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem egy rugalmas stratégiai keretrendszer. Ebből kifolyólag az energiapolitika minden egyes részterületére nem határozható meg részletes célérték-rendszer. Az EU energetikai keretprogram, az EU tagországok számára előírt Nemzeti Cselekvési Terv (28/2009 EU Irányelv) fő célkitűzéseinek végrehajtásához javasolt struktúra előírja az indikátorok kidolgozását. Az indikátorok egységesen, nemzetközileg elfogadott rendszere még nem létezik. A belső Kutatási Főirány keretében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által kialakított DPSIR (hajtóerő, terhelés, állapot, hatás, válasz) indikátor szerkezetnek megfelelő, lehetséges szektor specifikus indikátorokra dolgoztunk ki javaslatot, melyet az előadás keretében prezentálunk.
7 A REGIONÁLIS KÖRNYEZETHASZNÁLATOK ÖKOLÓGIAI HATÁSAI dr. Horváth Balázs Tudományos munkatárs, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék Kulcsszavak: ökológia, környezeti elem, indikátor, ökológiai lábnyom Ha lehet fontossági sorrendet felállítani, a különböző fejlesztések környezeti hatásai közül az ökológiai rendszerre gyakorolt hatások talán a legjelentősebbek. A talaj, a víz és a levegő fokozódó szennyezettsége az élő rendszer sokféleségének és működőképességének csökkenésében is megnyilvánul, az pedig megint csak negatívan hat vissza a környezeti elemek minőségére. A pozitív visszacsatolásnak is nevezett ördögi kör végső elszenvedőinek egyike természetesen az ember. Az előadás egyik fő törekvése megfelelő indikátorokat találni annak számszerű előrejelzésére, hogy egy bizonyos ipari, szolgáltatói vagy egyéb létesítmény megvalósítása és üzemeltetése milyen mértékben hat majd károsan a közvetlen környezet élővilágára. A hatás előjele az ökológiai lábnyom nagyságából adódóan néhány kivételes beruházástól eltekintve - ugyan nem kérdéses, mégis szükséges szót ejteni a Magyarországra megállapított lábnyomértékek valóságtartalmáról, és képet alkotni arról, hogy jelenlegi életmódunk milyen mértékben fenntarthatatlan. Az előadás második része erre vállalkozik.
8 REGIONÁLIS FEJLESZTÉSEK FENNTARTHATÓSÁGI VIZSGÁLATA FÖLDHASZNÁLAT dr. Gyulai István Egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék Kulcsszavak: földhasználat/területhasználat, térkép, nyilvántartás, információs rendszer A földhasználat legfőbb jellemzője, hogy a földfelszín valamilyen egységéhez kötődik. A legkisebb egység az ingatlan nyilvántartási hatósági feladatokat ellátó földhivataloknál a településenkénti egyedi helyrajzi számmal ellátott földrészlet. A helyrajzi számhoz szorosan kötődik a nyilvántartott földrészlet területe és a művelési ága, ami a földhasználatra utal. Egy földrészletnek lehet több funkciója is, pl. mezőgazdasági terület, és védett madarak élőhelye. Ugyanakkor egy funkciót ellátó objektum, pl. út, több földrészletet is magába foglal. A földterületekkel gazdálkodók sajátos érdekeiknek megfelelő nyilvántartást vezetnek, pl. lakásgazdálkodás, parkok és közterületek karbantartása, agrártermelés. stb. A terület használatú nyilvántartási rendszerek geometriai alapja a térkép. Hazánkban több olyan információs rendszer működik, amelynek alapja a térkép, illetve távérzékelt adat: légi felvétel, űrfelvétel. A terület használat változását mint a fenntarthatóság kereteinek változását - célszerű azokra az adatokra alapozni, amelyekkel az információs rendszerek dolgoznak. Az információs rendszerek adatai ha még nem azok kompatibilissé kell tenni az adatcsere céljából. A változást hosszabb távon (2-6-9 év) érdemes vizsgálni. Az egyes földhasználatok (belterület/külterület, beépítettség, zöldterület, mezőgazdasági talajállapot, erdőgazdasági fakitermelés, védett területek aránya és állapota) együtt és külön is vizsgálhatók.
9 A FENNTARTHATÓSÁG ELEMZÉSE A REGIONÁLIS TERVEZÉSBEN: AZ INDIKÁTOROK SZEREPE A FEJLESZTÉSEK HATÁSAINAK MÉRÉSÉBEN Buruzs Adrienn 1, dr. Bulla Miklós 2 1 egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, 2 tanszékvezető egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék Kulcsszavak: regionális fejlesztés, regionális fenntarthatóság, fenntarthatósági indikátorok, SKV és KHV A környezeti hatásvizsgálat (KHV) egy előrejelzési módszer, mely valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslésére és értékelésére szolgál, és ezen keresztül befolyásolja a tevékenységre vonatkozó döntést. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) olyan eszköz, amely eredetét tekintve a környezeti hatásvizsgálatokból (KHV) nőtt ki és önállósult. A beruházások környezeti hatásvizsgálata során a legfontosabb eldöntendő kérdés az, hogy adott emberi tevékenység gyakorlása miatt kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem számunkra. A stratégiai hatásvizsgálatok alapját adó ágazati fejlesztési koncepcióknál, programoknál, területi terveknél, és más, a beruházási szint felett elhelyezkedő terveknél, a döntés nem lehet a tervek el nem fogadása, csak a tervek megvalósítási módjának befolyásolása. Jelen tanulmányban a KHV és az SKV eszközeivel, regionális és helyi szintű elemzési (monitoring) módszerekre helyezzük a hangsúlyt. Megadjuk a fejlesztési szempontú régió definícióját, a regionális fejlesztés meghatározását, és megpróbálkozunk a regionális fenntarthatóság körvonalazásával. Áttekintjük az egymással összefüggő tevékenységek hatásainak elemzési módszereit (pl. a tervezés, a megvalósítás és az üzemelés folyamata), és bemutatjuk azokat az indikátorokat, amelyek a fenntarthatóság mérésére regionális szinten alkalmasak. Az indikátorok csoportosítása és a velük szemben támasztott követelmények bemutatása szintén jelen tanulmány részét képezi. Ismertetjük a pilot projektek tanulságait, valamint az elemzésre használt indikátorok veszélyeit és korlátait. Végül, az összefoglalásban, javaslatot teszünk indikátorok fejlesztésére a regionális fenntartható fejlesztések számára.
10 A MECHANIKAI BIOLÓGIAI HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA dr. Nagy Géza 1, Kovács Barnabás 2, dr. Bulla Miklós 3, Buruzs Adrienn 4 1 nyugalmazott főiskolai tanár, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, 2 ügyvezető igazgató, Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt., 3 tanszékvezető egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, 4 egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék Kulcsszavak: mechanikai-biológiai hulladékkezelés, szelektív gyűjtés, tüzelőanyag, pellet, tüzeléstechnika A mechanikai-biológiai hulladékkezelés (MBH) a maradék hulladék, osztályozatlan kommunális hulladék, illetve komposztálásra és anaerob erjesztésre alkalmatlan biohulladék kezelése, az anyag stabilizálása és környezeti veszélyességének csökkentése céljából. Az eljárás során csökken a hulladék térfogata és csökken az emisszió A MBH eljárások fejlesztésének az ad alapot, hogy a szelektív gyűjtés prioritása, támogatása és elterjedésének folyamatos növekedése mellett is eleget kell tenni azoknak a környezetvédelmi szempontok alapján elfogadott jogszabályi követelményeknek, melyek szerint a jövőben a szelektív gyűjtés utáni - maradék hulladék sem rakható le kezeletlenül (utóválogatás nélkül)a hulladéklerakón. Tanszékünk kezdeményező szerepet vállalt a Győr Sas hegyi Új Regionális Hulladéklerakón képződő, MBH hulladék piacképes tüzelőanyaggá alakításának előkészítésében. A Komszol Kft meghatározó fogadókészsége illetve támogatása és a Miskolci Egyetem, pellet előállításban és tüzeléstechnikai fejlesztésben jártas kutatóival együtt működve végzett előzetes vizsgálatainkról számolunk be előadásunkban.
11 MÁSOD TÜZELŐANYAG PELLETTÁLÁSÁVAL NYERHETŐ SZILÁRD TÜZELŐANYAG HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE FÖLDGÁZ ALAPÚ TÜZELÉS KIVÁLTÁSÁRA dr. Palotás Árpád Bence 1, dr. Szűcs István 2, dr. Szemmelveisz Tamásné 3, dr. Nagy Géza 4 1 intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani Tanszék, 2 egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani Tanszék, 3 egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani Tanszék, 4 nyugalmazott főiskolai tanár, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék Kulcsszavak: hulladékgazdálkodás, fenntarthatóság, energetikai hasznosítás, mechanikai-biológiai hulladék, másod tüzelőanyag, pellett, brikett, tüzelőberendezés Az elmúlt 15-20 év során egyre több figyelem irányult a fenntartható hulladékgazdálkodás, ill. a környezeti erőforrásokkal történő takarékos bánásmód érdekében a hulladék megelőzés anyagában történő újrahasznosítás és az energetikai hasznosítás felé. A korszerű hulladéklerakókon már alkalmazott és az európai unió területén folyamatosan bevezetésre kerülő, a válogatás nélküli lerakást tiltó előírás bevezetése, jelentős mennyiségű mechanikai-biológiai eszközökkel előkezelt hulladékból (MBH) nyert másod tüzelőanyag kinyeréséhez vezet. Ez a 2009/28/EK irányelv szerint megújuló energiahordozónak minősül és a a b i o m a s s z a fogalomkőrébe tartozik. Az MBH eljárások célja, a kezelt hulladék stabilizálása, illetve másodlagos tüzelőanyag előállítása. Magyarországon, a korábbi évtizedek lerakó-centrikus hulladékkezelési hagyományait megszakítva új, komplex, és a környezeti szempontokat előtérbe helyező technológiák kiépítését kell megoldani. Mivel itthon is - a legtöbb európai országhoz hasonlóan -, egyre nagyobb a lakossági tiltakozás az új hulladék-égetőművek telepítése ellen, kézenfekvő a másod tüzelőanyag nemesített formában (pellet, brikett, biogáz) történő energetikai hasznosítása. Ennek érdekében a koncentráltan képződő másod tüzelőanyag további átalakítása a hulladéklerakó területére telepített gyártó (átalakító) technológia létrehozásával és e tüzelőanyagok kényelmes és gazdaságos eltüzelésére alkalmas tüzelőberendezések kifejlesztésével érhető el. Előadásunkban a Győri Széchenyi István Egyetem kezdeményezéséhez kapcsolódó javaslatainkat fogalmazzuk meg a fenti technológia telepítésére és a tüzelőberendezések kifejlesztésére vonatkozóan.
12 KÉRDÉSEK ÉS LEHETSÉGES(?) VÁLASZOK EGYES FEJLESZTÉSEK HULLADÉK-GAZDÁLKODÁSÁNAK FENNTARTHATÓSÁGA KAPCSÁN dr. Torma András 1, Buruzs Adrienn 2 1 egyetemi adjunktus, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, 2 egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék Kulcsszavak: regionális fejlesztés, hulladék-keletkezés, fenntarthatóság, mérőszám, döntési kritérium Az egyes fejlesztések (akár lokális, akár regionális) megvalósítása a legtöbb esetben hulladék képződésével jár együtt. A hulladékok képződése és további kezelésük jelentős környezeti problématerületnek minősül és így kihatással lehet az egész fejlesztés környezeti terheinek mértékére. A jelenleg Magyarországon érvényes, hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok a tervezés fázisában relatív kevés lehetőséget nyújtanak az adott fejlesztés fenntarthatóságának hulladék-keletkezés szempontjából történő megítélésére. Ugyanez igaz a már üzemelési fázisban gyűjtött és bevallott mérőszámok vonatkozásában is. Jelen elemzés során abból az alapfeltételezésből indulunk ki, hogy egy fejlesztésről hozott döntés során a fenntarthatóságra gyakorolt hatásokat (méret és irány tekintetében) döntési kritériumként kell értelmezni. Ennek kapcsán megvizsgáljuk a hulladékokkal kapcsolatos jelenlegi jogi szabályozást, elemezzük annak vonatkozásában, hogy alkalmas-e a fenntarthatóságra gyakorolt hatások észlelésére. A felmerült kérdések azonosítását követően megpróbálunk válaszokat keresni arra, hogy milyen változtatások (elsősorban mérőszám oldalról) lennének szükségesek ahhoz, hogy a döntéshozatal fázisában ilyen jellegű információk rendelkezésre álljanak.
13 KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATOK ELEMZÉSE FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTBÓL dr. Szalay Zoltán Főiskolai docens, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék Kulcsszavak: fenntartható fejlődés, hatáselemzés, regionális hatásrendszer A fenntartható fejlődés megvalósításának egyik kulcskérdése, hogy rendelkezünk olyan intézményi, szabályozási, módszertani eszközökkel, amelyek a fenntarthatóság megvalósítását, operacionalizálását elősegítik, lehetővé teszik. Ezek nélkül csak az általánosság szintjén beszélhetünk erről a kérdéskörről. A hatáselemzések fenntarthatósági vizsgálata közelebb vihet bennünket a fenntartható fejlődés gyakorlati megvalósításához, regionális hatásrendszerének tisztázásához, megértéséhez. Az elemzés főbb vizsgálati területei a következők: A hatáselemzések helye, szerepe a fenntarthatóság érvényesítésében. A KHV lehetőségei és korlátai. Az SKV szükségességének indokai: a környezeti szempontok integrálása a környezetre nagy hatást gyakorló tervek, programok készítésének folyamatába. Az SKV szabályozási háttere, céljai, szerkezeti felépítése, meghatározott tartalmi elemei. A módszertani háttér szükségessége. Problémái, hiányosságai. Hazai kísérletek az egységes módszertan kidolgozására. A vizsgálati elemzés mint hungaricum aktualitása, céljai, sajátosságai a fenntarthatóság megalapozásában, elősegítésében.