SZEPETNEK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

1 SZEPETNEK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A szerkezeti terv a 134/2005 (V.17.) számú határozattal jóváhagyva, A szabályozási terv az 5/2005 (V.18.) számú rendelettel jóváhagyva. Benedek Kft - Településrendezési Iroda 1031 Budapest, Sorompó utca 1. Tel: 439-21-75, 439-21-76, 439-2170, 70-384-1068 varosrendezes@benedek.hu Településrendezés: Tájrendezés, Környezetvédelem: Közlekedés: Közművek: Ferik Tünde okl. építészmérnök vezető településrendező tervező TT1 12-0130/02 Szécsei János településmérnök Buella Mónika - Pagony Táj és Kertépítész Iroda okl. táj- és kertépítész környezetvédelmi szakmérnök K1 01-5013/99 Wettstein Miklós okl. közlekedésépítő mérnök K1d-1/01-2317 Kováts János Ligninvest Kft. okl. építő mérnök V3-Á1 012448 2005. május

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 TERVEZŐI NYILATKOZAT 5 BEVEZETŐ 6 VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ 7 1.1. HELYZETELEMZÉS 7 Táji, természeti adottságok, fekvés 7 Regionális kapcsolatok, területi adottságok 7 A természeti, táji környezet megóvását célzó területhasználatok 7 Tájszerkezet településszerkezet 7 Területhasználat 7 Környezetvédelem 7 Közlekedés 8 Közmű 8 1.2. SWOT ANALÍZIS 9 1.3. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ STRATÉGIAI CÉJAINAK TELEPÜLÉS-RENDEZÉSI TERVBEN VALÓ MEGJELENÉSE 12 TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS 13 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET 14 2. TERÜLETFELHASZNÁLÁS 15 A) Beépítésre szánt területek 15 B) Beépítésre nem szánt területek 15 2.1. AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI 16 2.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 17 1) Lakóterületek 17 a) Falusias lakóterületek (Lf) 17 b) Kisvárosias lakóterület (Lki) 17 2) Vegyes területek 18 a) Településközpont vegyes területek (Vt) 18 3) Gazdasági területek 18 a) Ipari gazdasági terület (G-i) 18 a) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - major (Gksz) 18 4) Különleges területek 19 a) Különleges terület zöldfelületi jellegű intézményterület 19 Sportterület 19 Temető 19 2.3. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 20 1) Közlekedési terület és közműterület 20 2) Zöldterület közpark 21 3) Erdőterületek 21 4) Mezőgazdasági területek 21 a) Kertes mezőgazdasági terület 21 b) Általános mezőgazdasági terület 21 5) Vízgazdálkodási terület 22 3. ÉRTÉKVÉDELEM 23 3.1. TÁJI ÉRTÉKEK 23 3.2. MŰVI ÉRTÉKEK 23 3.3. RÉGÉSZETI TERÜLETEK 24 4. KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 25 Talaj- és vízvédelem 25 Levegőtisztaság védelem 25 Zajvédelem 26 Hulladék 26

3 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 28 A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 28 I. FEJEZET 28 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 28 A szabályzat hatálya és alkalmazása 28 A szabályozás elemei 29 Telekalakítás és építés engedélyezése 29 II. FEJEZEZ 31 TERÜLETFELHASZNÁLÁS 31 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 31 Kisvárosias lakóterület 31 Falusias lakóterület 32 Településközpont vegyes terület 33 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 34 Ipari gazdasági terület 35 Különleges területek 36 Sportterületek (K-sp) 36 Temetők területe (K-t) 36 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 37 Zöldterület 37 Erdőterület 37 Mezőgazdasági területek 37 Vízgazdálkodási terület 38 Közlekedési területek 38 Közműterület 38 III. FEJEZET 40 ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE 41 Általános előírások 41 KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE 42 Épített környezet védelme 42 Országos védelem 42 Helyi művi értékvédelem 42 Régészeti területek 42 Táji és természeti értékek védelme 42 Általános építészeti előírások 42 Egyedi építészeti előírások a helyi védett épületekre vonatkozóan 43 Reklám, hirdetőtábla 43 Közterületek, közterek kialakítása 43 KÖRNYEZETVÉDELEM 44 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 45 1.SZ. MELLÉKLET 46 Fogalommeghatározások 46 2. SZ. MELLÉKLET 47 Művi értékvédelem 47 Országos védelem 47 3. SZ. MELLÉKLET 48 Művi értékvédelem 48 Helyi védelem 48 4. SZ. MELLÉKLET 49 Régészeti területek 49

4 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 50 1. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK 51 Lakóterületek fejlesztése Különleges területek fejlesztése 51 Zöldterületek fejlesztése 51 2. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT 52 2.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETHAZSNÁLAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL VÁLTOZÁSRA JAVASOLT TERÜLETEKRE 52 2.2. BELTERÜLETI TERÜLETFELHASZNÁLÁS 53 2.3. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK 54 2.4. TERÜLETI MÉRLEG 55 3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT 57 Mezőgazdasági területek 57 Kertes mezőgazdasági terület 57 Általános mezőgazdasági terület 57 Erdők 57 Vízgazdálkodási terület 57 Ipari gazdasági terület 57 4.KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLAT 58 Talaj- és vízvédelem 58 Levegőtisztaság védelem 59 Zajvédelem 59 Hulladék 59 Természet- és tájvédelem 59 5. ÉRTÉKVÉDELEMI JAVASLAT 60 6. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT 61 Közlekedési területek 61 Közúti közlekedési hálózat fejlesztési javaslat 61 Kerékpáros és gyalogos közlekedés 61 Közlekedési csomópontok fejlesztése 62 7. KÖZMŰVESÍTÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT 63 Vízellátás 63 Csatornázás vízelvezetés 64 Gázellátás 65 Villamosenergia ellátás 65 Távközlés 66 Rajzjegyzék: 1. Szerkezeti terv M1:16000 2. Szabályozási terv belterület (SZT1) M1:2000 3. Szabályozási terv külterület (SZT2) M1:8000 4. Szabályozási terv külterület (SZT3) M1:4000 5. Úthálózati kapcsolatok (U-1) M1:25000 6. Úthálózati javaslat külterület (U-2) M1:10000 7. Úthálózati javaslat belterület (U-3) M1:6000 8. Minta keresztszelvények (U-4) M1:100 9. Közműjavaslat vízellátás (K-1) M1:4000 10. Közműjavaslat csatornázás (K-2) M1:4000 11. Közműjavaslat gázellátás (K-3) M1:4000 12. Közműjavaslat gázellátás (K-4) M1:4000 13. Közműjavaslat távközlés (K-5) M1:4000

5 TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírottak Ferik Tünde, okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező, és Szécsei János településmérnök kijelentjük, hogy Szepetnek Településrendezési Terv készítése során Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVII. törvényt, valamint az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló a 36/2002. (III.7.) Korm. Rendelettel módosított 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK), és ezek általános érvényű követelményeihez kapcsolódó eseti hatósági előírásokat megállapító rendeleteket, szabályzatokat, országos szabványokat (ágazati és szakmai) betartottuk, azoktól való eltérés nem vált szükségessé. Budapest, 2005. május 31. Ferik Tünde Vezető településtervező TT1 12-0130/02 Szécsei János Településmérnök

6 BEVEZETŐ Szepetnek község Településrendezési tervének elkészítésével a község képviselőtestülete a Benedek Kft-t bízta meg. A munka 2003. decemberében kezdődött. A vizsgálatok munkarész 2004. év márciusában került dokumentálásra. Mindezzel párhuzamosan készült a településfejlesztési koncepció, mely elfogadott elhatározásaiban jelen településrendezési terv alapjául is szolgál. A koncepciót a képviselőtestület megtárgyalta és a 57/2004.(IV.19.) Kt. számú határozattal elfogadta. 2004. májusában készült el a településszerkezetei terv első egyeztetési változata, melyet az önkormányzat képviselői és a polgármester előzetesen elfogadott és ez alapján készítették el tervezők a szabályozási tervet. Ezt követően állt elő a terv egyeztetési változata, mely a szokásos államigazgatási eljárás keretében az illetékes államigazgatási szervek számára is megküldésre kerül. A vélemények beérkezése, kiértékelése és megválaszolását követően került lakossági véleményezésre a terv. A végleges véleményezésre ezt követően került sor. A képviselő testület a dokumentálásra kerülő településszerkezeti tervet a 134/2005. (V.17.) Kt. határozattal, a helyi építési szabályzatot a 5/2005. (V.18.) rendelettel hagyta jóvá.

7 1. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETELLMZÉS Táji, természeti adottságok, fekvés Szepetnek Magyarország dél-nyugati sarkában, a Zala megyében fekvő Egerszeg- Letenyei dombság kistájhoz tartozik. A kistáj területének dél-nyugati részén, a Letenyei dombságon észak-déli irányú szerkezeti vonalakat másoló völgyek között erősen tagolt dombsorok alakultak ki, melyet szigetszerűen kiemelkedő aszimmetrikus dombhátak és dombtetők jellemeznek. A gyenge termőképességű talaj ellenére a fő területfelhasználási egység a szántó. Regionális kapcsolatok, területi adottságok Szepetnek a jelentős forgalmat bonyolító utaktól megfelelő távolságban (7-es út 3 km) Zala megye déli részén, a Horvát határtól (Letenye) 18 km-re, Nagykanizsa közvetlen szomszédságában fekszik. Belterületét a 6834-es számú Nagykanizsa-Molnári másodrendű főútvonal szeli ketté. Nagykanizsa közelsége - 4 kilométer jelentős szerepet tölt be a település életében, fejlődését meghatározó tényező. A település a Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás tagja, ezen társulás méreténél fogva azonban nem alkothat önálló statisztikai körzetet. Más kistérségi társulással való egyesítése várható a közeljövőben. A nyugati országhatártól (Horvátország) 18 kilométerre helyezkedik el. A természeti, táji környezet megóvását célzó területhasználatok A térségben magas a szántók aránya (60%), s az erdőterületek ezzel párhuzamosan rendkívüli mértékben lecsökkentek. Szepetneken az erdősültség aránya kedvező (20%), ez kicsivel magasabb, mint az országos átlag, s mindenképpen megőrzendő. 1998-ban készült a Muramenti Nemzetiségi Térségfejlesztési Társulás erdészeti fejlesztési terve, mely jelen rendezési tervbe beépítésre kerül. A táji adottságok megőrzéséhez kapcsolódik az Országos Ökológiai Hálózat Szepetnekhez tartozó részének természetes állapotban tartása, állapotának javítása. Ugyancsak ide sorolható a tájsebek gyógyítása, vagyis az egykori illegális hulladéklerakók szakszerű rekultiválása. Tájszerkezet településszerkezet Szepetnek tájszerkezetét vizsgálva legmeghatározóbb az észak-dél irányban folyó Berki patak völgye, amely kettészeli a területet. A belterület a patak két oldalán települt. Területhasználat A belterület jellemzően lakóterület. A település intézményei jellemzően a Petőfi utcán sorakoznak a településközpontban sűrűsödve. A lakóterületek mögötti telekrészeken jellemző a mezőgazdasági tevékenység, házikertek. Környezetvédelem Szepetnek település környezetvédelmi szempontból viszonylag kedvező adottságokkal rendelkezik, hiszen a szennyvízhálózat hiánya jelenti a legsürgősebb és a legnagyobb volumenű feladatot. Jelentős ipartelepe nincs, a nagyüzemi sertéstelep és

8 sertéskombinát ugyan korszerűsítésre vár, azonban a kedvező telepítés miatt nem zavarja a lakóterületet. A belterületi patakmenti építési törmelék feltöltés megszüntetése igényel gyors beavatkozást. Az egykori szeméttelep rekultivációra vár. Közlekedés A település tengelyének tekinthető a 6834-es számú Nagykanizsa Molnári országos mellékút, mely egyben a település gyűjtőútjaként is funkcionál. Erre az útra valamint a Sormási útra (6837-es számú) szerveződnek a lakóútak. A településen a tömegközlekedés a helyközi járatokon keresztül megoldott. A település délnyugati végén önállóan vezetett gyalog és kerékpárút van, mely a település külterületén Kisperházi Pihenő helyen lévő horgásztóhoz vezet. Vasútvonal nem érinti a települést. Közmű A település vízellátása a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat által működtetett Mura II. vízrendszerről történik. A rendszer Szepetnek ellátásán túl a tágabb térség regionális ellátását is biztosítja. Szepetnek község területe vízelvezetés szempontjából a Berki patak - Kisréti patak vízgyűjtő területén fekszik. A település elválasztott rendszerben csatornázandó, azonban kiépített közüzemű szennyvízhálózat, tisztítómű jelenleg a községben nincs. A Szepetnek földgázellátás megoldott, a szolgáltatásba ténylegesen bekapcsolt ingatlanok száma a beépített ingatlanok 70%-ára tehető. A település villamos energia ellátása teljes, a hálózatra 100%-os a rákötések száma. Vezetékes távközlési szolgáltatást a MATÁV Rt. látja el, valamint minden mobilszolgáltató hálózata elérhető. A település egy részén a községi önkormányzat üzemeltetésében ún. hangoshíradó rendszer működik. A község kábeltelevíziós szolgáltatója a nagykanizsai székhelyű GELKA Hírtech Kft. (Szepetnek KTV). A telekommunikációs rendszer az előzőekben említett légvezetékes hálózatokkal közös nyomvonalon halad. A kábeltelevíziós szolgáltatásba a beépített ingatlanok cca 60%-a kapcsolódott be.

9 1.2. SWOT ANALÍZIS Szepetnek adottságait SWOT analízis formájában ismertetjük: Erősségek, gyengeségek Társadalom, demográfia Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör Erősségek (S) - A népességszám folyamatos emelkedése - Magas a bevándorlási arány - Fiatalodó népesség - Helyi civil szervezetek nagy száma - Civil szervezetekben való aktív lakossági részvétel - Német kisebbségi önkormányzat - Óvodai, általános iskola működik a településen - Testvértelepülési kapcsolatok - Kistérségi társulás tagja - Pályázati aktivitás - Kistérségen belüli szerepvállalás - Testvér települési kapcsolatok Gyengeségek (W) - Alacsony a helyben foglalkoztatottak száma, a lakosság nagy részének munkahelye miatt jelentős nagykanizsai kötődése - Alacsony iskolai végzettségűek és szakképesítés nélküliek között magas a munkanélküliség - Nem elég erős kistérségi érdekképviselet - Jelenlegi kistérségből nem alakítható ki KSH körzet Természetkörnyezet Épített környezet, településkép Infrastruktúra - közlekedés Gazdaság - ipar, mezőgazdaság Idegenforgalom - üdülés - Táji adottságok - Horgásztó - Hangulatos volt zártkerti rész - Gázhálózat teljesen kiépült - Szennyvízcsatorna hálózat teljes hiánya - A település belterületén és külterületén található illegális szemétlerakó helyek - Fasorok hiánya - Környezettudatos szemlélet hiánya - Alacsony termőértékű területek - Védett műemlék jellegű katolikus templom - A településen egyetlen műemlék épület található - Nincs a településen helyi védelem alatt álló épület - Szemetes közterületek - Elektromos energia ellátás megoldott - Ivóvízellátásba a belterület 100%-ban bekapcsolt - Gázhálózat teljes egészében kiépített Térségi és országos úthálózathoz kedvező kapcsolatok - Átmenő forgalom mértéke alacsony - Nagy forgalmat bonyolító utak elkerülik a települést - Kerékpárút vezet a tóhoz - A helyi gazdaság nem csak a mezőgazdasági termelést jelenti - Állattenyésztés - Sertésfeldolgozó üzem - Gyümölcstermesztés - Varroda - Bútorraktár - Építőipari cég - Horgászati, túrázási lehetőség - Jóléti víztározó - Szennyvízcsatorna hálózat teljes hiánya - Külterületi földutak állapota - Volt zártkert megközelíthetetlensége - A lakosság 43%-a ingázik - Alacsony a helyben foglalkoztatottak száma - Alacsony termőértékű területek - Gyakorlatilag nincs idegenforgalom - A turizmus fogadására nincs felkészülve a település - Szerény helyi aktivitás - Kiegészítő kínálat hiánya

10 Lehetőségek, veszélyek Társadalom, demográfia Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör Természetkörnyezet Épített környezet, településkép Lehetőségek (O) - Az igényeknek megfelelő építési terület kijelölése lakóépületek építésének. - Kisebbségek kapcsolatainak, esetleges tőkevonzó hatásainak kiaknázása - Helyben létesítendő munkahelyek - A szellemi erőt képviselő lakosság még nagyobb arányú bevonása a település életébe - Testvér települési kapcsolatok erősítése - Környezet tudatos társadalom építése - Nyitás további szomszédos települések, kistérségek felé, ezek programjába való bekapcsolódás, térségi erőösszegzés - Nagyobb aktvitás kistérségen belül - Település térségi szerepkörének megerősítése - Pályázatfigyelési rendszer fejlesztése - Pályázatkészítő(k) folyamatos továbbképzése az eredményesség javítása érdekében - Határon túli kapcsolatok erősítése - Természeti környezet bemutatása, erre alapuló turizmusfejlesztési lehetőségek (öko-, lovas-, vadász-, kerékpáros turizmus) - Helyi természetvédelmi területek kijelölése - Tájképvédelmi területek kijelölése - Természetközeli módszerek alkalmazása a mezőgazdaságban. - Csatornahálózat kiépítése - Csatornahálózatra való rákötések ösztönzése. - Környezettudatos szemlélet kialakítása - Illegális szemétlerakó helyek felszámolása, területek rekultivációja - Alternatív energiaforrások alkalmazásának vizsgálata - Helyi védelemre érdemes épületek megkeresése és kijelölése - A jelenlegi települési értékek, településkép megőrzése ill. javítása - Védett épületek, építmények pályázatok, támogatások útján való felújítása - Illegális szemétlerakó helyek felszámolása - Mennyiségi fejlesztés mellett minőségi fejlesztés a jelenlegi belterületen - Településközpont környezethez méltó fejlesztése, állapot javítása - Értékvédelmi rendelet megalkotása Veszélyek (T) - Népességnövekedés megállása - Tovább csökken a helyben foglalkoztatottak száma - Képesítés nélküliek képzési támogatása elmarad - Fiatalok elvándorlása - U.n. menekülő népesség arányának növekedése - Helyi közösség aktivitása csökken - Kistérségen belüli érdekellentétek kialakulása. - Pályázati aktivitás csökkenése. - Koncepciók, feladatok meghatározásának elmaradása, pályázati lehetőségek elszalasztása. - Nem megfelelő pályázatkészítési felkészültség - Csatornázatlanság környezeti hatása - Továbbromlik a talajminőség - Környezettudatos szemlélet kialakításának elmaradása - Illegális szemétlerakó helyek felszámolásának elmaradása - Környezeti terhelés növekedése - Az illegális szemétlerakó helyek felszámolásának elmaradása, további környezetterhelés - A fokozott beépítési nyomásnak nem tud ellenállni a település - A település túlnő önmagán, a fejlesztések és azok generálta folyamatok következtében visszafordíthatatlan folyamatok indulnak meg - Környezet- és tájidegen építmények megjelenése - Közterületek nem megfelelő kialakítása, elhanyagolása - Tovább szemetesedik a település - Volt zártkerti rész elveszti a vonzerejét a településen belül a megközelíthetőség nehézségei miatt.

11 Infrastruktúra - közlekedés Gazdaság - ipar, mezőgazdaság Turizmusidegenforgalom - Szennyvíz elvezető csatorna kiépítése - Rácsatlakozások ösztönzése - Úthálózat fejlesztése, biztonságossá tétele - Gázhálózatra való rácsatlakozások számának növelése - Kerékpárút építése Nagykanizsáig - Tervezett M7 gyorsforgalmi út megépülése esetén javul a település közlekedési kapcsolatrendszere - Új foglalkoztatottságot nyújtó vállalkozások támogatása - Biogazdálkodás fejlesztése - Helyi termékek helybeli feldolgozásának elősegítése - Tájgazdálkodás fejlesztése - Pihenést, kikapcsolódást szolgáló tó környékének fejlesztése - Környékbelieknek vonzó, pihenést, kikapcsolódást szolgáló szolgáltatások létrejöttének támogatása - A szennyvízcsatornára kiépítése, rákötések nem történnek meg - Nem növekszik a helyben foglalkoztatottak száma - Jelenlegi üzemek fejlesztése elmarad, nem felel meg az EU követelményeknek - A tó környéke beépül és elveszti vonzerejét.

12 1.3. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ STRATÉGIAI CÉJAINAK TELEPÜLÉS- RENDEZÉSI TERVBEN VALÓ MEGJELENÉSE Szepetnek község Településfejlesztési koncepcióját a település képviselőtestülete megtárgyalta és a 57/2004.(IV.19.) Kt. számú határozattal elfogadta. A terv készítése során elsődleges szempont volt a koncepcióban megfogalmazott célok Településrendezési tervben való megjelenítése. A terv a fejlesztési területek kijelölésénél figyelembe vette a várható igényeket. A jövőképben megfogalmazottak: Szepetnek jövőképének meghatározásában földrajzi adottságai, elhelyezkedése, Nagykanizsa szomszédsága jelentős szerepet játszik. A település lakosságszáma - oly sok más hasonló adottságú és méretű magyarországi településsel ellentétben - nem csökken, hanem növekedést mutat, melyet hatványozva erősít fiatalodó korösszetétele és a jelentős bevándorlás. A jövőben számolni kell azzal, hogy a letelepedési kedv növekedése és ezzel együtt a népességnövekedés építési szándékkal jár. A település területén új építési területeket kell kijelölni, de úgy hogy a település kialakult szerkezete, természeti környezete ne sérüljön, sőt tovább tudjon minőségileg fejlődni, s továbbra is kedvelt letelepedési hely legyen azok számára, akik a falusias környezetet választják lakhelyükként. Mindezen célok eléréséhez az infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen, s ezen belül a csatornahálózat kiépítése a legsürgetőbb feladat. A területi fejlesztés mellett a belső minőségi fejlesztésre kell a jövőben nagy hangsúlyt fektetni. Az ellátás, intézményhálózat, valamint a települési környezet egyaránt nagy jelentőséggel bír. A tó és környezetének megfelelő hasznosítási lehetőségét meg kell találni, ahogy a szőlőbe való eljutás körülményein is javítani kell. Minden fejlesztési igényt a fenntartható fejlődés jegyében fogalmazzon meg a település, mely segítségével hosszú távon minőségi környezet és élettér kialakulása a cél. Törekedjen a helyi foglalkoztatottság növelésére és a helyben megtermelt javak helybeli feldolgozására. Az alátámasztó munkarészek a fejlesztéseket figyelembe véve készültek.

13 TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS A 134/2005 (V.17.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYVA

14 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET Szepetnek szerkezetének továbbra is legmeghatározóbb eleme táji és természeti adottságai, s ennek tiszteletben tartása a terv egyik legfőbb feladata. A település szerkezetének továbbra is meghatározó elemei: - A települést hosszában kettészelő 6834-es közút - Berki patak, a patakvölgy, s a völgyben felduzzasztott tó - Táji, domborzati adottságok A település beépült részei e rendszerre felfűződve helyezkednek el. Újabb területek beépítésre való kijelölése, a beépítés intenzitásának növelése az igények figyelembevételével és a jelenlegi településszerkezethez való alkalmazkodással történhet. A külterületi területhasználat továbbra is meghatározó eleme a mezőgazdasági földművelés. A mély fekvésű területek elsősorban a természetközeli erdő ill. gyepként hasznosítandók. A Berki patak és a Kisperházi tó ökológiai háló része, védendő a patakmenti területek gyepesítendők. A szőlőhegy (Vöröshegy) továbbra is szőlőterületként tartandó az építkezések szigorú tájbaillő szabályozásával. A meglévő majorok megtarthatók, új major építése nem indokolt. Véderdő létesítése szükséges a majorok mellett. Szepetnek belterületének szerkezete kialakultnak tekinthető, szerkezetet alakító jelentős változások nem tervezhetők. A település belső szerkezetét és a területhasználatát, a minőségi fejlesztést szolgáló belső korrekció jellegű fejlesztések mellett a jelenlegi szerkezethez illeszkedő területi fejlesztések jelenthetik. A belterület jelentős része lakóterület, a központi részek településközpont vegyes területfelhasználásúak.

15 2. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település igazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységbe került: A) Beépítésre szánt területek: 1) Lakóterület a) falusias lakóterület b) kisvárosias lakóterület 2) Vegyes terület a) településközpont vegyes terület 3) Gazdasági terület a) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület b) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület - major 4) Különleges terület a) Sportterület b) Temető B) Beépítésre nem szánt területek: 1) Közlekedési és közműelhelyezési területek 2) Zöldterületek 3) Erdőterületek 4) Mezőgazdasági területek a, általános mezőgazdasági terület b, kertes mezőgazdasági terület 5) Vízgazdálkodási területek

16 2.1. AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI Szepetnek Településszerkezeti Tervében területfelhasználási egységek jellemzőinek összefoglalása a következőkben kerül részletezésre. Az egyes területek konkrét szabályozását a Szabályozási terv fogja tartalmazni, itt csupán keret jelleggel a Szerkezeti terv által biztosított lehetőségek és követelmények összegzése található. Az egyes területfelhasználási egységeknél meghatározásra került a tömbönkénti maximális szintterület-sűrűség, max. beépítettség, mely természetesen a szabályozás során a tömb egyedi sajátosságát figyelembe véve alacsonyabb lehet. Az egyes területfelhasználási egységeknél dőlt betűvel annak definíciója is meghatározásra kerül (az OTÉK-ban foglaltakkal összhangban), ez azonban nem része a határozatnak. Területfelhasználási egység Lf Falusias lakóterület Lki Kisvárosias lakóterület Vt Településközpont vegyes terület G-ip Ipari gazdasági terület G-ksz Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület K-Sp Különleges terület - Sportterület K-T Különleges terület Temető Megengedett max. szintterületsűrűség Tervezett max. építménymagasság Tervezett beépítettség Min. zöldfelületi arány 0,5 4,5 m 20-30 % 60% 0,6 5,5 m 30% 50% 0,75 4,56,0 m 30 % 50 % 0,6 9,0 m 30 % 40% 0,6 7,5 m 30 % 40% 0,15 6,0 m 10 % 70 % 0,15 4,5 m 5 % 70 %

17 2.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Azok a beépített és további beépítésre kijelölt területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telek megengedett beépítettsége legalább 10 %. Ezek azok a területek, amelyek a település fejlődése szempontjából legnagyobb jelentőséggel bírnak. 1) Lakóterületek a) Falusias lakóterületek (Lf) A terület laza beépítésű, kertes, legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező és erdőgazdálkodást szolgáló építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Szepetnek esetében a falusias lakóterület - a település központjától eltekintve - a belterület jelentős része. A területen a kialakult nagy telkeken, a hagyományoknak megfelelően gazdálkodási tevékenység és állattartás folytatható. Ezért a lakóépületeken kívül, az ezt kiszolgáló építmények is elhelyezhetők. A kialakult beépítési módhoz igazodva jellemzően 4,5 m megengedhető építménymagasság. A település nyugati jelenlegi belterülethatáron belül 1/1, ½, 2/1, 2/2, 3, 4 hrsz és jelenleg belterülettel határos külterületi részen 08/1, 08/2, 0130/5, 0130/6 hrsz területen új beépítésre szánt területként falusias lakóterület került kijelölésre, 12,1 ha területen. b) Kisvárosias lakóterület (Lki) A kisvárosias lakóterület viszonylag sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető lakóépület, a helyi lakosságot ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs. Szepetneken nyugati oldalán (a jelenlegi belterülethatáron belül, a sportpálya területén) új beépítésre szánt területként kisvárosias lakóterület került kijelölésre az 595/4 hrsz területen. A terület max. 2 szintes többlakásos lakóépülettel építhető be. 2) Vegyes területek a) Településközpont vegyes területek (Vt) Ez a területfelhasználási egység biztosíthatja a változó igényeknek megfelelően a meglévő funkciók átalakulását. A területen a lakófunkcióval vegyesen olyan helyi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátói, egyházi, egészségügyi, stb. intézmények helyezked(het)nek el, melyek a (domináns) lakófunkciót alapvetően nem zavarják. A településen vegyes területként azok a tömbök kerültek kijelölésre, amelyek távlati funkciója túlnyomóan nem csak lakó, hanem intézményi és szolgáltató funkció is.

18 A Településszerkezeti terv e területen kívánja elősegíteni azon településszintű igazgatási, kereskedelmi, oktatási, vendéglátó, szolgáltató stb létesítmények kialakítását (illetve a meglévők megtartását és fejlesztését), amelyek hatásukban és kapacitásukban túlmutatnak egy-egy lakótömbön, s településszintű igényeket elégítenek ki, A terület fejlesztésénél figyelembe kell venni, hogy az itt elhelyezhető intézmények (pl. igazgatási, egészségügyi létesítmények, panzió, vendégház, kulturális intézmények, kereskedelem stb.) forgalma a központot a lehető legkisebb mértékben terhelje, s a parkolóigények kielégíthetőek legyenek. Szepetnek településközpont vegyes övezetbe a falumag és környéke került. E területen található a település intézményének és kereskedelmi egységének többsége, valamint az esetleges fejlesztési igények is itt elégíthetők ki. Településközpont vegyes terület a Petőfi Sándor utca középső részének északi és déli oldala, valamint a Kossuth Lajos utca dél-keleti oldalának egy részén található terület. 3) Gazdasági területek a) Ipari gazdasági terület (G-i) Az Ipari gazdasági terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Ipari gazdasági terület területfelhasználási egység külterületen a gyótapusztai sertéstelep 085, 077 hrsz, valamint a sertésfeldolgozó 096/1, 096/2, 096/3, 096/6, 096/7, 096/8, 096/9, 096/10, 096/12, 096/13, 096/16, 096/17, 096/21, 096/22, 096/23, 096/24, 096/25 hrsz, megerősítve ezáltal, hogy a fent említett területek továbbra is gazdasági célra hasznosítandó. a) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - major (Gksz) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen gazdasági tevékenységi célú épületek mellett a tulajdonos, használó számára lakóépület, igazgatási és egyéb irodaépület, parkolóház, sportépítmény de kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, és egyéb közösségi szórakoztató épület is elhelyezhető. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület területfelhasználási egységbe a településtől délre eső Béke utca meghosszabbításában elhelyezkedő, 010/1 hrsz, szepetneki major telke került, valamint a bánfapusztai gyümölcsősben található 0111/1, 0111/3 hrsz, (volt majorok) került, megerősítve ezáltal, hogy a fent említett területek továbbra is gazdasági célra hasznosítandó. 4) Különleges területek A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és az előző területfelhasználási egységekbe nem sorolhatók. A különleges területek Szepetneken:

19 - zöldfelületi jellegű intézmények (temető, sporttelep, stb.), melyek annak ellenére hogy beépítésre szánt területek, az övezeti besorolás szempontjából - a területen lévő épület(ek) funkciója mellett - a zöldfelület használata a meghatározó. A Különleges területek kialakításánál az a szándék is vezérelte a Tervezőket, hogy a kijelölt területek adott célhoz kötötten, és csak ennek a célnak megfeleltetve kerüljenek felhasználásra, ezáltal biztosítva a koncepció célkitűzéseinek megvalósulását, területenként speciális szabályozási előírások alkalmazásával. a) Különleges terület zöldfelületi jellegű intézményterület Sportterület A terület főként sportpályák, sportlétesítmények és kiszolgáló épületeik elhelyezésére szolgál. A községi új sportpálya, különleges terület sportterület területfelhasználási egységbe kerül, 292 hrsz. Temető A terület a temetkezés kegyeleti épületei, s az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál A Szepetnek belterületén, a Jókai Mór utca északi részén elhelyezkedő belterületi 260/1, 260/2, 260/3 hrsz terület került e területfelhasználási egységbe.

20 2.3. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 %. 1) Közlekedési terület és közműterület A közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, járdák, és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi közlekedés, valamint a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közlekedési területek közül a Szerkezeti terv feltünteti: - településszerkezeti jelentőségű közutak (6834 és 6837 sz. út) nyomvonalait és csomópontjait, - a települési kerékpárút nyomvonala és alternatíváit (egyeztetésre vár) - a települési jelentőségű közterületi parkolókat Meglévő és tervezett forgalmi utak: - 6834 sz. országos mellékút - 6837 sz. országos mellékút - petriventei út (tervezett) - bajcsai út (tervezett) - eszteregnyei út (hosszú távon tervezett) Meglévő és tervezett települési jelentőségű gyűjtőút: - 6834 sz. országos mellékút belterületi szakasza Kerékpárutak: Szepetneken jelenleg kiépített kerékpárút a Dózsa György utcától a Kis-perházi víztározóig vezet. A testület által jóváhagyott településfejlesztési koncepció alapján ezen kerékpárút tovább fejlesztendő Nagykanizsáig. Közterületi parkoló: - Jókai Mór utcában a temető előtt - Polgármesteri hivatal előtt Petőfi Sándor utca - Volt sportpálya előtt Petőfi Sándor utcában - Iskola épület előtt Petőfi Sándor utcában - Kossuth Lajos utcában szolgáltató ház előtt - Széchenyi téren

21 2) Zöldterület közpark A település lakosságának pihenési, játék és mozgás igényét szolgáló, továbbá a biológiai aktivitással a környezet minőségét javító, településesztétikai értékű, növényzettel fedett közhasználatú közparkok területe. Meglévő közparkok: - Széchenyi téri közpark (581/3 hrsz) - József Attila utcai közpark (588 hrsz) Tervezett közpark: - Berki patak menti közpark (293, 294/3, 294/4) 3) Erdőterületek Erdőnek a fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösséget tekintjük, területfelhasználás szempontjából erdőterületeknek az erdő által elfoglalt 1500 m 2 vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet tekintjük a benne található nyiladékokkal együtt, valamint az erdőtelepítésre tervezett területeket. Az erdőterületek alapvető jelentőségűek az élővilág megőrzése és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból a maradék táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából. Gazdasági, védelmi és turisztikai erdők egyaránt tervezettek, a legtöbb esetben a nem jó minőségű szántók rovására. Védelmi jellegű erdőtelepítés a Gyótapusztai és a szepetneki határban lévő majorság körül került kijelölésre. Az egykori szeméttelep területének egyszerű rekultiválási módja az erdőtelepítés. (A szeméttelepet gyakorlatilag már felszámolták, azonban lakossági szokás alapján még mindig itt végzi néhány nylonzacskó szemét.) A rendbetétel után meg kell akadályozni rendszeres ellenőrzéssel az újabb szemétkihordást. Tervezett védelmi erdők: 086/9, 025, 010/1, 012/2 hrsz. összesen 19,3 ha, szeméttelepből tervezett védelmi erdő: 014/13 hrsz. 1,6 ha 4) Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló területek a) Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület, az egykori zártkert területe, ahol jelenleg szőlő és kerti művelés folyik. A zártkerti terület hangulatos és egységes képet mutat, arculata azonban jelentősen kötődik a műveléshez. Mezőgazdasági területbe sorolását indokolja a művelés megtartásának szándéka, a közművesítés hiánya is. A terület üdülő területté alakulása nem megengedett, ugyanis a művelési mód határozza meg a tájrész karakterét, valamint a szántóként gyenge minőségű területen a kedvező kitettségű domboldal szőlősorai kedvezőbb területhasznosítást jelentenek. A terület rossz megközelíthetőségén javítani kell, stabilizált földúttá kell alakítani a mostani igen rossz minőségű földutat.

22 b) Általános mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági területbe tartoznak a szántók, gyepek, rétek, legelők, nagyüzemi gyümölcsösök. A területen a rossz minőségű termőföldek miatt ökológiai szempontból indokolt a szántókat megszüntetni, a terület gyepesítése vagy erdősítése javasolt. Ez a helyzet elsősorban az élő vízfolyások és nyílt vízfelületek mentén történt, ill. a gyümölcsösbe benyúló kisebb szántóparcellák esetében indokolt. Tervezett gyümölcsös (szántóból gyümölcsös, mindkettő általános mezőgazdasági terület): 0111/4, 0101/2, 0111/2 összesen 6,4 ha, legelőből gyümölcsös 0111/2 0,6 ha 5) Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási terület a vízmedrek és árvédelmi töltések területe, ahol a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, a vízi sportolással, strandolással, horgászattal, öntözéssel összefüggő építmények alakíthatók ki. Vízgazdálkodási területbe került a Berki patak, a felduzzasztásából létrehozott horgásztavak, a Rigyáci- és a Kisréti-patak, a vízmű területe, valamint a mocsarak kerültek még ebbe a besorolásba. A horgásztó környezetét rekreációs területként javasolt hasznosítani, folytatni kell a megindult folyamatot. Tervezett vízgazdálkodási terület nincs.

23 3. ÉRTÉKVÉDELEM 3.1. TÁJI ÉRTÉKEK Az 1996. évi XLII. törvény a természet védelméről, a gyep erdő és nádas területeket a természeti területek közé sorolja, s az ezen területeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságát. Az Ökológiai Hálózat is jelentős területeket fed le. (A 2003. évi XXVI. törvényben foglaltak szerint ökológiai hálózat területe beépítésre szánt területté nem jelölhető ki.) Szepetnek közigazgatási határán belül a Berki-patak menti sávban húzódik az ökológiai hálózat határa. Helyi természetvédelmi területet nem került kijelölésre. A település területét tekintve fontos helyi természeti érték a horgásztó és környezete, helyi védettség kijelölését azonban nem indokolt. A horgásztó környezetének hasznosítását azonban környezetvédelmi és ökológiai szempontból kiemelt figyelemmel kell kezelni. Külterület fasorokban hiányos, tájképi szempontból jelentős meglévő fasor a gyótapusztai sertéstelephez vezető út menti diófasor. Feltétlenül megtartandó. A külterületi utak mentén a Nagykanizsa felé, ill. a Semjénháza felé vezető út mentén javaslunk fasortelepítést, amely a tájszerkezet gazdagításához járul hozzá. Szintén fasorral kell körbe venni a semjénházi út mellett fekvő vízmű területét, amely magas rézsűivel kopáran magaslik az út fölé. 3.2. MŰVI ÉRTÉKEK A település közigazgatási területén jelenleg egy országos védelem alatt álló épület található. Hrsz Hat. szám Funkció 1. Petőfi Sándor u. 63. 317 hrsz 6399 Katolikus templom Helyi védelemre javasolt épületek és építmények: Hrsz Funkció 1. Kossuth Lajos u. 18 84 hrsz Evangélikus templom 2. Petőfi Sándor u. 61 319 hrsz Iskolaépület 3. Jókai Mór u. 260/2 hrsz Kripta építmények 4. Petőfi Sándor u. 574 hrsz Feszület 5. Petőfi Sándor u. 75 hrsz Emlékmű 6. Petőfi Sándor u. 427 hrsz Emlékmű 7. külterület 010/1 Kúria

24 3.3. RÉGÉSZETI TERÜLETEK A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint a településen tizennégy régészeti lelőhely található, helye a település fejlődése szempontjából történő szabályozása a Településrendezési tervvel párhuzamosan készülő örökségvédelmi hatástanulmányban tisztázandó. A tervezési területen jelenleg ismert régészeti lelőhelyek: - 40282 Szepetnek-dűlő - 40283 Czernikai-dűlő - 40284 Hosszú-Czernika - 40285 Závás - 40286 Závás II. - 40287 Közép-tábla dűlő, Alsó telek - 40288 Berek-patak, Réti-patak - 40289 Medles-kert - 40290 Templomdomb - 40291 Troszittye-dűlő - 40292 Berki-patak medre - 40293 Kis-per ház - 40294 Berki-patak medre II. - 40295 Miketai-dűlő

25 4. KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A településszerkezeti és szabályozási terv készítésekor elsődleges szempont Szepetnek tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása. Talaj- és vízvédelem A település szennyezésérzékenységi szempontból (felszín alatti vizek) szennyeződésre érzékeny (B) terület. A 33/2000.(III.17.) Korm. rendeletben foglaltak szabályozzák az e területen folyó tevékenységek felszín alatti vizek minőségével kapcsolatos feladatokat. (Tilos a felszín alatti vizekbe bevezetni a rendelet szerinti kockázatos anyagokat, ill. az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása során ilyen anyag keletkezéséhez vezető közvetlen anyagot.) A település a 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján nem tartozik a nitrátérzékeny területek közé. (Az e rendeletben foglaltak szerint a nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése érdekében be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait.) A gazdasági célú állattenyésztő telepek környezetvédelmi szempontból potenciális szennyezőforrások. Az állattartásból keletkezett hulladékokat kivételes gondossággal kell kezelni, hogy a környezetre semminemű káros hatással ne legyen. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok elszállításáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. A nagyüzemi hígtrágyás sertéstartásról (sertéskombinát, sertéstelep) a kisebb szennyezéssel járó állattartási módra kell áttérni. A folyékony kommunális hulladék szennyvízcsatorna hálózat hiánya miatt az egyedi szikkasztókból, ill. a nem egészen zárt szennyvíztárolókból a talajba kerülő szennyvizek szennyező forrásként működnek. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépültéig új építés esetén a szennyvizet vízzáróan szigetelt, valóban zárt tárolóban kell elhelyezni, a hálózat kiépültével pedig minden ingatlant kötelezni kell a közcsatorna hálózatra való rácsatlakozásra. A településen átfolyó Berki-patak, s a patak felduzzasztásából keletkezett horgásztavak mentén gyep mellett szántó is húzódik. A szántó porszennyezést és az élő vízbe talajbemosódással vízszennyezést okozhat, ezért a védelem érdekében ezeken a területeken gyepesítést vagy erdőtelepítést kell végezni. Különleges figyelmet igényel a patak belterületi határa. A csapadékvíz-elvezetés a területen nyílt árokrendszerrel megoldott. Levegőtisztaság védelem A település a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet alapján F (azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg), és a szilárd légszennyezők (por) tekintetében az E ( azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezés határérték és a tűréshatár között van) zónacsoportba tartozik. A nagyüzemi állattartás bűzhatása a megfelelő távolság miatt nem érinti a lakóterületet a Gyótapusztai sertéstelep és a sertéskombinát esetében, azonban a belterület keleti határa mentén lévő majorságban a lakóterület közelsége miatt bűzhatással járó tevékenység nem lehetséges.

26 A területen a későbbikben is csak olyan tevékenység végezhető, amely kielégíti a levegőminőség védelmével kapcsolatos országos előírásokat. A területen az érvényes előírások a levegő tisztaságára vonatkozóan: A 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet előírásai, a 14/2001.(V.9.)KöM-EüM-FVM együttes rendelete (módosítva 25/2001.(XII.7.) a légszennyezettségi határértékekről és a 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet a kibocsátási határértékekről. Zajvédelem A településen a többször módosított 126/1983.(V.12.)MT rendelet szerinti zajvédelmi követelményeket kell érvényesíteni. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM rendelet alapján a közlekedésből származó megengedett A-hangnyomásszint a lakóterületen a bekötőút mentén nappal 60, éjjel 50 db, az és a lakóterület többi részén nappal 55, éjjel 45 db. Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei gazdasági és különleges területen nappal 60, éjjel 50 db. A lakóterületen belül található szolgáltatások zajkibocsátása esetén a lakóterületre vonatkozó határértékek érvényesek. Hulladék A kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása megoldott, mind a szilárd, mind pedig a folyékony hulladékot illetően. Dögkút nincs, már felszámolásra került. A településen veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, és engedélyezett helyre történő elszállíttatásáról. A területen keletkező hulladékok besorolása, kezelése, tárolása az 1/2001.(I. 24.) KöM rendeletben (a hulladékok jegyzékéről), valamint a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendeletben (a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) foglaltak alapján kell történjen.

27 Helyi építési szabályzat (HÉSZ) AZ 5/2005 (V.18.) SZÁMÚ RENDELETTEL JÓVÁHAGYVA

28 Szepetnek Község Önkormányzata Képviselő-testület 5/2005. (V.18.) sz. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Szepetnek Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Építési törvény) felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya és alkalmazása 1.. /1/ E rendelet - a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Szepetnek közigazgatási területére terjed ki. /2/ A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú SZT-1 (belterületi), az 1:8000 méretarányú SZT-2 és 1:4000 SZT-3 (külterületi) Szabályozási Tervvel együtt alkalmazható. /3/ Jelen építési szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: fogalommeghatározások 2. sz. melléklet: Művi értékvédelem - országos védelem 3. sz. melléklet: Művi értékvédelem - helyi védelem 4. sz. melléklet: Régészeti területek A szabályozás elemei 2. /1/ A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a /2/ és a /3/ pontban felsorolt szabályozási elemeket. /2/ Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges: - szabályozási vonal, ha az különböző területfelhasználási egységeket választ el - területfelhasználási egység határa - területfelhasználási egység besorolása - belterület határa - védett területek - védőtávolságok /3/ Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges: - építési hely - szabályozási vonal, ha az nem területfelhasználási egységeket választ el egymástól - építési övezet határa és paraméterei - a kötelező erejű megszüntető jel - tömbönként kialakítható maximális telekszám /4/ Az /1/-/3/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe.

29 Telekalakítás és építés engedélyezése 3.. /1/ Az 1.. (1) bekezdésben meghatározott területen telket alakítani és építési munkát végezni csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad. /2/ Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja az 240 m2-t, s a telek beépítése az szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza. /3/ Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként még átmenetileg sem jön létre: - nyúlványos (nyeles) telek (lásd: fogalommagyarázat) - olyan telek, amely közútról, vagy jelen jogszabály jóváhagyását megelőzően kialakított magánútról gépjárművel nem közelíthető meg, - s a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. /4/ Telekalakításra engedély kiadható, ha a) a telekalakítás / telekosztás a szabályozási terven jelölésre került és a kialakítandó telekszám szabályozási terven jelölteknek megfelel. b) a szabályozási terven nem került kijelölésre, de az övezet paraméterei alapján a telekalakítás végrehajtható. c) a /3/ bekezdésben foglaltakat kielégíti. /5/ Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. (lásd: fogalommagyarázat) /6/ Újonnan kialakításra kerülő építési telkek minimális szélessége az építés sávban: - oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m - szabadon álló beépítés esetén: 20 m /7/ A település beépített részén, K -val jelölt övezetekben, - oldalhatáron álló beépítés esetén: 14 m - szabadon álló beépítés esetén: 16 m szélességű telek is beépíthető. /8/ A beépítésre szánt területeken az építési telkek legkisebb területei esetében a K -val jelölt övezetekben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekhatárkorrekció során egy telek területe az övezeti minimális telekterületig (a zárójelben jelölt mértékig) csökkenthető. /9/ Amennyiben egy meglévő telek mérete nem elégíti ki az övezet telekméretére vonatkozó előírásokat, de nagyobb mint 360 m2, úgy beépíthető. /10/ Ha egy telek területe és szélességi mérete a /7/, /9/ bekezdésben foglaltakat sem elégíti ki, úgy a) a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül felújítható, tetőtere beépíthető, alapterülete egyszeri alkalommal max. 10% al bővíthető, ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (pl. beépítettség, építménymagasság) /11/ Amennyiben egy telek beépítésre nem szánt területen (gyep) található, úgy a meglévő épület felújítható, tetőtere bővíthető, de bővítése vagy új épület építése nem engedélyezett. /12/ Az építési övezetek telkein használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetekre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú területen a több szintű növényzet telepítése megtörtént (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint). /13/ A település területén bármely beépítésre szánt övezetben közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

30 /14/ Amennyiben két épület közötti távolság nem éri el az OTÉK és OTSZ alapján számított tűztávolságot a meglévő épület felújítható, tetőtere beépíthető de tűztávolságon belül nem bővíthető, helyére új épület nem építhető. /15/ A szabályozási terven jelölt temető védőtávolságán belül található, meglévő lakóépület felújítható, tetőtere beépíthető, de bővítése vagy új épület építése nem engedélyezett. /16/ Oldalhatáron állóként szabályozott övezetekben saroktelek, szabadon állóként is beépíthető. /17/ A telekalakítás az SZT1 en jelölt ütemezés alapján történhet. /18/ A termőföld belterületbe csatolásához, termelésből történő kivonásához előzetesen meg kell kérni a területileg illetékes körzeti földhivataltól a más célú hasznosítási engedélyt. /19/ A település beépítésre szánt területén csak összközműves, nyílt csapadékvíz elvezetéssel ellátott ingatlanra adható ki építési engedély. /20/ A szennyvízcsatorna megépítéséig zártrendszerű (engedélyezett terv alapján) közműpótló berendezésbe kell vezetni. /21/ A település területén terepszint alatti építmény az adott övezetben meghatározott max. beépíthetőség + 10%.

31 II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 4.. /1/ Szepetnek területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók: - Kisvárosias lakóterület (Lki) - Falusias lakóterület (Lf) - Településközpont vegyes terület (Vt) - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) - Ipari gazdasági terület (Gip) - Különleges területek Sportterület (K-sp) temető (K-t) Kisvárosias lakóterület 5.. /1/ Kisvárosias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lki1 jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. /2/ A kisvárosias lakóterületen lakóépület és a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épületek (a beépíthetőség maximum 10%-án), valamint közmű építmények helyezhetőek el. /3/ Az övezet építési telkein egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület, sportépítmény, kézműipari épület, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, termelő kertészeti építmény, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény kivételes esetben sem helyezhetők el. /4/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a beépítési mód függvényében a következő táblázat szerint kell meghatározni: övezeti jele beépítés módja Legkisebb területe (m²) AZ ÉPÍTÉSI TELEK Legnagyobb Építmények beépítettsége (%) legnagyobb építménymagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) Lki1 SZ 5000 30 5,5 40 SZ - szabadon álló beépítés /5/ Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése, a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben lehetséges. /6/ Az övezet területén meglévő önálló telken lévő kereskedelmi, vendéglátó épület felújítható, funkciója megtartható, helyére az övezet paraméterein betartásával új épület építhatő. /7/ A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: