szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.
A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a pénzügyi egyensúly romlásával járt együtt Korábbi évek gazdaságpolitikája: a belső kereslet élénkítése Következmény: pénzügyi egyensúly romlása Világgazdasági dekonjunktúra A növekedés elsőszámú motorja: fogyasztás A beruházások is növekedést mutatnak
A magyar gazdasági növekedés követi az Európai Uniós trendet 7 Negyedévenkénti GDP növekedés Magyarországon és az EU-ban 6 Negyedévenkénti változás, % 5 4 3 2 1 Magyarország EU 0 Q3 1999 Q4 Q1 2000 Q2 Q3 Q4 Q1 2001 Q2 Q3 Q4 Q1 2002 Q2 Q3 Q4 Q1 2003 Q2
A Kormány gazdaságpolitikai céljai A versenyképesség erősítésének főbb eszközei: Beruházások és a külföldi tőke beáramlásának elősegítése Folytatódó dereguláció Visszafogott bérpolitika: Fokozatos bérnövelés a közszférában Megegyezés az érdekképviseletekkel a fokozatos bérnövelésről Józan és átlátható pénzügypolitika Szoros együttműködés az adó- és pénzügypolitika között, beleértve a harmonizált anti-inflációs- és a kiegyensúlyozott forintárfolyam politikát Infrastruktúra fejlesztést célzó programok Kiemelt Cél A versenyképesség növelése, a beruházási feltételek javulása, exportorientált gazdasági növekedés
Az elmúlt két év után idén megállt a versenyképesség romlása 2001-2002 2003 Számottevő nominális rtékelődés A minimálbér kétszeri emelése A termelékenység javulását meghaladó bérkiáramlás A külföldi működőtőkebeáramlás lassulása Megállt a versenyképességi mutatók romlása Erősödő ipari konjunktúra Gépberuházások dinamikus bővülése Foglalkoztatottság emelkedése
A korábbi évekhez képest javul a fajlagos munkaerőköltség alapján mért versenyképesség Hozzáadott érték alapján számított fajlagos munkaerőköltség az iparban előző év azonos időszaka = 100 120 110 100 90 114,5 108,3 101,7 100,3 114,3 94,8 98,0 114,0 105,7 97,9 93,5 1998 1999 2000 2001 2002 2003 01-06 * 97,8 98,7 103,2 110,8 114,3 100,2 82,6 80 Csehország Lengyelország Magyarország A számítás euróban, a társadalombiztosítási terhek figyelembevételével készült. *A 2003. évi adatok számításakor ipari termelési indexekből indultunk ki.
A gépberuházások is dinamikus növekedésnek indultak A nemzetgazdasági beruházások volumenváltozása előző év azonos negyedévéhez képest, % 15 10 5 0-5 -10 I. né. 1999 III. né. I. né. 2000 Beruházások összesen Építési beruházások Gép, berendezés beruházás III. né. I. né. 2001 III. né. I. né. 2002 III. né. I. né. 2003-15 Feldolgozóipari beruházások
2002 tavaszáról 2003 őszére nőtt a foglalkoztatottak száma A 15-74 éves népesség munkaerőpiaci aktivitása 2002. május 2003. szeptember ezer fő Foglalkoztatotti arány 49,8 % 3 863 Foglalkoztatott 3 988 Foglalkoztatotti arány 51,5 % Munkanélküliségi ráta 5,7 % 233 Munkanélküli 229 Munkanélküliségi ráta 5,4 % 3 667 3 524 Inaktív Forrás: KSH
SK SK A SLO SLO HR HR YU YU RO RO UA UA Rábafüzes Rábafüzes Parassapuszta Parassapuszta Vác Vác Tornyosnémeti Tornyosnémeti Röszke Röszke Ilocska Ilocska Letenye Letenye Dunaújváros Dunaújváros Eger Eger Veszprém Veszprém Győr Győr Tatabánya Tatabánya Kaposvár Kaposvár Pécs Pécs Lelle Lelle Szekszárd Szekszárd Sopron Sopron Mohács Mohács Székesfehérvár Székesfehérvár Kecskemét Kecskemét Békéscsaba Békéscsaba Nyíregyháza Nyíregyháza Miskolc Miskolc Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Debrecen Debrecen Füzesabony Füzesabony Emőd Emőd Baja Baja Polgár Polgár V V/C X/A BÉCS BÉCS V V/A POZSONY, POZSONY, PRÁGA PRÁGA IV GRÁC GRÁC LJUBJANA, LJUBJANA, TRIESZT TRIESZT ZÁGRÁB ZÁGRÁB SZARAJEVÓ SZARAJEVÓ TEMESVÁR, TEMESVÁR, BUKAREST BUKAREST BELGRÁD BELGRÁD ARAD, ARAD, KOLOZSVÁR LVOV, KIJEV LVOV, KIJEV Szolnok Szolnok IV V ARAD ARAD Szeged Szeged Nagylak Nagylak Duna Duna Tisza Tisza Zalaegerszeg Zalaegerszeg Tornyiszmiklós Tornyiszmiklós IV Salgótarján Salgótarján M0 M0 M30 M30 M3 M3 M2 M2 M3 M3 M4 M4 M4 M4 M5 M5 M44 M44 M43 M43 M15 M15 M9 M9 M8 M8 M8 M8 M1 M1 M7 M7 M7 M7 0 M9 M9 M6 M6 M56 M56 BUDAPEST BUDAPEST M25 M25 M35 M35 Szombathely Szombathely Bszgyörgy Bszgyörgy Nagykanizsa Nagykanizsa Földrajzi előnyök A hídszerep infrastrukturális feltételei Regionális gazdasági kapcsolatok Direkt hozzáférés a piacokhoz A közlekedési infrastruktúra fejlesztés révén kiaknázható Magyarország helyzeti előnye
2004-ben kiemelt cél a versenyképesség növelése, a beruházási feltételek javulása, exportorientált gazdasági növekedés K ö l t s é g v e t é s - G K M f e j e z e t Versenyképesség növelése 400 milliárd forint GVOP, KIOP társfinanszírozás 2,7 milliárd forint A makro-infrastruktúra fejlesztése 352,5 milliárd forint Vállalkozási előirányzatok 44,7 milliárd forint
A vállalatok versenyképességét javító legfontosabb módosítások ADÓPOLITIKA A társasági adókulcs 18%-ról 16%-ra csökken Beruházási adókedvezmények kiterjesztése Az iparűzési adó 25%-a levonható a társasági adóalapból Az alacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcsok mérsékelhetik a bérfejlesztési követeléseket BEFEKTETÉSI KÖRNYEZET Versenyképességi Tanács megalakulása Az egyablakos rendszer bevezetése A pályázatok teljes körű összehangolása Új finanszírozási konstrukciók bevezetése (PPP)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!