ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Derekegyház Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06 1 882 3454 email: ugyfelszolgalat@tkki.hu web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01 0790 04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 12 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 12 2. Stratégiai környezet bemutatása... 16 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 19 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 44 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 61 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 71 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 79 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 88 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 89 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 90 1. A HEP IT részletei... 90 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 90 A beavatkozások megvalósítói... 91 Jövőképünk... 93 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 94 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 109 3. Megvalósítás... 112 A megvalósítás előkészítése... 112 A megvalósítás folyamata... 112 Monitoring és visszacsatolás... 113 Nyilvánosság... 114 Érvényesülés, módosítás... 115 4. Elfogadás módja és dátuma... 116 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Derekegyház Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Derekegyház Község Önkormányzata vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Derekegyház, nevét a régi Árpád-kori templomról vagy az itt élt Derek nevű földbirtokosról kaphatta. A tatár és török pusztítások után, 1702-ben báró Schlick Lipót császári tábornok kapta birtokul a pusztát, akitől aztán 1722-ben gróf Károlyi Sándor megvásárolta a területet és nagyszabású uradalmi központtá építette ki kastéllyal, 150 holdas angolkerttel és gazdasági épületekkel. A mai település formája a Károlyi-uradalom falujából alakult ki, ugyanis 1874-ben Derekegyház eszmei községként jött létre a szétszórt puszták és majorok egyesítésével. A kastélyt és a volt Károlyi-uradalmat 1913-ban Weiss Manfréd gyáriparos vásárolta meg, kinek örökösei korszerű nagyüzemi gazdálkodást, öntözéses zöldségtermesztést létesítettek a faluban. A II. világháború után állami gazdaság és termelőszövetkezet létesült a birtokból. A település élete, történetéből is adódóan a mai napig a mezőgazdasághoz kötődik. Érdekes jelenség, a fej lődés furcsa ötvözete, hogy napjainkban mind a korszerű növénytermesztési technológiák, mind a korábbi időre jellemző hagyományos művelési módok egy szerre vannak jelen a település gazdálkodásában. A falu természeti kincsei, a mintegy 900 ha erdő, az 50 ha víz felület és az építészeti örökségek, mind kellemes időtöltést ígérnek. A horgászok számára a Kórógy-ér és a Kéktói Ökoturisztikai Park gazdag zsákmányt biztosít: 10 kg feletti pontyok, szürke harcsák valamint lénai tok és amerikai harcsa is fogható. A változatos alföldi tájban gyönyörű kirándulóhelyek találhatók a környező erdőkben, pihenőkkel, forrásokkal és gazdag vadállománnyal. A terület igen híres a vadászok körében, hiszen a gazdag és változatos vadállomány nagyszerű élményt ad, de nem csak a vadászok számára. A vadregényes erdei utakon fogatozási és lovaglási lehetőségek is választhatók. A túrázók a nyugodt természeti környezet élménye mellett, felkereshetik az ördöngösi haranglábat, megpihenhetnek egy igazi falusi vendégfogadó családnál. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
Napjainkra vendégváró szálláshelyeink a falusi jelleg mellett, magas színvonalú szolgáltatásokat is biztosító szálláshelyekkel egészültek ki. Programajánlataink között szerepel alapítványi farsangi bál, éjszakai akadály verseny, sportmajális, falunapi sokadalom, szezonnyitó vadásznap, amatőr fogathajtó bajnokság, autókrossz verseny, falukarácsony és óévbúcsúztató operett gála. Mindezek mellett sportolási lehetőségek is biztosítják a test felüdülését. A településtől 20 percnyire három komoly wellness és termál fürdő szolgáltatást biztosító város érhető el: Szentes, Gyopárosfürdő és Hódmezővásárhely. Derekegyház község szentestől 13 km-re elhelyezkedő jellegzetes alföldi falu, területén áthalad a 45-ös számú út. Jól megközelíthető közútvonalon (4405. számú közút), vasútállomása nincs. Irányító szám Település Régió Megye Kistérség 6621 Derekegyház Dél-alföldi Csongrád Szentesi Derekegyház igazgatási területe 5.379 hektár, melyből 5.189 ha külterület, 2011-es adatok alapján az állandó népesség : 1595 fő. 1. számú táblázat - Lakónépesség az év végén lakónépesség 2007 (fő) 1708 2008 (fő) 1670 Lakónépesség számának változása (%) -2% 2009 (fő) 1652 Lakónépesség számának változása (%) -1% 2010 (fő) 1615 Lakónépesség számának változása (%) -2% 2011 (fő) 1595 Lakónépesség számának változása (%) -1% 2012 (fő) NA Lakónépesség számának változása (%) NA Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4
Amint az közismert, Magyarország lakossága folyamatosan csökken. Jelentős különbség van azonban az ország, illetve a régió egyes területei között a fogyás mértékét tekintve. A Dél-Alföld népessége az elmúlt 10 év során nem egészen 3,6%-kal csökkent. 2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség 2011.év nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 1703 872fő 51% 831fő 49% NA NA 100fő 51% 95fő 49% 23fő 51% 22fő 49% 489fő 48% 528fő 52% 52fő 45% 63fő 55% 208fő 63% 123fő 37% 5
Állandó népesség megoszlása diagram: A táblázat adataiból, valamint a diagram szemléltetésével jól látható, hogy Derekegyház községben 2011. évben hogyan oszlott meg a lakosság korcsoportonként és nemenként. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) (fő) Öregedési index (%) 2001 449 244 184,0% 2008 500 198 252,5% 2009 332 201 165,2% 2010 328 197 166,5% 2011 331 195 169,7% 2012 NA NA NA Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6
Az öregedési mutatók alapján elmondható, hogy Derekegyház lakosságának öregedése stagnál. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 33 36-3 2009 21 31-10 2010 28 37-9 2011 41 45-4 2012 NA NA NA Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A vándorlás a településen probléma a község népességmegtartó ereje nem elég erős a változások mértékét megtekintve azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a folyamatos és jelentős népességveszteségnek ez lehet az egyik oka. Kedvező jel, hogy folyamatosan javul az elvándorlási egyenleg. 7
Jellemző, hogy a bevándorlók a környező település értelmiségi köréből kerülnek ki, kisebb számban perem-elhelyezkedésű polgárok. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 2008 10 28-18 2009 14 20-6 2010 10 21-11 2011 11 24-13 2012 NA NA NA Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az országos negatív népesedési tendenciák a településre is jellemzőek. Derekegyház demográfiai problémáját az állandósult természetes fogyás jelenti, aminek következtében a község lakosság lassú ütemben, de folyamatosan csökken. Az elmúlt évek során tapasztalható gyermekszületéseket vizsgálva kijelenthető, hogy közel azonos mértékű az elmúlt években. A természetes születés/halálozás folyamatát elemezve azt állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt hét év mindegyikében negatív volt a község mérlege. Az ok a természetes fogyás, a halálozások meghaladta az élve születések számát. 8
Értékeink, küldetésünk Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. -a az alábbiak szerint kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy települési esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Derekegyház Község Önkormányzata folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Értékként kezeljük: Szolidaritás Településünk közösségének minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok, fogyatékossággal élők társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. Ennek érdekében a fennálló fizikai és információs akadályokat meg kívánjuk szüntetni. Méltányos és rugalmas bánásmód A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedések kidolgozására törekszünk, amelyek elősegítik az érintettek társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését. A pozitív diszkrimináció lehetősége Az EU lehetővé teszi a nemek szerinti eltérő bánásmód alábbi formáit, ha annak célja kizárólag az, hogy kiküszöbölje a múltban elszenvedett hátrányos megkülönböztetés hatásait. A pozitív diszkrimináció csak egy lehetőség, amire az EU nem kötelezi a tagállamokat. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hazánkban is egyre gyakrabban élnek a pozitív diszkrimináció eszközével, mert a diszkrimináció puszta tilalmánál többre van szükség az előítéletek leküzdéséhez. A pozitív diszkriminációt leggyakrabban a munkaerő-piaci érvényesülés és a közéletben való részvétel segítésére alkalmazzák. Az esélyegyenlőség eszméjének egyre mélyebb és szélesebb körű társadalmi tudatosulása következtében település Önkormányzata a következőkben felvázolt települési esélyegyenlőségi programot alkotja meg. 9
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Célunk, hogy Derekegyház község olyan település legyen, ahol azon elsődleges alapelv érvényesül, hogy minden ember egyenlő. Célunk továbbá, hogy közvetlen vagy közvetett diszkrimináció, illetve hátrányos megkülönböztetés senkit se érjen, se faji, se etnikai, nemzetiségi, vallási, nemi, életkor, családi állapot, fogyatékosság vagy más okból fakadóan. Fontos, hogy a jogok érvényesülését, a megfelelő képviseletet és az elismerést, embertársaink tiszteletben tartását minden fórumon, intézményben és a helyi munkáltatóknál is alapvető célul tűzzük ki. Derekegyház Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Önkormányzatunk alapvető célja, hogy községünk olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. 10
A HEP helyzetelemző részének célja Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. -a az alábbiak szerint kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy települési esélyegyenlőségi programot fogadjanak el: 63/A. (1) A helyi önkormányzat ( ) külön jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével - öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. (2) A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. Derekegyház Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a település nem önkormányzati fenntartású intézményeivel, társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházaival, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. A település az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Az esélyegyenlőség eszméjének egyre mélyebb és szélesebb körű társadalmi tudatosulása következtében település Önkormányzata a következőkben felvázolt települési esélyegyenlőségi programot alkotja meg. Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 11
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésének 70/A. -ára megalkotta a 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Az önkormányzatok Helyi Esélyegyenlőségi Programjának (HEP) elkészítését támogató SABLONt a Pécsi Tudományegyetem munkacsoportja készítette 2012 decemberében az ÁROP-1.1.16.-2012-2012-0001 azonosító számú Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása című projekt keretében a Türr István Képző és Kutató Intézet megbízásából. A sablon célja, hogy az önkormányzatok szakmailag megalapozott, jogszabályokhoz igazodó helyzetelemzést és tervet tudjanak készíteni az esélyegyenlőség területén, ezzel biztosítva a megvalósítás sikerességét. A sablon használható teljesen új HEP készítésére, de alkalmas arra is, hogy az adott önkormányzat áttekintse, hogy a már meglévő HEP-ot mivel szükséges kiegészíteni. A Sablon része a Melléklet 1., mely az esélyegyenlőség alapú helyzetelemzés elvégzéséhez szükséges adatgyűjtő táblákat és a táblák kitöltését segítő értelmezéseket tartalmazza. A Sablon kitöltéséhez nyújt további segítséget az az Útmutató, mely a Helyi Esélyegyenlőségi Program kidolgozásának képzési segédlete. E mellett a TKKI által foglalkoztatott esélyegyenlőségi mentorok és asszisztensek szakmai műhelyekben megvalósított háromnapos képzésekkel és személyes tanácsadással támogatják az önkormányzatok képviselőit településük esélyegyenlőségi programjának megalkotásában. Mindehhez járul az a virtuális tér, melyen keresztül azonnal elérhető a szükséges szakmai dokumentáció és a személyes segítségnyújtás is. Mindezt kiegészíti a TKKI által megjelentetett tanulmánykötet, mely az esélyegyenlőséghez kapcsolódó háttértudásokat foglalja össze. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban. A törvény megalkotásáig azonban az addig hatályos jogszabályok nélkülözték az egységes fogalomhasználatot, és a jogalkotó nem biztosított megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szembeni fellépéséhez sem. Ezért volt szükség egy olyan általános antidiszkriminációs törvény megalkotására, amely egyrészt a már meglévő szabályokat koherenssé teszi, másrészt kitölti azokat a réseket, amelyek a szabályozásban mutatkoztak, harmadrészt pedig megfelelő eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen, vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást, vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent, mert a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát; a jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. 12
Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat ledolgozhassák, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, a tulajdon szociális kötöttsége azonban emellett - a tulajdonjog közjogi védelmének keretein belül - igazolhatja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírjon. Az egyenlő bánásmód követelményével szemben azonban az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedésekre jogosultságként kikényszeríthető igénye senkinek nincsen. A két szabályozási terület egy törvényben való elhelyezését - azon túl, hogy mindkét terület a személyek közötti egyenlőség egy-egy vetülete - az indokolta, hogy az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedések formálisan az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelentik, mivel egyes személyeket a többi személyhez képest előnyösebb helyzetbe hoznak. A törvény tekintettel van arra, hogy az önrendelkezési jog, a személyhez fűződő jogok, és a magánszféra sérthetetlenségéhez való jog szűk körben alkotmányosan igazolható módon korlátozhatja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését. A törvény az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban arra törekszik, hogy a jogrendszer egésze tekintetében, általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód jogosultjait, kötelezetteit, valamint az egyenlő bánásmód követelményének tartalmát. A törvény emellett biztosítja azt is, hogy a jogsérelmet szenvedett személyek minden esetben megfelelő közigazgatási jogi eljárás igénybevételével léphessenek fel a jogsértőkkel szemben. A törvény az egyenlő bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, ennek megfelelően egyaránt foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetve az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az előzőekben kifejtettek szerint az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 13
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet előírásaira. Továbbá a Magyarország Alaptörvénye XV. cikk 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról rendelkezéseit. (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. 4. Az egyenlő bánásmód követelményét a) a magyar állam, b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei, jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. 14
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Derekegyház Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a település nem önkormányzati fenntartású intézményeivel, társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházaival, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 15
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Derekegyház Község gazdasági programja, Derekegyház Község Településrendezési Terve, Helyi Vidékfejlesztési Stratégia, Derekegyház Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terve, Derekegyház Község Önkormányzatának Civil Koncepciója. A fenti dokumentumok célja, hogy megfogalmazza Derekegyház hosszú távú jövőképét és ahhoz igazítsa középtávú fejlesztési céljait. A község hosszú távú jövőképe a nyitottság és dinamizmus: az értékőrzés és a megújulás Középtávú stratégiai céljai: Fenntartható településfejlesztés a funkciók harmóniájában, A település, mint az élhető, értékőrző és innovatív vidéki környezet, Példaértékű gondoskodás és egyenlő esélyek biztosítása. Az ágazati stratégiákat átszövő, a mozgáskorlátozottak, idősek és kisgyerekesek érdekeit figyelembevevő kiemelt horizontális szempont az akadálymentesség. A település jövőjét meghatározó tanulmányok, dokumentumok a középtávú stratégiából kiindulva saját területükre vonatkozólag határozzák meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki. A települések közötti együttműködés a szentesi kistérségben évtizedes múltra tekint vissza. Az 1996. évi területfejlesztési törvényt megelőzően a kistérség önkormányzatai az együttműködést az Árpád Kistérség-fejlesztő Önkormányzati Egyesület keretén belül indították el. A törvény által meghatározott területfejlesztési intézményrendszernek megfelelve később megalakították a Szentes és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást. Ezt a szervezetet váltotta fel 2004-ben a többcélú társulási formában megalakult Szentes Kistérség Többcélú Társulása. A Társulás 2004-ben megalakult a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 65/2004. (IV.15.) Kormányrendelet alapján szerveződött meg. 2005 óta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján működik. 16
A Társulásnak a 244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet által lehatárolt szentesi kistérség valamennyi települése a tagja. A 8 társult település: Árpádhalom Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Nagymágocs Nagytőke Szegvár Szentes A Társulási Megállapodás szerint a Társulás az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik 2013. július 1-től: Központi orvosi ügyelet közös szervezése Kistérségi területfejlesztési feladat- és hatáskörök ellátása 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. E mellett célszerű es szükséges támaszkodni egyéb adatforrásokra: releváns (helyi, térségi, országos) kutatások adataira, az önkormányzat által gyűjtött adatokra, illetve a partnerek által nyújtott adatszolgáltatásra. Mindezek alapján vázolható fel a település átfogó helyzetkepe esélyegyenlőségi szempontból, illetve az is láthatóvá válik, hogy mely területeken szükséges további adatok gyűjtése. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célkitűzéseinek teljesülését a személyes gondoskodás keretében az alábbi szakmai irányelvek érvényre juttatása alapozza meg: Teljes körű elérhetőség: az Alaptörvényben foglaltakra tekintettel a teljes körű elérhetőség két dimenzióban értendő. Egyrészt a Magyarország valamennyi állampolgárának joga van a szociális ellátások elérésére, függetlenül attól, hogy hol élnek/laknak az ország területén. Másrészt a szociális ellátások teljes körének elérését szükséges biztosítani az egyén szükségleteinek megfelelően. Esélyegyenlőség: a szociális szolgáltatások igénybe vétele során is biztosítani kell az Alaptörvényben foglaltak szerint az emberi és állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Ugyancsak az esélyegyenlőség megvalósulását biztosítja az esélyegyenlőségi törvény 4. h) pontjában foglaltak érvényre juttatása az ellátások során. Ennek megfelelően az egyenlő bánásmód követelményét a szociális gondoskodást nyújtó intézmény és az igénybe vevő személy közötti jogviszony létesítésekor, a jogviszony fennállása alatt az eljárások, és intézkedések során biztosítani kell. Személyre szabott ellátás: a szociális szolgáltatások megszervezése során az emberi és állampolgári jogok érvényesülésével egyidejűleg az ellátást igénybe vevő személy egészségi-, mentális- és pszichés állapotára, szociális helyzetére tekintettel adekvát, a számára megfelelő mennyiségű és minőségű ellátásban részesüljön. Kliens-, illetve egyénközpontú szolgáltatások/ellátások biztosítása: valamennyi, az ellátást megvalósító tevékenység, valamint a személyi-tárgyi feltétel biztosításának fókuszában a szolgáltatást igénybe vevő egyén áll, őt szolgálva, illetve neki alárendelten. 17
Legmagasabb színvonalú szakmai munka: a szakmai irányelvek teljesülése során alapvető és szükségszerű elvárás, hogy a jogszabályokban meghatározott és az egyén szükségleteinek megfelelő ellátás a legmagasabb színvonalú szakmai munka keretében legyen biztosítva. Integráció: annak érdekében, hogy az igénybe vevő személy a komplexitás, differenciáltság, egymásra épülés, és átjárhatóság megvalósulásával jusson hozzá a szociális szolgáltatásokhoz, alapvető feltétel, hogy az ellátási formák különböző szintű integrációban legyenek biztosítva. Tervszerűség: ennek kettős dimenzióban kell érvényre jutnia. Egyrészt a szociális szolgáltatások megszervezése vonatkozásában, másrészt a szakmai munka megvalósulása során. Törvényesség biztosítása: ennek garanciáját fő szabályként a Szociális törvény 92/C. -ban foglaltak adják, miszerint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója biztosítja az intézmény gazdálkodásának és működésének törvényességét. Az intézmények működését engedélyező szerv a Kormányrendelet 14. (3) bekezdésében foglaltak alapján legalább kétévente ellenőrzi, hogy a fenntartó az intézményt a szakmai szabályokban foglaltaknak megfelelően működteti-e. Diszkrimináció megakadályozása: a szolgáltatásokat igénybe vevő különböző típusú ellátotti kör tagjai valamilyen szempontból speciális ellátást igényelnek (Idősek, pszichiátriai betegek, fogyatékkal élnek, szenvedélybetegek, vagy hajléktalanok.) Aktuálisan, vagy tartósan fennálló élethelyzetük okán sem az ellátások biztosítása, sem a szakmai munka keretében nem érheti őket sajátos helyzetük miatt megkülönböztetés, nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. A diszkrimináció kialakulásának megakadályozása nem csak az ellátott, hanem az ellátást nyújtó intézmény, és az ott dolgozók vonatkozásában is alapvető elvárás. Társadalomból való kirekesztődés megakadályozása: a diszkrimináció megakadályozása jelentősen segíti a kirekesztődés megelőzését is, melyre az ellátás folyamatának valamennyi területén figyelemmel kell lenni és a szakmai eszközök széles skáláját kell felhasználni a megelőzés érdekében. Rehabilitáció: az ellátás során az igénybe vevők pszichés, fizikai, egészségi és mentális állapotára figyelemmel, ezek valamennyi területén célul kell tűzni a rehabilitációt a gondozási tevékenységben. Ezen túl természetesen a társadalmi életben, a családi és közösségi kapcsolatok terén is érvényesülnie kell. 18
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. A roma nemzetiség Magyarország legnagyobb etnikai csoportja. A csökkenő nem-roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő 50 évben népességen belüli arányuk a jelenlegi 5%-ról 11%-ra emelkedik. A roma népesség iskolázottsági színvonala a különböző pozitív intézkedések ellenére is rendkívül alacsony. Képzettségi szintjük az utóbbi években ugyan jelentősen emelkedett, de a többségi társadalomtól való elmaradásuk nem mérséklődött. Munkaerő-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulás egyik legnagyobb vesztese a roma lakosság. Településünkön a 2011.évi népszámlálás során senki nem vallotta magát romának. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermek, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Országos szinten kijelenthető, hogy az érintett településeken a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb. Derekegyházra vonatkozólag roma lakosság hiányában nem releváns. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP-ben található táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. 19
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 580 635 1215 47 8,1 47 7,4 94 7,7 2009 718 482 1200 52 7,2 71 14,7 123 10,3 2010 562 627 1189 53 9,4 72 11,5 125 10,5 2011 564 613 1177 49 8,7 40 6,5 89 7,6 2012 NA NA NA NA NA NA NA NA NA Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20