Bevezetés Többfunkciós félvezető optikai alkalmazása és vizsgálata segédvivős optikai rendszerekben PhD értekezés tézisfüzete Készítette: Gerhátné Udvary Eszter Tudományos vezető: Prof. Berceli Tibor A komplex optikai áramkörök tervezése összetett, sok problémát tartalmazó feladat, amelyet egyszerűsíthet az egyszerre többféle feladatot ellátó struktúrák alkalmazása, hiszen nagyszámú speciális komponenst lehet egyetlen, többcélú eszközzel kiváltani. Csökken a diszkrét komponensek száma, kisebb a helyigény, kevésbé lesz komplikált a rendszer, csökken az ár és nő a megbízhatóság. Ugyanakkor gyakran kell kompromisszumot kötni a különböző feladatok szempontjából, így a többfunkciós eszköz paraméterei rosszabbak lesznek, mint az erősen specifikus komponensek által nyújtott értékek. A paraméterromlás minimalizálásához fontos a lehetséges többfunkciós eszközök vizsgálata. A félvezetős optikai a közvetlen optikai erősítésen kívül számos további feladat ellátására képes. Többfunkciós működés esetén azonban fokozott körültekintéssel kell megválasztani a működési- és rendszerparamétereket, mert más-más értékek lesznek optimálisak az egyes működési módok szempontjából. Célkitűzések Munkám kezdetén célként tűztem ki, hogy alapos vizsgálatnak vessem alá a félvezető optikai másodlagos funkcióit. Első lépésként megvizsgáltam segédvivős optikai rendszerekben az alapfeladatnak minősülő erősítésen kívül milyen további feladatokat lehet az eszközzel megvalósítani. Illetve az egyes rendszerekben milyen kritériumokat kell teljesíteni az egy időben többféle feladatot ellátó eszköznek. Az elemzések további célja az volt, hogy a legfontosabbnak talált működési módokat részletes ellekkel leírjam. Ennek megfelelően a második téziscsoport a ulátor működési móddal, a harmadik téziscsoport pedig a detektor funkcióval kapcsolatos vizsgálataimat foglalja össze. Az alkalmazott kísérleti és vizsgálati módszerek lineáris és nemlineáris hálózatok vizsgálata optikai áramkörök ellezése optikai rendszertechnikai elemzés, rendszertervezés könyvtári irodalomkutatás (konferencia kiadványok, szakmai folyóíratok, szakkönyvek), internetes keresők alkalmazása, szakmai adatbázisok kutatása (IEEE Explore, Google Scholar, stb.) számítógépes mérésvezérlés, adatfeldolgozás és megjelenítés kis- és nagyfrekvenciás elektromos és optikai méréstechnika Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Budapest, 9. Új tudományos eredmények. Téziscsoport: Többfunkciós -t tartalmazó rendszerek átviteli kérdései Megvizsgáltam a alapú diszperzió kompenzátor alkalmazásának lehetőségét és több, újszerű, többfunkciós -t alkalmazó rendszer-elképzelést. Diszperziónak nevezzük azt a jelenséget, hogy a továbbított fényjel különböző komponensei eltérő sebességgel terjednek. A hatására fellépő fényimpulzuskiszélesedés korlátozza az adatátviteli sebességet. Rádiófrekvenciás jelek továbbításakor a diszperzió határozza meg a rendszer sávszélességét. Elméleti és kísérleti vizsgálatokat végeztem a -t tartalmazó rendszerben a diszperzió hatásáról. Ennek alapján kidolgoztam egy alapú diszperzió kompenzátort. Az irodalomban található mérési eredmények alapján, a számítások során figyelembe vettem, hogy a chirp-jét leíró paraméter (LEF) függ az előfeszítő áramtól, az optikai jel teljesítményétől és hullámhosszától. Igazoltam, hogy telített esetén a negatív LEF aszimmetrikussá teszi az optikai spektrumot és 3 munkaponti áram ellensúlyozni tudja az optikai adó pozitív chirpjének hatását. A biztosítja az elektromos jel - - erősítését, de zajt ad a rendszerhez. -3 nélkül -4 Megvizsgáltam, hogy a alkalmazása hogyan -5-6 Szálhossz=5km Hullámhossz=55nm áram=4ma, ma, 5mA, ma befolyásolja az alapharmonikuson kívül a -7 Referencia szálhossz=4m Optikai erősítés=5db, 3.5dB, 4.5dB, -9.5dB -8 3 4 5 6 7 8 9 felharmonikusok viselkedését is. Alapharmonikus frekvenciája, frf [GHz] T I/ altézis: A -t tartalmazó rendszer frekvencia átviteli függvényén alapuló számításaim alapján megállapítottam, hogy megfelelő paraméterválasztás esetén az átvitelben a diszperzió miatt fellépő minimumok kiküszöbölhetőek. Ezzel a módszerrel növelni lehet az optikai összeköttetés hosszát, illetve az alkalmazható sávszélességét. Elméleti számításom helyességét optikai szimulációs szoftverrel és kisérletekkel igazoltam. A mérésekkel arra is rávilágítottam, hogy nem csak a belépő optikai teljesítménnyel lehet optimalizálni az átviteli függvényt, hanem a munkapont megfelelő megválasztásával is. [S-7][S-][S-3] Szimulációval és méréssel igazoltam, hogy a másodrendű felharmónikus átvitelében lévő minimumok frekvenciája eltolódik, míg a harmadrendű felharmonikus frekvenciamenete egyenletesebb lesz -diszperzió kompenzátor alkalmazása esetén. [S-8][S-9][S-][S-4] Átvitel [db] A fejezet második felében újszerű rendszer-elképzeléseket, topológiákat dolgoztam ki, melyek kihasználják a másodlagos (intenzitás uláció, vétel) funkcióit. Részletesebb vizsgálatnak vetettem alá azokat a rendszereket, amelyek elektromos sávszélesség, ulációs vagy vételi hatásfok, zaj vagy nemlinearitás szempontjából szigorú követelményeket támasztottak az eszközzel szemben. Optikai csomagkapcsolt hálózatokban soros vagy segédvivős (Lsubcarrier multiplexed label) közül választhatunk. L megközelítés esetén az alapsávi digitális et egy RF vivőre ulálják és ezután elektromosan vagy optikailag multiplexálják az azonos hullámhosszú optikai vivőn lévő csomaggal. A technika nagy előnye, hogy a segédvivőn található et egyszerűbb szétválasztani az adatcsomagtól, mint az időtartománybeli szétválasztásnál, mert nincs szükség olyan fokú szinkronitásra. Az címkét optikai tartományban végzett szűréssel közvetlenül kinyerhetjük az adatcsomag zavarása nélkül. A csomópontokban fontos feladat a csomag ének cseréje, a hullámhossz átalakítása és a teljesen d) optikai tartományban c) a) b) történő regenerálás. LD Mod. λúj Payload λúj szűrő Mod. új Megvizsgáltam, hogy ezt a cel három feladatot hogyan Payload elnyomott e) λrégi Hullámhossz konverter lehet többfunkciós -val cel megvalósitani. T I/ altézis: Kidolgoztam egy módszert, amely során a hullámhossz átalakítást és a teljesen optikai tartományban történő regenerálást ellátó, keresztfázis uláción (XPM - cross-phase ulation) alapuló -t tartalmazó aktív Mach-Zehnder interferométer egyik (vagy mindkét) ágában található áram ulációját használjuk az új címke hozzáadására. Szimulációs eredményeim azt mutatták, hogy a azonos minőségben adható az optikai jelhez, függetlenül attól, hogy a hullámhossz konverter melyik ágában lévő -t uláljuk. Megállapítottam, hogy az interferométer működése miatt nem célszerű azonos ulációt alkalmazni mindkét ágban, de a Mach-Zehnder ulátoroknál használt push-pull elektróda elrendezés jól használható. [S-3][S-9][S-] Radio-over-fiber (RoF) rendszerekben a mikrohullámú (vagy milliméterhullámú) jelet optikai rendszeren keresztül osztjuk el. A rendszer ötvözi az optikai összeköttetés nagy kapacitását a cellás rendszerek által biztosított flexibilitással. Alacsony, a uláló jel frekvenciájától független csillapítás, nagy sávszélesség, rádió frekvenciás zavarokra való érzéketlenség, könnyű telepítés és karbantartás, kis teljesítményfelvétel, flexibilis működés jellemzi. Alkalmazhatjuk cellás mobil rendszerekben, műholdas kommunikációban, videó elosztó hálózatokban, mobil szélessávú szolgáltatásokhoz, stb. Megvizsgáltam, hogy ilyen, tisztán rendszerekben a többfunkciós hogyan használható branching feladatok ellátására.
λ λ λ λ λ Detektor Lézer Popt Forrás m. csatorna Ibias. csatorna. csatorna Szűrőváltó Kiszajú Teljesítmény 3. csatorna. csatorna Kiszajú Ibias Teljesítmény. &. & 3. csatorna T I/3 altézis: Igazoltam, hogy a többfunkciós hatékonyan használható add/drop feladatok ellátására rendszerekben. Az eszköz ként erősíti a legyengült csatornák jelét, ulátorként új csatornát ad a rendszerhez, detektorként veszi a kiválasztott csatornát. A módszerrel kis méretű, kompakt, olcsó rádiós ismétlő állomást valósíthatunk meg. Az alkalmazás komoly követelményeket támaszt a -val szemben jel-zaj viszony, elektronikus sávszélesség és nemlinearitás szempontjából is. [S-8][S-][S-3][S-3] A RoF rendszert ötvözhetjük a WDM technikával. Ebben az esetben minden BS külön optikai vivőt használ. Egyszerűbb a hálózat topológiája, könnyebb hálózat és szolgáltatás frissítést és egyszerűbb hálózat menedzselést tesz lehetővé. A hálózat kapacitásának növelése érdekében a jövő nagy sebességű városi és hozzáférési hálózatai valószínűleg hullámhossz osztásos passzív optikai rendszert (WDM-PON) fognak használni, ahol minden felhasználó eltérő hullámhosszú optikai vivőt használ, egyet a felfelé, egyet a lefelé irányban. Egyszerűbb rendszert kapnánk, ha minden felhasználóhoz csak egy hullámhosszt rendelnénk. Időtartománybeli multiplexálás esetén a két irány eltérő időpontban van jelen, eltérő időrést használnak, speciális keretre van szükség a szinkronizáláshoz és limitált a rendszer kapacitása. Frekvenciatartománybeli multiplexálás esetén a két irány két eltérő segédvivőt használ vagy az egyik irány alapsávban a másik segédvivőn található. Ez teljes duplex átvitelt tesz lehetővé, de minden felhasználó egységben szükség van egy mikrohullámú oszcillátorra és az átvitelt a kromatikus diszperzió is korlátozza, tehát nehéz mindkét irány számára megfelelő kapacitást biztosítani. A rendszer a már bemutatott RoF rendszerekhez hasonló, csak a segédvivőt nem sugározzuk ki a rádiócsatornába, hanem a felhasználó oldalon visszakeverjük alapsávba. Többfunkciós -ulátor alkalmazása esetén nincs szükség drága optikai eszközökre (külső ulátor, EDFA, stb.). T I/4 altézis: Felismertem és igazoltam, hogy a szakirodalomban megtalálható EAT-hez hasonlóan a többfunkciós -t is használhatjuk RoF rendszerekben vagy WDM-PON rendszerekben kompakt, alacsony árú adó-vevőként. Lefelé irányban a detektálja az egyik optikai jelen lévő információt. Felfelé irányban pedig a központi állomás által biztosított, eltérő hullámhosszú, folytonos hullámú optikai vivő jelét ulálja. Egy hullámhossz alkalmazása esetén a két irányhoz eltérő segédvivő tartozik, tehát a egy új, az információval ulált segédvivőt ad az optikai vivőhöz. [S-8][S-5][S-6][S-44] Nagy bemeneti optikai teljesítmény esetén a telítési tartományban működik, a kimeneti optikai jelszint kis mértékben függ a bemeneti optikai jeltől, tehát elvész a bemeneti optikai jel információ tartalma, törölni tudjuk az alapsávi adatot. Ezt a hatást kihasználva nincs szükség a két irány szétválasztására, ugyanazt az optikai vivőt használjuk, alapsávi ulációt alkalmazva, teljes duplex összeköttetést megvalósítva. Az ilyen rendszerek bonyolult felépítésűek, egy elő biztosítja a törléshez szükséges optikai jelszintet, iránycsatolón keresztül egy detektor veszi az egyik irányú jelet, telített törli az információt, külső ulátorral adjuk hozzá az új adatfolyamot. Amennyiben nem csak a bemeneti optikai teljesítménye ulált, hanem az előfeszítő árama is, akkor egyidejűleg nem csak az eredeti adatot törölhetjük, hanem új adat hozzáadását is lehetővé tesszük. Azonban a ulációs hatásfok telitett esetben alacsony, tehát segédvivős információ hozzáadására nem használható, de alapsávi ki-be kapcsolás (OOKon/off keying) ulációt meg lehet valósítani vele. Adat bemenet mm hullámú Lézer oszcillátor Forrás Lézer Forrás Modulátor Downlink Downlink optikai szál Transceiver downlink uplink Adat kimenet LPF Detektor Uplink optikai szál mm hullámú oszcillátor Central Station Uplink Base Station. téziscsoport: ulátor Elméleti (két ell) és kísérleti módszerekkel vizsgáltam a intenzitás ulátorként való működését (ulációs mélység, jel, zaj, sebesség, linearitás, chirp). A -ulátor a többi külső ulátorral összehasonlítva alacsony ulációs teljesítményt igényel, a detektált elektromos jel teljesítménye magas a erősítése miatt. Gyors válaszidővel rendelkező eszköz, így az elektromos áramkörök limitálják a ulációs sebességet. A lineáris működési tartományban alacsony torzítási termékeket produkál. Ugyanakkor jelentős zajtöbbletet ad a rendszerhez és összetett, az alkalmazástól függő, alapos körültekintést igénylő a működési paraméterek megválasztása. A munka során problémaként merül fel, hogy az eszköz alapfunkciójához (erősítés) tartozó paraméterek nem adnak egyértelmű információt a másodlagos funkciókról (uláció, detekció). A működés pontos leírásához olyan adatokra (eszközfelépítés, rétegstruktúra, stb.) lenne szükség, melyek a kereskedelmi forgalomban kapható eszközök esetén nem állnak rendelkezésre. Ennek megfelelően kidolgoztam egy olyan, a gyakorlat számára rendkívül hasznos fekete doboz ellt, amely az eszközök adatlapján megadott paraméterekből számítja a legfontosabb működési adatokat. A detektált elektromos teljesítmény (P det ) és a ulációs mélység (m) Pbe Zdet G sd I sd P Pdet = R s d P m = = = a Z G G G Z Ahol R: detektor érzékenysége, a: optikai veszteség a ulátor és a detektor között, s d : optikai erősítési görbe meredeksége, P : uláló elektromos teljesítmény, Z det és Z : detektor és mikrohullámú impedanciája, G : állandó optikai erősítés, I és G: az áram és az erősítés ulációs amplitúdója A ellben figyelembevettem, hogy az átlagos optikai erősítés és az optikai erősítés-előfeszítő áram karakterisztika meredeksége függ az eszköz- és rendszerparaméterektől, értékük nem állandó, hanem a hőmérséklet, a munkaponti áram, a hullámhossz, telítés, stb. hatására módosul. Kisszintű átlagos optikai teljesítmény esetén a spontán emisszió ulációjának hatásával is számoltam. T II/ altézis: Kisjelű szinuszos ulációt feltételezve kidolgoztam a ulátor működés fekete doboz elljét. Ennek alapján felírtam a megvalósított ulációs mélység és az intenzitásulált optikai jel detekciója után keletkező elektromos jel kifejezését. Elméleti számításaim helyességét mérési eredményekkel igazoltam és megmutattam az eszköz működésének hőmérséklettől való függését. [S-3][S-4][S-][S-3][S-44][S-45] A fekete doboz ell egyes jellemzők tekintetében nem használható. Ezért olyan, a rate egyenleteken alapuló ellt dolgoztam ki, amelyben a aktív rétegét számos részre osztottam és a szekciókban térben állandó erősítést és törésmutatót feltételeztem. Ilyen feltételek mellett a csatolt parciális differenciálegyenleteket meg lehet analitikusan oldani és az egyes szekciókra egymás után ki lehet számítani a helyfüggő átlagos foton sűrűség, a töltéshordozó sűrűség, az optikai teljesítmény és az erősítés az hossza mentén bekövetkező változását, majd a ulációs tartalmat. A ulációs sávszélesség értékét befolyásolja az eszköz hosszának, a uláló jel és az optikai jel eltérő sebességéből adódó illesztetlenségnek és az alkalmazott elektródának a ulációra gyakorolt hatása. A gyakorlati munka során azonban megállapítottam, hogy a sávszélességet a tokozás parazita elemei korlátozzák. Megvizsgáltam a -ulátor alkalmazása esetén a detektálás után, az elektronikus tartományban keletkező zajkomponenseket, melyek eltérő módon függnek a rendszer- és eszközparaméterektől. A jel értéke a -ulátor utáni szakasz optikai csillapításának négyzetével fordítottan arányos, tehát egyenletesen csökken. Ha a és a detektor közti optikai szakasz csillapítása kicsi (kis távolságú összeköttetés), akkor a zajok közül a keveredési zajok egyike fog dominálni, amelyek értéke szintén négyzetes arányban van a csillapítás szintjével, tehát a jel-zaj viszony állandó. A csillapítás növelésével eljutunk egy olyan tartományba, ahol a csillapítás értékkel egyenesen arányos, tehát lassabban csökkenő sörétzajok egyike dominál. Ekkor a zaj szintje lassabban csökken, tehát a jel-zaj viszony is csökkenni fog. Végül elegendően nagy optikai csillapítás esetén az állandó (optikai csillapítástól független) termikus zajlimit fogja meghatározni a zajszintet, a jel-zaj viszony drasztikusan lecsökken. Hasonló módon három tartomány különíthető el, ha a zajszinteket az eszköz előfeszítésének függvényében vizsgáljuk. Ekkor a zajszintek optikai erősítéstől való függése adja a három eltérő domináns zajjal rendelkező tartományt. Az optikai erősítés viszont függ a -ulátor munkapontjától, azaz az előfeszítő (pumpáló) áramtól. A termikus zaj független a -ulátor működésétől, a keveredési és sörétzajok pedig eltérő ütemben növekednek az előfeszítő áram növelésével. Az első tartományban a vevő állandó termikus zaja lesz a legnagyobb. Az működés beindulásával, az optikai jelek növekedésével a sörétzaj meghaladja ezt a termikus zajküszöböt. A harmadik tartományban a gyorsabban növekvő keveredési zajok dominálnak. Jel & Zaj teljesítmény [W/Hz/Ohm] Zaj teljesítmény spektrum [W/Hz/Ohm] E- E-3 E-5 E-7 E-9 E- E-3 E-5 E-7 E-9 E- E- E- E-3 Zaj Termikus 3. SNR sp-sp Jel... Optikai összeköttetés vesztesége ASE-ASE keverési zaj Termikus zaj Összes zaj ASE sörét. ASE sörét zaj..5..5.3.35.4 Modulátor munkaponti árama [A]
T II/ altézis: Megvizsgáltam a kimenetén megjelenő szélessávú erősített spontán emissziós (ASE) zaj hatását az elektromos tartományban és összehasonlítottam más ulátortípus esetén fellépő zajkomponensekkel. Számításokkal igazoltam, hogy a -ulátor utáni szakasz optikai csillapításának függvényében a domináns zaj szempontjából három tartomány különíthető el. Meghatároztam a zajkomponensek optikai erősítéstől való függését, amely alapján szintén három eltérő domináns zajjal rendelkező szakaszt definiáltam. [S-7][S-3][S-34] Megvizsgáltam az eszköz nemlineáris viselkedését. Elméleti számításokkal bemutattam a kaszkádba kapcsolt ulátorok viselkedését. A működés elvéből adódóan tökéletesen lineáris eszköz esetén is megjelennek a hasznos ulációs csatornák mellett szűréssel eltávolítható, sávon kívüli páros és sávon belüli, páratlanrendű termékek is. A sávon belüli termékek azonban kis szintűek, mert amplitúdójuk az összes elöző eszköz ulációs indexszével szorzódik. A ulációs mélység rendszerekben általában. alatti, így a zavaró torzítási termékek szintje nagyságrendekkel alacsonyabb, mint a hasznos csatornák jele. A rate egyenleteken alapuló ellben - nemlineáris töltéshordozó rekombinációs P aránnyal számolva vizsgáltam az eszköz -5 P3 Pdc nemlineáris tulajdonságát, meghatároztam - a harmonikusok amplitúdóját, az optimális munkapontot, a harmónikusok -5 frekvenciamenetét. A ellben -3 figyelembe vettem a telítés hatását is,.e-7.e-6.e-5.e-4.e-3.e-.e-.e+ Bemeneti optikai teljesítmény [mw] amely megváltoztatja az optikai erősítésmunkaponti áram karakterisztikát. T II/3 altézis: Szimulációval kimutattam, hogy ha jelentkezik a telítési hatás, akkor nagyobb bemeneti optikai teljesítmény esetén a torzítási termékek szintje alacsonyabb lesz. Telített esetben a ulációs tartalom is csökken, de a felharmonikusok szintjének csökkenése nagyobb mértékű, tehát lineárisabb lesz a működés. [S-5][S-6][S-7] Az optikai és mikrohullámú jel sebességének illesztetlensége a felharmonikusok sávszélességét is csökkenti. A nemlineáris viselkedés vizsgálatát mérési eredményekkel egészítettem ki. Kísérleti módszerekkel vizsgáltam a munkapontnak, az optikai reflexiónak és a hőmérsékletnek a linearitásra gyakorolt hatását. A munkaponti áramot növelve ahogy megindul az működése, növekszik az erősítés, így javul az IP3 és az SFDR értéke is. A második szakaszban az torzítási termékek értéke nem változik jelentősen, viszont a zajszint növekszik, Harmonikus termékek [dbc] Kimeneti teljesítmény [mw] így a SFDR is romlik. A harmadik szakaszban már nem csak a zaj, hanem a nemlinearitás szintje is nő, ekkor a SFDR romlása is gyorsul. A zaj és a nemlinearitás hatása erősebben jelentkezik erős optikai reflexió esetén. Mérési eredményeim alapján megállapítottam, hogy a -ulátor teljesíti az rendszerekben előírt SFDR szintet. Zajteljesítmény [W/Hz] E-6 E-7 E-8 Hullámhossz=55nm Frekvenciák=99&MHz Bemeneti optikai teljesítmény=mw Hőmérséklet=C Izolátorok nélkül Izolátorokkal 5 5 5 3 ulátor előfeszítő árama [ma] IP3 [db] - - -4-6 -8-5 5 5 3 Munkaponti áram [ma] PM [rad] Izolátorok nélkül Izolátorokkal 8 6 4 - Hullámhossz=55nm Frekvenciák=99&MHz Bemeneti opt. telj.=mw Hőmérséklet=C T II/4 altézis: Felismertem és mérésekkel igazoltam, hogy a rendszer instabilabb nagy optikai reflexiók esetén, ekkor az előfeszítés függvényében megfigyelhető SFDR romlás sokkal markánsabb. Az SFDR változását két hatásra vezettem vissza. Egyrészt az eszköz zaja jelentősen megnövekszik optikai reflexió hatására, másrészt a nemlineáris termékek szintje is ingadozik. A két jelenséget mérésel is ellenőriztem. [S-][S-6][S-5][S-4] Az előfeszítő áram fluktuációja a töltéshordozó sűrűség (azaz a törésmutató) értékét változtatja, ami az ben terjedő optikai jel sebességének változását okozza. A jelenség leírására a chirp paramétert (Linewidth Enhancement Factor, LEF, Henry faktor, α faktor) használjuk, amely azt mutatja meg, hogy egy adott amplitúdó uláció (AM) mekkora fázis ulációt (PM) eredményez. A szakirodalomban található mérési eredmények azt mutatják, hogy LEF nem állandó, hanem az előfeszítő áram, a hullámhossz és a bemeneti optikai teljesítmény függvényében változik. Telítéses esetben a telítettlen esetben pozitív chirp paramétere negatív értéket vesz fel. Ezek alapján megmutattam, hogy a működési paramétereinek megfelelő megválasztásával elérhető, hogy a chirp paramétere minimális értékű legyen, ennek következtében a nemkívánatos fázisuláció eltűnjön, illetve értéke egy előírt küszöb alatt maradjon. -6-4 Psat - Bemeneti optikai teljesítmény [dbm] 5 4 3 int. ulációs mélység [%] 3.téziscsoport: detektor Elméleti (két ell) és kísérleti módszerekkel vizsgáltam a detektorként való működését (érzékenység, jel, zaj, sebesség, linearitás). A fotodetektorok legfontosabb jellemzői a külső és belső kvantumhatásfok, az érzékenység, a hullámhosszfüggés, a frekvenciafüggés (tehát a sávszélesség), a zaj szintje, a linearitás mértéke, a környezeti hatásokra való érzékenység, a méret, az előfeszítés típusa és mértéke, a megbízhatóság, az élettartam és az ár. A detektort ezen szempontok alapján vizsgáltam. Kidolgoztam egy fekete doboz ellt, amely az eszközök adatlapján megadott paraméterekből számítja a legfontosabb működési adatokat. Az eszköz egyenáramú karakterisztikáját és a várható vételi érzékenységet becsülni lehet egy adott munkapontban és működési hőmérsékleten a katalógusadatként adott telítetlen optikai erősítés és az átlagos bemeneti optikai teljesítmény ismeretében. Megvizsgáltam az egyenáramú karakterisztika hőmérséklet, optikai teljesítmény (telítés hatása) és munkapont függését. Kisjelű, szinuszos ulációt feltételezve felírtam a által detektált elektromos jel teljesítményét a működési és rendszer paraméterek függvényében. Pdet I = Z, det I PDC = R m a in det PDC R m a in P det = Z P DC : állandó fényteljesítmény, a in : -detektor előtt fellépő optikai veszteség, I DC : állandó áram, I det : detektált ulációs tartalom, Z: mikrohullámú impedanciája, R: -detektor érzékenysége, m: ulációs mélység. A detektált elektromos jel teljesítménye függ a mikrohullámú impedanciájától, négyzetesen arányos a ulációs mélységgel, a -ba belépő optikai teljesítménnyel és az eszköz érzékenységével. A ellben figyelembe vettem, hogy a -detektor érzékenysége nem állandó, függ a hőmérséklettől, a munkaponti áramtól, az optikai erősítés nagyságától, a bemeneti optikai teljesítménytől, a rendszer maradék reflexióinak mértékétől. Ennek következtében a detektált teljesítmény-bemeneti fényteljesítmény görbe két szakaszra osztható. Az első szakaszban teljesül az állandó érzékenység feltétele, tehát négyzetes az összefüggés, a második szakaszra azonban a telítés hatására csökken az eszköz érzékenysége, a kapcsolat lineáris görbével írható le. Átlátszóság felett az előfeszítő áram növelésével növeljük a populáció inverzió szintjét (a magasabb energiaszint betöltöttségét), ekkor növekszik az optikai erősítés és ennek következtében a detektált jel szintje is. A valóságban az eredetileg várt monoton függvénnyel ellentétben magasabb előfeszítő áram esetén csökkenni kezd az érzékenység, ekkor ugyanis csökken a szivárgási jelenséget ellező párhuzamos dióda dinamikus impedanciája, tehát csökken az aktív terület és a kimeneti elektróda közti átviteli függvény értéke T III/ altézis: Kisjelű szinuszos ulációt feltételezve kidolgoztam a detektor működés fekete doboz elljét. Ennek alapján felírtam az intenzitásulált optikai jel detekciója után keletkező elektromos jel kifejezését. Elméleti számításaim helyességét mérési eredményekkel igazoltam és megmutattam az eszköz működésének hőmérséklet függését, illetve az előfeszítés növelésének következtében fellépő szivárgási hatásokat. [S-][S-5][S-3][S-3][S-44] A fekete doboz ell nem használható az összes paraméter tekintetében. Kidolgoztam egy az eszközt szekciókra bontó és a rate egyenleteket használó ellt, amely alapján elektromos ekvivalens áramkörrel lehet leírni az eszköz működését. A ell segítségével meghatároztam a alapú optikai vevő érzékenységét és frekvencia válaszát, megmutattam az eszköz hosszának hatását. Telítetlen esetben az ben haladó optikai jel szintje lineárisan növekszik, a detektált elektromos jel egyre fokozódó tempóban nő az eszköz hossza mentén. Az optikai erősítés állandó, a detektált áram lineárisan növekszik a bemeneti teljesítmény függvényében. Telített esetben az eszköz hossza mentén csökken az erősítési együttható, csökken az optikai teljesítmény növekedésének üteme, tehát csökken a detektált elektromos jel növekedésének üteme is. A munkapont függvényében az eszköz hossza mentén a detektált jelszint az optikai teljesítmény görbe jellegét követi telítetlen és telítéses esetben is. Megvizsgáltam az eszköz kimenetén megjelenő zajkomponenseket, Megadtam milyen működési- és rendszerparaméterek esetén mely zajtípus dominál a rendszerben. A detektorként működő kimenetén megjelenő zajok alapvetően különböznek az ként vagy ulátorként szolgáló eszköz által generált zajoktól. Az ASE komponensek és a jelsugár közti interferencia ugyanis az eszközön belül jön létre. Ennek következtében az erősítési folyamat miatti zajkomponensek más módon függnek a működési paraméterektől (hullámhossz, optikai teljesítmény, előfeszítő áram, stb.), mint vagy ulátor esetén. A termikus zaj, a spontán sörét zaj és a spontán komponensek közti keveredési zaj telítésmentes esetben független az optikai jel szintjétől. A jel sörét zaj és a jelspontán keveredési zaj lineárisan függ az optikai teljesítménytől. A számítások során egy eszköz ténylegesen mért paramétereit használtam és figyelembe vettem a telítés hatását, tehát az erősítés csökkenést. Kis bemeneti optikai teljesítmény esetén a konstansnak tekinthető zajok egyike dominál. Az optikai jel szintjének növekedésével a lineárisan növekvő zajok egyike átlépi ezt a küszöböt. A telítési bemeneti optikai teljesítményt elérve csökkenni kezd a konstans zajok szintje, illetve a lineáris növekvő zajok növekedésének üteme.
Állandó bemeneti optikai teljesítménynél kis erősítés értékek esetén a termikus zaj vagy a sörétzaj dominál a rendszerben, azonban nagy erősítés esetén a keveredési zajok adják a domináns összetevőt. A jel/zaj viszony egy bizonyos erősítési értékig növekszik, de csökken a növekedés mértéke, majd eléri a maximumát. Az optikai erősítés függ a -ulátor munkaponti áramától, tehát az optikai erősítés függés átszámítható munkaponttól való függéssé. T III/ altézis: Megvizsgáltam a -detektor elektromos kimenetén megjelenő zajkomponenseket és összehasonlítottam a hagyományosan használt PIN dióda zajával. Számításokkal igazoltam, hogy a -detektor bemeneti átlagos optikai teljesítményének (tehát a ulátor és a -detektor közti szakasz csillapításának) függvényében, a telítés hatását is figyelembe véve, a domináns zaj szempontjából három tartomány különíthető el. Meghatároztam a zajkomponensek optikai erősítéstől és munkapont áramtól való függését is, amely során két eltérő domináns zajjal rendelkező szakaszt definiáltam és meghatároztam a jel-zaj viszony maximális értékét. [S-][S-4][S-][S-3][S-34] Az eredmények hasznosulása Az elmúlt évek során részt vettem több hazai és nemzetközi kutatási együttműködésben. A doktori értekezés témájához is a COST67 keretében végzett munkám szolgáltatta az ötletet. Eredményeim rendszeresen megjelentek kutatási jelentésekben (Nefertiti NoE: IST--3786, ISIS NoE: EU IST FP6 659, OTKA T6557, T345). A tézisekben bemutatott eredmények bekerültek, illetve be fognak kerülni az oktatási anyagba. A munka során szerzett tapasztalatokat felhasználtam az optikai távközlés tárgyhoz készült elektronikus jegyzet írásakor. Az elmúlt évek során több hallgató sikeresen diplomázott, illetve jelenleg is többen dolgoznak diplomamunka és TDK munka keretében vezetésem alatt a félvezető optikai höz kötődő témákból. Az elért eredményeket számos nemzetközi és hazai folyóiratban, illetve konferencián ismertettem, melyekre többen hivatkoztak. Összehasonlítottam a hagyományosan használt PIN dióda és a -detektor nemlineáris viselkedését. A gyakorlati munka során az interulációs termékek szintje mérhetetlenül kis mértékben változott az eszköz paramétereinek függvényében. A vizsgálatokból azt a következtetést vontam le, hogy a detektor lineárisnak tekinthető, mert sokkal lineárisabb, mint a Mach-Zehnder ulátor. Ennek a következtetésnek az ellenőrzése céljából optikai szimulációt építettem fel, ahol a és a PIN dióda kivételével a többi elemet ideálisnak, tökéletesen lineárisnak feltételeztem. A szimuláció is azt mutatta, hogy az interulációs terméknek az alapharmonikushoz viszonyított szintje a két detektor esetén azonos nagyságrendbe esik. Tehát a tényleges alkalmazás szempontjából nem mutatkozik lényeges különbség a két eszköz között. Ugyanakkor a detektor kimenetén megjelenő zaj szintje magasabb, mint a PIN detektor kimenetén megjelenő zaj, ezért alacsonyabb SFDR-t biztosít. T III/3 altézis: Szimulációs és mérési eredményeim alapján megállapítottam, hogy az interulációs terméknek az alapharmónikushoz viszonyított szintje PIN dióda ás -detektor esetén azonos nagyságrendbe esik, de a plusz zajkomponensek miatt a detektor kimenetén megjelenő zaj szintje magasabb, ennek következtében a -detektor alacsonyabb SFDR-t biztosít, de teljesíti az rendszerekben előírt szintet. [S-][S-] Saját publikációk jegyzéke Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk [S-] Udvary Eszter, Berceli Tibor: Semiconductor Optical Amplifier for Detection Function in Radio over Fiber Systems, IEEE Journal of Lightwave Technology, Special Issue on MWP, Vol. 6, No. 8, Augusztus 8, pp.563-57. L R IF.84 [S-] Udvary Eszter, Berceli Tibor: Linearity and chirp investigations on as an external ulator in systems, Proceedings of the European Microwave Association EUMA, Special Issue on Microwave Photonics, vol.3, September 7, pp.7-, R L [S-3] Udvary Eszter, Berceli Tibor: Optical Subcarrier Label Swapping by Semiconductor Optical Amplifiers, IEEE Journal of Lightwave Technology, Vol., No., December 3, pp. 3-35. L R IF.983 H3 G3 S [S-4] Udvary Eszter, Marozsák Tamás: Distortion and Noise Problems of Subcarrier Multiplexed Optical Systems, Journal of Telecommunications and Information Technology, pp.6-64, 4/, Poland R [S-5] Berceli Tibor, Járó Gábor, Marozsák Tamás, Mihály Sándor, Udvary Eszter, Varga Zoltán, Zólomy Attila: An Optical Carrier Generation Approach for Cellular Millimeter Wave Radio Systems, Journal on Fiber and Integrated Optics, Vol. 9, Number,, pp.9-37 R L IF.3 Magyarországon megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk [S-6] Udvary Eszter: Linearity and Chirp Investigations on Semiconductor Optical Amplifier as an External Optical Modulator, Híradástechnika, Selected Papers, vol. LXII, 7/7, pp.46-5. L R Nemzetközi konferencia-kiadványban megjelent idegen nyelvű előadás [S-7] Udvary Eszter, Berceli Tibor, Marek Chacinski, Richard Schatz, Pierre- Yves Fonjallaz: Reduction of Dispersion Induced Distortions in Radio over Fibre links, EuMC 8, pp.86-89, Amsterdam 7-3 October, 8, R [S-8] Udvary Eszter, Hilt Attila, Berceli Tibor: Dispersion Elimination and Harmonic Behavior in Optical Networks, Networks8, pp.-7, Budapest, Magyarország, 8. szeptember 8.-október. R [S-9] Berceli Tibor, Udvary Eszter, Hilt Attila: A New Equalization Method for Dispersion Effects in Optical Links, Meghívott előadás, ICTON 8, Volume 4, pp.98-, Athens, Greece, June - 6, 8, R L [S-] Udvary Eszter, Berceli Tibor: Semiconductor Optical Amplifier for Detection Function in SubCarrier Multiplexed Systems, ICTON 8, Vol.4, pp.7-73, Athens, Greece, June - 6, 8 R L [S-] Udvary Eszter, Berceli Tibor, Marek Chacinski, Richard Schatz, Pierre- Yves Fonjallaz: Improvements in Transmission over Optical Backbones of Mobile Networks, CD-ROM, paper number: P4, ICT Mobile Summit, Stockholm, Sweden, - June 8 R [S-] Udvary Eszter, Berceli Tibor: Linearity investigations on as external ulator in systems, FTTH, Wireless Communications and their interaction, 6th Workshop organized by the Network of Excellence ISIS, CD- ROM, paper number: P, June -3, 8, Stockholm, Sweden [S-3] Udvary Eszter, Bartoss Viktória, Marek Chacinski, Richard Schatz, Berceli Tibor, Pierre-Yves Fonjallaz: Reduction of Dispersion Induced Distortions by Semiconductor Optical Amplifiers, MIKON-8, Vol., pp.75-78, Wroclaw, Poland, May 9-, 8 R L [S-4] Berceli Tibor, Udvary Eszter: Indoor Communications Applying an Optical Backbone, ICTON 7, IEEE, Volume 3, pp. 77-8, Rome, Italy, - 5 July, 7 R L [S-5] Udvary Eszter, Berceli Tibor: Linearity Investigations on as External Modulator in Systems, th Microcoll Colloquium on Microwave Communications, pp.65-68, Budapest, Hungary, 4-6 May 7 R L [S-6] Berceli Tibor, Udvary Eszter: Transmission Challenges of Cascaded Semiconductor Optical Amplifiers, MWP5, IEEE, pp.9-3, Seoul, Korea, -4 October 5 L R [S-7] Udvary Eszter, Berceli Tibor: Noise and Linearity Investigation on Modulators in Systems, Topical Meeting on Optical Amplifiers and Their Applications CD-ROM (The Optical Society of America, Washington, DC, 5), presentation number: TuC4, Budapest, Hungary, 7- August 5 R [S-8] Udvary Eszter, Berceli Tibor: Multifunctional s in Fiber Radio Systems, PWCom 5 th Nefertiti Workshop Photonics in Wireless Communication: Cost-Effective Solutions and Future Technologies, CD- ROM, Session Fr-, Säröhus, Göteborg, Sweden -3 June, 5. [S-9] Kovács Gábor, Udvary Eszter, Berceli Tibor: Semiconductor optical amplifiers for all-optical wavelength conversion, ICTON, vol., pp.37-4, Wroclaw, Poland, 4-8 July 4 L R H W S G [S-] Udvary Eszter, Berceli Tibor: Optical Subcarrier Label Swapping by Semiconductor Optical Amplifiers in Cross Phase Modulation Wavelength Converter Block, MWP3, IEEE, pp.85-88, Budapest, Hungary, September -, 3,. L R [S-] Hilt Attila, Udvary Eszter, Berceli Tibor: Harmonic Distortion in Dispersive Fiber Optical Transmission of Microwave Signals, International Topical Meeting on Microwave Photonics MWP3, IEEE, pp.5-54, Budapest, Hungary, September -, 3, L R [S-] Udvary Eszter, Berceli Tibor: Branching Function by Semiconductor Optical Amplifier () in Subcarrier Multiplexed () Optical Systems, th Microcoll, pp.5-54, Budapest, Hungary, September -, 3, R L [S-3] Udvary Eszter, Berceli Tibor, Marozsák Tamás, Hilt Attila: Semiconductor Optical Amplifiers in Analog Optical Links, ICTON 3, IEEE, pp. 6, Warsaw, Poland, 9 June - 3 July, 3 R L
[S-4] Marozsák Tamás, Kovács Attila, Udvary Eszter, Berceli Tibor: Direct Modulated Lasers in Radio over Fiber Applications, MWP, IEEE, pp.9 3, 5-8 Nov., Awaji, Japán L R H6 W S6 G3 [S-5] Udvary Eszter, Marozsák Tamás, Berceli Tibor: Application of s in Fibre Radio Systems, EUMC, IEEE, Vol., pp.693, 3-6 September, Milan, Italy R [S-6] Udvary Eszter: Semiconductor Optical Amplifiers in Fibre Radio Networks, URSI, CD-ROM, paper number: 848, Maastricht, Netherlands, August 4-7,, [S-7] Udvary Eszter, Csörnyei Márk, Gislaine Maury, Yannis Le Guennec: s in Subcarrier Multiplexed Optical Networks, MIKON-, IEEE, Vol. 3, pp.874-877, Gdansk, Poland, May -,, L R [S-8] Hilt Attila, Berceli Tibor, Frigyes István, Udvary Eszter, Marozsák Tamás: Fiber-dispersion Compensation Techniques in Optical/Wireless Systems, MIKON- IEEE, Vol.. pp.5-36, Gdansk, Poland, May -,, L R H G [S-9] Marozsák Tamás, Udvary Eszter: Vertical cavity surface emitting lasers in radio over fiber applications, MIKON-, IEEE, Vol.. pp. 4-44, Gdansk, Poland, May -,, L R H G [S-3] Udvary Eszter: Branching of Subcarrier Multiplexed Optical Networks by s, EUMC, pp.-4, London UK, 4-8 September R [S-3] Udvary Eszter: Noise Performance of Semiconductor Optical Amplifiers, EUROCON, Vol. pp.6 63, Szlovákia, Pozsony, 4-7 July, R [S-3] Udvary Eszter: Add/Drop in Subcarrier Multiplexed Optical Networks, ICTON, IEEE, pp. 34 345, Cracow, Poland, 8- June, R L [S-33] Marozsák Tamás, Udvary Eszter, Berceli Tibor: A combined opticalwireless broadband Internet access: transmission challenges, IMS, IEEE, Digest, Vol.. pp.997-, Phoenix, Arizona, -5 May R S G [S-34] Udvary Eszter, Bánky Tamás, Hilt Attila, Marozsák Tamás: Noise and Gain Properties of Semiconductor Optical Amplifiers, Optical/Wireless Workshop, European MOIKIT project, CD-ROM, Budapest, Hungary, March. [S-35] Marozsák Tamás, Udvary Eszter, Berceli Tibor: Transmission Characteristics of All Semiconductor Fiber OpticLinks Carrying Microwave Channels, EUMC, IEEE, Vol.. pp.5-55, Paris, France, 3rd-5th October R H [S-36] Udvary Eszter, Marozsák Tamás: Distortion and Noise Problems of Subcarrier Multiplexed Optical Systems, MIKON, IEEE, Vol.. pp.43-434, Wroclaw, Poland, May -4, L R [S-37] Berceli Tibor, Járó Gábor, Marozsák Tamás, Mihály Sándor, Udvary Eszter, Varga Zoltán, Zólomy Attila: Optical Millimeter Wave Generation for Cellular Mobile Systems, MIKON, IEEE, Vol.3., pp.-9, Wroclaw, Poland, -4 May. R H [S-38] Marozsák Tamás, Berceli Tibor, Járó Gábor, Zólomy Attila, Hilt Attila, Mihály Sándor, Udvary Eszter, Varga Zoltán: A New Optical Distribution Approach for Millimeter Wave Radio, IEEE MWP'98, pp.63-66, Princeton, USA, -4 October, 998. R H [S-39] Udvary Eszter, Zólomy Attila, Hilt Attila, Járó Gábor, Mihály Sándor, Berceli Tibor: A Millimeter Wave PLL Oscillator for Optical Receivers, ECS 97, pp.5-8, Bratislava, Slovakia, September 997. R H S [S-4] Hilt Attila, Zólomy Attila, Berceli Tibor, Járó Gábor, Udvary Eszter: Millimeter Wave Synthesizer Locked to an Optically Transmitted Reference Using Harmonic Mixing, IEEE MWP 97, pp.9-94, Duisburg, Germany, 3-5 September 997. R H W S G Magyar nyelvű folyóiratcikk [S-4] Gerhátné Udvary Eszter, Berceli Tibor, Hilt Attila: Diszperzió hatásának és a harmonikusok viselkedésének vizsgálata optikai hálózatokban, Híradástechnika folyóirat, 8/6 Június, vol.lxiii. pp. -6, L R [S-4] Gerhátné Udvary Eszter: Félvezetős optikai -ulátor linearitás és chirp vizsgálata, Híradástechnika 7/6 Június, vol.lxii., pp.4-9. L R Magyar nyelvű konferencia-előadás [S-43] Gerhátné Udvary Eszter: Fiber Radio rendszerek, 6. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium, HTE, pp.3-38, 8. október 5-7, Zalakaros [S-44] Gerhátné Udvary Eszter: Félvezető Optikai Erősítők alkalmazása Segédvivős Optikai Hálózatokban, PKI Tudományos Napok, pp.73-84, 4. November 9-3. Budapest [S-45] Gerhátné Udvary Eszter: Többfunkciós félvezetős optikai k, Kvantumelektronika 3, V. Szimpózium - A Hazai Kvantumelektronikai Kutatások Eredményeiről, CD-ROM, 3 október., Budapest. Az összes publikációk száma: 45 Az összes lektorált publikációk száma: 4 Az összes referált publikációk száma: 37 Az összes ismert hivatkozások száma (beleértve az önhivatkozásokat is): 35 Az összes ismert idegen hivatkozások száma: Web of Science szerinti összes hivatkozások (beleértve az önhivatkozásokat is): Web of Science szerinti hivatkozások között az idegen hivatkozások száma: 4 A Scopus szerinti összes hivatkozások száma (beleértve az önhivatkozásokat is): 9 A Scopus szerinti hivatkozások között az idegen hivatkozások száma : 4 A google scholar szerinti összes hivatkozás (beleértve az önhivatkozásokat is): 6 A google scholar szerinti hivatkozások között az idegen hivatkozások száma: 3 Hivatkozások Gerhátné Udvary Eszter publikációira hivatkozás első szerzőként írt cikkre: Udvary Eszter, Berceli Tibor: Optical Subcarrier Label Swapping by Semiconductor Optical Amplifiers, IEEE Journal of Lightwave Technology, Vol., No., December 3, pp.3-35. C. Díaz Giménez, I. Tafur Monroy, J.J. Vegas Olmos, S. Sales, A.M.J. Koonen: Performance evaluation of a DPSK/ combined ulation scheme for optical label switching, NOC, 5-7 July 5, London, UK, pp. 45-4. G Ni Yan, Idelfonso Tafur Monroy, Ton Koonen: All-Optical Label Swapping Node Architectures and Contention Resolution, ONDM, 7-9 July 5, Milan, Italy, pp.-9. GS Ryo Takahashi: Recent Progress in Optical Packet Processing Technologies for Optical Packetswitched Networks, NTT Technical Review July 4, Vol, No7 pp.-, GS B. S. G. Pillai: Novel all-optical signal processing schemes and their applications in packet switching in core networks, PhD thesis, The University of Melbourne, Australia, March, 7 G Udvary Eszter, Zólomy Attila, Hilt Attila, Járó Gábor, Mihály Sándor, Berceli Tibor: A Millimeter Wave PLL Oscillator for Optical Receivers, Proceedings of the first Electronic Circuits and Systems Conference, ECS 97, pp.5-8, Bratislava, Slovakia, September 997. Molchanov, P., Checkotun, V., Mulyar, P., Linnyk, O.: Microwave processing of optical signals with the negative resistance circuits, Proceedings of SPIE - The International Society for Optical Engineering, Vol.445,, pp.46-5 S hivatkozás második szerzőként írt cikkre : Kovács Gábor, Udvary Eszter, Berceli Tibor: Semiconductor optical amplifiers for all-optical wavelength conversion, ICTON 4, vol., pp. 37-4, Wroclaw, Poland, 4-8 July 4 Z.G.Lu, P.Bock, J.R.Liu, M.Florjanczyk, T.Hall: Ultrabroad tunable wavelength conversion in a semiconductor optical amplifier, Microwave and Optical Technology Letters Vol.48, No., November 6, pp.39-4 WSG Andrzej Jajszczyk: Optical networks the electro-optic reality, Optical Switching and Networking, Volume, Issue, January 5, Pages 3-8. G Lu, Z.G., Lin, P., Sun, F.G., Bock, P., Zhou, S., Zhang, X.P., Hall, T.: Ultrabroad tunable wavelength conversion with uniform efficiency and signal-to-noise ratio, 5 Proceedings of SPIE - The International Society for Optical Engineering, Photonic Applications in Nonlinear Optics, Nanophotonics, and Microwave Photonics, 597 GS Marozsák Tamás, Udvary Eszter: Vertical cavity surface emitting lasers in radio over fiber applications, MIKON-, Gdansk, Poland, May -,, Vol.. pp. 4-44. Lukas Chrostowski: Optical Injection Locking of Vertical Cavity Surface Emitting Lasers, PhD thesis, University of California, Berkeley, 3 G Marozsák Tamás, Udvary Eszter, Berceli Tibor: A combined optical-wireless broadband Internet access: transmission challenges, IMS, IEEE, Vol.. pp.997-, Phoenix, Arizona, -5 May Chia, M.Y.W. Luo, B. Yee, M.L. Hao, J.Z.: Hybrid radio over fiber wireless LANs and Ethernet networks, Optical Fiber Communication Conference, 4. OFC 4, 3-7 Feb. 4, Los Angeles, USA, GS Marozsák Tamás, Udvary Eszter, Berceli Tibor: Transmission Characteristics of All Semiconductor Fiber OpticLinks Carrying Microwave Channels, EuMC, Vol.. pp.5-55, Paris, France, 3rd-5th October Boula-Picard, R.; Bibey, M.; Vodjdani, N.: Semiconductor optical amplifiers for microwave photonics links International Topical Meeting on Microwave Photonics,. MWP '., pp. 37-4. 7-9. January,, Renaissance Long Beach. Hotel. Long Beach, California hivatkozás harmadik társszerzőként írt cikkre : Hilt Attila, Berceli Tibor, Udvary Eszter.: Microwave Network Analysis Extended to Optical Systems, 3th Conference on Microwave Techniques (COMITE 5), pp. 3-33, Prague, Czech Republic, September 5 Bódi Tamás, Szekeres Péter: "Félvezető eszközök és áramkörök optikai vezérlése", Híradástechnika folyóirat, LXI évfolyam, 7.-34. old., 6-. (in Hungarian) Marozsák Tamás, Kovács Attila, Udvary Eszter, Berceli Tibor: Direct ulated lasers in radio over fiber applications, International Topical Meeting on Microwave Photonics (MWP), 5-8 Nov., pp.9 3, Awaji, Japán Wen-Piao Lin: A robust fiber-radio architecture for wavelength-division-multiplexing ring-access networks, IEEE JLT, Vol.3, Issue9, Sept. 5, pp. 6-6 WGS Wen-Piao Lin, Wei-Ren Peng, Sien Chi: Dynamic Wavelength Allocation in Wavelength Division Multiplexing Radio-over-Fiber Access Network Japanese Journal of Applied Physics, Vol. 44, No. 3, 5, pp. 8-86 W Wen-Piao Lin and Yu-Fang Hsu: Dynamic Wavelength Allocation in WDM Fiber-Radio Access Networks, ICTON 5, Proceedings of 7th International Conference of Transparent Optical Networks, 3-7 July 5, Vol., pp. 57-6, Barcelona, Catalonia, Spain SG Wen-Piao Lin, Wei-Ren Peng and Sien Chi : A robust architecture for WDM radio-over-fiber access networks, Optical Fiber Communication Conference, 4. OFC 4 Volume, FG3, 3-7, Feb. 4 GS Bo, Z., Yinghua, L., Jinling, Z., Biao, Y: Nonlinear effect of OFDM in radio-over-fiber transmission, 7 International Conference on Microwave and Millimeter Wave Technology, ICMMT '7, art. no. 46634, 8- April 7, pp. 3, Guilin, China S Zhang, B., Lu, Y., Zhang, J : Effects of a microcavity on harmonic and interulation distortions of a vertical cavity surface emitting laser, Pan Tao Ti Hsueh Pao/Chinese Journal of Semiconductors Volume 7, Issue 9, September 6, pp. 65-69 S Sim, C.K., Yee, M.L., Luo, B., Ong, L.C., Chia, M.Y.W.: Performance evaluation for wireless LAN, ethernet and UWB Co-existence on hybrid radio-over-fiber picocell, Conference on Optical Fiber Communication, Volume 3, 5, Article number 5388, pp.59-593 S hivatkozás negyedik, stb. társszerzőként írt cikkre : Hilt Attila, Berceli Tibor, Frigyes István, Udvary Eszter, Marozsák Tamás: Fiber-dispersion compensation techniques in optical/wireless systems, MIKON- 4th International Conference on Microwaves, Radar and Wireless Communications, Gdansk, Poland, May -,, Vol.. pp. 5-36. Hashmi, S.; Mouftah, H.T.: Integrated optical/wireless networking, Canadian Conference on Electrical and Computer Engineering, -5 May 4, pp.95-98 Vol.4 SG Marozsák Tamás, Berceli Tibor, Járó Gábor, Zólomy Attila, Hilt Attila, Mihály Sándor, Udvary Eszter, Varga Zoltán: A New Optical Distribution Approach for Millimeter Wave Radio, IEEE MTT Microwave Photonics, MWP'98, pp.63-66, Princeton, New Jersey, USA, -4 October, 998. Masahiro Kiyokawa, J.Claude Bélisle, Pierre Tardif: "Millimeter-wave Fiber Radio Using Subharmonic Local-Oscillator Distribution", Proc. of the IEEE MTT Topical Meeting on Microwave Photonics, MWP', pp.57-6,. Hilt Attila, Zólomy Attila, Berceli Tibor, Járó Gábor, Udvary Eszter: Millimeter Wave Synthesizer Locked to an Optically Transmitted Reference Using Harmonic Mixing, IEEE Topical Meeting on Microwave Photonics, MWP 97, pp.9-94, Duisburg, Germany, 3-5 September 997. Ichiro Seto, Hiroki Shoki, Shigeru Ohshima: Optical Subcarrier Multiplexing Transmission for Base Station With Adaptive Array Antenna, IEEE Transactions on Microwave Theory and Techniques, Vol. 49, No., Pp.36-4, October. WG S