A DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Trichoderma törzseken alapuló növényvédő és növénynövekedést serkentő bioeffektorok fejlesztése.

Hasonló dokumentumok
OTKA F Záró szakmai beszámoló. Dr. habil. Kredics László. egyetemi adjunktus, témavezetı

Gomba gombának farkasa: mikofungicidek a biológiai védekezésben

A DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Sajben-Nagy Enikı Ilona

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZARUHÁRTYA-FERTŐZÉSEKBŐL IZOLÁLT FUSARIUM TÖRZSEK HOMA MÓNIKA TÉMAVEZETŐK: DR. GALGÓCZI LÁSZLÓ TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS

MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK. Péteri Adrienn Zsanett DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA

Varga László

Kis molekulatömegű antimikrobiális fehérjék és kódoló génjeik vizsgálata

Publikációs lista Szabó Szilárd

A Mikro-Vital baktériumtrágyák. Elméletek és eredmények

AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJESZTÉSI SZEMLE A SZTE MGK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 2. ÉVFOLYAM 2007/1. SZÁM

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA

Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék

A búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok (a szárazság- és az alumíniumstressz) során

Fiatal kutatói beszámoló

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED,

Várandós nők Streptococcus agalactiaeszűrése

A TERMESZTETT LASKAGOMBA ZÖLDPENÉSZES FERTŐZÉSE

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

Bemutatkozás Dr. Lehoczky István december 4..

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Trichodrma fajok alkalmazása a szőlő tőkebetegségek elleni védekezésben Európában

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ILLÓOLAJOK HATÁSA ÉLELMISZERIPARBAN ELŐFORDULÓ MIKROORGANIZMUSOK BIOFILMKÉPZÉSÉRE ÉS SEJT-SEJT KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓJÁRA

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi ( ) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott,

Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának vizsgálata

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR MIKROBIOLÓGIAI TANSZÉK BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA

Élelmiszerbiztonság és innováció

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL

Publikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával

Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással

A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon

RIPORTER RENDSZER LÉTREHOZÁSA A TRICHODERMA REESEI PEPTAIBOL SZINTETÁZ EXPRESSZIÓJÁNAK ANALÍZISÉHEZ

Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016)

Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk


A TERMESZTETT CSIPERKE ZÖLDPENÉSZES FERTŐZÉSE. KREDICS László, CZIFRA Dorina, URBÁN Péter, MANCZINGER László, VÁGVÖLGYI Csaba és HATVANI Lóránt

Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

dinamikus rendszerben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR

Papp Henriett Ph.D hallgató. Tanulmányok: Biológus MSc

ZAJÁCZ EDIT publikációs lista

A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft., Biológiai K+F+I Osztály, Mosonmagyaróvár

Ph.D. Tézisek összefoglalója. Dr. Paulik Edit. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata

SZENT ISTVÁN EGYETEM MIKOFENOLSAV MIKROBIOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA, A TERMELŐ MIKROORGANIZMUS JELLEMZÉSE. Doktori értekezés tézisei.

Önéletrajz Dr. Bányai Orsolya.

AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

A mangán toxicitás mérséklése baktérium tartalmú trágyákkal Reduction of Mn-toxicity effect with the use of bacteria containing fertilizer

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

Climate action, environment, resource efficiency and raw materials

Különböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai vizsgálata

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT:

Témavezető: Dr. Varga János

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A MIKROSZKOPIKUS GOMBÁK, MINT A MÁSODLAGOS

AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola

Liofilchem Chromatic termékcsalád

Gumiabroncs hulladék alkalmazása talajjavításra

INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXX.) Budapest, november 27.

Lignocellulóz bontó enzimek előállítása és felhasználása

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája

Szeretettel köszöntöm A IV. Földrész Fórum minden résztvevőjét!

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

AZ EGRI BORVIDÉK BOTRYTIS CINEREA POPULÁCIÓINAK GENETIKAI JELLEMZÉSE

Dr. Fittler András, Ph.D március 03. Publikációk Összesített impakt faktor: 14,624 Összes független idézés: 17 Önidézés: 1

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT MAGYAR FOLYÓIRATAI


Knorr et al.. (2011): Emerging Technologies in Food Processing. Annual Review of Food Science and Technology

Peszticidek helyett biológiai növényvédő szerek

PUBLIKÁCIÓS ÉS ALKOTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE, IDÉZETTSÉG Oktatói, kutatói munkakörök betöltéséhez, magasabb fokozatba történı kinevezéshez.

A KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

BOTRYTIS CINEREA IZOLÁTUMOK MORFOLÓGIAI VÁLTOZÉKONYSÁGA ÉS FUNGICID REZISZTENCIÁJA AZ EGRI BORVIDÉKEN

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával

Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata

A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

MARIVMICCOLL. Kiemelten veszélyes anyagok a Maros folyóban. Vidács Lívia, Hatvani Lóránt, Manczinger László, Vágvölgyi Csaba, Isidora Radulov

PROGRAMME AND ABSTRACTS

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR

A mulcs művelés technológiai és műszaki elemei

Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett

A projekt tartalma és célja

A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI

AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT MAGYAR FOLYÓIRATAI

Mezőgazdasági termelői árak, december

A szerves trágyázás és az EM-mel történő beoltás hatása a paradicsom fotoszintézisére, terméshozására és a termés minőségére

Átírás:

A DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Trichoderma törzseken alapuló növényvédő és növénynövekedést serkentő bioeffektorok fejlesztése Körmöczi Péter Témavezető: Dr. Kredics László egyetemi docens Biológia Doktori Iskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Mikrobiológiai Tanszék 2016

1. BEVEZETÉS A Trichoderma nemzetség képviselői kozmopoliták, világszerte elterjedtek és a különféle ökoszisztémák állandó tagjai, mivel a rendelkezésre álló tápanyagok széles körben történő hasznosítására képesek, továbbá magas reproduktív kapacitással és hatékony kompetitív tulajdonságokkal rendelkeznek. Számos Trichoderma faj jelentős hatást gyakorol az emberi jólétre, alkalmazásukra ezért számos lehetőség nyílik. Közülük kerülnek ki a leggyakrabban használt biofungicidek és növénynövekedés-serkentők, ezen túl számos iparág által hasznosított extracelluláris enzimek forrásai is. Változatos másodlagos metabolitok termelésére képesek, néhány fajuk klinikai jelentőséggel rendelkezik, míg mások a talaj bioremediációjában játszanak szerepet. A modern mezőgazdaságban a sikerek ellenére még mindig számos olyan gyakorlat létezik, amelyek a növényeket érintő betegségek kialakulásának kockázatát növelik. További problémákat vet fel a túlzott műtrágyahasználat, valamint a fertőzni képes növénypatogén gombák (Pythium, Phytophthora, Botrytis, Rhizoctonia, Fusarium) jelenléte a talajban, melyek kártétele évről évre egyre jelentősebb. Ezen gombakártevők ellen történő védekezés elsősorban különböző vegyszerek alkalmazásával történik ( chemical control ). A kémiai szerek környezetkárosító hatásán túl komoly problémát jelent a patogének körében megjelenő rezisztencia is. Napjainkban ezért egyre nagyobb érdeklődés övezi a különböző alternatív mezőgazdasági technikákat, melyekkel lehetőség nyílik a biológiai alapú növényvédelemre ( biocontrol ). Napjainkra számos baktérium-, és gombaalapú biokontroll készítmény vált elérhetővé, melyek komponensei között a Trichoderma nemzetség képviselői is nagyszámban megtalálhatóak. A nemzetségen belül a T. virens és T. viride fajok, valamint a T. harzianum fajkomplexum (THSC) képviselői a leggyakrabban alkalmazott biokontroll ágensek. A Trichoderma törzsek, mint biokontroll ágensek sikere számos kedvező 2

tulajdonságukon alapul. Ilyen a magas reproduktív kapacitás, a kedvezőtlen körülmények nagyfokú tolerálása, és hogy kiváló hatékonysággal képesek a különféle tápanyagok hasznosítására, továbbá a rizoszféra kolonizációjára. Ezek a többségében talajban előforduló mikroorganizmusok sikerrel kerültek kereskedelmi forgalomba annak érdekében, hogy növeljék a terméshozamot a növény növekedésének serkentése, és a széles körben elterjedt növénykórokozókkal (baktériumok, gombák, oomycoták) szembeni biológiai védekezés révén. 2. CÉLKITŰZÉSEK Munkánk során célul tűztük ki 1. Trichoderma törzsek izolálását Magyarországon termesztett zöldségek rizoszférájából, és molekuláris módszerekkel történő azonosításukat, 2. in vitro antagonista képességeik felmérését különféle növénypatogén gombákkal szemben agar-konfrontációs tesztekben, 3. különböző környezeti tényezők (hőmérséklet, ph, vízaktivitás) micéliumnövekedésre gyakorolt hatásának vizsgálatát, 4. cellulózbontó és foszfátmobilizáló, valamint lakkáz enzim termelésére való képességük vizsgálatát, 5. különféle fungicidekkel szembeni érzékenységük vizsgálatát, 6. növénynövekedés serkentésére való képességük vizsgálatát, valamint 7. növényvédő és növénynövekedést serkentő bioeffektor Trichoderma törzsek szelektálását gyakorlati alkalmazás céljára. 3

3. ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Trichoderma törzsek izolálása zöldségrizoszféra-mintákból Az izolált Trichoderma törzsek azonosítása molekuláris biológiai módszerekkel A Trichoderma törzsek in vitro antagonista képességeinek felmérése agar-konfrontációs tesztekkel A vizsgálatokban 14 Trichoderma törzs szerepelt 9 növénypatogén gombával szemben Képelemzés Biokontroll Index (BCI) értékek meghatározása Különböző környezeti paraméterek hatásának vizsgálata Hőmérséklet: 5-40 C ph: 2,2-8 Vízaktivitás (a w ): 0,997-0922 A törzsek cellulózbontó és foszfátmobilizáló képességének vizsgálata A cellulózbontó képesség vizsgálata paranitrofenil- -Dcellobiozid és paranitrofenil- -D-glükopiranozid szubsztrátokkal A foszfátmobilizáló képesség vizsgálata paranitrofenilfoszfát szubsztráttal A törzsek lakkáz enzimeinek vizsgálata A lakkáz enzimek kvalitatív vizsgálata indikátor táptalaj használatával A lakkáztermelés kvantitatív vizsgálata rázatott tenyészetek és ABTS szubsztrát felhasználásával A lakkázok ph-függésének vizsgálata 4

Különböző fungicidek minimális gátló koncentráció (MIC) értékeinek meghatározása Mikrodilúciós módszer A vizsgálatokban 14 fungicid szerepelt Paradicsomnövényeken végzett kísérletek és mérések A paradicsomnövények biomassza-produkciójának vizsgálata A sztómakonduktancia és a CO 2 -asszimiláció meghatározása A klorofill a fluoreszcencia indukciós paramétereinek meghatározása A fotoszintetikus pigmenttartalmak meghatározása Az összcukortartalom meghatározása 4. EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA A Magyarországon termesztett zöldségek rizoszférájából származó 16 mintából összesen 45 Trichoderma törzset izoláltunk. A törzsek ITS szekvencián alapuló azonosítását követően a Trichoderma izolátumokat 10 különböző fajba tudtuk besorolni. A törzsek között legnagyobb számban a THSC képviselőit sikerült azonosítanunk (55,6%). Izolátumaink között a második leggyakoribb fajnak a T. pleuroticola adódott, ami a laskagomba zöldpenészes megbetegedését okozó fajként ismert. Azonosítottunk továbbá T. longibrachiatum/t. orientale és T. citrinoviride törzseket is, melyek legyengült immunrendszerű emberekben opportunista humán patogénként képesek fertőzéseket, mikózisokat kiváltani. Fentiek mellett még a T. koningiopsis/t. ovalisporum, T. hamatum, T. virens és T. gamsii taxonok képviselőit azonosítottuk paradicsom-, sárgarépa-, saláta- és paprikarizoszféra-minták esetében. A Trichoderma törzsek biokontroll aktivitásának in vitro vizsgálatát agarkonfrontációs tesztek segítségével végeztük el, majd ezt követően biokontroll index (BCI) értékeket határoztunk meg. A vizsgált 5

növénypatogén gombákkal szemben mért legmagasabb BCI-értékeket a két T. asperellum törzs esetében mértük. Mindkét törzs 3-3 növénypatogén gomba ellen bizonyult a leghatásosabb Trichoderma izolátumnak. A T. asperellum SZMC 20866 két Fusarium solani fajkomplexumba (FSSC) tartozó törzzsel (SZMC 11057F és SZMC 11064F), valamint a Phoma cucurbitacearum törzzsel szemben, a T. asperellum SZMC 20786 pedig a vizsgálatainkba bevont másik két FSSC izolátummal (SZMC 11067F és SZMC 11070F), valamint az Alternaria alternata SZMC 16085 törzzsel szemben mutatta a legnagyobb BCI-értékeket. Tizennégy, részletes jellemzésre kiválasztott törzs esetében elvégeztük különböző környezeti tényezők (hőmérséklet, ph és vízaktivitás) micéliumnövekedésére gyakorolt hatásának felmérését. A különböző hőmérsékleti értékek hatásának vizsgálata során megállapítottuk, hogy 5 Con egyik Trichoderma törzs sem mutatott növekedést, és 10 C-on is csak két törzsnél mutattunk ki csekély mértékű növekedést (T. hamatum SZMC 20784, T. longibrachiatum SZMC 20788). 15 C-on a törzsek kismértékű növekedést mutattak, azonban hőmérsékleti optimumuk átlagosan 20 és 30 C között volt megfigyelhető. A hőmérséklet további növelésével 35 illetve 40 C-on egyre csökkent a törzsek növekedése. A T. citrinoviride és a T. longibrachiatum törzsek micéliumnövekedése 35 és 40 C között is megfigyelhető, e két faj képviselői ezért potenciális humán patogénként kezelendőek. A különböző ph-értékek vizsgálata során megállapítottuk, hogy a törzsek igen széles ph-tartományban mutattak növekedést. Az összes Trichoderma törzs esetében a növekedés optimumának a 3-as illetve 5-ös ph-érték bizonyult. A vizsgált izolátumok esetében 4-es ph-érték fölött a növekedés intenzitásának jelentős csökkenését figyeltük meg. A vízaktivitás hatásának vizsgálata során megállapítottuk, hogy a Trichoderma törzsek több, mint fele 0,997-es a w -értéken mutatott optimális növekedést, míg a többi törzs esetében a 0,991-es a w -érték bizonyult optimálisnak. A 6

vízaktivitás folyamatos csökkenésével a törzsek telepátmérője is egyre csökkent, 0,945-ös a w -értéken már csak 3 törzs mutatott növekedést, míg 0,922-es a w -értéken már egyik törzs sem volt képes növekedni. A Trichoderma törzsek cellulózbontó és foszfátmobilizáló képességének vizsgálatát szintetikus minimál, és kukoricaszár-őrleményt tartalmazó tápoldatokban történő rázatott tenyésztést követően a micéliumoktól elválasztott fermentlevekben végeztük. Minimál tápoldatban a legmagasabb cellobiohidroláz és -glükozidáz alapaktivitással a THSC SZMC 20761 és T. hamatum SZMC 20784 törzsek rendelkeztek, viszont ezen törzsek enzimtermelése jelentősen visszaesett kukoricaszár-őrleményes tápoldatban. A minimál tápoldatban a fenti két törzsnél alacsonyabb, de összességében így is a 3. legmagasabb cellobiohidroláz és -glükozidáz alapaktivitással rendelkező THSC SZMC 20869 törzs enzimtermelése viszont drasztikusan megemelkedett a kukoricaszár-őrleményes tápoldatban. A vizsgált Trichoderma törzsek közül foszfatáz aktivitást minimál tápoldatban egyik törzs esetében sem tapasztaltunk, míg kukoricaszár-őrleményes tápoldatban szintén a THSC SZMC 20869 törzs mutatta a legmagasabb foszfatáz aktivitást. A rizoszféra-mintákból származó Trichoderma törzsek lakkáz enzimek termelésére való képességének vizsgálatát ABTS, illetve gvajakol szubsztrátokkal kiegészített táptalajokon végeztük. A módszer segítségével az izolált Trichoderma törzsek között összesen 3 törzset azonosítottunk, melyek erős lakkáztermelő képességet mutattak (T. asperellum SZMC 20786 és SZMC 20866; T. atroviride SZMC 20780). Ezen törzsek esetében megállapítottuk, hogy a tenyésztés 2. napján volt a legmagasabb a relatív lakkáz-aktivitás. A 3 törzs közül a T. atroviride SZMC 20780 esetében 3 nagyságrenddel nagyobb lakkáz-aktivitást mértünk, mint a másik két törzs esetében. Miután megállapítottuk, hogy a vizsgált törzsek lakkáztermelése a 7

tenyésztés 2. illetve 3. napján volt a legmagasabb, megvizsgáltuk a törzsek lakkáz-aktivitásainak ph-optimumát is. Mindhárom törzs esetében a 3,5-ös és a 4-es ph-érték tekinthető optimálisnak, 6-os ph-érték fölött pedig a lakkáz aktivitások jelentős csökkenését figyelhettük meg. Vizsgálataink során meghatároztuk 14 különböző fungicid Trichoderma törzsekkel szembeni minimális gátló koncentráció-értékeit. Az eredményeink alapján a rizoszférából izolált Trichoderma törzsek természetes toleranciával rendelkeznek a kísérletben tesztelt fungicidekkel szemben. A fungicidek tekintetében a ciprokonazol, az imazalil, a penkonazol, a spiroxamin, a tiofanát-metil és a tirám esetében sikerült gátló hatást kimutatnunk. Munkánk során vizsgáltuk a T. asperellum SZMC 20786 törzs paradicsomnövényekre gyakorolt növénynövekedést serkentő hatását. Eredményeink alapján a Trichoderma-kezelés hatására szignifikáns gyökér-, és hajtáshossz-növekedés következett be a kezeletlen kontrollnövényekhez képest. Ez a pozitív hatás a frisstömeg-adatokban is jelentkezett. A kezelést követően megvizsgáltuk a paradicsomnövények leveleiben a fotoszintézis hatékonyságát, az összcukortartalom, valamint a klorofill a+b és a karotinoidok tartalmának mérése alapján. A sztómakonduktancia és a CO 2 - asszimiláció értékek esetében mért növekedések a fotoszintézis indukciójára utalnak, melyet megerősít az összcukortartalomban mért növekedés is. Eredményeink alapján két Trichoderma törzset választottunk ki egy többkomponensű bioeffektor készítmény fejlesztésének céljára: az egyik törzs a kiváló in vitro antagonista képességekkel, lakkáztermelő képességgel, széles körű fungicidrezisztenciával és paradicsomnövények növekedésének serkentésére való képességgel rendelkező T. asperellum SZMC 20786-os törzs, a másik pedig a kiváló celluláz- és foszfatáztermelő képességekkel rendelkező, fungicidekkel szemben polirezisztens THSC SZMC 20869-os törzs. A tervezett bioeffektor készítményt kiegészítettük 8

egy humuszképzésre szelektált, kiváló peroxidáz-termelő képességekkel rendelkező Streptomyces albus törzzsel és egy nitrogénkötésre szelektált, nitrogénforrás-mentes táptalajon is növekedni képes Azotobacter vinelandii törzzsel. A törzseket átadtuk a BioeGO Kft.-nek. Az engedélyeztetést követően a termék BioeGO talajorganizátor néven került forgalomba 2015-ben, melyet azóta a Dél-alföldi Innovációs Díjjal is elismertek. 5. A DOLGOZATHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE Folyóiratcikkek: Körmöczi P, Danilovic G, Manczinger L, Jovanovic L, Pankovic D, Vágvölgyi C és Kredics L (2013). Species composition of Trichoderma isolates from the rhizosphere of vegetables grown in Hungarian soils. Fresen Environ Bull 22:(6) pp. 1736-1741. IF: 0,527 Körmöczi P, Marik T, Manczinger L, Sajben-Nagy E, Vágvölgyi Cs és Kredics L (2014). Trichoderma isolates from vegetable rhizosphere samples: potential for the biological control of Botrytis species. Review on Agriculture and Rural Development 3:(1 CD Supplement) pp. 324-330. Körmöczi P, Manczinger L, Sajben-Nagy E, Vágvölgyi C, Danilović G, Panković D, Jovanović L, Pucarević M és Kredics L (2013). Screening of Trichoderma strains isolated from rhizosphere samples for laccase production. Review On Agriculture And Rural Development 2:(1) pp. 325-330. Könyvfejezetek Kredics L, Hatvani L, Naeimi S, Körmöczi P, Manczinger L, Vágvölgyi C és Druzhinina I (2014). Biodiversity of the Genus Hypocrea/Trichoderma in Different Habitats. In: Gupta VK; Schmoll M; Herrera-Estrella A; Upadhyay RS; Druzhinina I; Tuohy M (szerk.) Biotechnology and Biology of Trichoderma. Amsterdam: Elsevier Science B.V., 2014. pp. 3-24. 9

Körmöczi P, Danilovic G, Ljubinko J, Manczinger L, Pankovic D, Vágvölgyi C és Kredics L (2013). Magyarországon termesztett zöldségek rizoszférájából származó Trichoderma izolátumok in vitro antagonista képességeinek vizsgálata. In: Bacskainé Bódi É, Fekete I, Kovács B (szerk.) Fiatal kutatók az egészséges élelmiszerért: Tudományos ülés. pp. 135-140. Folyóiratban megjelent absztraktok Körmöczi P, Szekeres A, Leitgeb B, Danilović G, Panković D, Manczinger L, Vágvölgyi C és Kredics L (2013). Application of the image analysisbased biocontrol index calculation method for the assessment of in vitro antagonistic abilities of Trichoderma isolates from vegetable rhizosphere samples. Acta Microbiologica Et Immunologica Hungarica 60:(S) pp. 40-41. Körmöczi P, Oláh S, Marik T, Terhes D, Danilovic G, Pankovic D, Manczinger L, Vágvölgyi C és Kredics L (2012). A Trichoderma nemzetség biodiverzitása magyarországi zöldségrhizoszféra mintákban Mikol Közl-Clusiana 51:(1) pp. 140-141. Kredics L, Marik T, Oláh S, Terhes D, Danilovic G, Pankovic D, Manczinger L, Vágvölgyi C és Körmöczi P (2012). Species composition of Trichoderma communities in Hungarian soils used for vegetable cultivation. Review On Agriculture And Rural Development 1:(1) p. 483. Körmöczi P, Kredics L, Danilovic G, Jovanovic L, Manczinger L, Pankovic D és Vágvölgyi Cs (2013). Possibilities of bioremediation, biocontrol and plant growth promotion with Trichoderma strains isolated from vegetable rhizosphere samples. Acta Microbiologica Et Immunologica Hungarica 60:(S) pp. 163-164. Konferenciakiadványban megjelent absztraktok Körmöczi P, Bóka B, Szabó S, Tarnai G, Manczinger L, Chandrasekaran M, Shine K, Naiyf A, Vágvölgyi C és Kredics L (2015). Combined application of Trichoderma, Streptomyces and Azotobacter strains in the soil conditioner BioeGO. 17 th Danube-Kris-Mures-Tisa (DKMT) Euroregional Conference on Environment and Health: Program and Abstracts. 78 p. 10

Kredics L, Körmöczi P, Bóka B, Szabó S, Tarnai G, Chandrasekaran M, Manczinger L és Vágvölgyi C (2015). BioeGO: development of a fungalbacterial consortium based soil inoculant for plant growth promotion and biocontrol. 6 th Congress of European Microbiologists, Abstracts P 1308. Kredics L, Bóka B, Körmöczi P, Szabó S, Tarnai G, Manczinger L, Marik T, Szekeres A és Vágvölgyi C (2015). BioeGO: a new soil inoculant based on the combined application of beneficial bacteria and fungi. In: micrope International Symposium: Microbe-assisted crop production - opprotunities, challenges & needs. p. 219. Danilović G, Körmöczi P, Vágvölgyi C, Kredics L, Jovanovic L és Panković D (2014). Species composition of Trichoderma isolates from vegetable rhizosphere in conventional and organic farming. In: XVI. International Congress on Plant-Microbe Interactions. P129. Danilović G, Körmöczi P, Kredics L, Panković D és Nešić L (2014). Variability and antagonism properties of Trichoderma strains isolated from the rhizosphere of plants grown in different soil types. In: XVI. International Congress on Plant-Microbe Interactions. P135. Danilovic G, Körmöczi P, Kredics L, Pankovic D és Jovanovic L (2014). Trichoderma as biocontrol agent - benefits and risks. EU Project Collaborations: Challenges for Research Improvements in Agriculture. P53. Körmöczi P, Marik T, Sajben-Nagy E, Manczinger L, Vágvölgyi Cs és Kredics L (2014). Biocontrol potential of Trichoderma isolates from pepper and lettuce rhizosphere against plant pathogenic Botrytis cinerea and B. pseudocinerea strains. 16 th Danube-Kris-Mures-Tisa (DKMT) Euroregion Conference on Environment and Health: Book of Abstracts. p 40. Kredics L, Körmöczi P, Bóka B, Tarnai G, Szabó S, Manczinger L és Vágvölgyi C (2014). Development of a four-component liquid soil biofertilizer: BioeGO. A Magyar Mikrobiológiai Társaság 2014. évi Nagygyűlése és EU FP7 PROMISE Regional Meeting: Absztraktfüzet. 82 p. 11

Körmöczi P, Marik T, Manczinger L, Sajben-Nagy E, Vágvölgyi C, Danilovic G, Pankovic D, Jovanovic L, Pucarevic M és Kredics L (2013). Laccase production of Trichoderma strains from vegetable rhizosphere. 15 th Danube-Kris-Mures-Tisa (DKMT) Euroregion Conference on Environment and Health with satellite event LACREMED Conference "Sustainable agricultural production: restoration of agricultural soil quality by remediation" Danilović G, Körmöczi P, Kredics L, Vágvölgyi C, Jovanović L, Vrvić MM és Panković D (2012). Genetic variability of Trichoderma isolates from the rizosphere of vegetables in agricultural soils in Serbia. International Conference NEWENVIRO - New approaches for assessment and improvement of environmental status in Balkan region: interactions between organisms and environment. Körmöczi P, Sajben E, Manczinger L, Danilovic G, Pankovic D, Leitgeb B, Szekeres A, Vágvölgyi C és Kredics L (2012). Screening of Trichoderma isolates from vegetable rhizosphere for in vitro antagonistic potential against plant pathogenic fungi and extracellular laccase production. 14 th DKMT Euroregional Conference on Environment and Health. Kredics L, Marik T, Oláh S, Terhes D, Danilovic G, Pankovic D, Manczinger L, Vágvölgyi C, Körmöczi P (2012). Trichoderma species occurring in the rhizosphere of vegetables in different regions of Hungary. 14 th DKMT Euroregional Conference on Environment and Health. A dolgozathoz nem kapcsolódó egyéb folyóiratcikkek: Hassan AS, Al-Hatmi AMS, Shobana CS, van Diepeningen AD, Kredics L, Vágvölgyi C, Homa M, Meis JF, de Hoog GS, Narendran V, Manikandan P, Varga J, Galgóczy L, Kocsubé S, Körmöczi P, és mtsai. (2016). Antifungal susceptibility and phylogeny of opportunistic members of the genus Fusarium causing human keratomycosis in South India. Medical Mycology 54:(3) pp. 287-294. IF: 2,164 Kredics L, Narendran V, Shobana CS, Vágvölgyi C, Manikandan P, Varga J, Galgóczy L, Kocsubé S, Németh TM, Papp T, Homa M, Baranyi N, Szekeres A, Körmöczi P, és mtsai. (2015). Filamentous fungal infections of the cornea: A global overview of epidemiology and drug sensitivity. Mycoses 58:(4) pp. 243-260. IF: 2,332 Kredics L, Láday M, Körmöczi P, Manczinger L, Rákhely G, Vágvölgyi C és Szekeres A (2012). Genetic and biochemical diversity among 12

Trichoderma isolates in soil samples from winter wheat fields of the Pannonian Plain. Acta Biol Szeged. 56: 141-149. Kredics L, Láday M, Körmöczi P, Manczinger L, Rákhely G, Vágvölgyi C és Szekeres A (2011). Trichoderma communities of the winter wheat rhizosphere. Agrár- és Vdékfejlesztési Szemle 6: S413-S418. Magyar D, Eszéki ER, Oros G, Szécsi Á, Kredics L, Hatvani L és Körmöczi P (2011). The air spora of an orchid greenhouse. Aerobiologia 27: 121-134. IF: 1,173 Kredics L, Hatvani L, Körmöczi P, Manczinger L és Vágvölgyi C (2010). A termesztett gombák zöldpenészes fertőzése. Zöldség és Gyümölcspiac 2010: p. 13. Kredics L, Körmöczi P, Cseh T, Hatvani L, Manczinger L, Nagy A és Vágvölgyi C (2009). Green mould disease of oyster mushroom in hungary and Romania: ecophysiology of the causative agent. Annals of Faculty of Engineering Hunedoara-Iinetrnational Journal of Engineering 7: 195-198. Kredics L, Cseh T, Körmöczi P, Nagy A, Kocsubé S, Manczinger L, Vágvölgyi C és Hatvani L (2009). A termesztett laskagomba zöldpenészes fertőzése. Mikol Közl Clusiana 48: 81-92. Összesített Impakt Faktor: 6,196 13