F FIZIKA ÓRA Tanít: Nagy Gusztávné Iskolánk 8.-os tanulói az Esze Tamás Gimnázium európai színvonalon felszerelt természettudományos laboratóriumában fizika órán vettek részt. Az óra témája: a testek elektromos állapota, elektromos töltés. Feladatunk, hogy kísérletek alapján bizonyítsuk, az elektromos mező kölcsönhatásra képes.
A testek között kölcsönhatás jöhet létre akkor is, ha a testek nem érintkeznek közvetlenül egymással. Ebben az esetben a kölcsönhatás fizikai tér (mező) közvetítésével valósul meg. A dörzsölés hatására elektromosan töltött állapotba került testek külsőleg nem változnak meg.
Az elektromos szó a görög elektron szóból ered, ami borostyánt jelent. Ez az elnevezés onnan származik, hogy az ókori görögök először borostyán dörzsölésével hoztak létre elektromosságot. A megdörzsölt borostyán vonzotta az apró tárgyakat. Ránézéssel nem tudjuk megállapítani, hogy elektromosan töltött-e egy test vagy sem. Ennek kimutatására használjuk az elektroszkópot.
Az elektromos állapotú testek körül elektromos tér van. A testek közötti elektromos kölcsönhatást az elektromos tér közvetíti. Amikor az elektroszkópot több lépésben feltöltjük, a rajta felhalmozott elektromos töltés mennyisége változik.
Bármilyen anyagú test elektromos állapotba hozható, ha a sajátjától különböző anyagú testtel szorosan érintkezik. Amikor dörzsölés hatására feltöltődnek, a dörzsölés következtében megváltozik az elektronok száma. Amennyiben megnövekszik, elektron többlet jön létre, ekkor a test negatív töltésűvé válik. Ha az elektronok száma csökken, elektron hiány alakul ki, ami pozitív töltést eredményez.
Milyen kölcsönhatásban állnak egymással a töltéssel rendelkező testek? Az azonos elektromos töltéssel rendelkező testek taszítják, az ellentétesek vonzzák egymást. Szükséges eszközök a testek elektromos állapota 1 db léggömb 1 db műanyaglap 1db szőrme vagy gyapjú darab
Helyezzünk posztóval megdörzsölt műanyag rudat tűhegyben végződő tartóra. A cső így szabadon foroghat. Ezután közelítsünk hozzá egy másik megdörzsölt műanyag rúddal.
A mágneses mezőnek azt a részét, ahol a legerősebb a hatása, mágneses pólusnak nevezzük. Közelíts az ebonit rúdhoz egy papírral megdörzsölt üveglapot! Tapasztalataidat jegyezd fel!
Az elektromos kölcsönhatás vagy taszításban, vagy vonzásban nyilvánul meg. Ezeket az erőhatásokat közvetlenül az elektromos mező fejti ki. A pozitív, negatív elektromosság elnevezést Benjamin Franklin amerikai tudós és államférfi vezette be 1749-ben.
Az elektromos mező hozzátartozik az elektromos állapotú testhez, létezése kísérlettel mutatható meg. A dörzsölés hatására elektromosan töltött állapotba került testek külsőleg nem változnak meg. Ránézéssel nem tudjuk megállapítani, hogy elektromosan töltött-e egy test vagy sem. Ennek kimutatására használjuk az elektroszkópot. Minden elektroszkóp működése az azonos töltések taszításán alapul.
Az elektromosan töltött állapot az elektronhiány vagy többlet függvénye Hasonló jelenségek mindannyiunk számára jól ismertek a hétköznapi életből. A frissen mosott hajat fésülve valami hasonló történik, ráadásul közben halk sercegést is hallunk.
A töltés maga körül egy elektromos mezőt, elektromos teret hoz létre. Ez a nem látható, de hatásaiban érzékelhető elektromos mező a töltéstől távolodva erősen csökken, s tulajdonságai attól függnek, hogy pozitív vagy negatív töltés hozta-e létre. Egy töltés által keltett elektromos mezőbe jutó másik töltés a mezővel kerül közvetlen kapcsolatba, lényegében az hat rá, a második töltés mezeje pedig az első töltéssel kerül kapcsolatba. A távolhatás során tehát a mezőkön keresztül érvényesül a kölcsönhatás törvénye.
Mivel az apró tárgyak már az elektromos állapotban levő test közelítésekor megmozdulnak, arra lehet következtetni, hogy az elektromos állapotban levő testeknek sajátos környezetük van, amelyet elektromos mezőnek nevezünk.
A műanyag borítású tornateremben valamilyen, a falból kiálló fémtárgyhoz hozzáérve, néha kellemetlen áramütés ér bennünket. Műszálas pulóverünket sötétben levéve időnként apró felvillanások láthatók, a sercegés pedig nagyon gyakran hallatszik. A fizikában ezt a jelenséget dörzselektromosságnak hívjuk. Egymással érintkező testek, dörzsölés hatására elektromosan töltött állapotba kerülnek.
A semleges elektroszkóp mutatója akkor is kitér, ha a műanyag rúddal csak közelítünk, mivel a rúd elektromos mezője hatást fejt ki az elektroszkóp szabad elektronjaira A testek elektromos állapotát okozó anyag az elektromos töltés. Az egynemű töltések között taszító-, a különneműek között vonzóerők hatnak.
Ha mágnes rúdra egy üveglapot helyezünk, és arra vasreszeléket szórunk, akkor a vasreszelék szabályos vonalakban rendeződik el, míg pl. a fa- vagy a rézrúd környezetében ezt nem tapasztaljuk. És ez már nem is varázslat!