FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék: 226 FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás : hétfő és péntek 8 00 12 00,szerda 8 00 12 00 és 13 00 16 00 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő csütörtök 9 00-12 00 és 13 00-15 00, péntek 9 00-12 00 10610-6/2009. Székelyhidi Ferenc/dr. Gyebrószky Szilvia Tárgy: A Demecser és Térsége Települési Szilárdhulladék Lerakó (Demecser, 0342/10, 0342/11 hrsz.) egységes környezethasználati engedélye Mell.: 8 db. HATÁROZAT A Nyír-Flop Hulladékgazdálkodási Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 121.) továbbiakban környezethasználó részére, a Demecser, 0342/10, 0342/11 hrsz alatti ingatlanon található Demecser és Térsége Települési Szilárdhulladék Lerakó Telepének üzemeltetéséhez, felhagyásához az NNK Környezetgazdálkodási, Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (4025 Debrecen, Iskola u. 3.) által készített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat alapján EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT ADOK az alábbiak szerint: 1. A környezethasználó: Nyír-Flop Hulladékgazdálkodási Szolgáltató és Kereskedelmi Kft 4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 121 KSH száma: 10501344-4523-113-15 KÜJ száma: 100289110 2. A telephely adatai: 2.1. A telephelyen folytatott tevékenységek megnevezése: hulladékgyűjtés, -kezelés (TEÁOR 38.21) (nemveszélyes hulladék kezelés, ártalmatlanítás) NOSE-P kód: 109.06 A létesítmény KTJ száma: 100537562 (A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti besorolás: 5.4. pont: Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül, vagy 25.000 tonna teljes befogadó kapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.) A szennyezőforrás jellemző súlyponti EOV koordinátái: X = 309700; Y = 864350

- 2-2.2. Tevékenység folytatásának helye: Demecser 0342/10, 0342/11 hrsz. alatti terület, amely a Demecser Székely között haladó 3831 sz. közút keleti oldalán, Demecser községtől 1300 m-re, Borzsova községtől 2100 m-re található. Az ellátandó terület: A Magyar Köztársaság közigazgatási területe. 2.3. A tevékenységet jellemző adatok: A hulladéklerakó besorolása a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. -a alapján: Vegyes összetételű (jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező), nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B3 alkategória). A lerakó 1998. óta üzemel. A terület tulajdonosai: Demecser Város Önkormányzata, Gégény Község Önkormányzata, Pátroha Község Önkormányzata, Nyírtass Község Önkormányzata, Berkesz Község Önkormányzata, Nyírbogdány Község Önkormányzata. A telephely a 1374-8/2004., 1374-17/2004., 3458-12/2005., 976-2/2006., 976-27/2006., 976-35/2006., 185-1/2007., 185-9/2007., 185-10/2007., 3171-2/2008., 3171-28/2008., 3171-36/2008., 580-6/2009., 580-15/2009. számú határozattal módosított 710-13/2003. számú egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezett. A lerakó depóniatere műszaki védelemmel ellátott. A hulladéklerakás dombműveléses technológiával történik, rétegenkénti tömörítéssel és a hulladék földtakarásával. A lerakón található létesítmények: - kettős szigetelésű depónia tér - csapadékvíz elvezető rendszer - csurgalékvíz elvezető rendszer - út és térburkolás - üzemviteli és szociális épület (mérlegház) - elektromos hídmérleg - konténer és abroncsmosó - technológiai géptároló - vízellátás létesítményei (ivó-, szociális- és tűzi víz igény biztosítása) - szennyvízelhelyezés létesítményei - elektromos energia ellátás, térvilágítás - monitoring rendszer (4 db talajvíz figyelőkút) - kerítés, kapu - véderdő, zöldfelület A lerakó kiépített maximális kapacitása: 270. 000 m 3, A tényleges évi beszállított mennyiség: 21.675 tonna (2008 évi adat). A lerakó szabad kapacitása: kb. 172.000 m 3 A lerakó üzemeltetése során eddig több mint 85.000 t kommunális hulladék került elhelyezésre.

- 3 - A lerakón jelenleg csak az I. ütem valósult meg, amely egy töltéssel további 2 részre van osztva, jelenleg az I. ütem K-i oldalán lévő medencéjét töltik fel, ahol a hulladék kb. 5 m magasságig került feltöltésre. A végső betöltési magasság 8,5 m. A telephely É-i részén további bővítésre van lehetőség (II. ütem). 2.4 Az üzemeltetés során alkalmazott elérhető legjobb technika: A hulladéklerakóba a hulladékbetöltés a depónia kapacitásának optimális kihasználásával, dombműveléses technológiával történik a végső betöltési magasság eléréséig, majd a hulladék földtakarásával. A felszín alatti vizek védelmét többszörös biztonság elvét követő műszaki védelem szolgálja. A felszín alatti vizek védelmét szolgáló műszaki védelem rétegrendje felülről lefelé a következő: - 20 cm homokos kavics szivárgó réteg (k 10-4 m/s), - DN 100-as dréncsövek 30 méterenként fektetve - 25 cm homok szigetelésvédő réteg - 2 mm HDPE szigetelőlemez - 20 cm ásványi szigetelés (k 10-9 m/s, Trg 95 %) - tömörített altalaj (Trg 95 %) A hulladékbeszállítás a településekkel kötött közszolgáltatási szerződés keretén belül történik. A hulladékot a lakosság saját 120 l-es műanyag edényzetben, az intézmények 1 m3-es konténerekben gyűjtik. A hulladék szállítását korszerű öntömörítős és konténeres tehergépjárművekkel végzik. A telepre a rendszeres szállítást végző cégek gépjárművein kívül egyéb intézményi és lakossági kommunális jellegű hulladék, építési törmelék beszállítások is történnek. A járművek mosásáról, karbantartásáról a beszállítók saját telephelyükön gondoskodnak. A lerakó telep személyzete 6 főből áll: - 1 fő telepvezető - 1 fő térmester és kompaktor kezelő - 2 fő mérlegkezelő - 2 fő biztonsági őr A telepvezető irányítja és ellenőrzi a hulladéklerakó működését. A telepvezető köteles betartani a technológiai előírásokat, valamint gondoskodni arról, hogy a telep üzemeltetéséhez szükséges eszközök rendelkezésre álljanak. A térmester a lerakóhely munkahelyi irányítását végzi, felelős a hulladék előírás szerinti átvételéért, ellenőrzéséért, szakszerű deponálásáért. Feladata továbbá a kompaktor üzemeltetése. A kompaktorkezelő irányítja az ürítő helyre érkező járműveket, kijelöli az ürítési útvonalakat, kezeli a kompaktort, végzi a tömörítést. A kezelő kötelessége a hulladék utólagos ellenőrzése, szemrevételezése, a rendszeres földtakarás elvégzése. A mérlegkezelő felelős a beszállított hulladékok mérlegeléséért, bizonylatolásáért, a számítógépes hulladéknyilvántartás vezetéséért. A mérlegkezelő kötelessége a beérkező hulladék eredetének, összetételének első ellenőrzése, szemrevételezése. Gyanús hulladék esetén értesíti a térmestert és a telepvezetőt. A telep hétköznaponként 07.00-17.00 között tart nyitva, hétvégén zárva van.

- 4 - A lerakott hulladék szervesanyag-mennyiségének ellenőrzése érdekében az előírtaknak megfelelően negyedévenként meghatározzák a hulladék összetételének jellemzésére használandó 13 frakció tömegarányát a lerakott hulladék összes tömegéhez képest. A helyszíni ellenőrző vizsgálatok - minden egyes hulladékszállítmány esetében a hulladéklerakó beléptető pontján, illetve a lerakás helyén kiterjednek: a) a kísérő dokumentumok ellenőrzésére, b) a hulladékszállítmány szemrevételezéssel történő ellenőrzésére, c) szükség esetén a hulladék átvétele szempontjából lényeges alapjellemzők gyorsteszttel történő vizsgálatára. A beérkező hulladékszállító járművek mérlegelése, bizonylatolása és nyilvántartása a mérlegházban történik, számítógép segítségével. Ekkor a következő adatokat rögzítik: a jármű rendszáma, a beszállító megnevezése, a hulladék fajtája, bruttó és nettó tömege, származási helye, a szállítás időpontja, díjkategória, valamint egyedi beszállítók esetén a számla kiegyenlítésének módja. A hulladéklerakási technológia A hulladékbetöltés a depónia kapacitásának optimális kihasználásával valósul meg, tömörítve történő deponálással. A lerakó teret a járművek az üzemi útról egy rámpán keresztül érik el. Az ártalmatlanítást megelőzően a beérkező hulladékból rendszeresen és az évente két alkalommal szervezett lomtalanításból származó fém hulladékot kiválogatják, melyet a MÉH telepen történő leadásig konténerekben helyeznek el. A telepre érkező építési hulladékot és földet külön helyezik el és a depónia takarására, valamint útalap készítésére használják fel. A hulladék tömörítését kompaktor végzi úgy, hogy az ürített hulladékot tolólapjával 20-30 cm vastagságban szétteríti, majd többszörös taposással tömöríti. A szélkihordás és a szagártalmak csökkentésére a lerakott és tömörített hulladékréteg takarását rendszeres gyakorisággal végzik, 20-25 cm-es vastagságban, melyhez felhasználják a beszállított és elkülönítve elhelyezett földet és építési törmeléket is. Ha a feltöltés magassága elérte a támasztó töltés koronájának szintjét, további körtöltés építésre kerül sor. A körtöltés oldalsó rézsűi füvesítettek az esztétikai megjelenés javítása és az erózió megakadályozása érdekében. A telephelyen keletkező csapadékvizet a hulladéklerakót körbefogó szikkasztó árkok fogadják be. A depóniába szivárgó csapadékvizeket a depóniába helyezett drénszivárgó gyűjti össze, s vezeti a 30 m3 térfogatú csurgalékvízgyűjtő medencébe. Az összegyűjtött vizet visszalocsolják, mely javítja a hulladéktömörítés hatásfokát és gyorsítja a lebomlást. A csurgalékvizeket csak abban az esetben szükséges szennyvíztelepre szállítani, ha a csapadékos időjárás következtében a visszalocsolási tevékenység nem folytatható. A szennyvíztelepre történő elszállítást megelőzően a csurgalékvíz minőségét ellenőrizni kell. A tárolt csurgalékvíz mennyisége nem haladhatja meg az összes hasznos térfogat 50 %-át. A hulladéklerakót minden oldaláról védő erdősáv veszi körül. A kiürített járművek a beszállítási útvonalon távoznak a lerakó területéről, majd az üzemi úton keresztül érik el a lerakóhely portáját. A dolgozó az üzemi naplóban rögzíti a szállító gépjármű távozási időpontját. A be- és kilépési dokumentumok átvétele után a gépjárművezető a telepről kihajt. A telepet elhagyó járművek az abroncsmosón keresztül jutnak az üzemi és a bekötőútra. A telep üzemeltetéséhez alkalmazott géppark A terítés, tömörítés céljára szolgáló berendezések:

- 5 - - 1 db T130 típusú tolólapos dózer - 1 db CD-300 Hanomag 32 tonnás kompaktor Egyéb munkagépek: - Caterpillar 312 forgó rakodó - Caterpillar 424 - Caterpillar 924 gumikerekes homlokrakodó - Caterpillar TH 62 - Caterpillar 1 és 7 tonnás henger - FHM 5 gréder Az üzemeltetéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek A telep bejáratánál helyezkedik el az üzemviteli és szociális épület, mely a kezelőszemélyzetet szolgálja. A keletkező szociális szennyvizek 20 m3-es vízzáró monolit vasbetonból készült szennyvíztárolóba jutnak. A tároló szükség szerinti ürítéséről gondoskodnak. Monitoring rendszer A hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásának az ellenőrzése céljából a hulladéklerakó környezetében a talajvíz áramlás irányának figyelembe vételével 4 db talajvíz figyelő kút került kialakításra, 7,5 m-es talpmélységgel. A figyelőkutak segítségével folyamatosan ellenőrzik a talajvíz minőségi jellemzőit. 3. A tevékenység végzésének feltételei: 3.1. Általános előírások 3.1.1. A tevékenységet úgy kell végezni, működtetni, ellenőrizni, hogy a kibocsátások megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 3.1.2. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást a környezethasználó köteles a felügyelőség felé 15 napon belül bejelenteni. Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. (3) d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség engedélyét követően valósítható meg. Az engedélyezést a környezethasználónak kell kezdeményeznie. 3.2. A hulladéklerakó üzemeltetése, a hulladékok ártalmatlanítása 3.2.1 A hulladéklerakón kizárólag az 1. sz. mellékletben foglalt hulladékfajták ártalmatlaníthatók lerakással, valamint a 2. sz. mellékletbe foglalt hulladékok hasznosítása, és a 3. sz. mellékletbe foglalt hulladékok gyűjtése, előkezelése engedélyezett. Minden más hulladék lerakása tilos. 3.2.2. A hulladéklerakó üzemeltetését az üzemeltetési terv szerint kell végezni. 3.2.3 Tilos a hulladék keverése, hígítása abból a célból, hogy az így nyert hulladék megfeleljen a hulladéklerakóban való ártalmatlanítás átvételi követelményeinek.

- 6-3.2.4 Az üzemeltetés során gondoskodni kell a lerakott hulladék felszínének tömörítéséről, takarásáról. A hulladékot a hulladéklerakón kívüli területekről folyamatosan össze kell gyűjteni és meg kell akadályozni a szél általi elhordását. 3.2.5 A lerakót úgy kell üzemeltetni, hogy egy időben a lehetőség szerinti legkisebb üzemelő felszínek legyenek kialakítva. Az aktuálisan nem üzemelő felszínek földtakarásáról gondoskodni kell. 3.2.6 A hulladéklerakás díját az üzemeltetőnek úgy kell megállapítania, hogy az fedezze a hulladéklerakó üzemeltetésének teljes költségét, továbbá a hulladéklerakó lezárásának és utógondozásának legalább 30 évig történő becsült költségét. 3.2.7. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 3.2.8. A hulladék átvételi követelményeinek való megfelelés bizonyítása a lerakásra szánt hulladéknak a 20/2006. (IV.15.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint végrehajtott a) alapjellemzéséből, b) megfelelőségi vizsgálatából, c) helyszíni ellenőrző vizsgálatából áll. A hulladéklerakó üzemeltetője az engedélyében előírt feltételek mellett azt a hulladékot veheti át, amely megfelel az alapjellemzésnek, rendszeresen keletkező hulladék esetén a megfelelőségi vizsgálatnak. 3.2.9. A hulladéklerakó üzemeltetője a telephelyének beléptető pontján és a lerakás helyén helyszíni ellenőrző vizsgálatot köteles végezni annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben és megfelelőségi vizsgálatban leírt hulladékkal. A vizsgálati eredményeket és a mintákat legalább egy hónapig meg kell őrizni. A helyszíni ellenőrző vizsgálatok - minden egyes hulladékszállítmány esetében - a hulladéklerakó beléptető pontján, illetve a lerakás helyén kiterjednek: a) a kísérő dokumentumok ellenőrzésére, b) a hulladékszállítmány szemrevételezéssel történő ellenőrzésére, c) szükség esetén a hulladék átvétele szempontjából lényeges alapjellemzők gyorsteszttel történő vizsgálatára. 3.2.10. Ha a hulladéklerakó üzemeltetője egy adott hulladékszállítmányt vagy annak egy részét nem veszi át, akkor azt jegyzőkönyvben köteles rögzíteni, a jegyzőkönyv 1 példányát a felügyelőségnek haladéktalanul meg kell küldenie. 3.2.11. A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiségének ellenőrzése érdekében a hulladéklerakó üzemeltetőjének negyedévenként meg kell határoznia a nemzeti szabványban szereplő 13 hulladék összetételi kategória nedves tömegarányát. Részletes összetétel-vizsgálatokat a települési szilárd hulladék 13 kategóriájának összetételére évente egy alkalommal, mindig az őszi időszakban szükséges végezni. A konkrét vizsgálatokat a nemzeti szabványban leírt alkategóriák szerinti bontásban kell elvégezni.

- 7-3.2.12 Az üzemelés során keletkező hulladékok (kommunális hulladék, termelési nem veszélyes hulladék) gyűjtéséről, ártalmatlanításáról/hasznosításáról úgy kell gondoskodni, hogy a környezeti elemek (talaj, levegő, felszíni és felszín alatti vizek) szennyeződése kizárt legyen. 3.2.13 A szelektíven begyűjtött hulladékok gyűjtése a telephelyen a környezet veszélyeztetését kizáró módon, a hasznosításra történő elszállítás megkezdéséig, maximum 3 évig történhet. 3.2.14 A telephelyről hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából elszállított és átadott hulladékok csak hatósági engedéllyel rendelkező szerződő félnek adhatók át. 3.2.15 A környezethasználó naprakész nyilvántartást köteles vezetni a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, valamint a mástól átvett, és általa kezelt, illetve másnak átadott, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerint kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről, a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal, valamint rendszeres adatszolgáltatását a hivatkozott rendelet 2., 4. és 5. számú melléklete szerint köteles teljesíteni. A kezelés során keletkező hulladékokat elkülönítetten, a hulladék termelőjére vonatkozó adattartalommal kell nyilvántartani. 3.2.16 A hulladéklerakó üzemeltetője köteles ellenőrizni és nyilvántartani az engedélyben és az üzemeltetési tervben foglaltak betartását, továbbá köteles elvégezni a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 3. sz. mellékletében előírt ellenőrzési és megfigyelési programot. A mintavételezéseket és a minták elemzését erre akkreditált laboratórium végezheti. Az ellenőrzési és megfigyelési eljárások során észlelt környezetszennyezésről az üzemeltető köteles a Felügyelőséget 8 napon belül értesíteni. 3.3. Vízminőség védelem 3.3.1 A telepen keletkező szociális eredetű szennyvizet zárt, vízzáróan szigetelt szennyvíztárolóban kell gyűjteni. A keletkező szennyvizet csak hatósági engedéllyel rendelkező félnek lehet átadni. A szennyvizet érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, folyékony hulladék fogadására alkalmas szennyvíztisztító telepre kell beszállítani, fogadó nyilatkozat alapján. A szennyvíztisztító telepre beszállított folyékony hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a beszállítások időpontját, a folyékony hulladék mennyiségét, a szippantókocsi forgalmi rendszámát, típusát és a gépkocsivezető nevét. A nyilvántartást elérhető helyen kell tárolni és ellenőrzéskor az ellenőrzést végző hatóság rendelkezésére kell bocsátani. 3.3.2 Az elszikkasztásra kerülő csapadékvíz nem okozhatja a felszín alatti víz minőségének olyan mértékű romlását, amely a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott B szennyezettségi határértékek túllépésével jár. Abban az esetben, ha a csapadékvíz szennyeződést mutat, az engedélyes köteles: - azonnal elvégezni a szennyeződés forrásának megállapítását és izolálását, - megtenni a szükséges intézkedéseket a további szennyeződés elkerülése és a szennyezés környezetre gyakorolt káros hatásának minimalizálása érdekében, - értesíteni a felügyelőséget a 3.9 pontban foglaltaknak megfelelően. 3.3.3 A keletkező csurgalékvizeket, ill. az abroncsmosóban keletkező szennyezett vizeket szigetelt tározóban kell összegyűjteni. Az így összegyűjtött víz visszalocsolható a depóniára.

- 8 - Amennyiben a szigetelt tározóban lévő víz elszállítása szükséges, érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre kell beszállítani, fogadó nyilatkozat alapján. A szennyvíztisztító telepre történő beszállításról naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a beszállítások időpontját, a beszállított szennyezett víz mennyiségét, a szippantókocsi forgalmi rendszámát, típusát és a gépkocsivezető nevét. A nyilvántartást elérhető helyen kell tárolni és ellenőrzéskor az ellenőrzést végző hatóság rendelkezésére kell bocsátani. 3.4. Monitoring 3.4.1. A tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kísérése érdekében a telephelyen talajvízfigyelő monitoring rendszert kell üzemeltetni. 3.4.2. A monitoring kutak kútfejeit a vízminőség védelme érdekében le kell zárni. A kutak karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell. 3.4.3 A környezethasználó köteles a 4. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően a talajvíz minőségét akkreditált módon történő mintavétellel és vizsgálattal rendszeresen ellenőrizni. A vízminták vizsgálatát az engedélyesnek minden évben kétszer el kell végeztetni, majd a vizsgálati eredményeket április 30.-ig, ill. október 30.-ig a felügyelőség részére meg kell küldeni. A vízmintavétellel egyidejűleg a vízszintmérést is el kell végezni. 3.4.4 A csurgalékvíz vizsgálatát a működés ideje alatt negyedévente el kell elvégeztetni a 6. sz. mellékletben meghatározott komponensekre. A vizsgálati eredményeket vizsgálati jegyzőkönyvben kell dokumentáltatni. 3.4.5. A környezethasználó köteles a mintavételi és vizsgálati pontok biztonságos és állandó elérhetőségét biztosítani. 3.4.6. A hulladéktestben bekövetkező mechanikai változások káros hatásainak elkerülése érdekében évente rendszeres ellenőrzéseket kell végezni az 7. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően. A megfigyelések eredményeit a környezethasználó ellenőrizhető módon köteles dokumentálni. Felszíni geoelektromos szondázásokat javasolt a szigetelés épségének megfelelő szintű vizsgálata. 3.4.7. Meteorológiai adatok gyűjtése A hulladéklerakó vízháztartásának értékeléséhez a hulladéklerakó területére vonatkozóan a 5. sz. mellékletben felsorolt jellemzőket a megadott gyakorisággal gyűjteni kell. Az adatokat gyűjtheti az üzemeltető, vagy biztosíthatja azokat a nemzeti meteorológiai hálózattal kötött megállapodás alapján. 3.4.9. A 3.4.3, 3.4.4, 3.4.6, 3.4.7. pontban előírt vizsgálatok eredményét, az eredmények értékelését összefoglaló jelentésben kell a felügyelőség részére megküldeni minden tárgyévet követően április 30.-ig. 3.5. Levegőtisztaság-és zajvédelem

- 9-3.5.1 Az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a levegőbe. A Környezethasználó köteles biztosítani, hogy minden, a telephelyen végzett tevékenységgel kapcsolatos levegőbe történő kibocsátás és bűzkibocsátás ne eredményezze a környezet állapotának és a lakókörnyezetben az életfeltételek romlását, az azokba való jelentős mértékű beavatkozást. 3.5.2 A környezethasználó köteles a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében a hulladéklerakó telep rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni. 3.5.3 A rendkívüli légszennyezés esetében a megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot. 3.5.4 A hulladéklerakó telepen végzett tevékenység során kibocsátott zaj a legközelebbi zajtól védendő területen nem haladhatja meg a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében foglalt határértékeket. 3.6. A szakhatóságok előírásai: 3.6.1 Demecser Város Jegyzője a 1768-11/2009. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: - Az üzemeltető Nyír-Flop Kft. tevékenységéből adódóan a szilárdhulladék szállítási, deponálási, vízminőség védelmi, lerakás technológiai, levegőtisztaság- és tájvédelmi tényleges értékek nem romolhatnak. - Az üzemeltető tevékenységét a legkisebb környezeti terhelést előidéző, a környezet veszélyeztetését és bárminemű szennyeződését kizáró módon köteles végezni. - A jelenleg érvényes 710-13/2003. számú egységes környezethasználati engedély 3.1.7. pontjában előírt védőfásítást teljes körűen meg kell valósítani. 3.6.2. Az ÁNTSZ Nyíregyházai-, Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Intézetének 3761-4/2009. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: - A munka- védőruha tisztítását, mosását központilag kell megoldani, figyelembe véve a 16/2002. (IV.10.) EüM r. 3. (3) pontját. - A dolgozókat a 18/1998. (VI.3.) NM. rendelet 9. (1) szerinti védőoltásban kell részesíteni. - A veszélyes anyagokkal és készítményekkel végzett tevékenység végzése során a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben előírtakat kell betartani. - A hulladékokkal kapcsolatosan a 16/2002. (IV.10.) EüM rendeletben és a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendeletben előírtak az irányadók. 3.6.3. Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Sz-Sz-B. Megyei Kirendeltsége a 4067-2/2009. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül megadta. 3.7. Erőforrások felhasználása 3.7.1. A környezethasználó köteles a telephelyen évenként felhasznált üzemanyagok, gáz, villamos energia mennyiségét nyilvántartani.

- 10-3.8. Készenlét és továbbképzés 3.8.1 A környezethasználónak a hulladéklerakó működtetéséhez a 11/1996. (VII.4.) KTM rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia, és biztosítania kell a hulladéklerakó azon dolgozói számára a szakmai továbbképzést, oktatást, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről, oktatásokról nyilvántartást kell vezetni. 3.8.2 Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 3.8.3 A környezethasználó köteles a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásainak megfelelő környezetvédelmi megbízott nevét és elérhetőségét (levélcím, telefonszám) az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követő 15 napon belül közölni a felügyelőséggel. 3.9 Értesítés 3.9.1. A környezethasználó köteles értesíteni a felügyelőséget a lehetőség szerinti legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni vagy felszín alatti vizek, a talaj, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel. 3.9.2. A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezését, annak pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. 3.10 Adatszolgáltatás 3.10.1 A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét, a panasz fontosabb adatait és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és minden lehetséges időpontban a felügyelőség részére hozzáférhetővé kell tenni. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 3.10.2 A 8. sz. mellékletben szereplő valamennyi adatszolgáltatást a mellékletben meghatározott gyakorisággal és határidőre kell benyújtani. Az adatszolgáltatási kötelezettség a minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon, számítógépes adathordozón, illetve egyéb módon teljesíthető. 3.11 Műszaki baleset megelőzése és elhárítása 3.11.1. A környezethasználó az üzemeltetési tervében foglaltaknak megfelelően köteles a telephelyen esetleg bekövetkező haváriák esetén eljárni. 3.11.2. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6 (3), (5) bekezdése szerint a felügyelőség által jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel kell rendelkeznie.

- 11-3.11.3. Az üzemi kárelhárítási tervet a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni, és 2009. augusztus 15-ig benyújtani a Felügyelőség részére. 3.12 A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 3.12.1. A hulladéklerakón a hulladékártalmatlanítási tevékenységet legkésőbb 2009. december 31-ig lehet végezni. 3.12.2. A hulladéklerakó bezárását követően gondoskodni kell a lerakó 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 15. -a szerinti rekultiválásáról. A hulladéklerakó rekultiválása a Felügyelőség engedélyével végezhető. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott, a hulladéklerakó rekultivációjával és utógondozásával kapcsolatos követelmények szerint elkészített rekultivációs tervet. Az engedély iránti kérelem benyújtásának határideje: 2009. december 31. 3.13 Az egységes környezethasználati engedély érvényessége: Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedésétől számított 6 évig érvényes. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálati dokumentációt az engedély jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül be kell nyújtani a felügyelőségre. A határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a felügyelőség 1374-8/2004., 1374-17/2004., 3458-12/2005., 976-2/2006., 976-27/2006., 976-35/2006., 185-1/2007., 185-9/2007., 185-10/2007., 3171-2/2008., 3171-28/2008., 3171-36/2008., 580-6/2009., 580-15/2009. számú határozattal módosított 710-13/2003. számú egységes környezethasználati engedélye érvényét veszíti. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000 forinttól 500.000 forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az engedélyben rögzített feltételek betartására, intézkedési terv készítésére. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt bírság megfizetésére kötelezi. Az eljárási igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A környezethasználónak éves felügyeleti díjat kell fizetnie. A díj mértéke 200.000 Ft. A felügyeleti díjat minden év február 28-ig kell megfizetni a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni a 2004. évi CXL. tv. 138. (1) bekezdés a.) pontja alapján.

- 12 - Felhívom az engedélyes figyelmét, hogy amennyiben pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, úgy a felügyelőség az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezései szerint fog eljárni. A határozat ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, felügyelőséghez benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díj köteles, díja a jelen engedélyezési eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, azaz 375.000 Ft, melyet fellebbezés esetén a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja, ha azt természetes személy, vagy társadalmi szervezet nyújtja be: a díjtétel 1%-a. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség. INDOKOLÁS I. Tényállás A Nyír-Flop Kft. a 710-13/2003. számú határozattal egységes környezethasználati engedélyt kapott a Felügyelőségtől a Demecser, 0342/10, 0342/11 hrsz alatti ingatlanon található Demecser és Térsége Települési Szilárdhulladék Lerakó Telepének üzemeltetéséhez, felhagyásához. Az engedély 2003. október 08-án emelkedett jogerőre. Az egységes környezethasználati engedélyt a felügyelőség idő közben több alkalommal módosította (1374-8/2004., 1374-17/2004., 3458-12/2005., 976-2/2006., 976-27/2006., 976-35/2006., 185-1/2007., 185-9/2007., 185-10/2007., 3171-2/2008., 3171-28/2008., 3171-36/2008., 580-6/2009., 580-15/2009. számú határozatok). A határozatban foglaltak szerint az egységes környezethasználati engedély a megye hulladékgazdálkodási koncepciójának megvalósulásáig, de legkésőbb az engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 5 évig (tehát 2008. október 08-ig) érvényes. A felügyelőség a 3171-28/2008. számú határozatában a környezethasználó kérelmére figyelemmel a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 19. (4) bekezdésére az egységes környezethasználati engedély érvényességét 2009. július 16-ig meghosszabbította. A felügyelőség a 3171-1/2008. számú határozatában a környezethasználót az egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére, és a felülvizsgálati dokumentáció 2008. május 30-ig történő benyújtására kötelezte, és meghatározta, hogy a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációnak tartalmaznia kell a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú mellékletében, az 1995. évi LIII. törvény 75. (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében foglaltakat. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtásának időpontját a felügyelőség a 3171-7/2008. számú határozatában 2008. július 31-re módosította. A teljes körű felülvizsgálati dokumentációt az NNK Környezetgazdálkodási, Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (4025 Debrecen, Iskola u. 3. Tt/1.)

- 13 - készítette el, majd a Nyír-Flop Kft. nyújtotta be a felügyelőségre 2008. augusztus 08-án, és kérte az egységes környezethasználati engedély legalább 5 évre történő megadását. A felügyelőség a kérelemmel kapcsolatban megállapította, hogy az eljárás a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelt III/10/1. pontja alapján igazgatási szolgáltatási díj köteles. A díj mértéke 750.000 Ft, melyet a környezethasználó megfizetett, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A felügyelőség az eljárás során a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában és honlapján az eljárás megindításáról a 2004. évi CXL tv. 29. (6) bekezdésében, és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21. (2) bekezdés a.) pontjában foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé. A közzététellel egyidejűleg a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21. (2) bekezdés ba.) pontja alapján közleményt, a kérelmet és mellékleteit Demecser Város Jegyzőjének, mint a telepítés helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének is megküldte, aki gondoskodott a közlemény helyben szokásos módon történő közhírré tételéről. A közzététel időtartama alatt a tárggyal kapcsolatosan a felügyelőségre nem érkezett észrevétel. A felülvizsgálati dokumentáció áttanulmányozását követően mely szerint a hulladéklerakó aljzatszigetelése nem mindenben felel meg a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében előírtakkal - a felügyelőség a 15091-3/2008. számú levelében hiánypótlásra szólította fel a környezethasználót, melyben a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében megfogalmazott környezeti kockázatelemzés elvégzését és benyújtását kérte, továbbá hogy igazolják a meglévő hulladéklerakó aljzatszigetelésének egyenértékűségét a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 1.2. pontjában előírtakkal. A környezethasználó a 2008. szeptember 19-én érkezett, K-765/2008. számú levelében a hiánypótlás teljesítésének határidejét 2008. december 31-ig kérte meghosszabbítani, melynek a felügyelőség helyt adott. Ezt követően a környezethasználó a 2009. május 05-én érkezett levelében közölte, hogy a hiánypótlásnak költséggazdálkodási okokból nem tesz eleget, és kérte az eljárás további folytatását a rendelkezésre álló iratok alapján. II. Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem elbírálása: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (3) bekezdése értelmében A felügyelőség hatáskörébe tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (továbbiakban Hgt.) 14. (1-2) bekezdése értelmében Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. Hulladékkezelési tevékenység - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A Hgt. 19. (1) a) pontja és (3) bekezdése értelmében A hulladékártalmatlanítás a környezetvédelmi hatóság engedélyében megfogalmazottak szerint történhet hulladéklerakóban történő lerakással Az ártalmatlanító létesítmények kialakítására és

- 14 - üzemeltetésére, valamint a már működő és betelt lerakókra vonatkozó előírásokat külön jogszabály állapítja meg. A hulladéklerakás, a hulladéklerakó üzemletetésének szabályait a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet szabályozza. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 20. (1) f) pontja szerint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyezi a települési hulladékkal kapcsolatos ártalmatlanítást. A kérelem elbírálásához, figyelemmel a folytatott tevékenységre és a tevékenység helyére, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (2) bekezdése és 12. számú melléklete alapján szakhatóságként a 10610-2/2009. sz. levelemben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-Alföldi Regionális Intézetét, Demecser Város Jegyzőjét, és az ÁNTSZ Nyíregyházi- Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Intézetét kerestem meg. Az ÁNTSZ Nyíregyházi- Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Intézete a 3761-2/2009. számú, 2009. május 26-án kelt levelében hiánypótlásra szólította fel az ügyfelet, melyről a felügyelőséget is tájékoztatta. Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége a 4067-2/2009. számú szakhatósági állásfoglalását környezet-egészségügyi szempontból előírás és indoklás nélkül megadta. Állásfoglalását a 2004. évi CXL. tv. szerint, a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendeletnek megfelelően, az ÁNTSZ-ről szóló 362/2006. (XII.28.) Korm. rendeletben biztosított jogkörében adta meg. Az ÁNTSZ Nyíregyházi-, Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Intézete a 3761-4/2009. számú szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész 3.6.2. pontjában foglalt előírásokkal, az alábbiak szerint adta meg: A Nyír-Flop Kft. (4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 121.) által végzendő Demecseri Hulladéklerakó Telep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálatára vonatkozóan, és a beszállítható települések körének módosítására- közegészségügyi szempontból hozzájárulok. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44. (1) bekezdésére figyelemmel adtam ki. Hatáskörömet az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló módosított 1991. évi XI. törvény és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló módosított 362/2006. (XII.28.) Korm. rendelet állapítja meg. Demecser Város Jegyzője az 1768-11/2009. számú szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész 3.6.1. pontjába foglalt előírásokkal adta meg. A Jegyző állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Demecseri Hulladéklerakó Telep a Demecser Város Képviselő-testületének 15/2005. (VII. 29.) Ör.(továbbiakban Ör.) számú rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terve szerint K/5 (különleges, szilárd és folyékony hulladék elhelyezésére és

- 15 - kezelésére szolgáló terület) övezetbe sorolt. A terület nem tartozik helyi védettségi területek közé. Az NNK Környezetgazdálkodási, Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (4025 Debrecen, Iskola u. 3. Tt/1.) által készített környezetvédelmi felülvizsgálati szakdokumentációja szerint (a dokumentum 78. oldala) a hulladéklerakó telepen végzett tevékenység nem jár kimutatható környezetszennyezéssel, az üzemeltetés a jelenlegi viszonyokat jelentősen már nem változtatja meg. Fentiek, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatóság és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/c (1) d. pontja, valamint 4. számú melléklete szerinti kijelölés, az Ör. rendeletet figyelembe véve adtam ki szakhatósági hozzájárulásomat. A tevékenység környezetre gyakorolt hatása az előírások maradéktalan betartása mellett környezetvédelmi szempontból nem kifogásolható. Az üzemeltetés hatásait megvizsgálva, értékelve, a rendelkezésre álló adatok alapján, a szakhatóságok állásfoglalásainak figyelembe vételével a felügyelőség az egységes környezethasználati engedély kiadása mellett döntött. A 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 1.2. pontja szerint: nem veszélyeshulladék-lerakón (B1b és B3 alkategória) a geológiai szigetelő réteg vastagsága >1m, a szivárgási tényező (m/s) k 1,0x10-9. Ha az ennek megfelelő tulajdonságokkal rendelkező természetes geológiai szigetelő réteg nem áll rendelkezésre, úgy ezzel egyenértékű szivárgási tényező értéket biztosító, minimum 0,5 méter vastagságú kiegészítő épített ásványi anyagú szigetelő réteg kialakítása szükséges minden lerakó kategória esetében. A szigetelő réteg természetes és/vagy mesterségesen előállított anyagokból egyaránt kialakítható. Két szigetelőrendszer akkor tekinthető egyenértékűnek, ha a kialakuló kumulatív szennyezőanyag-áramok azonosak, azaz ugyanolyan mértékű szennyezőanyag-visszatartó képességgel rendelkeznek. Az egyenértékűséget a tervező számításokkal igazolja, a kivitelezőnek pedig vizsgálatokkal kell igazolnia a tényleges megfelelőséget. A 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében megfogalmazottak szerint ha a hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata, a hulladéklerakó környezetvédelmi engedélykérelméhez benyújtott környezeti kockázatelemzés, valamint a lerakásra kerülő hulladék anyagának, összetételének, kioldódási tulajdonságainak alapján megállapítható, hogy a hulladéklerakó nem jelent potenciális veszélyt a földtani közegre, a felszín alatti vagy felszíni vízre, a levegőre, a Felügyelőség jogosult az 1.2. és 1.3. pontban foglalt követelmények mérséklésére. A környezethasználó a hiánypótlásban kért környezeti kockázatelemzést nem végezte el, továbbá nem igazolta, hogy a meglévő hulladéklerakó aljzatszigetelése egyenértékű a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 1.2. pontjában előírtakkal. A dokumentációban foglaltak szerint a hulladéklerakó 20 cm ásványi szigeteléssel (k 10-9 m/s, Trg 95 %) rendelkezik, továbbá a beépített HDPE fólia vastagsága (2 mm) 0,5 mm-rel kevesebb a rendeletben előírt 2,5 mm-nél. A Felügyelőség álláspontja szerint, mivel a hulladéklerakó szigetelése nem egyenértékű a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározottakkal, a mérséklésre nincs lehetőség, ezért a hulladék ártalmatlanítás tekintetében nincs lehetőség a kérelemben megfogalmazott további 5 évre kiterjedő működtetésre.

- 16 - Tekintettel arra, hogy a felügyelőségnek tudomása van a megyei hulladékgazdálkodási program megvalósulásának jelentős időbeli tolódásáról, valamint a hulladéklerakó szabad kapacitással rendelkezik, és figyelembe véve, hogy a közszolgáltatás ellátásának ettől függetlenül folyamatosnak kell lennie az elővigyázatosság elvének szem előtt tartásával, továbbá, hogy a környezethasználó tevékenységét az egységes környezethasználati engedélyben előírtaknak megfelelően végzi, a hulladéklerakó üzemeltetését 2009. december 31-ig engedélyeztem. Ezzel összhangban a hulladéklerakó bezárását követő rekultivációra vonatkozó engedélykérelem benyújtására vonatkozó határidőt is 2009. december 31-ben állapítottam meg. A hulladéklerakó telep a sérülékeny földtani környezetű Demecser Kistérségi Vízmű legközelebbi kútjától 2 km-en túl helyezkedik el. A hulladéklerakótól mintegy 300 m-re helyezkedik el a Róka-kúti csatorna és 400 m-re a Máriapócsi (IV. sz.) főfolyás. A hulladéklerakó telepen 4 db kútból álló monitoring rendszer üzemel, a figyelő kutak 4597-4/2008. számú határozattal módosított H-35607-10/2004. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A hulladéklerakó telep vízellátását közműről biztosítják. A szennyvizet szippantó kocsival a Nyírségvíz ZRt. által üzemeltetett Polyákbokori szennyvíztisztító telepre szállítják. A csurgalékvíz összegyűjtésre kerül, majd a depóniára visszalocsolják. A benyújtott felülvizsgálati dokumentáció természetvédelmi és tájvédelmi szempontból elfogadható, elegendő és megfelelő információt nyújt a környező területek természeti állapotára vonatkozóan. A környék florisztikai és faunisztikai leírásából megállapítható, hogy a telep természeti környezetre gyakorolt káros hatása nem számottevő, védett természeti terület, védett, fokozottan védett faj fennmaradását a területen nem veszélyezteti. A környezetvédelmi, műszaki követelmények, technológiák, valamint a feltételek teljesítésének ütemezése a jelenlegi körülményeket tekintetbe véve lettek meghatározva, figyelemmel a létesítmény műszaki jellemzőire, földrajzi elhelyezkedésére, a megteendő intézkedések előnyeire. A határozat rendelkező részében foglalt előírások, valamint a hatályos jogszabályok együttes betartásával biztosítható a környezeti elemek védelme. Fentieket figyelembe véve, továbbá megvizsgálva a hulladékok típusát, azok mennyiségét, a kezelés személyi és tárgyi feltételeit, a kezelés technológiáját, a laboratóriumi mérési eredményeket, a környezetbiztonsággal kapcsolatos információkat, a Hgt. 14. (2) bekezdése, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 20. (1) f) pontja, valamint a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének 2.2.3. pontja alapján a határozat 1. számú mellékletében foglalt hulladékok lerakással történő ártalmatlanításához hozzájárultam. A hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatás, nyilvántartás vezetésére vonatkozó előírásokat a határozat rendelkező részének 3.2.15. pontja tartalmazza, melyeket a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 3. -a, 4. (2) bekezdése, 7. (1), (2) bekezdése, 10. a) pontja alapján tettem. A hulladéklerakó üzemeltetésével, a hulladéklerakás technológiai rendjével kapcsolatos előírásokat a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról

- 17 - és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet vonatkozó rendelkezései alapján tettem. A rendelet alapján előírást tettem - a hulladék átvételére, a lerakás technológiai rendjére, - a kommunális szennyvíz, valamint a csapadékvíz kezelésének rendjére, - a biztonsági létesítmények és intézkedések ellenőrzésére, - a környezeti monitoringrendszer üzemeltetésére és az észlelt adatok nyilvántartásának rendjére, - a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekre, - a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok esetén teendőkre. Az előírások megállapításánál figyelembe vettem, hogy a szennyező anyagok az egyik környezeti elemből a másikba szennyezést közvetíthetnek. A környezeti elemeket külön-külön és egységesen is megvizsgáltam. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a BAT alapján határoztam meg, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését, a környezet jelenlegi és célállapotát, a megteendő intézkedések előnyeit. Az elérhető legjobb technikák meghatározásánál és az ebben szereplő előírások meghatározásánál figyelembe vettem azt, hogy a BAT technikák alkalmazásával a környezetet érő káros hatások, kibocsátások mérsékelhetőek. A hulladéklerakó üzemeltetése során az engedélyben és az üzemeltetési tervben foglaltak ellenőrzését és nyilvántartását, valamint a hulladéklerakó üzemletetése során szükséges ellenőrzési és megfigyelési követelményeket a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 13. -a és 3. számú melléklete alapján tettem. Ennek meghatározása során figyelemmel voltam arra is, hogy a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. számú melléklet 4. pontja az engedély kötelező tartalmi elemeként határozza meg a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kíséréséhez szükséges megfelelő mérés-ellenőrzési (monitoring) feltételek meghatározását, ezen belül a mérés gyakoriságát, az értékelési eljárást és a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját, tartalmát és gyakoriságát. Az egységes környezethasználati engedéllyel folytatott tevékenységről szóló adatszolgáltatási kötelezettséget a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. -a alapján állapítottam meg. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 15. (1), (2) bekezdése alapján a rekultiváció engedélye iránti kérelme benyújtására köteleztem az üzemeltetőt a határozat rendelkező részének 3.12.2. pontjában. Az engedély rendelkező részében előírt feltételek az alábbi jogszabályok alapján lettek megállapítva: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, 2000. évi XLIII. törvény, 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet, 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 96/B. -a és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet értelmében, az

- 18 - engedélyest, mint egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet folytatót éves felügyeleti díj fizetésére köteleztem. A díj mértéke 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint. A felügyeleti díjat a rendelet értelmében minden év február 28-ig kell egy összegben átutalási megbízással teljesíteni. A befizetett felügyeleti díjról a felügyelőség számlát állít ki és a befizetését követő harminc napon belül megküldi a környezethasználónak. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 80. (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közöljük az érintett nyilvánossággal. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Az így közölt döntés ellen az érintett nyilvánosságnak a közlést követő 15. napig jogorvoslati jogot (fellebbezési jogot) biztosítottunk a Ket. 98. (1) bekezdése szerint. A határozatot a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. (8) bekezdése alapján megküldjük az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzőjének azzal, hogy azt a kézhezvételt követően 15 napon át közszemlére tegye. A határozat az 1995. évi LIII. tv. 66. (1) b) pontja, 71. (1) bekezdés c) pontja, a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 9., 10., 11., 15. (1), (2) bekezdése, 18. (1), (2) bekezdése, 19. (4) bekezdése, és 1., 2., 3., 4.sz. melléklete alapján, a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 20. (1) c), f), 22. (1) és (4) bekezdése alapján, a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján, a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése és 2. sz. melléklet 5.4. pontja alapján a 11. számú melléklete szerinti tartalommal került kiadásra, a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet szerinti eljárásban, figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 71. (1) és 72. (1) bekezdésére. A szakhatóságok megkeresésére a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 20. (2) bekezdése és a 12. számú melléklete alapján, valamint a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 20. (1) bekezdés alapján került sor. A felügyelőség illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet IV. 7. pontja állapítja meg. A határozat elleni fellebbezési lehetőség és az arra nyitva álló határidő a 2004. évi CXL törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezés díja a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4-5) és (7) bekezdése és az 1. sz. melléklet III/4.1. főszáma, a III/10.3. főszáma alapján lett megállapítva. A felügyeleti díjat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 96/B. -a és a 4/2007. (II.21.) KvVM rendelet alapján állapítottam meg. Nyíregyháza, 2009. július 13. Rozinka Zsolt Illés sk. műszaki igazgatóhelyettes Szentesi Péter igazgató megbízásából

- 19 - Határozatot kapják: 1. Nyír-Flop Hulladékgazdálkodási Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 121.) + térti 2. ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete Sz.Sz.B. Megyei Kirendeltség (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) 3. Demecser Város Jegyzője (4516 Demecser, Kétezer-egy tér 1.) 4. ÁNTSZ Nyíregyházi-, Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Intézete (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) 5. Demecser Város Önkormányzata (4516 Demecser, Kétezer-egy tér 1.) 6. Gégény Község Önkormányzata (4517 Gégény, Dombrádi u. 2.) 7. Pátroha Község Önkormányzata (4523 Pátroha, Kossuth út 82.) 8. Nyírtass Község Önkormányzata (Nyírtass, Tas vezér u. 1.) 9. Berkesz Község Önkormányzata (4521 Berkesz, Rákóczi u. 7.) 10. Nyírbogdány Község Önkormányzata (4511 Nyírbogdány, Kéki u. 2.) 11. Irattár

1. sz. melléklet a 10610-6/2009. sz. határozathoz Alapjellemzéshez szükséges vizsgálatok nélkül átvehetők a táblázatban felsorolt inert hulladékok, a külön jogszabály szerinti hulladékjegyzék EWC 20-as főcsoportjában felsorolt, vegyesen gyűjtött, nem veszélyes szilárd hulladékok, kivéve az EWC 20 01 41 kéménysöprésből származó hulladékot. Vizsgálatok alapján átvehető az EWC 20 01 41 kéménysöprésből származó hulladék, valamint más nem veszélyes hulladékok, ha eleget tesznek a B1b alkategóriájú hulladéklerakókra vonatkozó átvételi követelményeknek a 20/2006. (IV.15.) KvVM rendelet 2.2.1.-1. táblázatban felsorolt határértékek alapján. Települési hulladékot fogadó hulladéklerakón átvehető a) a nem fertőzőképes rácsszemét (EWC 19 08 01), valamint b) a kommunális szennyvíztisztító üzemek nem fertőzőképes, víztelenítés után legalább 25%-os szárazanyag-tartalmú iszapja, ha a KvVM rendelet 2.2.1.-1. táblázatban felsorolt határértékek alapján - a DOC összetevőt kivéve - eleget tesz a B1b alkategóriájú hulladéklerakókra vonatkozó átvételi követelményeknek. Alapjellemzéshez szükséges vizsgálatok nélkül átvehető inert hulladékok EWC kód Leírás Korlátozások 10 11 03 Üveg alapú, szálas anyagok hulladékai A hulladék nem tartalmazhat szerves kötőanyagot 15 01 07 Csomagolási üveg-hulladékok 17 01 01 Beton Elkülönített építési és bontási hulladékok* 17 01 02 Tégla Elkülönített építési és bontási hulladékok* 17 01 03 Cserép és kerámiák Elkülönített építési és bontási hulladékok* 17 01 07 Beton, tégla, cserép és kerámia keveréke Elkülönített építési és bontási hulladékok* 17 02 02 Üveg 17 05 04 Föld és kövek A hulladék nem tartalmazhatja a talaj humuszos rétegét, tőzeget, továbbá szennyezett területről származó földet, köveket 19 12 05 Üveg 20 01 02 Üveg Elkülönített üveg 20 02 02 Talaj és kövek A hulladék csak kertekből, parkokból származhat, és nem lehet benne humusz, illetve tőzeg 2. sz. melléklet a 10610-6/2009. sz. határozathoz A hulladéklerakón depónia takarására, támasztógátak kialakítására, belső közlekedési utak kialakítására, karbantartására hasznosítható hulladékok: EWC kódja Megnevezése Mennyisége EWC 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek 6.000 t/év különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól)