É S F Ő T T K Á R ELNÖK ÉS FŐTTKÁR KÖZÖS BESZÁMOLÓ AZ ELNÖKSÉG, A VÁLASZTOTT TSZTSÉGVSELŐK ÉS A HVATAL 2009. ÉV MUNKÁJÁRÓL A LÁTHATÓ KAMARA PROGRAMJÁNAK ELSŐ 4 ÉVÉNEK VÉGÉN BUDAPEST, 2010. FEBRUÁR H - 1 0 5 5 B u d a p e s t, S z a l a y u. 7. E - m a i l : u g y f e l @ b p b a r. h u T e l. : + 3 6 1 3 5 3-0155 F a x : + 3 6 1 3 3 2-1385 w w w. b p b a r. h u
TARTALOM S T 1.1 Pénzügyi és gazdasági válság... 5 1.2 Létszámhelyzet... 6 (a) A teljes nyilvántartotti létszám... 6 (b) Ügyvédjelöltek... 7 (c) rodák... 7 1.3 Egyes jogszabály-módosítások... 7 1.4 Érdekvédelem... 8 (a) jogalkotás... 8 (b) bírói jogalkalmazás... 9 (c) cégügyek... 9 (d) ingatlanügyek... 9 (e) egyedi ügyvédi jogsérelmi panaszok... 9 1.5 A tavalyi év legjelentősebb projekt-kihívásai... 10 a) elektronikus archiválás... 10 b) az új adórendszer fenyegetése... 10 c) a pénzmosás elleni ügyvédi kötelezettségekkel összefüggő teendők... 11 1.6 Az ügyvédekre vonatkozó szabályozás változása és lehetséges jövőbeli irányai. 12 1.7 Az ügyvédi tevékenységek bővítésének eddig megvalósult új lehetőségei... 13 1.8 A kirendelt ügyvédi rendszerek és a tisztességes ügyvédi díj... 15 1.9 A büntető kirendelések problematikája... 16 1.10 A jogi segítségnyújtói rendszer... 17 1.11 Tagdíjak... 17 1.12 A BÜK pénzügyeinek átláthatósága... 18 (a) A változások köre és módszertana... 18 (b) Tiszteletdíjak... 18 (c) Jutalmazás... 19 (d) Munkavállalók természetbeni juttatásai... 20 (e) Megbízási és vállalkozói szerződések és díjak... 20 (f) Az ellenőrző bizottság és az elnökség szerepe... 21 1.13 Egyéb jellemző adatok 2009... 21 2.1 Rendszeres elnökségi ülések munkatervek... 21 2.2 Főbb napirendek... 21 2.3 Szakmai munkacsoportok, projekt-teamek ülései... 24 2.4 Ügyvédjelölti perbeszédverseny... 25 3.1 Hivatalvezetői munkaértekezletek... 25 3.2 Vezetőségi ülések... 25 3.3 Állomány-értekezletek... 26 3.4 Áttérés az elektronikus közigazgatási ügyintézésre... 26 3.5 Gazdálkodás... 28 (a) Személyi változások... 28 (b) Év közbeni, előre nem látható és nem tervezett változások... 28 4.1 gazgatási ügyintézés... 29 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 2
(a) Az ügyvédi felvételi ügyek száma és tárgyai.... S T 29 (b) A szünetelési, lemondási ügyek száma és tárgyai.... 30 (c) Ügyvédjelölti felvételi ügyek száma és tárgyai... 31 d) A JÜB-rendszer alkalmazása... 32 e) gazolványcsere... 32 f) az elektronikus ügyintézés első számadatai... 32 4.2 A Felvételi Bizottság tevékenysége... 33 4.3 Az ügyvédi és ügyvédjelölti létszám adatok... 33 4.4 Az ügyvédjelölti jogviszony megszűnésének nyilvántartásával kapcsolatos nehézségek... 34 4.5 Tagság igazgatási úton történő törlése... 34 (a) tagdíj-nemfizetés... 34 (b) ügyvédi felelősségbiztosítás hiánya... 35 (c) megfelelő irodahelyiség hiánya... 35 4.6 Az ügyvédi tevékenység szervezeti formáit érintő igazgatási ügyek... 35 8.1 Pesti Ügyvéd... 37 8.2 Honlap... 37 8.3 Elektronikus hírlevél... 37 8.4 Központi e-mail postafiók - avocat.hu... 37 8.5 Könyvtár... 38 8.6 Kamarai rendezvények, konferenciák... 38 8.7 Kamarai adótanácsadás... 39 8.8 Kedvezményes vásárlói kártya... 39 8.9 PenalNET program... 39 8.10 Ügyvédi fénymásoló... 40 8.11 Számítógép-használat és hálózatnélküli internet-elérés a kamarában... 40 10.1 Az elmúl négy évről... 41 10.2 A 2009. évi célkitűzések:... 42 (a) 2009. évi célkitűzéseink között szerepelt, hogy:... 42 (b) A célkitűzések teljesítése... 42 10.3 Fontosabb események... 42 10.4 Meghívások - előadások... 44 10.5 Tervek, kezdeményezések... 45 11.1 Társasági élet... 46 11.2 Sportélet... 46 11.3 Nyugdíjasaink... 46 12.1 Új protokoll és oktatóterem kialakítása a főépületben... 46 12.2 Szerverszoba kialakítása... 47 12.3 A Székház további területeinek birtokba vétele... 47 12.4 A pincehasználati viszonyok újrarendezése a társasházzal... 47 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 3
Tisztelt Hölgyeink és Uraink, Tisztelt Kollégák! S T A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke és főtitkára közösen tájékoztatja Önöket a 2009. év fontosnak tartott eseményeiről, az elnökség, a választott tisztviselők és a hivatal munkája egy részéről és visszatekint a Látható Kamara négy éves programjának megvalósítására. Területükről külön beszámolókban szólnak az egyes bizottsági elnökök is. A közgyűlésen szóbeli beszámolóink tehát e dokumentum anyagait felhasználják és az elnöki, illetve a főtitkári szóbeli beszámoló ehhez képest kiegészítő jellegű lehet. A főtitkár 45 év kamarai szolgálata után most búcsúzik, az elnök pedig 4 nagyszerű év után von mérleget, hogy esetleges újraválasztása esetén hasznosíthassa majd eddigi tapasztalatait. Köszönjük kartársaink bizalmát, aggódó és néha kritikus, de mindig konstruktív támogatását. Köszönjük az elnökségnek és a ciklus választott tisztségviselőinek az odaadó segítséget. A kamara többi segítőjének és munkatársának a fegyelmezett, hatékony munkát. Hitünk és meggyőződésünk szerint egy új arcát kereső, küzdő és feljövő kamarát sikerült közös munkánkkal felépítenünk. És egy szeretve tisztelhető kamarát szeretnénk a jövőben is látni. Derülátók vagyunk. Az 1945 áprilisában kivégeztetett német evangélikus teológus, Dietrich Bonhoeffer szerint az optimizmus nem azt a passzívan dédelgetett elképzelést jelenti, hogy minden jól fog történni, vagy jóra fog fordulni, hanem azt, hogy a jövőt nem engedjük át az ellenségnek. S ehhez ifj. Bibó stván rögtön hozzáfűzi, hogy ellenség alatt nem a politikai vagy szakmai ellenfél értendő, hanem a gonoszságnak, a ravaszkodásnak és a butaságnak az az amorf szövetsége, amelynek időnkénti megjelenésével saját történelmünkben és társadalmunkban is mindnyájan találkoztunk és találkozunk. Az ügyvédségünk története arra bizonyság, hogy ez a fajta optimizmus nem alaptalan. Már csak azért sem, mert a magyar ügyvédtársadalom tapasztalásból tudja, hogy hazánk fejlődésének egyensúlyához, a demokrácia állandó és fejlődő fenntartásához az igazságszolgáltatás egyensúlya az egyik legfontosabb garancia. S ebben eltagadhatatlan és létfontosságú szerepe van a mindenkori magyar ügyvédségnek. Nem csak magunkért, nem csak az ügyvédségért, nem csak saját hivatásrendünkért, hanem az ország egészéért is felelősséget viselünk. Foglalkozzunk hát akár milyen szintű és rangú ügyeinkkel: érdekvédelemmel, törvényértelmezéssel, kamarai nagyobb és kisebb dolgainkkal, gondolkodásunkban, szakmai döntéseinkben, megnyilatkozásainkban és döntéseinkben, s leginkább: hivatásrendünk egységének és kellő méltóságának megőrzése érdekében, ezt soha nem szabad szem elől tévesztenünk. És azért sem, mert a kar a közéleti turbulenciák lassan fél emberöltőnyi korszakában a szakma szervezete tudott maradni és a pártpolitikai küzdelmeket képes volt a kamara falain kívül rekeszteni. 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 4
1.1 Pénzügyi és gazdasági válság 1. A KAR HELYZETE S T A globális pénzügyi és gazdasági válság második esztendeje már látható hatásokat gyakorolt a budapesti ügyvédségre. Általános tapasztalat, hogy minden tevékenységi területen és szolgáltatási szegmensben fokozott árérzékenység jelent meg, azaz az ügyvédi szolgáltatások árai csökkentek. Bizonyos ágazatok, mint az ingatlan, az autóipar és környéke, a médiához kötődő hirdetés és tartós fogyasztási cikkek forgalmazása, gyártása stb. visszaesése, az e területen dolgozó ügyvédekre felemás, de általában negatív hatással volt. Megnőtt a jogviták, behajtások, munkaügyi viták, csőd- fizetésképtelenségi ügyek és az ezzel összefüggő cégügyek száma. Az év első felében lassult, néhol egyenesen leállt, azóta lassan ismét mozdulni látszik az ingatlanforgalom, a vállalatfelvásárlás és az ehhez kapcsolódó minden ügyvédi tevékenység. A nagy és közepes ügyvédi működések létszámcsökkentéseket, jövedelemcsökkentéseket hajtottak végre, a kisebb ügyvédi tevékenységek is szorosabbra húzták a nadrágszíjat. Nagyon sokan kényszerültek profilváltásra, új ismereteket megtanulni, új ügyfeleket keresni vagy ügyfeleiket más tudáskészlettel, szolgáltatással kiszolgálni. Az év második felére érezhető volt, hogy általában több a munka és a válság bizonyos új területeket is megnyitott, de alacsonyabb díjakért és többet kell dolgozni. A díjak várhatóan a válság után is lent maradnak és csak a kivételes szaktudást igénylő, vagy magas presztízsértékkel bíró szolgáltatások számíthatnak régi díjaikra. Szervezeti oldalon látható volt a nagy nemzetközi irodák kivonulásának felgyorsulása, illetve közülük egyesek átmeneti zsugorodása. A távozó külföldiek azonban továbbra is a legjobb barát politikáját folytatják volt hazai partnereikkel smereteink szerint ma Magyarországon csak négy-öt ügyvédi formáció dolgozik 40 jogásznál többel, ami rontja esélyeinket atekintetben, hogy Budapest megverje Bécset és Prágát (esetleg Varsót) a regionális ügyvédi központ szerepéért folytatott harcban, melyben történelmi versenyelőnyeink vannak. A budapesti kar szakmai ereje nemzetközi összehasonlításban változatlanul erős, ami a magasabb létszám és a szélesebb elterjedtségű nemzetközi metodikák, jobb szaknyelvi színvonal és a jó nemzetközi elismertség, hírnév eredménye. A kilátástalan és alkotmányos okoknál fogva korlátozásokkal nem szabályozható létszámhelyzet is elősegítette, hogy a hagyományos, azaz társasági jogi, lakossági, ingatlan és családjogi praxisokat folytató ügyvédek, illetve bizonyos földrajzi területek ügyvédjei (peremkerületek) helyzete relatíve rosszabbá vált, az ügyek számának csökkenése és az ügyvédi munkadíjak jelentős zuhanása következtében. Azok, akik más ügyvédekkel működtek együtt, szintén számíthattak arra, hogy kevesebb helyettesítési munkát fognak kapni. Általánosságban kijelenthető, hogy az idősebb ügyvédi korosztályokat sújtotta a nagyobb visszaesés, míg az informatikailag gyakorlottabb, idegen nyelveket beszélő kollegák nagyobb része jobban birkózik a nehézségekkel. Ma a szegény, elesett ügyvéd már nem tipikusan vidéki, hanem inkább budapesti jelenség. 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 5
A kar helyzetét alapvetően rengetheti meg a kellő normavilágosságot nélkülöző, S T 2010. januárjában hatályba lépett új adóztatási rendszer, mely teljes bizonytalanságot Ü hozott a G Y V É D hétköznapokba, a tevékenységre jellemző kereset, valamint a tevékenység piaci értéke, adó- és járulékjogi (tisztázatlan) fogalmainak bevezetésével. Nem csökkentek az ügyvédeket, mint vállalkozókat sújtó adminisztratív terhek. Kifejezetten munkát generáló hatást hoztak a Cégtörvény egyes módosításai (ügyvezetői munkaviszony, összeférhetetlenség, külföldiek adószáma), a Számviteli törvény egyes változásai, az ngatlan-nyilvántartási törvényt érintő Alkotmánybírósági határozat. 1.2 Létszámhelyzet 2009. évben a létszámnövekedés lelassult. Az új felvételek száma 371 volt, szemben a 2008. évi 415-tel. Az aktív ügyvédeknél nettó létszám növekedés 141 fő (5417/5276) Stagnál az új szünetelések (176/174), lemondások (81/84) és igazgatási úton történő tagságmegszüntetések (16/22) száma. Kevesebben is távoztak a karból, mint egy évvel korábban (133/149). (a) 2008 gazgatási úton 22 Átjegyzés 14 Kizárás 2 Alkalmazott ügyvéd lett 0 Lemondás 84 Elhalálozás 27 Összesen 149 2009 gazgatási úton 16 Átjegyzés 9 Kizárás 8 Alkalmazott ügyvéd lett 1 Lemondás 81 Elhalálozás 18 Összesen 133 A teljes nyilvántartotti létszám A teljes állomány ma 8428 fő, az aktív 7543 fő, szemben az előző évi 7457 fővel. Tipus Teljes létszám Nő Férfi Szünetelő Beteg Felfüggesztett Ügyvéd 6239 2820 3418 804 0 18 Alkalmazott ügyvéd 172 122 48 0 15 0 Külföldi jogi tanácsadó 22 3 19 0 0 0 EU közösségi jogász 38 5 33 2 0 0 Alk. EU közösségi 3 3 0 0 0 0 Ügyvédjelölt 1954 1172 772 0 46 0 Összesen: 8428 4125 4290 806 61 18 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 6
Növekszik a nők aránya különösen a fiatalabb korosztályokban változatlanul S T erős az ügyvédjelölti beáramlás, és a kar új tagjainak kb. 60%-a továbbra is ügyvédjelöltből Ü válik G Y V É D ügyvéddé. (b) Ügyvédjelöltek Az ügyvédjelölteknél a hölgyek vannak többségben a ciklus kezdete óta ez a táblázat évközi állapotokat tükröz, amikor csúcs- és völgyidőszakok egyaránt megjelenhetnek, ezért jól szemlélteti az ügyvédjelölt létszám hullámzásait is). Ügyvédjelöltek Nő % Férfi % Össz. 2006 1479 60% 977 40% 2456 2007. 1257 60% 828 40% 2085 2008. 1519 61% 965 39% 2484 2009 1409 62% 879 38% 2288 (c) rodák Az ügyvédi irodák statisztikája mutatja, hogy változatlanul az egyéni praxisok száma a döntő és meghatározó. Ügyvédi irodák statisztikája 2010. Ügyvédi működési entitások összesen 5278 100,0% Társas (többszemélyes) irodák 570 10,8% Egyszemélyes irodák 2453 46,5% Egyéni ügyvédek 2255 42,7% Egyszemélyes ügyvédi működések összesen: 4708 89,2% Alirodák száma 1084 Ügyvédi irodák tagok száma szerinti bontásban 2010. 1-5 fős irodák 534 6-10 fős irodák 20 11-15 fős irodák 7 15 fő felett 2 1.3 Egyes jogszabály-módosítások Az elmúlt évben a Polgári Perrendtartás több lépcsős újabb reformja nehezítette meg a rutinból történő pereskedést, a speciális per előkészítési szabályok, illetve a bizonyítékok feltárásának rendje megváltozásának révén. Míg ezek a rendelkezések a perek gyorsítására pozitív hatással lehetnek az alávetéses illetékességi szabályok megváltoztatása és a fizetési meghagyások kezelésének megoldatlansága továbbra is rossz szinten tartotta és tartja a 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 7
joghoz való hozzáférést. A közjegyzőknek a fizetési meghagyások kibocsátásába S T történt bevonása ezt a feszültséget csökkentheti. Ugyancsak jótékony hatása Ü lehet a Fővárosi G Y V É D Bíróságra történt jelentős számú új bíró kinevezésének, de ezen intézkedések hatását az elmúlt évben még nem érezhettük. Feszült figyelem kísérte a Polgári Törvénykönyv módosításával kapcsolatos jogalkotói munkát és az azzal összefüggő politikai vitákat. A Kamara a változásokról folyamatosan beszámolt és honlapján a májustól várhatóan hatályba lépő első két könyv rendelkezéseit elsajátítani segítő oktató anyagokat helyezett el, de ez a törvény a jövő évvel kapcsolatos jogbizonytalanság alapkérdéseit természetesen nem érinti. Az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatos restriktív szabályok is újabb feladatok elé állítják a kart. Nem használt a magyar jogállamiság hírnevének a cégközzétételi díjakkal kapcsolatos szolgáltató váltást övező káosz, az ingatlan forgalomban bevezetett új APEH nyomtatványok bonyolultsága. A Kamara átmeneti győzelmével zárult az elektronikus térti-vevényről szóló törvény körüli, jog és érdekvédelmi jellegű regulációs vita, amikor az államelnök a BÜK érveinek felhívása mellett küldte vissza a törvényt a Parlamentnek. 1.4 Érdekvédelem A kamarának ez a központi jelentőségű feladata a kamara egész tevékenységét át kell szője. Amellett, hogy az oktatás, a panasz, a fegyelmi területek is hordoznak érdekvédelmi elemeket, ennek a leghatékonyabban a jogalkotás, a más kormányzati szervek különösen a jogalkalmazók szintjén kell működnie. Az év erőfeszítéseit a heti hírlevelek archív példányai, a Pesti Ügyvéd számai meggyőzően tükrözik, azokról rendszeresen beszámoltunk. (a) jogalkotás A kormányzati jogszabály-előkészítés partnere a Magyar Ügyvédi Kamara. A kialakult koordináció szerint egyes ügyekben azonban (elektronikus térti-vevény törvény, közbeszerzési törvény, cégeljárási csomagok, igazgatási szolgáltatási-díj, adatvédelmi ügyek, egyes adójogszabályok) kamaránk vállalta a szakmai munka oroszlánrészét. A tárcák által megküldött tervezetekre a tagság figyelmét felhívtuk és köröztettük az elnökség tagjainak, akik észrevételekkel, vagy szakértői munkával álltak rendelkezésre. Ha a javaslat parlamenti szakban volt, egyéni képviselői indítványokat szövegeztünk és a frakcióknál eljártunk azok támogatása iránt. Így történt az ügyvédi törvény módosításakor, amikor a jelöltfoglalkoztatási korlátokkal szemben léptünk fel, valamint az adótörvények esetében is. A köztársaság elnök szakmai anyagainkra hivatkozva küldött vissza törvényt a parlamentnek, nyomatékosan ajánlva a kamarával folytatandó szakmai egyeztetést. Sor került alkotmánybírósági panaszok beadására, melyek elbírálása folyamatban van. 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 8
A jogalkotás szintjén orvosolandó érdekvédelmi feladat a kirendelési díjak S T emelése mellett a polgári bíróságok által megítélt perköltséggel kapcsolatos, Ü a bírói mérlegelés G Y V É D által kialakított következetlenségek és asszimmetriák kezelése. Nemcsak a közigazgatási eljárásokban megállapított munkadíjak irreálisan alacsonyak, de sokszor kérdéses a szerződött munkadíjaktól való bírói eltérések indokoltsága is. (b) bírói jogalkalmazás A konkrét panaszok hatékonyabb orvoslásával kecsegtetett az intézményvezetőkkel kiépített személyes kontaktusokon alapuló sérelemkezelés. Az elnök rendszeresen találkozott vagy tartott kapcsolatot a Fővárosi Bíróság elnökével, a gazdasági és a büntető kollégiumok vezetőivel. Ezzel összefüggésben oldódott meg fokozatosan a jegyzőkönyvek e-mailen történő küldésének először akadozó ügye (vidéken ez alig működik), a bírósági ügyvédi fénymásolás problémája, a kezelőirodákkal szembeni panaszok egy része. Csak remélni tudjuk, hogy a Fővárosi Bíróságra történt jelentős számú új kinevezéshez is volt közünk. (c) cégügyek Az anomália@bpbar.hu email cím beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A dr. Homoki Péter, dr. Lovrecz Éva és dr. Szűcs Gábor ügyvédek alkotta csapat a beérkezett 136 e-mailre azonnal válaszolt és a problémákat a cégbíróság kijelölt bíráival elektronikusan azonnal, továbbá személyes találkozókon vitatta meg. Ezzel a panaszok többszöröződése megelőzhetővé vált. A BÜK és a Cégbíróság szakmai kapcsolattartása mentes minden protokolláris sallangtól és mindkét fél megelégedésére működik. (d) ingatlanügyek A dr. Balogh Béla elnökségi tag kezdeményezésére intézményesült ingatlanszekció működése több joggyakorlati konferenciában öltött testet erről másutt beszámolunk. Dr. Bozsó Albert és dr. Tóth Ferenc László ügyvédek a 2009. év elején bevezetett APEH nyomtatvány anomáliái kapcsán folytatták következetes és némi eredményt is hozó harcukat. (e) egyedi ügyvédi jogsérelmi panaszok Csak néhány példa: a büntetés-végrehajtási intézetekben észlelt korlátozások. Az ügyvédi aláírás-mintával kapcsolatos nehézségek. A cégközzétételi díjak befizetése során észlelt rugalmatlanság. Ügyvédi irodákat botrányos ügyekkel való kapcsolatba hozó sajtóhíresztelések. A kirendelési díjak kifizetése során észlelt lassulások. stb. Ezen ügyek intézésében vagy elnöki interveniálásra került sor, vagy dr. Bérczes Róbert, és dr. Hegedűs László elnökhelyettesek jártak el. 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 9
1.5 A tavalyi év legjelentősebb projekt-kihívásai a) elektronikus archiválás S T 2008-ban vált kötelezővé az ügyvédek számára az elektronikus okiratok archiválása. E kötelezettség teljesítésének sajnálatos akadályát képezte, hogy a piacon egy, az erre illetékes hatóság által minősített szolgáltató létezett csak (Microsec). A vonatkozó 114/2007. (X. 29.) GKM rendelet előírásainak történő gyakorlati megfelelés konkrét tartalma a mai napig kérdéses és kétséges. A BÜK ezt az abszurd helyzetet a honlapon elhelyezett az archiválási kötelezettséget ismertető anyagok közzétételével, és a Magyar Ügyvédi Kamara erre vonatkozó szabályozási tevékenységének támogatásával igyekezett orvosolni, enyhíteni. Kezdeményeztük a Magyar Ügyvédi Kamara nformatikai eseti bizottsága létrehozását, mely az elektronikus archiválással kapcsolatos kérdéseket prioritásként kezeli. A piacon megjelenő nem minősített szolgáltatók csupán az archiválást támogató adatmentési szolgáltatásokkal képesek az ügyvédek önjogú archiválási tevékenységét segíteni. E rendszernek legfőbb achilles-sarka, hogy az aláírás bélyegzők érvényessége 2 év alatt lejár és ezzel az okirat elveszíti hiteles jellegét. Mivel ebben az évben az első ilyen két esztendős periódusnak vége lesz, ügyvédek tömegei fognak egy olyan költséggel szembesülni (újbóli időbélyegzés), amire munkadíjat vagy költségtérítést az ügyféltől nem kértek, és amire jelenlegi vagy jövőbeli bevételeik képezhetnek fedezetet. Ez a gyakorlat nem igazságos és nem jogbiztonságos, ezért Kamaránk új elnökségének egyik kiemelt feladata kell legyen, hogy e problémára hatékonyan és gyorsan segítse tagjait megfelelő megoldást találni. b) az új adórendszer fenyegetése Nem csökkentek az ügyvédeket, mint vállalkozókat sújtó adminisztratív terhek, de a kar helyzetét alapvetően rengetheti meg a kellő normavilágosságot nélkülöző, 2010. januárjában hatályba lépett új adóztatási rendszer. A személyi jövedelemadó kategória, a tevékenységre jellemző kereset és a járulékjogi fogalom, a tevékenység piaci értéke dolgában a jogszabály-előkészítés normál menetében az első pillanattól kezdve megtettük észrevételeinket. Ezek megalapozásához felhasználtuk médiumainkat, az elektronikus hírlevelet, a honlapot és a Pesti Ügyvédet is. A kamara elnöke csaknem 20 sajtónyilatkozatban, interjúban jelölte meg a jogszabály-előkészítés adott pillanatában észlelt aggályokat és fogalmazott meg javaslatokat, köztük országgyűlési bizottságokhoz benyújtott, képviselői módosító indítvány formájában is. A pénzügyminiszterrel adótanácsadói közreműködéssel lefolytatott személyes találkozót írásos előkészítés előzte meg. A szeptemberre kialakult normaszövegben viszont már látható volt, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a KSH, vagy más, nyilvánosan elérhető adatbázis adataival nem támogatott, fedett foglalkozások és tevékenységek esetében a tevékenységre jellemző kereset illetve a tevékenyég piaci értéke kategóriái ránk, ügyvédekre nem lesznek 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 10
egykönnyen alkalmazhatóak. A konkrét kifejtett aggályokat, ismételten S Ta szakmai nyilvánosság és a jogszabály-előkészítő minisztérium, és maga a miniszter Ü elé tártuk. G Y V É D Azt kértük, hogy ügyvédek esetében fogadják el a minimálbér, vagy ahhoz kapcsolt átalány bevallásainkat, és aki ezzel nem ért egyet, hadd tegyen saját maga által megállapított és szükségképpen majd saját maga által megvédendő adóalapról bevallást. Mivel a szakmai érvek előadása, a konzultációs, törvénymódosítás-kezdeményezési és a szakmai nyilvánosságokat felhasználó törekvések nem vezettek eredményre, a Magyar Ügyvédi Kamarával és a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával együtt közös kérelemmel fordultunk az Alkotmánybírósághoz a tevékenységre jellemző keresettel összefüggő alkotmányellenes rendelkezések megsemmisítése iránt. A kamarában pedig teltházas szakmai felkészítő konferenciákat, kerekasztal megbeszéléseket szerveztünk és a kamara honlapján létrehozott külön információs adatbázissal tájékoztatjuk tagjainkat az aktuális fejleményekről. c) a pénzmosás elleni ügyvédi kötelezettségekkel összefüggő teendők A pénzmosás elleni szabályok ügyvédekre történő túlzó kiterjesztése és az ügyvédi titok alapértékeit sértő rendelkezései ellen a hazai és a nemzetközi ügyvédszervezetek folyamatos és szívós küzdelmet folytatnak. Ebből mi is kivesszük a részünket. Részt veszünk a nemzetközi ügyvédszervezetek előkészítő munkáiban és adatszolgáltatással, szakmai észrevételekkel támogatjuk erőfeszítéseiket. A tételes jogi előírásoknak azonban meg kell felelnünk és nem adhatunk az ügyvédi tevékenységgel, az ügyvédi titokkal szemben olyan támadási felületet, mely akár az adminisztratív, akár az érdemi kötelezettségekkel kapcsolatos esetleges mulasztásokra támaszkodik. Jogalkotói mulasztás folytán a törvényi határidőt jóval követően nyílt csak lehetőség a pénzmosással kapcsolatos előírások implementálására. A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése által elfogadott szabályzatot az igazságügyért felelős miniszter késve hirdette ki, ezért tagjainkkal közöltük, hogy az adminisztratív szabályok időközi elmulasztása miatt a Budapesti Ügyvédi Kamara nem fog fegyelmi felelősségre vonást alkalmazni. A szabályzat kihirdetését követően azonban szükségessé és sürgetővé is vált, hogy az egyszerűsített szabályok alá tartozó ügyvédi irodák eleget tegyenek a minta szerinti, saját szabályzataik hatályba léptetésével összefüggő kötelezettségüknek, így a Kamara felé történő bejelentéseknek is. A 10 főt meghaladó méretű ügyvédi irodák pedig saját belső kiegészítéseket voltak kötelesek létre hozni. E kötelezettségek teljesítését segítendő hírlevelünkben és a Pesti Ügyvédben folyamatosan felhívtuk kollegáink figyelmét teendőikre, és honlapunkon folyamatosan helyeztünk el egyre több tájékoztató és módszertani anyagot is. A feladat sürgőssége és terjedelme és a különleges szakértelem szükségessége speciális pénzmosási szakértő bevonását tette szükségessé, aki hónapok munkájával hozta fel a kellő szintre, ezt a területet. Jelenleg a Kamara honlapján kb. több száz oldalnyi joganyag, módszertani tájékoztató és hír található, ami az ügyvédek ezen tevékenységét segíti. E munkában kiemelkedő 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 11
szerepet vitt Dr. Subasicz Éva a kamara titkára, Dr. Németh Katalin ügyvéd, Saki T megbízási szerződés alapján járt el, valamint Beliczay Melinda, a Kamarának Ü a honlapot és a G Y V É D hírlevelet menedzselő munkatársa. A Magyarország ellenőrzését végző Moneyval bizottság (EU Tanács szakbizottsága) előtt a MÜK képviseletében Dr. Papp Géza titkár úr mutatta be a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara e téren tett együttes erőfeszítéseit. 1.6 Az ügyvédekre vonatkozó szabályozás változása és lehetséges jövőbeli irányai 2009-ben is elmaradt az Ügyvédi törvény reformja. Mint emlékezetes, a Magyar Ügyvédi Kamara két éves előkészítő műhelymunka és belső vitasorozatot követően jelentős módosításokkal rukkolt elő, de a Minisztérium jobbnak látta kivárni bizonyos európai jogalkotási folyamatok végét, melyeknek e normára esetleg befolyásuk lehet vagy lehetett volna. Ezért 2009-ben egy u.n. saláta törvényben került sor az Üt. technikainak szánt módosítására. Az Ügyvédi törvényt érintő eme változások közül üdvözöltük az elektronikus ügyintézés kiterjesztését a kamarai KET-es eljárásokra. Ésszerűtlennek és diszkriminatívnak ítéltük a jelöltfoglalkoztatás normatív korlátozását, mely nem a minőség, hanem a pályán eltöltött idő alapján korlátozza, főleg a frissen piacra lépő kollegákat. A teljesen formális, és semmiféle konkrét jelöltképzési haszonnal nem járó rendszer bevezetése egy ésszerűtlen adminisztrációs terhet rótt az ügyvédekre és a kamarákra egyaránt. A nagy létszám folytán a Budapesti Ügyvédi Kamaránál milliós nagyságrendű költséget emészt fel, minden gyakorlati haszon nélkül. Az Üt. módosítás váratlanul és nagyon rövid bevezetési határidővel írta elő a kamarai eljárásokban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak bevezetésének kötelezettségét is. A költségalapú díjak bevezetéséhez szükséges, az ország valamennyi ügyvédi kamarájának sajátosságait figyelembe vevő szociológiai, közgazdasági felmérés, de költségelemzés sem létezett, ezért a végrehajtáshoz szükséges miniszteri rendeletek kiadására ezidáig nem került sor. Amennyiben a 2010-es év folyamán erre sor kerül, ez felboríthatja a kamarák 2010-es előirányzatait, mivel megszüntethet bizonyos, eddigi tagdíjakat (pl. regisztrációs díj), fizetőssé tehet olyan eljárásokat, melyek ingyenesek voltak (névváltozás, ügyvédi irodákból való kilépés, befogadás, irodák megszüntetése, szünetelés, stb.), és az eddig kialakult bevételi struktúra átalakítása tagdíjemelés szükségességét is magával hozhatja, ugyanis pénzügyi fedezet nélkül maradnának az olyan fontos területek, mint a jelöltoktatás, az érdekvédelem vagy a kötelezően végzendő pénzmosási ellenőrzés, panaszügyintézés és a teljes fegyelmi ügykör. Külön köszönetet kell mondanunk a kamara elektronikus ügyintézésének kialakításán dolgozó egov tanácsadó Kft-nek azért a munkáért, ami az ügyvédi törvény végrehajtási rendeletei által bevezetni szándékozott úgynevezett igazgatási szolgáltatási díjakhoz szükséges költségelemzéshez kapcsolódott. Az egov munkatársai mind a másfélszáz, azonosított kamarai eljárási típusra, több év kamarai könyvelésén alapuló részletes költségelemzést végeztek el, melyre támaszkodva a Magyar Ügyvédi Kamara szakmai álláspontját alapozhatta. Ez a kb. 30 excel táblázatból álló szakértői munka és az abban 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 12
kidolgozott metodika országosan alkalmazható és annak know-how-ját átadtuk, illetve átadjuk a többi területi kamarának. S T Az Üt. reform miatt leállított egyes belső szabályozások, melyek országos szabályzati úton lettek volna hivatottak kamaránk 2006-os elfogadott programja által is nevesített lényeges kérdéseket szabályozni, melyeket, szintén elmaradtak. A Látható Kamara programjának tematikájánál maradva, így tervezeti és előkészítési formában maradtak a jelöltképzés reformjának témái, a szakosodás, a kreditrendszeren nyugvó folyamatos továbbképzés, az ügyfélvagyon-védelem egy korszerű biztosítóintézet és a minőségbiztosítási rendszer megteremtésének számos fontos témakörei. Ezen anyagok kimunkálásában áldozatos munkát vállaltak a kamara ügyvédei, dr. Kiss Daisy, dr. Hidasi Gábor, dr. Burai-Kovács János, dr. Patyi Gergely. A jelenleg még polcon lévő, és jobb időkre váró, komplex jelöltképzési anyagot kidolgozó munkabizottságot dr. Réti László, budapesti elnök vezette. Az országos választások évében arra kell számítanunk, hogy a törvény módosítására idén sem fog sor kerülni, ezért célszerűnek látszik a fenti témákban az elmúlt években megkezdett munka folytatása és az országos és a területi kamarai a belső szabályozás és feladatmegvalósítás szintjeire történő tudatos és összehangolt visszaterelés. Ezek nem a BÜK, hanem az országos kamara szintjén megoldandó feladatok, de azokban kezdeményező szerepünk lehet. 1.7 Az ügyvédi tevékenységek bővítésének eddig megvalósult új lehetőségei A létszámnövekedéssel kapcsolatos gondok enyhítése körében egyik természetes kitörési irány a joghoz való hozzáférésben az ügyvédek szerepének intézményesítése és az ügyvédek által végezhető tevékenységek számának növelése. Ebben a ciklusban a következő előrehaladásokról számolhatunk be: 2008. január 1 napjával bővült a jogi segítő szolgálat profilja, melynek munkájában Budapesten 95,48%-ban ügyvédek vesznek részt. Létrejött az ügyvédi részvétel lehetősége a Ct. 82-83 szerinti felügyelő-biztosok tevékenységében. A BÜK közvetlen kezdeményezésére legalizálódott az ügyvédek, mint székhelyszolgáltatók tevékenysége. Ezt a természetes tevékenységet korábban tiltottuk és ezzel a nem jelentéktelen piac a könyvelők, pénzügyi tanácsadók természetes monopóliuma volt. A BÜK elnöksége határozatban mondta ki, hogy az ügyvédi hivatás a végelszámolói tevékenységgel általánosságban nem összeférhetetlen. A MÜK-kel közösen pereket, eljárásokat indítottunk az ügyvédi közbeszerzési tanácsadók (kb 600 fő országosan) tevékenységi körének és jogainak védelmére (az ügyekben képviselőként dr. Kovács Kázmér elnökhelyettes úr járt el), konferenciákkal és szervezetközi kapcsolatépítéssel és kormányzati, parlamenti lobbizással, módosító törvényjavaslatok benyújtásával tevékenykedtünk a közbeszerzésben az ügyvédválasztás szabadságának megőrzése érdekében. 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 13
Az ügyvédi tevékenységek közé az ügyvédi törvénybe bekerült a lobbitevékenység. S T A jogügylet-biztonsági reform kapcsán az ügyvédek a közjegyzőkkel azonos hozzáféréshez jutottak az állami nyilvántartások esetében (azok K Aigénybevételére M A R A vonatkozó kötelezettség nélkül), ezzel elejét és élét vettük az ügyvéd által szerkesztett okiratok kevésbé jogbiztonságosságát hangoztató és Ea L Nnemzetközi Ö K gyakorlatból ismert támadásoknak. Az elektronikus cégeljárás bevezetésekor megerősítettük az ügyvédkényszer fenntartását, amit az egyszerűsített cégeljárással összefüggésben támadások értek (hasonlóan időről-időre felmerül az ügyvédi ellenjegyzés kötelező jellegének megszüntetése az ingatlanügyekben, amit a jogügylet-biztonsági érv- és intézményrendszer segít oltalmazni. A polgári peres eljárásban a nőtt az ügyvédkényszeres eljárások száma. Zökkenőkkel, de megteremtődött a lehetőség az ügyvédi aláírás-minta alkalmazására. A közjegyzői kamarákkal folytatott közös jogalkotási lobbi tevékenység eredményképpen a közjegyzőkhöz került át a fizetési meghagyások intézése, ami az elektronikus aláírás birtokában a teljes előkészítő munkában indokolja ügyvédek igénybevételét. Ugyancsak a közjegyzőkkel folytatott szakmai együttműködés eredményeképpen a magyar közjegyzők stratégiát váltottak. Új piacaik azonosításakor - a Nyugat- Európai gyakorlatokkal ellentétben - nem a hagyományos ügyvédi szolgáltatásként létező ingatlan- és cégügyeket helyezték fókuszba, hanem a jogvita elbírálását nem igénylő közokiratok készítésének átvételét a bíróságoktól. A közjegyzői törvényben a közjegyző tevékenysége körében ma már nem a tanácsot ad, hanem a kioktat szó szerepel. Ezzel egy két évtizedes feszültség oldódik fel. Különösen a nem kizárólagos ügyvédi tevékenységek (ingatlanközvetítés, pénzügyés adótanácsadás, mediáció stb.) körében javítja az ügyvédség versenypozícióinak javítását az ügyvédi reklám szabályainak részleges liberalizálása. A büntetőügyvédek ügyvállalási lehetőséginek fokozása érdekében a régióban elsőként beléptünk a PenalNet programba, amely a hagyományosan kis praxisként működő büntető védők számára jelent bekapcsolódást a nemzetközi ügyfél-közvetítési forgalomba. A kamarai munkán belül a korábbi szemtől szembe kirendelés helyett nyilvánosan meghirdettük az irodagondnoki munkában való részvétel lehetőségét és létrehoztuk az irodagondnokok listáját, amire bárki kérheti felvételét. Kamaránk informatikai biztosa vezető szerepel vállalt az új, európai ügyvédkereső rendszer kialakításában, mely segíteni fogja a külföldről hazánkban ügyvédet keresők ügyvédhez jutását. 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 14
Az új Ptk. hatálya alatt sor kerül a végrendeleti végrehajtók névsorának felállítására. S T A jogszabály-előkészítés során szorgalmaztuk és szorgalmazzuk a csoportos perlés intézményének bevezetését. Ez új dimenziókat nyithat meg K Aa Mnagy A Rszámú A károsultakat érintő kártérítési perekben. Az igazságügyi és rendészeti miniszternél és a parlamenti bizottság elnökénél tiltakoztunk ezen intézmény olyan E L Nbevezetése Ö K ellen, amely az ügyfél- és ügyvédérdekek mellőzésével történne. A jogszabály-előkészítés során azt az álláspontot képviseljük, hogy az ügyvédek a magáncsőd intézményesítése során kaphassanak a hivatással nem összeférhetetlen, intézményes vagyonkezelői feladatokat. Várhatóan az ügyvédi irodák felszámoló-biztosait is meg kell neveznünk. 1.8 A kirendelt ügyvédi rendszerek és a tisztességes ügyvédi díj Az Üt. 32. (1) értelmében Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el. Eszerint a kirendelt ügyvédi tevékenység a büntetővédelmi kirendeléseknél jóval tágabb problémakör. Ugyanakkor a jogi segítségnyújtással kapcsolatos funkció ellátásáért az ügyvédi kamarák (amelyek a kirendelhető ügyvédek névjegyzékét állítják össze) és a kirendelést ténylegesen végző hatóságok felelnek. Ez feltételezi a kamarák és a joghoz való hozzájutásért felelő más hatóságok közötti szakmai párbeszédet, melynek közös nyelve a jog uralma, a joghoz való hozzáférés az alkotmányos jogok védelme, a tisztességes eljáráshoz való jog elvei lehetne. Mindennek eleme a tisztességes kirendelt ügyvédi díj. A 2/2002. (. 1.) M rendeletben meghatározott óradíjak (egyes tevékenységekért 1500, másokért 3000 ft/óra) eleve alacsonyak voltak és az elmúlt ciklusban nem emelkedtek. A kamara a bűnügyi védők esetében felvállalta, hogy a BRFK-val kötött szerződés alapján megelőlegezi a kirendelt védők rendőrség által igazolt díjait, de az ügyészségi és bírósági szakban erre már nem nyílott lehetőség. Még rosszabb a helyzet a polgári ügyekben ellátó pártfogó ügyvédek esetében, akik a perek lezárulását követő időszakig kell, hogy várakozzanak, még költségeik megelőlegezésére is rákényszerülnek. A Kamara elnöksége a 2008. évben foglalkozott részletesen a nem bűnügyi védői kirendelésekkel, különösen a jogi segítői tevékenység sajátosságaival. A jog uralmán alapuló társadalmakban elfogadhatatlan, hogy amíg a bírói-ügyészi rendszerekben évi 100 milliárdos költségvetési forrás forog, a kirendelések és a jogi segítségnyújtó tevékenység állami finanszírozása e költségvetés 1%-át sem éri el. Álláspontunk szerint fizetési meghagyásokhoz hasonlóan a bíráktól a közjegyzőkhöz kellene továbbítani a jogviták eldöntését nem igénylő ügyeket, így azokat nem a költségvetés, hanem az igénybevevők finanszíroznák. A felszabaduló erőforrások egy részét pedig a joghoz való hozzáféréshez lehetne átcsoportosítani, így az állami költségvetés terheinek növelése nélkül többszörözhetők lennének a kirendelési díjak is. A Budapesti Ügyvédi Kamara vezetése az összes szakmai fórumon ezt az álláspontját hangoztatja és képviseli. 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 15
A kirendelési díjak alacsony mértékét, a differenciált költségtérítési rendszer hiányát az állam nem tarthatja fent. S T A 2009-es évben a kirendelt bűnügyi védői rezsim és tevékenység kritikai elemzése került előtérbe. A Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Helsinki K Bizottság A M A Rközös A szervezésében 2009. április 16. és 17. napján megtartott konferencia ismételten rámutatott a kirendelt bűnügyi védői rendszer számos visszásságára. A Magyar Helsinki E L N ÖBizottság K Országjelentéseit és tanulmányait az Elnökség tagjai számára 2006-ban és 2009-ben folyamatosan megküldtük, a tanulmányokat pedig a kamara könyvtárában helyeztük el. Az igazságügyi tárca élén bekövetkezett miniszterváltások és a kormányzati költségvetési visszafogások világossá tették, hogy a kormányzati oldalt nem lehet egyhamar a rezsimek felülvizsgálata irányába terelni, ezért a kamara elnöksége elvi okokból és a lobbiérdekek hatékonyságának fokozása céljából egyaránt a kamarai minőségbiztosítási rendszer, benne a kirendelt ügyvédi tevékenységet támogató program és konkrét eszközrendszer kidolgozását határozta el. A rendszer jobbítása szakmai, erkölcsi kötelességünk is, de az igazolt minőségbiztosítási rendszer léte konkrét érv a díjak emeléséért folytatott küzdelemben. Amikor 2009 tavaszán a BRFK több hónapra leállt a kirendelési díjak átutalásával, a kamara saját tartalékaiból finanszírozta a kifizetéseket, és folyamatosan interveniált az RM-nél. Végül a miniszter egy rendkívüli forrás bevonásáról döntött és a likviditási válságba került BRFK adósságát kiegyenlítette és azóta a díjak átutalása rendszeres. 1.9 A büntető kirendelések problematikája Az elnök felkérte dr. Tóth M. Gábor fegyelmi megbízottat, az elnökség tagját, dr. Gyalog Balázs és dr. Békés Ádám ügyvédeket, hogy a budapesti kar kirendelt bűnügyi védői tevékenységének kérdéskörét teljes körűen tekintsék át, mutassák be a helyzetet az elnökség számára és a szükséghez képest tegyenek javaslatot változtatásokra. Ennek eredményeként az elnökség mely három alkalommal is tárgyalta e tárgykört elrendelte a bűnügyi védőként kirendelhető ügyvédek jegyzéke összeállításának minőségbiztosítási alapú átalakítását, az ügyvédi és ügyvédjelölti kirendelési ügyeleti rendszerek felülvizsgálatát ún. kirendelési tagdíjkedvezmény megszüntetését 2010. január 1. napjától. Az. u.n kirendelhető bűnügyi védők listáján szerepelt ügyvédeket ismereteink szerint az országban egyedülállóan - automatikus tagdíjkedvezmény illette meg, az éves elnökségi tagdíjhatározatok alapján. Ezt a 2009. évre szóló tagdíjhatározat (2008. Eln. 470/11/14. számú elnökségi határozat 1.4.1 pont) csökkent mértékben, de fenntartotta. Az elnökség már 2008. novemberi ülésén úgy határozott, hogy a kedvezményt két év alatt teljesen eltörli. Ennek elvi oka az volt, hogy a védelemhez való jog alkotmányban biztosított jog, az ezzel kapcsolatos feladat az államé (akárcsak a szakértők és tolmácsok esetében), ezért a tagdíjbevételből, azaz a többi ügyvéd hátrányára történő támogatása nem indokolt. A gyakorlati tapasztalatokból kiindulva miszerint egy ügyvéd maximum egy kirendelésre, vagy még arra sem kell hogy számítson azt lehetett rögzíteni, hogy sokan csak azért iratkoztak fel a listára, hogy a tagdíjkedvezményben részesüljenek. 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 16
Ugyanakkor a BÜK által előlegezett díjak statisztikájából is látható volt, hogy vannak kirendelésekre szakosodott ügyvédi irodák és néhol harc folyik a kirendelésekért. S T Csak a rendőri szakban eljáró ügyvédeket tudjuk személy szerint azonosítani. A BRFK területén kirendelt budapesti ügyvédek száma nem haladja meg a 100 K Afőt. MA AFővárosi R A Bíróságtól a kirendeltek személyére nézve nincs visszajelzésünk. Elmondásból úgy tudjuk, hogy az egyes bírók személyes bizalmát élvező ügyvédekről lehet szó, ami E La Nbírák Ö K nagy számára tekintettel, meghaladhatja a rendőri szakból ismert kollegákét, de nyilván átfedésben is van azzal. Az 1 és 100 ügy közötti kirendelési portfóliót vivő ügyvédek száma Budapesten 800 fő alatt van, de a rendőri szak név szerint ismert résztvevőnek adataiból (kb. 100 fő) az elnökség arra következtetett, hogy a törzsközönség nem lehet több 300 főnél. Az 1291 fős kirendelt védői lista fenntartása tehát nem volt indokolt. 1.10 A jogi segítségnyújtói rendszer A szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára egy olyan intézményrendszert hoztak létre a 2004. évben, amely a támogatottak részére szakszerű jogi tanácsadást biztosított jogaik érvényesítése során. A törvény 2008. év január hónap 1. napján hatályba lépett rendelkezései lényegesen bővítették fogják az igénybe vehető támogatások körét. A bírósági eljárásokban nyújtott állami jogi segítség és a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység az ügyvédség számára új működési területeket jelentenek. A létszámnövekedésből fakadó közismert gondok megoldását segíti az, ha az ügyvédek minél nagyobb számban vesznek részt a jogi segítségnyújtásban. 1.11 Tagdíjak E választási ciklus kezdetén a kirendelést el nem látó és a tagdíjat negyedévente fizető ügyvédek azaz a kedvezményeket igénybe nem vevő ügyvédek tagdíjai a következőképpen alakultak: Év A ciklus alatt az alábbi tagdíjak csökkentek: Éves tagdíj összege (ft) 2006. 97.000 2007. 101.000 2008. 108.000 2009. 108.000 2010. 108.000 Tagdíj-forma 2006 2010 regisztrációs tagdíj 216.000 ft. 160.000 ft európai közösségi jogászok külföldi 2500 euro 160.000 ft 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 17
jogi tanácsadók regisztrációs díja európai közösségi jogászok külföldi jogi tanácsadók tagdíja S T 500 euro 108.000 ft más kamarából történő átjegyzés 216.000 ft 90.000 ft típusváltási díj 216.000 ft 160.000 ft Megszűnt az úgynevezett kirendelési, de megmaradt az egyösszegű befizetéshez kötődő kedvezmény. Tagdíjemelésre 2006-ban és 2007-ben került sor (évi 4000, illetve 7000 forint növekedés). Összességében megállapítható, hogy az átlagos (kedvezményekkel nem érintett) tagdíj reálértéke az infláció alatt maradt. A tagdíjak reálértékének változása 2006-2010 között Növekedés Emelkedés 2006-2010 között (forint összeg) 11.000 Emelkedés 2006-2010 között % 10,20% Az infláció göngyölített mértéke 2006-2009. december 31.: 116,60% Tagdíj reálérték változás -6,40% A gazdálkodást a létszámnövekedés hozta tagdíjbevételi többletből és költséghatékonyabb gazdálkodásból finanszíroztuk. 1.12 A BÜK pénzügyeinek átláthatósága (a) A változások köre és módszertana A Kar joggal kíváncsi arra, hogy a kamara miként végzi, közigazgatási, ügyvédszakmai, szolgáltató és érdekvédelmi tevékenységét. Joggal kíváncsi arra is, hogy mire-hogyan költik a tagság pénzét. Az elmúlt négy évben a honlapra és a Pesti Ügyvédbe kerültek a pénzügyi tervek és beszámolók, az elnökség a pénzügyi előirányzatokat több ülésben, előzetes írásos előkészítés alapján tárgyalja, nyilvánosságra hoztuk a vezető tisztségviselők tiszteletdíjait, az ingatlan-beruházások és más projektek előzetes költségvetését, a szolgáltatásokat versengő ajánlatok közül választjuk ki. Az ingatlan beruházások esetén a kamara valamennyi tagját nyilvános közmeghallgatásra hívtuk meg a kamara dísztermébe, melyen a kivitelezők, tervezők ellenőr és a pénzügyekért felelős munkatársak jelentek meg, minden üzleti titokra és számadatra kiterjedő válaszadási joggal. (b) Tiszteletdíjak 2006. évben az elnök javaslatára az elnökség tiszteletdíjassá tette a Fegyelmi Bizottság elnöki tisztet is akként, hogy a tiszteletdíj összege a fegyelmi főmegbízottéval legyen azonos. A tiszteletdíj közérdekű adat. 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 18
Jelenleg rendszeres havi tiszteletdíjban a kamara alábbi választott tisztségviselői részesülnek: a kamara elnöke a kamara főtitkára, a kamara titkárai (4fő) a fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi főmegbízott a fegyelmi megbízottak (4fő) S T E tisztségviselői kör és az elnökhelyettesek alkotják a kamara operatív vezetőségét. Az elmúlt évben a kamara elnöke az elnökség által tavaly jóváhagyott 2009-es pénzügyi előirányzat keretein belül és tekintettel arra, hogy az előirányzathoz képest a személyi kiadások terén az első három hónap már jelentős megtakarítást hozott január elsejére visszaható hatállyal intézkedett a különböző megszorító pénzügyi csomagok hatására beállott reálérték-csökkenés kompenzációjáról. Ezt az intézkedést a tiszteletdíjakról szóló 2009. június 8-i 2009. Eln. 470/6/13. sz. határozat ellenszavazat nélkül hagyta jóvá. Vezető tisztségviselő Havi bruttó tiszteletdíj összege (forint) Elnök 466 000 Főtitkár, fegyelmi főmegbízott és a fegyelmi bizottság elnöke 410 000 Titkár (első ciklusukban) 250 000 Titkár (második választott tisztségviselői ciklusukban) 300 000 Szenior titkár (harmadik ciklusukban) 320 000 Fegyelmi megbízottak (első ciklusukban) 250 000 Fegyelmi megbízottak (második ciklusukban) 300 000 Szenior fegyelmi megbízottak (harmadik ciklusukban) 320 000 (c) Jutalmazás A jutalmazási jogkör jogalapját az elnök számára az Üt. 107. (1) h), 108., valamint a kamara alapszabályának 7.1. h) és r.) pontjai biztosítják. Az elnöki gyakorlat ebben a ciklusban nem változott a korábban kialakított gyakorlathoz képest. 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 19
A jutalmakat szinte kizárólag a bizottságok (esetenként a titkár segítői) Stagjai T kapják, akiknek konkrét tevékenysége időszaktól, konkrét feladattól és nem utolsó Ü Gsorban Y V az É általa D ráfordítható időtől függ, ezért előre az egyének szintjén nem tervezhető. A jutalmazás során ezért az elnök a bizottsági elnökök véleményére és javaslatára támaszkodik. A fegyelmi bizottság esetében a jutalom rendszere biztosítja a függetlenséget, ugyanis az elnökségnek e bizottsággal kapcsolatban hatásköre nincs. A kamara elnöke E L Na Öfegyelmi K bizottsági tagok jutalmának keretösszegét javaslattétel nélkül bocsátja a bizottság elnöke rendelkezése alá a hosszú évtizedes töretlen gyakorlat szerint. A jutalom a választott tisztségviselők esetében évtizedes gyakorlat, rendszeressé vált, beépült a várakozásokba. Jutalmazásra évente két alkalommal, márciusban, illetve októberben kerül sor. A jutalmak keretösszegét a közgyűlés határozza meg a pénzügyi előirányzatban és a felhasználást a közgyűlés hagyja jóvá. A jutalmazottak tevékenysége mérhető, dokumentált. A jutalmazásra az egyéni teljesítmény értékelését követően került sor. A jutalmak keretösszege az elnökség és a közgyűlés által jóváhagyott módon - az éves bérfejlesztés mértékéhez igazodott. Havi tiszteletdíjban részesülő tisztségviselők csak kivételes esetben részesülnek jutalomban. A Fegyelmi Bizottság elnöke megállapított éves keret alapján, saját hatáskörben osztja szét a Bizottság munkájában részt vevők között a jutalmat. A tiszteletdíjas választott tisztségviselők közül jutalmat 2009-ben egy alkalommal a főtitkár és a fegyelmi főmegbízott kapott. Három elnökhelyettes 2009-ben azonos összegű jutalmat kapott. Az elnökség által is tárgyalt és elfogadott elv szerint ebben a ciklusban a Kamara ügyvezetésében tevékenykedő elnökhelyettes részére adható jutalom éves összege megegyezett a mindenkori főtitkári tiszteletdíj éves összegével. (d) Munkavállalók természetbeni juttatásai Budapesti Ügyvédi Kamara alkalmazottai részére adható bérjellegű és béren kívüli természetbeni juttatásokról 2007. óta a munkavállalók teljes körével az év elején közölt elnöki utasítás rendelkezik. (e) Megbízási és vállalkozói szerződések és díjak A 2006-2010 között kötött illetve hatályban volt vállalkozói és megbízási szerződések teljes listája hozzáférhető a kamarában és az autentikált (csak kamarai tagoknak lehetséges) hozzáférés bővítését követően megtekinthető lesz a kamara honlapján. 004BÜK_ KGY 2010 eln-fotitkari_beszamolo_final 20