Környezetvédelmi modul Margaréta csoport 2009/2010. tanév II. félév beszámoló Készítette: Csatlós Pálné 1
A Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban című keretében óvodánk innovációjául a Környezetvédelmet választottuk. Az első félévben kidolgoztam a Margaréta csoport Környezetvédelmi moduljának programját, megvalósítottuk a gyerekekkel, szülőkkel, segítőkkel az első félévre tervezett feladatokat. A második félévben ezt a megkezdett munkát folytattuk. A tervezettben leírtakat megvalósítottuk, ezen kívül több lehetőség is adódott, hogy kiegészítsem a tervezett programokat. A tél legfontosabb feladata az óvoda környékén lévő madarak folyamatos etetése. Ehhez segítséget kaptunk a helyi Tájvédelmi Körzet munkatársától Horváth Dénestől, aki egyik óvodásunk apukája, egy zsák magot kaptunk tőle. Egy alkalommal el is jött és mesélt a madarakról, a téli teendőkről velük kapcsolatban. A madáretetésnek legfontosabb szabálya, ha ide szoktatjuk a madarakat, akkor folyamatosan etetni kell, erre nagyon figyeltünk, mindennap tettünk ki magokat, folyamatosan figyeltünk a madarainkra, nem csak cinege, fakopáncs is ide szokott. A gyerekek lelkesen hozták a madaras könyveket, hogy beazonosítsuk őket, megnéztük őket laptopon is.. A szokatlan nagy hó másik környezetvédelmi feladatot is adott nekünk. Nem sózzuk a járdát, az utakat, evvel kapcsolatban az itt dolgozó felnőtteknek volt komoly feladatuk a példamutatásban. Homokkal szórtuk a járdáinkat, folyamatosan felhívva a gyerekek figyelmét, hátha ezen keresztül hatunk a szülőkre is. 2
A nagy hóban folyamatosan kerestünk állatlábnyomokat, beszélgetve arról vajon melyik állat hogyan védekezik a hideg ellen, honnan szerez élelmet, hangsúlyoztuk a felnőttek felelősségét. Megbeszéltük azokat a foglalkozásokat, amelyek kapcsolódnak ehhez a témához, pl. erdész, tájvédelmi felelős A tél időszakában a Kompetencia alapú nevelés témaköréhez a Víz kapcsolódik. Szerencsére sok hó esett, de nem volt zord hideg idő, így a témajavaslatok kinti foglalkozásait megfelelően meg tudtuk tartani. Hógolyót gyúrtunk, hóembert építettünk, csúszkáltunk a jégen, megfigyeltük a csapadékokat, közben felvetettem a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Víz témakörében beszéltem a vízi állatok és növények védelméről, a különleges állatokról, növényekről. Az Óvoda-Iskola témahét keretében a szülőknek rendezett nyílt nap egyik részében egy környezetvédelmi foglalkozást mutattuk be a gyerekekkel. Sok-sok kísérlettel színezve beszéltünk a víz fontosságáról, a növények és állatok vízszükségletéről, a Föld vízkészletének fogyásáról, a víz szennyezéséről, víztakarékosságról. Sikerült bemutatni a szülőknek mit tanultunk az elmúlt hetekben a környezetvédelemről. A foglalkozások után a szülőkkel beszélgettem és ők pozitívan értékelték ezt a környezetvédelmi törekvést, meglepődtek, hogy mennyi mindent tudnak a gyerekek ez ügyben. Az Óvoda-Iskola témahét keretében egy délelőtt vendégségbe hívtuk a 4. osztályosokat. Több okból esett a választásom erre az osztályra, egyrészt az ő tanító nénijük lesz jövőre 3
az én nagycsoportosaim tanító nénije, így alkalom nyílott az ismerkedésre, másrészt a csoportomba járó gyerekek közül 5 gyereknek jár nagytestvére ebbe az osztályba. Ezen a délelőttre egy főleg környezetvédelmi témájú vetélkedőt állítottam össze, ügyelve arra, hogy a nagyoknak és a kicsiknek egyaránt legyen feladatuk. Találós kérdéseztünk, énekeltünk, rajzoltunk, játszottunk egy nagyot. Miközben mind két korosztály jól érezte magát elég sok, komoly környezetvédelmi kérdést érintettünk. Számomra is meglepő volt, hogy az óvodásaim milyen érdeklődőek, tájékozottak. A tél folyamán sokat beszélgettünk a fűtés környezetvédelmi megoldásairól is, arról melyik a leg energiatakarékosabb és leg környezetvédőbb. Március 22-én, a Víz napján túráztunk a Tisza-parton, összefoglalva az eddigi ismereteket a víz védelméről. 4
Áprilisban az Erdő, mező, víz háromhetes projektet valósítottuk meg. Ezt a témát nem lehet a környezetvédelmi kérdések nélkül kezelni és nem is akartam. Nagyon sok óvodán kívüli programot szerveztem, gyalogtúráztunk, többször biciklitúráztunk, szó szerint erdőt, mezőt bejártunk, de kirándultunk a közeli városba is, az ottani erdőt is megnézni. Amikor csak lehetett, minden helyszínen és szituációba felvetettem az ott aktuális környezetvédelmi kérdést. Ebben szerencsére partnerek voltak a szülők is, akik sokat segítettek, szerveztek, kísértek bennünket, helyszíneket biztosítottak. Itt is kiderült, hogy a szülők örülnek ennek a tudatos környezeti nevelésnek. A hónap végén már a gyerekek egymás szavába vágva szóltak, ha eldobott szemetet láttak, rosszallóan jelezték, ha a tájvédelmi körzetben motorbiciklist láttak, ahol elméletileg nem szabadna közlekedni, volt, aki rászólt az épp rágyújtani készülő felnőttre. Egymást túllicitálva figyelték a különleges madarakat, növényeket. Április 22-én a Földnapja keretében látogatást tettünk a Bodnár Bertalan Oktatóközpontban, ahol sok érdekes dolgot halottunk a Mártélyi Tájvédelmi körzet környezetvédelmi feladatairól. Igazából nem is a Föld napját, hanem a Föld hónapját szerveztük meg. 5
Májusban a tavasz beköszöntével a testnevelés foglalkozások helyszínéül a töltésoldalt és a Tisza-parti játszóteret választottam. Természetesen nyitott szemmel jártunk, figyeltük a természet éledését, a tavaszi takarítási munkálatokat, felelevenítettük az ősszel felvetett problémákat, pl. nem dobjuk el a szemetet, nem törjük le az ágakat. Május 10-én a Madarak és fák napján a túraösvényen járva hallgattuk a madarak hangját, figyeltük a lakhelyüket. Megmértük a fák szélességét, megtanultuk a fák korának megállapítását. Beszéltünk arról, ha az ember pusztítja a környezetét, akkor saját maga egészségét is veszélyezteti. A gyerekek feladatul kapták meséljék ezt el otthon és másnap mondják el a szülők visszajelzéseit. Volt olyan kisgyerek, aki azt mondta, hogy otthon nagypapájának mikor mesélt ezekről a dolgokról, az elment vele a közeli játszótérre és együtt összeszedték ott a szemetet. Volt, aki arról számolt be, hogy a délutáni bevásárlásnál nem kértek műanyag szatyrot. A legtöbb kisgyerek pozitív megerősítést kapott otthon is. Sokat beszélgettünk az anyagok újrahasznosításáról, pl. papírmaséból megcsináltuk a naprendszerünket, és régi újságpapírt használtuk. Kimaradt fonalakból fontunk, kidobásra ítélt anyagmaradékokból bábokat varrtunk. Kövekből ajándékot készítettünk. 6
Részt vettünk az 1. osztályosok Erdő állatai témahetében is, mint vendégek. Egyik nap az iskolások kedvenc plüss állataikból kiállítást rendeztek, oda mi is elvittük a kedvenc állatainkat, megbeszélve melyik hol él sok környezetvédelmi kérdést is érintettünk. Következő reggel az iskolásokhoz csatlakozva az erdő szélén állatnyomokat kerestünk és gipszből ki is öntöttük azokat. Amikor megkötött visszavittük az óvodába és megnéztük. Találtunk őz, madár és kutyalábnyomokat. A munka során beszéltünk az erdei állatok védelméről. Sajnos a fél év folyamán, a sok havazás és esőzés miatt kétszer is kiáradt a Tisza. Folyamatosan követtük a víz ki és visszavonulását, beszélgettünk az állatok rossz helyzetéről, a víz alá került növények pusztulásáról és a visszahúzódott víz utáni takarítás, fertőtlenítés fontosságáról. Azt is láttuk, hogy a kacsák nagyon élvezték ezt a helyzetet. 7
Gyereknapon esett egész nap az eső, ezért a csoportszobába szorulva rendeztem egy egész délelőttös környezetvédelmi vetélkedőt, amibe bevontam a szülőket, a kiscsoportosokat, a vendégségbe hívott Idősek Klubjából érkezőket. Rengeteget játszottunk, minden feladat magába foglalta valamilyen környezetvédelmi feladatot: hulladékot szelektáltunk, kipróbáltuk milyen az állatoknak levegő nélkül, eljátszottuk, hogy vadászik a gólya stb., a felnőttek örömmel vettek részt a programban. A szokatlan, sok esőzés meghiúsította a Vadasparki kirándulást, de helyette a Móra Ferenc múzeumban nem csak a természetvédelmi kiállítást, hanem a pilleházat is megnéztük. Érdekes volt, ahogy a hálóházban ránk szálltak a szebbnél szebb pillék, és ott keltek ki a bábok a szemünk előtt. A környezetvédelmi kérdések felvetését a nyári tevékenységek során is folytatjuk. 8