H A T Á R O Z A T. A BAFAMI Sertéstenyésztő és Hizlaló Kft. (6351 Bátya, 053. hrsz.) részére a április 2-án benyújtott kérelem alapján

A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g Szám: 59.177-1-25/2012. Ea: Privitzer Jenő Lovrityné Kiss Beáta Filakné Enyedi Andrea Csókási Anita dr. Ruzsáli Pál Tárgy: BAFAMI Kft., Bátya egységes környezethasználati engedély Mell.: A bejelentő adatlap H A T Á R O Z A T A BAFAMI Sertéstenyésztő és Hizlaló Kft. (6351 Bátya, 053. hrsz.) részére a 2010. április 2-án benyújtott kérelem alapján e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Bátya, külterület 053 hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 11. pontja szerinti [Nagy létszámú állattartás 11. b. pont: 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára 11. c. pont: 750 férőhely kocák számára] tevékenység folytatásához. Az engedélyes adatai: Környezetvédelmi Ügyfél Jele (KÜJ száma): 100 226 632. A telephely Környezetvédelmi Területi Jele (KTJ száma): 100 307 002. IPPC KTJ szám (hízó): 101 610 868. IPPC KTJ szám (koca): 101 610 868. NOSE-P kód: 11005. EKHE besorolás (hízó): 11. b. EKHE besorolás (koca): 11. c. Tulajdonos: Bafami Sertéstenyésztő és Hízlaló Kft. Székhelye: 6351 Bátya, Külterület 4. hrsz.: 053. Engedélyezett tevékenység: Megnevezése: Folytatásának helye: nagy létszámú állattartás Sertéstenyésztés TEÁOR szám: 01.23 6351. Bátya, Külterület 4. hrsz.: 053. és 052/15. (hígtrágya tároló telep) Súlyponti EOV koordináták: EOV koordinátái: X=124 630 m Y=643 700 m Férőhelyszám: 1.180 db koca 5.900 db hízó 30 db kan 3.500 db szopós 840 db tenyészkoca süldő 4.900 db választott Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás Központ: H-P: 9:00-11:30, továbbá H és Cs 12:30-15:00, Kirendeltség: H-P 9:00-12:00 E-mail: atiktvf@atiktvf.hu, Honlap: www.atiktvf.hu

2 A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A telephely elhelyezkedése: A Bafami Kft. sertéshizlaldája Bátya külterületén helyezkedik el. A telep megközelíthető az 51. számú másodrendű főközlekedési útról, a 127 + 150 km szelvényeknél letérve, az 5311 közúton keresztül, majd rátérve a Kft.-hez vezető burkolt magánútra, amely a sertéstelepre vezet. A sertéstelep lakott területtől távol a szántóföldekkel határolt területen helyezkedik el. A legközelebbi lakott település Bátya Alsószállás, amelynek a sertéstelep irányába elhelyezkedő szélső lakóépülete 2.700 m-re található. A sertéstelepet 1 km-es távolságban szántóföldek veszik körül. Általános ismertetés A BAFAMI Sertéstenyésztő Közös Vállalat tevékenységét 1972-ben kezdte meg. A BAFAMI Kft. jelen tevékenységét 1995. január 1- je óta folytatja. A tevékenység jellemzői: 1.000 db koca és ennek szaporulata, 14.600 db évente. Takarmánykeverő éves kibocsátása: 5.700 t/év. A telep kapacitása: 1.180 db koca 5.900 db hízó 30 db kan 3.500 db szopós 840 db tenyészkoca süldő 4.900 db választott A telepen 24 db állattartó épület üzemel, 1 db épület elbontásra vár (régi kanszállás). Az állattartó épületek hígtrágyás technológiával üzemelnek. Az etetés módja a telepen (korcsoporttól függő): padlóról, vályúból, egyedileg vályúból és önetetőkből. A telepen az állatok itatására szopókás és tányéros önitató rendszert üzemeltetnek. A sertéstelepen található ólak egy részében van csak fűtés: a fialtató, a nevelő és az utónevelő épületekben. A telep állattartó épületeinek többségében természetes gravitációs szellőzés biztosítja a légcserét, kizárólag az 5 konténeres nevelőben alkalmaznak a szellőztetésre ventillátorokat. A sertéstelepen keletkező napi 66-80 m 3 hígtrágyát egy 20 m 3 -es vasbetontárolóba vezetik, majd HDPE fóliával szigetelt ülepítőbe szivattyúzzák. Az ülepített hígtrágya hígfázisa termőföldre kerül kiöntözésre. A telepen évente 29.500 m 3 hígtrágya (teljes fázis) keletkezik. A hígtrágya tározó hasznos térfogata 29.267 m 3, ez több mint 6 havi hígtrágya mennyiség tárolására alkalmas. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Fűtés, hőenergia termelés, szellőzés: Az állattartó telep kocaszállásai, vemhesítő és hizlalda épületei természetes szellőzésűek, és fűtés nincs bennük. Az ellető- és utónevelő épületekben úgyszintén természetes, gravitációs szellőzés van, és gázüzemű hőlégbefúvókkal fűtik. A konténeres nevelőkben mesterséges szellőzés és gázüzemű hőlégbefúvó üzemel. A fűtési és szellőzési rendszerhez bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem tartozik. Takarmánygyártás A telepi takarmánykeverő állítja elő az állatok korának megfelelő összetételű és minőségű takarmányt. A keverőben előállított takarmány mennyisége évente: 6.000 tonna. A takarmánykeverőbe az alapanyagul szolgáló szemestakarmányokat megdarálják, majd koncentrátummal dúsítják, ezután keverik és zsákolják. A technológia szükséges hőmennyiségét gázkazán biztosítja. A technológiában keletkező port ciklonnal választják le. Hígtrágya tárolás A telephelyen keletkező hígtrágyát nyitott felületű tározókban gyűjtik. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: A keletkező állati hullát az ATEV Zrt. által rendszeresített műanyag tároló edényben gyűjtik az ártalmatlanításra történő átadásig. Az edényeket betonozott, övárokkal körbevett területen tárolják. Az állatgyógyászati hulladékokat a telepen zárt, betonozott aljzatú helyiségben elkülönítetten gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át ártalmatlanításra.

3 A takarmány ömlesztett formában kerül be a telepre, így ebből nem keletkezik hulladék a telepen. A telepen kisebb gépjavítást és karbantartást végeznek. Az e tevékenységből származó veszélyes hulladékokat a veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik 200 l-es hordókban illetve műanyag zsákban, majd engedéllyel rendelkező kezelőnek adják ártalmatlanításra. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A kommunális hulladékokat hulladékgyűjtő edényzetben gyűjtik, amit engedéllyel rendelkező lerakóra szállíttatnak el szerződés alapján. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék Megnevezése nem fertőző betegségben elhullott állati tetemek ásványolaj alapú hajtómű- és kenőolajok EWC kód 02 01 02 13 02 05 * veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek 15 02 02 * Olajszűrők 16 01 07 * További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás nincs Telephelyen kívüli kezelés módja Átadás engedéllyel rendelkezőnek állatgyógyászati hulladék 18 02 02 * kommunális hulladék 20 03 01 nincs nincs Átadás ártalmatlanításra Hulladék nyilvántartás: A Kft. jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Az állattartó telep Bátya külterületén helyezkedik el, a legközelebbi zajtól védendő lakóépület több mint 1 km távolságra található. A sertéstelephez legközelebb összefüggő lakóterület 2.700 m-re helyezkedik el. A telep zajvédelmi hatásterületén zajtól védendő ingatlan nincs. Zajforrások: takarmányüzem zajforrásai, szállító járművek, szellőztető ventilátorok, fűtőberendezések. A TEVÉKENYSÉG VÍZ-ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK Vízellátó rendszer Vízikönyvi szám: VIII/332. Az üzemeltetni engedélyezett létesítmény főbb műszaki adatai: 1. sz. kút (homokol, eltömedékelésre vár ) EOV koordináták: x = 124.400 (1) y = 643.290 (4) kataszteri száma: K-28. talpmélysége: 50,0 m fúrási év: 1971. csövezése: 0,0 29,0 m-ig 318 mm acél 0,0-50,0 m-ig 225 mm acél szűrőzés: 34,0 44,0 m között nyugalmi vízszint: -3,3 m vízhozama (leromlott): 300 l/p kútakna mérete: 2,0 x 1,5 x 2,0 m vb. gépészete: HO3/IV. tip. búvárszivattyú

4 védőterület: 10 m sugarú körben kialakított metántartalom: 0,26 I/m 3 vízminőségi osztály: II. osztály. vízkészlet jellege: rétegvíz 2. sz. kút (vízellátó kút): EOV koordináták: x = 124.240 (3) y = 643.280 (3) kataszteri száma: K-31. talpmélysége: 67,0 m fúrási év: 1977. csövezése: 0,0 28,5 m-ig 324 mm acél 22,7-67,0 m-ig 165 mm acél szűrőzés: 44,5 61,0 m között nyugalmi vízszint: -4,0 m üzemszerűen kitermelhető vízhozam : 800 l/p (-9,1 m) kútakna mérete: 1,5 x 2,0 x 2,0 m vb. gépészete: HO3/IV. tip. búvárszivattyú védőterület: 30 m sugarú körben kialakított víztározás: 150 m 3 -es hidroglóbusz metántartalom: 0,17 I/m 3 vízmérés módja: vízmérő órával vízminőségi osztály: II. osztály. vízkészlet jellege: rétegvíz Vízkészlet jellege: rétegvíz Vízminőségi osztály: II. osztály Vízmérés módja: vízmérő órával Vízfelhasználás célja: gazdasági célú állattartás 100 % Lekötött éves vízmennyiség 45.475 m 3 /év ( VKJ köteles ) 300 m3/év ( tűzivíz, nem VKJ köteles ) a határozta jogerőre emelkedésének napjától. Tűzivíz tározó műtárgy A monolit beton 500 m 3 -es hasznos kapacitású tűzivíz tározó műtárgy a benyújtott dokumentáció alapján mérsékelten vízzáró. Kommunális szennyvíz elhelyezése 1 db 20 m 3 -es aknába gyűjtik (1.850 m 3 /év), majd a Kalocsai szennyvíztisztító telepre szállítják. Az akna vízzáróságát igazoló jegyzőkönyv fénymásolatát csatolták. Hígtrágya elhelyezése A keletkező hígtrágyát 20 m 3 térfogatú beton aknában gyűjtik, ahonnan 280,0 fm NA 200 KPE nyomóvezetéken hígtrágya kezelő telepre vezetik. Hígtrágya kezelő telep EOV koordináták : X = 121370 m, Y = 643846 m A tározó kapacitás : 21.035 m 3 A telepen jelenleg üzemeltetett hígtrágya kezelő tároló rendszer műtárgyai: 1 db 2.496 m 3 -es homogenizáló medence 1 db 7010 m 3 -es ülepítő medence 1 db 29.267 m 3 -es hígfázis tároló medence). 1. számú homogenizáló szigetelt földmedence: Hasznos tározó kapacitás: 2.496 m 3 Fenékszint: 89,42 m.b.f. Töltés koronaszint: 92,92 m.b.f. Max. üzemi vízszint: 92,42 m.b.f. Alapterület: 23,0 m x 23,0 m Rézsűhajlás (belső; külső): 1:1,5 ; 1: 2 Szigetelés: 2 mm GSE-HDPE

Homogenizáló-átemelő szivattyú: Típusa: MAGNUM S 15/15 Vízszállítás: 60 m 3 /h Emelőmagasság (H): 12 m 5 2. számú ülepítő hígtrágya tározó szigetelt földmedence: A leülepedett sűrített hígtrágya a medencében marad kitermelésig, híg fázis pedig az elválasztó töltésen keresztül kialakított és a maximális üzemi vízszinten elhelyezett túlfolyón keresztül gravitációsan folyik a 3. számú tározóba. Hasznos tározó kapacitás: 7.010 m3 Fenékszint: 89,42 m.b.f. Töltés koronaszint: 92,92 m.b.f. Max. üzemi vízszint: 92,42 m.b.f. Alapterület: 80,4 m x 23,0 m Rézsűhajlás (belső; külső): 1:1,5 ; 1: 2 Szigetelés: 2 mm GSE-HDPE 3. számú hígfázistározó szigetelt földmedence: 1db A hígfázis esőztető öntözéssel kijuttatható a termőföldre, mobil öntözőszivattyú segítségével. Hasznos tározó kapacitás: 29.267 m3 Fenékszint: 89,42 m.b.f. Töltés koronaszint: 92,92 m.b.f. Max. üzemi vízszint: 92,42 m.b.f. Alapterület: 114,0 m x 81,8 m Rézsűhajlás (belső; külső): 1:1,5 ; 1: 2 Szigetelés: 2 mm GSE-HDPE A telepen évente 29.500 m 3 hígtrágya keletkezik, a telepen megépített hígtrágya tároló kapacitás biztosítja a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelelő 6 havi hígtrágya tárolási kapacitást. Leürítő műtárgy (a tározók szippantó kocsival történő ürítésére): 4 db szívócső: NA 160 KPE tolózár: DN 150 csurgalékvízgyűjtő akna: 80 cm vb. Gyűjtőzsomp: 4 db akna: 630 KPE csőből kialakítva gereb: 40 cm, 4,0 cm-es rácsközzel Túlfolyó: 2 db - DN 300 KPE csőből kialakítva - csőtető: 92,42 mbf. Ellenőrző csőakna: 4 db (tározók vízzáróságának ellenőrzésére): - DN 300 KPE csőből kialakítva Az 59.177-1-24/2011. számú talajvédelmi szakhatósági (Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság) állásfoglalás szerint az engedélyes a sertéstelepen keletkező hígtrágyát, csak érvényes engedély birtokában juttathatja ki mezőgazdasági területre. A 2011. 10. 20-án történt helyszíni ellenőrzés során az engedélyes tájékoztatta felügyelőségünket, hogy a talajtani szakvélemény az új kihelyezési engedélyhez elkészült, az engedélyeztetési eljárás folyamatban van. Csapadékvíz elvezetés Az állattartó épületek teljes rekonstrukciós munkálatainak befejeződése 2012. 09. 15-ig valósul meg. A rekonstrukciós munkálatok keretében az állattartó ólak előtt lévő kifutók, és az eddig szennyezett csapadékvizet fogadó aknaszemek is felszámolásra kerülnek, az állattartás teljesen zárt ólakban fog történni. Így a rekonstrukciót követően szennyezett csapadékvíz sem fog keletkezni a telephelyen, nem lesz további bevezetés a hígtrágya tárolóba. Az állattartó épületek tetőzetén van ereszcsatorna, az onnan lefolyó szennyezetlen csapadékvíz a telepen belül elszikkad. Miután az állattartás teljesen felújított, zárt ól rendszerben fog történni, az onnan elfolyó csapadékvíz nem szennyeződik, a telephely területén elszikkad. A rekonstrukciós munkálatok ideje alatt még használatban lévő kifutókat 10 cm magas beton peremmel látják el, így megakadályozható, hogy az esetlegesen trágyával szennyezett csapadékvíz talajba jusson. A beton szegély segítségével biztosítható, hogy a trágyával szennyezett csapadékvíz a felületről az aknaszemek irányába folyjék, majd az elvezető csatornán a hígtrágya gyűjtő medencébe kerüljön bevezetésre. A telephely közelében lévő felszíni vizek A telephelytől kb. 380 m-re ÉK-i irányban húzódik a Remenyice fok. A telep működése következtében a dokumentáció szerint felszíni vízbe történő szennyező anyag kibocsátás nincs.

6 Monitoring rendszer A telepen 2 db meglévő monitoring kút üzemel, melyek a 052/15. hrsz. alatti ingatlanon található hígtrágya tározók (1 db 2.496 m 3 -es homogenizáló medence, 1 db 7010 m 3 -es ülepítő medence és 1 db 29.267 m 3 -es hígfázis tároló medence) felszín alatti vizek minőségi állapotában bekövetkező változások ellenőrzésére szolgálnak. EOV X (m) EOV Y (m) 1. sz. kút (kontroll kút) 121.386 643.952 2. sz. kút 121.436 643.819 Műszaki adatok: Talpmélysége: Csövezése: Szűrőzése: 10 m +1,25-0,60 m 159 mm acél 0,0-3,0 m 229 mm acél +0,30-10,0 m 113 mm PVC -5,5-9,5 m között A telepi ivóvízhálózat műszaki állapota és a vízveszteség (hálózati veszteség) felülvizsgálata Az utóbbi 10 évben 171 m horganyzott csövet cseréltek KPE csőre a vízvezeték rendszerben. A vízellátó hálózat javításánál munkalapot nem készítenek, a telepen tervszerű megelőző karbantartást nem végeznek, javítás csak meghibásodás esetén történik. A vízvezeték felülvizsgálata során megállapították, hogy az AC vezetékek műszaki állaga jó, az öntvények jó műszaki állapotban vannak. A tolózárak, tűzcsapok, aknák állapota elhanyagolt, felújításra szorulnak. A vízellátó vízilétesítmény jelenlegi állapotában alkalmas a vízellátási feladat megoldására, de a szükséges karbantartásokat, felújításokat el kell végezni. A telepen végzett rekonstrukciós munkálatok során a telepi vízelosztó hálózaton is végeztetnek vizsgálatokat kontakt-lehallgatás, talajmikrofonos lehallgatás módszerével. Elsődleges lépésként a legkritikusabb szakaszok kerülnek kijavításra, ha szükségszerű a teljes csőszakaszok kicserélésével. Vízmérő órák felszerelése A vízmérő órákat az egyes állattartó ólak bekötővezetékeire fogják felszerelni, így nyomon követhető az egyes ólak vízfelhasználása. A mellék vízmérő órák felszerelését az állattartó épületek felújításának ütemében az elnyert EMVA pályázat keretében valósítják meg. Üzemanyag tárolás A telepen 1 db 10,0 m 3 -es és 2 db 25,0 m 3 -es jelenleg már használaton kívüli, földalatti, szimplafalú acél gázolajtároló tartály található. A közelmúltban még használatban lévő 10,0 m 3 -es tartályt a telepen lévő gépállomány csökkenését követően 2010. IV. negyedévétől fogva üzemen kívül helyezték. A dokumentációban leírtak szerint a tartálypark (3 db gázolaj tartály) végleges megszüntetését (kiemelés) 2012. december 31-ig elvégzik. A telephelyen üzemelő munkagépek üzemanyag felhasználását 20 l-es fém kannákban kiszállított gázolajjal biztosítják. A gépműhely előtt lévő betonozott felületeken történik az üzemanyag feltöltése. A lecsöpögő üzemanyagot fém kármentő tepsi fogja fel. Esetleges melléöntés, szóródás esetén ez a kármentő edény fogja fel a gázolajat (hasznos térfogata: 50 l). Fertőtlenítőszerek tárolás: A telepen a fertőtlenítő szereket a régi kazánház épületében tárolják. A padozat anyaga beton, résmentes. Állattartó épültek: Épület megnevezése Terület (m 2 ) Férőhely kapacitás Padozat anyaga Tartásmód Kocaszállás III/1. 800 360 T. db koca Beton Kocaszállás III/2. 400 180 T. db koca Beton Kocaszállás III/3. 400 180 T. db koca Beton Vemhesítő 739 120 T. db koca + 30 Beton T. kan Régi kanszállás 869 Elbontásra vár Beton - Hizlalda IV. 592 650 hízó sertés Beton Hizlalda V. 592 650 hízó sertés Beton Hizlalda VI. 875 920 hízó sertés Beton Hizlalda VII. 875 920 hízó sertés Beton Hizlalda I. 875 920 hízó sertés Beton Hizlalda II. 875 920 hízó sertés Beton Hizlalda III. 875 920 hízó sertés Beton Kocaszállás I/1. 674 300 db tenyészkoca Beton

7 süldő Kocaszállás I/2. 674 300 db tenyészkoca süldő Kocaszállás IV. 541 240 db tenyészkoca süldő Ellető I. 541 116 db T. koca + 1200 db szopós Ellető II. 541 116 db T. koca + 1200 db szopós Ellető III. 541 108 db T. koca + 1100 db szopós Utónevelő V. 601 1.200 db választott Utónevelő VI. 601 1.200 db választott Konténeres nevelő I. 215 500 db választott Konténeres nevelő II. 215 500 db választott Konténeres nevelő III. 215 500 db választott Konténeres nevelő 215 500 db választott IV. Konténeres nevelő V. 215 500 db választott Beton Beton A padozatok műszaki felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyveket csatolták, melyek alapján azok vízzáróak. Az állattartó telep fertőtlenítési technológiája: A sertéstelep épületeit bizonyos időközönként fertőtleníteni kell. A fertőtlenítést minden esetben csak állományváltáskor végzik. Az állattartó épületeket kiürítést követően tisztára mossák. Áztatás után magas nyomású mosóval az oldalfalakról és a padozatról minden szennyeződést eltávolítanak. Ezt követően környezetkímélő fertőtlenítő szerekkel elvégzik a fertőtlenítést. Pár nap elteltével az épületek újra telepíthetők. Üzemi kárelhárítási terv: A telep üzemi kárelhárítási tervét felügyelőségünk a 80.071-1-3/2011. számú határozatával hagyta jóvá. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA A telepen villamos energiát, földgázt és gázolajat használnak fel a sertéstartási technológiában. A tenyésztéshez felhasznált energia a következő: Földgáz: 112.139 m 3 /év. Elektromos energia: 500 e kwh/év. Gázolaj: 12 m 3 /év. A telepen primer energiafajtaként földgázt használnak fel a szociális épületben, a fiaztatókban, az utónevelőkben és a takarmánykeverőben. A telepen felhasznált villamos energia a tartástechnológia energia igényét fedezi: a szociális épületvilágítás, állattartó épületek világítás és gépészet, takarmánykeverő telepvilágítás és gépészet, víztermelés kútja, térvilágítás. A dokumentáció szerint a telepen a villamos elosztó rendszer elavult, a kapcsoló szekrények és a vezeték rendszerek felújításra szorulnak. A keverőben felhasznált motorok hatásfoka nem kielégítő, ezeknek a fázisjavítását korszerűsíteni kell, illetve a meghajtó motorok is energetikai szempontból elavultak. A telepen az energiatakarékos izzók, fénycsövek cseréjét és az állattartó épületek gépészeti felújítását EMVA pályázat keretében tervezik megvalósítani. A lámpatestek, burák takarítását-pormentesítését rendszeresen elvégzik. Gázolajat a telepen üzemeltetett gépek működtetésére használnak. A telepen három traktort, egy MANITOU munkagépet, valamint egy targoncát üzemeltetnek. Az üzemeltetett gépek gázolaj felhasználását naponta, gépenként nyilvántartják.

8 Az épületek szigetelése és hőtechnikai jellemzői: Az épületek a telepen jelenleg zajló rekonstrukció során kapnak külső szigetelést, pillanatnyilag szigeteléssel nem rendelkeznek, így hőtechnikai szempontból kifogásolhatóak. A konténeres nevelőkön kívül valamennyi épület tégla falazatú, vas hullámpala borítású tetővel jellemezhető, melynek hőtechnikai mutatói közepesek. A konténeres nevelők már korszerűek tekinthetők hőtechnikai szempontból, szigeteléssel ellátott szendvicspanel falazatuk van, melynek jók a hőtechnikai mutatói. A vízfelhasználás csökkentése érdekében mellékvízmérő órák felszerelését elvégzik. Az állatok az ellető épületek (I., II. és III.) szopós önitatókból isznak, mely technológiai eszköz minimalizálja a vízveszteséget. TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELEM A sertéstelep helyéül szolgáló ingatlan védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek, természeti területnek nem képezi részét. A jelen eljárásnak természetvédelmi érintettsége nincs. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A nagylétszámú sertéstelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A sertés hizlaló telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak. BAT-nak való megfelelés: A telepen a BAT követelményeinek megfelelő hígtrágya kezelési, - tárolási, és ártalmatlanítási technológiát valósítottak meg. A telepen víztakarékos trágyakezelő rendszert üzemeltetnek. A víztakarékos telepi trágyakezelés során a hígtrágyát 29.267 m 3 hasznos térfogatú 2 mm GSE - HDPE fóliával szigetelt medencében tárolják. A hígtrágya tárolási kapacitás biztosítja a hatályos környezetvédelmi jogszabályokban előírt 6 havi tárolási kapacitást. A sertések férőhely szükséglete mindenhol megfelel az állategészségügyi törvényben meghatározottaknak. Az etető-itatórendszer gazdaságos táp és víztakarékos felhasználást biztosít. Az ólak megfelelő szellőztetése és hőigény biztosításával az optimális sertéstartás, nevelés biztosítható. A BAT víztakarékos irányelvének megfelelően az ólakban a turnusok végén víztakarékos takarítási és fertőtlenítési technológiát alkalmaznak. Az itatási valamint a víztakarékos tisztítási technológia megfelel a BAT előírásainak. A vízvezeték rendszer telepen belüli felújítását szükség szerint folyamatosan elvégzik. A felszerelésre kerülő mellékvízmérő órák biztosítják a vízfelhasználás ellenőrizhetőségét. A telep hatásterületén zajtól védendő létesítmény nincs. A telepen felhasznált anyagokról, takarmányok, takarmány kiegészítők, segédanyagok, állatgyógyászati anyagok, fertőtlenítő szerekről analitikus nyilvántartást vezetnek, anyagkartonon cikkenként. Anyag be- és kivételezési bizonylatokat állítanak ki, a szállítóleveleket gyűjtik. Az állatokról korcsoportonként (szopós, választott, hízó, tenyész süldő, előhasi süldő, koca, kan) darabszám szerint, illetve kg-ban megállapítva analitikus nyilvántartást vezetnek. Nyilvántartások, bizonylatok: állat be- és kivételi bizonylat, anyag kiadási bizonylat, belső változás bizonylat, szaporulati napló, elhullási napló, takarmányozási napló. Környezetvédelmi panasz-bejelentés az elmúlt 5 évben a telephelyre vonatkozóan nem történt. ELŐÍRÁSOK A T E V ÉK E N Y S ÉG VÉ G Z É S ÉN E K ÁLT AL Á N O S F EL T É T EL EI: 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Semmiféle olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, nem valósítható meg a felügyelőség előzetes értesítése és annak írásbeli hozzájárulása nélkül.

9 3. Az engedély a maximális állatlétszámra vonatkozik. 4. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. 5. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZ AB ÁL YO K A T E V É K EN Y S ÉG V É G Z É S E S O R ÁN Óvintézkedések: 6. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 7. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 8. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 9. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 10. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 11. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 12. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 13. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 14. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés: 15. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés: 16. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény

10 bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül a következő hatóságokat értesíteni: - Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068. a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén. - A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Deák F. tér 3. telefon: 76/502-010, fax: 76/502-013): tűz és katasztrófahelyzet esetén, - A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Hatóság (6000 Kecskemét Halasi u. 34., telefon: 76/503-370, fax: 76/328-008): fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, - A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12.; telefon: 76/516-200, fax: 76/516-299): az emberi egészséget veszélyeztető veszély esetén. Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 17. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos 18. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente, első alkalommal 2016. március 31. 19. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 20. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. 21. A belső auditról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente, első alkalommal 2016. március 31. 22. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. KIBOCSÁTÁSOK LEVEGŐBE Állattartó épületek: Az állattartó épületek források jellege miatt légszennyező anyagaira kibocsátási határérték nem határozható meg. Az állattartó épületek szellőző kürtőin keresztül a környezeti levegőbe az állattartásra jellemző szag anyag diffundál. Előírások: 23. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 24. Az állattartó épületekben minimum napi rendszerességgel kell alapos takarítást végezni.

11 25. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer és berendezések, az állattartás technológiája betartásával biztosítható az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátása. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Takarmányozás: A takarmánykeverő bejelentés köteles légszennyező pontforrásai: Forrás P6 P7 Előírások: Megnevezés Takarmánykeverő kazán kémény Takarmánykeverő ciklon Kémény magassága Csatlakozó berendezések Névleges bemenő hőteljesítmény 8 m gázkazán 410 kw 20 m porleválasztó ciklon - 26. A gázkazán technológiai kibocsátási határértéke a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet alapján: Légszennyező anyag Kibocsátási határérték (mg/m 3 ) Szilárd anyag 5 Szén-monoxid (CO) 100 Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) 350 Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) 35 A mg/m 3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes) 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 3 % oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 27. A porleválasztó ciklon technológiai kibocsátási határértéke a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet alapján: Légszennyező anyag Kibocsátási határérték (mg/m 3 ) Szilárd anyag 0,5 kg/h-ig 150 Szilárd anyag 0,5 kg/h felett 50 28. A P7- es porleválasztó ciklon kürtőből kiáramló szilárd anyag mennyiségét legközelebb 2012. december 31-ig kell akkreditált laboratóriummal, szabványos mérési módszerrel beméretni. A mérési jegyzőkönyvet a soron következő éves beszámolóhoz csatolva kell a felügyelőségre megküldeni. 29. A légszennyező pontforrásokhoz csatlakozó berendezéseket rendeltetésüknek megfelelően kell üzemeltetni. 30. A diffúz kiporzást, a takarmánykeverőhöz tartozó berendezések csatlakozó pontjai zártságának folyamatos biztosításával, a tömítetlenségek megszüntetésével, a karbantartások rendszeressé tételével meg kell előzni. 31. A berendezések légszennyező pontforrásain kiáramló légszennyező anyagok mennyisége nem okozhat káros mértékű légszennyezést. 32. A kazán hatékony működése érdekében biztosítani kell az optimumra való szabályozást. 33. A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. A bejelentés köteles légszennyező pontforrások légszennyező anyag kibocsátása műszaki számítások és akkreditált mérési eredmények alapján megfelel a vonatkozó határértékeknek, A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Trágyakezelés, trágyatárolás-kijuttatás: Előírások: 34. A telepről termőföldre kijuttatott hígtrágyát max. 24 órán belül be kell a talajba dolgozni. A hígtrágya tározók források jellege miatt légszennyező anyagokra kibocsátási határérték nem határozható meg. A hígtrágya tározók környezetében a környezeti levegőbe az állattartásra jellemző szag anyagok diffundálnak.

12 A trágyakezelés-trágyatárolás-kijuttatás technológiájánál tett előírások a források bűzkibocsátását hivatottak mérsékelni, mind rövid, mind hosszú távon. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások: 35. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. - ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gyűjteni. 36. Az állati eredetű hulladékokat az ártalmatlanítónak való átadásig zárt, csöpögés mentes konténerben kell gyűjteni. 37. Az állati hulladékok gyűjtése, kezelése során be kell tartani a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait. 38. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyűjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 39. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 40. Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 41. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint. 42. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hatályos, hulladékgazdálkodásról szóló törvényben előírtakat kell betartani. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Előírások: 43. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos 44. A sertéstelep zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos A felülvizsgálati dokumentációban leírtak szerint a létesítmény zajvédelmi hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A hatásterületen zajtól védendő létesítmény nincs. VÍZGAZDÁLKODÁS, FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Előírások: 45. A vízilétesítményt jelen engedély rendelkezéseinek megfelelően kell üzemeltetni. 46. Az engedélyes, üzemeltető személyében és a műszaki adatokban beálló mindenkori változást az elsőfokú vízügyi hatóságnak 30 napon belül be kell jelenteni, mind az engedélyesnek, mind az engedélyt átvevőnek. 47. A keletkező szennyvíz minőségének meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló rendeletben előírt határértékeknek. 48. A vízkitermelésről üzemnaplót kell vezetni. 49. A vízhasználónak hitelesített, folyamatosan mérő vízmennyiség-mérő alkalmazásáról kell gondoskodni. 50. A kút vízmérő órájának ismételt hitelesítését követő 30 napon belül az aktuális hitelesített vízmérő óra hitelesítési jegyzőkönyvét meg kell küldeni a Felügyelőségre. 51. A vízilétesítmény a IV. felügyeleti kategóriába tartozik. 52. A vízhasználónak a vízhasználatra vonatkozóan bejelentési kötelezettsége van. A határozattal egyidejűleg megküldött A adatlapot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a vízhasználat megjelölésével a Felügyelőségre be kell nyújtani. 53. Vízkészletjárulék fizetési kötelezettséget az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007 01711875 30000003 számú és elnevezésű számlára kell befizetni.

13 54. A vízmérő órák állását rendszeresen havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. Határidő: folyamatos. 55. A tervezett - beépítésre kerülő - mellék vízmérő órák felszerelését igazoló dokumentum fénymásolatát meg kell küldeni felügyelőségünk részére, mely tartalmazza az óra típusát és gyártási számát. Határidő: 2012. szeptember 30 56. A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló rendelet szerint a kútvíz gáztartalom szerinti fokozata A. - A rendelet értelmében a gáztartalom ellenőrző vizsgálatot A fokozatban legalább 5 évenként kell végezni. A vizsgálati eredményeket felügyelőségünkre meg kell küldeni. - A következő gáz-vízviszony vizsgálat elvégzésének és a jegyzőkönyv felügyelőségünkre történő benyújtási ideje határideje: 2014. szeptember 25. 57. A felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. 58. Az 1. számú kút eltömedékelésére vonatkozó vízjogi létesítési engedély kérelmet be kell nyújtani a Felügyelőségre. Határidő: 2012. március 31. 59. A szociális szennyvíz elszállítását bizonylatolni kell, a bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március 31. 60. A szociális szennyvizet csak települési folyékony hulladék fogadására engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre lehet szállítani. 61. Az üzemi vízminőségi kárelhárítási terv adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról gondoskodni kell. 62. A beépítésre kerülő mellék vízmérő órák felszerelését igazoló dokumentum fénymásolatát meg kell küldeni felügyelőségünk részére, mely tartalmazza az óra típusát és gyártási számát. Határidő: 2012. szeptember 30. 63. A tűzivíz tároló műtárgy vízzáróságát biztosító kivitelezést a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően el kell végezni, a műtárgy vízzáróságát igazoló dokumentumot meg kell küldeni felügyelőségünk részére. Határidő: 2012. március 31. 64. A használatban lévő kifutókat 10 cm magas beton peremmel kell ellátni és a kivitelezést igazoló dokumentumokat meg kell küldeni felügyelőségünk részére. Határidő: 2012. március 31. (a dokumentumokat az éves jelentéshez csatolni kell) 65. A vízmérő órák állását rendszeresen havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. Határidő: folyamatos 66. A hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. A hígtrágya kijuttatási engedélyt felügyelőségünkre meg kell küldeni. Határidő: az engedély kézhezvételétől számított 8 napon belül. 67. A vízellátó rendszeren esetlegesen feltárt szivárgási hibahelyek kijavítását folyamatosan el kell végezni, dokumentálni kell, és a vonatkozó munkalapokat meg kell őrizni és azok fénymásolatát az éves környezeti beszámolóhoz csatolni kell. A 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet alapján a tevékenység csak megfelelő műszaki védelem mellett folytatható. A dokumentáció szerint, ahhoz, hogy a telep pontosan mért és követhető vízellátása dokumentálható legyen mellék vízmérő órákat szerelnek fel, az állattartó épületek felújításának ütemében, az elnyert EMVA pályázat keretében. A telep vízellátását biztosító kúton hitelesített vízmérő óra található. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 5. (1) kimondja, hogy a VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiség-mérővel kell megállapítani. A vízmérő óra állását rendszeresen, a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A vízkészletjárulék- fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. (Vgt.) 15/A-15/E, valamint a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet tartalmazza. A Vgt. 15/C (2) bekezdése alapján a vízhasználónak a vízhasználatra vonatkozóan bejelentési kötelezettsége. A telep üzemi kárelhárítási tervét felügyelőségünk a 80.071-1-3/2011. számú határozatával hagyta jóvá. A tervet a terv készítésére kötelezettnek - a változások átvezetésétől függetlenül ötévente felül kell vizsgálnia. Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie. Az engedélyezett vízilétesítményt a 72/1996. (V.22.) Korm. számú rendelet 21.. (4) bekezdése értelmében jelentőségére tekintettel IV. felügyeleti kategóriába soroltuk.

FELSZÍN ALATTI VÍZRE VONATKOZÓ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK 14 Előírások: 68. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. 69. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Szennyező anyag megnevezése Szennyezettségi Határérték (B) Szennyező anyag típusa (Ki) Foszfát (PO4 3- ) µg/l 500 K2 Nitrát mg/l 50 K2 Ammónium µg/l 500 K2 Szulfát mg/l 250 K2 70. Folyamatosan üzemeltetni kell a kiépített monitoring rendszert, az eredményeket és az azokon alapuló értékelést évi rendszerességgel kell megküldeni az ATI-KTVF részére a tárgyévet követő március 31-ig. 71. A minták vizsgálatát a következő komponensekre kell elvégezni: ph, ammónium, nitrát ionok, szulfát és foszfát. 72. A sertés telep felszín alatti vizek minőségi állapotában bekövetkező esetleges minőségi változások ellenőrzésére a meglévő monitoring rendszert 1 db talajvíz figyelőkúttal ki kell egészíteni, a szükséges vízjogi létesítési engedély kérelmet be kell nyújtani felügyelőségünkre. Határidő: 2012. március 31. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A sertéstelepen végzett tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellenőrzött körülmények között történhet. A telepen 2 db meglévő monitoring kút üzemel, melyek a 052/15. hrsz. alatti ingatlanon található hígtrágya tározók (1 db 2.496 m 3 -es homogenizáló medence, 1 db 7010 m 3 -es ülepítő medence és 1 db 29.267 m 3 -es hígfázis tároló medence) felszín alatti vizek minőségi állapotában bekövetkező változások ellenőrzésére szolgálnak, a sertés telep felszín alatti vizek minőségi állapotára gyakorolt hatását jelenleg nem ellenőrzik talajvíz figyelőkúttal. Ezért szükséges a harmadik talajvíz figyelőkút létesítése és üzemeltetése. A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA Előírások: 73. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni az esetlegesen környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról. 74. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 75. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 76. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások telesítésével biztosítani kell a környezet védelmét. AD AT RÖ G Z Í T É S, A D ATKÖ Z L É S É S J EL E NT É ST ÉT E L A F EL Ü G Y EL Ő S ÉG R É S Z É RE 77. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 78. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza.

15 79. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 80. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor felügyelőség részére hozzáférhetőséget kell biztosítani. 81. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 82. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 83. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 84. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 85. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. - KÜJ, KTJ; - A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt., ), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz, Pf.); - A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz); - A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); - TEÁOR 03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); - A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; - Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint; - Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); - A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); - NOSE-P kód. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048 Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága Éves adatszolgáltatás Beadási határidő Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés A sertéstelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai évente március 01. évente március 31. LM (Légszennyezés Mértéke) bevallás évente március 31. FAVI környezethasználati monitoring adatlapok és a FAVI Eng. adatlapok változás esetén történő benyújtása évente március 31. Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás: keletkezett hulladékok technológiánkénti anyagmérleg évente Levegővédelem: Technológia bűzkibocsátása csökkentésére tett intézkedések