Földhasználat és birtokszerkezet változása és várható trendje a magyar agráriumban. Előadó: Benedek Fülöp ügyvezető igazgató, elnöki főtanácsadó, címzetes egyetemi tanár Dátum: 2016. október 10.
Egy kis történelem 2
A honfoglalástól a szabadságharcig Magyarországon a föld jogilag mindig a királyé volt. A hazai földek csak 1848 után kerültek kereskedelmi forgalomba. 3
Őseink Kr. u. 900 körül a honfoglalás során szereztek földet a Kárpát medencében. A középkorban - amikor a nemzetségi alapon megszerzett területek feudális birtokokká válnak - ezt "eredeti foglalásnak" minősítették. Agrárágazati Igazgatóság 4
Nagy Lajos király 1351-ben az ősiségről szóló törvényt hagyja jóvá. Ez biztosítja, hogy a nemesi birtokok a nemzetségen belül örökíthetők tovább, így a királyra csak korlátozottan szállhatnak vissza. Az ősiség kezdetben pozitív jelenségnek tűnhetett a nemesség számára, de később éppen a földek szabad forgalmát akadályozta. Ezen az 1848-as jobbágyfelszabadítás és az ősiség eltörlése változtat mintegy félezer év múlva 5
A 19. századig tehát az ősiség gátolja a földtulajdon valódi magántulajdonná alakulását Magyarországon. Vagyis nálunk nem lesz tiszta magántulajdon a földből, mert a tulajdon nem (csak) az egyénhez, hanem egy nemzetséghez kötött. Széchenyi István gróf egyik reformkori főművében, a Hitelben (1830) ezt fejti ki alaposan, a fejlődés gátjának nevezve az ősiség intézményét. 6
Az 1848. VII. törvénycikk tette lehetővé, hogy... a földesúr és jobbágy közötti szabad egyezség által meghatározandó bizonyos általános somma fizetésével akár egyes jobbágyok, akár egész községek földesúri tartalékaikat és adózásaikat... tökéletesen és örök időre... megváltsák. Az úrbériséget az 1848. IX. törvénycikk törölte el, az ősiséget és az adományrendszert az 1848. XV. törvénycikk számolta fel. A rendi országgyűlés táblái által 1848. március 18-án elfogadott a parasztságot minden tekintetben megnyugtató törvény: Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. 7
Az elmúlt 100 évben gyökeres változásokon ment keresztül a magyar agrárgazdaság. Világháborúk 1956 Kollektivizálás Új gazdasági mechanizmus Rendszerváltás Európai Uniós csatlakozás Birtokpolitika, földhasználat változása Piac szabályozás változása Külgazdasági prioritások változása Agrár támogatás változása Agrárágazati Igazgatóság 8
Földhasználat változása 9
A birtokszerkezet alakulása 1920-tól a rendszerváltást követő évekig A rendszerváltás után a földbirtok-politika célja a Az 1920-as földreform idején a nagybirtokok területének közel 10%-át osztották ki. Strukturális reformot nem hajtottak végre. Az 1935-ös adatok szerint az 5 kat. holdnál kisebb birtokok az összes birtokok számának 74,7%-t, az összes földbirtokok területének 10,2%-át teszi ki. Az 500 holdon felüli birokok száma 0,15%, és az összes földbirtokok területének 37.7%-át teszik ki. (1 Kh = 0,575 hektár) Az 1945-ös földreform idején összesen 3 258 000 kataszteri hold terület került kiosztásra, az átlagos kiosztott terület 5,1 kataszteri hold volt. A földtulajdon több, mint egyharmada tulajdonost cserélt. Az 5 hold alatti birtokok tették ki a birtokok 68%-át. Elvették az 1000 kh feletti birtokokat teljesen, és a 100 és 1000 kh közötti birtokok 100 kh-t meghaladó részét. volt. A fennmaradó 32% 200 hold alatti méretű volt. 1950-től 1954-ig a tagosítás volt a jellemző, majd 1959-től már csak az üzemen belüli és az üzemek közötti földrendezés volt lehetséges. 1956 után ismét folytatódott a kollektivizálás. Az 1959-es agrárpolitikai tézisek alapján indult meg a nagyüzemi mezőgazdaság kialakítása. Az 1970-es évektől kezdve tovább folytatódott a birtokkoncentráció, az évtized közepére a gazdaságok túlnyomó többsége 1500 hektárnál nagyobb volt. 1989- ben a birtokok 14%-a állami gazdaság, 69%-a szövetkezeti magántulajdon visszaállítása és a korábbi tulajdonosi sérelmek kezelése volt. A rendszerváltás után a legnagyobb problémát az egészséges birtokszerkezet kialakítása jelentette. Az 1994. évi földtörvény jelentős tulajdonszerzési korlátokat állapított meg a nagybirtokok kialakulásának elkerülésére. Az igen elaprózott tulajdonosi szerkezet mellett az eredmény a kis és közép birtokok kialakulása lett. A földtulajdon és a földhasználat szignifikánsan elvált egymástól. gazdaság, 17% magánszektor Agrárágazati Igazgatóság kezében volt. 10
A külterületi termőföldtulajdon szerkezete (2013) Természetes személyek 84,5% Állami tulajdon 11,3% Szövetkezetek 0,3% Gazdasági társaságok 2,7% Egyéb 1.3% Forrás: Országos igazgatáshatáros főösszesítő (FÖMI) 11
A termőterület használatának változása szervezeti formák szerint 2003 2015 24% 15% 44% 44% Gazdálkodó szervezetek Egyéni gazdaságok 41% 32% Gazdaságra nem azonosítható terület Forrás: KSH 12
A mezőgazdasági ágazat résztvevői 2013-ban Mezőgazdasági termelők (1 680 044) Társas vállalkozások (13 624) Egyéni gazdaságok (482 500) Nem üzemszerű, Házkörüli termelést folytatók (kb. 1 100 000) Egyéni vállalkozás (őstermelőkkel együtt) (447 947) Mellékfoglalkozású és Kisegítő gazdaságok (34 553) Korlátolt felelősségű társaságok (9 128) Egyéb jogi személyiségű társas vállalkozás (pl. erdőbirtokosság) (768) Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás (pl. betéti társaság, Közkereseti társaság) (2 435) Részvénytársaságok (335) Mezőgazdasági szövetkezetek (958) Forrás: KSH adatok alapján AKI számítás 13
A birtokszerkezet jelenlegi struktúrájában a mezőgazdasági terület közel 64%-át a 100 hektár feletti gazdaságok művelik. Birtokméret, ha Gazdaságok száma Mezőgazdasági terület megoszlása, % -1,0 69,3 1,5 1,1-10,0 20,6 7,9 10,1-100,0 8,6 26,8 100,1 és több 1,5 63,8 Összesen 100,0 100,0 2013. évi adatok 14
hektár A földhasználat koncentrációjának összehasonlítása néhány EU tagországban (2013) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% üzemszám Dánia Németország Magyarország Lengyelország Szlovákia Forrás: EUROSTAT 15
ha ezer db. Az 50-500 hektár közötti gazdaságok száma és átlagos mezőgazdasági területe (2000-2016) 135 130 125 120 115 110 2000 2003 2005 2007 2010 2013 2016 Átlagos gazdaságméret (ha) Gazdaságok száma (ezer db) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Forrás: KSH adatai alapján AKI szerkesztés 16
Termőterületek és földhasználat Szántó Erdő Gyep Hazánk összes földterülete 9,3 millió ha, ebből (hektár): Nem művelt terület Egyéb művelési ág 0.8 1.9 1.9 0.4 4.3 Földhasználat Magyarországon Mezőgazdasági- és termőterületek művelési ágankénti megoszlása 17
Termőföld árak járási bontásban OTP Termőföld értéktérkép 2015. Összes termőföld Agrárágazati Igazgatóság A járások esetében hétszeresre az árkülönbség (Ózdi: 276 ezer Ft/ha és Balatonfüredi: 1,903 millió Ft/ha). A tíz legdrágább között három járás Békés megyei. A tíz legolcsóbb járás közül öt Borsod-Abaúj-Zemplén, három Nógrád, kettő pedig Heves megyei, tehát mind az Észak-magyarországi régióban található. A legdrágább kategóriát jelző sötét foltok egyrészt a jó talajminőségű területeket (Alföld, Mezőföld, Kisalföld) mutatják, másrészt az autópályák és nagyvárosok közelsége jelent látványos árfelhajtó tényezőt. 18
Termőföld árak járási bontásban OTP Termőföld értéktérkép 2015. Szántóföld Tavaly a legdrágább Békés megye volt, közel 1,25 milliós hektárárral. A másik véglet Nórád megye, 550 ezer Ft/ha alatti átlagos szántóárral. 2011 és 2015 között 75% felett drágultak a szántók Békés, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben. Hajdú-Bihar és Pest megyében ugyanakkor csak 27%- os volt ez az ütem. Agrárágazati Igazgatóság 19
Birtokpolitika 20
Politikai szempontok Szakmai szempontok Földbirtok politika Közösségi szabályok Befolyásolás Döntés 21
Az összes tagállam birtokpolitikai mozgásterét a közösségi jognak a tőke szabad áramlására vonatkozó rendelkezései határozzák meg. 22
Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy "A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége." 23
Az új földforgalmi törvény legfontosabb változásai Ki szerezheti meg a földet? Adásvételi szerződés jóváhagyása Birtokban tartható föld maximuma Földműves* Magyar Állam Törvényben meghatározott jogi személy (pl. bevett egyház, jelzálog hitelintézet, önkormányzat) Helyi földbizottság Mezőgazdasági igazgatási szerv 300 ha vagy 6000 AK földszerzési maximum 1200 ha birtok maximum 1800 ha kedvezményes birtok maximum (állatsűrűséghez kötött, 1állategyság/2hektár) *A földműves az a Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a törvény végrehajtására kiadásra kerülő rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi. 24
Pozitív hozadékok Elsősorban társadalmiak A vidéki családi közösségek termelési közösségként történő megszerveződése. A helyi vállalkozások gyarapodása. A közepes méretű agrárüzemek terjedése. A regionális élelmiszergazdaság bővülése. A földforgalom és földhasználat spekulatív elemeinek korlátozása. 25
Negatív externáliák Elsősorban gazdaságiak Csökkenhet az állatállomány. Mérséklődhet a foglalkoztatás. Vagyonvesztést okozhat. Mindezek miatt visszaeshet az ágazat gazdasági teljesítménye. 26
Az 1200 és 1800 hektár feletti gazdaságok szerepe a termelési szerkezetben (2016) Megnevezés Gazdaságok száma (db) (2016.év) Mezőgazdasági terület (ezer ha) (2016.év) Szarvasmarha állomány (ezer db) (2015. év) Összes gazdaság 1200 ha feletti gazdaságok száma aránya (%) 1800 ha feletti gazdaságok száma aránya (%) 173 394,0 267,0 0,2 108,0 0,1 4 956,0 589,7 11,9 361,2 7,3 926,1 196,8 21,2 118,7 12,8 ebből tejelő tehén 396,4 156,1 39,4 90,0 22,7 Sertésállomány (ezer db) (2015. év) 4 742,9 1 103,2 23,3 793,7 16,7 ebből tenyészkoca - - - - - Forrás: KSH alapján AKI Vállalkozáselemzési Osztályának számításai 27
A gazdaságok termelési szerkezete üzemméret csoportok szerint (2013) Üzemtípus 50 ha alatt 50-500 között 500 ha felett száma aránya (%) száma aránya (%) száma aránya (%) Szántóföldi növénytermesztők 120 960 25,4 9 770 75,2 812 65,7 Szabadföldi zöldségtermesztők 7 598 1,6 151 1,2 14 1,1 Zöldséghajtató gazdaságok 7 792 1,6 10 0,1 - - Gyümölcstermesztők 39 896 8,4 224 1,7 3 0,2 Szőlőtermesztők 31 971 6,7 113 0,9 - - Húsmarha- és juhtartók 26 476 5,5 1 485 11,4 81 6,6 Tejtermelő tehenészetek 5 414 1,1 562 4,3 139 11,2 Sertéstartók 28 708 6,0 73 0,6 15 1,2 Baromfitartók 70 155 14,7 79 0,6 8 0,7 Vegyes gazdaságok 117 923 24,7 514 4,0 164 13,3 Nem besorolható gazdaságok 20 186 4,2 17 0,1 - - Összesen 477 080 100,0 12 999 100,0 1 236 100,0 Forrás: KSH ÁMÖ 2013 alapján AKI számításai 28
A földhasználati korlát bevezetésének közvetlen elméleti következményei Állatot vagy földterületet vesztő gazdaságok száma 472. Birtokpolitikai célok megvalósításához nyert terület 534 ezer hektár. Felszámolt állatlétszám 141 ezer ÁE (5,7%). Megszűnő munkahely 2443 (2,8%). 29
A földhasználati korlát bevezetésének közvetlen és közvetett elméleti következményei Elveszne a teljes tehén- és sertésállomány 28%-a: 100 ezer tehén,700-800 ezer sertés. 612 ezer hektár szabadulna fel birtokpolitikai célokra. 7500 munkahely megszűnik (8,6%). Vagyonvesztés: 100-150 milliárd forint. 30
A földhasználati korlát bevezetésének tényleges következményei A földforgalmi törvény tényleges hatása vélhetően közel sem lesz olyan drasztikus, mint amit az elméleti számok mutatnak. Oka: Földhaszonbérleti szerződések elhúzódó lejárta: A területek 30%-a 5 éven belül, 50%-a 5-10 éven belül, 20%-a 10-20 éven belül jár le. A földforgalmi törvényt kiegészítő jogszabályokban üzemszabályozás, integráció rejlő negatív hatásokat mérséklő lehetőségek. A belépő új kapacitások hatása. 31
Állami tulajdonú földek értékesítése I. A Kormány 2015-2016-ban lehetővé tette a helyben lakó magyar földművesek számára az állami tulajdonú földterületek megvásárlását. az állami földbirtok-politika irányelveivel összhangban, átlátható eljárások keretében, az erdők és természetvédelmi területek kivételével, a három hektárnál kisebb földrészletek egyszerűsített, ajánlattételi felhívással, a három hektárnál nagyobb földrészletek a 23 megyei jogú városban a fővárosi és megyei kormányhivatalok által lebonyolított árverésen, a helyben kialakult piaci ár feletti értéken, a kikiáltási ár alatti értékesítés lehetőségének kizárásával, 20 éves elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a Magyar Állam visszavásárlási jogának kikötésével, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által a vásárlásokhoz igénybe vehető földvásárlási hitelprogram meghirdetésével. Agrárágazati Igazgatóság 32
Az állami tulajdonú földek értékesítése II. A 2015-ben értékesített földrészletek Földrészlet területe Terület (ha) Földrészlet (db) 3 ha alatt 35 870 31 588 3-10 ha között 28 877 5 551 10-30 ha között 36 983 2 145 30-50 ha között 30 184 781 50-100 ha között 48 760 707 100-150 ha között 20 019 165 150-200 ha között 8 443 49 200 ha felett 6 192 26 Mindösszesen 215 329 41 012 Forrás: NFA A meghirdetett földterület mintegy 70%-a talált gazdára. Mintegy 30 ezer földműves jutott piaci áron földtulajdonhoz. Átlagár: 1,4 millió Ft/ha. A befolyt 270 milliárd forint felhasználása: még nem eldöntött. (államadóság törlesztés, termőföldvásárlás, birtokpolitikai célok megvalósítása). 33
Öntözés növeli a föld értékét 34
Magyarország aszályossági térképe Forrás: Pálfai, 2004 35
Miért szükséges az öntözés? Az öntözés magas hozamokat és jó minőségű, homogén terméket eredményez, miközben csökken a termelés kockázata. Az öntözéssel a vízigényesebb növényfajok és fajták is termelésbe vonhatók, a termelési szerkezet megváltozásához, a termelési intenzitás növekedéséhez is hozzájárul. A területek öntözési lehetőségének megteremtése (a termelési potenciál növekedését elismerve) növeli a föld értékét. Az öntözésfejlesztés az ágazat hatékonyságának fokozása mellett a multifunkcionális mezőgazdaság érvényesítését is szolgálja. 36
A mezőgazdasági célú vízhasználat jellemzői (1.) Az uniós tagországokkal összevetve hazánk (3,3%) jóval az uniós átlag (8,7%) alatti szinten öntözi mezőgazdasági területeit. A rendszerváltást követően az öntözésre berendezett területek nem növekedtek, a vízjogilag öntözhető terület nagysága nem változott. Az öntözésre berendezett összes terület 200 ezer hektár körüli, amelyből a ténylegesen megöntözött terület aránya 2000-2009 között az éves csapadékmennyiségtől függően 30-55% között alakult, ez a mezőgazdasági terület mindössze 1-2%-át (az engedély nélküli vízkivétellel együtt 2-3%-át) fedi le. 37
A mezőgazdasági célú vízhasználat jellemzői (2.) Az elmúlt tíz évben bekövetkezett lassú ütemű birtokkoncentráció ellenére az öntözési berendezések gazdaságos beruházása és üzemeltetése még mindig nem megoldott. Az öntözés döntően (90% feletti arányban) szántóterületen zajlik, és csak 10% oszlik meg a gyümölcs, szőlő- és gyepterületek között. A rendszerváltás előtt megvalósult meliorációs és öntözés-fejlesztési beruházások jelentős része amortizálódott, gazdátlanná vált, néhány nagyobb gazdaság kezébe került, a kisebb egyéni gazdaságok területein egyáltalán nem jellemző az öntözés. A rendszerváltást követően hazánkban nem alakultak ki a kisebb gazdaságok összefogásán alapuló, a fajlagos öntözési költségek csökkentését eredményező, meliorált térségek. A 2004-től megnyíló uniós támogatások jelentősen nem növelték az öntözésfejlesztési beruházásokat. (A támogatások elsősorban a szűkös saját tőke kiegészítésén keresztül segítenek, de önmagukban, a termelés megfelelő jövedelmezősége hiányában nem tudnak ösztönzőleg hatni). A megöntözött szántóterületből zöldségfélét a területek 30%-án (ennek kétharmada csemegekukorica, ötöde zöldborsó), kukoricát 23%-án, cukorrépát 10%-án, takarmánynövényt 5,4%-án termesztenek. 38
ezer ha Az öntözött terület nagyságának változása Magyarországon 350 300 267 302 308 250 200 150 100 50 0 205 109 94 92 89 76 78 72 73 50 57 27 32 19 170 155 148 125 98 89 55 62 29 135 125 116 103 96 59 62 87 78 92 37 79.4 100 96 130 Forrás: AKI, HAKI 39
Köszönöm a figyelmüket! 40