Erkel Ferenc Ének-Zenei : 06-89/313-201 Általános Iskola és Egységes fax: 06-89/324-007 Pedagógia Szakszolgálat : erkelsuli@yahoo.com 8500 Pápa, Korona u.29. : www.erkelsuli.hu OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PÁPAÍ ERKEL FERENC ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA PÁPA, KORONA U. 29. OM AZONOSÍTÓ: 037007 Pápa, 2013. március 31. Készítette: Heizer Zoltánné Nemes István Nagy István igazgató igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes
2 Tartalomjegyzék 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 2. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 2.1. Az iskola szervezete 2.1.1. Az iskola igazgatósága 2.1.2. Az iskola vezetősége / az igazgatói tanács / 2.1.3. Az iskola dolgozói 2.1.4. Az iskola szervezeti egységei 3. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL 3.1. Az iskolaközösség 3.2. Az iskolai alkalmazottak / közalkalmazottak / közössége 3.3.A nevelők közösségei 3.3.1. A nevelőtestület 3.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei 3.3.3. Pedagógiai szakszolgálat dolgozói 3.3.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok 3.4. A szülők közösségei 3.5. A tanulók közösségei 3.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 3.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület 3.6.2. A nevelők és a tanulók 3.6.3. A nevelők és a szülők 4. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 5. AZ ISKOLA MUNKARENDJE 6. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 7. A PEDAGÓGIAI / NEVELŐ ÉS OKTATÓ / MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 8.4. Aláírási és utalványozási jogkör 8.5. Bélyegző használata 8. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 9. A NAPKÖZIS ÉS A TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL ELVEI 10. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 11. A TANULÓK JUTALMAZÁSA
12. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 3 13. A TANULÓ RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 14. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI-ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN / INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK / 15. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 16. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK - Adatkezelési szabályzat - Iratkezelési és ügyviteli szabályzat - Munkaköri leírás (minta) Mellékletek
4 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.1. Az Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. március 25-én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a Szülői Szervezet. 1.2. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok / igazgatói utasítások / előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. 2. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 2.1. Az iskola szervezete 2.1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: - igazgatóhelyettesek - a Közalkalmazotti tanács vezetője és két tagja - a Pedagógus Szakszervezet titkára. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját két igazgatóhelyettes segíti. 2009-től a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartózó intézményekben nemcsak a vezető, de a helyettesei is magasabb vezetőnek minősülnek. Az igazgatói megbízás időtartamával azonosan alakul a további magasabb vezetők megbízása is. A közoktatási intézményben magasabb vezető megbízásnak minősül: a) a helyi önkormányzat képviselőtestülete által adott intézményvezetői megbízás b) az intézményvezető-helyettesi megbízás A magasabb vezető megbízást nyilvános pályázat útján kell betölteni a törvényi előírásoknak megfelelően. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel a rangidős igazgatóhelyettes helyettesíti. Az rangidős igazgatóhelyettes távollétében a másik helyettes a teljes jogkörű helyettesítő. Mindhárom vezető távollétében a Közalkalmazotti tanács vezetője a teljes jogú helyettesítő. Az igazgatóság rendszeresen, hetente egy alkalommal tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. A Közalkalmazotti tanács és a szakszervezet képviselői csak indokolt esetben kapnak meghívást-szóban a megbeszélésre.
2.1.2. Az iskola vezetősége / az igazgatói tanács / Az iskola vezetőségének / az igazgatói tanácsnak / a tagjai: - igazgató - igazgatóhelyettesek - szakmai munkaközösségek vezetői - alsós munkaközösség-vezető - diákönkormányzat vezetője - közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai - reprezentatív szakszervezet titkára 5 Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő, konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége indokolt esetben megbeszélést tart az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetés megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. 2.1.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 2.1.4. Az iskola szervezeti egységei Az iskola az alábbi szervezeti egységekből áll: alsó tagozat felelős vezető: Nagy István igh. felső tagozat felelős vezető: Nemes István igh. délutáni tevékenységek felelős vezető: Heizer Zoltánné ig. pedagógiai szakszolgálat 2.2. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata Nemes István igh. Nagy István igh. felső tagozat nevelői alsó tagozat nevelői iskolatechnikus, rendszergazda, Heizer Zoltánné Igazgató pedagógiai szakszolgálat délutáni tev.vezetői ifjúságvédelmi felelős DÖK-segítő szabadidő-szervező könyvtáros ped.munkát segítők
6 3. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL 3.1. Az iskolaközösség 3.1.1. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. 3.1.2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 3.2. Az iskolai alkalmazottak / közalkalmazottak / közössége 3.2.1. Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 3.2.2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok / Mt, Kjt, és ezekhez kapcsolódó rendeletek /, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzíti. 3.3.A nevelők közösségei 3.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagjai az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet őszi és tavaszi nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 25 % kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, - a nevelőtestület döntéseit, ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik-nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére-titkos szavazással dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten.
7 3.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - alsós tanítók munkaközössége - földrajz-biológia-testnevelés munkaközösség: tagjai a földrajzot, biológiát, természetismeretet, testnevelést tanító szaktanárok - idegen nyelvi és történelem munkaközösség: tagjai az angolt, németet, történelmet tanító szaktanárok - matematika kémia - fizika technika - számítástechnika munkaközösség: tagjai a matematikát, kémiát, fizikát, technikát, számítástechnikát tanító szaktanárok - művészetek munkaközösség: tagjai az éneket, magyar nyelv és irodalmat, néptáncot, rajzot tanító szaktanárok - pedagógiai szakszolgálat munkaközössége: tagjai a logopédusok az iskolapszichológus és az iskola fejlesztő pedagógusai. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, - a munkaközösség vezetőjének megválasztása. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják. A munkaközösség-vezetőkkel az iskola vezetése a szakmai kérdések megbeszélése érdekében legalább félévenként egy alkalommal összejövetelt tart. Indokolt esetben az összejövetelek számát emelni lehet. A munkaközösség-vezetők feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek kiértékelésében fontos szerepet kapnak a munkaközösség-vezetők. A mérések eredményeit nemcsak iskolavezetői szinten, hanem a munkaközösségi szinten is elemzik. A következő évi felméréshez segít a felkészülésben, az esetleges hiányosságok pótlásában. Részletesen az IMIP-ben szabályoztuk. Munkaközösség-vezető Véleményezési jogkörrel rendelkezik: a pedagógus - továbbképzésben való részvételről a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásáról a szakmai célokra fordítható pénzösszegek felhasználásáról a gyakornok megfeleléséről, beválásáról (minősítéséről) Javaslattevő jogok a döntési jogkörök mellett: az új pedagógus álláspályázat kiírása, meghirdetése az oktató nevelő tevékenység szakmai kérdéseinek megválaszolása.
8 A munkaközösség-vezető jogai, feladatai A szakmai ellenőrzés megtervezése A szakmai munkaközösség-vezető feladatai középvezetőként Felettesei: az igazgató és az igazgatóhelyettes(ek). Az iskolavezetés tagjaként: vegyen részt a kibővített vezetői értekezleteken, mondja el véleményét, tegyen javaslatot az aktuális feladatokkal kapcsolatban, az igazgatóval vagy a helyettessel, illetve a törvénymódosítás alapján látogasson órát egyedül. A szakmai munkaközösség vezető ellenőrzési feladatai Részt vesz az intézmény pedagógiai programjának korszerűsítésében, végrehajtásában, Részt vesz a tanév munkatervének kidolgozásában, értékelésében, ellenőrzésében, Javaslatot tesz a szakterületéhez tartozó témakörökhöz, tantárgyakhoz kapcsolódó tantárgyfelosztás kialakítására, Értékelő csoport tagjaként részt vesz a pedagógus és nem pedagógus teljesítményértékelési rendszer kialakításában és működtetésében, Értékelő csoport tagjaként részt vesz az intézmény pedagógusainak teljesítményértékelésére vonatkozó feladatok végrehajtásában, ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség vezető ellenőrzési feladatai A tanulói követelményrendszer kialakítása, mérése, ellenőrzése érdekében vizsgálja- a munkaközösségéhez tartozó tagok bevonásával a tanulók tudás és képességszintjét, Elkészíti a munkaközösségi tagokkal együtt a munkaközösség téma-tervezeteit, foglalkozási terveit, s ellenőrzi azok megvalósulását, Rendszeres időközönként (havonta, vagy negyedévente) tantárgycsoportjában a munkaközösségtagjainál óralátogatást végez, s arról elemzést, összesítő értékelést tart, Rendszeresen ellenőrzi a dolgozatok, házi feladatok, témazáró feladatlapok vezetését, és a javításra vonatkozó szabályok megtartását, Havonta vagy negyedévente ellenőrzi a magatartási, szorgalmi osztályzatokat, az osztálynaplókat, a személyi adatok pontosságát, Ellenőrzi és értékeli a munkaközösség tagjainak szakmai tevékenységét, s ennek megfelelően javaslatot tesz az Igazgató részére jutalmazásukra, vagy fegyelmezésükre, Rendszeresen vizsgálja a felügyelete alá tartozó szaktárgyak, vagy tevékenységekhez szükséges tárgyi és személyi körülményeket, s szükség esetén javaslatot tesz a fejlesztésre, Évente összefoglaló elemzést készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. A szakmai munkaközösségek Éves munkaterv - az adott tanévre meghatározott irányvonal elfogadása, Élén: munkaközösségvezető-középvezető, Érdemi munka a foglalkozásokon, Mérések: OKM tanév végi kompetenciamérésének eredményeit szükséges elemezni, nemcsak intézményvezetői, hanem munkaközösségi szinten. A szakmai munkaközösség létrehozásának, szervezésének szabályai, feladatai A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösségek a jövőben felvállalhatják a gyermek-és ifjúságvédelmi, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatokat. A szakmai munkaközösség a jövőben éves terv szerint részt vesz az intézményekben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében is.
9 Ennek során a szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is közreműködhet az ellenőrzésben, ha nem szerepel az országos szakértői névjegyzékben. 58. 2. bekezdés: Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására, ill. tantárgyanként, műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben és a tagozaton. 3.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 3.4.A szülők közösségei 3.4.1 Az iskolában szülői szervezet működik a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében. 3.4.2. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 3.4.3. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök - elnökhelyettes Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. 3.4.4. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb színtű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet vezetősége. Az iskolai szülői szervezet vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet vezetőségét az iskola igazgatójának évente legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 3.4.5. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit, - megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe, - kialakítja saját működési rendjét, - képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 3.5. A tanulók közösségei 3.5.1. Az azonos évfolyamra járó. közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén-mint pedagógus vezető-az osztályfőnök
10 áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - két fő képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe 3.5.2. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a házirend tartalmazza. A diákkörök tagjai körül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 3.5.3. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetőleg annak választott tisztségviselői érvényesítik. 3.5.4. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt vagy nevelőket a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. 3.5.5. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az iskola igazgatójának, vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy vezetői kezdeményezik. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. 3.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 3.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőközösség különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései, - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - az aktuális tennivalókról a tájékoztatók. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatók alapján értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. 3.6.2. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a.) az igazgató:
11 az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen / évente legalább egy alkalommal / a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, b.) az osztályfőnökök: az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan, szóban és írásban tájékoztatnia kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 3.6.3. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a.) az igazgató: a szülői munkaközösség választmányi gyűlésén vagy iskolai szülői értekezleten, a bejáratnál elhelyezett hirdető táblán keresztül, az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatókon keresztül, az iskolaújságon keresztül, b.) az osztályfőnökök: az osztály szülői értekezleten tájékoztatják. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - családlátogatások, - szülői értekezletek, - fogadóórák, - nyílt napok, - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, ellenőrzőben. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában / az igazgatói irodában /, - az iskola könyvtárában, - az iskola tanári szobájában. - az iskola honlapján 4. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 4.1 Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - KLIK Pápai Tankerülete 174000 8500 Pápa, Pálos tér 2. - Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatala - Pápa Város Önkormányzata, Pápa, Fő utca 12. - Polgármesteri Hivatal, Pápa, Fő utca 12. - Megyei Pedagógiai Intézet és pedagógiai Szakszolgálat, Veszprém, Kossuth u.10. - Pápa város alap-és középfokú oktatási intézményeinek igazgatói és nevelőtestületei, - Nevelési Tanácsadó, Pápa, Szent István utca 12. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.
12 4.2. Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - a város közművelődési intézményeivel, - a Bartók Béla Zeneiskolával, - az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával, - a helyi társadalmi egyesületekkel, - a városban működő gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal, egyénekkel. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 4.3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskola gyermekorvosával, védőnőivel és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a Pedagógiai program tartalmazza. 4.4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Pápa Városi Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. 4.5. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az iskola növendékei. 4.6. A nevelők szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódhatnak a területi szakmai munkaközösségek munkájába. 4.7. A közoktatási törvény alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 5. AZ ISKOLA MUNKARENDJE 5.1. Az iskola épülete tanítási időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától este 20 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. 5.2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola 7,15 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. Az iskolával jogviszonyban nem álló személyeket az ügyeletes kíséri a keresett helyre vagy személyhez. A szülők tanév elején két hétig kísérhetik gyermeküket a tanteremig. Később a portán várakoznak a tanulókért. Csak rendkívüli esetben - a portással egyeztetve - mehetnek fel az emeletekre.
5.3. A tanulóknak tanítás előtt 10 perccel az iskolába meg kell érkezniük. 5.4. A tanítás előtti gyülekezés helye 7,15-ig az aula, utána a tanterem. 13 5.5. Az iskolában a csengetési rend az alábbi: 1.óra 7,45-8,30 2.óra 8,40-9,25 3.óra 9,40-10,25 4.óra 10,35-11,20 5.óra 11,30-12,15 6.óra 12,25-13,10 5.6. A tanítási órák ideje 45 perc. 5.7. Az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztályteremben, a folyosókon, az aulában, vagy az udvaron töltik a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére. 5.8.A tanítási óra kezdetén a tanulóknak az osztály vagy a szaktanteremben kell lenniük és ott fegyelmezetten várniuk a tanárt. 5.9. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését az osztálynaplóba a tanár köteles bejegyezni, jelölve az igazolt és az igazolatlan késést. Amennyiben 45 perc gyűlik össze, 1 órával büntethető a tanuló. 5.10. Becsengetés után a tanítási óra a hetes jelentésével kezdődik. A tanítási óra kezdetén és végén a tanulók a tanárt vagy az órát látogató személyt néma felállással köszöntik. 5.11. A tanítási órán a tanuló köteles - tanfelszerelését, füzeteit, könyveit, ellenőrzőjét előkészíteni, - a tanórán figyelni, - képességeinek megfelelően aktívan részt venni a tanórai munkában, - ha szólni kíván, kézfelemeléssel jelezni, - felszólítva állva felelni, vagy engedéllyel ülve válaszolni. 5.12. Az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára rendszeresített ellenőrző könyvet vagy tájékoztató füzetet a tanuló köteles naponta magával hozni, abba a jegyeket tanárával beíratni. A tanuló köteles a nevelői bejegyzéseket, s egyéb közléseket hét végén otthon, szüleivel aláíratni. 5.13. Egy tanítási napon az osztályközösség csak két témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a tanár köteles már legalább a témazárót megelőző órán, de legalább három nappal előbb bejelenteni a tanulóknak. 5.14. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke / távolléte esetén az igazgató vagy a helyettesek /, illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola területét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató vagy a helyettesek adhatnak engedélyt.
5.15. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: - hetesek - ügyeletesek. 14 5.15.1. A hetesek megbízatása egy hétre szól, az osztályfőnök kijelölése alapján. A hetesek nevét az osztálynaplóban fel kell tüntetni. A hetesek feladatait a tanítási idő előtt 30 perccel kezdik meg. A hetesek feladatai az alábbiak: - gondoskodnak a tanterem előkészítéséről a tanítása órára (tábla tisztasága, kréta, stb.) - udvari szünetben a tanulókat az udvarra küldik, - az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, - az órát tartó nevelőnek jelentik az osztály létszámát, a hiányzókat, a terem állapotát, figyelnek az ülésrend betartására, - ha az órát tartó nevelő a becsengetés után 5 perccel nem érkezik meg, jelentik az igazgatóságnak, - óra végén gondoskodnak az osztály rendjéről, tisztaságáról (letörlik a táblát, bezárják az ablakokat, leoltják a villanyt, összeszedetik a szemetet, a tanítás végén felrakatják társaikkal a padokba a székeket, stb.) - csoportbontás esetén a hetesi teendőket a csoportfelelős látja el. - udvari szünet esetén az egyik hetes az osztályteremben marad. 5.15.2. Az 5-8. osztályos tanulók a tanítási órák alatt portaügyeletet látnak el. A tanuló ügyeleti beosztását az osztályfőnök végzi, azt az osztálynaplóban jelöli. Óránként 1 tanuló lát el ügyeletet, segít a keresett személyhez, vagy helyre kísérni a vendéget. A felnőtt portással együtt dokumentálja az érkezés és a távozás idejét, valamint a személy nevét. Az iskola épületét bármilyen okból elhagyó tanuló nevét és osztályát a portással együtt feljegyzi. Az ügyeletes tanuló nem kérhet felmentést a következő órán. 5.16. A tanulónak a tanóráról, vagy tanórán kívüli foglalkozásról történő hiányzását szülői, orvosi igazolással kell igazolni. 5.16.1. A szülő 1 félévben legfeljebb három tanítási napot igazolhat. Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt. A hiányzásról szóló szülői igazolást az ellenőrző könyvbe be kell írni. 5.16.2. A szülőnek a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesíteni kell a tanuló osztályfőnökét. 5.16.3. A tanulóknak a szülői vagy orvosi igazolást az osztályfőnöknek be kell mutatni, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán, vagy amikor szaktanárként találkozik osztályfőnökével. 5.16.4. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanárok által megszabott határidőn belül. 5.16.5. Az igazolt és igazolatlan mulasztások mértéke nem haladhatja meg a Közoktatási törvényben foglaltakat. 5.17. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7,30 óra és 16,00 óra között.
15 5.18. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. 5.19. Tanítási napokon 7-17 óra között felnőtt portaszolgálat működik, mely a vagyonvédelem érdekében kiegészül kamerás megfigyelő rendszerrel. A hivatalos időn túl a foglalkozásokhoz igazított portaszolgálat működik. 6. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 6.1. Az intézményben a tanulók számára az alábbi- az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: 6.1.1. A napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon igény esetén összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. 6.1.2. Diákétkeztetés: A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók ebédet kapnak az iskolában. A felügyeletet nem kérő tanulók is igényelheti az étkezést. Az iskola fenntartója által megállapított térítési díjat az iskola által kihirdetett időpontban, a gondnoki irodában minden hónapban előre be kell fizetni. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő az étkezést egy nappal előre, reggel 9 óráig lemondja. Ebédet elvinni csak a hiányzó tanuló részére, iskolatitkári igazolás bemutatásával lehet. 6.1.3. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkoztatások segítik, melyeket az éves óraszámok függvényében év elején hirdet meg az iskola. 6.1.4 Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapos testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 6.1.5. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az iskola igazgatójának megbízása alapján olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 6.1.6. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat iskolán kívüli versenyekre is felkészíti az iskola.
16 6.1.7. Kirándulások: Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal, egy napos kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülő fizeti. Az iskola alapítványa támogatja a rászoruló tanulókat, erről előzetes kérvény alapján a kuratórium dönt. 6.1.8. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülő fizeti. Az iskola pályázatokkal, alapítványi támogatásokkal igyekszik a rászorulókat segíteni. 6.1.9. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőnek kell fizetnie, de kérhetik az iskolai alapítvány támogatását is. 6.1.10. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőnek kell fizetnie. 6.1.11. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, mely külön szabályzat alapján végzi munkáját. 6.1.12. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek, egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók tanári vagy szülői felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják, térítésmentesen, vagy bérleti díj ellenében. 6.1.13. Hit és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel önkéntes. 6.2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 13,30 és 16,30 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket értesíteni kell. 6.3. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. 6.4. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. 6.5. A tanórán kívüli foglalkozásról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével kizárható.
17 7. A PEDAGÓGIAI / NEVELŐ ÉS OKTATÓ / MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 7.1. A pedagógiai / nevelő és oktató / munka belső ellenőrzésének feladata - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű / a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt / működését, - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 7.2 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: - igazgató, - igazgatóhelyettesek, - munkaközösség vezetők. Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben - jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit határozott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Ennek alapján működteti az iskola vezetése a Teljesítmény értékelés -i programot. 7.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő - oktató munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő - oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a tanár - diák kapcsolat, a tanulók személyiségének tiszteletben tartása, - a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon Ezen belül különösen: - előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása tanítási órán, - az óra eredményessége, s helyi tanterv követelményeinek teljesítése, - a tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. 7.4 Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 7.5. Aláírási és utalványozási jogkör Az Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, mint intézmény nevében aláírásra az igazgató jogosult. Pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat a vezetői helyettesítési rend szerint lehet aláírni. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényességéhez két jogosult személy aláírása szükséges. A két aláíró közül az egyik a gazdasági ügyeket intéző iskolatitkár. Az utalványozásnál. mint ellenjegyző ír alá. A gazdasági vezető tartós távolléte, akadályoztatása esetén az ellenjegyző a másik iskolatitkár. Pénzfelvétel, banki forgalom terén, csekk kibocsátási ügyekben a pénzintézethez bejelentettek
18 közül két személy együttes aláírása szükséges, az iskolatitkár, mint ellenjegyző ír alá. Az igazgatóhelyettesek aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó munkaterülettel kapcsolatos levelezésre, a vezetésük alá tartozó szakmai munkaközösségek szakmai tevékenységével kapcsolatos levelezésre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekre terjed ki. Bélyegzőhasználat: Az intézmény által kibocsátott leveleket az intézményt feltüntető fejbélyegzővel kell ellátni, míg az igazgató aláírása mellett az intézmény körbélyegzőjét kell használni. 8. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 8.1. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. 8.2. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. 8.3. Az iskolai könyvtár tartós könyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. 8.4. Az iskolai könyvtár vezetője / könyvtáros-tanár / rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: - Jókai Mór Városi Könyvtár - valamennyi általános és középiskola könyvtárával, - MPI Könyvtárával, Veszprém, Kossuth u.10. 8.5. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős. A könyvtáros-tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. 8.6. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat 1. számú mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. 8.7. Az iskola könyvtár szolgáltatásait ingyenesen vehetik igénybe az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. 8.8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. 8.9. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe. 8.10. Az iskolai könyvtár tanítási napokon 7,30 és 15 óra között tart nyitva. 8.11. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt
19 szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros-tanárral egyeztetniük kell. 8.12. Az iskolai könyvtár dokumentumait / a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével / 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. 8.13. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek, - muzeális értékű dokumentumok, - videokazetták, - CD lemezek. 8.14. A könyvtárhasználó / kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője / a könyvtári dokumentumban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros-tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. 8.15. A könyvtár szolgáltatásai a nyitva tartás ideje alatt vehetők igénybe! 9. A NAPKÖZIS ÉS A TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL ELVEI 9.1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 9.2. A napközi otthonba és tanulószobai foglalkozásra tanévenként előre az előző tanév májusában kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 9.3. A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót fel kell venni. 9.4. A napközis foglalkozások a délelőtti tanórák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődnek és igény szerint délután 15,30-és 16,30 óra között érnek véget. 9.5. A tanulószobai foglalkozások a délelőtti órák végeztével - a tanulószobára járók órarendjéhez igazodva kezdődnek és 15,30 és 16,00 óra között érnek véget. 9.6. A napközis és tanulószobai hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 9.7. A tanuló a napközis és a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adhatnak engedélyt. 9.8. Az a tanuló, aki nem tartja be a tanulási szabályokat, vagy magatartásával akadályozza a többiek tanulását, a szülővel történő megbeszélés után a tanulószobai foglalkozásról kizárható. 10. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI
20 10.1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 2,5 vagy 3 számú tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. 2012/13 tanévtől az 1 és 5 évfolyamon a Köznevelési törvénynek megfelelően bevezeti a mindennapos heti 5 testnevelési órát. Ez heti 4 testnevelés és 1 néptánc órát jelent. 10.2. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. 10.3. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 10.4. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként a tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. 10.5. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola az iskola biztosítja, hogy - őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, a kondicionálóterem, a tornaszoba, - a téli időszakban: a tornaterem, a tornaszoba, a kondicionálóterem, - a testnevelő tanárok felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. 11. A TANULÓK JUTALMAZÁSA 11.1 Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. 11.2 Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - tanítói, napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. 11.3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. - 11.4. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. 11.5. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és/vagy könyv és tárgyjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.
21 11.6. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 11.7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munka, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 11.8. Az iskola "Jó tanuló - jó sportoló" elnevezéssel díjat alapított. A díj részletes kiírása az SZMSZ mellékletében található. 11.9.Az iskola Erkel plakett kitűntetést alapított. 11.10. Az iskola Jó tanuló-jó zenész kitűntetést alapított. 11.11 A felsorolt jutalmak, dicséretek adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő / szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató / dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. 11.12. A dicséretet, jutalmat nyilvánosan, az iskola közössége előtt kell átadni. 12. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 12.1. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 12.2. Az iskolai büntetések formái - tanítói, napközis nevelői, tanári figyelmeztetés szóban, - tanítói, napközis nevelői, tanári figyelmeztetés írásban, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás, - nevelőtestületi figyelmeztetés, - nevelőtestületi intés, - nevelőtestületi megrovás. 12.3. Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai: - szigorú megrovás, - kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása, - áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, - eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles diák esetén) - kizárás az iskolából (nem tanköteles korú diák esetén) Súlyos, jogellenes tevékenység esetén el kell tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától, a büntetésről a nevelőtestület dönt. Ezek az esetek a következők lehetnek: - súlyos agresszivitás mással szemben, - alkohol, drog fogyasztása, - társadalomellenes, közösségellenes cselekedetek.
22 A fegyelmi büntetést az iskola igazgatója ismerteti a tanulókkal, az iskolai diákönkormányzattal, a Szülői szervezettel. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet, melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához egyéni érdeksérelemre, illetve törvényességi kifogásokra alapozva. 12.4. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 12.5. A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a Ptk. Szabályai szerint kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, amely nem haladhatja meg: - gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át, - szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét. 13. A TANULÓ RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 13.1 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az iskolai gyermekorvosi feladatot ellátó orvossal. 13.2 A megállapodásnak biztosítania kell - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését, - a tanulók fizikai állapotának mérését, - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, - a tanulóknak a körzeti védőnők által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát, - a szükséges oltását elvégzését. A vizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. A részletes ellátást az iskola Pedagógiai Programja tartalmazza. 14. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI-ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN / INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK / 14.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 14.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: