Témakör: Életművek Tétel: Ady Endre Új versek című kötete 1. Bevezetés Ady Endre költészetének jellemző vonásai: a XX. század eleji magyar költészet megújítója Ady Endre (Új versek című kötete 1906-ban jelent meg) költészetére hatással voltak a francia szimbolista költők (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud) és a századvég magyar költői (Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő, Kiss József) a magyar szimbolizmus megteremtője Ady, aki költő-elődjének Vajda Jánost tartotta (Ady: Találkozás Gina költőjével; Néhai Vajda János című versei) verseinek témájában és formájában is újat hoz; tematikailag el lehet különíteni a látomásszerű tájverseket, a szerelmi költeményeket, az ars poetica-verseket, a magyarság- verseket, az istenes verseket, a halál-verseket vagy a háborúellenes költeményeket újszerű Ady lírai önszemlélete (óriási zsenigőg jellemzi), magyarságtudata, a nemzetért érzett felelősségből fakadó nemzetostorozó indulata, a meg nem alkuvás és dac ( mégis-morál ) művészi stílusára a XIX. század második felében Franciaországban létrejött szimbolista stílusirányzat követése jellemző: szimbólumokkal (jelkép) fejezi ki egyéni mondanivalóját, érzéseit, hangulatát; a szimbólumok jelentése nehezen fejthető meg, többrétegű, nem közölnek, hanem megsejtetnek valamit; erőteljes a versek zenei hatása ( Zenét minékünk, csak zenét! Verlaine); a művek történése fiktív térben és időben játszódik (látomásos tájak) erőteljes a művész önkitárulkozása (különös egyéniségnek tartja magát, és tiltakozik a szürkeség ellen) a prófétai magatartás, a vátesz-szerep vállalása is jellemző Adyra a dekadens életérzés (halálvágy, halálhangulat, elmúlás) is jelen van költészetében 3
2. Tárgyalás az Új versek című kötete 1906-ban jelent meg a magyar szimbolista líra első jelentős alkotása: újat hoz látásmód, költői magatartás és nyelvi kifejezésmód tekintetében Ady költészete a figyelem középpontjába kerül (kevés elismerés és sok támadás éri a költőt) a kötet szerkezeti felépítése: egy előhangból és négy (tematikailag különböző) versciklusból áll; előhang: Góg és Magóg fia vagyok én 4 versciklus: Léda asszony zsoltárai A magyar Ugaron A daloló Páris Szűz ormok vándora Góg és Magóg fia vagyok én a Párizsból hazaérkező költő lírai önvallomása, költői szándékainak összegzése ars poetica a költemény kulcsszava a többször ismétlődő új, amely Ady állásfoglalását mutatja a modern, a szimbolista költészet mellett, de nem jelenti a nemzeti hagyományok tagadását Ady vállalja a magyarság nemzeti múltját, és a jövő fejlődését öszszekapcsolja a múlttal: az ősmagyar dal és az új idők dalai együtt jelennek meg; Verecke a honfoglaló magyarokra utal, tehát a múltra, míg Dévény Magyarország nyugati kapuja, vagyis az újat, a fejlődést és a jövőt szimbolizálja Góg és Magóg népe azonos a magyarsággal, amely pusztulásra ítélt, a fejlődéstől elzárt nép a költő feladata: a magyarság új élettel, új kultúrával való megváltása, kiszabadítása az elzártságból a költőnek tehát küldetése van, amelyet akkor is teljesítenie kell, ha sorsa ezért szenvedés, mártírhalál lesz legyek az új, az énekes Vazul Ady a szenvedések ellenére is vállalja költői feladatát; meg nem alkuvó, büszke, dacos magatartását mégis-morál -nak nevezzük (Király István nyomán) a kétségek és szenvedések nem tudják meggátolni a költőt vállalt küldetése végrehajtásában: hisz az új idők dalainak győzelmében mégis győztes, mégis új és magyar. 4
Léda asszony zsoltárai versciklus 1903-ban ismerkedik meg Ady Nagyváradon Diósy Ödönné Brüll Adéllal közel 10 évig tartó szerelmi kapcsolat alakul ki közöttük verseiben Lédának nevezi szerelmét az intelligens, nagy műveltségű asszony figyel fel Adyra, és magával viszi Párizsba Léda segíti és támogatja Ady költői pályáját konfliktusokkal teli kapcsolatuk 1912-ben ér véget Elbocsátó, szép üzenet című vers A Léda-szerelem jellemzése: nagy szenvedély, erős érzelmek érzéki forróság, erotika (újszerű ez is a magyar költészetben) lázadás is ez a szerelem a nyárspolgárok képmutatásával szemben (mindketten nyíltan vállalták ezt a házasságtörő, mások szemében erkölcstelen kapcsolatot) felfokozott életérzés, boldogságigény (mindketten sokat vártak ettől a szerelemtől) az egyéni megváltódás reménye is benne van ebben a szerelemben a kezdetben boldog állapot hamar diszharmonikussá változott: állandó konfliktusok, veszekedések ellentmondásos kapcsolat: öröm és kín, boldogság és gyötrelem nem a boldogság, hanem a soha be nem teljesülés érzése hatja át a verseket halálhangulat Héja-nász az avaron című vers értelmezése 1905-ben íródott a diszharmonikus szerelem fő motívumai jelennek meg: nem boldogságot, hanem nyugtalanságot, fájdalmat és hiábavalóságot sugallnak a szimbólumok a szerelmesek szimbóluma a ragadozó héjapár (ellentétben a XIX. századi szerelmi lírában a szerelmeseket jelképező turbékoló galambpárral) a szerelmesek násza azonos a csókos ütközettel, a vad harccal férfi és nő között 5
újszerű a Léda-versekben az érzékiség, a testiség lefestése (a hagyományos lírában nincs erről szó) a szerelmi extázissal összefonódó halálélmény is kifejezésre jut a versben: Egymás húsába beletépünk, S lehullunk az őszi avaron. még a hanghatások is kellemetlenek, bántóak: vijjogás, csattogás a szerelem útja a Nyárból az Őszbe tart, a boldogságból a boldogtalanságba, és az út vége a pusztulás, a halál A magyar Ugaron versciklus az Új versek kötet darabjai mind azt bizonyítják, hogy Adyra egy újfajta, kritikai jellegű nemzetszemlélet és hazaszeretet jellemző: egyszerre van benne a szeretet érzése és a kemény bírálat nemzete elmaradottsága és cselekvésképtelensége miatt a költő szenvedélyesen szereti hazáját, és ragaszkodik népéhez keserű indulattal ostorozza nemzetét, megnevezi a hibákat, így akarja népét változtatásra, haladásra bírni a nemzetféltés aggodalma jut kifejezésre a magyar Ugar riasztó vízióiban A magyar Ugaron című vers értelmezése: nem hagyományos tájleíró vers, nem konkrét tájat mutat be, hanem egy szimbólumokkal kifejezett látomást a vers szerkezeti elvét a cselekvésre késztető és feszültséget teremtő ellentétek adják: elvadult táj szűzi föld dudva, gaz virág a lírai alanya a versnek csöndben szemlélődik, majd megállapítja: ez a föld nagy lehetőségeket rejt magában, gazdag termékenységet, de a valóság kiábrándító és reménytelen az értékek helyett az értéktelenség, a műveltség helyett a műveletlenség, a fejlődés helyett az elmaradottság jellemzi a magyar társadalmat a merész, nagyra törő álmok és szándékok elbuknak ebben a szellemi kopárságban a szél kacagása is a gúnyt jelzi: ezen a földön nincs remény a változásra 6
A Hortobágy poétája ennek a műnek is ellentétekre épül a szerkezete: a művész és a durva, közönséges környezet alkot ellentéteket a művészember tragédiája áll a mű középpontjában: a kisszerű, műveletlen környezetben (csorda-népek, lelegelték, piszkos, gatyás, bamba társak) a tehetséges művész, a szent dalnok bukása elkerülhetetlen a művészet megsemmisül ebben a világban, mert senki sem tart rá igényt, észre sem veszik a szépséget így a művész sorsa a Hortobágyon (a magyar társadalmat jelképezi) az elhallgatás a nem megfelelő helyre és nem jó időben érkező művész sorsa így teljesedik be: nincs értelme a művészetnek az értő közönség hiánya miatt ugyanez a gondolat jut kifejezésre a versciklus más verseiben is (Korán jöttem ide, A lelkek temetője) A daloló Páris versciklus ez követi A magyar Ugaron versciklust a kötetben erős, feszültséget teremtő ellentét lesz így a két versciklus gondolatisága között: a sivár, művészetellenes, elmaradott magyar társadalom és a szépséggel teli, a művészek hazáját jelentő, fejlett világváros, Párizs között Párizs a szabadság, a gazdagság, a fény, a kultúra szimbóluma Ady számára; ellentéte mindannak, ami idehaza várta idealizált képekben írja le Párizst, és ide menekül a valóságban is, verseiben is Párizs mindvégig visszatér emlékeiben, hiszen az élet minden szépségét itt találja meg A Szajna partján a költemény ellentétét a Szajna part és a Duna part adja: az előbbi a szépség, a kultúra világa, az utóbbi a durvaság, a műveletlenség, a közönségesség helyszíne ott: rákacag Páris ; szebb vagyok, nemesebb, hősebb itt: röhejes mámorba kerget ; céda lányhoz hajt durva öröm a verszárásban is a költő elvágyódása kap hangot, és Léda arca is felsejlik ebben a boldog világban 7
S úgy csókolom meg az életet, Mint orkideát a Léda haján. Szűz ormok vándora versciklus Ady ki merte mondani, hogy az élet egyik meghatározó eleme, amely az emberek cselekedeteit meghatározza: a pénz, az arany ebben a versciklusban jelent meg a pénzmotívum nagy verse, a Harc a Nagyúrral Harc a Nagyúrral a költő mitizálta a pénz hatalmát, a modern világ egyik alapelemévé tette meg az élet a pénzért való küzdelemről szól az élet szépségei után vágyódó ember csatázik a disznófejű Nagyúr képében megjelenő szörnnyel igazi élet-halál harcról van szó, hiszen a szörnnyé vált hatalom, a pénz el akarja pusztítani az embert: megöl, ha hagyom. az ember ki van szolgáltatva ennek a mitizált, óriási hatalommal rendelkező szörnynek, de felveheti vele a harcot, megküzdhetnek, bár a harc kimenetele nem kétséges több strófán keresztül hangzik el a lírai én drámai monológja: a szenvedő, vágyódó ember érvel az aranyért a teljes élethez van szükség pénzre a könyörgés nem talál meghallgatásra vad összecsapás következik, amely örökké tart a reménytelen és kilátástalan helyzet ellenére is a reménytelen küzdelem vállalásában és a harc fel nem adásában benne van az Adyra jellemző mégis-morál szépsége: a legkilátástalanabb helyzetben sem szabad meghátrálni Új vizeken járok az Új versek kötet záró darabja gondolatiságában kapcsolható a kötet előhangjához: a magyar kultúra megújításának eltökélt szándéka és vállalása a lelkesült hang és a hit a művészi öntudatból fakad: Ady önmagával szemben a legmagasabb igényt állítja föl és kijelenti: Én nem leszek a szürkék hegedőse, 8
érzi életének nagyszerűségét, önmaga kivételes képességét és küldetését: az új szolgálatába állítja költészetét, és így lesz ő a Holnap hőse, 3. Befejezés Ady Endre a XX. századi magyar líra megújítója, aki szemléletben és formában is újat hozott úgy, hogy közben a magyar irodalmi hagyományokhoz is kötődött: a nyugat-európai szimbolista művészekkel szemben ő vállalta történelmi múltunkból fakadóan a költő prófétai küldetését (Petőfi Sándor hitvallása is ugyanez), szembefordult a maradisággal, a műveletlenséggel, szót emelt a háború pusztításaival szemben, és a kudarcokon felülemelkedő, soha meg nem alkuvó magatartást hirdette életével és költészetével. Forrás: Mohácsy Károly: Irodalom III. Korona Nova Kiadó Budapest, 1997 9