A DIMENZIÓ BIZTOSÍTÓ ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ EGYESÜLET HALASZTOTT KEZDETŰ NYUGDÍJKIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK A jelen Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás -ra szóló biztosítási feltételek alapján a DIMENZIÓ Biztosító és Önsegélyező Egyesület (a továbbiakban: Biztosító) a biztosított részére az alábbi nyugdíjszolgáltatásokat nyújtja: 1. A SZERZŐDŐ / BIZTOSÍTOTT / DÍJFIZETŐ 1.1.A Szerződő egyúttal a Biztosított (a továbbiakban: biztosított), aki az Alapszabályban foglaltak szerint a Biztosítóval tagsági viszonyt, továbbá biztosítási feltételek szerint biztosítási jogviszonyt létesít. 1.2. Biztosított az a természetes személy, aki a 16. életévét betöltötte, díjfizetést vállal. 1.3. Díjfizető lehet a biztosított és/ vagy a biztosított mnkáltatója. Amennyiben a díjat részben vagy egészben a munkáltató fizeti, a munkáltató a Biztosítóval erre vonatkozóan szerződést köt. 2. A KEDVEZMÉNYEZETT 2.1. A biztosított halála esetén az egyéni számla ( Lsd.7. pont) hagyatékának nem része. A biztosított a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet a biztosítási ajánlaton, közokiratban vagy egyéb teljes bizonyító erejű magánokiratban (haláleseti kedvezményezett). 2.2. A kedvezményezett-jelölés a Biztosító tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A Biztosító a kedvezményezettjelöléséről a biztosítottat a kötvény átadásával, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a bejelentés aláírt másolati példányának megküldésével értesíti. 2.3. Amennyiben a biztosított egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. 2.4. A biztosított bármikor új kedvezményezettet jelölhet. 2.5. A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha o a biztosított a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, o a kedvezményezett a biztosított halála előtt meghal, o a biztosított a kedvezményezett - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. 2.6. Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéből a biztosított halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. 1
2.7. Ha a biztosított kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés a 2.5 pontban foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a biztosított természetes személy örökösét öröklése arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. 3. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE 3.1 A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a Biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény pótolja. Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér, és az eltérést a fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. 3.2 A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. 3.3 Az ajánlat elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni. 4. A SZERZŐDÉS HATÁLYA 4.1 A biztosítás a szerződésben meghatározott napon lép hatályba, feltéve, hogy a biztosítási díjat a Biztosítónak megfizették, illetőleg azon a napon, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a Biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. 4.2 Amennyiben a felek hatályba lépés (kockázatviselés kezdete) időpontjáról nem állapodtak meg, a biztosítás az azt követő napon 0 órakor lép hatályba, amikor a biztosított a Biztosító tagjává vált, biztosítási ajánlatott tett, és az első díjat megfizette. 5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY 5.1. A biztosítási esemény a biztosított nyugdíjkorhatárának elérése. 5.2.Nyugdíjkorhatár: a mindenkor hatályos önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényben (továbbiakban Öpt.) meghatározott nyugdíjkorhatár. 5.3. A nyugdíjkorhatár betöltése után a biztosított jogosulttá válik a szolgáltatásra. 6. A SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSÉNEK, ÉS EGYÉB KIFIZETÉSEK IGÉNYLÉSÉNEK MÓDJA 6.1 A biztosított a szolgáltatásra való jogosultságot a biztosítási esemény bekövetkezését követő 15 napon belül köteles bejelenteni és igazolni. A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítottnak a Biztosító részére a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmulasztása esetén a Biztosító annyiban megtagadhatja a kifizetést, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. 2
6.2 A biztosított halála, illetve szolgáltatás igénylése esetén az igényt írásban kell a következő iratok csatolásával bejelenteni: a) a biztosított halála esetén: - halotti anyakönyvi kivonat, - a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány, - a jogosultság igazolása, - azok az egyéb okiratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény megállapításához szükségesek. b) a biztosított nyugdíjkorhatárának elérése esetén: - a Nyugdíjigazgatóság által kiadott határozat, - ennek hiányában igazolás arról, hogy elérte a nyugdíjkorhatárt, - a Munkaügyi Központ határozatát. 6.3 A Biztosító az igény elbírálására maga is beszerezhet adatokat. 7. BIZTOSÍTÁSI DÍJ, EGYÉNI SZÁMLA 7.1 A biztosítás díja származhat a tag által vállalt saját befizetésből, munkáltatói hozzájárulásból, adományból. 7.2. A 7.1 pont szerint vállalt díj fizetésén felül rendkívüli befizetés teljesíthető. 7.3 A minimális biztosítási díj havi összege 6000 Ft, amelyet a biztosítás értékének szinten tartása érdekében a küldöttgyűlés növelhet. 7.4.1. Munkáltatói hozzájárulás esetén annak mértékét, valamint a díjfizetés esedékességét, módját a Munkáltató és a Biztosító között létrejött szerződés rögzíti. A munkáltatói hozzájárulás minden biztosított munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, de ettől eltérhet azon alkalmazottai tekinetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. 7.4.2. A 7.4.1. pont alól kívételt képez a munkaerőkölcsönzés, amikor a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett a munkáltató a hozzájárulás fizetésére. Munkáltatói hozzájárulás esetén annak mértékét, valamint a díjfizetés esedékességét, módját a Munkáltató és a Biztosító között létrejött szerződés rögzíti. 7.5 A Biztosító a biztosított által, illetve javára befizetett biztosítási díjakról biztosítottanként elkülönített nyilvántartást (egyéni számlát) vezet, és a díjak az Öpt-ben meghatározott maximális működési költséghányaddal csökkentett összegéből egyénileg elkülönített díjtartalékot (a továbbiakban rövidítve: díjtartalék) képez. 7.6 A Biztosító a díjtartalékot a biztosító intézetekre vonatkozó mindenkori befektetési szabályok szerint hasznosítja. A hasznosításból származó a Biztosító ezzel kapcsolatos költségeivel csökkentett hozammal (többlethozammal és a biztosítási jogviszony kezdetekor érvényes technikai kamatláb alapján számított technikai kamat összegével) évente növeli a díjtartalékot. A két hozamfelosztás közötti időszakban kilépő (pl.:nyugdíjba vonuló) tagoknál az elszámoló kamat mértékét a küldöttgyűlés határozza meg. Ez a szabály érvényes akkor is, ha a tag a várakozási idő lelteltét követően nem szolgáltatás címén, hanem rendelkezési jogával élve jut a számláján lévő összeg egészéhez vagy egy részéhez. 7.7 A biztosítási díj meg nem fizetés kezdő időpontjától a Biztosító jogosult a tag 3
egyéni számlájának befektetéseiből származó hozamát - a mindenkori fix összegű minimális biztosítási díjnak a működési hányadra jutó összegével, de legfeljebb a hozam összegével - csökkenteni és azt működési költségként elszámolni. 7.8. Az egyéni számla követelés biztosítékául nem szolgálhat. Az egyéni számlát a Biztosító csak az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI törvényben (a továbbiakban: Öpt), illetve felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt rendelkezések alapján terhelheti meg. 8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA 8.1 A biztosított a nyugdíjkorhatár elérésekor az alábbi szolgáltatások közül választhat: - haláleseti szolgáltatással bővített élethosszig tartó járadék, - a járadék tőkeértékének egyösszegben történő megfizetése, - az egyéni számlán felhalmozott összeg meghatározott részét egyösszegben, a fennmaradó részét pedig élethosszig tartó járadék formájában kérheti. E megosztás választásának feltétele, hogy a járadék tőkefedezetének értéke a küldöttgyűlés által elfogadott minimális járadék összegét biztosítsa. 8.2 Az élethosszig tartó járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó haláleseti szolgáltatás tartalma: ha a biztosított a járadékfolyósítás kezdetétől számított (5) öt éven belül meghal, a kedvezményezett a halál időpontjában meglévő járadékfedezeti tartalék összegének 50%-ára jogosult. Ezt az összeget a Biztosító a jogosultság igazolását követő 30 napon belül fizeti meg. 8.2./A A 8.1. pont első fordulata szerint választott szolgáltatás esetén járadékszolgáltatás megkezdésének 5. évfordulóját követően és a 15. évforduló elérése előtt a járadékos kérheti járadékának tőkésítését és ennek alapján egyösszegű szolgáltatást, melynek összege a járadék szolgáltatás-módosítás elszámolásakor fennálló járadékfedezeti tartalékának 50%-a. A szolgáltatás-módosítás egyösszegű kifizetésének feltétele a szolgáltatás módosítására vonatkozó igénybejelentés, melyben a biztosított a jogosultságát és személyi azonosságát hitelt érdemlően (érvényes személyi azonosító igazolvánnyal, vagy annak másolatával) igazolja. Az egyösszegű kifizetéssel egyidejűleg a járadékos biztosítotti jogviszonya megszűnik, a Biztosító felé további követelése nem áll fenn. 8.2./B A 8.2./A pont szerinti szolgáltatás-módosítás lehetőségének alkalmazásáról a küldöttgyűlés jogosult a jövőben is bármikor döntést hozni. 8.3 A 8.1. pont esetében a járadék összegét a díjtartalék nagysága, valamint a nyugdíjba vonulási életkor és a biztosított neme alapján, valamint a technikai kamatláb figyelembe vételével kell megállapítani. A járadék folyósítás kezdetekor megállapított technikai kamatláb mértéke a folyósítás időtartama alatt nem változik. 8.4 A Biztosító a szolgáltatást valamennyi szükséges irat beérkezését követő 60 napon belül teljesíti. A biztosított az egyösszegű szolgáltatást az esedékességtől eltérően, későbbi időpontban is kérheti, amiről az igénybejelentéskor írásban nyilatkozik, ez esetben a Biztosítóra a 60 napos teljesítési határidő nem vonatkozik. 8.5 A mindenkori járadékfedezeti tartalék hasznosításából származó a Biztosító ezzel kapcsolatos költségeivel csökkentett küldöttgyűlés által meghatározott hozamot a járadékosok részére a Biztosító a járadék igénybejelentésével egyidőben tett nyilatkozat alapján évi egyszeri elszámolással 4
- eseti egyösszegű szolgáltatásként, vagy - járadékemelés formájában fizeti meg. 8.6 Az eseti egyösszegű szolgáltatás kifizetésére a következő esedékes járadék folyósításával együtt kerül sor. 8.7. Biztosító járadékszolgáltatása a biztosított választása szerint havonta, negyedévente vagy évente esedékes. Amennyiben a folyósítás gyakoribb, mint egy év a szolgáltatás az éves járadék arányos része. Az éves járadékok folyosítására szeptemberben, a negyedéves járadékok folyosítására februárban, májusban, augusztusban és novemberben kerül sor. 8.8. Ha a biztosított járadéka a nyugdíjba vonuláskor kisebb, mint a küldöttgyűlés által elfogadott legkisebb járadék aktuális összege - és annak kiegészítését a munkáltató szerződésben vállalta - akkor a Biztosító ezt a legkisebb összegű járadékot fizeti a biztosítottnak. 8.9. A 8.8. pont szerinti járadék folyósításának további feltétele, hogy a biztosított - a nyugdíjba vonulását közvetlenül megelőzően legalább öt éven át a munkáltatóval munkaviszonyban álljon és - legalább 1995. január 1-jétől folyamatosan a halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás díjfizető tagja legyen és - a biztosított halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítása alapján a Biztosítótól egyösszegű szolgáltatást nem vett igénybe. Rokkantsági nyugdíj esetén a tag ilyen irányú kérelmére a Biztosító szolgáltatása csökken. Ebben az esetben a kifizetett járadék meghatározása a rendelkezésre álló fedezeti tartalék és a nyugdíjba vonuló tag életkora alapján történik. 8.10. A biztosítási törvényben és az alapszabályban foglaltak szerint a küldöttgyűlés jogosult a szolgáltatások csökkentéséről, illetve a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről dönteni, ha más források nem elégségesek a Biztosító tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére. A döntés kötelező minden biztosítottra. A küldöttgyűlés ezirányú döntéséről minden biztosított névreszóló értesítést kap. 8.11. A 8.10. pontban meghatározott küldöttgyűlési döntést követő helyzet addig állhat fenn, amíg azt a rendkívüli helyzet indokolja. 9. KÖZLÉSI ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 9.1. A biztosított köteles a biztosítási jogviszony létrejöttekor az Ajánlat kitöltésével, a tartam során ezen adatok változásának 5 napon belül, írásban történő bejelentésével a valóságnak megfelelően közölni a Biztosítóval minden olyan lényeges körülményt, amelyre a Biztosító kérdést tett fel és amelyeket a biztosított ismert vagy ismernie kellett. A biztosított köteles a közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé tenni. 9.2. A közlési illetve bejelentési kötelezettség elmulasztásából, illetve késedelmes teljesítéséből adódó következményekért, károkért a Biztosító nem felel. A Biztosító mentesülése nem áll be akkor, ha bizonyítható, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 9.3. Lakcímváltozás bejelentésének elmulasztása esetén a Biztosító az utolsó általa ismert 5
lakcímre joghatályosan küldhet nyilatkozatot. 10. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE, FELMONDÁS, RENDELKEZÉSI JOG GYAKORLÁSA. RÉSZRENDELKEZÉS 10.1. A biztosítási szerződés megszűnik, ha a. az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a biztosítási kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül felmondja. b. a biztosított a szerződést a nyugdíjkorhatár elérése előtt felmondja; a biztosított a szerződést a nyugdíjkorhatár elérése előtt csak 10 éves kötelező várakozási idő letelte után mondhatja fel, c. a Biztosító a szerződést a 10 éves várakozási idő leteltét követően felmondja, ha a biztosított a várakozási idő leteltét közvetlenül megelőzően 6 hónapon keresztül biztosítási díjat nem fizetett, illetőleg 6 hónapot meghaladó díjhátraléka van, d. a biztosított a nyugdíjkorhatárt eléri és a tőkésített járadékot egyösszegben felvette, e. biztosított meghal, f. a Biztosító jogutód nélküli megszűnik, g. a járadékos szolgáltatás-módosítási igényének teljesítésével. 10.2. A 10.1 a) pont szerinti felmondás esetén a Biztosító kockázatviselése a felmondó nyilatkozat kézhezvételét követő napon megszűnik. A biztosított ezen rendelkezés szerinti felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a Biztosító 15 napon belül elszámol a biztosított által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel. 10.3. A 10.1 b-d) pont szerinti felmondás esetén a Biztosító a biztosított részére díjtartaléka 100%-át fizeti meg, csökkentve azt az elszámolási és vagyonkivonási költségekkel és a hatályos jogszabályokban meghatározott költségvetési befizetési kötelezettségek összegével. Az elszámolási és vagyonkivonási költség mértékét a küldöttgyűlés határozza meg. 10.4 A biztosítottnak a szolgáltatás megállapítása előtt bekövetkezett halála esetén a Biztosító haláleseti kifizetést teljesít a kedvezményezett részére, melyet a biztosítás felmondására érvényes szabályok szerint kell meghatározni. 10.5 Ha a biztosított a jogviszonyt a 10.1 b) pont szerint a 10 éves várakozási idő letelte után felmondja vagy a nyilvántartott összeg egészét vagy - legfeljebb három évente egy alkalommal - egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi a Biztosító kifizetése a bejelentéstől számított 90 napon belül esedékes. A Biztosító a biztosított egyéni díjtartalékát a küldöttgyűlés által elfogadott elszámolási és vagyonkivonási költséggel csökkenti. A biztosított nem rendelkezhet számlaállományának részbeni kifizetéséről akkor, ha kötvénykölcsön felvételéből eredően tartozása áll fenn, vagy tagi lekötésről rendelkezett. 10.6 Ha a Biztosító a jogviszonyt a 10.1. c) pont szerint felmondja, a jogviszony megszűnését 6
követő 90 napon belül a Biztosító a biztosított egyéni díjtartalékát a küldöttgyűlés által elfogadott elszámolási és vagyonkivonási költséggel csökkenti. A kifizetett összeg utáni költségvetési befizetési kötelezettség (adó- és járulék) a hatályos jogszabályok szerint a biztosítottat terheli. 10.7. Ha a biztosított a várakozási idő elteltét követően, de még a felhalmozási időszakban az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét, vagy annak egy részét felveszi, az eljárás a következő: - A biztosított a 10 éves várakozási idő letelte után bármikor rendelkezhet az egyéni számláján lévő összeg egészéről, vagy annak egy részéről. A rendelkezést követően azonban újabb nyilatkozatot csak az előző rendelkezés kifizetésétől számított három év elteltével tehet. - A kifizetés a tag egyéni számláján nyilvántartott egyenlegből, először a felhalmozott hozam terhére történik. 11. BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY FOLYTATÁSA Ha a biztosított a várakozási idő letelte után, de még a nyugdíjkorhatár elérése előtt az egyéni számláján lévő összeg egészét felveszi a biztosítási jogviszony tovább folytatódik, ha a díjfizetési kötelezettség folyamatosan és változatlanul teljesül. Ennek hiányában a biztosítási szerződés a várakozási idő leteltét követő 60. napon megszűnik. 12. KÖTVÉNYKÖLCSÖN 12.1 A felhalmozási időszakban lévő biztosítottnak életbiztosítási díjtartaléka (matematikai tartaléka) terhére a biztosítási jogviszony 10. évét követően egy alkalommal kötvénykölcsön (a továbbiakban: kölcsön) nyújtható. A Biztosító a kölcsönt a biztosítottnak a kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző év december 31-i egyéni számla egyenlege legfeljebb 30%-ának erejéig; legalább 100 000 Ft összegben és egy évet el nem érő időtartamra nyújthatja. A kölcsön olyan szolgáltatás, amelynek részletes feltételeiről a Biztosító és a biztosított az erre vonatkozó szerződésben állapodnak meg. 12.2. Kötvénykölcsön felvételének további feltétele, hogy a biztosított rendelkezési jogával a kölcsön felvételét közvetlenül megelőző 2 (két) évben nem élt. 12.3 A kölcsön után a kölcsön fennállásának tartama alatt a kölcsön folyósításától a kölcsön lejártáig terjedő időszakra a jegybanki alapkamat 5 (öt) százalékponttal növelt mértékének megfelelő kamatot és a folyósított kölcsön 1 (egy) %, de legfeljebb 4.800 Ft egyszeri kezelési költséget kell fizetni, amely folyósításkor a kölcsönből levonásra kerül. 12.4 A biztosított a kölcsön összegét, a kamatot és a kezelési költséget a Biztosítóval kötött szerződés szerinti feltételek mellett egy éven belül köteles visszafizetni. A biztosított jogosult előteljesítésre. Amennyiben a biztosítási esemény a kölcsön visszafizetése (lejárta) előtt bekövetkezik, úgy a Biztosító a kölcsöntartozást és az esedékes kamatot a teljesítendő biztosítási összegből levonja. 12.5. Az évenként nyújtható kölcsön ideértve a korábbi évek kölcsöntartozásait is nem haladhatja meg a termék felhalmozási időszakban lévő biztosítottjai életbiztosítási díjtartaléka (matematikai tartaléka) megelőző év december 31-i állományának 5 (öt) %-át. Az évenként nyújtható kölcsön összegét az Elnökség határozza meg. 12.6. A kamat késedelmes megfizetése esetén a Ptk. szerinti mindenkori késedelmi 7
kamatot is meg kell fizetnie a biztosítottnak. A kölcsön lejártakor a meg nem fizetett tőke-, illetve kamatai (ideértve a késedelmi kamatokat is) összegével a Biztosító jogosult megterhelni a biztosított egyéni számláját. 13. Tagi lekötés 13.1. A biztosított a 10 éves várakozási idő letelte, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után - egyéni számlakövetelésének legfeljebb 50%-át a hitelintézetekről szóló törvény hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött szerződésben fedezetként felajánlhatja, amennyiben rendelkezik arról, hogy a biztosító az egyéni nyugdíjszámlájára tagi lekötést vezessen fel. 13.2. A tagi lekötés a biztosító által kiadott, a tagi lekötésnek a biztosított egyéni nyugdíjszámlájára vezetéséről szóló nyilatkozattal jön létre. 13.3. A tagi lekötés törlését a biztosítónál a tag, a tag halála esetén a kedvezményezett, valamint a hitelszerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén a tagi lekötés jogosultja kezdeményezheti a tagi lekötéssel biztosított követelés megszűntének egyidejű igazolása mellett. A tagi lekötés szabályai egyebekben a jogon és követelésen alapított zálogjog szabályaival azonosak. Ha a hitelintézet a tagi lekötésből származóan igényt érvényesít, azt úgy kell tekinteni, mintha az egyesületi tag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összegből felvételt teljesített volna. 13.4. A biztosított a lekötés iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon, vagy erre irányuló írásbeli kérelemben nyújthatja be a biztosítóhoz. 13.5. A biztosított számlájára tagi lekötés nem vezethető rá, amennyiben a tagnak tagi kölcsönből eredő tartozása, vagy fennálló kötvénykölcsön tartozása van. ÉRTELMEZŐ ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK 14.1. A biztosítottnak, illetve kedvezményezettjének a biztosításból eredő és már esedékessé vált biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igénye, ha azt az esedékességtől számított 5 éven belül nem érvényesíti, elévül. Az elévülés nem érinti a jövőben esedékessé váló szolgáltatásokra vonatkozó igényt. 14.2. A biztosítási titokra vonatkozó szabályok 14.2.1 A Biztosító köteles a Bit.-ben meghatározott biztosítási titokra vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartani. 14.2.2. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, e) az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, 8
h) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, i) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal, j) ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot. További szabályokat a mindenkor hatályos jogszabályok tartalmaznak. 14.2.3. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 14.2.2. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. 14.2.4. A Biztosító képviselője a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a) kábítószer-kereskedelemmel, b) terrorizmussal, c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy d) a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben. 14.2.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a Biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. 14.2.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. 14.2.7. A Biztosító az esetleges kiszervezett tevékenységet végző személyek számára az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja abból a kizárólagos célból, hogy a kiszervezett tevékenységet maradéktalanul elláthassák, amennyiben a biztosított ehhez az ajánlati űrlapon hozzájárul. 14.2.8. A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét. 14.2.9. A Biztosító ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. 9
14.2.10. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 14.3. A személyes adatok kezelése 14.3.1. A Biztosító, illetve képviselője a biztosított különleges és személyes adatait annak hozzájárulásával jogosultak kezelni. A Biztosító azon személyes adatokat kezeli, amelyeket a a biztosított az ajánlati űrlapon, illetőleg az ajánlat megtétele, vagy a szerződés hatálya, illetőleg a szerződésből eredő igények érvényesítése során egyéb formában a biztosítási szerződés létrehozása érdekében a Biztosítóval közölt. 14.3.2. A Biztosító az 14.3.1. pontban meghatározott adatokat mindaddig kezeli, amíg a létrejött, illetőleg létre nem jött szerződésből igény érvényesíthető. 14.3.3. Az adatkezelés célja kizárólag a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása és a követelések megítéléséhez szükséges adatok nyilvántartása, illetőleg törvényi kötelezettségek teljesítése lehet. 14.3.4. A személyes és különleges adatokat a Biztosító a biztosított írásbeli hozzájárulásával jogosult kezelni, valamint ezen adatokat feldolgozás és az ügymenet szakszerűbbé tétele érdekében adatkezelő, adatfeldolgozó, illetőleg kiszervezett tevékenységet végző személy részére átadni. 14.3.5. A biztosítási ajánlat aláírásával a biztosított megadja a különleges és személyes adatai kezelésére vonatkozó írásbeli hozzájárulást. 14.3.6. A biztosított a különleges és személyes adatairól jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a megfelelő igazolások alapján a Biztosító a nyilvántartásában módosíthatja. 14.3.7. A személyes és különleges adatokat a Biztosító kizárólag azon adatkezelő részére jogosult továbbítani, amelynél az adatvédelem magyar jogszabályok által támasztott követelményei valamennyi adatra nézve teljesülnek. 14.3.8. A Biztosító a telefonon vagy Interneten történő, az ügyfelet, illetőleg szerződését érintő tevékenysége során gondoskodik a különleges és személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási titokvédelemre vonatkozó szabályok maradéktalan érvényesítéséről. 14.4. Az ügyfélszolgálati iroda címe: HU-1013 Budapest, Krisztina krt. 55. 14.5. Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete HU-1013 Budapest, Krisztina krt. 39. 14.6. A jelen Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, a Bit. Öpt. megfelelő rendelkezései, valamint a biztosításra vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok szerint kell eljárni. 14.7. A jelen Feltételek alapján létrejött biztosítási jogviszonyból eredő követelések érvényesítésére indított valamennyi perre kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság illetékes. 14.8. Jelen biztosítási szerződés magyar nyelven íródott, a felek közötti vita esetén a magyar jog szabályai szerint kell értelmezni. 10
Függelék A Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás -nál a befizetések utáni adókedvezmények kezelése Amennyiben a tag biztosítása megszűnt, és a banki értéknap valamint a kifizetés közötti időtartam nem haladja meg a 15 napot, az Egyesület az APEH-tól érkező adókedvezmények után nem fizet sem hozamot, sem kamatot. A 16. naptól kezdődően a kifizetéskor késedelmi kamat jár, amelynek mértékét a mindenkori hatályos jogszabály rögzíti. 11