A geoszférák földrajza 25. tétel Csapadékképződés Ismertesse a hulló és a talajmenti csapadékfajták kialakulásának folyamatát! Példákkal támassza alá a csapadék gazdasági jelentőségét! Tartalmi elemek A csapadékképződés feltétele a levegőben lévő vízgőz kicsapódása. Kicsapódás: ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, megkezdődik a vízgőz kicsapódása. A kicsapódás végbe mehet: a) a szabad légtérben, ekkor felhő- vagy köd képződik. b) a tárgy felszínén, ekkor talajmenti csapadék képződik. Talajmenti csapadék: akkor keletkezik, amikor a földfelszín hűti le a levegőt. Harmat: a levegő legalsó rétege hűl le a harmatpont alá, ezért a felesleges vízgőz 0 C felett vízcsepp formájában kiválik a felszíni tárgyakon. Dér: a levegő hőmérséklete 0 C alatt süllyed a harmatpont alá, és a felesleges víz apró jégtűk formájában válik ki a felszíni tárgyakon. Zúzmara: ha az erősen lehűlt földfelszín fölé melegebb, vízgőzben gazdag levegő áramlik, és hőmérséklete 0 C alatt csökken a harmatpont alá, a felesleges vízgőz, jégkristályok formájában válik ki. Az utánpótlás miatt lehet sokkal nagyobb a mennyisége, mint a déré. Jelentős károkat okozhat. Hulló csapadék: felemelkedő levegőből válik ki. A levegő felemelkedik, ha: a) felmelegszik, b) hegységen kel át, c) hideg- és melegfront kialakulásakor. Felemelkedés közben a levegő hőmérséklete 100 m-ként 1 C-kal csökken a harmatpontig. Ekkor megindul a felhőképződés. Utána 100 m-ként már csak 0,5 C-kal csökken a hőmérséklete. (A kicsapódás közben hőt nyerünk vissza, a párolgás viszont hőmérsékletcsökkenéssel jár.) A csapadékot adó felhő összetétele: vízcseppek növekvő jégkristályok amikor tovább már nem tudnak a légkörben maradni, megkezdődik a csapadék kihullása (például: jégeső, ónos eső). Elérhető pontszám 2 PONT 2 PONT 2 PONT 50 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 50 2017.05.18. 14:10:12
Érettségi mintatételek földrajzból A csapadék gazdasági jelentősége: öömennyisége és időbeli eloszlása egy-egy éghajlatra jellemző, ööfontos a növényvilág kialakulása és fejlődése miatt, ööbefolyásolja a mezőgazdasági termelés lehetőségeit, ööa túl sok csapadék emeli a talajvizet, de belvizet és árvizet is okozhat, ööa csapadékhiány aszályt eredményezhet terméscsökkenés éhínség. Tartalmi összetevők 20 pont Logikus felépítés 2 pont A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont Összesen 25 pont 26. tétel A szél és a csapadék felszínformáló hatása Mutassa be a szél és a csapadék pusztító, szállító és építő felszínalakító munkáját! 1. Gombaszikla 2. Homokbucka 3. Szélerőművek 4. Csapadék szabdalta vidék Arizonában 51 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 51 2017.05.18. 14:10:29
A geoszférák földrajza Tartalmi elemek A szél felszínformálása: A száraz éghajlatú, növényzet nélküli területen a legaktívabb. 1. A szél pusztító munkája: a) növényzet nélküli területen ööszélkifúvás (defláció): az apró törmeléket elhordja deflációs medencék, deflációs tanúhegyek keletkeznek (a keményebb kőzet marad meg), ööszélmarás (korrázió): a hordalékával csiszolja a felszínt, de a homokszemek is kopnak gombaszikla keletkezik (1. ábra), b) félig kötött területen ööszélbarázda: árokszerű mélyedés, öömaradékgerinc: eredeti felszín. 2. A szél szállító tevékenysége: csak száraz törmeléket képes szállítani a szemcsenagyságnak megfelelően: lebegtetve, ugráltatva vagy görgetve. 3. A szél építő munkája: Ahol a szél ereje csökken, hordalékát a szemcsenagyság szerint osztályozva lerakja. a) szabadon mozgó homokformák: ööhomoklepel (homokfodrok) bálnahát bucka (a megvastagodott homoklepelből a szél irányában pajzs alakú bucka) (2. ábra) barkán (a bálnahát két oldalán gyorsabban mozog a homok) keresztdűne (a barkánok oldalirányban összekapcsolódnak), b) félig kötött terület formái: ööparabolabucka (a homorú oldal néz szembe a széllel) pl. Nyírség, Kiskunság. A szél tevékenységének gazdasági következményei: a szélenergia hasznosítása (3. ábra), talajpusztulás. A csapadékvíz felszínformáló munkája: ööszerepet játszik a mállásban, ööelszállítja a kőzettörmeléket, öölejtős területeken eróziós tevékenység (lejtőlemosás 4. ábra), öökőgombák kialakulása. A csapadék tevékenységének gazdasági következményei: öötúl sok csapadék: árvíz, talajvíz, belvíz kialakulása, öötúl kevés csapadék: aszály. Elérhető pontszám Tartalmi összetevők 20 pont Logikus felépítés 2 pont A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont Összesen 25 pont 52 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 52 2017.05.18. 14:10:29
Érettségi mintatételek földrajzból 27. tétel Időjárási térkép Ismerje fel és jellemezze a térképen látható összes légköri képződményt és leolvasható térképjelet! Időjárási térkép Tartalmi elemek Időjárás: a légkör pillanatnyi fizikai állapota. Az időjárási térkép az európai terület légköri képződményeit mutatja (ábra). Elérhető pontszám Az izobár vonal, az azonos légnyomású pontokat összekötő önmagába visszatérő vonal. A légnyomás mértékegysége: hpa. A-betűvel jelölt képződmények a ciklonok. A ciklon olyan alacsony nyomású légköri képződmény, amelyben a levegő az óramutató járásával ellentétes irányban, kívülről befelé mozog, a közepén pedig felszáll. Időjárási hatása, hogy csapadékot szállít. Az Atlanti-óceán, Olaszország és a Földközi-tenger térségében látható. M-betűvel jelölt képződmény a Gibraltári szoros és Norvégia felett az anticiklon. Az anticiklon olyan magas nyomású légköri képződmény, amelyben a levegő az óramutató járásával megegyező irányban belülről kifelé, a középpontjában pedig lefelé mozog. Időjárási hatása, hogy szárazságot eredményez. 53 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 53 2017.05.18. 14:10:29
A geoszférák földrajza Kék színű vonal a hidegfrontot jelöli. Az időjárási frontokat arról a légtömegről nevezik el, amelyik érkezik. A hidegfront akkor keletkezik, amikor melegebb levegőjű helyre hideg levegő érkezik. A nagyobb nyomású hideg levegő felemeli a helyben lévő meleg levegőt, amely lehűl felhőképződés keskeny sávban intenzív csapadékhullást eredményez. Atlanti-óceán, Spanyolország Ny-i része. Piros színű vonal a melegfrontot jelöli. Meleg levegő érkezik a hideg levegőjű helyre. A könnyebb meleg levegő felsiklik a hideg levegő hátára, amely lehűl felhőképződés széles sávban lassú, csendes eső lesz. Spanyolország É-i és Olaszország ÉNy-i és D-i része. Rózsaszín vonal kettős, okklúziós vagy záródott front, amikor a gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a lassabban mozgó melegfrontot és összekapcsolódnak. Először zápor, zivatar, majd csendes esőzés várható. Atlanti-óceán térsége. Az időjárási frontok hatással vannak a szervezetünkre, közérzetünkre. A térképen láthatóak még hőmérsékleti adatok, szélirányok és a felhőzöttség mértéke is. Tartalmi összetevők 20 pont Logikus felépítés 2 pont A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont Összesen 25 pont 28. tétel A világtenger mozgásai Ismertesse a tengervíz mozgásai közül a hullámzást és a tengerjárást! Mutassa be a mellékelt képek, ábra alapján a tengervíz felszínformáló hatását! 1. Mont Saint-Michel apálykor 2. Mont Saint-Michel dagálykor 54 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 54 2017.05.18. 14:10:38
Érettségi mintatételek földrajzból A B Dagályszint 4. Épülő tengerpart Ab r par áziós tfa l 3. Pusztuló tengerpart A Apályszint D C B 5. ábra 6. ábra Tartalmi elemek Hullámzás A tengervíz hullámzását a felette kialakuló szél kelti. A szél a vízfelszín felett kialakuló légnyomáskülönbség miatt jön létre. Ezért a tengervíz emelkedik és süllyed, a vízrészecskék gördülő mozgással körpályán mozognak. A hullámok előre haladó mozgást nem végeznek, hanem az emelkedő hullámhegy süllyedő hullámvölggyé esik vissza. Tengerjárás A tengerjárás vagy árapály a tengervíz vízszintingadozása. Oka: ööa Hold és a Föld bolygó rendszer tömegvonzása, ööa Hold és a Föld közös tömegközéppont körüli keringéséből származó centrifugális erő (+ Nap gravitációs vonzóereje). A Föld Hold felőli oldalán és az azzal ellentétes oldalon a centrifugális erő és a tömegvonzásból (Hold vonzóereje) származó erők eredője okozza az elmozdulást, a Hold felöli oldalon a tömegvonzás a nagyobb, míg a Holddal ellentétes oldalon a centrifugális erő hatására a tengervíz megemelkedik, és kialakul a dagály (1. ábra). Elérhető pontszám 55 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 55 2017.05.18. 14:10:48
A geoszférák földrajza A Föld más részein ekkor alacsony a tengervízszint, ezt apálynak nevezzük (2. ábra). Ugyanazon a területen 6 óránként alakul ki az apály és a dagály. A beltengereknél kicsi a szintkülönbség (10 30 cm), deltatorkolat alakul ki. Óceánoknál 1 2 méter, ezek öbleiben, és a folyótorkolatokban kialakulhat 5 15 méteres szintkülönbség is. (Függ az öböl alakjától, irányától.) A legmagasabb a fjordoknál, öblöknél és tölcsértorkolatoknál. Felszínformálás A tengervíz építő és pusztító munkájával egyaránt formálja a tengerpartokat. A mélyvizű partoknál pusztító (3. ábra), a sekélyvizű partoknál építő (4. ábra) munkát végez a tengervíz. Pusztuló partnál a tenger hullámai nagy magasságba felcsapódnak. A hullámok ereje, a tengervíz nyomása és a törmelékek pusztítják a partot. 5. ábra: A pusztulás során létrejönnek a sziklafalban bemélyedések (A ábrarészlet) (fülkék), teraszok (B ábrarészlet), ahol a törmelékek felhalmozódnak. A pusztuló partoknál a keményebb kőzetek megmaradnak a tengerben, toronyként jelzik a korábbi partvidéket (3. ábra). Épülő partnál a tengervíz hullámai csak apró méretű hordalékot szállítanak, melyek lerakódnak. 6. ábra: Turzás alakul ki, ha a lerakódott hordalékok felhalmozódnak és a tengervíz fölé magasodnak. A turzás lehet rekesztő turzás (C ábrarészlet), mely mögött lagúna (A ábrarészlet) jön létre. Kialakulhatnak turzáskampók (D ábrarészlet), melyek nagyobb öblök előtt lerakódott hordalékgátakból képződnek. A tengerpartoknál a deltatorkolatú folyók (B ábrarészlet) is nagy mennyiségű hordalékot raknak le. Tartalmi összetevők 20 pont Logikus felépítés 2 pont A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont Összesen 25 pont 56 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 56 2017.05.18. 14:10:48
Érettségi mintatételek földrajzból 29. tétel Tengeráramlások Ismertesse a tengeráramlások kialakulásának okait és éghajlatmódosító hatását a mellékelt ábra segítségével! Mutasson példákat tengeráramlásokra az atlaszában! 66,5 23,5 0 23,5 66,5 Az eszményi óceán áramlási rendszere Tartalmi elemek A tengeráramlások az óceánok felső vízrétegének tartósan egyirányú mozgása. A tengeráramlásokat az egyes éghajlati övezetek tartósan fújó szelei (szélrendszerei) mozgatják. A tengeráramlások irányát módosító tényezők: a kontinensek szabálytalan alakja, kontinensek szabálytalan elhelyezkedése és az eltérítő erő (Coriolis-erő), a tengervíz sűrűsége. Az eszményi óceán áramlásrendszere (1. ábra) Az Egyenlítőtől északra az ÉK-i passzátszél és délre a DK-i passzátszél keletről nyugat felé hajtja a vizet (Észak-egyenlítői- és Dél-egyenlítői-áramlás). Az óceánt Ny-ról határoló kontinens partjának ütközve a két áramlás kettéválik, egy részük visszaáramlik az Egyenlítő mentén, és kialakulnak az Egyenlítői-ellenáramlások. Más részük az északi és déli féltekén a nyugati szelek övében magasabb szélességi körök felé haladnak, kialakulnak, a nyugati áramlások. A kelet felől határoló szárazföldeknek ütközve kettéválnak, egy részük visszaáramlik az Egyenlítő felé, más részük a sarkok felé térül el, a sarki szelek övében ismét nyugat felé haladnak. Elérhető pontszám 3 PONT 2 PONT 57 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 57 2017.05.18. 14:10:49
A geoszférák földrajza Éghajlatmódosító hatás A tengeráramlások a szárazföld partvidékén hőmérsékleti eltérést (anomáliát) okoznak. A hőmérsékleti eltérés az adott földrajzi szélesség évi középhőmérsékletéhez képest néhány C-os eltérés. Az Egyenlítő felől (alacsonyabb szélességi köröktől) a sarkok felé (magasabb szélességi körök) haladók a meleg tengeráramlások. A szállított melegebb víztömeg a kontinensek partjait fűtik és pozitív hőmérsékleti eltérést okoznak. Az északi féltekén a nyugati partvidéket, a déli féltekén a keleti partvidéket érinti. Meleg tengeráramlásokra példa: Golf-Észak-atlanti áramlás, Kuro-shió, Brazil-áramlás stb. A sarkok felől (magasabb szélességi köröktől) az Egyenlítő felé (alacsonyabb szélességi körök) áramlók a hideg tengeráramlások. A szállított hidegebb víztömegek a kontinensek partjait hűtik és negatív hőmérsékleti eltérést okoznak. Az északi féltekén a keleti partvidéket, a déli féltekén a nyugati partvidéket érinti. Hideg tengeráramlásokra példa: Labrador, Humboldt, Nyugati-Széláramlás, Kanári-áramlás stb. Tartalmi összetevők 20 pont Logikus felépítés 2 pont A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont Összesen 25 pont 30. tétel Tavak Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait és a térképén mutasson 1-1 példát! Mutassa be a tavak pusztulásának okait és szakaszait! Mondjon példákat a tavak hasznosítására! 1. Kerid vulkán (Izland) 2. Gyilkos tó 58 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 58 2017.05.18. 14:11:01
Érettségi mintatételek földrajzból 3. Mocsár 4. Balaton Tartalmi elemek A tavak nyílt vízfelületű állóvizek, melyek minden oldalról zárt mélyedéseket töltenek ki a Föld felszínén. Keletkezés ööa belső erők (vulkanizmus, vetődés) és külső erők (szél, jég) keletkezésükben fontos szerepet játszanak. öötektonikus árkokban, törésvonalak menti süllyedékben keletkeztek a legmélyebb tavak példa: Tanganyika-tó, Viktória-tó, Bajkál-tó, Balaton stb. öökráterben (1. ábra), kalderában összegyűlt csapadékvízből is kialakulhatnak példa: Szent Anna-tó ööbelföldi jégtakaróba fagyott törmelékkel jégvájta tavak a jégkorszakban keletkeztek példa: Finn-tóvidék, Ladoga-tó, Erie-tó stb. öögleccservájta tavak / gleccserek végmorénái mögött szintén a jégkorszakban alakultak ki a magashegységek lábainál ööpélda: Boden-tó, Genfi-tó, Zürichi-tó, Garda-tó stb. ööelgátolt / hegyomlás miatt a folyóvíz útja elzáródott, a folyó vize tóvá duzzadt példa: Gyilkos-tó (2. ábra) ööszélvájta (deflációs) tavak: homokos területen sekély medencéjű szikes tavak példa: szegedi Fehér-tó, nyíregyházi Sóstó öömorotvatavak: az erősen kanyargó folyó kanyarulta lefűződik példa: Szelidi-tó öömorénasánc mögött kialakult tavak: a jégkorszakban alakultak ki a belföldi jégtakaró által szállított és lerakott moréna mögötti sekély mélyedésekben példa: Lengyel-tóhátság, Germán-alföld északi része öödolina tó: mészkőterületen keletkezik példa: Vörös-tó Elérhető pontszám 2 PONT 59 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 59 2017.05.18. 14:11:06
A geoszférák földrajza öömaradványtavak: a földtörténet során a beltenger visszahúzódása után a mélyedésekben megmaradt sós vizű tavak példa: Kaszpi-tó/tenger, Aral-tó Tavak pusztulása ööa természeti tényezők feltölthetik a tavakat pl. a folyók, szél által behordott hordalékkal. ööaz emberi beavatkozás gyorsabb tófeltöltődést, -pusztulást okoz. ööa szennyezőanyagok bejuttatása (műtrágya, vegyi anyagok stb.) felborítja a tó biológiai egyensúlyát. A tó vízi növényzete felhalmozódik, majd rothadásával csökkenti a víz oxigéntartalmát, ezért a vízi állatok elpusztulnak. A felhalmozódó szerves anyagok gyorsítják a tavak feltöltődését. ööa tó feltöltődése az eutrofizáció. ööa feltöltődés első szakasza a fertő, ahol a nyílt víztükrön néhol megjelenik a növényzet. ööa fertőből mocsár lesz, ahol már csekély a nyílt vízfelszín (3. ábra). ööa mocsár további feltöltődése során jön létre a láp, ahol már a vízi növényzet teljesen benőtte a vízfelületet. Gazdasági hasznosítás öönagyobb tavaknál a belvízi hajózás, sportolás, fürdőzés (4. ábra). ööipari víz, öntözővíz, ivóvíz kiemelése. ööaz ipar számára alapanyagok kinyerése: nád, gyógyiszap, só, kavics, stb. ööhalászat, haltenyésztés. 3 PONT Tartalmi összetevők 20 pont Logikus felépítés 2 pont A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont Összesen 25 pont 60 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 60 2017.05.18. 14:11:06
Tartalomjegyzék Előszó..................................................................... 5 Tanácsok a könyv használatához............................................. 6 Térképi ismeretek 8 1. tétel: A térkép.......................................................... 8 2. tétel: A térkép fajtái.................................................... 9 3. tétel: Légi- és űrfelvételek.............................................. 11 Kozmikus környezetünk.................................................... 4. tétel: A Naprendszer felépítése......................................... 5. tétel: A Föld helye a Naprendszerben.................................... 6. tétel: A Hold.......................................................... 14 14 15 17 A geoszférák földrajza..................................................... 7. tétel: A Föld gömbhéjas szerkezete...................................... 8. tétel: A kőzetlemezek mozgása.......................................... 9. tétel: Vulkánosság..................................................... 10. tétel: A hegységképződés............................................. 11. tétel: Gyűrődés és vetődés............................................. 12. tétel: A mélységi magmás kőzet- és ércképződés......................... 13. tétel: A kőzetek csoportosítása keletkezés szerint........................ 14. tétel: Az ősföldek..................................................... 15. tétel: Röghegységek.................................................. 16. tétel: Gyűrthegységek................................................. 17. tétel: Síkságok....................................................... 18. tétel: A talaj......................................................... 19. tétel: A légkör összetétele és szerkezete................................. 20. tétel: A levegő felmelegedése.......................................... 21. tétel: Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok........................... 22. tétel: Általános légkörzés............................................. 23. tétel: A monszun szélrendszerek....................................... 24. tétel: A légkör vízgőztartalma.......................................... 25. tétel: Csapadékképződés.............................................. 26. tétel: A szél és a csapadék felszínformáló hatása......................... 27. tétel: Időjárási térkép................................................. 28. tétel: A világtenger mozgásai.......................................... 29. tétel: Tengeráramlások................................................ 30. tétel: Tavak.......................................................... 31. tétel: A folyók és felszínformálásuk..................................... 32. tétel: Felszín alatti vizek.............................................. 33. tétel: A jég és felszínformáló munkája.................................. 19 19 20 22 24 26 27 29 31 33 35 36 38 40 41 43 45 47 49 50 51 53 54 57 58 61 63 65 276 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 276 2017.05.18. 14:25:45
Érettségi mintatételek földrajzból A földrajzi övezetesség 67 34. tétel: Szoláris éghajlati övezetek....................................... 67 35. tétel: A forró övezet öveinek jellemzése................................. 68 36. tétel: A forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat..................... 71 37. tétel: Klímadiagram felismerése és az éghajlat jellemzése................. 73 38. tétel: A nedves és a száraz kontinentális éghajlat........................ 75 39. tétel: Klímadiagram felismerése és az éghajlat jellemzése................. 76 40. tétel: Hideg mérsékelt öv jellemzése................................... 77 41. tétel: Hideg övezet................................................... 79 42. tétel: Függőleges övezetesség......................................... 81 Társadalmi folyamatok a 21. század elején................................... 43. tétel: A világnépesség növekedése..................................... 44. tétel: A Föld népességének térbeli eloszlása és népességkoncentrációi.... 45. tétel: Városszerkezeti modell.......................................... 46. tétel: Emberfajták, világvallások, világnyelvek........................... 47. tétel: Korfa elemzése................................................. 48. tétel: Állam, nemzet, nemzetiség....................................... 83 83 85 88 89 91 93 A világgazdaság jellemző folyamatai........................................ 95 49. tétel: Az országok csoportosítása gazdasági fejlettségük szerint........... 95 50. tétel: A centrum és a periféria országai................................. 98 51. tétel: Gazdasági szerkezet és szolgáltatás.............................. 100 52. tétel: Mindennapi pénzügyeink....................................... 102 53. tétel: Az állam szerepe a piacgazdaságban............................. 104 54. tétel: Az integrációk fejlődésének szintjei.............................. 106 55. tétel: A működőtőke és a pénztőke.................................... 108 56. tétel: Globalizáció................................................... 110 57. tétel: Transznacionális vállalatok...................................... 112 Magyarország helyünk a Kárpát-medencében és Európában................ 58. tétel: Magyarország földtörténete..................................... 59. tétel: Magyarország éghajlata.......................................... 60. tétel: Hazánk felszíni vizei............................................ 61. tétel: Hazánk növényzete és talaja..................................... 62. tétel: Hazánk természeti erőforrásai................................... 63. tétel: Medencejelleg................................................. 64. tétel: Magyarország nemzeti parkjai................................... 65. tétel: A Kisalföld és az Alpokalja természeti viszonyai.................... 66. tétel: A Dunántúli-középhegység...................................... 67. tétel: A Dunántúli-dombság.......................................... 68. tétel: Az Északi-középhegység........................................ 115 115 117 118 120 122 124 126 128 129 131 133 277 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 277 2017.05.18. 14:25:45
Tartalomjegyzék 69. tétel: Az Alföld..................................................... 70. tétel: Hazánk népesedési folyamatai I................................. 71. tétel: Hazánk népesedési folyamatai II................................ 72. tétel: A Kárpát-medence nemzetiségi összetétele....................... 73. tétel: Magyarország településföldrajzi jellemzői........................ 74. tétel: Magyarország gabonatermesztése................................ 75. tétel: Hazánk szőlő- és gyümölcstermesztése.......................... 76. tétel: Magyarország energiagazdasága................................. 77. tétel: A gazdasági rendszerváltás...................................... 78. tétel: Az ipar átalakulása Magyarországon.............................. 79. tétel: Húzóágazatok a hazai ipari termelésben.......................... 80. tétel: Hazai régiók.................................................. 81. tétel: Magyar külkereskedelem....................................... 82. tétel: Magyarország közlekedésföldrajza............................... 83. tétel: Magyarország idegenforgalma.................................. 84. tétel: Nagyvárosaink környezeti problémái............................ 135 137 140 143 147 151 153 156 159 161 164 167 170 172 175 178 Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában............................................................... 85. tétel: Észak-Európa gazdasági élete.................................. 86. tétel: Az Egyesült Királyság gazdasági élete............................ 87. tétel: Az Európai Unió létrejötte, főbb intézményei...................... 88. tétel: Az Európai Unió hagyományos iparvidékei........................ 89. tétel: Franciaország ipara............................................ 90. tétel: Benelux államok.............................................. 91. tétel: Német nagyvállalatok szerepe hazánk gazdaságában.............. 92. tétel: Svájc......................................................... 93. tétel: Ausztria gazdasági élete........................................ 94. tétel: Csehország................................................... 95. tétel: Románia gazdasági élete....................................... 96. tétel: Oroszország világgazdasági szerepe............................. 97. tétel: Mediterrán-Európa természetföldrajzi adottságai.................. 180 180 182 184 187 189 192 196 198 201 203 205 207 210 Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői.. 98. tétel: Afrika természetes növény- és állatövezetessége................. 99. tétel: Ázsia nagy szerkezeti egységei.................................. 100. tétel: Ázsia éghajlata és növényzete.................................. 101. tétel: Észak-Amerika természeti képe................................. 102. tétel: Dél-Amerika természeti adottságai............................. 103. tétel: Az Amerikai Egyesült Államok szerepe a világgazdaságban......... 104. tétel: Kanada és a NAFTA........................................... 105. tétel: Latin-Amerika gazdasága...................................... 212 212 215 216 218 221 223 226 228 278 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 278 2017.05.18. 14:25:45
Érettségi mintatételek földrajzból 106. tétel: Brazília gazdasága............................................ 107. tétel: Délnyugat-Ázsia.............................................. 108. tétel: India gazdasági élete......................................... 109. tétel: Kína világgazdasági szerepe................................... 110. tétel: Japán gazdasági élete és világgazdasági szerepe................. 111. tétel: A kontinensek mezőgazdasági termelési típusai.................. 231 234 236 240 245 248 Globális kihívások a fenntarthatóság kérdőjelei........................... 112. tétel: A városi életforma és a környezetszennyezés kapcsolata.......... 113. tétel: A légszennyezés és globális környezeti hatásai................... 114. tétel: Sarkvidékek környezeti problémái.............................. 115. tétel: Nemzetközi szervezetek a környezetvédelemben................. 116. tétel: Elsivatagosodás.............................................. 117. tétel: Hulladékkezelés és újrahasznosítás............................. 118. tétel: A népességrobbanás globális hatásai........................... 119. tétel: Természeti katasztrófák....................................... 120. tétel: Energiaválság és az energiahordozók környezeti hatásai.......... 251 251 254 257 260 263 265 268 270 273 279 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb 279 2017.05.18. 14:25:45