Az első áttelepülő vonatok menetrendje (1947. április) (dokumentumok a magyar csehszlovák lakosságcsere történetéhez) A lakosságcsere kezdetét tárgyaló szakirodalomban olvashatunk olyan véleményt, mely szerint a magyar vasút pedig nem tudta biztosítani a megnövekedett forgalmat. 1 (pl. Sutaj, 88. o.) A szlovák levéltári forrásokon alapuló kijelentés a Magyar Államvasutak (MÁV) túlterheltségénél komplexebb problémát jelez, hiszen a magyar-szlovák lakosságcsere megszervezése az 1946 nyarán felállított Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság (MÁK) feladata volt. A MÁK Közlekedési Ügycsoportja időszakos szállítási és irányítási tervezeteket készített, melyeket a hozzátartozó menetrendekkel küldött meg a MÁV részére. A logisztikai dokumentáció része volt a név- és irányítási jegyzék, valamint az egyes szerelvényekkel utazó áttelepülők kimutatása is. A változásokról a szállítási és irányítási tervhez kiadott, sorszámozott pótlékok és függelékek tájékoztattak. 2 Ami papíron működött, a valóságban már kevésbé: a belépés sokszor nem a menetrendben megadott időben, hanem akár egy-két napos késéssel történt. 3 A szerelvények összeállítását a Magyar-Csehszlovák Vegyesbizottság Közlekedési Szabályzata alapján kiadott MÁV végrehajtási utasítás szabályozta. E szerint az áttelepülő forgalom lebonyolítását a Csehszlovák Államvasutak (ČSD) és a MÁV egységes, ún. zárt szerelvényekkel bonyolította le. A szerelvények 1 személy- (vagy berendezett fedett teher-), 40 fedett teher-, 1 sertésszállító és 8 nyitott teher-, összesen 50 kocsiból álltak. A személykocsik 100 és a fedett kocsik 80 százalékát a ČSD, a többit a MÁV volt köteles kiállítani. A szerelvényeket, igény szerint, többlet kocsikkal egészíthették ki. Amennyiben az egyes transzportokba kijelölt áttelepülők száma és elszállítandó ingó vagyonuk nagysága ezt megkövetelte II., III., stb. részszerelvények kiállítására is lehetőség volt 4. A zárt szerelvényeket az áttelepülők státusza szerint jelölték. Az Ma (magyar betelepülők) és Sl (csehszlovák kitelepülők) szállítmányok cseretranszportok voltak. A D és az R szerelvények az egyoldalú magyar betelepülőket és az önként áttelepülő magyarokat, valamint a kis és nagy háborús bűnösöket szállították. Az Rs szerelvényekkel külön engedélyes csehszlovák kitelepülők és a vegyesbizottság 57. véghatározata alá tartozók települtek át. 5 1 Šutaj, Štefan: A csehszlovák kormánypolitika és a lakosságcsere. 88. o. In: Otthontalan emlékezet. Emlékkönyv a csehszlovák-magyar lakosságcsere 60. évfordulójára. Szerk.: Molnár Imre - Szarka László. Komárom, 2007. 81-90 o. 2 A MÁV Üzletvezetőség Miskolc ügyirati anyagában maradt meg sok ilyen irat. 3 37/1948/27510. AF.11912. doboz (A hivatkozott ügyiratok lelőhelye: MÁV SZK Zrt. Archívum) 4 21-1947-16259. AE.10894. doboz. Egy-egy szerelvénybe annyi család kerül berakásra, amennyit az elszállítandó ingóságok lehetővé tesznek. (...) naponta annyi szerelvényt kell beállítani, hogy a szállítási terv szerint egy napra elszállításra kijelölt családok berakhatók legyenek. MÁV SZK Zrt. Archívum 17-1947-22735. AF.11912. doboz. 5 A csereegyezményben nem szereplő, de az 1948. szeptember 15-i Okáli-Heltai egyezmény alapján kölcsönösen elismert családok az R transzportok ellentételezéseként.
A lakosságcsere és áttelepítési akció nagyságrendjéről Vadkerty Katalin monográfiája közöl összesítő adatokat: A magyarországi szlovákokat 613 transzportban 20 288 vasúti kocsi és 8926 teherautó hozta Csehszlovákiába, míg a szlovákiai magyarokat szállító 527 transzportban 49 571 vasúti kocsi volt. (Vadkerty, 304.) A MÁV SZK Zrt. Archívumban őrzött áttelepítési iratanyag a magyar betelepülők esetében megközelíti a fenti transzportszámot. Nem mondható el ez a csehszlovák kitelepülőkről, hiszen őket teherautón is szállították. A vasúti transzportok kategóriái szerint készített alábbi táblázat kisebb ellentmondásokra mutat rá, mivel az Sl és a D transzportok száma a MÁV forrásokban magasabb, mint Vadkertynél. Transzport típusa Transzportok száma Vadkerty Katalinnál 6 Transzportok száma a MÁV forrásokban Ma 419 390 Sl 375 389 R 21 22 Rs 6 6 D 87 90 A 2015. októberi hónap dokumentuma a lakosságcsere megindulásához nyújt kiegészítő információkat. 1947. április elején a MÁK még nem volt felkészült a feladatra, mivel vidéki kirendeltségei éppen ekkor alakultak meg, ráadásul a márciusban lemondott Jócsik Lajos helyére csak április 11-én nevezték ki az új kormánybiztost, Hajdú Istvánt. 7 Az első hét nap menetrendjét ezért a MÁV Forgalmi Főosztály készítette el. A lakosságcserének a szakirodalomban elfogadott kezdődátuma április 9., a bevagonírozás napja Pitvaroson (tótkomlósi körzet) és a nyíregyházi körzetben (várost övező bokortanyák). Ugyanekkor kezdtek csomagolni Léva környékén és Nagyfödémesen, illetve Nagymácsédon (galántai körzet), s az első szerelvények mindkét országból április 12-én lépték át a határt. 8 A 27327/1947 sz. MÁV igazgatósági távirat azonban arról tudósít, hogy a kitelepülők berakodása egy nappal később, április 10-én reggel vette kezdetét Pitvaros, Tótkomlós és Nyíregyháza vasútállomásokon 9. A berakodásra kétszer tizenkét nappali óra állt rendelkezésre, így a szerelvények a következő nap este indultak el; az első (Sl.1) Pitvaros állomásról, április 11-én 20.40-6 Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945 1948 közötti történetéről. II. A belső telepítések és a lakosságcsere. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2007. (Internetes elérés: http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=1667) 284. 292. 296. o. 7 Kugler József: A felvidéki magyarok magyarországi letelepítése. 114. o. In: Otthontalan emlékezet. Emlékkönyv a csehszlovák-magyar lakosságcsere 60. évfordulójára. Szerk.: Molnár Imre - Szarka László. Komárom, 2007. 114-126 o. Más forrás (Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései. Kecskemét, 1993. Internetes elérés: http://www.albel.hu/img-sites/3000-csaladfak/dr_toth_agnes_kitelepitesek_1945-1948.pdf) szerint felmentették. 8 Kugler, 2007. 120. o. 9 15/1947/14155. AB.11104. doboz. Nyíregyházán valószínűleg csak április 11-én, lásd ehhez: Népszava, 1947.04.13.
kor. Az Ma jelzésű betelepülő szerelvények végállomása Dunapataj, illetve Kecel kirakó állomás volt, majd Tótkomlósra vagy Pitvarosra átirányítva kitelepülőkkel közlekedtek vissza Csehszlovákiába. A MÁV iratok mellett sajtóforrások is azt mutatják, hogy a menetrendet nem sikerült tartani: a legelső betelepülő szerelvényre négy és fél órát várt Szob fellobogózott vasútállomásán az államtitkárokból álló ünnepélyes fogadóbizottság. 10 A forgalomszervezés kezdeti nehézségeit feltehetőleg ideiglenes intézkedésekkel igyekezett orvosolni a MÁV. Ezeket a lakosságcsere első hetének (április 12-17.) módosított menetrendje rögzítette, melyet csak április 14-én adott ki a Forgalmi Főosztály. Dokumentumok: 10 Népszava, 1947.04.13.
Jelzet: 15/1947/14155 (AB.11104. doboz)
Jelzet: 20/1947/5425 (AC.20043. doboz)
Jelzet: 20/1947/5721 (AC.20043 doboz)
A következő időszak, melynek áttelepítési szállításairól a MÁV források tudósítanak, 1947. július közepe. 11 Ekkor azonban már nem a MÁV, hanem a MÁK adta ki a szállítási terveket és a menetrendeket. 12 Matus László 11 17/18151/1947 (AF.11912) 12 Ennek dokumentumait a MÁV SZK Zrt. Archívum mellett a Magyar Nemzeti Levéltár XIX-A-15-a 43. tétel is tartalmazza.