A horvátországi vasútvonalak evakuálása ben

Átírás

1 A horvátországi vasútvonalak evakuálása ben (Orning Antal állomásfőnök kálváriája) Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után mintegy vasutas (családtagokkal együtt fő) menekült a trianoni országterületre. 1 A szakirodalomban gyakran idézett legkorábbi adat szerint 1919 novemberéig 4148 államvasúti alkalmazott hagyta el szolgálati helyét. 2 Az ezt megelőző csaknem egy éves időszak vasutas menekültjeiről a pécsi üzletvezetőség archív iratai közölnek pontos számokat. A következő ügyirat a szerb-horvátszlovén állam kikiáltásának időpontjától (1918. október 29.) február 11-ig összesíti a horvát vonalakról elmenekült vasutasokat szolgálati ágak szerinti megoszlásban. 1 Szűts Gergely István: Vasutas vagonlakók és a MÁV menekültpolitikája o. In: Múltunk, szám o. 2 Kelety Dénes: A megcsonkított államvasutakról. 19. o. In: Vasúthistória Évkönyv, o. 1

2 2

3 3

4 4

5 3394/1919. sz. ügyirat 3 A korszakot elemző történeti munkákban a horvát vonalak eseményei feltáratlanok, így csak sejtéseink lehetnek arról, hogy a menekülés milyen mértékben és módon változtatta meg több száz család sorsát. Habár a horvát vonalak evakuálása viszonylag szervezetten zajlott, és a MÁV már november 16-án a zágrábi megállapodásban igyekezett biztosítani a vasúti forgalmat és az alkalmazottak jogi helyzetét, mégis sok vasutast ért atrocitás. Összefoglaló kimutatások szerint legalább százan kértek kártérítést a horvát forradalmi zavargások miatt bekövetkezett károkért. 4 A menekültek nagy része rokonoknál és ismerősöknél húzódott meg, többen iskolai helyiségekben vagy a kiürült katonai barakkokban kaptak ideiglenes szállást. 5 A horvát vonalakról menekült alkalmazottak nagy részét azonban ebben a korai időszakban még sikerült új szolgálati helyre beosztani. Közéjük tartozott Orning Antal ( ) menekült állomásfőnök, aki február 7-én kapta meg áthelyezését Pellérd-keszü állomásra (Pécs Harkányfürdő vonal). Az öt gyermekes, nagykanizsai születésű, római katolikus vallású, középiskolai végzettségű Orning rövid ideig szülővárosában volt adóhivatali díjnok, s miután a Vasúti Távírda Ezrednél letöltötte katonaidejét, 1901 őszén államvasúti szolgálatba lépett. Az első világháborúig a horvát 3 AG doboz (A bemutatott és a lábjegyzetben hivatkozott ügyiratok lelőhelye: MÁV SZK Zrt. MTÜ Archívum, MÁV Pécsi Igazgatóság iktatott iratai) /1919. AG doboz /1918. AG doboz 5

6 vonalakon szolgált állomás felvigyázóként ben saját kérésére helyezték a Baranyasellye Našic vonal Zdenci (Raholca, Orahovica) állomására, ahol 1918-ban állomás elöljáró lett. Menekülését a Monarchia összeomlását követően, valamint az elszenvedett anyagi károkat számos irat dokumentálja. Orning Antal egy beadványában részletesen leírta, milyen körülmények között hagyta el szolgálati helyét október 28-án délután a pécsi üzletvezetőség táviratban rendelte el a kiürítést. Az sz. menekítő vonat kor indult Szentlőrincről három személy és harminc üres teherkocsival. A mintegy kilencven kilométer távolságra fekvő Našicig közlekedett, ahonnan 29- én éjjel kor indult vissza, s délben ért Szentlőrincre. Zdenciben két fedett kocsit akasztottak le Orning Antal számára. Az egyikben az ágyneműt, fehérneműt, felsőruházatot helyezték el és ebben a kocsiban utazott az Orning-család, a másikban a házi állatokat szállították. A többi ingóságot kénytelenek voltak hátrahagyni. 6 A bútorokat, a háztartási eszközöket és az élelmiszert helyi lakosok és szökött katonák széthordták, a felesleges tárgyakat elégették. Orning Antal az evakuálás után elszenvedett veszteségért kártérítést kért, amit egy részletes leltárral támasztott alá. A kárösszeget illetően a különböző beadványokban leírt számok eltértek. A MÁV Koronát előjegyzésbe vett, tehát ezt az összeget veszteségként elismerte. A kártérítési ügyiratból képet alkothatunk arról, hogy szolgálatának 18 éve alatt egy nagycsaládos vasúti hivatalnok mekkora ingó vagyont gyűjtött össze, majd vesztett el az evakuálás során. Kiegészítő információként közöljük, hogy a menekítő vonattal a család két tehenet, tizenegy sertést, tizennégy libát és az öt tyúkot szállított el, ezek tehát nem szerepelnek a kárlistában. Az Orning-család háztartásának fő bevételi forrása a családfő fizetése volt /1919. AG doboz ban évi fizetése 2200 Korona volt a szolgálati táblázat szerint (Személyzeti ügyek gyűjteményes iratai, PS.10067), májusi levele szerint azonban már Pellárd-keszü állomáson csak 1341 Koronát kapott (3674/1920. AG doboz). 6

7 7

8 8

9 9

10 3674/1920. sz. ügyirat 8 8 AG doboz 10

11 A kártérítésként igényelt összeget Orning még 1923 májusában sem kapta meg 9, ennek ellenére vagyoni helyzete meglepően rövid idő alatt, s elképzelhető, hogy nem legális úton rendeződött. Pellérd-keszü állomáson 1923-ig szolgált, s ebben az évben már házvásárlást tervezett, gyermekeit gimnáziumban és reáliskolában taníttatta. Orning vasutas pályafutása azonban ebben az évben derékba tört, amikor egy kiterjedt csalási ügybe keveredett. Végül ugyan a legsúlyosabb vádpontokban felmentették, a szolgálatba azonban már nem helyezték vissza. B listára került, majd december 31-vel szolgálatát felmondták, és 66 Korona 50 fillér nyugdíjat állapítottak meg számára. Kálváriájáról még nyugdíjazása előtt írt levelet Horthy Miklós kormányzóhoz. 9 A menekülők kártérítési ügyeiben a MÁV azt az elvet követte, miszerint ezeket az utódállamokkal kötött egyezmény alapján kell rendezni. A részletezett, leigazoltatott, két szemtanúval aláírattatott kárbejelentéseket horvát nyelven kellett az SHS-hez eljuttatni. Nem tudunk róla, hogy valaki is kapott volna kártérítést. Az államvasutak pár száz, esetleg egy-kétezer koronás kárelőleget folyósított. 11

12 12

13 13

14 14

15 15

16 16

17 8485/1924. sz. ügyirat 10 Matus László 10 AG doboz 17