Az első áttelepülő vonatok menetrendje (1947. április)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az első áttelepülő vonatok menetrendje (1947. április)"

Gréta Dobos
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az első áttelepülő vonatok menetrendje (1947. április) (dokumentumok a magyar csehszlovák lakosságcsere történetéhez) A lakosságcsere kezdetét tárgyaló szakirodalomban olvashatunk olyan véleményt, mely szerint a magyar vasút pedig nem tudta biztosítani a megnövekedett forgalmat. 1 (pl. Sutaj, 88. o.) A szlovák levéltári forrásokon alapuló kijelentés a Magyar Államvasutak (MÁV) túlterheltségénél komplexebb problémát jelez, hiszen a magyar-szlovák lakosságcsere megszervezése az 1946 nyarán felállított Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság (MÁK) feladata volt. A MÁK Közlekedési Ügycsoportja időszakos szállítási és irányítási tervezeteket készített, melyeket a hozzátartozó menetrendekkel küldött meg a MÁV részére. A logisztikai dokumentáció része volt a név- és irányítási jegyzék, valamint az egyes szerelvényekkel utazó áttelepülők kimutatása is. A változásokról a szállítási és irányítási tervhez kiadott, sorszámozott pótlékok és függelékek tájékoztattak. 2 Ami papíron működött, a valóságban már kevésbé: a belépés sokszor nem a menetrendben megadott időben, hanem akár egy-két napos késéssel történt. 3 A szerelvények összeállítását a Magyar-Csehszlovák Vegyesbizottság Közlekedési Szabályzata alapján kiadott MÁV végrehajtási utasítás szabályozta. E szerint az áttelepülő forgalom lebonyolítását a Csehszlovák Államvasutak (ČSD) és a MÁV egységes, ún. zárt szerelvényekkel bonyolította le. A szerelvények 1 személy- (vagy berendezett fedett teher-), 40 fedett teher-, 1 sertésszállító és 8 nyitott teher-, összesen 50 kocsiból álltak. A személykocsik 100 és a fedett kocsik 80 százalékát a ČSD, a többit a MÁV volt köteles kiállítani. A szerelvényeket, igény szerint, többlet kocsikkal egészíthették ki. Amennyiben az egyes transzportokba kijelölt áttelepülők száma és elszállítandó ingó vagyonuk nagysága ezt megkövetelte II., III., stb. részszerelvények kiállítására is lehetőség volt 4. A zárt szerelvényeket az áttelepülők státusza szerint jelölték. Az Ma (magyar betelepülők) és Sl (csehszlovák kitelepülők) szállítmányok cseretranszportok voltak. A D és az R szerelvények az egyoldalú magyar betelepülőket és az önként áttelepülő magyarokat, valamint a kis és nagy háborús bűnösöket szállították. Az Rs szerelvényekkel külön engedélyes csehszlovák kitelepülők és a vegyesbizottság 57. véghatározata alá tartozók települtek át. 5 1 Šutaj, Štefan: A csehszlovák kormánypolitika és a lakosságcsere. 88. o. In: Otthontalan emlékezet. Emlékkönyv a csehszlovák-magyar lakosságcsere 60. évfordulójára. Szerk.: Molnár Imre - Szarka László. Komárom, o. 2 A MÁV Üzletvezetőség Miskolc ügyirati anyagában maradt meg sok ilyen irat. 3 37/1948/ AF doboz (A hivatkozott ügyiratok lelőhelye: MÁV SZK Zrt. Archívum) AE doboz. Egy-egy szerelvénybe annyi család kerül berakásra, amennyit az elszállítandó ingóságok lehetővé tesznek. (...) naponta annyi szerelvényt kell beállítani, hogy a szállítási terv szerint egy napra elszállításra kijelölt családok berakhatók legyenek. MÁV SZK Zrt. Archívum AF doboz. 5 A csereegyezményben nem szereplő, de az szeptember 15-i Okáli-Heltai egyezmény alapján kölcsönösen elismert családok az R transzportok ellentételezéseként.

2 A lakosságcsere és áttelepítési akció nagyságrendjéről Vadkerty Katalin monográfiája közöl összesítő adatokat: A magyarországi szlovákokat 613 transzportban vasúti kocsi és 8926 teherautó hozta Csehszlovákiába, míg a szlovákiai magyarokat szállító 527 transzportban vasúti kocsi volt. (Vadkerty, 304.) A MÁV SZK Zrt. Archívumban őrzött áttelepítési iratanyag a magyar betelepülők esetében megközelíti a fenti transzportszámot. Nem mondható el ez a csehszlovák kitelepülőkről, hiszen őket teherautón is szállították. A vasúti transzportok kategóriái szerint készített alábbi táblázat kisebb ellentmondásokra mutat rá, mivel az Sl és a D transzportok száma a MÁV forrásokban magasabb, mint Vadkertynél. Transzport típusa Transzportok száma Vadkerty Katalinnál 6 Transzportok száma a MÁV forrásokban Ma Sl R Rs 6 6 D A októberi hónap dokumentuma a lakosságcsere megindulásához nyújt kiegészítő információkat április elején a MÁK még nem volt felkészült a feladatra, mivel vidéki kirendeltségei éppen ekkor alakultak meg, ráadásul a márciusban lemondott Jócsik Lajos helyére csak április 11-én nevezték ki az új kormánybiztost, Hajdú Istvánt. 7 Az első hét nap menetrendjét ezért a MÁV Forgalmi Főosztály készítette el. A lakosságcserének a szakirodalomban elfogadott kezdődátuma április 9., a bevagonírozás napja Pitvaroson (tótkomlósi körzet) és a nyíregyházi körzetben (várost övező bokortanyák). Ugyanekkor kezdtek csomagolni Léva környékén és Nagyfödémesen, illetve Nagymácsédon (galántai körzet), s az első szerelvények mindkét országból április 12-én lépték át a határt. 8 A 27327/1947 sz. MÁV igazgatósági távirat azonban arról tudósít, hogy a kitelepülők berakodása egy nappal később, április 10-én reggel vette kezdetét Pitvaros, Tótkomlós és Nyíregyháza vasútállomásokon 9. A berakodásra kétszer tizenkét nappali óra állt rendelkezésre, így a szerelvények a következő nap este indultak el; az első (Sl.1) Pitvaros állomásról, április 11-én Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság közötti történetéről. II. A belső telepítések és a lakosságcsere. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, (Internetes elérés: o. 7 Kugler József: A felvidéki magyarok magyarországi letelepítése o. In: Otthontalan emlékezet. Emlékkönyv a csehszlovák-magyar lakosságcsere 60. évfordulójára. Szerk.: Molnár Imre - Szarka László. Komárom, o. Más forrás (Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései. Kecskemét, Internetes elérés: szerint felmentették. 8 Kugler, o. 9 15/1947/ AB doboz. Nyíregyházán valószínűleg csak április 11-én, lásd ehhez: Népszava,

3 kor. Az Ma jelzésű betelepülő szerelvények végállomása Dunapataj, illetve Kecel kirakó állomás volt, majd Tótkomlósra vagy Pitvarosra átirányítva kitelepülőkkel közlekedtek vissza Csehszlovákiába. A MÁV iratok mellett sajtóforrások is azt mutatják, hogy a menetrendet nem sikerült tartani: a legelső betelepülő szerelvényre négy és fél órát várt Szob fellobogózott vasútállomásán az államtitkárokból álló ünnepélyes fogadóbizottság. 10 A forgalomszervezés kezdeti nehézségeit feltehetőleg ideiglenes intézkedésekkel igyekezett orvosolni a MÁV. Ezeket a lakosságcsere első hetének (április ) módosított menetrendje rögzítette, melyet csak április 14-én adott ki a Forgalmi Főosztály. Dokumentumok: 10 Népszava,

5 Jelzet: 15/1947/14155 (AB doboz)

9 Jelzet: 20/1947/5425 (AC doboz)

11 Jelzet: 20/1947/5721 (AC doboz)

12 A következő időszak, melynek áttelepítési szállításairól a MÁV források tudósítanak, július közepe. 11 Ekkor azonban már nem a MÁV, hanem a MÁK adta ki a szállítási terveket és a menetrendeket. 12 Matus László 11 17/18151/1947 (AF.11912) 12 Ennek dokumentumait a MÁV SZK Zrt. Archívum mellett a Magyar Nemzeti Levéltár XIX-A-15-a 43. tétel is tartalmazza.

Hasonló dokumentumok

A horvátországi vasútvonalak evakuálása 1918-1919-ben

A horvátországi vasútvonalak evakuálása 1918-1919-ben (Orning Antal állomásfőnök kálváriája) Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után mintegy 20 000 vasutas (családtagokkal együtt 70-80 000 fő) menekült