ÖKOLOGIKUS ÉPÜLETREHABILITÁCIÓ 1
A MEGLÉVŐ ÉPÍTETT KÖRNYEZET A hazai meglévő épületállomány nagy része műszaki és ökológiai szempontból is súlyosan leromlott állapotban van, mert: Az emberiséggel az a baj, hogy mindenki építeni akar, de senkinek sem fűlik a foga a karbantartáshoz. (K. Wonegut) Jellemzői: Fizikai és erkölcsi elhasználódás Felelőtlen energia és vízhasználat Levegő szennyezés Csak részben megoldott szennyvízkezelés A szilárd-hulladék kezelés hiányosságai 2
A REHABILITÁCIÓ CÉLJAI Műszaki szempontok: Az épületek élettartamának meghosszabbítása A mai kor (csökkentett) igényeinek megfelelő átalakítása, korszerűsítése Ökológiai szempontok: A meglévő épített környezet (települések, energiaellátóés közmű rendszerek, közlekedési hálózatok, mezőgazdasági és ipari övezetek, vízgazdálkodási rendszerek) revitalizálása, megszelidítése. 3
KÖRNYEZETTUDATOS ÉPÍTÉS/REHABILITÁCIÓ Környezettudatos-, ökologikus-, energiatudatos-, zöld-, vagy bio építészet lényegében egy szemléletmódot jelent, azaz: A fenntartható fejlődés/visszavonulás elvrendszerének érvényesítését az építésben/felújításban az ökológia tudomány kutatási eredményeinek és fogalomkészletének felhasználásával. Szlogenek: A kicsi szép minden tevékenységhez, emberi dologhoz más nagyság tartozik. R.C.R. 4
LINEÁRIS -BÓL ILLESZKEDŐ ÉPÜLETMODELL Mesterséges környezet teremtés Teremtetthez alkalmazkodás pazarló bevitel és elhasználás, szennyező kibocsátás környezeti erőforrások bekapcsolása, takarékos használat, korlátozott, visszaforgatható kibocsátás 5
ALAPFOGALMAK Élettartam (jogi, pénzügyi, műszaki) Állagmegóvás, (üzemeltetés, karbantartás, javítás) Felújítás (eredeti műszaki állapot) Korszerűsítés (komfortfokozat növelése) Rehabilitáció (erkölcsi avultság felszámolása) Revitalizáció (R.C.R. szempontjainak érvényesítése) A jellemzően fogyasztó területek minimalizálása mellett a termelő területek maximumával számol, a társadalmi és a környezetterhelési kérdésekre is választ ad 6
A FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJAI (R.C.R.) AZ ÉPÜLETDIAGNOSZTIKÁBAN ÉS FELÚJÍTÁSBAN A terhelés csökkentés a földhasználathoz az anyag, víz és energia használathoz a szilárd hulladék és szennyvíz képződéshez, A megőrzés a élőlények, (növények), a kultúrák és az épített környezet sokféleségéhez és különbözőségéhez, A visszaforgatás az építőanyagokhoz és az épülethasználathoz köthető 7
A KÖRNYEZETTUDATOS REVITALIZÁCIÓ ALGORITMUSA A jelenlegi műszaki és ökológiai állapot felmérése, diagnosztika, Környezeti erőforrások felmérése Megvalósítási program kidolgozása Menedzselő szervezet létrehozása Döntés a hasznosítás módjáról Tervezés (funkcionális, szerkezeti) Megvalósítás Működtetés 8
ÁLTALÁNOS ÉPÜLETVIZSGÁLAT Az általános épületvizsgálat; gyakorló építészek által is használható vizsgálati rendszer Áttekintő képet ad az egész épület funkcionális/műszaki állapotáról. Ha kevés: szakvizsgálatok, feltárások, számítások. A vizsgálat során feltett, alábbi kérdésekre kell választ adni; Az épület tervezett rendeltetésének megfelelően működik-e? A tervezett rendeltetésnek milyen mértékben felel meg? Meddig maradhat még ebben az állapotban? Az (ökológiai) teljesítmény növelhető-e, milyen módszerekkel és mennyiért? 9
ÉPÜLETDIAGNOSZTIKA JELLEMZŐ SZERKEZETI HIBÁK ÉS ÖKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEIK állékonysági-, (repedések, deformációk), nedvesedési-, (beázások, felázások, mállás, kifagyás, vakolatleválás), épületfizikai-energetikai (hő és páratechnika, akusztikai) gomba-, rovar- és rágcsáló (penész, korhadás,stb.) károk Beépített mérgező anyagok 10
ÉPÜLETDIAGNOSZTIKA REPEDÉSKÉPEK-SŰLYEDÉSEK 11
ÉPÜLETDIAGNOSZTIKA TALAJBÓL SZÁRMAZÓ NEVESEDÉS 12
A MUNKÁBA VETT TERÜLET/ÉPÜLET JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK részletes vizsgálata Műszaki, funkcionális, kulturális adottságok Tételes, adatszerű információk a jelenlegi műszaki teljesítményről Hibák és kiváltó okaik felderítése Általános, szak- és laborvizsgálatok Erőforrás-felhasználás és kibocsátás Beépítési és laksűrűség Élelmiszer, energia, ivóvíz, tisztítószer, stb. fogyasztás Szennyvíz és szilárd hulladék kibocsátás Közlekedés energiafogyasztása és kibocsátása ÖL kiszámítása 13
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMUNK Számszerűsítési kísérlet egy adott népesség/gazdaság erőforrás felhasználási és hulladékfeldolgozási szükségleteinek becslésére, ökológiailag aktív (láthatatlan szolgáltatásokra képes) földterületben (ha/fő/év) mérve, kormányközi statisztikák adatait véve alapul 14
ÉPÜLET-LAKÁS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÁNAK KISZÁMÍTÁSA Ökológiai lábnyomszámításhoz épületek esetében a teljes élettartam alatti energiaszükséglethez rendelhető üvegházhatású gázok mennyisége használható CO 2 egyenértékben kifejezve. 1 kg CO 2 elnyeléséhez kb. 170 m 2 aktív földterületre van szükség évente 15
RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ LEHETŐSÉGEK FELDERÍTÉSE Műszaki lehetőségek Rendezési tervek Közműfejlesztési lehetőségek, stb. Környezeti erőforrások felmérése Szatellit területek ellátó és elnyelő kapacitása Meglévő és lehetséges zöld felületek Megújuló energiaforrások, Víznyerési és szennyvíz elhelyezési lehetőségek A fenntarthatósági deficit kiszámítása és fedezetének lehetőségei 16
A FELÚJÍTÁS ÖKOLOGIAI MEGOLDÁSAI A környezetterhelés-csökkentés lehetőségeinek részletes kidolgozása (bontási lehetőségek, energia-, ivóvíz takarékosság,hulladéktermelés csökkentése,közlekedés átalakítása,stb.) A társadalmi fenntarthatóság kidolgozása (helyi autonómia, önigazgatás, forrásteremtés,helyi közműellátás, stb.) Helyi stratégiák kidolgozása, finanszírozási terv készítése 17
A REVITALIZÁCIÓ ELVÁRÁSAI-1 Korszerűsítés Fürdőszoba, Konyha, Tetőtér beépítés, Bővítés Korszerű épületgépészet Szerkezeti felújítás Tartószerkezeti javítás, megerősítés, átalakítás, Talajnedvesség elleni védelem, Energiaforgalom, páravédelem, Akusztikai minőség 18
A REVITALIZÁCIÓ ELVÁRÁSAI-2 Építészeti átalakítások Flexibilis, zónás alaprajzi kialakítások Épületszerkezeti megoldások Káros anyagok eltávolítása, helyettesítése Belső téri levegőminőség javítása Energiatudatos megoldások (utólagos pl. transzparens hőszigetelés, nyílászáró cserék, kiegészítő napterek, integrált szoláris rendszerek, fényaknák) Klímatudatos megoldások (zöld tetők, zöld homlokzatok és árnyékolók 19
ÉLETMINŐSÉG KÖRNYEZET- ÉS ÉPÜLETPSZICHOLÓGIA Életmód, életminőség, motiváció pszichológia, szükséglet hierarchia: a fiziológiai-, biztonsági-, szociális-, én igények-, tudásvágy-, önmegvalósítás iránti vágy és a transzcendencia igény. (Abraham Maslow 1908-1970). Helyettesítések: a ma korszerű személyisége : én igények-egoizmus, egyéni érvényesülés a közösség ellenében, transzcendenciaönkifejezés. Építéspszichológia ismert területei: A belmagasság és a kreativitás Természeti környezet és koncentráció A természetes és mesterséges fény hatásai Épület berendezések A korlátlan önzés társadalomromboló és az egyén pusztulásához vezet 20
A LEVEGŐMINŐSÉG KOCKÁZATI TÉNYEZŐI A radon geotoxikus karcinogén nemesgáz. Az ionkoncentráció; elektromosan töltött anyagrészecskék mennyisége Az unipolarizáció, a pozitív vagy negatív ionok túlsúlyba kerülésének A rostkoncentráció; hőszigetelő és tűzvédő anyagok. A zaj, az emberek 85-90%-t zavaró hanghatás. Váltakozó és nyugvó villamos és (elektro) mágneses terek Kémiai szennyezők (V.O.C.) A baktériumok és vírusok, (emberek, háziállatok) A gombák (pl. penészedés, energia takarékosság, szellőzés) Az emberi életfeltételek egyik összetevője az oxigénfelvétel és a széndioxid leadás. Mindkettő tevékenységfüggő 21
A REVITALIZÁCIÓ ELVÁRÁSAI-3 Épületgépészeti lehetőségek Fűtési rendszerek megújuló energiákkal (szoláris megoldások, faelgázosító kazán, hőszivattyú, alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtések) Kogenerációs áramtermelés és fűtés, napcellák Napkollektoros használati melegvíz előállítás Természetes világítás fénypárkányokkal és fény-kutakkal Esővíz és szürkevíz használat, helyi szennyvíztisztítás. 22
AZ ÖKOLOGIKUS FELÚJÍTÁS (REVITALIZÁCIÓ) SZEMPONTJAI 1 ÉPÜLETFIZIKA-ENERGETIKA A fosszilis energiák takarékos, hatékony felhasználása, (a káros kibocsátások csökkentésével) és a megújuló energiák bekapcsolása az épület használatába Cél: a hőszükséglet ésszerű határig való csökkentése, a megújuló nyereség növelése Lehetőségek: A hőveszeteség korlátozása a térelhatároló szerkezetek utólagos hőszigetelésével és hővisszanyerő berendezésekkel A környezeti hőnyereség növelése, megfelelő tájolású transzparens felületek és a tároló tömeg tudatos kialakításával, környezeti energiahasznosító gépészeti berendezésekkel 23
AZ ÉPÜLETEK ENERGIAFOGYASZTÁSA Az épületek hőszükséglete a hőveszteség és a hőnyereség különbségéből, valamint az előírások rögzítette hőigényből adódik. Az energiafogyasztás megoszlása átlagos lakóépületeknél: fűtés 54% melegvíz készítés 11 % főzés, háztartási gépek 8% világítás 1%, közlekedés 20-25% 24
ENERGIAFORGALOM JAVÍTÁSA Utólagos hőszigetelés, szoláris nyereségek, környezeti erőforrások falak hőtechnikai jellemzői, technológia függő (utólagos hőszigetelés), padlóban (nem párazáró anyagból), födémen (légzárás, természetes anyagú hőszigetelés), nyílászárók (hőszigetelő üveg, új szárnyak), Passzív és aktív rendszerek, (télikertek, tornác beüvegezések, lombos fák, pergola árnyékolónak, fűtési rendszer átalakítása, áramtermelés) 25
UTÓLAGOS HŐSZIGETELÉS-VÁLTOZATOK 26
KÖRNYEZETI ENERGIÁK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI Passzív rendszerek: napenergiára épített, az üvegházhatás elvén alapuló rendszer, melyben az épületszerkezetek látják el az épületgépészet feladatát Az aktív és hibrid környezeti energiahasznosító rendszerek egészen vagy részben gépészeti eszközökkel gyűjtik be, tárolják (kollektorok) és hasznosítják a nap, föld, levegő, talajvíz hőenergiáját A fotovoltaikus elemek a nap energiáját felhasználva közvetlenül termelnek villamos energiát 27
Olderburg, Gabriel Architecten, 1964/1998 ENERGIATUDATOS ÉPÜLETFELÚJÍTÁS 28
Olderburg, Gabriel Arshitecten, 1964/1998 ENERGIATUDATOS ÉPÜLETFELÚJÍTÁS 29
Olderburg, Gabriel Arshitecten, 1964/1998 ENERGIATUDATOS ÉPÜLETFELÚJÍTÁS 30
Sustainable City District Vauban Fejlesztés 1993-2012, www.forum-vauban.de 31
Sustainable City District Vauban PASSZÍV NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS 32
Sustainable City District Vauban DIREKT NAPTEREK, ÖKO-GARÁZS 33
Sustainable City District Vauban ESŐVÍZGYŰJTÉS ÉS KÖZPONTI ENERGIA-BLOKK 34
ÉPÜLETFIZIKA-PÁRATECHNIKAI MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK Párafeldúsulás kizárása Szerkezetek páratechnikai jellemzői; (egyensúlyi nedvességtartalom, páragazdálkodás, kapilláris kondenzáció, párazáró bevonat nem), padló (párazáró anyagú hőszigetelés, bevonat nem), födémen (páragazdálkodó anyagú légzárás, hőszigetelés, felületvédelem), nyílászárók (hőszigetelő üveg, új szárnyak, résszellőzés). 35
ÉPÜLETFIZIKA-AKUSZTIKAI MINŐSÉG JAVÍTÁSA-1 Zajvédelem külső forrás (nehéz falak, nyílászáró megerősítések), belső forrás, léghangok (tetőtér beépítés födém, válaszfal tömeg növelés) testhangok (rugalmas alátétek, lágypadló). 36
AKUSZTIKAI MINŐSÉG JAVÍTÁSA-2 37
AZ ÖKOLOGIKUS FELÚJÍTÁS (REVITALIZÁCIÓ) SZEMPONTJAI 2 VESZÉLYES ANYAGOK KEZELÉSE Egészségkárosító anyagok pl: Azbeszt PVC Műanyagbázisú festékek Tűzvédő bevonatok Favédőszerek Takaratlan szálas hőszigetelések Formaldehiddel kezelt lakástextilek Épületgépészeti berendezések Gomba- és rovarkárok: Penész (ép.fiz.) Faszerkezetek (tartószerk.) Bontási hulladék hasznosítása pl: A szilárd hulladék 35-50%-a építési törmelék,válogatás nélkül kerül lerakásra Újra használat, újrahasznosítás, visszaforgatás, veszélyes hulladék) 38
AZ ÖKOLOGIKUS FELÚJÍTÁS (REVITALIZÁCIÓ) SZEMPONTJAI 3, SZELÍD TECHNIKÁK ALKALMAZÁSA 39
A LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ SZERKEZETI BEAVATKOZÁSOK Építés ideje és módja (kulturális védettség) helye meghatározó Alapozás megerősítés, talajszilárdítás Falak, pillérek, födémek, erkélyek, függőfolyosók megerősítése Szerkezeti átalakítások, utólagos nyíláskiváltás falakban, födémekben Homlokzati rendszerek, rögzítési, korróziós problémái Fedélszékek kapcsolatainak megerősítése, elemcserék Tetőbeázások megszüntetése, vízelvezetések megoldása Akusztika minőség javítása homlokzati szerkezeteken és belső terekben Veszélyes anyagok eltávolítása (pl. azbesztmentesítés) Passzív energetikai beavatkozás, hőszigetelések, transzparens felületek, napterek utólagos kialakítása, penészedés megszüntetése Zöld felületek elhelyezése (tetők, homlokzatok) Épületgépészeti felújítás során aktív és passzív környezeti energiahasznosító-, energia és víztakarékos rendszerek beépítése 40
FENNTARTHATÓSÁGI KÜSZÖBÉRTÉKEK-1 Klimatikus fenntarthatóság: 10 % beépítési sűrűség, max. 4 szintes házak (12-15m fák) 80% zöld felület (BAF) ligetes erdők Fenntartható vízellátás: Most 140-200l/nap/fő ivóvíz Cél: 60l/nap/fő ivóvíz (40%) 30l/nap/fő csapadékvíz (20%) 60 l/nap/fő szürkevíz (40%) Ellenőrzött összetételű szennyvíz 41
ZÖLDFELÜLET KIALAKÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 42
ÉLŐHELYEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT KIALAKÍTÁSA 43
FENNTARTHATÓSÁGI KÜSZÖBÉRTÉKEK-2 Fenntartható energiaellátás Most: belváros 230 kwh/m2/év panel 170 kwh/m2/év Biomasszára vetítve: biomassza produkció/összes lakás alapterület = 55kWh/m2/év lehetne Cél: Jó hőszigeteléssel: 80-100 kwh/m2/év Alacsony energ. fogy: 60-70 kwh/m2/év Passzívház: 15-30 kwh/m2/év Fenntartható közlekedés gyalogos és kerékpárutak tömegközlekedés Autó megújuló energiával (?) 44
PÉLDÁK BAF NÖVELÉSÉRE Hátsó udvarok, utcarészek, Célzott visszatükrözés, világos festés, üveg, fémek Igazodás az éves/napi napvándorláshoz Növényzet szerepe 45
46
47
FŰTÉS NAPTÉRREL, REVITALIZÁCIÓ-PÉLDA 48
Talajnedvesség elleni védelem padló és lábazat szigetelés I. 49
Talajnedvesség elleni védelem padló és lábazat szigetelés II. 50
REVITALIZÁCIÓ BELSŐ TÉRBEN 51
ENERGIATUDATOS ÉPÜLETFELÚJÍTÁS Ellenőrzött, természetes szellőzéssel 52
ENERGIATUDATOS ÉPÜLETFELÚJÍTÁS Energiatermelő árnyékolt kupolával 53
ENERGIATUDATOS ÉPÜLETFELÚJÍTÁS Hőszivattyús fűtéssel, kontrollált szellőzéssel 54
ENERGIATUDATOS ÉPÜLETFELÚJÍTÁS Természetes világítás - fénykúttal 55
ÉPÍTÉSZETI KULTÚRÁNK LÉTESÍTMÉNYEIT ÚGY KELL FELÚJÍTANI, HOGY: a kor önkorlátozó igényeit képesek legyenek kielégíteni, olyan műszaki megoldásokat kell választani, melyek megszüntetik a hibák kiváltó okait, eltávolítják a káros anyagokat, az eredeti építéstechnikákhoz közel állnak, a természettel való kommunikációt nem akadályozzák, a környezeti erőforrásokat kihasználva, (passzív és aktív energia- és csapadékvíz hasznosítás, természetes szennyvíztisztítás) valódi környezettudatos épületként is funkcionálhatnak. 56
IRODALOMJEGYZÉK Dr Zöld András; Energiatudatos építészet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999 Bánhidi László-Kajtár László; Komfortelmélet, Műegyetemi Kiadó, 2000 Várfalvi János-Zöld András; Energiatudatos épületfelújítás, Magyar Terranova Építőanyagipari Kft, Az Építés fejlődéséért Alapítvány, Budapest, 1994 Beliczay E.-Ertsey A.-Dr Kontra J.-Koszorú L.-Dr Lányi E.-Medgyasszay P.- Novák Á.-Szántó K.-Dr Tiderencl G;Világváros vagy világfalu, Építész szeminárium 2004. Független Ökológiai Központ Alapítvány, Budapest 2004, Ertsey Attila; Városi település fenntarthatósága, e.a. 57