Fonológia. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Hasonló dokumentumok
Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Fonetika és fonológia

Fonetika és fonológia

Bevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia

Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia

2. téma. Fonetika/fonológia. Leíró magyar hangtan. Fonéma:

Fonológia BBK tavasz

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

Fonetika és fonológia

Leíró magyar hangtan. 7. téma. Fonetika/fonológia

A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése

Cél: LEJEGYZÉS terminus!

Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika

A magánhangzók fonológiai rendszere

Atomikusak-e a beszédhangok?

Hangrendszer, fonológia

A magánhangzók fonológai rendszere

A mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?

ZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN. Menyhárt Krisztina

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai

Ferdinand de Saussure [Ferdinan dö Szoszür] [fɛʁdinɑ də sosyʁ]

3. téma. Fonetika/fonológia

Hogyan hiányozhat az olasz fonológiából a zöngésségi hasonulás?

A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia?

ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ. MTA Nyelvtudományi Intézet

(In)variabilitás a mássalhangzóknál. A mássalhangzók akusztikus kulcsai

Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű

ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö

ü ű ü ü Ó ü

ú ú ű Ó

Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú

Ó Ü Ó Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ó

ü ú ú ú ú ü Á ü ű Ö ú ű ú ü ű ü ű Ö ű

ó ö ó ő ő ü ú ö ő ö ő ü ő ü ó ó ö ü ó ü ő ú ú ő Ú ú ó ő ő ó ú Ó Ö Ö Ö

Á Á Á ű Á

A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia

A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben

Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:

Sémi összehasonlító nyelvészet

Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás

Siptár Péter, Szentgyörgyi Szilárd 2013

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY

Beszédképzés és nyelvi reprezentáció ábra A beszédprodukció és a beszédfeldolgozás folyamatának képi szemléltetése

Üres fonológiai kategóriák, avagy a hangtan szellemei

középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő

vázlat Az egyszerűség átka a jelöltségről mi az? jelöletlen az, ami Hume sokan mások itt csak bevezetés

ü ú ú ü ú ú ú ú

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

Lexikális fonológia. Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:

ű ő ő ő

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Á Ü É Ü Ú Ü É

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á ű ó ó

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

Beszédészlelés 1: Beszédpercepció. A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban

É É Ö

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Ó Ó ó ö ó

Í ü ű Ö ö ö ü ö ö ü ü ö ö ű ű ö Í ű Á ö Á ö

É Á Á Ö Á

Bevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika

ő ő Ó

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Ó ú ú

Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö

Ö ö Á ü ü ö ű ö ö ü ö Ö

ű ő ő ű Ü ő ő ő ű ű ő ú ő ú Á Á ő Á ő ő ő ű ő ű ú

á é é á ó á é ö Ű í É Á ó í á ü á ó

Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet

ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő

í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú

Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű

Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö

ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő

Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó

í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü

ű ű ű ű ú Í

Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö

Átírás:

Fonológia Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1

Mássalhangzók képzési hely szerint Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya 2

Allofónok: a fonéma környezettől függő változatai /s/, /z/, / /, / /, / /, stb. szór - szír zűr - zimankó só - sír zsúr - zsír győz - gyér /z/ réz zöngés /s/ rész - zöngétlen fonémák kerekített kerekítetlen ajak: jelentés nem változik /n/ [n] [ ] van, pánt bank, kong /j/ [j] jön, máj [ ] dobj - zöngés [ ] lopj, kapj - zöngétlen allofónok megjósolható különbség Egy adott nyelvben allofónokat meghatározó különbségek más nyelvekben fonémákat különböztetnek meg. 3

Megkülönböztető/ disztinktív jegyek Melyek fonemikusak? - Nyelvspecifikus - Természetes osztálytól függő Magyar zárhang labiális zöngés orrhangzó p b m + + + + + + - + + - - + magánhangzó: +/- orrhangzós: nem disztinktív Magyar Burmai nyelvek: szonoránsok zöngés /na/ fájdalom / a/ hal /n a/ orr / a/ bér 4

Fonológia Fonetika Az összes lehetséges beszédhangot vizsgálja Ugyanaz a hang sokféleképpen ejthető ugyanabban a szóban Fonológia hangsorok felépítése szabályszerűségek hangok egymásra hatása általánosítások mely hangok változtatják meg a szó jelentését fonémák Végletek: /UPSID Database/ 317 nyelv hangállománya alapján rotokasz /pápua nyelvcsalád/ 11 fonéma mura /csibu nyelvcsalád/!xu /koiszan nyelv/: 141 fonéma 5

Fonetika akusztikus, artiklációs tulajdonságok elölképzett kerekítetlen középső alsó nyelvállás / / /e:/ + + + + + + Fonológia hangkészlet, hangsorok, nyelvben betöltött funkciói teke tekék keze kezét 6

Fonetikai jellemzés és fonológiai viselkedés: [v] vs. /v/ Fonetika: Fonológia: zöngés réshang = a nyelv hangrendszerében játszott szerepe (miként viselkedik bizonyos környezetekben) vakvágány; *va[g]vágány ötven ; *ö[d]ven nincs hasonulás szakma kátrány ; *sza[g]ma ; *ká[d]rány nincs hasonulás 7

Fonetikai jellemzés és fonológiai viselkedés Forrás: Cser András, Bevezetés a nyelvtudományba 8

Zöngésségi hasonulás Regresszív hasonulás, zöngésedés vasgolyó va[ ]golyó rockzenész ro[g]zenész [s] [ ] [k] [g] Zöngétlenedés mézkaptár mé[s]kaptár [z] [s] DE: zengő hangok nem zöngésítenek szakma *sza[g]ma kátrány *ká[d]rány 9

Fonológiai szabályok Hasonulás: zöngésségi hasonulás obstruens zöngés zöngétlen / obstruens zöngétlen pl. fogtól obstruens zöngétlen zöngés / obstruens zöngés pl. fokból Progesszív pl. rocks [ks] sziklák frogs [gz] békák Kölcsönös pl. adj [ :] taníts [t ] 10

Képzés helye szerinti hasonulás [n] orrhangzó /nazális/ zárhang Ha utána zárhang következik szé[m]por a[n]dalog, ko[n]tár so[n]ka, ko[n]gat pl. oroszban nem hasonul Ha utána réshang következik penso: pen[ts]o uns: un[ts] Johnson: John[ts]on progresszív hasonulás Pl. olaszban, németben, brit angolban [n] után: réshang zárhang magyarban [n] + réshang [n] zárhang nazális réshang regresszív hasonulás kaz[a :]ház v[e :]ség [m h tn] = Manhattan 11

Átkötés /liaison/ Pl. francia Mássalhangzó előtt petit tableau [p ti tablo] petit livre [p ti livr] Magánhangzó előtt Közelítőhang, fél magánhangzó előtt petit ami petit oisean [p ti ami] [peti wazo] 12

Hiátustöltés dió, fiú, mai, siet [dijo:] [fiju:] [m ji] [sij t] Brit angol more apples [m :r æplz] more pears [m : pe z] I don t want more [m :] Fonémaszám csökkenés mássalhangzó torlódáskor dom(b)tető mos(t) pedig tes(t)nevelés 13

A hangtani szabályok szerkezetfüggetlenek A fonológiai szabály Csak a hangokra figyel A szükséges feltételek fennállása esetén mindenképpen működésbe lép Csak a mikrokörnyezettől függ Automatikus változások, pl. zöngés hasonulás, képzés helye szerinti hasonulás, angol hehezetes zárhang Kivételek 1. Pl. a magyarban: szolgai szolgái melléknévi i többes birtokos i A nyílt magánhangzó nyúlás hiánya: kontextusfüggő = morfofonológiai változás 2. él+jen, al+já+n: é[jj]en, a[jj]án eljön, talján 3. az angolban: provoke, provoking, provokingly / / De: provocative / / 14

Lexikális tudás /=szótár/ Nem megjósolható jellemezők Pl. házat / *házt várak károk, hányas lányos, házam gázom Hangtani szabály rendszer Megjósolható jellemzők Pl. házban / *házben 15

Fonotaktikai szabályok nyelvenként más és más Hang Szótag Mássalhangzók Magánhangzók s t r a n d zörej zörej zengő Zörejhangok /obstruensek/: p, b, k, g, s, z, f, v stb. - zögés és zöngétlen párok Zengőhangok /szonoráns/: m, n, ny, l, r, j stb. csak zöngés zengő zörej Szonoritás görbe st r a n d Hangsor jól formált alak nem létező alak plunk lehetséges szó *lpunk nem lehetséges szó 16

A szótag fonológiai szempontból C, CV(C ), CCVC CCCVCC CCVCCC stramm szfinx Szótagtípusok: pl. hawaii: csak V és CV /m e r i k r i s m a s/ angol /m e l i k al i k am a k a/ hawaii 17

Példa: Lehetséges hangsorok nyelvek szerint 18

Létező és nem létező szavak Lexikális hiány - véletlen Pl. *éz Van: - őz, Óz, az, űz - ész, és, él, stb. -méz, kéz, néz Rendszertani hézag Rövid -o-ra -ö-re -ü-re végződő szavak Véletlen létezés: -szóvégi á porrá, hamuvá, hozzá, tudná De: BTK, GMK, burzsoá -rag/jel, azaz végződés 19

Szupraszegmentális fonológiai jellemzők Hangsúly (hangerősség) Kötött: pl. magyar, francia, lengyel Szabad: pl. orosz angol Vándorló hangsúly múka: kín muká: liszt súbject: alattvaló subjéct: alávet ruká: kéz rúki: kezek órgan: szerv orgánic: szerves Magánhangzó különböző tisztaságú ejtése / / 20

Hanglejtés Hanglejtés intonáció Tónus: hanglejtés= plusz fonéma lexikális grammatikai Tonális nyelvek regiszter kontúr tónusnyelv 2 tónus pl. zulu 3 tónus pl. jomba 4 tónus pl. lusa 4 tónus pl. madarin kínai (magas, magas-emelkedő, esőemelkedő, magas-eső) 5 tónus pl. thai 6 tónus pl. kamtoni kínai 21

Nyelvi példa: mandarin kínai Nyelvtörő: Mama 1 qi ma 3. Ma 3 man. Mama 1 ma 4 ma 3. Anya hajtja ló. Ló lassú. Anya szidja ló. tónus hasonulás lecsúszás 22

Hangspektográf A spektrogramok három dimenzióban ábrázolják a hangokat 1. Az időt vizszintesen mérik 2. Függőleges irányban a rezgéssszámot mérik 3. A papírra kerülő jel erőssége a hang intenzítását méri A spektrogramok alkalmazásai Egyes hangok különbségeinek megjelenítése Hangok egymásrahatása az összefüggő beszédben Nyelvek hangkészleteinek feltéréképezése Beszédhiba pontosabb meghatározása Egy adott hang akusztikus tulajdonságainak számszerűsítése 23