SZABÁLYZATOK 1
IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT I.Általános rendelkezések: 1. Az Iskola iratkezelési szabályzata: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. -ának (1) bekezdése, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről a köznevelési intézmények névhasználatáról 82-116. és a 1. sz. melléklet alapján készült. II. Az iratkezelési szabályzat hatálya: 2. Az iratkezelési szabályzat hatálya kiterjed az intézményben keletkező, az oda érkező, illetve az onnan továbbított valamennyi iratra. III. Az iratkezelés szabályozása 3. Az iratkezelési szabályzat az iratok kezelésének biztonságos módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel ellátását, irattározását, selejtezését és levéltárba átadását szabályozza. 4. Az intézmény vezetője az intézmény szervezeti és működési szabályzatában határozza meg az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket, továbbá kijelöli az iratkezelés felügyeletét ellátó személyt. IV. Az iratkezelés felügyelete a szerven belül 5. Az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért az intézmény vezetője felelős. 2
6. Az intézmény iratkezelését úgy kell megszervezni,hogy az oda érkezett, ott keletkező, illetve onnan továbbított irat: a) azonosítható, fellelési helye, útja követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen; b) tartalma csak az arra jogosult számára legyen megismerhető; c) kezeléséért fennálló személyi felelősség egyértelműen megállapítható legyen; d) szakszerű kezeléséhez, nyilvántartásához, kézbesítéséhez, védelméhez megfelelő feltételek biztosítva legyenek; e) a beérkezett iratok megváltoztathatatlansága biztosítva legyen; f) a rendszeres selejtezés elvégzésével az irattári iratanyag felesleges felhalmozódása megelőzhető, a maradandó értékű iratok megőrzése biztosított legyen; g) az ügyintézéshez, a döntések előkészítéséhez, a szervezet rendeltetésszerű működéséhez megfelelő támogatást biztosítson. 7. Az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető, az általános igazgatóhelyettes gondoskodik: a) az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséről, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetéséről, szükség esetén kezdeményezi a szabályzat módosítását; b) az iratkezelést végző, vagy azért felelős személyek szakmai képzéséről és továbbképzéséről; c) az iratkezelési segédeszközök (iktatókönyv, név- és tárgymutató, kézbesítőkönyv, iratminták és formanyomtatványok, számítástechnikai programok, adathordozók stb.) biztosításáról; d) a hivatalos és személyes elektronikus postafiókok szabályozott működéséről; e) egyéb jogszabályokban meghatározott iratkezelést érintő feladatokról. V. Az iratok kezelésének általános követelményei. Az iratok rendszerezése. 8. Az azonos ügyre - egy adott tárgyra - vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak (ügydarabnak) minősülnek. 9. Az ügyiratokat, valamint a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat - még irattárba helyezésük előtt - az irattári tervben meghatározott irattári tételekbe, a tárgyi alapon, indokolt esetben iratfajta alapján kialakított irattári egységekbe kell besorolni. VI: Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása 10. Az iratot e célra rendszeresített papíralapú iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni). Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalom keretében az 3
átadást-átvételt minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította vagy adta át az iratot. Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen. VII. Az iratkezelés folyamata. A küldemények átvétele. 11. A küldemény átvételére jogosult: a) a címzett vagy az általa megbízott személy; b) az intézmény vezetője, helyettesei vagy az általa megbízott személy, azaz az Iskolatitkár; c) az iratkezelést felügyelő vezető vagy az általa megbízott személy; d) a postai meghatalmazással rendelkező személy; 12. A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni: a) a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát; b) a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét; c) az iratot tartalmazó zárt boríték, vagy zárt csomagolás sértetlenségét. Az átvevő köteles gondoskodni az egyéb jogszabályban vagy a szerv belső szabályzatában előírt biztonsági követelmények szerinti feladatok elvégzéséről. 13. Az átvevő a papíralapú iratok esetében a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Az azonnal és sürgős jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanap kezdetén a címzettnek vagy az illetékes iktatóegységnek iktatásra átadni. 14. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét papíralapú iratok esetében az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt értesíteni kell. 15. A gyors elintézést igénylő ( azonnal, sürgős jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, illetőleg azt a szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni. 16. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt irattárazni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell. 4
VIII. A küldemény felbontása 17. Az intézményhez érkezett küldeményt - a minősített iratok kivételével a) a címzett, vagy b) a központi iratkezelést felügyelő vezető által írásban felhatalmazott személy, vagy c) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egység dolgozója bonthatja fel. 18. Felbontás nélkül dokumentáltan a címzettnek kell továbbítani azokat a küldeményeket, a) amelyek s. k. felbontásra szólnak, b) amelyeknél ezt az arra jogosult személy elrendelte, valamint c) amelyek névre szólóak és megállapíthatóan magánjellegűek. A küldemények címzettje köteles gondoskodni az általa átvett hivatalos küldemény iratkezelési szabályzat szerinti iktatásáról. 19. A küldemények téves felbontásakor a felbontó az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével, dokumentáltan köteles rögzíteni, majd gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról. 20. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a jelzett mellékletek meglétét és olvashatóságát. Az esetlegesen felmerülő problémák tényét rögzíteni kell, és erről tájékoztatni kell a küldőt is. 21. Ha felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iratokon vagy feljegyzés formájában az irathoz csatoltan feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket elismervény ellenében - a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni. 22. Amennyiben az irat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik vagy fűződhet, gondoskodni kell, hogy annak időpontja harmadik fél által megállapítható legyen. Papíralapú irat esetében a benyújtás időpontjának megállapítása a boríték csatolásával biztosítható. Amennyiben a beküldő nevét vagy pontos címét az iratból nem lehet megállapítani, az ezek igazolására szolgáló információhordozókat az irathoz kell csatolni. 23. Az elektronikus iratot gépi adathordozón (hajlékony lemez, CD ROM stb.) átvenni vagy elküldeni csak papíralapú kísérőlappal lehet. Az adathordozót és a kísérőlapot, mint iratot és mellékelt iratot kell kezelni. A kísérőlapon a címzés adatai mellett fel kell tüntetni a számítógépes adathordozón lévő irat(ok) tárgyát, a fájlnevét, fájltípusát, rendelkezik-e elektronikus aláírással és az adathordozó paramétereit. Átvételkor ellenőrizni kell a kísérőlapon feltüntetett azonosítók valóságtartalmát. 5
24. Az irat munkahelyről történő kiviteléről, munkahelyen kívüli tanulmányozásáról, feldolgozásáról, tárolásáról belső szabályzatban kell rendelkezni. 25. A személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást tartalmazó, illetve a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek kezeléséről belső szabályzatban kell rendelkezni. IX. Az iktatókönyv 26. Iktatás céljára évente megnyitott, hitelesített iktatókönyvet kell használni. Az iktatást minden évben 1-es sorszámmal kell kezdeni. Az iktatókönyvnek kötelezően kell tartalmaznia az alábbi adatokat: a) iktatószám; b) iktatás időpontja; c) küldemény elküldésének időpontja, módja; d) küldő megnevezése, azonosító adatai; e) érkezett irat iktatószáma (idegen szám); f) mellékletek száma; g) ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző megnevezése; h) irat tárgya; i) elő- és utóiratok iktatószáma; j) kezelési feljegyzések; k) ügyintézés határideje, és végrehajtásának időpontja; l) irattári tételszám; m) irattárba helyezés időpontja. 27. Az ügyirat tárgyát - illetőleg annak megállapítására alkalmas rövidített változatot az iktatókönyv tárgy rovatába be kell írni. A tárgyat csak egyszer, az ügyirathoz tartozó első irat nyilvántartásba vétele alkalmával kell beírni, kivéve, ha az - az irat tartalmát nem érintően - lényegesen megváltozott, ebben az esetben az új tárgyat úgy kell bevezetni, hogy az eredeti tárgy is felismerhető maradjon. 28. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után le kell zárni. A kézi iktatókönyv esetében az iktatásra felhasznált utolsó számot követő aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követően aláírással, továbbá a körbélyegző lenyomatával hitelesíteni kell. 6
X. Az iktatószám 29. Az iratot el kell látni iktatószámmal és az irat egyéb azonosító adataival Az iktatószám felépítése a központi ügyiratkezelés esetén: főszám/év. (Gyűjtőszám használata esetén: Főszám/alszám/év.) 30. Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani. Egy iktatókönyvön belül a főszámokat folyamatos sorszámos rendszerben kell kiadni. Az ügyirathoz tartozó iratokat az iktatási főszám alatt folyamatosan kiadott alszámokon kell nyilvántartani. XI. Az iktatás 31. Az iratkezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó sürgős jelzésű iratokat. 32. Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani: a) könyveket, tananyagokat; b) reklámanyagokat, tájékoztatókat; c) meghívókat; d) nem szigorú számadású bizonylatokat; e) bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat; f) pénzügyi bizonylatokat, számlákat (külön szabályozás szerint); g) munkaügyi nyilvántartásokat; h) anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat; i) közlönyöket, sajtótermékeket; j) visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat. 33. Téves iktatás esetén a kézi iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye - az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett kétségtelen legyen. A tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra. 34. A kézi iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. 35. Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e előzménye. Az előzményt az irathoz kell szerelni. Amennyiben az irat iktatása nem lehetséges az előzmény főszámára, rögzíteni 7
kell az iktatókönyvben az előirat iktatószámát, és az előzménynél a jelen irat iktatószámát, mint az utóirat iktatószámát. XII. Szignálás 36. Az iratkezelő az érkezett iratot köteles az intézmény vezetőjének vagy a vezető megbízottjának átadni, aki kijelöli az ügyintézést végző személyt (szignálás). Az irat szignálására jogosult meghatározza az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (feladatok, határidő, sürgősségi fok stb.). Ezeket a szignálás idejének megjelölésével írásban teszi meg. Az intézmény vezetője elrendelheti az irat bemutatás előtti iktatását. XIII. Kiadmányozás 37. Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. 38.Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumok. 39. Az irat akkor hiteles kiadmány, ha: azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja és a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel rajta. illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel rajta. Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő- a kiadmányozó neve mellett az s. k. jelzés, vagy a kiadmányozó alakhű aláírás mintája és a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata. Az intézménynél keletkezett iratokról az iratot őrző szervezeti egység vezetője, vagy ügyintézője hitelesítési záradékolással jogosult papíralapú és elektronikus másolatot is kiadni. XIV. Küldemények továbbítása 40. A kiadmányozott iratokat az érintett címzetthez, címzettekhez továbbítani kell. Az iratkezelőnek ellenőriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e. 41. A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell csoportosítani (posta, külön kézbesítő). 8
XV. Irattározás 42. Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni. 43. Átmeneti irattárba lehet elhelyezni az elintézett, további érdemi intézkedést nem igénylő, kiadmányozott, irattári tételszámmal ellátott ügyiratokat. 44. Irattárba helyezés előtt az ügyintézőnek az ügyirathoz - ha eddig nem történt meg hozzá kell rendelnie (papíralapú irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálni, hogy az előírt kezelési és kiadási utasítások teljesültek-e. A feleslegessé vált munkapéldányokat és másolatokat az ügyiratból ki kell emelni, és a selejtezési eljárás mellőzésével meg kell semmisíteni. Ezt követően be kell vezetni az iktatókönyv megfelelő rovatába az irattárba helyezés időpontját, és el kell helyezni az irattári tételszámnak megfelelő gyűjtőbe. A központi irattárba csak lezárt évfolyamú, segédkönyvekkel ellátott ügyiratok adhatók le. 45. Az intézmény dolgozói az érvényes szervezeti és működési szabályzatban rögzített jogosultságuk alapján az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A kölcsönzést utólagosan is ellenőrizhető módon, dokumentáltan kell végezni. Papíralapú iratok esetében az irattárból kiadott ügyiratról ügyiratpótló lapot kell készíteni, amelyet mint elismervényt az átvevő aláír. Az aláírt ügyiratpótló lapot a kölcsönzés ideje alatt az irattárban az ügyirat helyén kell tárolni. XVI. Selejtezés 46. Az ügyiratok selejtezését az intézményvezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével. Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet iktatás után 2 példányban az illetékes levéltárhoz kell továbbítani, a selejtezés engedélyezése végett. A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. A megsemmisítésről a szerv vezetője az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik. XVII. Levéltárba adás 47. A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt nem fertőzött állapotban, levéltári őrzésre alkalmas savmentes dobozokban az átadó költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység 9
szerinti (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni. Az átadási jegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket - a levéltárral egyeztetett módon elektronikus formában is át kell adni. XVIII. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme 48. Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott gépi adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind a gépi adathordozó esetében. Az intézmény alkalmazottai csak azokhoz az - akár papíralapú, akár gépi adathordozón tárolt - iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani. 49. Az iratokhoz a kiadmányozó döntése alapján az alábbi kezelési utasítások alkalmazhatók: a) Saját kezű felbontásra!, b) Más szervnek nem adható át!, c) Nem másolható!, d) Kivonat nem készíthető!, e) Elolvasás után visszaküldendő!, f) Zárt borítékban tárolandó! (a kezelésére vonatkozó utasítások megjelölésével.), g) valamint más, az adathordozó sajátosságától függő egyéb szükséges utasítás. Az előzőekben meghatározott kezelési utasítások nem korlátozhatják a közérdekű adatok megismerését. 50. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése, az adott tárgyban kiadmányozási joggal rendelkezők hitelesítik 51. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelése: Az iskola irodai számítógépes mapparendszerében kell tárolni. Erről rendszeres időközönként biztonsági másolatot kell készíteni. Budapest, 2015. szeptember 1. Horváth Erika igazgató 10
Iskolai Sportkör SZMSZ Pécsi Sebestyén Ének-zenei Általános Iskola és AMI 1041 Budapest, Lőrinc u. 35-57. Érvényes: 2015. szeptember 1. 11
1. Jogi alapok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27. 11(b) és 13 bekezdésében foglaltaknak megfelelően az alábbiak kerülnek meghatározásra 2. Az iskolai sportkör 2.1. Az iskolai sportkör neve Pécsi Sebestyén Ének-zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Sportköre 2.2. Az iskolai sportkör rövidítése Pécsi-ISK 2.3. Székhelye Pécsi Sebestyén Ének-zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, 1041 Budapest Lőrinc u. 35-37. 2.4. Felügyelet Az Iskolai sportkör felügyeleti jogának gyakorlása az intézmény vezetőjét és nevelőtestületét illeti meg. 3. A Pécsi-ISK céljai, feladatai Tagjainak és támogatóinak a rendszeres mozgási lehetőség, játék, versenyzés biztosítása, túrák, táborok tervezése, szervezése és lebonyolítása. A tömegsport és versenysport igények lehetőség szerinti kielégítése. A máshol rendszeresen nem sportoló fiatalok bevonása az ISK munkájába, számukra vonzó, kellemes programok biztosítása. A különböző mozgásformák megismertetése, a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása, a rekreáció biztosítása. A szükséges tárgyi háttér folyamatos biztosítása, javítása. Az iskolai sportlétesítményeinek működtetése, fejlesztése. Sportcsoportok szervezése, azok működésének biztosítása, munkájuk összehangolása. Az iskolában működő sportcsoportok: (a tanulók igényeinek megfelelően változó). A hagyományok fenntartása, ápolása, gyarapítása, kapcsolatfelvétel más iskolákkal, meghívásos versenyek lebonyolítására. Az ISK tevékenységét az iskolán belül elismertté tenni. A sportrendezvényeken iskolánk hírnevét öregbíteni, lehetőség szerint minél több diákolimpiai sportági versenyen való részvétellel. 4. A Pécsi-ISK tagjai Alanyi jogon az iskola nappali tagozatos tanulói, valamint a sportkörökben munkát vállaló személyek 44.2. 4.1. Az ISK-tag jogai: részt vehet az ISK sportcsoportjainak munkájában, rendszeres sporttevékenységet folytathat; 12
használhatja az ISK rendelkezésére álló sportlétesítményeket, sporteszközöket, sportfelszereléseket; az ISK képviseletében részt vehet a diák-sportversenyeken; véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az ISK-t érintő kérdésekben, részt vehet az ISK-gyűlés határozatainak meghozatalában. 4.2. Az ISK-tag kötelességei: folytasson rendszeres sporttevékenységet ; tartsa be az ISK működési szabályzatát, hajtsa végre az ISK vezetőségének reá vonatkozó határozatait; fizesse az ISK tagsági díját; óvja meg az intézmény testnevelési és sportlétesítményeit, eszközeit, felszereléseit; magatartása mindenkor sportszerű legyen; legjobb tudásának megfelelően képviselje az iskolai sportkört. 5. Az ISK szervei: 5.1. ISK-gyűlés Az ISK legfőbb szerve az ISK-gyűlés, melyet évente egyszer össze kell hívni az előző időszak munkájának értékelésére és a következő időszak feladatainak, meghatározására. Az ISK-gyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az ISK vezetőjének szavazata dönt. 5.1.2.Az ISK-gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: az ISK megalakulásának, feloszlásának jóváhagyása, továbbá a kerületi Magyar Diáksport Szövetség által meghirdetett programokon való részvételének a kimondása; az ISK-vezetőség egy évre történő megválasztása; a működési szabályzat megállapítása, elfogadása; az ISK munkatervének, esemény naptárának megvitatása és elfogadása; 5.2. A ISK vezetőség: Az ISK tevékenységének irányítása. 5.2. 1.A ISK vezetőség feladatai: b) A tanévre szóló ISK-munkaterv és eseménynaptár tervezetének elkészítése, figyelembe véve az iskolai kötelező programokat. c) Sportcsoportok létrehozása és megszüntetése. d) A foglalkozás- és csoportvezetők megbízása. e) A fegyelmi jogkör gyakorlása. f) Kapcsolattartás más iskolai sportkörökkel és a diáksportban érdekelt más szervekkel és szervezetekkel. g) Az iskolai sportkört megillető egyetértési jog gyakorlása. h) Az iskolai sportköri foglalkozásokon a balesetvédelmi és más biztonsági előírás betartása. 13
5.3 Sportcsoportok Az ISK-tagság igénye, az intézmény tanulóinak életkori összetétele és a vezetőség határozata alapján, általános vagy sportági sportcsoportok működhetnek. 5.3.1. A sportcsoportok feladatai: a) A rendszeres versenyzési-, sport- és játéklehetőség gyakorlásának biztosítása. b) Az intézményen belül versenyek, vetélkedők, játékok megszervezése. c) Kerületi versenyeken való részvétel, az iskola képviselete. d) A vezetőség által meghatározott egyéb feladatok ellátása (pl. szervezés, versenyekre kísérés, pályázatírás, stb.). e) A csoport munkájának népszerűsítése, az arra történő mozgósítás. f) A kibontakozó tehetségek irányítása külső sportegyesületekbe. g) Vezetik azokat a nyilvántartásokat, amelyekből a sportcsoport munkája ellenőrizhető. 6. Az Pécsi-ISK gazdálkodása 1) Az ISK önálló vagyonnal nem rendelkezik. 2) A sportkör költségvetéséből vásárolt eszközök az iskolai leltárban, külön fejezetben kerülnek nyilvántartásra. 6.1. ISK bevételei 1) Az iskola tanulói ISK tagdíjat fizetnek, melynek összege 50 Ft/tanév 2) Pályázatokból származó bevételek. 3) Kerületi versenyek eredményéért elért támogatás összege. 6.2. ISK kiadásai 1) Eszközök és felszerelések beszerzése. 2) Jutalmazás az ISK tagjainak kiemelkedő teljesítményéért. A Pécsi Sebestyén Ének-zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola SZMSZ-ét elfogadta a tantestület 2015. június 19. A tantestület nevében: Horváth Erika igazgató 14
Iskolánk kívüli rendezvények szabályzata A szabályzatot készítette: Horváth Erika igazgató A szabályzat elfogadásának időpontja: 2015.június 19. 15
Az iskolán kívüli rendezvények szabályzata szabályozza a költségmentes és költségtérítéses rendezvények alkalmával alkalmazandó eljárásrendet. 1. A költségmentes rendezvények Az iskola a Pedagógiai programjához kapcsolódóan iskolán kívüli rendezvényeket is szervezhet. Ezek a rendezvények költségmentesek. A részvétel a rendezvényeken kötelező. 2. A költségtérítéses rendezvények: Az iskola olyan szabadidős tevékenységeket is szervezhet iskolán kívül, amely rendezvények költségtérítésesek. A költségtérítéses rendezvényeken a részvétel nem kötelező. A rendezvényen való részvételhez a szülő hozzájárulása, és anyagi kötelezettség-vállalása szükséges Szülői írásban hozzájárul, hogy az osztály tanulói az iskolán kívüli rendezvény költségeit vállalva, részt vesznek az iskola pedagógusával a programon. 3. A pedagógus írásban köteles a rendezvény előtt 3 nappal az iskolavezetéssel közölni: 3.1. A rendezvény helyszínét 3.2. A kísérők nevét 3.3. A résztvevőket név szerint 3.4. A rendezvény költségeit 3.5. Az indulás időpontját 3.6. A program időtartamát 3.7. Az érkezés időpontját 3.8. A közlekedési eszközt. (Abban az esetben, ha a szülők saját gépkocsit vesznek igénybe a tanulók szállításakor, kérem, hogy a következőket tartsák be: A szülő, aki rábízza gyermekét szülőtársára az utazás során, írásban nyilatkozzon arról, hozzájárul és vállalja a felelősséget az utazás során.) 4. A rendezvények költségeinek vállalása Az osztálykirándulás, nyári tábor, erdei iskola, vidéki, külföldi kórus szereplés szervezése esetén a kísérő tanár útiköltségét, az iskola nem téríti meg. 5. Tilalmak Azon tanulók, akik magatartásukkal sorozatosan súlyosan megsértik az iskola házirendjét, az iskolán kívüli rendezvényen való részvételből kizárhatók. Erről minden esetben tájékoztatni kell a tanuló szüleit. Abban az esetben, ha a rendezvény tanítási napra esik, a rendezvényen részt nem vevő tanulók felügyeletéről az iskola gondoskodik. 6. A fenti szabályok be nem tartása fegyelmi vétségnek minősül. Budapest, 2015. június 19. Horváth Erika igazgató 16
MAGÁNTANULÓI SZABÁLYZAT Készítette: Pécsi Sebestyén Ének-Zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tantestülete 17
1.) Magántanulói jogviszony létesítése A magántanulói jogviszonyról a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet és a CXC. törvény a köznevelésről rendelkezik. A tanulmányi kötelezettségét a tanuló magántanulóként teljesítheti: Szakértői javaslat Egészségügyi állapot (szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben) Beilleszkedési, magatartási ok Szülői kérés miatt, egyéb családi ok miatt. Magántanulói jogviszony minden esetben a szülő (a szülői felügyeletet gyakorló) írásbeli kérvénye alapján, az igazgató engedélye után létesül. Az igazgató határozatban engedélyezi a magántanulói jogviszony létesítését. A határozathozatal előtt a Gyermekvédelmi hatóság állásfoglalását ki kell kérni. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérésére magántanulóként tesz eleget, a felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanuló jogairól és kötelességeiről. 2.) A magántanuló felkészítése Az gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal egyeztetve értesíti a szülőt a vizsgák időpontjairól és beosztásáról. A vizsga időpontjáról 30 nappal a vizsga előtt értesítést kap. A tanuló szülői kérésre konzultációkon vehet részt. A konzultáción kérése nem kötelező. A magántanuló igazgatói engedély alapján részt vehet a kötelező tanórai, továbbá a kötelező és nem kötelező tanórán kívüli foglalkozásokon. A felkészülés során a magántanuló jogosult igénybe venni az iskolai könyvtár szolgáltatásait. 3.) A magántanuló beszámolási kötelezettsége A magántanulónak félévkor és év végén beszámolási kötelezettsége van, vizsgát tesz. A vizsga tantárgyait a Pedagógiai program határozza meg. Az igazgató saját hatáskörben dönthet az ének-zenei osztályozó vizsga alóli mentességről. A magántanulóval közvetlen kapcsolatot tart az osztályfőnök, aki közvetlenül koordinálja a tanuló felkészítését, konzultációinak és vizsgáinak időpontját. A félévi és az év végi vizsgák rendje három hétre kerül felosztásra, melyből az első héten az írásbeli vizsgák, a második héten a humán terület tárgyainak szóbeli, illetve a harmadik héten a természettudományi terület tárgyainak szóbeli vizsgái kerülnek megszervezésre. Magyar nyelv és irodalom tárgyból kötelező az írásbeli és a szóbeli vizsga, matematikából az írásbeli vizsga 3.) A magántanuló értékelése A tanuló félévkor és év végén köteles vizsgát tenni. A vizsgabizottság legalább 3 főből áll. A vizsga állhat írásbeli és szóbeli részből, vagy mindkettőből egyaránt. A magántanuló érdemjegyeit és osztályzatait a vizsgabizottság állapítja meg a szaktanár javaslata alapján. A vizsgabizottság dönt minden esetben a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. 18
A szülő döntése alapján a tanuló független vizsgabizottság előtt is számot adhat tudásáról, érdemjegyeit ekkor a független vizsgabizottság tanárai adják. A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanulók esetében az iskola szakértői véleményben foglaltak figyelembe vételéről az iskola gondoskodik. Budapest, 2015. június 19. Horváth Erika igazgató 19
SZAKLELTÁRI SZABÁLYZAT 20
Fogalma: Az intézmény szakleltárába azok az anyagok, készletek, eszközök tartoznak, melyek: - Az intézmény vagyonkimutatásában értéküknél fogva nem szerepelnek, - Csak mennyiségi nyilvántartásra kötelezettek, - Az iskolai oktatás nevelés szemléltető, illetve segédeszközeinek minősülnek. A szakleltárak tantárgyakhoz és foglalkozásokhoz kapcsolódnak. A nyilvántartott eszközök eszmei értékükön túl, indirekt módon anyagi értéket is képviselnek, mivel utánpótlásuknak jelentős anyagi vonzata van. Az intézmény érdeke, hogy a készletek megőrzéséről, tisztántartásáról, rendben tartásáról az érintett személy gondoskodjon. A szakleltárért intézményünkben a megbízott pedagógus felelős, az alábbiak szerint: 1/. Ének Csiki-Babics Márta 2/. Biológia Kőműves Zsuzsanna 3/. Magyar Nyitrai Katalin 4/. Matematika Kocsis László 5/. Földrajz Kőműves Zsuzsanna 6/. Történelem Molnár Ottó 7/. Kémia Kőműves Zsuzsanna 8/. Rajz Kadocsa Gyula 9/. Testnevelés Sósné Kelemen Erika 10/. Technika Kadocsa Gyula 11/. Fizika Kocsis László 12/. Idegen nyelvek Thekleszné Deák Rita 13/. DÖK. Lőrik Tünde A szakleltárakban nyilvántartott eszközök számbavétele minden iskolai év befejezése után, június 15-ig kötelező. Rendkívüli számbavétel a felelős személyek változása esetén történik, vagy ha ezt egyéb okból az intézmény vezetője elrendeli. A természetes elhasználódás következtében selejtessé vált és a felesleges eszközök selejtítése saját hatáskörben történik. Az erről készült jegyzőkönyvet a szakleltárért felelős személy, a mindenkori gondnok és az intézmény vezetője hitelesíti aláírásával. Ezt követően a nyilvántartásból a szakleltárért felelős személy leírja. Az új beszerzésekre vonatkozó igényt a felelősök kötelesek minden év október 15-ig írásban jelezni. A beszerzéseket a felelős pedagógus a nyilvántartáson növekedésként átvezeti. A szakleltári anyagok hanyag kezelése, elvesztése bizottsági kivizsgálást és felelősségre vonást von maga után, melyről jegyzőkönyv készül. Jelen szabályzat 2015. szeptember 1-jén lép hatályba, ugyanezen időponttal a 2009. december 1-jén kiadott szabályzat hatályát veszti. Budapest. 2015. szeptember 1. 21 H o r v á t h Erika Az intézmény vezetője
22
Szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje 1 23
Pécsi Sebestyén Ének-zenei Általános Iskola és AMI a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az államháztartás működési rendjéről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. (4) bekezdésének megfelelően, a következők szerint határozom meg: 1. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSI RENDJÉNEK CÉLJA, TARTALMA 1. 1. A szabálytalanságok kezelésének célja Az eljárásrend célja, hogy rögzítse azokat a fogalmakat, intézkedéseket, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a Pécsi Sebestyén Ének-zenei Általános Iskola és AMI sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő szabálytalanságok kezelésének rendjét, a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megelőzését. A szabálytalanságok kezelésének eljárás rendje része a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésnek (FEUVE). A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a Pécsi Sebestyén Ének-zenei Általános Iskola és AMI érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. 1. 2. A szabálytalanságok kezelésének tartalma A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: - a szabálytalanságok fogalma, - a szabálytalanságok észlelése (útvonal), - az intézkedések, eljárások meghatározása, - az intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása, - jelentési kötelezettség. A SZABÁLYTALANSÁGOK FOGALMA, MEGELŐZÉSE 2. 1. A szabálytalanságok fogalma A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben előfordulhat. Alapesetei: a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés.) nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilván-tartásból, stb. származó szabálytalanság). Csalás és hamisítás: A csalás és hamisítás olyan szándékos cselekményt jelent, amelyet egy vagy több személy követ el a vezetés, az alkalmazottak, vagy harmadik fél köréből, és amelyek következménye a kimutatások meghamisítása. A csalás vagy hamisítás az alábbiakat foglalhatja magában: adatok vagy dokumentumok manipulálása, meghamisítása vagy megváltoztatása, eszközök jogellenes eltulajdonítása, 24
a gazdasági események hatásának eltitkolása vagy kihagyása a nyilvántartásokból vagy dokumentumokból, valótlan ügyletek rögzítése, az érvényben lévő szabályzatok, eljárás rendek tudatos helytelen alkalmazása. Hiba A hiba a kimutatásokban előforduló nem szándékos tévedésre utal. A hiba az alábbiakat foglalhatja magában: számszaki vagy elírási hibák a pénzügyi kimutatásokat alátámasztó nyilvántartásokban és számviteli adatokban, tények figyelmen kívül hagyása vagy téves értelmezése. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az igazgató felelőssége, hogy: a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a költségvetési szerv, a szabályozottság, illetve a szabályok betartásának folyamatosan figyelemmel kísérése, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelőzés) keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az igazgatónak a feladata, amely feladatot az igazgató a költségvetési szervnél kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az adott szervezeti egységek vezetőire átruházhatja. 2. 2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az igazgatónak a felelőssége. Az Államháztartási törvényben meghatározott kötelezettség, az igazgatónak a feladata, a költségvetési szerv struktúrájában meghatározott egységek vezetőinek hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A költségvetési szerv munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük. 25
3. A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. Pécsi Sebestyén Ének-zenei Általános Iskola és AMI valamely munkatársa észlel szabálytalanságot a) Amennyiben a szabálytalanságot a gazdasági iroda munkatársa észleli, köteles értesíteni a gazdasági vezetőt. Amennyiben a szabálytalanságot a titkárság munkatársa észleli, köteles értesíteni az igazgatóhelyettest. Amennyiben a gazdasági vezető, illetve az igazgatóhelyettes az adott ügyben érintett, a munkatársnak az igazgatót, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.) b) Az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti az igazgatót. c) Az igazgató kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. Az igazgató észleli a szabálytalanságot: Az igazgató, illetve a gazdasági vezető és igazgatóhelyettes észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot: A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető,- szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ. KEHI, PM, APEH). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a vizsgált szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgozni. 4. AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK MEGHATÁROZÁSA A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az igazgató felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más, esetekben fegyelmi ügyekben az igazgató, vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. 26
5. AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Az igazgatónak a feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) során: nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását; a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további szabálytalanság lehetőségeket beazonosítja, (témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. Ha az eljárás nem az intézkedés szerint történik, akkor az igazgató javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. 6. A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA Az igazgató feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során: a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik; egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; 7. JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Jelentési kötelezettségek Az igazgató az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. A külső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie és az igazgatót tájékoztatni kell. 8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pécsi Sebestyén Ének-zenei Általános Iskola és AMI az adott szervezeti egység vezetőjének kell gondoskodnia, hogy a Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjében foglalt előírásokat az érintett munkatársai megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven (megismerési nyilatkozaton) aláírásukkal igazolják. Budapest, 2015. év 06. hó 19. Horváth Erika Igazgató 27
1. számú melléklet Dátum Szabálytalanság megnevezése Érintettek Szabálytalanság leírása Javítás módja 28
KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT 29
KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT I. rész Általános rendelkezések 1. A közalkalmazotti szabályzatot létrehozó felek A Pécsi Sebestyén Ének-zenei Általános Iskola és AMI vezetője (a továbbiakban: munkáltató) és az intézmény közalkalmazotti tanácsa (a továbbiakban: KT.) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 17. (1) bekezdése alapján biztosított jogkörüknél fogva alkotják meg az alábbi szabályzatot. 2. A közalkalmazotti szabályzat célja, tárgyköre Jelen szabályzat rendeltetése, hogy átfogóan rendezze a munkáltató és a KT kapcsolatrendszerével és a részvételi jogok gyakorlásával összefüggő kérdéseket. 3. A szabályzat személyi és időbeli hatálya A Közalkalmazotti Szabályzat személyi hatálya a Kjt. 2. -a (1) bekezdése alapján kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottjára, így az intézmény vezetőjére is. A szabályzat az aláírás napján lép hatályba, mely határozatlan ideig, illetve felmondásáig szól. A KT tagjainak száma 5 fő, tagjai közül elnököt választ. A közalkalmazotti szabályzat aláírói az intézményvezető és a KT. elnöke (Kjt.17 (2) bek.) A KT-t 5 évre választják (XX. fejezet 104. általános szabályok (3)). (Amennyiben a KT szűnik meg valamilyen oknál fogva, a munkáltató a szabályzatot nem tekinti automatikusan hatályát vesztettnek. Mindaddig alkalmazni kell a szabályzat rendelkezéseit, ameddig a szabályzatot fel nem mondja.) A szabályzat hatályát veszti a munkáltató jogutód nélküli megszüntetésével. A szabályzatnak csak azon rendelkezései hatályosak, melyek nem ütköznek magasabb rendű jogszabályba. 4. A szabályzat felmondása, módosítása A szabályzatot bármelyik fél 3 hónapos határidővel felmondhatja. A felmondási jogot a szabályzat megkötésétől számított 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. A módosítást az aláíró felek bármelyike kezdeményezheti. A szabályzat módosításával kapcsolatos vitapontok rendezésére az egyeztetési eljárás szabályait kell alkalmazni, a módosításra javasolt szabályzatot az aláírásra jogosult feleknek kell megoldásra előterjeszteni. 30
II. rész A közalkalmazottak képviseleti rendje 1. A közalkalmazotti tanács (KT) a.) Az intézményben a közalkalmazottakat a jogszerűen lefolytatott választásokon közvetlenül választott KT képviseli. b.) A KT tagjainak száma: 3 fő c.) A KT elnöke: Tagok: Sósné Kelemen Erika Kotmanóczki Andrásné Máté Katalin d.) A KT elnökét 15 százalék, tagjait 10 százalék munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő kedvezményt a munkaidő időarányos csökkentésével kell kiadni. e.) A KT elnökének munkajogi védelmére az üzemi tanács elnökére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a KT gyakorolja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv (a továbbiakban: Mt.) 260. (3) bekezdésében meghatározott jogosultságot (előzetes egyetértés megadása a KT. elnökének felmentése esetén). f.) A KT működésének részletes szabályait, üléseinek időpontját saját ügyrendje határozza meg, mely a közalkalmazottak képviseletét tartja szem előtt. g.) A KT jogosítványait, azaz az együttdöntési, a véleményezési, a javaslattételi és tájékoztatási jogokat a KT egésze gyakorolja. A KT meghatározott ügyeiben az elnök vagy a KT által megbízott tag jár el. h.) A KT a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartást köteles tanúsítani. Sztrájkot nem szervezhet, a sztrájkot nem támogathatja, és nem akadályozhatja. A KT sztrájkban résztvevő tagjainak megbízatása sztrájk idejére szünetel. Ezen tagok nevét a KT köteles a munkáltatóval közölni. 2. A KT és a közalkalmazottak közötti kapcsolat A KT. a munkáltatóval történő tárgyaláskor az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló összes alkalmazottat képviseli, a dolgozók részvételi jogát testesíti meg az oktatási intézmény irányításában, vagyis alapvető feladata, hogy a döntések előkészítésénél jelenítse meg az alkalmazottak véleményét, érdekeit. A KT. tagjai egy-egy munkáltatói előterjesztés kapcsán az alkalmazottak körében előzetes véleménykérést folytathatnak, sőt az alkalmazottak vagy a tanács tagjainak javaslatára egyes esetekben az adott témáról alkalmazotti gyűlést hívhatnak össze. A KT. az egész alkalmazotti közösséget képviselheti, ezért egyedi ügyekkel, problémákkal csak akkor tud foglalkozni, ha azok az alkalmazottak nagyobb csoportját is érintik. Az alkalmazottak nagyobb csoportjának kell tekinteni legkevesebb 5 főt, egy munkaközösséget, ill. a technikai dolgozók csoportját. Formája: - gyűlés: konzultációs jelleggel, kölcsönös gondolat- és információcsere céljából - Írásbeli tájékoztatás: faliújság, szóróanyag. 31
3. A KT és a szakszervezet kapcsolata Az együttműködés alapelve a kooperáció. Formája: kötetlen beszélgetés. 4. A KT és a munkáltató együttműködése a.) Az alkalmazottak jogainak érvényesítése, valamint kötelezettségeinek teljesítése során a KT és a munkáltató kötelesek együttműködni (Mt. 6.. (2) bekezdése) b.) Az együttműködés célja: Az intézmény nevelő-oktató és azt segítő tevékenysége színvonalának emelése. A kiegyensúlyozott munkahelyi légkör biztosítása érdekében a jogok és kötelességek összhangjának megteremtése. Az alkalmazottak munkakörülményeinek és anyagi helyzetének javításához szükséges anyagi lehetőségek feltárása, és a céloknak legjobban megfelelő felhasználásának segítése. A fentiek érdekében a munkáltató az intézmény irányításával, a munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatban felmerült gondok, feladatok megoldásába bevonja a KT-t, mely e kérdésekkel kapcsolatban az általa képviselt alkalmazottak véleményét, álláspontját közvetíti. 5. A KT és a munkáltató kapcsolatrendszerének formái a.) Évente egyszer tanácskozáson áttekintik az intézmény helyzetét, az elkövetkező időszak feladatait, és az ezek megoldásához szükséges anyagi lehetőségeket és a lehetséges munkáltatói intézkedéseket. b.) Soron kívül megbeszélést tartanak az intézmény alkalmazottait érintő váratlan, de lényeges problémákról. c.) Esetenként kölcsönösen informálják egymást az alkalmazottakat érintő kérdésekben. A fentiek érdekében a munkáltató: eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének, mindazon témákban, amelyek a KT egyetértési és véleményezési jogkörébe tartoznak. ismerteti az intézményi működés terveit, a várható változásokat. az együttes tanácskozások, megbeszélések előtt biztosítja, hogy a KT megismerje az intézményt érintő fenntartói döntéseket, elképzeléseket és általában minden olyan tényt és adatot, amely az eredményes együttműködéshez szükséges. biztosítja, hogy a KT. elnöke, illetve a tagiskolákban a KT. tagjai állandó meghívottként részt vegyenek az intézmények, illetve tagintézmények vezetőségi ülésein. Biztosítja annak lehetőségét, hogy a KT az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétehesse.(mt. 261. ) 32
A fentiek érdekében a KT.: jelzi a munkahelyi konfliktusokat és azok lehetséges feloldási módját. írásos állásfoglalást, javaslatot nyújt be a munkáltatóhoz az alkalmazottak véleményének megfelelően. a munkáltató tudomására hozza az alkalmazottak tervezett rendezvényeit (időpont egyeztetés miatt). A munkáltató és a KT között felmerülő vitás kérdésekben egyeztetési eljárást folytatnak le. III. rész A KT. jogai 1. A KT együttdöntési jogai a.) A jóléti célú pénzeszközök felhasználása az alkalmazottak munkáltatóhoz benyújtott írásos kérelmei alapján rangsorolhatók. A közalkalmazottak kérelmüket a munkáltatónak nyújtják be, aki azt a KT-vel egyetértésben rangsorolja. A segélyek és egyéb jóléti célú pénzeszközök odaítélésében a KT rangsoroláskor figyelembe veszi a kérvényező szociális helyzetét (gyermekek száma, egy főre jutó jövedelem stb.), a kérelem alapjául szolgáló váratlan eseménynek (pl: születés, halál, elemi csapás ) az alkalmazott anyagi helyzetére gyakorolt megrendítő hatását, figyelemmel a rászorultság elvére. b.) Egyéb egyetértési jogok: A KT. elnökének munkajogi védelmével kapcsolatban. A vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően. Az együttdöntési jog gyakorlásának konkrét tartalmát a megállapodó felek akként értelmezik, hogy a KT-t az 1. a,b pontban írt kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatal valamennyi fázisába be kell vonni. Ennek érdekében a munkáltató kijelöli a döntéshozatal előkészítését végző személyt, aki gondoskodik az információk átadásáról. A határozathozatal során mind a KT- t, mind a munkáltatót 1-1 szavazat illeti meg. Döntés a döntéshozók egybehangzó szavazatával hozható. 2. A KT véleményezési jogai A munkáltató tervezett döntése előtt a KT- val a következőket véleményezteti: a.) A belső szabályzatok tervezetét. b.) Az alkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét: A jutalmazás elveit. A kitűntetési javaslatokat. Az intézmény fejlesztésével, munkájának átszervezésével kapcsolatos terveket. 33