Mode függőeges ege eseé Tege kus forduaszáa Tegük fe, hog a vége csapágazo egee öegű árókerék heezkedk e, eek öegközéppoa e esk a forgásegebe, hae e excercássa eér aó. Eek haására az szögsebességge forgó egee évő öeg saá szevéébe a ege khaásá okozza. Ea az szögsebességge forgó öegre e cerfugás erő ha. A ege khaásá okozó erő rugóerő, aho a c rugóáadó a szárdsága aapá haározhaó eg és erre később ég vsszaérük. A fe ké erő egesúa e c. F F cf c e Ie. () c A khaás a végeehez araa, ha a evező zérussá váa, az ehhez arozó szögsebessége c eöük sa. a a daka ser képee öeg-rugú egő redszerek eseére. A () képebő a khaás és az excercás háadosa kfeezheő és beheeesíheő az é kapo kus szögsebesség. Ekkor az írhauk, hog e c c. () Az aább ábrá egás eé razouk a () képebe függvé grafkoá és a forgó függőeges egee e excercássa eheeze öege, vaa a ege khaásá. 5 /e e - 0 0.5.5 / O S - -5. ábra forgó ege khaása kegesúozaa öeg haására A khaás végeehez ar (a ege eörk) ha aak szögsebessége a kus szögsebesség
Szubkus aroá: /<; szuperkus aroá: /> Mode vízszes ege eseé A csapágakba aááaszo egee G súú árókerék va, e aak öegébő száíhaó, G g. A G sú haására a ege a árókerék szevéébe éségbe ehak, e a ege rugóáadóa G c. Az ehaás sé a szárdságaba au ódo a rugaas szá dfferecáegeeéek egodásáva haározzuk eg. Az szögsebességge forgó egee évő öeg súpoa a egebe esk, e = 0, ez és, c é száo éréké az () képebe heeesíve a forgó ege kus szögsebessége c G g g. () G Több öeg, pédáu öbbfokozaú, vízszes egeű szvaú eseé G. Ku ódszere szer ké épésbe haározhaó eg a kus forduaszá. épés g (4) képee száíuk a kus forduaszá eső közeíésé, aho az eges erheő öegeke (az eges árókerekek, ovábbá a ege végé évő egekapcsoó árcsa, eseeg axás ehereesíő árcsa öegé) -ve, az eges öegek szevéébe ezek g súáak haására éreövő ehaás -ve eöük. Ha eg öeg a csapágako kívü, kozoosa heezkedk e, akkor a ehaás eseeg egaív, ekor a (4) képebe ez az egaív, e ese áhaó az aább vázao. <0 >0. épés A erheő erőke os e a öegek súaké, hae az ehaásak egfeeő excercássa eheeze öegee haó cerfugás erőkke vesszük száíásba, ezze a ege úabb rugaas szá aaká kapuk úabb * ehaásokka. Ezeke vsszaírva a (4) képebe kapuk obb, végegesek ekheő közeíésé. Pédák ehaás száíására Kocerá F erő haására az hosszúságú, I ásodredű oaékú E rugaasság oduusú ege, rugaas szá ehaása. Eg d áérőű kör kereszeszeű ege d 4 π ásodredű oaéka I. 64 Ha az F erő az aááaszásokó a, eve b ávoságba ha (a + b = ), akkor
a b F. (5) E I Ha az F erő az aááaszások közö középe ha a = b = /, akkor F. (6) 48 E I A ege saá súáak egeeese egoszó erheések haására s ehak. Ha ovábbra s F eö a erheő erő, os a ege súá, akkor 5 F F (7) 8 48E I 77E I Péda: Az eges erőkopoesek a ehaások összegezheőek, íg eg öegű forgó vízszes egee éppe a csapágak közö középe eheeze öegű árókerék súáak haására a ege egagobb ehaása a árókerék szevéébe 5 5 g g g. (8) 8 48E I 48E I 48E I 8 Ie a kus szögsebesség a () képe akaazásáva g 48E I 5 8 d (9). ábra d áérőű, súú ege ehaása középe eheeze öeg haására Márx ódszer Az eőzőekbő áhaó, hog kfeeszeek öbb öegge erhe esere s száíás ódszereke a kus szögsebesség (forduaszá) eghaározására, de ezek akaazásához eég sok uícó ke. Teszőeges öegeoszású egeek eseé áaáosa érvées ódszer a kövekező. F Defáuk a ege c rugóáadóá, a erheő erő és a ehaás háadosá: c. Jeöük e eség recproká α-va. α. Ie c F α F (0) Az eű szevébe haó F erheőerő haására a ege eg eű kereszeszebe ve hak e. Ez eghaározhaó a rugaas szá dfferecáegeeéek akaazásáva és szakkövekbe ábázaosa ezek az eredéek egaáhaók. Váasszuk az, kereszeszeeke az eges F erheő erők haásáak síkába. A (0) képebő, α F () Ha összese öeg (pédáu árókerék, egekapcsoó-fé, sb.) va a egee, akkor az ehaás az összes F erheés haására ( =,,,)
, α F α, ( =,,,), () hsze az szögsebességge forgó ege a ehaás a excerkus eheezkedésű öegee haó cerfugás erők érík k egees voaábó. A. ábrá egrazouk pédaké ké erheő öege és ez aá a raz aá a fgeebe veedő erőke és ehaásoka. x x = =, F = =. ábra Ké erheő öeg és a ege ehaása a öegek szevéebe A () egeeeke a. ábra eöéseve ké öeg pédáára feírva kapuk, hog α α α α Az egeeeke redezve az sereeee α α, 0 α 0 α. Eek a hoogé eárs agebra egeeredszerek csak akkor va zérusó küöböző egodása az, ehaásra, ha az egeeredszer egühaó árxáak D deerása zérus. α α α α 0 D. () A () agebra egee sereee az kus forduaszá-égze. Ha va ké pozív vaós egodás, akkor azok pozív göke a kerese kus forduaszáok. α α α α α α a b 0 Ie b b 4 a és végü, a rad, eve s rad s. (4)
A képeekbe az öege [kg], az α egühaóka [/N] érékegségbe ke heeesíe. Járókerekek kegesúozása A sakus kegesúozás az ee, hog a ege és a raa évő összes öeg közös súpoa a forgásegebe kerüö. A árókereke egeéve egü ké párhuzaos, vízszes éű przára heezzük. Ha a árókerék efordu, akkor aak súpoa e esk a forgásegebe, póöegge, eköszörüésse vsszaáíhaó a súpo a árókerék geoera egeébe. A dakus kegesúozaaság az ee, hog bár a kerék súpoa aak forgásegeébe esk, a forgó ege egfogó csapágaa radás ráú erő ha függőeges egeeredezés eseé s. Eek oka, hog a kerék forgásege ráú öegeoszása e egeees, aek haására a rugaas szá S-aako vesz fe az eges rész-öegek forgás közbe excerkus eheezkedésé okozva. Ez eesúozó körbeforgó oaék ébred a csapágakba. Eek kegesúozó pado vaó érése aapá eghaározhaók a szükséges póöegek, eve a eköszörüedő, fúróva eávoíadó aagrészek és azok eheezés poa. Cerfugá kopresszor háapa dakus kegesúozás sorá készíe furaokka 4. ábra Excerkusa összeesze árcsák eredő súpoa a forgásegebe esk, de az eged súpook e esek a forgásegebe, a rugaas szá S aako vesz fe, a részárcsáa cerfugás erő ha, a csapágakba egérheő az ez eesúozó oaék Budapes, 05. szepeber 0. Kua Lászó