Ál lan dó ság és vál to zás a ma gyar kor mány za ti vi szo nyok ban ( )

MÜL LER GYÖRGY Ál lan dó ság és vál to zás a ma gyar kor mány za ti vi szo nyok ban (1990 2011) A rendszerváltás utáni kormánymodell fõbb vonásai Áttekintésem a parlamentáris berendez - ke dés kor mány za ti vi szo nya i val fog lal ko - zik, a kialakulástól a címben meghatározott idõ ke re tet túl lép ve nem is 2011-gyel, hanem az akkor elfogadott Alaptörvény utáni helyzettel befejezve. 1 A ki in du lást az MDF és az SZDSZ megállapodását realizáló 1990. má ju si és jú niusi al kot mány mó do sí tá - sok (1990. évi XXIX. és XL. tör vény) je len - tik, ame lyek a kor mány za ti vi szo nyok szem pont já ból az 1989 õszi al kot mány szö - veget elvetették. Egyrészt azért, mert továbbvitte a szocialista berendezkedés kormány modelljét: a kor mány fõ a mi nisz - tertanács elnökeként még éppen csak ki - emel ke dik a kor mány ból, de alig több mint elsõ az egyen lõk kö zött, az ál lam mi nisz te - rek meg kü lön böz te tett jog ál lá sá val pe dig a kor mány fõ alatt a kormány több szin tû sé ge is megmaradt. Másrészt politikai szem - pont ból nyo mó sabb ok ként azért, mert hi á nyoz tak a nor má lis több sé gi kor mány zás feltételei, a kétharmados törvényhozás a szinte parttalanul megfogalmazott alkotmányos követelménye a kormányoldal és az el - len zék kö zött ál lan dó kon szen zus ke re sést, vol ta kép pen nagy ko a lí ci ót fel té te le zett. 1 A közigazgatás tudományos vizsgálata egykor és ma címû tudományos konferencián (ELTE 2011. június 9 10.) tartott elõadás szerkesztett változata. Az elõ adás a kö vet ke - zõ publikációimra támaszkodik: A kor mány za ti rend szer átalakítása 2006-ban, Köz jo gi Szem le, 2009. 2. szám, 10 17. p. és Az Alaptörvény utáni kormányzati viszonyok - ról, Köz jo gi Szem le, 2011. 2. szám, 28 33. p. Az 1990-es vál toz ta tá sok után a kor mány - za ti vi szo nyok négy alap vo ná sa: 1. Meg ha tá ro zó po zí ci ó já val a mi nisz ter - el nök most már nem egy sze rû en a tes - tület elnöke, hanem kiemelkedik a kor má nyá ból, ahogy az új al kot mány - jo gi hely ze tet ne ve zik, mi nisz ter el nö - ki kormány jött lét re. 2. Megtörtént a szakítás a szocialista beren - dezkedés többszintû kormányával, amelyet az irányító szerepkörû miniszterelnök-helyettesek és a kormányzás széttagoltságához vezetõ, a kormányfõt is gyengítõ kormánybizottsági rendszer jel lem zett. Ezzel szem ben a kormány felépítésének, belsõ viszonyainak elveként a mi nisz ter el nök alatt nincs to váb - bi hierarchia, a miniszterek alkotmányjogi értelemben egyenrangúak. 3. A kormány viszonyrendszere, kapcso - lata a többi hatalmi ághoz a kétharmados követelmény, a kétharmados tör - vényhozási tárgyak mérséklésével az 1989. õszi al kot mány szö veg gel ki ala - kí tott ál la pot hoz ké pest is át ren de zõ - dött, ami után leg fon to sabb el len pont - ja nem is annyi ra a par la ment, pon to - sab ban az el len zék, ha nem a na gyon erõs Alkot mány bíró ság és a tõle füg - get len más szer vek. Hoz zát éve, a be - ren dez ke dés arra épült, hogy a kor - mányoldal nem rendelkezik kéthar - mados parlamenti többséggel, ha megszerzi, korlátozhatja ugyan magát, de le he tõ sé ge nyí lik az alkot má nyos fé - kek meggyengítésére vagy kioltására. 4. Ezek hez jött még az Al kot mány alatt, de az alkotmánymódosításokkal egyide jû leg ki ala kí tott ál lam i ve ze tõi mo - dell, illetve ál lam tit ká ri rend szer a po - litika és közigazgatás szétválasztásának esz mé nyé vel (1990. évi XXXIII. tör - vény). E sze rint egyik ol da lon áll nak a kor mány zat po li ti kai ve ze tõi, a mi - nisz ter el nök, a mi nisz te rek és a po li ti - kai államtitkárok, akik jöhetnek, mehetnek, ciklusonként cserélõdhetnek. A másikon pedig a szakmai vezetõk: a min den ko ri kor mány hoz lo ja li tás sal

46 Magyar Közigazgatás Tudományos közlemények tar to zó köz igaz ga tá si és he lyet tes ál - lam tit ká rok, akik nek hely ze te a ha tá - ro zat lan idõ re szóló ki ne ve zés sel el vi - leg sta bil és biz ton sá gos. 21 év el tel té vel de majd az Alap tör vény utá ni hely zet ben is a mi nisz ter el nök ki - emelkedése és a kormány belsõ viszonyai - nak elve, amelyek még részletesebben szóba ke rül nek, töb bé-ke vés bé ál lan dó nak bi zo - nyultak. Ezekkel szemben az állami vezetõi mo dell 2006-ban és 2010-ben is ki cse ré lõ - dött, a kormány vi szony rend sze re pe dig az Alap tör vénnyel (és elõt te már az Alkot - mánybíróság hatáskörét mérséklõ alkotmánymódosítással) megváltozott. A sza bá lyo zá si hát tér 2011-ig A kor mány zat szer ve ze ti-mû kö dé si rend je és a ha ta lom gya kor lás tech ni kái cik lu son ként je len tõ sen át ala kul tak. Jogi hát te rét il le tõ en azon ban az 1990-ben ki - ala kí tott kor mány za ti be ren dez ke dés ért ve alat ta a kormány struk tú rá ját, bel sõ vi szo nya it, a kor mány fõ hely ze tét és az ál - lam i ve ze tõi mo dellt, illetve ál lam tit ká ri rend szert 2006-ig szin te érin tet le nül ma - radt. A Horn-kor mány alatt 1997-ben az al kot mány mó do sí tás (1997. évi LIX. tör - vény) pél dá ul az ügy ve ze tõ mi nisz ter el - nök fo gal má val csak fi no mí tot ta az elõ - írá so kat, ahogy a kormány hely ze té re vo - nat ko zó sza bá lyo zás meg le he tõ sen ké sõi be fe je zé se ként a lé nye get il le tõ en nem vál - toz ta tott a fenn ál ló ál la po to kon a kor - mány ta gok és az ál lam tit ká rok vi szo nya it ren de zõ 1997. évi LXXIX. tör vény sem. A kormányzati berendezkedés fontos ponto kon elõ ször csak 2006-ban, ami kor po li ti - kai értelemben nem is történt kormányvál - tás, a második Gyurcsány-kormány hivatalba lé pé se elõtt majd 2010-ben biz to s két har - mados parlamenti többséggel a háta mögött a második Orbán-kormány megalakulásával ismét módosult. A változtatások mindkét alkalommal minimális, 2006-ban a kormány szervezetalakítási mozgásterének kitágítása érdekében az ellenzék szokatlanul nagyvonalú támogatásának köszönhetõ alkotmánymódosítással jártak. A jogi hátteret sokkal inkább a kormányzati viszonyokat alaposan átrendezõ két címében egyezõ, néhány lényeges kivétellel tartalmában nem is annyira ellentétes, szabályozási szemléletében és fogyatékosságaiban pedig nagyon hasonló, még csak nem is kétharmados kormányszervezeti törvény képezte. (A központi államigazgatási szer vek rõl, va la mint a Kormány tag jai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. és a 2010. évi XLIII. tör vény rõl van szó. 2010-ben valójában a korábbi törvény szerkezete, jelentõs részében a szövege megma radt; a vég ered mény azt sej te ti, hogy a jog - szabály-elõkészítõk tartalmilag nem is új törvényre, hanem inkább néhány fontos ponton a változtatások átvezetésével az elõzõ módosítására és átszámozására törekedtek.) a) 2006-ban a miniszterelnöki hatalom demonstratívan továbbszélesedett a miniszteri önállóság, a reszortelv háttérbe szorításával, a kormány testületi szerepkörének, a testületi elvnek a sérelmére. Másik fontos pontként az államtitkári rendszer gyökeresen átalakult a politika és a közigazgatás szétválasztásának elvén nyugvó addigi állami vezetõi modell elvetésével. A kormányzati vezetõk, a miniszterelnöktõl a szakállamtitkárig egységesen politikai státusba kerültek, mivel megbízatásuk a kormány fennállásáig tart. Ezek mellett a szervezetalakítási jogkörének szervezeti rendteremtést célzó újraértelmezése következtében a kormány mozgástere (például az államtitkári és kormánybiztosi létszám limitálásával vagy a kormányhivatalok alakításának parlamenti hatáskörbe utalásával) szûkült. b) 2010-ben a miniszterelnök megerõsített pozíciója megmaradt, a kormány felépítésének ere de ti elve a miniszter - elnök-helyettes addig egyébként hiányzó intézményének elismerésével az alkotmánymódosítással mérsékelten

Mül ler György: Állandóság és változás a magyar kormányzati viszonyokban 47 módosult, szervezetalakítási szabadsága néhány 2006-ban felállított korlát (létszámlimitek) lebontásával némileg széle se dett, és a 2006-ig ér vé nyes régi ál lam - titkári rendszer visszaállt. Ezek mellett a Miniszterelnöki Hivatal megszûnt és létrejött a Miniszterelnökség, voltaképpen az ad dig sem iga zán egy sé ges kor - mányzati központ kettévált, a kormányzati szervezet a különféle ágazatok összevonásával összesen nyolc minisztériummal jelentõsen karcsúsodott. Kicsit részletezve a két állami vezetõi mo - dellt: a 2006 2010 kö zött fenn ál ló ál lam tit - ká ri rend szer elve a kor mány za ti, kö zöt - tük a szakmai, vezetõk egységes politikai státusza miatt szinte általános elutasításba üt kö zött. Pe dig hi bái, fo gya té kos gya kor la ti megvalósítása és egyes irracionális motívu - mai (a po li ti kai kor mány zás túl haj tá sa, a közigazgatással szembeni bizalmatlanság) el - le né re iga zo dott a va ló ság hoz. A po li ti ka és a közigazgatás szétválasztására épülõ állami vezetõi modell kudarcát mutatta, hogy a közigazgatási és helyettes államtitkári kar cik lus ról cik lus ra ki cse ré lõ dött. Ez fel ró ha - tó a po li ti ká nak meg a po li ti kai kul túr a szín - vonaltalanságának, de kifejezi azt is, hogy nem elég, ha a közigazgatási felsõ vezetõ lo - jális a mindenkori kormányhoz, hanem a po li ti kai bi zal mat is meg kell sze rez nie. Eb - bõl a szem pont ból a hely zet nem vál to zott meg 2010-ben, mi u tán vissza állt a ko ráb bi rend szer, mert jól érzékelhetõen a közigazgatási és a he lyet tes államtitkári kar összeállításakor a személyi ki vá lasz tás po li - ti kai és bi zal mi szem pont jai to vább ra is erõ - teljesen érvényesülnek. értjük megtartotta. Megmaradt a kormány felépítésének elve és a miniszterelnök domi - nan ci á ja is. A ko ráb bi ál la pot hoz ké pest azonban alaposan átrendezõdött a kormány al kot má nyos kör nye ze te, vi szony rend sze - re. Ennek lényegeként a mindenkori kormány helyzete hacsak kivételesen nem áll mögötte országgyûlési kétharmad a jö - võ re néz ve gyen gül. Iga zi el len sú lya most már nem az Alkot mány bíró ság, amely nek fe lül vizs gá la ti le he tõ sé gei az utó la gos nor - ma kont roll és igény be vé te lé nek kor lá to zá - sával mérséklõdnek, hanem a parlamenti el - len zék. Ame lyik kormány majd nem ren - delkezik kétharmados többséggel nem illetve csak ha az el len zék kel meg egye zik és megszerzi a támogatását lesz képes a fenn ál ló ál la pot meg vál toz ta tá sá val a po li ti - kai irány vo na la szem pont já ból alap ve tõ kérdésekben céljai megvalósítására. Alkotmánymódosításra nincs módja, az Alaptörvény pedig a kétharmados sarkalatos törvé - nyek körét az alapjogok és az államszerveze - ti vi szo nyok sza bá lyo zá sán túl tár sa da lomés gaz da ság po li ti kai vagy ilyen össze füg gé sû ügyekre is kiterjeszti. (Néhány más mellett a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapve - tõ szabályaira.) Egészen más körülmények kö zött az al kot má nyo zó több ség né mi leg ah hoz az ál la pot hoz tért vissza, ami kor a jogállami átmenet folyamatában, 1989-ben a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon kialku - dott és ki mun kált al kot mány mó do sí tás a po li ti kai bi zony ta lan ság és bi zal mat lan ság miatt az alkotmányerejû törvényekkel kor - látozta volna a leendõ kormányt. A miniszterelnök kiemelkedése Az Alap tör vény 2011-ben 2011-ben az Alap tör vény a kor mány ra vo nat ko zó al kot mány szö ve get ki ja ví tot ta és korszerûsítette, de az 1990-es kormánymo - dellt ha alat ta csak a kormány struk tú rá ját, bel sõ vi szo nya it és a kor mány fõ hely ze tét A mi nisz ter el nök hely ze té bõl ki in dul va a magyar rendszer jellemezhetõ kancellári típu sú kor mány zás ként, mi vel ki ala kí tá sá hoz a mai né met be ren dez ke dés és az 1949-es alap tör vény 1990-ben és ké sõbb is min tát adott, mégis gyakran félrevezetõ, mert a né - met kancellár helyzetének és lehetõségeinek felülértékelésével és félreértésével eleve vala -

48 Magyar Közigazgatás Tudományos közlemények mi fé le dik ta tó ri kus jel le gû kor mány fõi túl - hatalmat sejtet. Hangsúlyozva, hogy a mi - nisz ter el nök kor má nyon be lü li, 1990-ben kialakított dominanciája, a kormányt szá - mos fék kel el len sú lyo zó a par la men ta riz - musba illeszkedett, és nem a hatalmi ágak (par la ment és kormány) kö zöt ti vi szony ról vagy valamiféle antidemokratikusba hajló rend szer rõl szólt. A mi nisz ter el nök ki emel - kedése és viszonya a minisztereihez alkotmányi szinten szövegszerûen markánsan csak az Alaptörvényben fogalmazódott meg (18. cikk). E sze rint a mi nisz ter el nök meg - ha tá roz za a kormány ál ta lá nos po li ti ká ját, a mi nisz ter pe dig en nek ke re tei kö zött ön ál ló - an irányítja az államigazgatás feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, va la mint el lát ja a kormány vagy a mi nisz ter - elnök által meghatározott feladatokat. Tar - talmi értelemben a kormányfõ irányító sze - repe mégsem újdonság, a miniszterelnöki kormány nem az Alap tör vénnyel, ha nem az 1990-es alkotmányos helyzettel keletkezett. Az zal a kü lönb ség gel, hogy az Alap tör vény most már nem lep le zi a tes tü le ti ülé sek ve ze - té sé vel a mi nisz ter el nök kor má nyon be lü li irányító szerepét, amelyet az alkotmányszö - veg addig csak körülírt, és egyértelmûvé teszi a mi nisz te rek kel fenn ál ló vi szo nyát is. A mi nisz te rek akik nek sor sa a kor mány - ala kí tá si jog és a bi zal mat lan sá gi sza bá lyok miatt egyéb ként is tõle függ alá ren de lõd - nek a miniszterelnöknek. Az Alaptörvényig az alkotmányszöveg ugyanis burkolta a miniszterelnök kormányon belüli kiemelkedését, mert a korábbi kormányfõi modellhez illõ és érintetlenül hagyott régi formulával mintha továbbra is csak elsõ len ne az egyen lõk kö zött igen szû - ken testületvezetésként definiálta a feladatkörét. (A miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.) 1990-ben alkotmányos helyzetének megerõsítése mégis azt célozta, hogy a miniszterelnök szerepe ne merüljön ki a kormányülés vezetésében, hanem irányítsa kormánya tevékenységét. Furcsa és az Alap tör vény ben el is ve tett meg ol dás - sal még miniszterelnök-jelöltként hozzá kötõdik a kormányprogram, övé a kormányalakítás, õ je lö li ki he lyet te sét, és a kor mány ba tár - ca nélküli minisztereket állíthat be. Habár az Alkotmányból kimaradt, de ezekbõl a jogokból levezethetõen az Alaptörvényig a kormányszervezeti törvényekben fogalmazódott meg világosan a miniszterelnök irányítási és fõnöki pozíciója. Ahogy majd az Alaptörvényben is, német mintára annak kimondásá - val, hogy a miniszterelnök határozza meg a kormánypolitika általános irányát, a miniszter pedig ennek keretei között tevékenykedik. Az al kot má nyos hát tér ugyan már 1990-ben megszületett, de a miniszterelnöki hatalom látványos kibontakozását 1998-tól, az elsõ Orbán-kormánytól érzékeltük, és töb - bek vé le mé nye sze rint a mi nisz ter el nö ki kormány ténylegesen csak innentõl valósult meg. Ennek egyik jeleként a Miniszterelnöki Hivatal a kormányfõ szervezeti háttereként politikai, közigazgatási és kommunikációs értelemben is kormányzati központtá fejlõdött, és többé-kevésbé alkalmassá vált a kormányzati folyamatok felülrõl vezérlésére. Az irány folytatódott Medgyessy Péter alig több mint kétéves miniszterelnöksége alatt is: õ a ka bi - netirodáját erõsítette meg, amely fontos és közvetlen szerephez jutott a kormányzati igazgatás irányításában és mozgatásában. A második Gyurcsány-kormány megalakulásakor a kormányszervezeti törvény a kormány korábbi jogkörének elvonásával a miniszterelnökre ruházta a kormánybiztosok irányítását, és kiterjesztette személyzeti hatalmát az államtitkári kar egészére. A miniszterelnöki hatalom további erõsödésével összefüggésben és hátterére építve 2010-ben a személyzeti politika központosítása azzal folytatódott, hogy a kormányzaton belüli kinevezési eljárásokban a közigazgatási tárca vezetõi kötetlensége miatt politikai szempontok érvényesítésére is alkalmas vétójoghoz jutottak, amely kiterjed a minisztériumi osztályvezetõktõl a helyettes államtitkárokig, beleértve a minisztériumi szint alatti fõhatóságok vezetõit is.

Mül ler György: Állandóság és változás a magyar kormányzati viszonyokban 49 Az 1990. évi alkotmánymódosítások után a miniszterelnök nemcsak kiemelkedett kormányából, hanem a német berendezkedésbõl átvett konstruktív bizalmatlansággal politikai helyzete a parlamenttel szemben is megszilárdult, amely az ellenzéki lehetõségek korlátozásával a kormányzás stabilitását célozta; azt, hogy a kormányok kitölthessék a parlamenti ciklusokat. A konstruktív bizalmatlanság hosszú ideig nem jutott jelentõséghez, stabilizációs célját csak 2008 tavaszától érte el, amikor a szocialista-szabaddemokrata koalíció felbomlott, és hozzásegítette a biztos parlamenti többséggel már nem rendelkezõ második Gyurcsány- és Bajnai-kormány hivatalban maradását. A konstruktív bizalmatlanság magyarországi történetét különösen érdekessé tette, hogy egyszeri és sikeres alkalmazásakor tulajdonképpeni eredeti rendeltetésével szemben a kormányoldal használta fel a parlamenti cikluson belüli kormányfõ-váltás ra, ami kor 2009-ben Gyur csány Fe renc helyébe Bajnai Gordon lépett. (Ennek lehetõségét már 2004-ben Medgyessy Péter távozásakor is fontolgatták.) Kormánypárti eszközként a konstruktív bizalmatlanság a személycsere biztonságos és gyors útját kínálja, amely megakadályozza, hogy a folyamatban az utód jelölésével a köztársasági elnök szerepet játszhasson. Legitimációs problémái, antidemokratikus és a kormány parlamenti felelõsségét korlátozó hatásai miatt nem feltétlenül népszerû stabilizációs eszközt megtartot ta az Alap tör vény is, de a kor mány nak az ezzel nyújtott biztonságából egy másik ágon a köztársasági elnök új parlament-feloszla - tá si jo gá val vissza vett. (Ezzel él het, ha már - ci us 31-ig nincs el fo ga dott költ ség ve tés, amely al kot má nyos fék ként a Költ ség ve té si Ta nács elõ ze tes hoz zá já ru lá sát igény li.) A kormány bel sõ vi szo nyai 1990-tõl a felépítését meghatározó rendel - ke zés (Al kot mány 33. : a kormány a mi nisz - terelnökbõl és a miniszterekbõl áll) magába foglalta a kormányon belüli viszonyok elvét is, még pe dig azt, hogy a mi nisz te rek al - kotmányjogi ér te lem ben egyen ran gú ak, amellyel kizárta irányítási szerepkörû miniszterelnök-helyettes, kiemelt jogállású állam- vagy csúcsminiszter beállításával a kormányfõ alatt a további hierarchikus kapcsolatokat. Az elvet az 1990. májusi alkotmánymódosítás indokolása kifejezetten ki is mondta: a miniszterek egyenlõ felelõsséget viselnek, ezért indokolt, hogy a hierarchiában egyen lõ he lyet is fog lal ja nak el. Más kér - dés, hogy az al kot má nyos elv tõl a va ló ság mégis eltér; a jogi értelemben egyenrangú miniszterek jelentõsége nagyon is különbözhet. Valódi súlyukat és a kormányon belüli erõviszonyokat különféle tényezõk a tárca vagy az irányított terület jelentõsége, politikai háttér, párttisztségek, koalíciós szempontok, személyes adottságok, a miniszterelnökhöz fûzõdõ viszony és a helyettesítése, kabinettagság határozzák meg. Azok a miniszterek pe dig, akik az iga zán fon tos 2010-ig fenn ál - ló szakkabineteket (gazdasági, társadalom - politikai, fejlesztéspolitikai) vezették, irányítási jogaik kimondása nélkül mintegy csúcsminiszteri pozícióba és a többi miniszter fölé kerültek. Sõt a miniszterelnököt helyettesítõ miniszter a Gyurcsány-kormányok alatt jól érzékelhetõen ténylegesen miniszterelnök-helyettesi funkciót tölthettek be. Az Alaptörvény sem változtatott a kormány fel épí té sén: a kormány tag jai a mi niszterelnök és to vább ra is mi nisz té rium élén vagy tár ca nél kül a mi nisz te rek (16 17. cikk). A fel épí tés szabályával mindkét alkotmányszöveg a miniszterelnök dominanciája mellett rögzíti a kormány testületi jellegét, nem engedi meg miniszteri kinevezés nélkül a kormánytagságot és a magyar berendezkedésben a kabinet-kormányzást sem abban az értelmében, hogy a kormányfõbõl és általa kiválasztott miniszterekbõl álló szûkebb összetételû testület formálisan gyakorolja a kormány jogait. Politikai szempontból bármennyire jelentõs szere pet tölt he tett be 1994 2010 kö zött szin te kormányelnökségként a miniszterelnökbõl és néhány miniszterbõl felálló kormánykabinet,

50 Magyar Közigazgatás Tudományos közlemények formailag nem rendelkezhetett ügydöntõ hatáskörrel. A fel épí tés re vo nat ko zó sza bály érin té se nél kül 2010-ben a má so dik Or bán-kor - mány meg ala ku lá sa elõt ti al kot mány mó - do sí tás le he tõ vé tet te, hogy a kor mány fõ a mi nisz te rek kö zül most már nem mi nisz - ter el nö köt he lyet te sí tõ mi nisz tert, ha nem egy vagy több mi nisz ter el nök-he lyet test je - löl jön ki. Ilyen szö ve ge zé si tech ni ká val tar - tot ta meg a tiszt sé get 2011-ben az Alap - törvény is, amely bõl következõen, és mert a mi nisz ter el nök-he lyet tes jog kö ré rõl, funk ci ó já ról sem mit nem mond, a kor má - nyon be lül a miniszter elnök és a minisz - terek kö zött vissza tér ve az 1990 elõt ti állapothoz el vi leg nem ke let ke zett köz ve - tí tõ-irá nyí tá si szint. (Annyi vál to zott, hogy a mi nisz ter el nök a mi nisz te rek kö zül most már nem az õt he lyet te sí tõ mi nisz - tert, ha nem a mi nisz ter el nök-he lyet test je - lö li ki.) Ál lan dó ság és vál to zás a ma gyar kor mány za ti vi szo nyok ban (1990 2011) Az áttekintés a parlamentáris berendezkedés kormányzati viszonyaival foglalkozik a kialaku - lástól, amelyet az 1990. májusi és júniusi alkotmánymódosítások jelentik, a 2011-ben elfogadott Alaptörvény utáni helyzettel befejezve. Az 1990-es változtatások után a kormányzati viszonyok alapvonásaiként a miniszterelnök kiemelkedik a kormányából; a kormány belsõ viszonyainak el - veként a miniszterek alkotmányjogi értelemben egyenrangúak; a kormány viszonyrendszerében legfontosabb ellenpontja nem annyira a parlament, hanem a nagyon erõs Alkotmánybíróság; az al - kotmánymódosításokkal egyidejûleg kialakított állami vezetõi modell, illetve államtitkári rend - szer a politika és közigazgatás szétválasztásának eszményére épült. A miniszterelnök kiemelkedése és a kormány belsõ viszonyainak elve többé-kevésbé állandónak bizonyultak, amellyel szemben az állami vezetõi modell 2006-ban és 2010-ben is kicserélõdött, a kormány viszonyrendszere pedig az Alaptörvénnyel megváltozott.