Az Európai Unió kohéziós politikája A településfejlesztés közösségi irányai: a Lipcsei Karta Szaló Péter A fejlesztéspolitika alapjai az Európai Unióban A Római Szerződés 158. cikkelye szerint: gazdasági és szociális kohéziójának megerősítése érdekében, a Közösség célul kell, hogy kitűzze az egyes régiók fejlettségi szintje közötti eltéréseknek és a leghátrányosabb helyzetű régiók beleértve a vidéki területeket - elmaradottságának csökkentését 1
Fontosabb politikák az EU-ban: Közös agrárpolitika Gazdasági és szociális kohézió Gazdasági Monetáris Unió Környezetvédelem Foglalkoztatáspolitika Versenypolitika Horizontális politikák: Esélyegyenlőség férfiak és nők között Szinonímák Regionális politika Struktúra politika Kohéziós politika 2
A struktúrapolitika elvei decentralizáció partnerség szubszidiaritás addicionalitás koncentráció Transzparencia Szubszidiaritás amit az egyes ember önmaga a saját erejével elvégezhet, nem szabad a társadalmi tevékenység körébe utalni, s hasonlóképpen amit kisebb és alacsonyabb rangú közületek elintézhetnek, azt nagyobb és magasabb közület jogosan nem vonhatja a maga hatáskörébe, mert nagy kárral jár és a helyes rendnek teljes fölborítása. Hiszen a társadalmi beavatkozásnak mindig az a természetes célkitűzése, hogy kisegíteni akarja a társadalmi test egyes tagjait, nem pedig tönkretenni vagy fölszívni XI. Pius pápa apostoli körlevele (1931) 3
Fejlesztéspolitikai keretek 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Az előcsatlakozási alapok Phare ISPA SAPARD 4
Kohéziós politika 2000/4-2006 A strukturális alapok célkitűzései 1. Célkitűzés: a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítése - átl. GDP/fő < 75% EU átl. (Nemzeti Fejlesztési Terv szükséges) 2. Célkitűzés: a strukturális problémákkal küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása 3. Célkitűzés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek alkalmazását és korszerűsítését célzó támogatás - horizontális 5
A célterületek kiválasztása a NUTS rendszer a kiválasztás szintjei 1. Célterület. NUTS 2 2. Célterület NUTS 3 3. Célterület a kiválasztás kritériumai Az Európai Unió fejlesztéspolitikájának eszközei Strukturális alapok: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF, European Regional Development Fund) Európai Szociális Alap (ESF, European Social Fund) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekció (EAGGF-GS, European Agricultural Guidance and Guarantee Fund Guidance Section) Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG, Financial Instrument for Fisheries Guidance) Egyéb fejlesztési források Közösségi kezdeményezések (Community Initiatives) Kohéziós Alap (CF, Cohesion Fund) Európai Beruházási Bank (EIB, European Investment Bank) 6
Az Európai Unió fejlesztéspolitikájának eszközrendszere Regionális és kohéziós politika Közösségi kezdeményezések Kohéziós Alap Strukturális alapok EU pénzintézetek URBAN EQUAL LEADER INTERREG ERDF EAGGF FIFG ESF CEB EBRD EIB A Nemzeti Fejlesztési Terv ill. a Közösségi Támogatási Keret Célrendszere KTK 2004-2006 Konvergencia az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez Specifikus Célok A gazdasági versenyképesség javítása A humán erőforrások jobb kihasználása Jobb környezet Kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés Prioritások Versenyképesebb termelőszektor Növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra, tisztább környezet Erősebb regionális és helyi potenciál Technikai segítségnyújtás Operatív Program Gazdasági versenyképesség OP Agrár- és vidékfejlesztési OP Humánerőforrás fejlesztési OP Környezetvédelmi és infrastruktúra OP Regionális OP 7
Kohéziós politika 2007-13 CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK Konvergencia Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Európai területi együttműködés 8
Az Európai Unió régióinak besorolása a 2007-2013 közötti Strukturális Alap támogatások egyes célkitűzéseihez operatív program a tagállam által benyújtott és a Bizottság által elfogadott dokumentum, amely összefüggő prioritások alkalmazásával fejlesztési stratégiát határoz meg, amelynek megvalósításához valamely alapból, illetve a Konvergencia célkitűzés esetében a Kohéziós Alapból és az ERFAból támogatást vesznek igénybe 9
Konvergencia Célja felgyorsítani a konvergencia folyamatát a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban a fizikai és emberi tőkébe való jobb minőségű beruházással javítja a növekedés és a foglalkoztatás feltételeit, fokozza az innováció és a tudásalapú társadalom fejlődését, a gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességet, a környezet védelmét és javítását, illetve a közigazgatás hatékonyságát. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célja a legkevésbé fejlett régiókon kívül növelni a régiók versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási arányát, a humán tőkébe való beruházás minőségének javítása, az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozói szellem előmozdítása, a környezet védelme és javítása, továbbá az elérhetőség javítása, a munkavállalók és az üzleti vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, illetve a nyitott munkaerőpiac fejlesztése révén. 10
Európai területi együttműködés A célkitűzés erősítse a határokon átnyúló együttműködést közös helyi és regionális kezdeményezések útján, a transznacionális együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint a régiók közötti együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten. 11
Eszközök és feladatok Az alapok a következőképpen járulnak hozzá az említett három célkitűzés megvalósításához: Konvergencia célkitűzés: az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap; Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: az ERFA és az ESZA; Európai területi együttműködés célkitűzés: az ERFA. 12
Kohéziós Alap Azok a tagállamok jogosultak a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, amelyek esetében a 2001 2003 időszakra vonatkozó, vásárlóerőparitáson mért és a közösségi adatok alapján számított bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el a Huszonötök GNI-átlagának 90%-át, és amelyek rendelkeznek a konvergenciafeltételek teljesítésére irányuló programmal. A Konvergencia célkitűzés alapján támogatásra nem jogosult régiókban is nyújt támogatást Jogosultság - lehatárolás A Konvergencia célkitűzés szerint a strukturális alapokból támogatásra jogosult régiók a 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája II. szintjének (a továbbiakban: NUTS II. szint) megfelelő régiók, a 2000 2002 időszakra vonatkozó, a vásárlóerőparitáson mért és a közösségi adatok alapján számított, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el a Huszonötök GDP-átlagának 75%-át ugyanezen referencia időszak tekintetében. 13
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás A Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés szerint a strukturális alapokból támogatásra jogosult régiók az 1. célkítűzés hatálya alá nem tartozó régiók. A nemzeti stratégiai referenciakeret előterjesztésekor az egyes tagállamok jelölik meg azokat a NUTS I. vagy NUTS II. régiókat, amelyekre vonatkozóan az ERFA által finanszírozandó programot fognak benyújtani. Európai területi együttműködés A határokon átnyúló együttműködés céljából, a támogatásra jogosult területek a Közösség NUTS III. szintű, valamennyi belső és egyes külső szárazföldi határok mentén fekvő régiói, és a Közösség NUTS III. szintű, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található valamennyi régiója, 14
Stratégiai megközelítés Közösségi Stratégiai Irányelvek (CSG) Nemzeti Keretstratégia (referencia keret) ÚMFT - ÚSZT A Közösségi Stratégiai Irányelvek (CSG) fő céljai Infrastrukturális beruházások révén javítani a régiók vonzerejét A kutatás és innovációs hálózatok megerősítése révén ösztönözni az innovációt és a tudás alapú gazdaság növekedését A képzésbe való befektetéssel és a munkaerő-piac kiterjesztésével több és jobb munkahelyet teremteni 15
1. prioritás: Európa és annak régiói olyan hellyé váljanak, ahol érdemes befektetni és dolgozni a) A közlekedési infrastruktúrák kiterjesztése és javítása b) Tisztább környezet c) Európa hagyományos energiaforrásoktól való függőségének csökkentése d) Egészség 2. prioritás: Tudás és innováció a növekedésért a) Az RTD-re fordított befektetések növelése és javítása b) Az innováció megkönnyítése és a vállalkozói tevékenység előmozdítása c) Tőkéhez való hozzáférés 16
3. prioritás: Több és jobb munkahely a) Több embert visszacsalogatni a foglalkoztatásba és a szociális ellátó rendszer modernizálása b) A dolgozók és az üzemek alkalmazkodóképességének és a munkaerő piac rugalmasságának javítása c) Jobb oktatáson és képességeken keresztül növelni az emberi tőkére fordított befektetéseket 4. prioritás: Területi kohézió a) A gazdasági tevékenységek kiegyensúlyozottabb b) Határokon átnyúló együttműködés c) Országok közötti együttműködés 17
Lipcsei Charta a fenntartható városfejlesztésről Városfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és válaszok Közösségi Kormányzati Önkormányzati 18
Program a Lipcsei Charta végrehajtására A városok hosszú távon csak akkor tölthetik be a társadalmi fejlődés és a gazdasági növekedés motorjaként a lisszaboni stratégiában leírt szerepüket, ha sikerül megőriznünk a társadalmi egyensúlyt a városokon belül és a városok között, fenntartanunk kulturális sokféleségüket és kimagasló színvonalat elérnünk a várostervezés, az építés és a környezetvédelem területén. (Lipcsei Charta a városfejlesztésért felelős miniszterek közös A LIPCSEI CHARTA Politikai kötelezettségvállalás a városfejlesztésért felelős miniszterek részéről: Országos vitát folytatnak arról, hogyan integrálják a charta alapelveit, stratégiáit a nemzeti, regionális és helyi fejlesztési politikákba Alkalmazzák az integrált városfejlesztés eszközét, és az ehhez kapcsolódó korszerű kormányzást a végrehajtás érdekében 19
VEZÉRELVEK u u u u u u u u u A fenntartható fejlődés dimenzióinak figyelembe vétele (gazdasági prosperitás, társadalmi egyensúly, egészséges környezet) Intézményi kapacitások biztosítása A városok a gazdaság növekedés forrásai, a tudás központjai, de társadalmi és környezeti problémákkal küzdenek Teljes körű, átfogó városfejlesztési stratégiára van szükség Minden, a városfejlesztési folyamatban érintett személy és intézmény koordinált fellépésére A városok határain túlmutató együttműködés szükséges Kormányzati szintek felelőssége a városok jövőjének alakításában Ágazati politikák közötti koordináció Szakmai tudás A Lipcsei Charta által kijelölt feladatok Integrált városfejlesztési politika előtérbe helyezése Magas színvonalú közterületek létrehozása Infrastrukturális hálózatok korszerűsítése és az energiahatékonyság növelése Pro-aktív innovációs és oktatási politikák érvényesítése Hátrányos helyzetű városrészek kiemelt kezelése A fizikai környezet javítása A helyi gazdaság és a helyi munkaerő-piac erősítése A gyermekek és a fiatalok pro-aktív oktatása és továbbképzése Hatékony és megfizethető városi közlekedés ösztönzése 20
Prioritásaink az úniós elnökség alatt Klímaváltozás, energiahatékonyság városfejlesztési szempontból (területi tervezés, közlekedés) Demográfia városi dimenziói Biztonság és városfejlesztés Részvétel a Lipcsei Charta segítő módszertanában A klimaváltozás kihívásai a városok számára (UDG, DG) 21
The urban aspects of demographic change/migration (High level conference) 22
What trends show: Population ageing 23
Egy Integrált Városfejlesztési Stratégia 1. Helyzetértékelés 2. Stratégia 3. A megvalósítás eszközei Az IVS fejezetei Balatonfüred példáján 24
Helyzetértékelés városszerkezet gazdaság társadalom Települési környezet közszolgáltatások Előző időszak fejlesztéseinek tapasztalatai SWOT Vízió a városról 2. Stratégia A város és részeinek fejlesztési céljai A stratégia alapján akcióterületek lehatárolása Fenntarthatósági szempontok (intézmények, környezet, szegregáció) A stratégia külső és belső kapcsolatai Kockázatelemzés 25
Városrészek Akcióterületek lehatárolása 26