Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ Centrul Transfrontalier de Competenţă în Domeniul Dezvoltării Rurale Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development konferencia A partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas 2006. június 29. Levezető elnök: Dr. Baranyi Béla tudományos osztályvezető A projekt az INTERREG IIIA Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával valósul meg 1
A partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben Szarvas, 2006. június 29. TARTALOM Baranyi Béla Megnyitó 3 Andrew Fieldsend Constraints on rural entrepreneurship in the cross-border region 5 Törökné Rácz Erzsébet Vidékfejlesztési stratégiák Békés megyében 10 Dan Gascoyne Praxis Making Rural Entrepreneurship Work 13 Litkei Júlia The contribution of Equal in reducing outward migration from south eastern Hungary 17 Gergely Ildikó A rostkender (Cannabis sativa L.) szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben 18 Gurzó Imre A vidékfejlesztés egy lehetséges fejlesztési iránya: az agrárgazdaság alternatív jövedelemszerzési lehetőségei Békés megyében 19 Karácsonyi Péter A környezeti beruházások a magyar-román határ menti régióban 20 Cosmin Aldea and Mihaela Stanescu Partnerships in Arad vineyard - the key element for its development 21 Katona Kovacs Judit A Leader+ magyarországi bevezetésének tapasztalatai a partnerségi alapelv Szemszögéből 25 Mike Alderson Partnering enterprise development A one stop model from southern Africa 31 2
A partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben Szarvas, 2006. június 29. MEGNYITÓ Dr. habil. Baranyi Béla CSc University of Debrecen Centre of Agricultural Sciences, Department of Land Use and Regional Development, 4032 Debrecen, Boszormenyi ut 138. E-mail: baranyib@rkk.hu A rendezőszervek, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma, az MTA Regionális Kutatások Központja, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., a Békés Megyei Önkormányzat és a magam nevében tisztelettel köszöntöm a Határmenti Vidékfejlesztő Tanácsadó Központ (HVTK) Partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben című konferencia résztvevőit, akik előadóként vagy érdeklődőként megtisztelték a mai rendezvényt. A Debreceni Egyetemen ez év márciusában tartott nagyszabású konferenciát követően immár második alkalommal kerül sor a HVTK szervezésében a projekthez kapcsolódó rendezvényre, amelynek ezúttal a Tessedik Sámuel Főiskola adott otthont és biztosított megfelelő körülményeket. Az Interreg IIIA Magyarország Románia és Magyarország Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködés keretében az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával Debreceni Egyetemen megvalósuló, a romániai és egyesült királyságbeli felsőoktatási intézmények segítségét is élvező HVTK-projekt, mint multidiszciplináris vidékfejlesztési szakmai tanácsadó központ célja, hogy a döntően mezőgazdasági jellegű és vidékfejlesztési szempontból érintett magyar román határrégiókban biztosítson lehetőségeket a fenntartható fejlődés szakmai feltételeinek megteremtéséhez. Ismeretes, hogy a vidéki területek kiemelten fontos szerepet játszanak mind az Északalföldi, mind pedig a Dél-alföldi régiókban, ahol a lakosság mintegy 30%-a a mezőgazdaságban dolgozik, a népesség közel 80%-a pedig rurális vidéki térségekben, illetve közvetve vagy közvetlenül a vidékfejlesztési hatások által érintett területeken és környezetben él, hasonlóan mint Nyugat-Romániában. A vidékiség fokozottabban érvényesül a határ menti 3
régiókra, ahol a vidéki közösségeknek a szoros földrajzi, környezeti, kulturális és történelmi kötelékeken túl a határmentiségből eredő hátrányos vagy éppen halmozottan hátrányos és periférikus helyzet következményeivel is számolniuk kell. Az elmondottak és a megfelelő vidékfejlesztési stratégiák kidolgozása miatt is megkülönböztetetten fontosak tehát azok a maihoz hasonló szakmai fórumok, amelyek lehetővé teszik, hogy a vidékfejlesztés kérdéseiben jártas hazai és külföldi szakemberek, szakmai és civil szervezetek képviselői elmondhassák véleményüket, a helyzetelemzésen túl kifejthessék álláspontjukat a fejlődés lehetséges irányairól és módjairól. Ilyen kivételes alkalomnak tekinthető a mai konferencia, amelynek plenáris ülésén és négy szekciójában mintegy tizenöt, a hazai és a nemzetközi tudományosságot képviselő kutató, elméletim és gyakorlati szakember fejtheti ki véleményét regionális és lokális szempontokból fontos témákban, műhelybeszélgetések és viták formájában megteremtve a lehetőséget az eszmecserére is. A konferencia programjának és részben előadásainak az ismeretében, mint a konferencia levezető elnöke, bizonyos vagyok benne, hogy a rendezvény meghozza a várt eredményeket, s hozzájárul olyan integrált gazdasági, társadalmi és környezeti stratégiák kidolgozásához, amelyek a határ menti helyzet sajátosságait és a határon átnyúló kapcsolatok különféle dimenzióit is figyelembe véve elősegítik a vidéki térségek regenerációját, a jó gyakorlatok összegyűjtésével pedig konkrét segítséget is nyújtanak a vidéki térségek felemeléséhez, úgy ahogy a HVTK aligha véletlenül Vidéki Reneszánsz Projektként is megnevezi önmagát. A közös gondolkodást és a gyakorlati munkát szolgálja majd a HVTK kiadványa és honlapja, amelyek közvetlenül is elérhetővé teszik a konferencia előadásait, prezentációt és a vitákban elhangzott rövid véleményeket. Az elmondottak előrebocsátásával kívánok eredményes konferenciát, s a rendezvényt megnyitom. 4
A partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben Szarvas, 2006. június 29. CONSTRAINTS ON RURAL ENTREPRENEURSHIP IN EASTERN HUNGARY Andrew F. Fieldsend University of Debrecen Centre of Agricultural Sciences, Department of Land Use and Regional Development, 4032 Debrecen, Boszormenyi ut 138. E-mail: fieldsend@agr.unideb.hu Key words: Rural entrepreneurship, questionnaire Abstract: Rural entrepreneurship, both agricultural and non-agricultural, is an important component of sustainable rural development. A questionnaire survey was conducted to identify the most important constraints to rural entrepreneurship in the Hungary-Romania cross-border region. Seven general areas were identified where action is needed, namely better customer focus and less bureaucracy, better access for entrepreneurs to information and signposting, improved cooperation (partnerships), better targeting, devolution to the local level and the importance of local-level plans, the need for education at a young age, the continuing importance of agriculture and the need to measure success. Some existing initiatives for addressing these constraints and some ideas for future activities are discussed. INTRODUCTION Sustainable rural development can be defined as: "maintaining or increasing the wealth-generating capacity of rural communities whilst maintaining the long-term capability of the community and its built and natural environments to support this capacity" (Fieldsend et al., 2004). In this definition, the words wealth generating capacity are crucial. In particular, the capacity of people in rural areas to offer goods and services that provide adequate, sustainable incomes must be encouraged. However, many constraints to rural entrepreneurship exist. The purpose of this study was to identify the major constraints in the Hungary-Romania cross-border region. By doing so, the task of developing strategies to overcome them can be assisted. METHODOLOGY HVTK has compiled a database of approximately 550 persons with an interest in rural development in the cross-border region. These include representatives of regional development agencies, county councils, national government organisations and agencies, trade groups e.g. agricultural chambers, chambers of commerce, and NGOs, together with microregion managers and academics. These persons have been recipients of the HVTK monthly electronic newsletter and can be considered to constitute a Cross-Border Rural Network. This concept is based on the Northern Rural Network which was established by the Centre for Rural Economy at Newcastle upon Tyne, UK in 2000 (Ward et al., 2005). This Cross-Border Rural Network will be further developed as part of the HVTK project. In late April 2006, a questionnaire was e-mailed to each person in the Cross-Border Rural Network. This questionnaire was closely based on the one designed as part of the Interreg IIIC project Praxis: Making Rural Entrepreneurship Work. The objective of the Praxis project is to expose partners to new ideas and approaches entrepreneurship in rural areas. One of the partners in this project, Writtle College, is also a partner in HVTK. 5
The format of the questionnaire was developed as follows. Three concurrent workshops for the partners in the Praxis project were held on 12 July 2005, covering the topics business support and education, implementation and communication and process/ structures of funding. Within each topic a list of approximately 30 possible constraints to entrepreneurship were identified. These three lists formed the basis of the questionnaire which was then tested by being circulated for completion to the 18 Praxis partners. Recipients were asked simply to check the boxes of the six issues in each category which they considered to be the most important constraints to rural entrepreneurship. The recipients encountered no problems in understanding, completing and returning the questionnaire. Previous experience (e.g. Fieldsend et al., 2005) has shown that response rates to questionnaires in Hungary can be low, hence the simple format of the Praxis questionnaire seemed ideal. The text was translated into Hungarian but otherwise the format remained unchanged. 75 correctly completed questionnaires were returned. RESULTS In each category, six or seven issues received over 20 votes. The results for these issues are presented here, as together they represent a typical questionnaire response. However, it should be noted that each issue in each category received at least one vote. Business support and education Two issues in this category were identified as amongst the most important by approximately two-thirds of respondents (Table 1). Securing grant funding needs to be made easier, either by simplifying application forms and/or by providing assistance with bid writing. Also, rural entrepreneurs need to be told what support is available to them in a way they can understand. Business support and education constraints to rural entrepreneurship considered to be significant by more than 20 respondents out of 75. Table 1 Constraint Votes Category Support for businesses in writing bids for funding e.g. EU Structural Funds (could be on a no win, no fee basis). Simplification of application forms Telling rural businesses what support is available in a way they can understand 52 1 48 2 Sources of advice and funding as part of a rural strategy 31 2 Signposting of examples of success / best practice for the benefit of others Development of clusters (i.e. groups of businesses with mutual interests) as a tool to help businesses Education from a young age on entrepreneurship, not just business (part of the curriculum and include innovative ideas to encourage young children) Greater awareness amongst businesses of factors which would help their expansion 29 2 29 3 26 5 22 2 Implementation and communication The major constraint was perceived to be the need for better targeting of funding to the locality (Table 2). This theme was echoed by the importance attached by respondents to local level plans drawn up by local people, and mobilisation of rural communities to participate in projects. Also of note is the need to develop projects based on agricultural production. 6
Implementation and communication constraints to rural entrepreneurship considered to be significant by more than 20 respondents out of 75. Table 2 Constraint Votes Category Better targeting of funding to the locality (different localities have different needs e.g. infrastructure v. soft projects) 44 4 Access to information and services for rural businesses 31 2 Develop projects based on agricultural production 31 6 Local level plans drawn-up by local people (these will be more effective in getting commitment from local community) 25 4 Good case studies / practical examples are important 25 2 Mobilisation of rural communities to participate in EU funded projects 22 4 Improved communication between Local Authority bodies 21 3 Process / structures of funding Predictably, bureaucracy and associated problems were seen as the major constraints in this category (Table 3). The need to reduce regulation was also considered to be an important issue. Process / structures of funding constraints to rural entrepreneurship considered to be significant by more than 20 respondents out of 75. Table 3 Constraint Votes Category Less bureaucracy and form filling; simpler control and monitoring and less delay between submitting applications and receiving money 63 1 Reduce regulation to reduce constraints on entrepreneurship 28 1 Linking structural investment to job creation / SMEs 27 4 An easy to understand Flowchart is required to enable businesses to identify what EU support might be available 25 2 More management of funds at local level 22 4 Develop robust methodologies to review and measure success to see what added value is being achieved 22 7 DISCUSSION The constraints listed in Tables 1-3 can be grouped to identify seven general areas where action is needed to promote rural entrepreneurship. The numbers in the last column of each table correspond to the numbering below: 1. Better customer focus and less bureaucracy In a previous survey of entrepreneurs in eastern Hungary, Fieldsend et al. (2005) reported that 88% of respondents felt very constrained or constrained by bureaucracy. The importance of this issue is clearly recognised by rural development practitioners also. Examples exist elsewhere in the EU of initiatives that attempt to reduce this problem. For 7
example, through the Essex Business Partnership (www.essexbusinesspartnership.org.uk) in the UK, regulatory agencies are attempting to offer a more user-friendly service to business. County-based lists of bid-writers can be accessed through the www.lendulet.hu portal and direct links to these lists are also provided on the HVTK website. There is no question, however, that considerable scope for simplification of application forms, and the requirements for supporting documentation, exists. 2. Better access for entrepreneurs to information and signposting Seven constraints can be grouped into this category. Rural entrepreneurs are a group that is traditionally difficult to access, due to factors such as their dispersed distribution, limited willingness to engage with government or to form associations, the small size of many rural businesses and poor communications in rural areas. Hence, although it is relatively easy to create directories of support for rural entrepreneurs (such a directory exists on the HVTK website), it is much more difficult to present the information in a way rural entrepreneurs can understand. Partnerships with membership organisations, such as chambers of commerce and agricultural chambers, may offer government agencies and other support organisations a route of communication to at least some groups of rural entrepreneurs. In addition to signposting good practice and good case studies, greater attention should be given to encouraging innovation in rural areas. Cannarella and Piccioni (2003) present some methodological guidelines for meeting the innovation demand from rural SMEs. 3. Improved cooperation (partnerships) One of the objectives of HVTK is to encourage communication between local authorities in the cross-border region. Some support for the development of clusters already exists. For example, the Baross Gabor programme in the North Great Plain Region spent EUR 228 000 on cluster development in 2005 (North Great Plain RDA, 2006). Clearly, this support is considered to be inadequate. Is it simply that the amount of funding is insufficient, or has it mostly been directed to urban areas? 4. Better targeting, devolution to the local level and the importance of local-level plans Despite almost two decades since the political and economic changes, Hungary remains a relatively centralised country, administratively. There is a clear view amongst respondents to the questionnaire that devolution of authority and responsibility to local levels, in line with the EU principle of subsidiarity, will encourage rural entrepreneurship. The EU programme Leader+ may potentially reduce some of the identified constraints. At least two of the four priority themes, The use of know-how and new technologies to make the products and services of rural areas more competitive and Adding value to local products, in particular by facilitating access to markets for small production units via collective actions address economic development of rural areas. 5. The need for education at a young age HEIs of course have a central role in providing expertise and training to rural entrepreneurs (Nagy, 2005). However, the need for education at a young age was also identified as important in the Praxis survey, receiving 8 votes from 18 responses (Praxis, unpublished data). International exchange of good practice is needed on how best to address this issue. 6. The continuing importance of agriculture Approximately 12% of the employed male population in the North and South Great Plain regions is employed in agriculture (HCSO, 2006). Hence, as this percentage will be 8
much greater in rural areas alone, it is understandable that this sector is still seen as a significant base for rural entrepreneurship. By contrast, in the mainly EU-15 focused Praxis survey, this constraint received just one vote (Praxis, unpublished data). As well as the difference in importance as a source of employment, Chaplin et al. (2004) have pointed out that non-agricultural farm diversification in the central European New Member States is much more difficult, amongst family farms, at least, for several reasons. These include a much smaller asset base and a much lower demand for typical diversification activities such as leisure and recreation activities. It should be noted, however, that the equivalent percentage in 1999 was 17% (HCSO, 2006) and, in employment terms, agriculture in the region continues to decline in importance. 7. Measure success! Revitalisation of rural areas will not be achieved simply by securing grant funding. This funding must be used to create the conditions through which a sustainable flow of wealth into rural areas is achieved. In other words, its use must lead to a measurable improvement in the capacity of rural entrepreneurs to provide goods and services in return for this money. The added value from grant funding should be routinely measured. CONCLUSIONS The results of this questionnaire provide a valuable insight into the constraints to rural entrepreneurship, as perceived by rural development practitioners in the Hungary-Romania cross-border region. Although several good practice ideas for promoting entrepreneurship exist, these are frequently not adequately targeted to entrepreneurs in rural areas, a community which is notoriously hard to reach. Partnerships between educational institutions, government agencies and membership organisations may represent a useful tool for engaging with at least some groups of rural entrepreneurs. REFERENCES Cannarella, C. and Piccioni V. 2003. Innovation transfer and rural SMEs. Agriculture (online) 4 (4), 371-388. Journal of Central European Chaplin, H., Davidova, S. and Gorton, M., 2004. Agricultural adjustment and the diversification of farm households and corporate farms in Central Europe. Journal of Rural Studies 20 (1), 61-77. Fieldsend, A.F., Nyizsalovszki, R, and MacAskill, J.A., 2004. Rural renaissance - a strategy for integrated rural development in eastern central Europe. Buletinul USAMV-CN, A, 60/2004 pp 7-12. ISSN 1454-2382. Fieldsend, A.F., Raupeliene, A., and Nagy, J., 2005. Comparing the business support needs of rurally-based businesses in Hungary, Lithuania and the United Kingdom. In: The proceedings of the international conference The Impact of European Integration on the National Economy Regional and Rural Economics pp 153-161. Vincze M. (Ed.), Editura Risoprint, Cluj-Napoca, Romania. ISBN 973-751-081X. Nagy, J. 2005. A Debreceni Egyetem és agrárfelsőoktatás szerepe az Észak-alföldi régió és a határon átnyúló kapcsolatok fejlődésében. In: Baranyi Béla (szerk.) Közelítések: A határon átnyúló kapcsolatok kialakításai és a mezőgazdaság regionális kérdései az Európai Unió keleti peremén, Debrecen: MTA Regionális Kutatások Központja, pp. 29-40. Hungarian Central Statistical Office, 2006. Labour Force Survey Regional Data 1992 2005. ISSN 1419-0443. North Great Plain RDA, 2006. Research & Development & Innovation in the North Great Plain region. 20 pp. Ward, N., Atterton, J., Kim,T-Y., Lowe, P., Phillipson, J. and Thompson, N., 2005. Universities, the knowledge economy and 'neo-endogenous rural development'. Centre for Rural Economy, University of Newcastle upon Tyne, Discussion Paper 1. 15 pp. 9
A partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben Szarvas, 2006. június 29. VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK BÉKÉS MEGYÉBEN Törökné Rácz Erzsébet Békés Megyei Agrárkamara, 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. E-mail: erzsike@agrarkamara.bekescsaba.hu Kulcsszavak: vidékfejlesztés, regionális stratégiák, regionális operatív program, tervezési területi kategóriák Összefoglalás: Békés megye stratégiai jövőképe: ökológiai - gazdasági - társadalmi egyensúly megteremtése a Körösök mentén. Átfogó cél fenntartható társadalmi, gazdasági modernizáció. Célok az élelmiszer előállításban a mennyiségi megközelítés helyett a minőség és biztonság, ezen belül a folyamatos ellenőrzés előtérbe helyezése, az integráció javítása az élelmiszertermelő láncban, a piaci tevékenység javítását, az export biztonságot szolgáló eszköz fejlesztések. Az élelmiszerláncban megvalósított ismeretátadás korszerűsítése, egészséges élelmiszer előállítás, az agrárágazat szerkezeti aránytalanságainak megszüntetése, szerkezetváltás, a biomassza széleskörű hasznosítása, erdősítés. Továbbá az ökogazdálkodás, a biotechnológia fejlesztése és az eredmények gyors hasznosítása, a diverzifikáció kibővítése A kárpótlás következtében a birtok, tulajdonosi és üzemi viszonyokban még fennálló anomáliák rendezése, hatékony birtokstruktúra kialakítása. Megkezdett stratégiai célok folyamatosságának biztosítása. BEVEZETÉS A Magyarország délkeleti részén 5632 km2-en fekvő, Romániával határos Békés megyében mintegy 23 ezer működő vállalkozás tevékenykedik és szüksége van a vállalkozói kedv élénkítésére, a vidéki gazdaság élénkítésére, ehhez pedig megyei stratégiára. A megye stratégiájának alapja három fontos koncepcióra épül, amelyek a meghatározó elemeket tartalmazzák: 1. Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési stratégia 2007. - 2013. 2. Regionális fejlesztési koncepció 3. Megyei helyzetelemzés, fejlesztési koncepció A NEMZETI AGRÁR-VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Egyidejűleg kell eleget tennie az Európai Uniós Közös Agrárpolitikájának folyamatban lévő reformjából, illetve a Közösségi Vidékfejlesztési Stratégiából következő követelményeknek. Az Országos Fejlesztési Koncepcióhoz hasonlóan szélesebb körű és hosszabb időtávú kitekintést ad. Az itt megfogalmazott célokból az NAVT a 2007-2013-ig terjedő időszakra tartalmaz célkitűzéseket, amelyek kapcsolódnak a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-hez. (NSRK-hoz). Érvényesítenie kell a nemzeti agrár-politika aktuális elvárásait. Az agrár-vidékfejlesztési stratégiát megalapozó célok A versenyképesség erősítése az agráriumban (beleértve a mezőgazdaságot, az erdő-, vad- és vízgazdálkodást, az élelmiszerfeldolgozást) elsősorban azokban a termelőágazatokban, 10
amelyek esetén komparatív előnyökkel rendelkezünk, és bel- és külpiaci versenyképességük, versenypozíciójuk. a műszaki-technikai korszerűsítéssel, új termékek előállításával a termelő ágazatok belső arányainak javításával a közös termelői szervezetek megerősítésével, az integráció javításával a termelői és a piaci infrastruktúra fejlesztésével javítható Az agrár-vidék fejlesztése. Elsősorban a vidéken élők munkalehetőségeinek javítását szolgálja. A gazdálkodók helyben maradását elősegítő eszközök között a szerkezetátalakítás, a diverzifikáció, az ágazat multifunkcionális szerepének erősítése, az alternatív földhasznosítás, a kistérségi együttműködések (LEADER) fejlesztése tölthet be fontos szerepet. Ezekkel az eszközökkel mérsékelhető a műszaki technikai korszerűsítés munkaerő kibocsátó hatása. Az élőmunka igényes kultúrák szerepének növelése, a szolgáltatási tevékenység fejlesztése ugyanakkor munkaerő megtartó, növelő hatású. A fenntartható fejlődés. Eszköze az agrárvidék fejlesztése és az agrár-környezetvédelem, illetve a környezetgazdálkodás kiteljesítése. E cél megvalósítását: a vidéki infrastruktúra a környezeti kultúra javítása a természet- és tájvédelem (Natura 2000) a környezettudatos gazdálkodás a föld termőképességének megőrzése segíthetik Az élelmiszerbiztonság és az értékesítés biztonságának növelése a jó minőségű élelmiszerek az élelmiszer-biztonság a növény- és állategészségügy, illetve higiénia, és az ehhez szükséges fejlesztések, valamint a kapcsolódó monitoring rendszer működtetése A vidéki élet minőségének javítása a természeti értékek megőrzése a szántók, a gyepek, erdők, vízfolyások, stb. kultúrállapotának megteremtésével a falumegújítás, és a vidéki örökség értékmegőrzése Az intézményi közszolgáltatások javítása képzést, továbbképzést, szaktanácsadást minőségellenőrzést vagy a támogatások igénylését, ahhoz való hozzájutást segítik BÉKÉS MEGYE STRATÉGIAI CÉLJAI Jövőkép: Ökológiai - gazdasági - társadalmi egyensúly megteremtése a Körösök mentén. Átfogó cél: Fenntartható társadalmi, gazdasági modernizáció. Stratégiai célok: Infrastruktúra fejlesztése Innováció orientált gazdaságfejlesztés Természeti és épített környezet fenntartható hasznosítása Készségnövelő és szociálisan érzékeny humánerőforrás fejlesztés Specifikus célok: az élelmiszer előállításban a mennyiségi megközelítés helyett a minőség és biztonság, ezen belül a folyamatos ellenőrzés előtérbe helyezése 11
az integráció javítása az élelmiszertermelő láncban a piaci tevékenység javítását, az export biztonságot szolgáló eszköz fejlesztések (pl.: TÉSZ, BÉSZ, tároló kapacitások, logisztikai rendszerek) Az élelmiszerláncban megvalósított ismeretátadás korszerűsítése egészséges élelmiszer előllítás az agrárágazat szerkezeti aránytalanságainak megszüntetése szerkezetváltás, a biomassza széleskörű hasznosítása, erdősítés az ökogazdálkodás, a biotechnológia fejlesztése és az eredmények gyors hasznosítása a diverzifikáció kibővítése (pl: nem humán és takarmányozási célú mezőgazdasági alapanyag termeléshez kapcsolódó feldolgozás, nagyobb hozzáadott érték megteremtését biztosító logisztikai hálózatok) a kárpótlás következtében a birtok, tulajdonosi és üzemi viszonyokban még fennálló anomáliák rendezése hatékony birtokstruktúra kialakítása Az előző tervezési időszakban az AVOP, NVT-ben megkezdett stratégiai célok folyamatosságának biztosítása a humán-erőforrás fejlesztése a biológiai sokféleség, a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási és erdőgazdálkodási rendszerek, a hagyományos mezőgazdasági vidékek megóvása és fejlesztése a vidéki gazdasági potenciál bővítése a kulturális és természeti örökségek megtartása a helyi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Kiemelt specifikus célok A mezőgazdasági szektor szerkezetátalakítása Újszerű (innovatív) termékek és eljárások bevezetésének támogatása a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdészetben A mezőgazdaság és az erdészet környezetvédelmi teljesítményének javítása Újszerű információs technikák elterjedésének támogatása (Internet alapú számítógépes rendszerek) Új felvevőpiacok keresése a mezőgazdasági és erdészeti termékek számára Integrációk, termelői-feldolgozói kapcsolatrendszerek kiépítése az élelmiszerláncban. Dinamikus vállalkozói szellem előmozdítása KÖVETKEZTETÉSEK Az agrár-vidékfejlesztési stratégiában különösen kiemelkedő a versenyképességet, fenntartható fejlődést, élelmiszerbiztonságot és a vidéki élet minőségét valamint a közszolgáltatásokat garantáló elemek. Olyan infrastrukturális fejlesztések és kiszélesedő szolgáltatások, amelyek az európai kihívásokra adnak választ a helyi igények és aktivitás erősítsével. 12
A partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben Szarvas, 2006. június 29. PRAXIS: MAKING RURAL ENTREPRENEURSHIP WORK Dan Gascoyne Praxis Network Manager, Essex Development and Regeneration Agency (ExDRA), Aquila House, Waterloo Lane, Chelmsford, CM1 1BD, England. E-mail: dan.gascoyne@exdra.co.uk Key words: Education, training, information, communication, customer focus, sharing best practice Abstract. Praxis can be considered as a network of partners of partners in the EU 27 and beyond. It provides pre- and post-accession support to partners in New Member States and Candidate Countries and is project and outcomes focussed. Its approach can be described as locally global, a network of Regions Making Europe Work. The Praxis: Making Rural Entrepreneurship Work project is a three year INTERREG IIIC funded project which is led by Essex County Council and managed by ExDRA. 15 partners from 9 countries are participating in this activity which has both a strategic and a project focus. Activities include four pilot projects and transnational seminars. INTRODUCTION The county of Essex is located adjacent to London and is part of the East of England Region of the UK. It has a total population of 1 330 400 and there are 43 980 VAT registered businesses. 79.1% of the working population is employed in service industries, 12.5% is employed in manufacturing and 6.7% in construction. Just 1.2% is employed in agriculture. There are three growth areas, Thames Gateway, Haven Gateway, and the M11 Corridor (including Stansted Airport). The Essex Development & Regeneration Agency (ExDRA) is a non-profit company set up in 2004. It is the accountable body for the Greater Essex Prosperity Forum (GEPF), responsible for stimulating the Essex economy through international trade, inward investment, business support and innovation. Its key areas of international work are: Accessing EU funds Managing EU Programmes Business opportunities in China e.g. Jiansgu province & Nanjing office Praxis Network secretariat ExDRA undertakes the following capacity building activities: Making stakeholders aware of the funding available Keeping people informed about EU policy Providing advice about the relevance of different funding streams Helping to access funding under: Equal; ESF; Interreg; Interact; Leonardo da Vinci etc. Advising how to access funds Helping to write funding applications Helping organisations to develop the policies and systems to deliver EU funded projects Helping partners to identify match funding ExDRA s activities in developing and managing projects include: Identifying needs, especially regarding economic regeneration, that funding can address 13
Creating partnerships and designing interventions with them to meet their needs Planning delivery of interventions and management of projects Ensuring sustainability is at the core Leveraging funding to finance projects: - Strategic Funder for European Social Fund - Maritime Cross-border programme e.g. Time 2C - Praxis: Making Rural Entrepreneurship Work Interreg IIIC project THE PRAXIS NETWORK AND INTERREG IIIC PROJECT Praxis can be considered as a network of partners of partners in the EU 27 and beyond (Fig. 1). It was launched in Budapest in December 2001 by Essex County Council, bringing together representatives of local and regional authorities in existing EU member states with those in candidate countries. It provides pre- and post-accession support to partners in New Member States and Candidate Countries and is project and outcomes focussed. Its approach can be described as locally global, a network of Regions Making Europe Work. Partners in Hungary include Pest and Szabolcs-Szatmar-Bereg counties, whilst Satu Mare, Bihor and Arad counties are amongst a total of ten Romanian partners. Locations by country of partners in the Praxis network Figure 1 The Praxis: Making Rural Entrepreneurship Work project is a three year INTERREG IIIC funded project which is led by Essex County Council and managed by ExDRA. 15 partners from 9 countries are participating in this activity which has both a strategic and a project focus. Activities include four pilot projects and transnational seminars. Underpinning the rationale of the project is an analysis of the factors affecting the performance of rural businesses (Fig. 2). 14
Factors affecting rural business performance Figure 2 Strategic context Support from other agencies etc.. External influences Organisational culture What affects the Performance of my Rural Business? Skills & competencies Peer support Market penetration Location & Natural Assets The strategic component of the project, Rural Partnerships and Strategies, is led by the East of England Regional Assembly. A survey on the constraints on rural entrepreneurship was circulated to all partners and the outcomes were discussed at the Transnational Seminar in July 2005, following which the issues re-grouped and prioritised to reveal the following key factors: Education and training Information and communication Customer focus Sharing best practice Each of these key factors is addressed by a pilot project, as follows. MESURA - Micro-Enterprise Start-Ups in Rural Areas MESURA addresses education and training. Its strategic objective is to facilitate the start-up of micro-enterprises in rural and mountain areas based on the opportunities that each area presents, trying to overcome problems and benefiting from the exchanges of experience that a transnational partnership like PRAXIS can offer. It is led by the Development Agency of Heraklion, Crete and builds on LEADER experience by creating a local partnership and developing a training curriculum. The pilot project is being replicated in Poland. VICOR - Virtual Community of Entrepreneurs in the Rural World The focus of VICOR is information and communication. The pilot project leader is the Technological Institute of Aragon which has experience of self sufficient rural telecentres & ICT support in mountainous rural areas. VICOR is intended to provide rural entrepreneurs with access to new markets and has created an online forum and database of rural entrepreneurs. On-Farm Diversification and Differentiation support New EU legislation has made it more important than ever to support producers of farm products. Led by the province of West Vlaanderen, this pilot project addresses customer focus and encourages innovation through diversification. A survey was sent to 12,000 + farmers regarding the cost effectiveness of activities and about income and employment. Different 15
responses were received from young, dynamic entrepreneurs compared to farmers on small, marginal farms. Collaboration and innovation were stressed as the requirements for success. I DARE - Innovation Development Amongst Rural Entrepreneurs Sharing best practice is the objective of this pilot project which is led by the Essex Rural Partnership. I DARE provides innovation support through tailored mentoring and workshops to 25 + selected rural SMEs who: Are actively developing a new product, service or technology (or need to), or Are suffering static or declining turnover; or Wish to grow their business through the developments of new markets and technologies CONCLUSIONS Praxis: Making Rural Entrepreneurship Work offers the following guidelines for rural partnerships and strategies to consider: Education and training - Involvement of academic institutions - Importance of innovation Information and communication - Communication between agencies - Intelligent use of ICT Customer focus - Tailoring and targeting support to needs non-prescriptive - Reducing bureaucracy and delays regarding funding Sharing best practice - Signposting - Business clusters - peer support The name Praxis, meaning practising of an art or skill and most importantly, doing, encapsulates the spirit of the network. The ultimate aim is to provide a framework for European regions which have a strong record of interregional co-operation to consolidate their existing bi-lateral links and open doors to co-operation activities with new regional partners in the EU and the candidate countries. Praxis provides a structure for these partnerships to grow, focusing on shared themes and setting out to achieve practical, tangible results. 16
A partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben Szarvas, 2006. június 29. THE CONTRIBUTION OF EQUAL IN REDUCING OUTWARD MIGRATION FROM SOUTH EASTERN HUNGARY Litkei Júlia Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar, 5541 Szarvas, Postafiók 3. E-mail: litkei.julia@mvk.tsf.hu Kulcsszavak: Equal, hátrányos helyzetű emberek, munkához jutás, foglalkoztatást segítő Összefoglalás: Tessedikkel a XXI. századba projekt az Equal Program, Fejlesztési Partnerség (FP) innovációja. A kísérleti kezdeményezéseket támogatja, amelyek a hátrányos helyzetű emberek az etnikai vagy nemi hovatartozással, a fogyatékossággal, az életkorral kapcsolatos diszkrimináció, az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, a befogadó munkahelyi gyakorlatok hiánya, stb. miatt munkát vállalni nem tudók képzését, munkához jutását, foglalkoztatását segítik elő. Equal projektek csak nemzetközi együttműködésben valósulhatnak meg. A programokat nemzeti un Fejlesztési Partnerek valósítják meg, számos innovatív elemmel. A Fejlesztési Partnerséget fenntartja és működteti, monitorizálja a vezető konzorciumi tag. A konzorciumi tagok szerződésben foglalt szakmai feladatokat látnak el, amelyekért költségvetésben meghatározott pénzösszegeket vesznek fel. A projekt feladaitainak megvalósításáért a partnerek saját maguk felelnek A partnerek egymás feladatait nem látják részleteiben a program ideje alatt, ezért a fontos a bizalmi elem. A jelen projekt 1.5 MILLIÓ Euro költségvetésű, 5 konzorciumi tagból áll. A TSF MVKFK vezeti a szakmai és nemzetközi projekt feladatokat. Nemzetközi Partnerek: Svédország, mint vezető, továbbá Spanyolország, Olaszország, Franciaország. (A tanulmányt teljes terjedelemben nem kaptuk meg) 17
A partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben Szarvas, 2006. június 29. A ROSTKENDER (CANNABIS SATIVA L.) SZEREPE A FENNTARTHATÓ VIDÉKFEJLESZTÉSBEN Gergely Ildikó Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar, 5540 Szarvas, Postafiók 3. E-mail: gergely.ildiko@mvk.tsf.hu Kulcsszavak: kendertermelés, energia, környezetkímélő, fenntartható mezőgazdaság Összefoglalás: A kender 1990-es évek óta reneszánszát éli, mert természetes alapanyag, gyorsan megújítható nyersanyag, energiaforrás, környezetbarát, nincsenek betegségei, kártevői, a gyomokat gyorsan elnyomja, jól hasznosítja a talaj tápanyagkészletét, így termesztése minimális kemikália felhasználással megoldható. A környezetvédők és a "zöld mozgalmak" a rostkender fahelyettesítő szerepét hangsúlyozzák, ugyanis 1 hektár kender fatömeg hozama megfelel 8-10 hektár fenyőerdő évi hozamának, ugyanakkor cellulóztartalma felülmúlja azt. A textilipari célú kender modern hasznosítása: korábbi EU K+F projektre épülhet. Résztvevők: Magyarország, Románia (Szerbia), Olaszország. Eredmény rost- fonal-textilelőállítás- divatshow. A meglévő kenderfeldolgozók korszerűsítése, kapacitásnövelése. A kender energetikai célú hasznosítása égetéssel. Magyarország délkeleti régiójában. Korszerű kender rostgyár létesítése Dél- Magyarországon, melynek termékei alapanyagot adnak az autóipar, építőipar, papíripar, kertészet számára. A kendermag hasznosítása: táplálék kiegészítő, fontos a kozmetikai ipar számára. A fenntartható mezőgazdaságon olyan növény és állattenyésztési gyakorlatot értünk, amely kielégíti az emberiség egészséges élelmiszer és rostigényét, megőrzi és növeli a környezet minőségét. Hatékonyan és takarékosan használja a lassan megújuló energiaforrásokat, növeli a mezőgazdaságban dolgozók és a vidéki társadalom életminőségét. (A tanulmányt teljes terjedelemben nem kaptuk meg) 18
A partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben Szarvas, 2006. június 29. A VIDÉKFEJLESZTÉS EGY LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI IRÁNYA: AZ AGRÁRGAZDASÁG ALTERNATÍV JÖVEDELEMSZERZÉSI LEHETŐSÉGEI BÉKÉS MEGYÉBEN Gurzó Imre Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar, 5541 Szarvas, Postafiók 3. E-mail: gurzo@zeus.kf.hu (A tanulmányt teljes terjedelemben nem kaptuk meg) 19
A partnerség szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben Szarvas, 2006. június 29. A KÖRNYEZETI BERUHÁZÁSOK A MAGYAR-ROMÁN HATÁR MENTI RÉGIÓBAN Karácsonyi Péter Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar, 5541 Szarvas, Postafiók 3. E-mail: karacsonyi.peter@mvk.tsf.hu Kulcsszavak: Fenntarthatóság, növekedés/fejlődés, magyar-román reláció, szociális gazdaság, SCOPE Összefoglalás: Az együttműködés az EU keretein belül azt jelenti, hogy fel kell készülni a többfunkciós európai mezőgazdasági modellre is. Az európai mezőgazdaság családi gazdaságokon alapuló szerveződése évszázados hagyományokra tekinthet vissza. Jelentős szerepet tölt be a környezet alakításában: Európában jellemző a mezőgazdaság által gondozott kultúrtáj, a tájak rendezett arculata. Az európai mezőgazdasági modell lényege a többfunkciós agrárgazdaság igénye: a termék előállításán túl a táj arculatának megőrzése, a vidéki közösségek, a vidéki munkahelyek fenntartása, környezeti javak előállítása. A regionális politika kialakulása szükségszrű. Magyar Román együttműködési lehetőségek hangsúlyozása. Rendszer szemléletű állampolitika, a kiszolgáltatottság és egymásrautaltság felismerése, megfelelő problémakezelés, türelem és elkötelezettség. SCOPE projekt keretében hosszú távú Európai Partneri kapcsolatok kiépítése, európai hálózati egység létrehozása, kutatások, tanulmányozás és elemzés az EU legjobb gyakorlatot mutató modelljeinek tekintetében, az intézményi rendszer létrehozása megerősítése, modell promóció: kiadványokon és társadalmi kapcsolatokon keresztül, nyilvános konferenciák és előadások, kormányokkal kialakított kapcsolat. A gazdasági bázist elsősorban a mezőgazdasági, háziipari, élelmiszer feldolgozó és kisipari ágazatok biztosítják. (A tanulmányt teljes terjedelemben nem kaptuk meg) 20