Kisebbségek, nemzetiségek, etnikumok
Nemzeti és etnikai kisebbség A nemzeti és etnikai kisebbség fogalma: minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, és lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartástudatról tesz tanúbizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségei érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. (Kisebbségi törvény, I. fejezet 1. )
Nyelv, kultúra, hagyomány Kisebbség által használt nyelv: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Jogairól szóló 1993-as törvény A kisebbségek közösségi jogai hagyományok, nyelv ápolása, tárgyi és szellemi kultúra megőrzése és gyarapítása; társadalmi szervezetek és önkormányzatok létrehozása) Egyéni kisebbségi jogok nyilatkozatra senki nem kötelezhető nemzetiségi hovatartozásáról politikai és a kulturális esélyegyenlőség kulturális jogok
A nemzeti és etnikai oktatás irányelve Kisebbségi oktatás formái: Anyanyelvű oktatás Kétnyelvű kisebbségi oktatás Nyelvoktató kisebbségi oktatás Cigány kisebbségi oktatás Interkulturális oktatás Fő cél: leszakadás megakadályozása, második oktatási esély megteremtése
A magyarországi romák helyzete
Történet Őshaza: Észak-India nyugati területe Pandzsab Közép-Ázsia Észak-Perzsia Magyarország: 15. század idején jelentek meg Magyarországon Vándorló életmód menlevelek Viszonylagos nyugalom a 18. századig (I. Lipót, 1701; Mária Terézia, 1749) asszimilációs törekvések! 1893: első cigányösszeírás: 280.000 fő, a lakosság 1,8% 1940 -es évek: Endre László roma holokauszt
A cigányság helyzete Magyarországon 1945-től napjainkig 1945 után: telepek, sátrak, vályogkunyhó 1950-es évek: gyárak munkások Telepek felszámolása - erőszakos mosdatások, fertőtlenítések A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége 1960-as és 70-es évek: a cigánytelepek felszámolására irányuló program (CS lakások) Cigány gyerekek beiskolázása 1980-as évek: Viszonylag kedvező helyzet
A cigányság helyzete ma Munkanélküliség: 30 %-os foglalkoztatottság Területi egyenlőtlenségek Kitelepülési próbálkozások Létrejöttek a kisebbségi, köztük a cigány önkormányzatok. Kialakult egy cigány értelmiségi réteg. Az egyetemeken romológia tanszékek szerveződtek. Jelentősen megszaporodott a cigánysággal foglalkozó publikációk száma Cigány nyelvű kiadványok száma megnőtt. Cigány nemzetiségi iskolák jöttek létre.
A cigány népcsoport belső tagolódása Cigányok Cigány anyanyelvűek Nem cigány anyanyelvűek Kárpáti cigány Oláh cigány Roma (gádzsó) Magyar Romungro (muzsikusok) Román beás
Foglalkozások Fémműves foglalkozások: kovács, lakatos, szegkovács, fazékfoltozók (kolompárok) Faműves foglalkozások: teknővájók, faragók (orsósok) Sármunka: vályogvetés (vályog: tégla sárból, szalmából, fűből és lócitromból) Kosárfonás Lókereskedés (lókupecek) Napjainkban: vasazás, bodzázás
Lókupecek
Vasazás
Szokások és életmód Jellegzetes öltözködés
Sajátos vendéglátási szokások, ételek, pl.: Roma lecsó (Lacsaú) Lecsó túrós csuszával Tarhonya (tárhoná) Nokedli (galuska) Vakarcs (Cigánykenyér) Kakaspörkölt túrós csuszával Kucurapörkölt (kucura: az anyadisznó méhe és petevezetéke) Ürgepörkölt Cigányos kárászhalászlé Szalonnás hal Bodzalekvár (bogyóból cigány módra) Bodzaszörp (bogyóból cigány módra)
Sárban sült kárász: A kifogott keszeget, kárászt kibelezték, de nem pikkelyezték le. A halakat kívül-belül sózták, paprikázták, majd betekerték sárral kevert fűszálakkal. Beledobták a parázsba, majd egyszer-egyszer megforgatták. Mikor kérgesre sült, akkor kipiszkálták és egy nagyobb kővel csapást mértek rá. A kemény kéreg kettétört és kibukkant belőle az illatozó halhús. A pikkelyek a kéreghez tapadtak.
Lecsó túrós csuszával
A cigányság társadalmi jellemzői Iskolai végzettség nagyon alacsony: férfiak alig 40, nők alig 30 %-a fejezi be a nyolc általánost Foglalkoztatottság: a cigányok ¼-ének van munkahelye Jövedelmi viszonyok: 1) munkából származó jövedelmek: zömében közmunka, illetve jellegzetes roma foglalkozások (vasazás, bodzázás) 2) nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem (segélyek, nyugdíj, rokkantnyugdíj) 3) kiegészítő, nem rendszeres jövedelmek (pl. tűzifa támogatás) Lakáskörülmények: sokan élnek elmaradott körülmények között (pl. víz, villany hiánya, pottyantós WC)
Cigány családok és gyermekeik Házasság párválasztás Családhoz való erős kötődés Öregek tiszteletben tartása Asszonyok szerepe családok összetartása
Gyermeknevelési szokások Következetlenség Gyermekcentrikus Saját közösség által megszabott normáknak megfelelő teljesítményelvárás Tartós érzelmi melegség Nincs szigorú időbeosztás Szabadosság
A gyermeknevelés korszakai Csecsemőkor: abszolút kiszolgálás korszaka nem alakul ki a biológiai óra Felállástól biológiai érésig: állandó izgalom korszaka, nagy türelem nincs dackorszak, szeparációs szorongás Biológiai érés kezdetétől (10 éves kortól) kicsinyített felnőtt, nincs serdülőkor Nagyon korai gyermekvállalás